Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-06 / 106. szám

léi sikerült az idei borkiállítás és borverseny

Lassan kezdik megszokni

fiz orezágbam, hogy Szolnok megye nem csak a szikes legelőiről, a búzatermeléséről es a kukorica termeléséről a leghíresebb, hanem sok más egyéb olyan növény is meghonosodott nálunk az elmúlt 10 év alatt, amit csalt hírből ismertek. Megyénk lassan hitessé válik borairól is. Erre volt tanúbizonyság április 30-a és május 1-e, amikor a Megyei Tanács Mezőgazda- sági Osztálya megrendezte a második megyei borkiállítást, borversenyt.

Két nap alatt sok ezer látogatója és kóstolója volt a

jászberényi, a tiszazugi és a

többi megyei borfaj falcnak. A versenyen 52 termelő mérte össze erejét. Nehéz dolga volt a bíráló bizottságinak, mikor el kellett dönteni, hogy melyik behozott: minta érdemes helyezésre, illetve az országos versenyre. Három bizottság egész nap kóstolgatta, bírálta a borokat. A bírálatnál el kellett dönteni, hogy fajtára, színre, ízre, zamatra, tisztaságra, illatra melyik a legjobb.’

A szakszerű bíválai eredményeképpen a következő hélvezést érték el « termelők:

Ujerdei Áll. Gaad., Jászberény Ujerdei ALL Gazd., Jászberény Petőfi Tsz. Jászberény Uj Élet. Túszakürt Jászberényi szőlőtemi. szakos. 'Jászberényi szőlőterm. szakos Szatmári Sándor, Jászberény Oláh Kálmán, Jászberény Gombár Mihály, Tiszaföldvár ■ Kovács László, Tiszakürt Bozsik József Jászberény Kovács Sándor, Tiszakürt

Óborok:

Szűcs Gábor. Tiszaföldvár * .Vargac László, Jászberény

ízeken kívül még 20 borminta felelt meg az országos borversenyre.

Mint a példák igazolják Szolnok megyében van jövője x szőlőtermelésnek. —--------■* »iw

19

57. ezerjó 1. díj

1957. kadarka II. díj

1957. irizling ' ' I. díj 1957. kadarka II. díj 1957. ezerjó | I. díj 1957. nizling II. díj 1957. ezerjó I. díj

*• 1957. ezerjó II. díj-> 1957. muskotály III. díj

1957. kadarka I; díj 1957. kadarka II. díj 1957. kadarka • III, díj

* 1 1966. <tastzriM. T ti ’díj

1952. olasz ifczA, II. díj

Jelenleg 12 415 hold területen folyik szőlőtermelés.

Ezt. a területet a táv1' ti terv szerint 17 090 fch-ra kell felemelni. A lehetőség megvan hozzá, hiszen a megyében 35 9

ezer kh. olyan terület van. mely alkalmas a szőlőtermelésre.

A területnövelésre szükség van azért is, mert 1957-ben megyei szinten egy főre eső szőlőfogyasztás mindössze 7 kg. illetve 23 liter bor. Távlati terv szerint 1975-re ezt 20 kg szőlőre, 40 liter borra kellene felemelni. Érdemes is a termelők szempontjából a szőlőtermeléssel foglalkozni. Bizonyítékul vegyük alapul az azonos minőségű homoktalajt és nézzük meg. hogy három növényíéleségnél, melyik ad több jövedelmet;

1 Kh. rozs bruttó jöv. 1500 Ft 1 kh. kukorica jöved. 2309 Ft1 1 kh. szőlő jöVed- 30 900 Ft

A szőlőtelepítéshez komoly támogatást ad az állam is. A termelőszövetkezetek részére 1 kh szőlőre (forgatás, vessző, karó) iermőre- fordulásig 40 000 Ft hitelt ad. Jól végzett munka esetén a telepítési költség 80 százalékát az állam elengedi. ^

Szakcsoportok* és egyéb társulásoknál jól végzett munka esetén a szaporítási anyag ágéból borszőlőnél 50 százalék, csemegeszőlőnél 75 százalékot engedi el az állam. Az egyéni termelők részére pedig biztosítja a szaporító anyagot. Ezeken kívül mindenki részére, aki szőlőt telepít, négy évi adókedvezményt ad az állam. Vágási

■tfe

HELYES EZ

Zsebretet t kézzel pénzt1

zsebrevágni: látszólag megoldhatatlan ügyességi feladat. Mondom, látszólag, mert — lám! — az „ötletes” ci'bakházi fmsz-nek sikerült. Mielőtt a rej tvénybenszólás vádja illetne. ismertetem a helyzetet: A Cibakház» Gépállomás és a helyi fmsz megkötötte azt a szerződést, melynek lényege: a gépi munkák dolgában nem a gépállomás és az egyéni gazdák, hanem az egyéniek és az fmsz állanak egymással közvetlen jogviszonyban. Az fenne a szerződések megkötésén felül azt is vál- lalta^ hogy megbízottai útján megmutatja a gépállomás dolgozóinak a megmunkálandó területet, sőt a munkát ellenőrzi, átveszi.

