Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-29 / 126. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NEPfiÄf

¥958 május ».

Élénkül a pártélet

a Szolnok városi tanács hivatali pártszervezetében

0 társadalmi tulajdon gyarapítása és védelme a dolgozó nép érdekeinek védelme is

— A társadalmi tulajdon védelmével foglalkozó megyei aktivaülés hozzászólásaiból —

KÖZEL EGY ÉV TELT el az MSZMP országos értekezlete óta. — Pártszervezeteink ez idő alatt nagy utat tettek meg, az emberek nagy többségének megnyeréséig, az ellenforradalom okozta eszmei zűrzavar eloszlatásáig, a politikai érdeklődés felelevenedéséig.

A párt országos értekezlete akkor többek között határozatba foglalta, hogy a párt tömegkapcsolatainak igen fontos része az állami szervek útján fenntartott kapcsolata a lakossággal. Ez mindenekelőtt a tanácsok révén valósul meg. E testületekben a kommunisták és pártonkivü- liek együttműködésének kell minél jobban kifejezésre jutnia az ország szocialista fejlődése érdekében. A tanácsokban dolgozó kommunistáknak sok lehetőségük van arra, hogy segítséget adjanak a dolgozók ügyeinek gyors, pontos elintézésében és leküzdjék a lélektelen bürokráciát.

Sokat mond ez a határozat a tanácsokban dolgozó kommunisták, s ezzel egyidőben a tanácsoknál működő hivatali pártszervezetek feladatairól. .

A Szolnok várost tanács pártszervezeténél tájékozódtunk arról, hogyan tudták megvalósítani a határozatot. A helyzet bíztató, mert ahogy az elvtársak vélik, pezsdül a pártélet a szervezetben. Túljutottak azon, hogy kampányszerűen, egy-egy „nagy feladat’* megoldásában lássák a tevékeny pártmunkát. Ennél sokkal többre törekednek, az igazi, a fennhéjázás nélküli, szerény, de állhatatos munkára.

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG 1957 októberi határozatának. szellemét is érvényesítik, amikor így gondolkodnak: Egyes párttagok vállaljanak és végezzenek képzettségüknek megfelelő külön megbízatásokat, de az a legfontosabb, hogy minden párttag azon a területen, ahol él és ahol dolgozik, harcoljon a párt politikájának megvalósításáért, hirdesse a párt politikáját a dolgozók között, legyen a pártonkívüli dolgozók segítője, tanácsadója;

A gyakorlatban azonban még nem tükröződik eléggé ennek a fontos álláspontnak

megvalósítása. Az apparátus igen sokféle: különböző világnézeteket valló, régi és új hivatalnokokból, szakemberekből tevődik össze. Ez eddig rendjén is van. De van egy bizonyos szemlélet, mely szerint „itt mindenki jó ember'1 és „így egész az apparátus, ha sokfélék vagyunk”. Vannak egyes kommunisták, akik már látják annak a szükségességét, hogy formálják, magukkal vigyék előbbre egyes emberek gondolkodásmódját. Akik felelősséget éreznek azért, hogy ne legyen tespedtség, hanem állandó tettvágy, az emberekkel való foglalkozás formáinak, az ügyek intézése tökéletesítésének gondolata fűtse az embereket.

Ismételten: Vannak kommunisták, akik a vezetők segítségével meg is találták annak a módját, hogy egyre jobban dolgozzanak. — De a többség magatartásából még az olvasható ki, hogy „ne hánytorgassuk egymás hibáit”, „ne kellemetlenkedjünk egymásnak”, „hagyjuk egymást a maga megszokott módján dolgozni”. Ilyen alapion p>edig nehezebben és sok bukfenccel lehet előbbre jutná;

A pártszervezet határozott szándéka, hogy segítse e hangulat eloszlatását, s olyan légkört alakítson ki, amelyben nem szégyen, hanem se- gíteniakarás a hibák megemlítése, nem tudálékosság, hanem elvtársi, munkatársi segítség a tapasztalatok kicserélése.

