Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)
1958-05-08 / 108. szám
im. inájus 8. SZÖIWÖIC WBGTFf Tff!T*tsAV Asszonyok és lányok egy koröspartl Isz-foen 'A Körös partján, a szántóföldek között fiatal lányokból, s idősebb asszonyokból álló munkacsoport szorgoskodik; Ahogy közelebb érünk, akkor derül ki, régebbi ismerősök az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezet kertésze- ! ének dolgozói. Lehetnek vagy 15—20-an. Most éppen fok- hagymadugdosással foglalkoznak; Még nincs sok látványosság a kertészetben, mert most wmm meg a közelben lévő kunszentmártoni hetipiac vásárlói vehetnek ebből, hanem még a pestiek is, mert a Tol- buchiin csarnokban vanatur- kevei Dózsa Népe Tsz-nek egy elárusító standja, s itt kerül eladásra bizományi áruként; Mint érdekességet s*- mert szorosan hozzátartozik az asszonyok munkájához 1— meg kell említeni, hogy az elmúlt évben 175 ezer forint rakják a magot a földbe. S ez a munka az olyan idős tagokra hárul, mint Józsa Lukácsié, Papp Bálintné, özv. Oláh Andrásné, Egyedi Benedeknél Csekő Lajosné és Borbély Lajosné, akik már évek óta együtt ebben a brigádban dolgoznak; De vannak itt fiatalabbak is, mint Váradi Hermina, Laboncz Ilona, akik még nincsenek 20 évesek sem, meg Szilágyi Róza, K. Molnár Ilona, Vérten Margit, meg a testvére, Krisztina. Pont lányoknak való munka ez. Nem nehéz és mégis haladós. Elvetettek már 600 négyszögöl sárgarépát, 400 négyszögöl salátát, 200 négypililill; Wm Éí volt a termelőszövetkezet bevétele, csupán kertészeti ter- melvényekbői Az igaz, hogy akkor 12 holdon kertészkedtek; Most viszont csak 5 holdnyi területen van bolgárkertészet, de még így is 82 ezer forintos bevételire számítanakj Es hogy megy á munka? Erre feleljenek talán ők maguk. Vidáman, tréfálkozva, jókedvvel. Reggel 7 óra, fél nyolc tájban kezdenek, s dolgoznak délág. Ekkor szinte majdnem minden délben a szertartásos szalonnasütés következik. S a szünetben ráérnek néhány percet nyújtózkodni is a kövér Körös-parti fűben; — teljesítményét számolja ösz- sze. Barátnői öcsödiesen csak „Pityunak“ szólítják, s így rajtamarad a Pityuka név talán még menyasszonykorában ÍS; Nem lenne egész ez a kis híradás, ha nem mondanánk el szinte páratlan eredményüket. Az elmúlt évben az öcsödi termelőszövetkezet asszonyai még 7 kilogrammos kelkáposztát és 9 kilogrammos fejeskáposztát is termeltek; A látogatás végén arra kértek bennünket, hogy necsak most adjunk hírt munkájukról a kezdet-kezdetén, hanem akkor is, amikor ismét 9 kilogrammos káposztát tudunk fényképezni. Reméljük, erre is sor kér ük A karcagi Béke Tsz-ből jelentjük Az az érdeklődés, melyet Hruscsov és Sevcsenkó elvtárs tanúsított a szövetkezet iránt, a tervezett építkezések ütemének is nagy lendületet adott; A százas istálló falait már felhúzták, elkészültek két, egyenként 700 férőhelyes juh-hodály, valamint 12 családi ház és a hozzátartozó gazdasági épületek alapozásával. A két, egyenként 75 férőhelyes itatásos borjúne- velő-épület anyaga már a helyszínen van; napokon belül megkezdődik az alapok ásása. A száznegyven növendékmarha befogadására alkalmas istállóihoz e hó folyamán látnak. Négymillió 600 ezer forintba kerül e valóban nagyméretű építkezés. A tagság zöme úgy számolja, hogy a megfelelő kihasználás mellett 5—6 esztendő alatt i visszatérül ez az összeg. A jövő évi bő termésért A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságának dolgozói naponként kint serénykednek a földeken.. Egyrészük a tárgyahordással foglalatoskodik. Szükség van a talaj éröv issza pótlásra, hogy a jövő évben magas tér- méseredmény legyen. Ezért már most 8 fogat és két Zetor pótkocsikkal hordja a trágyát. A központi tanyában már félen a harmadik és negyedik szarvas készül Képünkön két kazal le van földelve, s most a