Az idénre tervbevett ősz- szes normálholdakból eddig 596-ot kötöttek le szerződésileg Cibakházán az egyéni parasztok. Igen tanulságos közelebbről szemrevételezni, hogy — ikivel mennyit kötöttek le. Nos, a traktorosok és brigádvezetők kezén keresztfii 553 normalholdat, az fmsz megbízottam át ennek nem egészen egv tizedét: 46-öt. '

A ytfáckapunál, *

aUoí a dolfy&zók foántiál vigyázzák

Azt mondják, fillérből lesz á forint, a fillérek, ha nem vigyáznak rájuk, könnyen elgurulnak. így van ez az . tizemben is. Ha minden ap- lóbb-nagyobb, fillércket-íö- rintofcat. jelentő dologra ügyelnek, év végére a nyereségrészesedésnél több jut a dolgozóknak. S vajon elég csak a gépnél betartani ezt a jó közmondást? Álljanak meg kezdésnél, váltásnál a. gyárkapunál, megtudják: Nem fillérekre, de súlyos forintokra vigyáznak a rendészek.

Mert mi lenne, ha mindenki akkor jönne munkába, amikor neki tetszik? Ha csak öt perceket késnek, összeadva órákat jelent, havonta, negyedévenként pedig napokat.

?— A Papírgyárban ezért volt olyan magas a részesedés, mert a gyárkapunál betartják a rendet.

Vezető, vágj' egyszerű dolgozó? Mindegy. Bárdos Ede; műszaki ellenőr 5 percet ké-| sett — felelősségié vonták.; *— Mert a fegyelem egyön-1 tetű és csakis így lehet meg-! követeim — a vezetők pél-j dáján keresztül. Ha ők is hi-; háznak? Maguk sem képez-; nek kivételt!

Az igazolatlan hiányzó drágítja az önköltséget, mert helyette túlórában termel egy másik dolgozó, akinek ezért nagyobb bérösszeg jár. Ez a többletkifizetés a nyereségrészesedés rovására történjen? Mit szólnának ehhez a munkafegyelmet betartó dolgozók? Ezért helyes a határozat: aki egy napot igazolatlanul hiányzik. > a törvényes következmények mellett levonják részesedésének 33 százalékát. Két napért 66 százalékát és 3 napért az egészet. Mátyus István vágógépkezelőnek az egy nap igazolatlan távolléte 60Ü forinttal jelent kevesebbet év végén. Helyes-e e szigor? Természetesen! Hisz ez az intézkedés nem az államnak'jelent hasznot, hanem a dolgozók érdekében történt.

Sokan jönnének be ittasan is, ha a kapunál nem lennének éberek. Az ilyen dolgozó baleseti veszélynek teszi ki magát. Ez esetben is helyesen járnak el: nem engedik be az illetőt, s igazolatlan hiányzónak veszik. Egy alkalommal a szállító brigád tagjait küldték haza hasonló ok miatt; Átlag keresetük 1500 forint, ha a részesedés megint egyhavi fizetést tesz ki, ez a könnyelműségük mindegyikőjüknek 500 forintjába kerül.

A késésre, hiányzásra hajlamos emberek kedvét elvették a lazaságoktól. Állandóan javul a fegyelem. Ez évben a januári 19 igazolatlan hiányzással szemben márciusban csak 9 eset volt,

Szép számmal akadnának olyanok is, akik ha elnéznék, elvinnének ezt-azt az üzemből. Mészáros Balázs rendé- szetvezető .és Kálmán József, Bérezi Jenő portások azonban ezt lehetetlenné teszik gondos ellené résükkel. Éjjelente a kerítésen sok minden tűnne el, ha Németh István és Czakó István az. erre betanított farkaskutyával nem vigyáznának. Ez évben négy ilyen kísérletet hiúsítottak meg.

