Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-08 / 108. szám

WLAQ. PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt SZOLNOK MEGYEI 'Thai S&CHrMtiU&M flz iljúság erkölcsi neveléséről 4 • ♦ A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG É3 A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam 108 szám. Ára 50 fillér 1958. május 8., csütörtök t Gazdagodik a tiszatenyői Lenin Tsz | Asszonyok és lányok egy körösparti * tsz-ben * l Levelezőink írásaiból ♦ ♦ ♦ ...........lítium““........................................♦♦♦ t A tiszatenyői Lenin Tsz je­lenleg 800 holdas közös gaz­daság. Kilencvenkét tag gaz­da ezen a földön. Szorgalmas, igyekvő emberek, s igazán ér­demes kissé bepillantani a munkájukba, megnézni, mit akarnak megvalósítani ezév- bén, hogyan teljesítik terme­lési tervüket, hogyan teszik még szebbé a holnapokat. A 30 hold tavaszi árpát, a 20 hold zabot, a 7 hold bur­gonyát, a 20 hold borsót, a 20 hold lucernát, a takar­mánykeveréket, a kendert — idejében elvetették, a kuko­ricát négyzetesen teszik a földbe. Az őszi búzát fejtrá­gyázták, egy holdra száz ki­ló műtrágyát szórtak. A vegy­szeres gyomirtást a Miskolci Növényvédő Állomás dolgo­zói végzik. Látjuk tehát, hogy szorga­lomban tényleg nincs hiány és az is szembetűnik, hogy nemcsak egyszerűen vetnek hanem kihasználják a nagyüzem­adta lehetőségeket, a több­termés elérése érdekében alkalmazzák a fejlettebb agrotechnikai módszereket. Az elmúlt évben sok egyé­nileg dolgozó paraszt meg­kérdezte, ugyan mi a titka annak, hogy a tsz gazda­gabb termést takarít be. A titok egyáltalán nem titok. Csupán arról van szó, hogy a szövetkezés ereje kimerít­hetetlen, s valamennyi egyé­ni gazda részese lehet a közös gazdálkodás adta többterme­lésből fakadó jónak, csak fel kell hagynia az ósdi, elavult termelési módszerekkel és rá­térni az új útra. A tiszatenyői Lenin Tsz tagjai a növénytermesztés mellett sok gondot fordíta­nak az állattenyésztés fej­lesztésére is. A tervezett 5 hold silókukorica helyett 12 holdat vetnek. Figyelemmel kísérték Sevcsenkó elvtárs útmutatását és tanácsait hasznosítják. A tagok tudják, az állatte­nyésztés jól jövedelmez. En­nek megfelelően dicséretre méltó előrehaladást tettek a tejtermelés terén. 1957 no­vemberi 3.3 kg-os istálóátla- got 1958. áprilisáig 15.8 kg- ra növelték. A fejési átlag pedig Jelenleg 17.9 kg. Ennek megfelelően alakult a jöve­delem is. A tavaly novemberi 1382 forint helyett ezév áprili­sában több mint 10 ezer fo­rint bevételük volt tejter­mékekből. Foglalkoznak szarvasmarha hizlalással is. Jelenleg 48 szarvasmarhát hizlalnak, — ezenkívül 96 hízott sertést már eladtak, s ebből 130 ezer forint bevételhez jutott a tag­ság. Mind a szarvasmarha, — mind a sertéstenyésztés fo­kozása érdekében ezévben 50 férőhelyes tehénistállót és két 50—50 férőhelyes sertésszál­lást építenek részben saját erőből, részben állami támo­gatással. Távlati tervük sze­rint 1960-ig felépítik a má­sik 50 férőhelyes istállót is. Ezévben, sőt még ebben a hónapban 8 fejőstehenet és 15 növendéküszőt vásárolnak. Beállítanak 10 fehér hússer­tés anyakocát. Régebben elég sok baj volt a jószágok gondozásával. Ma már egészen más a helyzet. Szabó Miklós, Molnár Kálmán és a többi gondozó