Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)
1958-05-25 / 123. szám
yjLAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt SZÓ ME GYŰ A MEQYEf PÁRTBIZOTTSÁG és A MEGYEI TANÁCS fcAPJA' I I IX. évfolyam, 123. szám. Ára 60 fillér 1958. május 25. vasárnap. Hz MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront megyei elnöksége együttes aktíva ülésének felhívása MUNKÁSOK, DOLGOZÖ PARASZTOK, ÉRTELMISÉGIEK! SZOLNOK MEGYE DŐL GOZŐI! A mai napon megtárgyaltuk a társadalmi tulajdon gyarapításának és védelmének helyzetét. Abból a meggondolásból kiindulva, hogy ezt a feladatot a párt és állami szervek vezetésével, a becsületes dolgozók széles tömegeinek, a közvélemény erejének támogatásával lehet megoldani, hogy a társadalmi tulajdon gyarapítása és védelme minden becsületes állampolgár javát szolgálja és érdeke, elhatároztuk, hogy felhívással fordulunk a megye dolgozóihoz . Megyénk dolgozói, munkások, dolgozó parasztok, néphez hű értelmiség, a felszabadulás óta eltelt 13 év alatt történelmileg marandandót alkottak. Átformálták megyénk társadalmi, gazdasági arculatát. Modern új gyárakat építettünk, mint a Tisza- menti Vegyiművek, Tisza Bútorgyár, Aprítógépgyár, stb. A régi üzemek többsége korszerűsítve lett. A földesúri tőkés földbirtok a dolgozó parasztság kezébe került, modern, szocialista nagyüzemek születtek , a mezőgazdaságban. Nagy feszültségű villamos távvezetékek hálózzák be megyénk földjét, korszerűsített és új utak szolgálják a közlekedést. Uj falvak, városrészek születtek, falvak sokaságába jutott el a villanyfény, új lakótelepek, iskolák, óvodák, orvosi rendelők, kultúrházak gazdagítják, teszik szebbé, boldogabbá magunk és gyermekeink életét. Drága hazánk és megyénk minden gazdasága, kincse, alkotásainak és azok gyümölcse, a szocialista építés megyénkben felhalmozott eszközei, a gyárak, üzemek, a föld, a dolgozóké, munkásoké, dolgozó paarsztságé, a néphez hű értelmiségé. Eltűnt örökre a tőkés és földesúri tulajdon, amelynek kiszolgáltatottja volt az ipari munkás, a nincstelen paraszt. Eltűnt a tőkés tulajdon, amely „aki birja marja” elvével az állandó létbizonytalanságot lebegtette a városi és falusi kisemberek feje felett. A társadalmi tulajdon a dolgozó nép tulajdona lett a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmának gazdasági alapja, s egyben egész dolgozó népünk anyagi és kultúrális felemelkedésének, növekvő jólétének bázisa. Amióta a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívással fordult az ország lakosságához a takarékosság, a társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében, számos kezdeményezésnek, erőfeszítésnek lehetünk tanúi. Egyre szélesebben bontakozik ki a harc a takarékosságért, a pazarlás, a társadalmi tulajdon fosztogatói, a sikkasztok és tolvajok ellen. Az ipari ÜZEMI MUNKÁSOK, ÜZEMEK, GYÁRAK MŰSZAKI DOLGOZOL SZÁMVITELI, ÜGYVITELI DOLGOZÓK! Sok lehetőség van arra, digi harcotok. Kutassátok fel hogy tervszerű, fegyelmezett, munkahelyeiteken a takaréjól szervezett munkával, új kosság új lehetőségeit. Ahány sikerekkel gazdagodjék a ta- százalékkal csökken az anyag- karékosságért folytatott ed- felhasználás, annyiszor 11 üzemekben intézkedési tervek készülnek a termelés költségeinek csökkentésére, a mező- gazdaság dolgozói a termésátlagok növeléséért, az állati termékek hozamának emeléséért tesznek erőfeszítéseket. Egyre többen kérnek részt a sikkasztok, tolvajok, naplopók elleni harcból; támogatják a népi ellenőrzési bizottságokat, s más a dolgozó nép érdekeit és vagyonát védelmező szerveket. Ugyanakkor