Mailek Gyula főmérnök és a rendészet vezetője elmond- tk, hogy elsősorban a fegyelemsértések megelőzésére töA TÖRÖKSZENTMIKLÓSI

Dózsa Terms’őszóvetkczet asszonyai még a télen elhatározták: vendégül látják az egyéni asszonyokat. Meghívják azokat is. akik az ellenforradalom idején kiléptek a közösből, hadd, lássák, milyen sokat fejlődött- azóta is a Dózsa Tsz. Az elhatározást tett követte. A nőtanács elküldte a szíves, invitáló meghívókat és várták a vendégeket.

De bizony, a vendégek nem jöttek. Miridössze három asz- szony érkezett, s a látogatásból nem lett semmi. Kudarcba fulladt a dolog. A sikertelenség azon ba n egyáltalán nem vette el a Dózsa Tsz lelkes asszonyainak a kedvét.

*

Néhány nappal ezelőtt újból bejelentették a tsz vezetőinek, hogy ismét megpróbálkoznak. Körültekintőbb, s alaposabb szervezőmunkát végeztek. Búzás Imréné, a tsz főtanácsának az elnöke. Csíkos József né. Lucza Balázsáé. Kemenczeí Istvánná. Kulcsár San dómé, Dorka János- né tevékenykedett legjobban. Segítette munkájukat a termelőszövetkezet pártszervezete és a gazdaság vezetői is.

Az óvatosság persze soha nem árt, a Dózsa Isz asszonyai nem akarták, hogy nevessen rajtuk a város, ha ismét felsülnek, s éppen azért ezt az újabb látogatást nem is verték dobra. Felesleges volt az óvatoskodás, Mert hogy törrekednek: Előadáson és beszélgetéseken bizonyítják a dolgozóknak, hogy a szabálytalanságok nemcsak a terv- teljesítést gátolják, de a több fizetést, prémiumot és nyereségrészesedést is. Most áprilisban már a fizikaiak is kapnak prémiumot, A fizetés

2—4 százalékét. ■*— Ez is még jobban érdekeltté teszi őket a fegyelem betartásában.

Rövidesen megkezdi működését az üzemi társadalmi bíróság is. A notórius, vagy kirívó eseteket nyilvánosan tárgyalják; lássák, mondjanak véleményt mindannyian és okuljanak belőle.

A gyárkapunál állva, megelégedéssel látni; az üzemben rend és fegyelem van — éberen vigyázzák a dolgozók forintjait, s nem tesznek kivételt vezető és beosztott kö zött. (Kárjyáti)

A gépállomás — a munkák

jellegétől függően — normálholdanként 4—8 forint jutalékot ad az fmsz-nek. Az fmsz a maga megbízottainak normálholdanként 2 forintot fizet. Itt a bökkenő! Mert a munka „oroszlánnál nagyobb” részét elvégzett traktoristáknak 1,50 Ft-t ajánlott fel; akik azt — igen helyesen!— nem fogadták el, mert kévéséi ték;

Hasonló visszás helyzet alakult ki Kisújszálláson. A helyi fmsz legnagyobb részben a gépállomás brigádvezetőinek adta a megbízást a szerződések megkötésére. így semmi akadálya annak, hogy a traktoros saját magának „mutassa meg” a megmunkálandó területet, majd saját magát „ellenőrizze”, végül saját maga „vegye át” a munkát.

Ezen tel menően'.' a gépi

szerződések megkötéséről szóló rendelet nemcsak a zavartalan lebonyolítást célozza, hanem — bizonyára nem is utolsó sorban — azt, hogy az egyéni gazdák közelebb kerüljenek, isrrterk ed jenek a nagyüzemi gazdasággal, a gépállomási dolgozókkal. Ezeknek a céloknak érdekében a megyei fmsz-eknek mintegy négymillió forintot juttat a gépállomások igazgatósága.

Tessék, ne tessék a cibakházi, vagy bármely más. hasonló cipőben sántikáló fmsz- nek, megfelelek a címben feltett kérdésre: Nem helyes. Sőt: káros. A szocialista társadalmi rend nem tűri', hogy valaki munka nélkül jusson jövedelemhez. Még akkor sem, ha az a „valaki” történetesen a földművesszövetkezetek egyike,

— borváró —Egy jász község terveiből

Már a tavalyi esztendő sem szállt el nyomtalanul Jászárok szállás felett. AmerOíthon és a jószomszédnál

Tagságunk eleget tett annak a felhívásnak, melyet a Néplap egyik vezércikkében tett közzé: vasárnap is olyan lendülettel dolgozott, mint máskor a hét elején, A szolnoki Szabadság Tsz számára napjainkban a kukorica vetés a leglényegesebb feladat. Erre a fontos takarmánynövényre egész esztendőn keresztül szükségünk van,

A napokban átlátogattam a Tisza Antal Tsz-be, ahol jó cimborám: Balázs János a tehenész. Elmondta, hogy 30 tehénből 17-et fejnek; Naponta 210 liter tejet adnak a jól gondozott állatok. Balázs János barátom azt is elmondta, hogy az ő tsz-ének 90 egyedes szarvasmarhaállománya van. Szólott arról is, hogy soraikat megtisztították a gáncsosko- dóklól, s hogy jó használ: látják a párttagok nevelőmunkájának:, különösen a fiatal férfitapokkal kapcsolatban.

Magunk jól haladunk a fásítással; bár évekkel ezelőtt hozzáláttunk volna már! Sok-sok jó forintot megtakarít hattunk volína. y1 Seller István

— „„1,1;, .i-M.

Életveszély Jásztelken

A jásztelek'! autóbuszmegállónál várócsarnok védi az

utasokat a széltől, esőtől. De mi védi meg ugyanott a betévedő gyermekeket egy — esetleg halálos — balesettől? Gondatlan kéz által begyö- möszöR huzalok éktelenkednek egy falmélyedésben, melyből az egyik szól a biztosíték-táblába nyúlik. Oda- künn a tetőn két szál huzal ereszkedik a villanyvezetéktént, vagy hogyne. ez alkalommal több mint .száz asszony jött el körülnézni a Dózsa Tar-ben . Középpara szt asszonyok, egykori kilépők felesége, és sok más érdeklődő.

Legtöbb asszony még soha nem látott közelről termelőszövetkezetet, csak annyit tudott róla, amit a piacon hallott.

EZ PEDIG NEM SOK. Jóformán semmi, mint ahogy később ki is derült. A vendégek. megnézték a közös gazdaságot és meglepődtek. Nem ilyennek képzelték a tsz-t. Jobbnak talán? Dehogy. Sokkal rosszabbnak. Húszén any- nyi mindent beszélnek összevissza az emberek. Nem csoda. hogy az egyéni gazda feleséget könnyű volt félrevezetni. Aki egymagában gazdálkodik. annak az asszonya nem ér rá túlnézni a jószágtól. a főzéstől és a kinti munkáktól a szűk parcella határán. No, most erre is mód és alkalom nyílott.

A szövetkezet jószágáUo- mánya különösen tetszett. LegkivéItképpen a tehenek.

Az asszonyok még azt is elmondták a vendéglátóknak, hogy itt egészen más az élet. A feleségek nincsenek elzárva a világtól, hanem reszté

ről a helyiségre; nincs okunk feltételezni, hogy a vezeték

áramtalanítva volna;

Az életveszély fennáll. — Semmi kedvünk jogi fejtegetésbe bocsátkozni arról, hogy kit, vagy mely szervet terhel ezért a gondatlanságért sú- .lyos felelősség; ennek taglal- gatására nincs idő. Bárki feladata, végezze el azonnal!

Míg nem késő.

földön gazdálkodunk, jól

élünk, nem panaszkodhatunk. De én azt látom, n szövetkezeti tagok nemcsak jól élnek, hanem könnyebben is.

— £n még soha nem láttam ilyen gazdaságot egészen közelről. Elmeséltem itthon mindent az uramnak és azóta is sokat beszélgetünk a közösről. Nagyon tetszett minden. Őszintén mondom, nem is gondoltam volna erre. Én már 52 éves vagyok, eddig még soha nem gondoltunk a belépésre, de most mit lehet tudni.

— Annyi bizonyos, ha hívnak, máskor is szívesen megyek.

Így beszélt Lovas Imréné. S így beszélnek a többiek is. A Dózsa Tsz nötanácsa követésre méltó, szép dolgot valósított meg akkor, amikor az első kudarc ellenére meghívta az egyéni asszonyokat, hadd ismerkedjenek a szövetkezettel. S ezek a vendégek azóta is bizonyára sokat mesélnek a látottakról. Őszintén elmondják, mi mindent láttak, hogyan érezték magukat.

A szövetkezeti asszonyok sokat tehetnének a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, ha megyeszerte köveinek a Dózsa Tsz nőlanácsá- nak példáját.

Szerények á Dózsa Tsz asz- szonyai. De lelkesek, a mező- gazdaság szocialista átszervezésének bátor harcosai.

Szekulity Pjjter

vesznek a közös gazdaság irá-< nyitásúban, szóval tényleg egyenrangú társak,

Szemükbe tűnt az is. ami még nem jó. Rámutattak az egyik épületre és megkérdezték:

— Aztán lakik itt Valaki?

Az épület nem volt betapasztva és meszeletlenül csúfkodott. A sok asszonyszem egyéb efféle apró hibát felfedezett, a vendéglátók azonban nem vették ezt rossz- néven. Majd kijavítják a hibákat. A látogatás után sokáig beszélgettek a tsz-asszo- nyok az egyéniekkel. S az egyéniek így búcsúztak:

— Máskor is szívesen jövünk, csale hívjanak. Sok érdekeset láttunk, otthon lesz, miről mesélni,

*

LOVAS IMRÉNÉ tízholdas egyéni gazda felesége !.s- oft volt. Megnézett mindent és azt találta mondani: ,,Ej, ez az én emberem, el se tudja képzelni, hogy milyen az a tsz, Csak szidja. Majd. otthon beszélek a fejével,” Nos. a látogatás után felkerestük Lovas Ifnrénét és megkérdeztük tőle, mi volt. a véleménye a Dózsa Tsz-ről.

Sokat és szívesen beszélt.

‘— Egyáltalán nem hittem volna, hogy ilyen. Mi Hz hold

re néz a látogató, mindenütt talál valami újat.

No, nem azért, mintha teljesen átformálódott volna, de a végbement változások — a Gyöngyös-patak új hídja, a mélyen fekvő utak feltöltése, a 2 ezer négyzetméter új betonjárda, az új park, a villanyhálózatba bekapcsolt 22 új lakás — gondolkodásra készteti az erre térülőt.

A tanácsülés már márciusban az elsők között elfogadta a községfejlesztési javaslatot, ezért támogatja e kérdésben a tanácsot a község lakossága. Az igazgság kedvéért azt Is el kell mondani, hogy a döntést alapos, körültekintő munka előzte meg. A tanácstagok 11 falugyűlésen ismertették az előzetes terveket, de nem maradt ez el a tanácstagi beszámolók napirendjéről sem. Érthető tehát az egységes támogatás. De még érthetőbbé válik, ha az- idei terveket vizsgáljuk.

Tudniillik, a rendelkezésre álló 1 fnillió 830 ezer forintból — mondhatni —, mindenki részesül. A dolgozó parasztok régi kívánsága telje- sül például az állomási hid- ' mérleg elkészítésével, amelyre 50 ezer forintot fordít a tanács. Tovább bővül az idén a vízhálózat is, mivel ezer méter csővezetéket fektetnek le jelentős beruházással. Javul a közvilágítás is azzal a

30 ezer forinttal, amit erre fordít a tanács. Az új lakások bekapcsolásában a lehető maximumot akarják elérni; Erre azonban csak akkor lesz mód, ha a község lakói h tavalyihoz hasonlóan társadalmi munkává! segítik a villanyhálózat bővítését.

Az Jászárokszállásiak harcot hirdettek a sár és a belvíz ellen. Legalább is erre vall az a tervből kitűnő szándékuk, hogy a tavalyi 2 ezer méter betonjárda mellé az idén újabb 3 ezer négyzetmétert fektetnek le. Ugyanakkor mintegy 63 ezer forintot fordítanak a „Nyavalyka” árok tisztítására, a mocsarif.j utcák feltöltésére és a belv'd zek levezetésére. Nem feledj keztek meg a szállásiak egészségügyről, a kultúroij honról, a könyvtárról, az törőkről és a sportról sem;1 Helyiségeik javítására, korszerűsítésére és felszereléseik bővítésére több mint 60 ezer forintot fordítanak.

A tervek tehát elkészültek. Mindenre kiterjedő részletességük egyben biztosíték is a megvalósulásukra, hiszen mindenki érdekét felölelik. A megvalósulásig azonban még hosszú út, egy egész esztendő áll a szállásiak előtt, S ha összefognak és a tavalyihoz hasonlóan egyemberként állnak a tanács mellé a tervek végrehajtásában az esztendő utolsó órájában bízvást elmondhatják: Ismét erősebbek lettünk és egy lépést léptünk előre azon az úton, amelyik a kulturált községek sorába emeli Jászárokszállást.

— nagy. —:

1

Nem akarták dobra verni,

pedig érdemes