már haj­nali 4 órakor a tehenek körül található. A kifejt tej pedig 7 órakor az átvevőhelyen van. Javult a jószág takarmányo­zása. Egy-egy tehén 5 kg ab­raktakarmányt, 6.5 kg lucer­naszénát, 20 kg takarmányré­pát, ezenkívül silótakarmányt kap. Gazdagodik a tiszatenyői Lenin Tsz. Szép a 30 holdas gyümölcsösük is — Nem olyan elhanyagolt, mint ré­gen volt Ladányi Zsigmond kertész lelkiismeretesen dol­gozik. A gyümölcsből mint­egy 100 ezer forint bevételre számítanak, s ezenkívül al­mát, szilvát osztanak is. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok látják a Lenin Tsz eredményeit, és elmondják, mindjobban megbarátkoz­nak a szövetkezés gondola­tával. Sokan kijelentették, őszre belépnek a tsz-be. Akik korábban kiléptek, — azok jónéhányan nem is várnak őszig. A Lenin Tsz-ben megtalál­ják a fiatalok is a számítá­saikat Több mint harminc fi­atal dolgozik a szövetkezet­ben. Nemrég alakították meg a KISZ szervezetet Az asz- szonyok pedig elhatározták; megalakítják a nőtanácsot és az a tervük, hogy a közeljö­vőben az egyénileg dolgozó parasztasszonyokkal megis­mertetik közös gazdaságukat Munkára és szórakozásra egvaránt van idejük és mód­juk. Ezév őszén televíziós rá­diót vásárol a tsz. A fiatalok futballfelszerelést kaptak. A kultúrteremben szakkönyvek, folyóiratok; szépirodalmi könyvek állnak a tagok ren­delkezésére. Tervbevették a kulturcsoport megalakítását. Nemrég a szövetkezet fiatal tagjai felutaztak Budapestre, és megnézték az Optimista tragédiát a Petőfi Színház­ban. Sok jót, és sok szépet el­mondtunk. Ez persze nem je­lenti azt, hogy a Lenin Tsz- ben nincs semmi hiba. Ott is van kisebb-nagyobb javítani­való. Rendet kell teremteni a tsz központjában, mert még elég nagy a rendetlenség. De majd sor kerül erre is. Több újfajta gép a mezőgazdaságban A Mezőgépfejlesztési Inté­zet munkatársai több újfajta mezőgazdasági gép tervezé­sén dolgoznak. Igen jelentős a mezőgazdasági nagyüzemek részére készülő magánjáró al­váz. Ez a gép minél több me- gazdasági gép Üzemeltetésére lesz alkalmas. Jelentősek a ta­lajművelő gépekkel végzett kísérletek is. Jelenleg az U— 28-as Univerzál traktorokhoz új 24 soros könnyű vetőgép kialakításán dolgoznak. Rö­videsen megkezdik a nemré­giben elkészült két lóerős kerti traktor próbaüzemelte­tését A homokos és szikes tala­jok művelésére több mezőgaz­dasági gépet terveznek. Ezek közül figyelemreméltó az alta­lajlazító gép és a különleges háromvasú eke. A szüreti munka megkönnyítésére zú­zó és bogyózó gépet tervez­nek. (MTI). MINDEN FILLÉRT MEG KELL FOGNI! A szolnold Járműjavító vezetősége megsokallta, hogy hónapról-hónapra változatlan az önköltség. Elhatározták, hogy a dolgozók és a mű­szaki vezetők bevonásával felkutatják, mivel csökkent- hetik a költségeket; Ezzel kapcsolatban nagyarányú ta­karékossági mozgalmat indí­tottak az üzem területén; Az első lépésként április 19-én minden anyagvétele­zést leállították. Ez azt a célt szolgálta, hogy a felső ve­zetés személyesen bírálhassa el a felhasználásra kerülő anyagok szükségességét. így a többek között rájöttek, hogy egyes műszaki vezetők a szokás szerint olyan anya­gokat is vételeztek, ame­lyekre pillanatnyilag nem volt szükség, vagy a kézi raktárakban még készlet is volt