mi, a tanácskozás résztvevői is felháborodva látjuk, hogy a párt és a kormány a dolgozók érdekeit szolgáló helyes intézkedései, becsületes dolgozók erőfeszítései mellett — amelyet a tervek teljesítéséért, a termelési költségek csökkentéséért tesznek — egyes lelkiismeretlen, a dolgozó néptől idegen elemek, a volt uralkodó osztály tagjai, huligánok lopják a társadalmi tulajdont, csalnak, pazarolják az anyagot, igyekeznek aláásni a fegyelmet. Még jelentős számban vannak dolgozó emberek is, akik nem értették meg, hogy egyéni boldogulásunk, társadalmi rendünkben összefügg a társadalom egészének boldogulásával, hogy a nép közös tulajdona az övék is. Ezek az emberek elnézik, vagy maguk is elkövetik a fegyelem lazítását, a pazarlást, a gépek, anyagok gondtalan kezelését, a gondatlan áruraktározást, termények pusztulását. 1957-ben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopásokból és sikkasztásokból több millió forint kár érte megyénk gazdaságát. Emellett gyakori a terv- pénzügyiberuházási fegyelem megsértése, az anyagok és energia pazarlása, gépek, berendezések karbantartásának elhanyagolása, a technológiai fegyelem megsértése, az építkezések elhúzódása, mezőgazdasági termékek megromlása, stb. A munkások, dolgozó parasztok, a néphez hű értelmiség a legközvetlenebb érdekeire hivatkozva: jogos önvédelmi harcba hívunk benneteket — munkásokat — dolgozó parasztokat, értelmiségieket! Alakítsunk ki olyan légkört, amely forróvá teszi a talajt a tolvajok, sikkasztok, kártevők lába alatt. Ne engedjük, hogy pazarlással, pocsékolással fékezzék megyénk gazdaságának fejlődését, az életszínvonal további emelését. Ne engedjük, hogy spekulánsok, dologkerülők, naplopók, ellenséges érzelmű egyének lopják, dézsmálják mindazt, amit verejtékes munkával alkottatok, ne engedjük, hogy egyesek felelőtlenül pocsékolják a társadalom tulajdonát képező anyagi és pénzeszközöket. minisztrációt. Biztosítsátok, hogy senki büntetlenül ne nyúlhasson a társadalom, a közösség vagyonához. Készítsetek intézkedési terveket, az egész kollektíva részvételével, amelyben rögzítsék, hogy a munka, az üzemi élet melyik területén, milyen eszközökkel növelitek az üzem gazdasági eredményeit. A munkásosztályhoz méltó forradalmi módon induljatok harcba a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány takarékosságról szóló felhívásának megvalósításáért, azért, hogy ki tud olcsóbb és jobb terméket adni, ki tudja lefogni a tolvajok, sikkasztok, a társadalmi tulajdon fosztogatóinak kezét, melyik üzemben tudunk az ez évinél magasabb nyereségrészesedést fizetni, többet fordítani a megtakarításból új gépre, munka- védelemre, a kultúra fejlesztésére. MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK! ÁLLAMI GAZPASA gok, gépállomások, termelőszövetkezetek DOLGOZÖI! Időben elvégzett növény- ápolással, a betakarítási munkák időben és a legfejlettebb agrotechnikai módszerekkel történő elvégzésével növeljétek a termésátlagokat, csökkentsétek a termelés költségeit. Az állatok takarmányozásának ésszerű és gazdaságos megszervezésével, a takarmány előkészítés élenjáró módszereinek alkalmazásával, az állattenyésztés legújabb vívmányainak bevezetésével adjatok több és olcsóbb tejet, vajat, húst, tojást a lakosságnak. Nagy gonddal szervezzétek meg, veszteség nélkül a betakarított termékek raktározását, azok őrzését. Teremtsetek rendet a raktárakban, a műtrágyák tárolása területén, a felszerelések, gépek tárolásában. Lépjetek fel a gépek fokozott megóvása, karbantartása érdekében. Takarékosan gazdálkodjatok a