szapárfalui kövesut- Czikó László. Kisó Sándor, Sipos Bálint fogatos és Balogh Sándor állandó trágyakezelő a nyersfoszíáltal kevert trágyát rakják a kocsikról szarvasba. Növekvő jólét, növekvő kultúrigények Séta a tiszaderzsi Szabadság Tsz-ben Ez itt „Pityuka”, az elkeresztelt mwnkacsapartvezető Vannak olyanok is, akik kézimunkáznak, mint K. Molnár Ilona, Szilágyi Róza, Vérten Margit, s van olyan is, aki a hálóból egy kis pepitafüzetet vesz elő, s je- gyezget. Ez Rácz Lidia, az egyik munkacsapatvezető, aki munkacsapatának az aznapi |Köftrtf'űlébtü, selyemsálas lány tart a dombtetőt koronázó kastély felé. Balján bőrkabátos férfi lépdel. A párocska beszélget, nevetgél, majd rövid időre megáll a feljáró szélén: műértő szemmel nézi azt a három-négy napégette arcú férfit: aki parkosítás körül szorgoskodik. Félreértés ne essék: az ő arcuk — kezük is barna, napszítta; nem az 1700 holdas egykori Szilasi- „dinasztia” sarjai ők, hanem két tag a tiszaderszi Szabadság Tsz-ből. A maguk dolgát már ellátták, most a székházba tartanak, körülnézni. Van min elbámulnia annak, aki még a télen, vagy éppen egy pár esztendő előtt járt erre utoljára. Az épület java részén már elvégezték a tatarozási munkát; szemet simogató halovány drapp vakolat burkolja a falakat, fehéren világítanak az ajtók, ablakok. Mátis Sándor elnök megjegyzi, hogy nem volt olcsó mulatság a tatarozás, de a tagságnak megérte; volt is miből. Hetvenezer forintot fizetett ki „saját zsebből ezért a munkáért, további 30 ezret a kultúrteremért Falakat bonttatni, színpadot létesíteni, mindezt illően ki- pingáltatni, — nem lehet a semmiből. Még a tiszaderzst egyéni gazdák is tudják, hogy a Szabadság Tsz-ben keménykezű, de igazságos a vezetés. Mindenki csak annyit kap a közös jövedelemből, amennyiért megdolgozik; de azt azután fillérre megkapja. Tavaly egy munkaegységre 35 forintot fizettek; idén — tervezés szerint — harminchatot. Mondom tervezés szerint... Mint Szabóné elvtársnő, a tsz fürge adminisztátora megjegyzi: „Könnyen lehet abból hatvan is!” Azt már elnöki szóból tudjuk meg, mi ennek az oka: — Az ősszel Zetor vásárlására határoztuk el magunkát; mondja Mátis Sándor. Tavasztájt megjelent a 3004-es kormányhatározat, s benne a gépállomási munkához nyújtott államkedvezményről szóló szakasz. Kiszámítottuk, hogy kerek ötvenezer forintot takarítunk meg, ha a gépállomással dolgoztatunk. Fejtetőre nem akarta állítani tagságunk a tervet: így még több beruházásra nem került sor. A forintból nem lesz Zetor; pénz lesz belőle a tagok részére. Mikor titoksértőn az iménti párocska után érdeklődtünk, az elnök ügyesen „elfelejti” kimondani a neveket, viszont nem titkolja, hogy idén először osztanak előleget a munkaegységre: 12 forintot. A tavalyi pénzből lehet szépen ruházkodni, ha az előleg biztosítja a megélhetést. Néhány név kerül beszélgetésünk során a noteszbe: a legtöbb eredménnyel dolgozó fiataloké. Pékó Margit 191 munkaegységet szerzett, Varga Etelka 240-et; a három Péntek fiú 808-at, Csáti József fogatos egymaga 416-ot. A tsz igazgatósága arra törekszik, hogy minden tag részére folyamatosan biztosítsa a munkát, sőt — amennyire lehetséges —• a családtagoknak is. így esett, hogy 130 fő két nap alatt becsülettel megkapált 70 kh borsót. Jövő héten kerítenek sort a másodszori kapálásra. — Fiataljaink jó barátságban vannak az egyéniek leányaival, fiaival, — folytatja Mátis Sándor. — ök helyeselték a leglelkesebben, hogy május elsejére minél több egyéni gazdát hívjunk meg, össze is gyűlt közülük vagy százötven. Ezek a parasztok nemcsak a vendéglátás örömeit élvezték, de hallottak a nyár folyamán elkészülő klubszobáról, tekepályáról. Gondolatban bizonyára maguk előtt látták a billiárd-asztalt, tele' viziós rádiót, sakkot, mely mind-mind a tsz-tagok