ENNEK A SZERVNEK HATÁSKÖRE messze túlterjed az épület falain és neih is akármit, hanem érző embereket érint minden intézkedés. Éppen ezért sohasem lehet elértnek tekinteni a feladatok megoldásénak határát Ezért határozott úgy a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy a szolnoki tanácsnál dolgozóknak tanulmányozniuk kell a tanácsokra vonatkozó törvényeket, az államigazgatás általános szabályait. Egyesek ezt úgy fogadták, hogy „no, már megint okoskodnak“, „már megint irígylik a szabadidőt tőlünk”; A kommunisták közül többen látják, hogy rájuk az ilyen vélemények eloszlatásában sok vár; És Bagi Béla elvtánssal, az alapszervezet titkárával közösen keresik az utat a megoldáshoz. A fő fonalat meg is találták. Nem volt nehéz helyen.

Kozák János elvtárs, az egyik bizalmi beszélgetésre hívta össze pártcsoportjának tagjait. A beszélgetés során látták, milyen sok mindennel tudnának foglalkozni és mennyit segíthetnének a hivatalvezetésnek a munkafegyelem megjavításában, a bírálathoz való jobb viszony megteremtésében és sok más dologban, ha összesítenék erejüket, elgondolásaikat. A nem formális, de rendszeres tanácskozások mindig a legfontosabb tennivalókra irányítják a figyelmet, s tettekre késztetik a párttagok legjobbjait

KEZDETI LÉPÉSEK ezek a városi tanács pártszervezetének életében, amelyeket még a tettek hosszú sorának kell követnie ahhoz, hogy megfelelő segítséget tudjanak adni a tanács hivatali munkájának megvalósításához, az említett határozatok maradéktalan megvalósításához. Vannak és lesznek is nehézségek, amik hátráltatják a valóban elevenen pezsgő pártélet kibontakozását. Az eddigi tapasztalatok azonban sikeresek és biztatóak.

EZ ÉV JÚNIUS elsején rendezik meg országszerte a VII. pedagógus napot. Ebből az alkalomtól a Hazafias Népfront, a KISZ, a szakszervezetek, a nőtanácsok és más tömegszervezetek ünnep- ségeket rendeznek a pedagó- gusok tiszteletére. Az egész társadalom az iskola és a nevelők felé fordul ezen a napon, hogy tolmácsolja a pedagógusok felé a párt, a kormány, a dolgozó nép és az ifjúság bizalmát, szerete- tét és megbecsülését.

Az idei pedagógus nap ünnepségeit összekovácsolják az iskolák és óvodák államosításának 10. éves évfordulójával. Megemlékeznek arról is, hogy most van 130 éve annak, hogy hazánkban megkezdte működését az első óvoda;

Megyénkben is folynak az

Szénászki András elvtárs, a csépai községi pártbizottság titkára — a többek között — a következőket mondotta felszólalásában:

— A társadalmi tulajdon megkárosítása, a közös vagyon védelme terén eddig tapasztalható lazaság mélyen sérti a község kommunistáinak, az egyszerű becsületes falusi embereknek igazságérzetét. És ez a legutóbbi időkig így volt, így van most is. Érthető okokból...

— Meg kell mondani még mai is történnek olyan sajnálatos esetek, hogy egyes szervek nem elég körültekintőek a káderválogatásban — és olyan emberekre bíznak felelősségteljes munkát, bizalmi állást, akik már egyszer alaposan eljártak a becsület mellett.

— Több példát is tudnék

mondani községünkből. Van például egy emberünk Nagy László nevezetű csépai egyén. Ez 1952-ben Nagykátán volt földművesszövetkezeti ügyvezető — és itt 52.000 forintot sikkasztott. Na ebből nem lett különösebb baja — va- i lahogy eltusolták az ügyet. Egyszer azután újra feltűnt, mostmár Öcsödön. 1

előkészületek a pedagógus nap megrendezésére. Szolnokon és Mezőtúron május hó 31-én, a többi megyei városban és községekben június elsején tartják az ünnepségeket.