belőle. Úgy szokták Itt, hogy a norma szerinti anyagokat felvételezik, vagy kel-e, vagy sem. f— A felesleges áru­kiadások megszüntetésével több takarékossági lehetőség került felszínre; A másik lépés az volt, hogy a beadott takarékosságot cél­zó újításokat soron kívül el­bírálták és meg is valósítot­ták. Ugyanakkor minden ja­vítási műveletnél a technoló­giai eljárások betartását szi­gorú ellenőrzéssel biztosítják, több konkrét lehetőséget is találtak az anyagtakarékos­ságra. Többek között önálló cső­Nehéz, de reménykednek és meg is oldják A kisebb helyiipari vállala­toknál a terv teljesítésének feltétele a munka biztosítása. Különösen év elején nehéz ez. A rendelő vállalatok még nem nyújtják be ilyenkor igényeiket, mert nem ismerik saját beruházási tervüket. Az előző évről sem igen marad munka, mert a határidőket rendszerint az év végére rög­zítik. így nem marad más, mint a lakosság által adott rendelések. így volt ez a jászberényi Vasipari Vállalatnál is. Ja­nuárban még naponta kellett arra gondolni, hogyan bizto­sítják több mint félszáz dol­gozó munkáját. A sok apró megrendelés1 teljesítése újabb nehézség elé állította munkásokat és vezetőket egy­aránt. a változatos munka növelte a ráfordított időt, s romlott a termelékenységi mutatók színvonala. A nagyobb rendelések feb­ruár közepén futották be a vállalathoz. Ekkor már rátér­hettek a technológiailag meg­alapozott munkára és az idő is sürgetett, hogy a másfél­hónapos rendszertelen mun­ka lemaradását a negyedév végére pótolják. Ez sikerült is, mert a ki­szabott tervet 101 százalékra teljesítették. Persze emel­lett még pótolni kellett a mulasztást is. Az első hat hét munkája a termelékenység­ben mintegy 6 százalékos le­maradást hozott a tervezett­hez képest. Mivel a végzett munka anyagigénve nem volt túlzott, így az önköltségi mutató a tervezettnél 5,7 százalékkal jobb volt. A második negyedévi indu­lás már egészségesebben kez­dődött, mert az első két hó­nap munkája biztosítva volt. A munka gerincét az építke­zések, lakatos és vízvezeték­szerelői munkák képezik. Azon felül készítenek keríté­seket, kapukat és a földmű­vesszövetkezet, a tanács, a lakosság, a honvédség ré­szére vállaltak munkát. A vezetőséget erősen fog­lalkoztatja az a gondolat, hogy júniusban döntően új­ból közszükségleti cikkeket gyártanak. Ez azért is jó lenne, hogy a vállalatnak ál­landó munkája legyen és emellett a szervek és a la­kosság igényét is kielégíthes­sék, « A „Népek barátsága hónap megnyitója A Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei és Városi Bizottsága a Megyei és Városi Tanács, a Hazafias Nép­front és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendezésé­ben kerül sor május 9-én pénteken este 6 órai kezdet­tel a „Népek barátsága hón ap”-jának megnyitójára. Az ünnepélyes megnyitó a Megyei Tanács nagyter­mében lesz. A népek barátságát méltató ünnepségen be­szédet mond Csáki István elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára. y­...... Az ünnepséget gazdag kultúrműsor követi. portot hoznak létre az özem területén az ócska, de hasz­nálható anyagok összegyűjté­sére és osztályozására. A szá­mítások alapján havonta ez 16.500 forint megtakarítást hoz, A teherkocsialváz mázolá­sának, illetve technológiai