Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)
1958-05-06 / 106. szám
I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLJIOK MEGYEI A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEG VEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 106. szám. Ara 50 fillér 1958. május 6., kedd Nagyszabású tervek a szolnoki Magyar-Szovjet I Jflai Kulturális Hét megünneplésére Megyénk minden városában és községében hatalmas tömegeket mozgatott meg az 1957. november 7-én meghirdetett Felszabadulási Seregszemle. Fellendült a kulturális munka, a legkisebb tsz- kul hírcsoport is lázasan készült, hogy a legjobbat, legszebbet nyújthassa. A községi, járási, városi seregszemléken ízléses műsorválasztással, magas művészi igényességgel találkozhatunk. Újszerű kezdeményezéseket is láthattunk, mint például a járási dalostalálkozók. A megye székhelyén a legjobb kulturcsoportok nagyszabású műsorral fognak bemutatkozni a Népek Barátsága Hónapja záróhetében, június 1 és 8. között az MSZBT és azoknak a tömegszervezeteknek a megrendezésében, amelyek a sereg- - szemle meghirdetésében és lebonyolításában résztvettek. Az ünnepségek június elsején, vasárnap reggel kezdődnek. Ekkor a megye legjobb tizenöt énekkara a MÁV fúvószenekarral az élen zenés felvonulást rendez a Kossuth térre, ahol a város vezetősége ünnepélyesen nyitja meg a Magyar Szovjet Kulturális hetet. Ezután a dalosok egyesített énekkara — ezeregyszáz dalos! — három dalt ad elő. Az ünnepség után megkoszorúzzák a üszaparti szovjet emlékművet. Az egyes énekkarok munkájában, eredményeiben a Szigligeti Színházban gyönyörködhetünk. Egy héten át mindennap kulturális események színhelye lesz Szolnok. Még elsején ünnepélyesen megnyitják a Kert mozit az Uljanov család című filmmel. Ezen túl a Hét tartama alatt mindennap más más filmelőadást láthatunk a szovjet és más baráti népek filmjeiből, illetve koproduk- ciós filmekből. Hétfőn a Felszabadulási Kulturális seregszemle legjobb színjátszó csoportjai mutatkoznak be a Móricz Zsigmond Kultúrotthonban. Kedden középiskolás KISZ szervezetek ünnepi találkozója szovjet komszomo- listák részvételével, szerdán hangverseny, csütörtökön irodalmi est szerepel a bő programban. A pénteki nap eseménye a Szigligeti Színház bemutatója lesz. Rozov: A boldogság keresése című színnfű- vét adják elő. Szombaton úttörő-pionír találkozót rendez az ifjúság az úttörőházban. A 8-ikí, vasárnapi záróünnepségek a népek bartságának ragyogó demonstrációi lesznek. A megye táncosai mutatják be tudásukat. Az ünnepség fényét emeli, hogy azon szovjet, romáin és szlovák együttesek is résztvesz- mek. A megyei résztvevők között kiüntetéseket, jutalmakat, okleveleket és emlékplaketteket fognak kiosztani. Az egész megye kulturális helyzetét tükröző ünnepsá- { gek iránt máris igen nagy érdeklődés mutatkozik. A szép ünnepségek megyénk felfelé ívelő kultúrájának hatalmas lendületet adnak majd, — bt — GSZDXROVXT Helyes ez így ? % Levelezőink írásaiból 80 köbmétert egy műszakban A Budapesti Fűrészek szolnoki üzemében hatalmas meny- nyiségű fát fűrészelnek fel naponta. A III-as számú keretfűrészen Hoksári Mihály és helyettese, Ozsváth Mihály dolgozik. Egy műszak alatt 80 köbméter fenyő vagy 32 köbméter lombos rönköt vágnak fel. Hoksári elvtársat egyébként 1952-ben tüntették ld Munkaérdemrenddel, azóta is a legjobb dolgozók közé tartozik. „Termelj mázsánként 1 forinttal olcsóbban“ — Újszetü verseny mozgalom az élelmiszeriparban — Április elején a megye malmaiban bontakozott ki először a mozgalom: „Termelj mázsánként 1 