A szolnoki műsor: Május 31-én reggel 8 órakor a pedagógusok és tanulók közösen meghallgatják az iskolákban a Kossuth Rádióban elhangzó üdvözlő beszédet, majd a tanulók osztályaikban köszöntik nevelőiket.

DÉLELŐTT 9 ÓRAKOR a Pedagógus Szakszervezet Területi Bizottsága fogadást ad a kitüntetett pedagógusok részére a Megyei Tanács klubhelyiségében. Tíz órakor pedagógus ünnepi nagygyűlés lesz a Megyei Tanács dísztermében a város pedagógusainak részvételével. Ünnepi beszédet mond Kuti György,

Akik ide helyezték semmi információt nem kértek róla tőlünk,

pedig kezünkben volt —* a Nagykátai Járási Bíróság segítségével — sok ügye.

— Az eredmény persze az lett, hogy alig hat hónap alatt zöld Pannónián járt s utána szerzett jó néhány tízezer forintot. És mikor a csé- paiak meglátják a szép motoron — mindig megkérdezik, — meddig lesz még ez az ember itt, mikor kérik számon tőle az öcsödi sikkasztást is.

Én azt kérem,az igazságügyi szervektől, hogy az ilyen konkrét kivizsgált dolgokat ne húzzák, halasszák, hanem gyors intékedésekkel példát mutató büntetést kell hozni. Ameddig a népvagyon herdá- lói, a sikkasztok, tolvajok szabadon járkálnak a falu utcáin, nincs olyan erkölcsi alapunk, amivel megtudjuk magyarázni, hogy a közös vagyon ellen nem lehet kezet- emelni. És ez bizony nehezíti a munkát falun.

— Meg kell akadályozni végre azt, hogy bűnös elemek különböző jó helyre fészkeljék be magukat — ott gyorsan megszedelőzködjea Megyei Tanács VB. titkára. Ez alkalommal köszöntik a pedagógusokat az úttörők, a KISZ és a nőtanács küldöttei is. Utána Oláh György elvtárs, a Megyed Tanács vb. elnöke kormánykitüntetéseket nyújt át a kiemelkedő munkát végző pedagógusoknak;

Délután I órakor a megyei tanács elnöke fogadáson látja vendégül a kitüntetett és meghívott vendégeket a Tisza Szálló márványtermében.

ESTE AZ ISKOLÁKBAN

baráti találkozóra gyűlnek össze az iskolák nevelői, ahol a párt és a tanács küldöttei a Tanács által adományozott soronkívüli előléptetési- és pénzjutalmakat nyújtják át a nevelői munkában kitűnt pedagógusoknak*

nek újból és odébbálljanak

büntetlenül, hogy aztán máshol telepedjenek le és elölről kezdjék.

A másik,

amiről beszélni kell

az ellenőrzés hiánya. Nálunk a szövetkezetnél az elmúlt esztendőben volt egy

35.000 forintos hiány. Az ügyvezető elvtárs kijelentette: ő nem tehet arról, hogy a boltvezető 35.000 forintot sikkasztott. Mikor megkérdeztük, hogy hányszor ellenőrizte és milyen módszerekkel, bizony bevallotta, hogy mostanában nem ellenőrizte. Nekem az a javaslatom, hogy hozzanak intézkedést az ellenőrzések hatékonyabbá tételére. Legyen az ellenőrzés gyakori és módszereire tanítsák meg a kommunista vezetőket.

— Éberebbnek is kell lennünk. Sokszor tudjuk, hogy egyes emberek —, bár nem több a fizetésük 2—3 ezer forintnál egyik hónapról a másikra autót vesznek, házat építenek, stb. És senkinek nem jut eszébe megnézni, hogy miből költekeznek erejükön felül. Sok dolgozó embernek keresetéből •— a megélhetésen kívül, — esetleg egy kerékpárra jut. vagy ha nagy a családja még arra sem. Ugyanakkor vannak egyesek, akik bekerülnek valahová és egy év alatt motorkerékpárt vesznek, 50.000 forintért házat építenek, a harmadik évben meg már saját autójukon járnak. Azt hiszem nem ártana megnézni ezeknél az embereknél, hogy miből költekeznek oly annyira erejükön felül.