eljárásnak felülvizsgálata folytán kiderült, hogy a kát­rányozás helyett fekete fes­tőket használnak. így a két festőanyag közötti differen­cia 20.50 forint kilónként, ami havonta az amúgy is ne­hezen beszerezhető festéknél 45 ezer forint megtakarítást jelent. A tűzikovács műhelyben korszerűsítéssel egy ajax- kalapács és egy fikciós gép üzembeállításával 15 ezerfo­rintos önköltségcsökkentés mutatkozik havonta. Az ócs­ka csavarok gépi úton való felfrissítésével 4800 forintot takarítanak meg. Ugyanakkor az elhasznált gépi fényfű­részlapok újravágásáva! egy­részt kurrens anyagot pótol­nak, másrészt havi 1500 fo­rint kiadástól mentesít. A mozdonyok gőzcsöveinek szi­getelésére a drágább juta­vásznat alkalmazták, mikor az olcsóbb minőség is töké­letesen megfelel, mert a ja­vítási időtartam után a jót is épp ügy el kell dobni, így havonta 12 ezer 700 fo­rint marad a vállalat kasszá­jában. A személykocsik selej­tezésénél általában az volt a szokás, hogy mindent nagy­kalapáccsal oldottak meg, — így nagyon sok alkatrész, — ami még használható lett volna, kárba veszett. Most a szakszerű selejtezés során a használható részek kímélésé­vel 9 ezer forintot takarít­hatnak meg. Havonta 125 ezer forintra tehető az az összeg, amelyet magukénak tudhatnak a dol­gozók, ha az új alkatrészek gyártása helyett a leszerelt alkatrészeket a cserejevító ut­ján felújítják. A kidolgozott összes lehetőségeket egyéb­ként vállalati szinten össze­sen havonta 316.140 ezer fo­rint megtakarítást érhetnek el. Figyelemreméltó azonban az ütemes és tervszerű ter­melés is. A gazdaságosság megköveteli a vállalattól, — hogy a havi tervet naponta, — pontosan teljesítsék, mert el­lenkező esetben fennáll az a kedvezőtlen körülmény, amely miatt a harmadik hó­napban a vállalat 3118 Ft-t fi­zetett a tervszerűtlen munka következtében felvett kölcsön kamatjára a Magyar Nemze­ti Banknak. Ebben a VI. osztály 877 forintig, a VII. osztály pedig 1920 forintig volt ludas. Nem mondható az, hogy a műszaki adminisztráció taka­rékoskodott volna az első ne­gyedévben a nyomtatvány» nyal. — Csak egy példa. A munkautasítások kivételezése 98 ezer darab volt s ebből a felhasználtak 48 ezret. A töb­bi szőrin-szálán eltűnt így 2.375 forint kár keletkezett Helyesen járt el a vállalat- vezetés, amikor ilyen konk­rétan megállapított pazarlá­sokkal szemben az írószer és nyomtatványoknál az első ne­gyedévben felhasznált 53 ezer forintot 40 százalékkal csök­kentette. Nem volt kisebb pazarlás a napidijak felhasználásával sem. Sok kiküldetés ment je­lentéktelen ügyekre, amit — akár üzemi telefonon is — el lehetett volna intézni. így a vállalatvezetés helyesen a „31 forintos” mozgalmat 25 százalékkal csökkentette. Ez annál is érdekesebb, mert ez­által 25 százalékban csök­ken az utazási jegy költsége is. Egyes területeken a válla­latnak célprémiumot kellett kitűzni, mint pL a tolató sze­mélyzetnél. Ez az összeg 1500 forintra rúg havonta. Ezzel szemben több tizezer forint megtakarítást jelent a népgaz­daságnak. A helyzet ugyanis az volt, hogy a tolatás nem tartott egész éjszaka. Azon­ban a tolatószemélyzet elis­merte a le nem dolgozott munkaidőket Is. így a moz­donyszemélyzet jogtalan illet­ményeket vett fel utána. Nem beszélve arról, hogy