szórakozását, művelődését szolgálja pár hónapon belül. H. Kiss László négy holdas és Koós Dániel tíz holdas gazda már most kérte felvételét a zárszámadás idejére. Rebesgetik a faluban, hogy Dobi Imre, Oláh János, ifjú Dobi Sándor is hasonló gondolatokat forgat. A fiatalja húz leginkább a közös gazdálkodás felé. így volt ez Schiffer- téknél is, — már tavaly. Idén márciusban végre hajlottak az „öregek” az okos szóra: tagjai lettek a Szabadság Tsz-nek. Elkel ott a munkáskéz. A gazdálkodás egyre bel- terjesebb lesz: arra ember kell. Idén három, jövő tavasszal tíz holdat telepítenek be csemege- és borszőlővel. Őszre meg lesz az ezer egye- des tyúktörzsállomány, jövőre kacsából 400. Amint a napkeltét, éppoly természetesnek látják a községbeliek a tsz-fiatalság könnyebb, szebb életét. Tíz jólöltözött fiatal közül — hét a közös gazdaságban dolgozik. Ezek a fiatalok adják a kulturosok törzsgárdáját, kö-» zülük kerül ki a színjátszók legtöbbje. Az utóbbiak kedves tervet dédelgetnek; ha megérkezik a helyi ktsz-től a május elsejére (!) megígért függöny, „pót-avatást” tartanak az Alkotmány ünnepén. A Szigligeti Színház néhány művészét szeretnék erre az alkalomra meginvitálni. <-• Mondják: tegyem szóvá a dolgot, hátha sikerre vezet. Úgy gondolják: a kitűnő, iskolázott művészektől még egy este során is sokat tanulhatnának. Eredményes közös munka, gondtalan fiatalság, majd nyugodt öregség; egyre növekvő kulturigények. Ez jellemzi a tiszaderzsi Szabadság Tsz tagságának életét. Része lehet benne bárkinek, aki többre becsüli a munkát a henyélésnél, a korszerű, nagyüzemi gazdálkodást az egyedül való bajlódásnál. Ennek az útnak első lépése a közgyűlés elé vezet... 40 mázsa jáljusztai“ exportra A megyénk legtávolabbi csücskében lévő Jászfény- szaruról nem is gondolná az ember, hogy az itteni sajtgyár terméke messze földön ismeretes. Gyár? Igaz erről beszélni lehetne. Nem nagy üzem és mégis naponta több, mint 3000 liter tejet dolgoznak fel. A kislétszámu dolgozó-gárda szorgalmasan végzi napi munkáját. Ezt bizonyítják az eredmények is. Az első negyedévben a tervüket 166 százalékra teljesítették, ami azért is nagy- jelentőségű, mert fő termékük a „híres pálpusztai” sajt jó export cikk. Az üzem emellett az ország egyik legjobban termelő sajtgyára. De nézzük meg április ha tervet 41 százalékkal túlszárnyalták. Készítettek 100 mázsa pál- pusztait, ebből 40 mázsát exportáltak és 60 mázsa belföldi fogyasztásra került, Ezen felül 7 mázsa ömlesztett sajtot is gyártottak a megyei fogyasztásra. A kis üzemben bizony nem a legjobb munkafeltételek uralkodnak. A hely szűkös, A döntő hiányosság azonban az, hogy a pincék mesterséges hűtése nincs megoldva. Igen fontos volna pedig az üzem termelése szempontjából, mert meleg időben a pálpusztai érése nem tökéletes és így veszélyeztetett a minőség is. A nyári hónapokban csak igen kis mennyiségben fognak — épp a kedvezőtlen viszonyok miatt — termelni. Emiatt az exportszállítás is szünetelni fog. A múlt évben még a legnagyobb probléma a tej felvásárlás volt. Ma már ott tartanak, hogy a felvásárlási tervüket is túlteljesíthetik, van kínálat. A béralappal is jól gazdálkodnak, csupán a termelési feltételeket kellene javítani ahhoz, hogy a kis üzem az élelmiszer ipar termelékeny erőssége legyen. A. B. Lucernatermelők ! Figyelem! Az idei esős tavasz igen kedvez a lucemabimbógu- bacsiégy tömeges elszaporodására; így a magfogásra szánt területeik porozására feltétlenül számítaná kel!. Hatalmasan elszaporodott a lucemabogár is. Szászberek község Besenyőszög felé eső részén aránylag kis területen 29 lucemabogarat észleltek; Kenderes határában egy négyzetméteren 17-et számoltak meg; _ Türke vén ugyanekkora területai 21, nagy- részt párzó bogár megfigyelésére kerül sor. A bogarak ilyen tömegű fellépése