— Javaslom, hogy minden pártszervezet tűzze napirendre községe területén a társadalmi tulajdon védelmének problémáját. A kommunistákat készítsék fel erre a harcra. Csakis közös akarattal tudjuk felszámolni és elszaggatni azokat a szálakat, melyek „jó” összeköttetéseket tartanak fenn. Míg meg nem szűnik a bratyi szellem, a kéz kezet mos, — addig nem tudunk lényegesen előremenni. A munka élvonalában pedig nekünk, —« kommunistáknak kell az élenjárni.

(Cs. S.)

«jeooeoooooooooooooooooooooooooaoooaooooooooooooo» ^oocoooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo^ooooooooooooooooooooooí

BE.

— ■ ..... ——————..... ~~

Pe

dagógusainkat ünnepeljük

TEGYÜK SZELES TÖMEGSZERVEZETTE A VÖRÖSKERESZTET

A Vöröskereszt világszervezet. Feladata, célkitűzései enyhíteni a szenvedők kínjait, segíteni az elesetteket, támogatni a bajbajutottakat fajtabéli hovatartozás tekintetbe vétele nélkül. E nemes szándék eddig 100 millió embert vonzott a szervezet táborába.

A szocialista országokban például a szakszervezetek után az egyik legnagyobb tömegszervezet. Szovjetunióban 24, Romániában 1,5, Bulgáriában 1 millió tagot számlál;

Nálunk körülbelül 200 ezerre tehető azok száma, akik tagjai a Vöröskereszt szervezeteinek. Ez a viszonylag csekély száma annak tudható be, hogy a Magyar Vöröskereszt még fiatal szervezet. Nincsenek nagy tradíciói és ráadásul — különösen a fővárosban — az ellenforradalom is erősen éreztette hatását az alapiszervezeteknél.

Múltjáról alig van mit mondani. Egy látszólagos jótékonysági szervezetként működött, amely néha az „összeperselyezett pénzből” kegyadományokat nyújtott az árváknak, karácsony vagy más ünnep alkalmától vagy éppen akkor, amikor a kormányzóné vagy Auguszta főhercegnő a jótékonyság fényében akart tündökölni;

Az egészségügyi kultúrát nem terjesztette. Semmit sem tett a kornak megfelelő egészségügyi szemlélet kialakításáért. Annál többet a háborúért. Az I. és II. világháború alatt ruhakölteményekben páváskodó baro- nessek és centesek árulták a városok forgalmasabb terein a személyes szolgálatra rendelt díszruhás rendőr tókacsattogtatása közben a sebesültek támogatására felszólító plaketteket. Nyilvánvaló: az így összegyűjtött összeg a háború továbbfolytatását volt hivatva szolgálni.Nem volt tehát tömegszervezet, mert semmi köze nem volt a tömegekhez. A „felső kiválasztottak mozgalma” volt s a kegyelmes asszonyok jótékonysági kedvteléseit elégítette ki.

Mozgalomból nagy létszámú tömegs ervezet

A felszabadulás gyökeres változást hozott a Vörös- kereszt életébe is. A hatalom új birtokosai kiszorították a vezetésből a régi nagyságokat és a Nemzeti Segély megalakulásával egyidőben megváltozott a működés is.

Ebben az időben programjában olyan feladatok szerepeltek, mint az elhagyott gyermekek felkutatása, megfelelő elhelyezése, hadifogoly keresés, hazatérő hadifoglyok élelmezése, elhelyezése, árvák és bénák felkarolása. E nemes célkitűzések nagy tömegeket mozgattak meg. Aszonyok ezrei álltak a mozgalom zászlója alá és időt, erőt nem kímélve dolgoztak anélkül, hogy ezért külön juttatást vagy díjazást vártak volna. Munkájuk nem volt hiábavaló. Százak hazatértét segítették elő és ezer meg ezer árvának, elhagyottnak szereztek ismét meleg otthont.