gép- alkatrészekkel, üzemanyaggal, segédanyaggal. Alakítsatok ki példás rendet a tanya- központokban, takarmány telepeken, szérüskertekben, a trágya-telepeken. Ne tűrjétek soraitok között a munkahalogatókat, tolvajokat, sikkawztókat. Lépjetek fel a közösség számlájára rendezett eszem-iszom ellen. KERESKEDELMI, VENDÉG LÁTÖIP ARI DOLGOZOK! FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZETEK DOLGOZÖI, ALKAL- M AZOTT AI! bői a rothadt, korrupt ellenséges elemeket, akik rontják a becsületes földművesszövetkezeti dolgozók hitelét, hírnevét, becsületét. SZOLNOK MEGYE DOLGOZÓI! Bízunk abban, hogy intézkedéseink a társadalmi tulajdon védelme és a takarékosság érdekében a megye dolgozói többségének egyetértésével helyeslésével találkozik, s megyénk szorgalmas dolgozóinak életében is élő valósággá válik a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívása „Legyen a takarékosság a szocializmus építésének általános módszere! Takarékoskodjék ki-ki a maga posztján, s sajátjaként féltve vigyázza és óvja nép vagyonát, mindannyiunk javára.’' Ne tűrjétek, hogy tolvajok, sikkasztok, leltárhamisítók lejárassák a kereskedelem, a vendéglátóipar becsületes dolgozóit! Közösítsétek ki őket soraitokból. Szakszerű árukezeléssel, raktározással óvjátok a nép vagyonát, vállalataitok árukészleteit. A szocialista kereskedelem dolgozóira jellemzi? udvariassággal, kezdeményezéssel, szorgalommal álljatok a lakosság szolgálatára. A felesleges áruszállítások megszüntetésével, helyes áruterítéssel, a göngyöleg-anyagok megóvásával csökkentsétek a kereskedelem költségeit. Földművesszövetkezeti dolgozók! Lépjetek fel a földművesszövetkezeti kereskedelemben nagyszámban megtalálható visszaélés, sikkasztás, korrupció ellen. Leplezzétek le és távolítsátok el soraitok^idaa éinc&einé N apsugaras tavaszunk egyik legszebb napján, a nemzetközi gyermeknapon anyai szivünk meleg szere tétével köszöntünk benneteket, kedvea gyermekek. A gyermeknapon tábortüzek, a béke és barátság tüzel lobbannak fel ma a Tisza partján, a széles Kirgiz pusztákon, a messze Kínában. A gyermekeket köszönti Moszkva, Prága, Szófia, Peking, Budapest és az egész világ. Hazánkban, a Magyar Népköztársaságban örömteli élet vár minden gyermekre. Robogó vonatok, ezer és ezer gyereket visznek a nyári szünidőben a kéklő Balaton partjára, a vadregényes Mátrába, az erdőkkel borított Bükkbe. A Csillebérci Úttörő Tábor és az Úttörő Vasút is azt hirdeti: értetek dolgozik a felszabadított népünk a ti szebb holnapotokért fáradoznak szüléitek, nevelőitek# az egész ország; Meg is van ennek a fáradozásnak, gondoskodásnak az eredménye. Szépek, kedvesek a mi gyermekeink. Látszik, hogy nemcsak a család, az otthon szeretete veszi őket körül, hanem az állam, a közösség szemefényei ők. Milyen öröm is látni csinosan felöltöztetett, tiszta kicsinyeket akár az óvodában, a bölcsődében, akár vasárnap délelőtt szülőkkel sétálgatni, vagy tanulás idején iskolákban, napközikben. Ha visszapillantást teszünk a felszabadulás előtti évekre, kétszeres'öröm számunkra, hogy nincsenek, vagy csak elvétve akadnak elhanyagolt gyermekek. Hány szülő emlékezhet a maga serdülőkorában a nélkülözésre, a jövőtlen fiatalok életére. Az úri Magyarországon intézményes gyermekvédelem nem is volt. Nem is lehetett, mert a gyermekvédelem családvédelemmel kezdődik. Erről pedig a munkanélküliség, a nyomor és kizsákmányolás körülményei között nem lehetett szó. Ebből a sivár reménytelenségből emelte ki a fel- szabadulás az anyáikat, a gyermekeket. Pártunk harca tette lehetővé, hogy a mi hazánkban ma a