folytán igen nagy lárvakértétel várható az első kaszálás után; a dús rendekről hirtelen éhkopra kerülő lárvák kettőzött étvágy- gyal esnek a sarjára; mely. nek elpusztulása egy kaszálás kiesésével egyenértékű. A veszély igen komoly. Haladéktalanul fel kell kés szülni leküzdésére. I , A lányok egyik csoportja vidám szalormasütéssei tötti , a delet szögöl retket, 600 kvadrát zöldséget és 1400 négyszögöl r ikorborsót. ,— Az időjárás mostanában igen esős s így bizonyára hamar piacra kerül az öcsödi termelőszövetkezeti asszonyok termelvé- nye. — De mégmeg milyen piacra? Nemcsak az öcsödi, A történet messzimultba nyílik vissza. Balassagyarmaton, ebben a távoleső városkában az élet gyötrelmeivel . koráii megismerkedő édes- 1 anya egy kicsiny emberpa- ‘ lántánaic adott életet, alighogy kikerült az iskola pad- 1 jaiból. Jóformán gyermeki ‘ fejjel nem gondolt arra, hogy 1 leánykája mennyi gyötrel- ' men esik keresztül, hányszor ' csal könnyet arcára felelőt- ' lensége. Egy életben sokmin- 1 den közrejátszik. Kusza gon- 1 dolatok, családi békétlenség ' hamar összezúzza azt, ami olyan szépen indulj És a kis Margó? Az alig | párhónapos csöppség? Nevelő- , otthonba került. Eldobta magától az édesanyja. Nem tar- ! tolt attól, hogy a gyermek, ha majd eszmélni kezd. örök • megvetéssel gondol rá, mert ! szeretetre, gondoskodásra, sí- , mogatásra vágyik. A nevelőnök mindent elkö- ; vettek, hogy a többi magára hagyott csecsemők között, ő JHavqo olthőiif'a taláLt is második otthonra találjon. Féltő gondoskodással vették törül, ápolták és édesanya <Mán édesanyák tudtak lenni. És az élet forgataga itt még nem állt meg az alig hároméves kislány körül. Tiszaföld- várra került nevelőszülőkhöz. Budaiéknál megtalálta azt, amit tulajdon édesanyja nem tudott adni neki: jóságot, szeretet et, féltő gondoskodást. Budai István és felesége mindennel elhalmozta, amit csak egy gyermek kaphat egy egyszerű családnál. Budai István munkásember, de amit a kis Margó megkedvelt, mindent megkapott. Múltak az évek, s az ott- honra talált csöppség felcseperedett. Budaiék iskolába akarták járatni. Az édesanya sem tudott teljesen semleges maradni és kérte vissza gyermekét. Talán először. életében nem hagyta nyugodni lelkiismerete és immár az 5 éves kislányt visszakérte. Budaiék kétségbeestek. Nem csoda, eddig féltő gonddal nevelték, mint tulajdon gyermeküket, akit most el akarnak szakítani tőlük. A kislány is megérezte hovatartozását és gyermeteg fejjel terveket, álmokat szőtt. Meg akart szökni, ha visszaviszik, „anyukától”, Vissza, vissza, ide Tiszaföldvárra, ami nagyon a szivéhez nőtt. Nem csoda. Itt kapta első játékait, itt ismerkedett meg a szeretettel, Margó nem tudott nyugodni. Együtt sírt a kis családdal. Behozták Szolnokra és választásra került a sor. Itt dőlt el, ki is az igazi édesanya. Az-e, aki évekkel ezelőtt eldobta magától gyermekét, vagy az, aki felkarolta. Igazán csak úgy lehetett dönteni, ahogy egy tiszta gyermeki szív tad. Az édesanya hirtelen fellobbant szeretete Immár kihűlt. Belenyugodott a döntésbe. Margó visszakerült oda, áhorman nem lehet elszakítani. És most nagyon boldog kislány. Iskolába jár. : „Szüleit’’, Budaiakat nagyon; megbecsüli. Szófogadó, sze- '• rény teremtés. Jutalmát,!; amire vágyik, megkapja érte. ; „Édesanyuék.” rajongásig sze- ; 1 rétik. Nevelői a legjobbat tud- ; j ják mondani róla. A többi!; gyermek között nagyon kitűnik szorgalmával. Rendszere- ', sen dolgozik, éveken át nem: hiányzik egy napot sem;-,. ; Barátnői azt beszélik róla, hogy mikor ,édesanyja’’ beteg volt, ő járt a piacra, a ‘ boltba bevásárolni. Ahogy tudta, elvégezte a házimunkát is. Nem mintha olyan nagyon szükség lett volna rá, hanem mert jól esik segíteni;: „szülein”, Igazán megértő lé-; j lek; Ember lesz belőle =~ aj ra ji