1950-ben érett meg annak a feltétele, hogy a Magyar Vöröskereszt tömegszervezetként kezdjen működni. A Nemzeti Segélyben dolgozók majd mindegyike belépett a szervezetbe. Programja most is nemes célokat szolgált. Elsősegélynyújtókat és önkéntes ápolónőket képezett ki. Megszervezte a véradó mozgalmat. Megyénkben e nemes célkitűzés mintegy 2 ezer 500 férfit és nőt hívott a szervezet táborába.

Eleven, pezsgő élet uralkodott az alapszervezetekben

is. Egymásután — jóformán minden különösebb támogatás nélkül — alkultak az egészségügyi tanfolyamok, és az aktívák a szűrővizsgálatok, védőoltások sikeréért dolgoztak a községekben.Nagy eredményeket ért el a szervezet a babona elleni harcban is. Évente mintegy 6—7 ezer ember hallgatta meg megyénkben az ismeretterjesztő egészségügyi előadásokat, melyeknek feladata volt végleg kiszorítani a kuruzslást, az orvos nélküli „gyógykezelést”, kialakítani a helyes egészségügyi szemléletet. 1956-ra országosan többszázezer, megyénkben pedig 10—11 ezer tagot számlált a szervezet.Az ellenforradalom

Á gyászos emlékű október 23 különösen a fővárosban érzékenyen érintette a szervezetet. Vezetőit az ellenforradalmárok eltávolították posztjukról, helyükre olyan elemeket ültettek, akik személyes érdekeik kielégítése mellett ellenforradalmi célokra is felhasználták a Vörös- kereszt lehetőségeit.

Legelőször a vidéki szervezetek ocsúdtak fel Me- gyén^ben is hamarosan megindult a munka. Különösen

november 4-e után. Ettől az időtől számítva több tonnányi élelmet és ruhát gyűjtöttek Budapestnek. Megszervezték a kereső szolgálatot, segítettek a fiatalkorúak hazaszállításában. Megyénk szervezetei nyolc fiatalt segítettek vissza otthonába.

Nagy jelentőségű volt az ellenforradalom leverése után Budapestre küldött anyatej-szállítmányoknak. Hetenként kétszer juttattak a fővárosi csecsemőknek anyatejet, vállalva minden veszélyt, vállalva azt, hogy a búj- káló fegyveresek terrorcselekményeinek áldozatául esnek. Tisztelet érte a bátor vöröskeresztes aktíváknak.

A jelenlegi feladatok

Napjainkban a kormány és a párt intézkedései napról napra nagyobb lehetőségeket biztosítanák az egészségügy fejlesztésére. Feleslegesnek tűnnek azonban e nagyértekű erőfeszítések, ha nem követi őket széleskörű nevelőmunka, amelynek eredményeként egy új, eddig még ismeretlen higéniai szemlélet alakul ki.

E munkában jelentős feladat hárul a Vöröskeresztre. Mai 8 ezer fős megyei taglétszámával azonban ezt nem tudja megoldani, mivel a továbbiakban programjában olyan feladatok is szerepelnek, mint a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása, rossz útra tévedt szülők gyermekeinek otthonhoz juttatása, szociális otthonok támogatása, családvédelmi munka és nem utolsó sorban a békeharc. Ugyanakkor már az iskoláknál el kell kezdenie ? szervezetnek a nevelést. Az iskolai szervezetek működésének kettős jelentősége van, mert a tanfolyamodén hallottakat, azonkívül, hogy a gyerekek megtanulják, haza is viszik és otthon is terjesztik.

Mindent összevetve tehát napirendre kell tűzni a szervező munka fellendítését, mert másként a tervek csak tervek maradnak. Támaszkodni kell a régi, gyakorlattal rendelkező aktívákra. Ha van ilyen a szervezetekben, meg kell őket becsülni, mert különösen az egészség- ügyi nevelőmunkában tudnak nagy segítséget nyújtani. Emellett egyszer és mindenkorra meg kell tisztítani a szervezeteket azoktól, akik akadályozzák a munkát és gátolják az ajapszervezetek egészséges fejlődését.

h

i