gyermekek, az anyák megbecsülésben élnek. Népköztársaságunk a gyermek és anya védelmét egyik legfontosabb feladatának tekinti. Míg a felszabadulás előtt 1200, most idény- és állandó bölcsődében több mint 35 ezer, óvodai napköziben 140 ezer, óvodában 6 ezer, az iskolai napköziben 50 ezer gyermek van elhelyezve. Alkotmányunk törvénybe iktatta a dolgozóknak a művelődésihez való jogát. Általános iskolában 14 éves korig minden tanulót azonos oktatásban részesít. Az iskola elvégzése után pályát választhatnak gyermekeink; A munkás-paraszt fiatalok többségben tanulnak egyetemeken, főiskolákon. A régi társadalom osztálytagozódása legfájóbban a gyerekek különbözőségében volt lemérhető. A kicsinosított úri gyerekekkel szemben ott voltak a kis proliik, a mezítlábas fiúk, lányok serege, az egészséges, ápolt gyerekkel szemben az utcán kóborgó, kiéhezett gyermekhad. Ma az egységes társadalom először is legjobban a gyermekek között alakult ki: igazán nehéz volna megmondani: a ragyogó arcú, gondozott külsejű gyerekek közül melyiknek az apja mérnök, munkás, vagy paraszt. Mindinkább érezteti a társadalom és a szülők növekvő felelősségérzete: drága kincsünk a gyermek és e drága kincset félteni, óvni, nevelni kell; A nemzetközi gyermeknap gyermekeink nevelése számonkérésének napja is. A gyermekneveléssel a jövőnket készítjük elő. Hazánk és az egész emberiség jö- . vője sok tekintetben attól függ, hogyan neveljük a serdülő nemzedéket, milyenné neveljük gyermekeinket. A felnövekvő nemzedék szocialista nevelése nem korlátozódhat csak az iskolára, mert az iskola és a család a társadalom előtt nálunk azonos feladat áU, Ahhoz, hogy ezeket az eredményeket megtarthassuk, a jövőben még inkább kibontakoztassuk, békére van szükség. A legtöbb anya, a legtöbb asszony tapasztalatból tudja, milyen borzalmas szenvedéseket hoz a háború, családjaikra nyomort, nélkülözést, otthonok és ígéretekkel teljes életek millióinak elpusztítását. A legutolsó háború idején 30 millió gyermek lett árva. Egy újabb háborúban gyermekeink pusztító fegyverek miatt még félelmetesebb veszélynek vannak kitéve. Anyák, akik munkájukkal földeken, az üzemekben, hivatalokban a családjukról való gondoskodással hozzájárulnak a gazdaság megteremtéséhez, nem fogják megengedni, hogy ezt a gazdaságot fegyverkezésre és háborús készülődésre pazarolják. A mai napon nagy szeretet veszd körül a gyermekeket Vidám seregek töltik meg a játszótereket, színházakban, mozikban kedves műsor, iskolákban és odahaza ' sok-sok ajándék vár rátok, olyan, mely felejthetetlenné teszi számotokra ezt a napot CSATÖ MIHÁIíYNÍ, "" a Megyei Nőtanács titkára millló forinttal több jövedelmet jelent megyénk üzemeiben. A tervfegyelem betartásával teljesítsétek részleteiben, az előírt költségszinttel az üzemi terveket. Gazdaságosan, rendeltetésének megfelelően az anyagnormák alapján használjátok fel a rendelkezésre álló anyagot, energiát. A technológiai fegyelem betartásával harcoljatok a selejt csökkentéséért. Szervezzétek meg az anyagok, gépek, berendezések helyes tárolását, megőrzését, karbantartását. Szigorítsátok meg az ügyviteli, bizonylati, pénzügyi fegyelmet, tartsátok be a beruházási fegyelem előírásait. Újítási- ésszerűsítési javaslataitokkal csökkentsétek az anyag és energia felhasználást, az import anyagok felhasználását, tökéletesítsétek a technológiát, csökkentsétek a magas regie költségeket, a túlméretezett üzemi adA MSZMP Szolnok megyei Bizottsága, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront megyei Elnöksége együttes aktíva ülésének résztvevői **»?.'*