a válla­lat óránként 100 forintot fi­zetett a mozdony használatá­ért. Ez a célprémium nem nagyon tetszik a mozdony­személyzetnek. Iparkodnak a tolatást a normálisnál is to­vább nyújtani. Pedig nekik is be kell látni, hogy a becsüle­tes munka megköveteli a ta­karékoskodást. Hogy mennyire fontos munkának tekintik az üzem dolgozói a takarékosságot, azt fényesen bizonyítja az alábbi példa. A VI. osztály egyik dolgozója újítási javas­latot terjesztett be. Indítvá­nyozta, hogy az üzemben lévő nyersolajtartályt lakatolják le, mert havonta körülbelül 2 hordónyi, azaz 400 liter csak úgy eltűnik. A dolgozók való­színűleg mosakodásra hasz­nálják. A felfedezés nyomán az osztály nyersolaj keretét két hordóval csökkentették. Úgy véljük, ez reális is, mert maga a dolgozó hívta fel a figyelmet a pazarlásra. Az üzemi szakszervezet is megtette az intézkedéseket az önköltségcsökkentésre, a ta­karékosságra irányuló terv megvalósításáért. A műhely­bizottsági elnökök és a terme­lési bizottság tagjai egy-egy konkrét feladat ellenőrzéséért felelősek. A tapasztaltakról kéthetenként számolnak be az üzemi szakszervezetnek. Az intézkedési tervnek már ezidáig is vannak eredményei. Az előzetes számadatok is mutatják ezt. A döntő fel­adat a műszaki vezetőkre há­rul, akik a területükön, — ha lelkiismeretesn megvalósítják a feladatot, egy év alatt kö­zel 4 millió forintot takarít­hatnak meg. Úgy véljük, ez komoly összeget jelent az 1958 évi nyereségrészesedésnél is. Andrási B. A rádió napja a Szovjetunióban Május 7-én ünnepelték a Szovjetunióban a rádió nap­ját. 1895-ben ezen a napon mutatta be A. Sz. Popov, a kiváló orosz fizikus a világon elsőnek rádiókészülékét a pétervári Tudományos Aka­démián. A szovjet hatalom évei alatt jelentősen fejlődött a rádióhálózat a Szovjetunió­ban. — 1922-ben kezdte meg működését Moszkvában az első szovjet rádióadó. Az az­óta eltelt évek gyorsütemű fejlődést hoztak. 1928-ban még mindössze 92 000 vevő- készülék volt az országban, 1940-ben már csaknem hét­millió; az elmúlt évben a rádió vevőkészülékek, a te­levíziós készülékek és a ve­zetékes rádióközpontok szá­ma már meghaladta a 35 milliót. A Szovjetunió különböző rádióállomásai ma naponta mintegy hatszáz órán át su­gároznak műsort 57 különbö­ző nyelven. Az elmúlt években gyors ütemben növekedett az ult­rarövid hullámú adások szá­ma a Szovjetunióban. 1957- ben például már 22 ultra- rövidhullámu adóállomás működött. Különösen nagy jelentősé­ge volt az elmúlt években a televíziós adás fejlesztésének. Jelenleg 36 televíziós adóállo­más sugároz naponta műsort s az év végére az adóállomá­sok száma eléri a hatvanat. A szovjet televíziós szak­emberek most nagy munkát végeznek az ország nagy te­rületét behálózó televiziós há­lózat kiépítésére. Néhány éven belül állandó televiziós kapcsolatot létesítenek Buka­resttel, Prágával, Berlinnel és Varsóval. Moszkvában a kö­zeljövőben kezdik meg két ötven kilowattos televiziós adóállomás építését. Az adóál­lomás műsorsugárzó anten­náját ötszáz méteres torony tetején helyezik el. A hatal­mas adótorony lehetővé teszi, hogy százhúsz százötven kilo­méteres távolságokból is lát­ható legyen a moszkvai tele­viziós adás. (MTI).-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents