Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)
1958-05-28 / 125. szám
4 SZOLNOK MTOVPI WÍPt) AF 1958 május »• OLDMUVESSZOYETKEZETEINK “ életéből Takarékoskodjunk. Hogyan? Erre adott választ az a néhány javaslat, amely a kisújszállási földművesszövetkezet legutóbbi termelési értekezletén elhangzott. Vígh Elek elvtárs, a földművesszövetkezet elnöke ismertette a párt- és a kormány felhívását a takarékossággal kapcsolatban. Kérte a dolgozókat, segítsék a takarékossági elv megvalósulását, a kisújszállási földművesszövetkezetben is. A dolgozók megértéssel fogadták a felhívást. Ezt bizonyítja, hogy számos értékes javaslat hangzott el arranéz- ve, hogyan is takarékoskodhatnak. Bacsó János a következőket mondta: „Minden boltkezelő ütemezze be az áruk szállítását, s ha úgy látja, a gépkocsit nem tudja teljesen kihasználni, ne sajnálja a fáradságot, vegye fel a kapcsolatot — mondjuk a zöldségbolttal és így a két bolt teljesen kihasználhatja a gépkocsit. Ezzel is takarékoskodhatunk-’, — mondotta. Beszélt még arról is, hogy ő a munkaterületén ez évben az elmúlt évhez képest a villanyvilágítási díjat 20 százalékkal, a szállítási díjat pedig 30 százalékkal csökkenti. Boncz Illés elvtárs, a vendéglőnél fennálló mulasztásokról beszélt. — Elmondta, hogy helyes lenne gáztűzhelyet beállítani, mert íly- módon is jelentős mennyiségű tüzelőt takarítanának meg. Kifogásolta, hogy a vendéglőnél nem ügyelnek mindig a vízvezetékre és sok víz ' feleslegesen folyik el. Ez is pénz. Kozma Endre elvtárs — ugyancsak a tehergépkocsi jobb kihasználásáról beszélt. Kifogásolta, hogy a boltok egyenként kérik a lisztet, s ez az egyenkénti szállítás külön költséget jelent Véleménye szerint az áruházban nincs szükség rádióra. Simái Erzsébet helyeselte Kozma Endre véleményét, s neki is az az álláspontja, hogy a rádiózás csökkentésével tényleg sokat megtakaríthatnának. A központi irodában például két rádiót használnak, Ez a termelési értekezlet azt mutatta, hogy a dolgozók segítségével rengeteget tehetnek a takarékosság érdekében. Nagyon figyelemre méltó, amit D. Szabó Lajos említett. Nevezetesen azt, hogy a készruhák mérték utáni átalakítása egyáltalán nem jövedelmező. Például pantallót alakíttatnak csizma- nadrággá. Szerinte a ktsz által felszámolt költség fedezné a készruhákra megállapított árrést. Nemcsak javaslatok, hanem felajánlások is hangzottak el. Kovács Lajos vállalta, hogy negyedévenként 30 szódavizes üveget javít meg és a gépeket még jobban karban tartja. — így közel másfélezer forintot takarít meg negyedévenként. — Cs. Nagy András bejelentette, hogy az üvegbolt évi leírásait kb 4000 forinittal csökkenti. A termelési értekezlet hasznos volt Most már a tetteken a sor. V* A termelőszövetkezetek segítségével új boltot létesítenek a mezőtúri tanyavilágban Nagy a mezőtúri határ. Egy-egy részén 10—15 kilométer távolságra csak szétszórt tanyákat és tsz központokat talál az ember. Nagy gondot okoz a föld művesszövetkezetnek a tanyai lakosság zavartalan áruellátása. Pusztabánrévén is az fmsz vegyesboltja 10 kilométerre van a várostól. Eí a bolt kicsi és a löldművesszövctkezet úgy vette bérbe. Nincs rá lehetőség tehát, hogy az igényeknek megfelelően átalakítsák, bővítsék. Az elmúlt években szó volt már arról, hogy majd új boltot építenek, de a földművesszövetkezet ezt saját erejéből eddig nem. tudta megvalósítani. A földművesszövetkezet igazgatósága most a termelőszövetkezetektől kért segítséget. S mi lett az eredmény? A Sallai Tsz 3 ezer vályogot és 2 ezer téglát ajánlott fel, már oda is szállította az épít»% Öcsödön is lehet Öcsödön az öntözéses gazdálkodás terén nagyok a lehetőségek, ezeket azonban a dolgozó parasztok egyenként nem tudják megfelelően kihasználni, a kisparcellán nem is lehet. Van ugyan jónéhany gazda, aki látja, hogy van kiút, s azon töri a fejét, hogyan szakítson a maradiság- gal. A lehetőség nagyon sok. S ezeket a lehetőségeket vette számba az elmúlt évben Kovács Mihály, aztán hozzákezdett egy öntözéses növénytermelő szakcsoport alakításához. Elmondta gazdatársainak, miről van szó, s a beszédnek,' az okos szónak lett foganatja. Tavaly november 20-án a földművesszövetkezet kultúrtermében 10 egyéni gazda Űj Élet néven megalakította a szakcsoportot. Elnöknek Kovács Mihályt választották. A tagok 36 hold földön kezdték a gazdálkodást, nyomban azzal a szándékkal, hogy jövedelmezőbbé teszik a gazdálkodást és termelési tervet is készítettek. A 36 holdas terület beépítését decemberben megkezdték, 6424 köbméter földet mozgattak meg, míg a telep teljesen elkészült. Varga Lajos, id. Jordán Sándor, Labancz Gábor, Méri János, Oláh István és a többiek is szorgalmasan dolgoztak. A, szakcsoport 20 ezer forint állami segítséget kapott. Ezt az összeget három év alatt káli visszafizetniük. A rizst idejében elvetették cs már ki is kelt. Halat is akarnak tenyészteni. Már a megalakuláskor elhatározták, hogy a jövedelem 5 százalékát tartalékalapba helyezik és a jövedelmet a teljesített munka arányában osztják el. Most arról beszélgetnek a tagok, hogy a tartalékalapba helyezett összeget gépvásárlásra fordítják, sőt a jövő évben bővítik a telepet és több egyénileg dolgozó parasztot maguk közé fogadnak. Lám, Öcsödön is lehet, de lehet másutt is, csak beszélni kell az emberekkel és elmondani a közösségben rejlő lehetőségeket. FÖLDI LAJOS, Öcsöd. kezeshez. Az Ezüstkalász Tsz 5 ezer vályogot, a Harcos Tsz alapkövet és homokot ad. S jelenleg úgy néz ki a dolog, hogy a termelőszövetkezetek segítségével teljesül a tanya- világ lakóinak régi kívánsága, felépül az új bolt. A helyét kijelölték, az épület műszaki rajzai elkészültek és hamarosan megkezdődik az építkezés is. Takács Sándor A mezőgazdaság gépellátása vállalat az elmúlt évben már teljesen új, eddig ismeretlen gépeket hozott forgalomba. 1958 januárjától a megyei vállalatok raktárában kertitraktorból kellő mennyiség áll rendelkezésre. Az elmúlt évben motoros permetezőket még nem árusítottunk. Most már árusítjuk. A továbbiakban is egyre több és jobb új géppel látjuk el a dolgozó parasztokat. Papp István igazgató, MÉSZÖV. Hogyan szervezték meg a kártevők elleni védekezést a kunhegyesi járásban ? A KUNHEGYESI JÁRÁS területén a legszámottevőbb ipari növény a cukorrépa, majd sorrendben a rizs következik. Cukorrépából az egyéni gazdák és a tszcs-k 1074 holdra szerződtek. Az egyéni gazdák 86 holdon termelnek rizst. A fold m ü vess zö vetkeze te k mezőgazdasági üzemágai — teltintettel a nagy répaterületre — elsősorban e téren szervezték a védekezést. — Elegendő mennyiségű DDT-t biztosítottunk, utána mindenütt felhívtuk a gazdák figyelmét, hogy idejében végezzék el a cukorrépavetések porozását. EZENKÍVÜL SZAKTANÁCSOKKAL láttuk el a dolgozó parasztokat a védekező anyagok rrusnyiségére, a kiszórás módjára ás idejére vonatkozóan. Anti a kiszórás technikáját illeti, ez nem a legkorszerűbben történt, mert elenyészően kevés a porozógép stb. Községenként alig ^an három-négy darab, de egyes helyeken még ennyig porozó-gép siíjfcs. Sajnos, a meglévő eszkö-8 zöket sem tudjuk maximális^ mértékben kihasználni, s ezt? sokszor éppen a termelők« gátolják. Elviszik a porozó-| kát és esetenként csak né-g hány nap múlva, akkor iss felszólításra hozzák vissza.8 Nem törődnek azzal, hogy« más gazdatársuk is védeni 5 akarja vetését.J g A VÉDEKEZŐ ANYAGO-1 KÁT Abádszalók ki vételé véig biztosítottuk. Igaz, Abád-g szátokon sem voit védekezö-8 szer hiány, mgrt az utolsói« percben mégiscsak megérke-| zett a DDT. Hiba, hogy nen\ folyikg ugyanolyan szervezett for-S mában a védekezés a barkós ellen, mint ahogyan a földi-8 bolha ellen történt. A barkó-g nái permetezéssel vedekez-g hetünk leghatékonyabban.? Itt is az a helyzet, hogy több® permetezőre Lenne szükség 8 ■ Nagy Árpád, a kunhegyesi járás FJK» főagronómusaj « Törökszentmiklósim jg| ^IgAZItök A Törökszentmiklós és Vidéke Körzeti Földművesszö $ vetkezet dolgozói már a télen megkezdték a beszélgetést a< dolgozó parasztokkal arról, hogy milyen előnyei vannak} a gépi munkának, és a talajművelésen kívül milyen egyéb\ munkák végzését vállalja még el a gépállomás. Az agitációss munka nem szűnt rneg a iiagy munkák idején sem. A dől--, gozó parasztok közül körzeti felelősöket jelöltek ki. Össze-t sen 14 Icörzetet alakítottak, így tizennégy körzeti felelős o<m.S A körzeti felelősöknek abban is nagy a szerepűit;) hogyg a dolgozó parasztok élnek az összefogás lehetőségeivel ésj így részesülnek a vele járó kedvezményekben. Az elmúlt8 évben 28 szántási társulást alakítottak. 8 A Városi Tanács is segít a szövetkezetnek. A mező-Í őrök pl. rendszeres tájékoztatást kapnak a földművesszö-1 vetkezet előtt álló fontos feladatokról. (A gépi munka-í szerződéssel kapcsolatos lehetőségekről, stb.) így a körzeti| felelősök munkáját segítik, kiegészítik. | A földművesszövetkezet más propaagnda eszközök fel-1 használását sem mulasztja el. Igénybe veszik a hangoshir-í adót. felhasználják a kirakatokat, üzlethelyiségeket, hogy* minél több gazda győződhessen meg a kifüggesztett díjté-i telek alapján, hogy érdemes szerződést kötni mind a talaj-5 munkára, mind a szállításra. Törökszentmiklóson tehát lelkiismeretesen foglalkoz-v nak a gépi munka szerződtetéssel. Sajnos, azonban az a fa-? pasztalatunk, hogy nem sok hasonló jó példa van a megyé-f, ben. Sok a nemtörődömség. Egyes helyeken, pl. Tiszaföld-i varon olyan mezőgazdász volt több hónapon, keresztül, akii csak papíron csiitalt meg minden munkát, hogi; a központi felé jelenteni tudjon. A valóságban a körzeti felelősöknek^ kinevezett dolgozó parasztok maguk sem tudtak megbizá-l sukról Ez a mezőgazdász már nincs a ttszaföldvári föld-} múvesszövetkezetnél. Itt hibáztak a szövetkezet vezetői tó,: elsősorban az igazgatósági, elnök, aki nem ellenőrizte meg-l felelően a gépi munkák szerződtetését. f Fölímiivesszövetkezeteink jobban erősítsék kapcsolataikat a dolgozó parasztokkal A földművesszövetkezetek IV. kongresszusa helyt adott az fmsz-ek és a dolgozó parasztok kérésének. Határozatba hozta, hogy a földművesszövetkezetek a jövőben munkájukat a mezőgazdaság fejlesztésére irányítsák. Eddig már kézbe vették a termelési szerződések kötését és ez év tavaszán megkezdték a mezőgazdasági gépi munka szerződésének szervezését. Legfontosabb feladata minden egyes földművesszövetkezetnek az egyszerű társulások létrehozása. Pártunk és kormányunk azt akarja, a lehetőségekhez képest az egyéni gazdák is birtokosai legyenek a gépi munka előnyeinek, az egyéni parcellákon is növekedjen ennek következtében a termelés, nagyobb legyen a parasztság jövedelme. Ezért kap az egyéni gazda is gépet, műtrágyát, növényvédőszert, — megfelelő minőségű és meny- nyiségű termékek előállítása esetén magas exportárat. A gépeket azonban okosan kell kihasználni. Erre már az elmúlt évben is több helyen maguktól rájöttek az egyéni gazdák, összefogtak és úgynevezett géphasználati társulást alakítottak. Helyes ezeknek a szervezése, mert gyorsan, a parcellákon sorba nagyobb darab földet művelhetnek géppel. A gépet a íöldművesszövetke- zet irányítja a körzeti vezetőn keresztül. A körzeti vezető részvételével a szántatok is érvényesíthetik akaratukat. Azok a termelők, akik olyan mértékű géphasználati társulásba tömörülnek, hogy egy- egy traktornak egész évben munkát adnak saját kezelésbe kapják a gépet és úgy hasznosítják, ahogy nekik a legjobb. Ha a földművesszövetkezet a szántási munka előnyeit, szervezésének módját jól népszerűsítik és ismertetik, akkor a meglévő gépekkel ki lehet elégíteni az igényeket. A szervezés, a népszerűsítés terén még igen sok a tennivaló. Egy-egy szántási körzet termelőit Időnként össze kell hívni és megbeszélni velük, kinek milyen gépi munkára van igénye. Előjegyzésbe venni a munkálatokat és ezzel már az idény kezdetén jól el lehet osztani az erőgépeket. Tapasztalatunk szerint a földművesszövetkezeti vezetők még nem látják az előbb felsoroltak fontosságát. Nem mindenütt tájékoztatják megfelelően a körzeti felelősöket. Csépán az ügyvezető elnök semmit nem tesz ennek a munkának érdekében. — Fegy verneken tizennégy mezőőr dolgozik, s azt a lehetőséget sem használja ki a földmíivesszövetkezet, hogy a mezőőrök segítségét igénybe vegye. Tisza- bőn még össze sem hívták a körzeti felelősöket. De a rossz példákat sorolhatnánk tovább. A hanyagul dolgozó földművesszövetkezeti vezető akarva, akaratlanul sok kárt tesz a termelőnek és a népgazdaságnak is. A IV. földművesszövetkezeti kongresszus javasolta az egyszerű társulások életrehí- vását. E téren vannak helyes kezdeményezések, mert az idén 14 szakcsoport és 16 társulás alakult. Ebből 5 rizstermelő, 7 méhész, 1 szarvas- marha, 1 juhtenyésztő szakcsoport. Ez a szám még több lenne, ha a földművesszövetkezeti vezetők törődnének ezzel a feladattal. Van olyan igazgatóság, amelyik még meg sem tárgyalta és határozatot sem hozott a szervezésre vonatkozóan. A szövetkezeti tagbizottságok sem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. De tapasztalható, hogy a községi pártbizottságok, de méginkább a községi tanácsok vb. tagjai ezeket a feladatokat egyedül a földművelő vetkezetek munkájának tekintik. Nem segítenek és nem kérik számon a fenti munkálatokat. S az a legsúlyosabb, hogy nem adnak konkrét segítséget; például a tiszakürti tanács ez évben még egyszer sem tárgyalta a tőld- művesszövetkezeti mező- gazdasági üzemág munkáját. Ez a közömbösség tarthatatlan. S persze beszélhetünk a járási központ irányító, segítő munkájának elégtelenségéről is. Cserkeszöllön a körzeti felelősök nem ismerik feladataikat. Csépán még a körzeteket sem alakították meg. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ugyan, mit csinál Szirom elvtárs, a járási központ főagrónómusa. Feltétlenül javítani kell az irányító munkán. Legyen alapos, körültekintő, nem pedig általános. És ez nemcsak a kunszentmártoni járásra vonatkozik. Külföldi kereskedelmi kapcsolataink bővülnek. Gyümölcs, zöldség, aprómag, baromfi exportálására szinte korlátlanok a lehetőségek. S ezeket a lehetőségeket méginkább kihasználhatnánk, ha rendelkeznénk egységes nagytömegű exportminőségű áruval. Sajnos, ebből még kevés van. A világpiac egyre nagyobb igényeket támaszt, s ezért is tenni kell valamit. Ez a valami: többet és jobbat termeljünk. Szőlőinkben kevés az exportképes csemege. A kisparcellás gyümölcsöseinkben ezer féle minőségű ai áru és férges. Szilvát például egy vagonnal sem tudtunk összeszedni a paizstetű miatt. Hasonló a helyzet az almánál is. Pedig a lehetőségek adva vannak. Elég csak megemlíteni a Cibakháza Sárközi részt. De ezekről a lehetőségekről beszéljünk az emberekkel, mondjuk cl a dolgozó parasztoknak, hogy hozzanak létre magas áron értékesíthető, egységes fajtájú barackot, kajszi, vagy almát és szőlőt. Ezért többet kapnak. Az egységes, nagymennyiségű bornak magasabb az ara. Nagy a jövője a zöldségnek. Cibakházán kihasználatlan egy nagy terület, amelyet öntözésre építettek. Miért nézik ezt a földművesszövetkezeti vezetők tétlenül. Kezdeményezzenek, szervezzék a termelőket, s másutt is keressék meg a lehetőségeket. Nagyobb területen jobban biztosítható a kártevők elleni védekezés. S így jobban növelhetjük a kisgazdaságok termelését. Ez egyébként minden növényre érvényes. Most például a burgonya kártevő elleni védekezés könnyebb lenne, ha nem úgy vetették volna, mint Abádszalókon és másutt is. Szerteszét, ke- resztbe-hosszába elszórva a határban. A meglévő mintegy 171 társulás, illetve szakcsoport szépen fejlődik, de munkájukat még nem segítik eléggé a íöldművesszövetkezc- tek. Akad olyan szakcsoport is. amelyet egyéni, spekulációs célra használnak. Ilyen a tiszásasi szőlőtermelő szakcsoport, ahol a tagoknak még véletlenül sincs egymásmelleit a földjük. Nem is tudnak egymásnak segíteni és nem érnek el megfelelő terméseredményt. Az életszínvonalat növelni kell. Ezt mindenki igényli. De megvalósítási csak úgy tudjuk, ha minden talpalatnyi termőföldön az adott technikai lehetőségeket és az egyéb módszereket a lehető legjobban kihasználjuk. Ezért a földművesszövetkezeti vezetők szervezzék a munkát. Fogjanak össze a kisparcella- tulajdonosok, segítsék egymást. Tegyék lehetővé a gépek kihasználását, s ezáltal a több, olcsóbb és nagyobb jövedelmet biztosító termékek előállítását. Varga Illés MÉSZÖV lg. elnök A felszabadulás előtt Magyarország gépallátása Európában a legrosszabb volt. — Nem tartották fontosnak az akkori állapotokat megváltoztatni. A legnehezebb munkák egyikét, a termésbetakarítást is kezdetleges formában végezték. Az emberi erő olcsó volt, a földbirtokosoknak tehát jobban kifizetődött. A felszabadulás után megváltoztak a körülmények. — Megalakultak a gépállomások és egyre több gépet kap a mezőgazdaság. Traktorok, más munkagépek tízezrei segítik a nehéz paraszti munkát. A gépesítés további javítása érdekében a párt és a kormány egy önálló Mezőgazdasági Gépnagykereskedelmi Vállalatot hozott létre 19 megyei képviselettel. Ez a