forinttal olcsóbban”. Különcsen az élelmiszeripar adottságai kedvezőek airra, hogy a verseny céljául tűzzék ezt az átfogó jelszót, mely bő lehetőséget teremt a takarékosságra, minőségre, okos gazdálkodásra s nem utolsó sorban a nyereségrészesedés növeked lsére. „Tiszazugi napok“ Csépán Vasárnap már a kora reggeli órákban gyülekeztek a zene hangjaira ébredt Csépa, Tiszasas és Szelevény dolgozói. hogy megünnepeljék a Hazafias Népfront és más társadalmi szervek által ren dezett „Tiszazugi napokat’ Az „aranyat érő” langyos májusi eső ellenére, 9 órára mintegy 1000—1500 ember vonult fel színes, tarka menetben a vásártéren felállított szabadtéri színpadhoz, ahol szeretettel üdvözölték a meg hívott szovjet vendégeket, — majd meghallgatták Szelecz- ki András, községi párttitkár megnyitója után Rimóczi László elvtárs, a Megyei Pártbizottság kiküldöttjének ünnepi beszédét. A naggyűlést a Himnusz akordjai vezették be. Utána Szeleczki András elvtárs üdvözölte a gyűlés résztvevőit, majd átadta a szót a gyűlés szónokának, aki beszédének elején kifejtette a „Tiszazugi napok” célját és rövid történelmi összefoglalóban ismertette Csépa és a környezd községek keletkezését és múltját. Beszédében hangsúlyozta: A tiszazugi parasztok élete sem volt jobb az ország inás vidéken élőkénél. A nagybirtokosok és kulá- kok féktelen kizsákmányolása, az emberi méltóságot sárbatipró megatartása, a nyomor, a kilátástalanság jellemezte múltbeli életüket. Nagy, szavakkal szinte ki- fcjezhetetlen változást hozott a felszabadulás. Eldöntötte az ezeréves pert. Azoké lett a bőventermő föld, akik hosszú tizedeken keresztül verejtékükkel öntözték. A földosztás során 77 háborús bűnös és 50 nagybirtokos 25.315 hold földjét kapta meg 7.386 nincstelen a kunszentmártoni járásban. A korábban zsellérsorsban élőkből földtulajdonosok lettek. De nagy eredményeket értünk el — folytatta a továbbiakban az ország építésében is. Már a hároméves terv időszaka alatt az MKP vezetésével kiemeltük hazánkat a háborús romok alól és megteremtettük a további fejlődés alapjait. Az elmúlt 13 év nem szállt el nyomtalanul Tiszazug felett sem. Megszűnt például korábbi elszigeteltsége, ‘ mert 1952-ben valóra vált azány- nyiszor megálmodott vasút Állomást kapott Csépa, Szelevény. Uj iskola, kulturház és napköziotthon épült Tisza- sason. A továbbiakban részletesen foglalkozott a szónok a kulturális élet területén és az életszínvonalban elért fejlődéssel, majd az ellenfrorada- lom céljainak és az ellenforradalmárok mai módszereinek taglalása után a feladatokra tért át. Hangsúlyozta: Tennivalóink egyik legfontosabb része: tovább haladni a mezőgazdaság szocialista átszervezésének útján, szigorúan betartva a Lenini szövetkezeti elveket. Ezzel párhuzamosan állandóan fokozni a mezőgazdaságban a termésátlagokat, a szovjet mezőgazdaság tapasztalatainak és a modern agrotechnika vívmányainak alkalmazásával. Az ünnepi gyűlés második részében virágokat adtak át az úttörők és a nőtanács, valamint a KISZ képviselői a meghívott szovjet elvtársaknak. E nagyon kedves epizód után felszólalt a szovjet vendégek vezetője. Nagy tapssal fogadott rövid beszédében köszönetét mondott a szíves vendéglátásért és kite-ezé 1 adott annak az óhajának, hogy a jelenleginél még szorosabbra fűződjön a magyar és a szovjet nép közötti testvéri barátság. A beszédek elhangzása után a gyűlés résztvevői a központi iskolához vonultak, ahol a kiállítás megnyitására került sor. A kiállítás anyagáról korábban már írtunk. Itt inkább most arról kell siót ejteni, amivel az amúgyis gazdag anyag bővült. Többek között újként kell megemlíteni a tiszazugi sajtótermékek tablóját, amelyen megtaláljuk a Kunszentmárton és vidéke c. lap 1887-ből származó lapszámának fényképét és a Kunszentmártoni Híradó 1919 március 25-i számát, amely vezércikkben üdvözli a Magyar Tanácsköztársaságot. — Aki a népi tánc és a zene iránt táplált magában vonzalmat, gyönyörködhetett a járás majd minden kul túrcsoportjának műsorában és a kunszentmártoni munkásőrség zenekarának játékában. Aki pedig inkább a sport felé húzott, az egymást váltó futbalmérkőzése- ken szórakozhatott. Az ünnepség az esti órákban kezdődő vidám táncmulatsággal ért véget. — nagy — rTTTTTTYTTTTTVTTTYTTYYfYYTTTT JÓL HALAD a tuncevei Vörös Csillag Tsz A turkevei Vörös Csillár, Tsz tagsága úgy tervezte, hogy május 1-et a tavaszi munkák befejezésével ünnepli meg. Nem rajta, hanem az dcjáráson múlott, hogy ez nem valósulhatott meg. Az elért eredmények, melyek kivívásában a pártszervezetnek is hatalmas rész jutott, mégis méltók a szövetkezeti város nagy hagyományaihoz. Szövetkezetünk 115 hold tavaszi árpája szépen sorol 0 holdon megkezdődött a ■ukorrépa seraNxása, 83 hol 'ön földbe került a kender, megindult a kukoricavetés. F ezer 500 kh körül járó közös irtokunknak 1200 holdján termesztjük ezt a fontos takarmánynövényt. Csőid Géza Legutóbb a Karcagi Sütőipari Vállalat dolgozói vetették meg a mozgalom alapját. Méghozzá a lehetőséget figyelembe véve elhatározták, hogy nem egy, hanem két forinttal alacsonyabb önköltséggel állítják elő a fehérkenyér mázsáját, illetve a péksütemény ezrét. Ebben versenyre hívták M a megye többi sütőipari vállalatát is. A karcagi sütőipar meglehetősen komoly adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a cél mielőbb valóra is váljon. Tavaly mintegy 700 000 forint többletnyereséget értek el, közel százezer mázsa kenyeret és több, mint hétmillió darab péksüteményt gyártottak. Ez a mennyiség csaknem egyharmadával magasabb mint az előző évi termelés, — a vállalat azonban műszaki berendezéseit és dolgozógárdáját figyelembe véve jóval többre is képes. Kapacitásának, miniegy 70 százalékát használta csak ki. Persze, a termelést — még a kapacitás határán belül is — csak akkor lehet növelni ebben az iparágban, ha megfelelő a kereslet és értékesíthetők a termékek. Az árutermelés növelése tehát nem a legfontosabb az egy mázsára íutó költségek csökkentésében. Ellenben vannak más lehetőségek. így pl. magas volt a fogyasztás — és ezen lehet csökkenteni —■ fogyóeszközökből, fűtőanyagból, villamosenergiáiból, nem voltak megfelelően kihasználva a vállalati saját szállítóeszközök, , stb„ Elsősorban itt kell elérni a mázsára jutó kétforintos megtakarítást. Van más lehetőség is az okos gazdálkodásira. A Karcag és környékbeli földművelő lakosság nagyrészt ellátott lisztből. A termelésnek mintegy 65 százaléka cserekenyérként keiül értékesítésre — sőt 61 százaléka közvetlen a vállalat árudái útján kerül a lakossághoz. Ez azzal az előnnyel jár, hogy mázsánként 16.50 forint — úgynevezett — „nagykereskedelmi árrést” takaríthatnak meg. Ha ehhez hozzávesszük még a dolgozók igyekezetét, a verseny takarékosságra ösztönző hatását — úgy kétségtelen hogy a vállalat meg is tudja valósítani a célt. Emellett természetesen a keresletet, s a termelést is befolyásolni lehet a jobb minőségű, választékosabb árukkal. f Pl. az utóbbi hónapokban kevesebb péksütemény fogy, mert az éjjeli műszakokat megszüntették a vállalat üzemeiben — s a friss áru csak a késő reggeli órákban kerül az elárusítóhelyekre, amikor már nincs olyan nagy keletje, mert a koránkelő emberek nem vesznek belőle.-------------Az épülő Ipari Vásáron Több mint két hét van hátra az idei Ipari vásár megnyitásáig. A városligetiben azonban teljes lendületű a munka. A munkások százai dolgoznak a ter’GWTPTiT ritflí tőanyagok, betonkeverők, téglahalmok, betongömbvas kö- tegek, amerre csak a szem ellát. Érthető a nagy munka, előkészület. Az idei vásár terü- 'ete csaknem kétszer olvar nagy lesz, mint a tavalyi. Az építkezés vezetősége látha tóan arra törekszik, hogy az ideiglenes jellegű sátrakat, bódékat — kirakodó vásárban szokásos fülikesorokat — állandó rendeltetésű fédett és zárt csarnokokká!, pavilonokkal cserélje ki. Az idén — értesülésünk szerint — mintegy tízezer négyzetméternyi alap területen létesülnek új csarnokok és pavilonok. Az új épületek közé tartozik egy kétezer négyzetméteres alapterületű új, nyitott vasvázas csarnok, ahol majd az Építésügyi Minisztérium állít ki. Lesz még az OKISZ- nak egy 1800, a vasas kisipari szövetkezeteknek egy 1400-as csarnoka. Nagyszabású előkészületeket tesznek a vásár esti megvilágítására is. Az idén tudvalevőleg este 10 óráig maradnak nyitva a vásár kapui. Több mint 5 kilométer hosz- izúságú kábelt helyeznek el a vásár területén. Ez majd azt a célt szolgálja, hogy a ’ásár területének megvilágítása meghaladja a fővárosi 'őútvonalakét, sőt helyenként gyönyörű hatásvilágítás is lesz. Különös gondot fordítanak a széles, kényelmes közlekedési utakra,* valamint a pihenő és vendégforgáTmi lehetőségek szaporítására. Az a cél, hogy a látogató minél kevesebb fáradsággal minél többet láthasson a vásáron. Najyiti !íár nrn ária a szi liéi Országszerte most fejezik be a szőlő tavaszi munkáit, a nyitást és metszést. A legutóbbi jelentések szerint a szőlők általában jól teleltek, s csupán a Duna—Tisza közén tapasztalható számottevő károsodás. Gson.grád megye egyes vidékein a rügyek 8— 12 százalékos fagykárt szenvedtek. Egyes Szeged-környéki községek határában a 20—25 százalékot is eléri az elhalt rügyek aránya, Kecskemét környékén pedig a be takart, s időben ki nem nyitott szőlőtőkék rügyei kipál ’ottak. Helyenkint 20—25 százaléknyi a kipállás okozta kár. Teljes tőkeelfagyás sehol nem volt. ■ Borbás Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium szőlő- és gyümölcstermelés 'gazgatóságának* vezetője tá ’ékoztatóul elmondotta, hogv a szőlők körülbc1ül egy hő rt íj pót ké“’f 3 ti 'vm ál í - ’endőkhöz kénest. A sző'.őter melók általában jól alkV nazkodt.ak a rendkívül időiá "ás hozta helyzethez, s a leg többjük megvárta, míg mozdul a rügy, s ahhoz mérten nem két-három szemre, hanem — ha a fagy vagy a pál- lás szükségessé tette — négy-' hat szemre vágta a csapokat. Az idei terméskilátásokról szólva hangsúlyozta, hogy egyedül a késés a termésmennyiségét nem befolyásol- ia károsan, különösen, ha a mozdulás” után, s csak az egészséges rügyekre alapozva végezték a metszést. A minőség azonban az idén fokozottan megköveteli, hogy az ápolási és védekező munkákat idején végezzék el. Különösen nagy a jelentősége. a jó talajmunkáknak és a peronoszpóra elleni védekeznek. A peronoszpóra azért veszedelmesebb az idén a rendesnél is, mivel a szőlő hajtásait már zsenge korban meglepheti. Lehetséges, sőt valószínű, hogy már az ujjnyi hajtásokat permetezni '■eü. tehát az ei'ő alkalomnál le-fe’ieHb f"i"YÓ7a’éko- crdó'ipvet szabad ha« znál ni a szokásos egyszázalékos he- 'vett. A megrövidült tenyésztő, r a napfényenergia teljesebb kihasználása érdekében ugyancsak fokozott gonddal kell kötözni és ritkítani. i