Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-23 / 121. szám

1958. május 23.

SZOLNOK MEGYBT NÉPLAP

3

Kérdezzen — felelünk

öt évi tagság alapján részesülhet rokkantsági nyugdíjban a tsz-tag

Jávorezki Pál abádszalóki levélírónk aziránt érdeklődött, részesülhet-e rokkantsági nyugdíjban. Mint levelében, írja, 1948-tól 1953-ig tsz-tag volt. Ekkor elvesztette munkaképességét, de meg azóta sem rendeződött ügye.

A Termelőszövetkezeti Tanács Megyei Irodája az alábbi választ adta Jávorsziki Pál kérdésére:

A nyugdíjtörvény értelmében ötévi tagság alapján, — életkorra való tekintet nélkül, az a tsz-tag részesülhet rokkantsági nyugdíjban, aki munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette, 1953. január hó 1. napja előtt lépet be tagként termelőszövetkezetbe, jelenleg is tsz-tag és tagsági ideje alatt az évi 120 munkaegységet teljesítette, vagy annak teljesítésében egészségi állapota akadályozta, illetve a

tsz-töl pénzben, vagy természetben nyugdíjat kapott és a háztáji föld kivételével nincs földingatlana.

Ha tehát J ávorsxki Pál 1948. évben lépett be a termelőszövetkezetbe és jelenleg is tsz-tag. akkor is igény- jogosult nyugdíjra, ha munkát ténylegesen csak 1953-ig tudott végezni. .— Forduljon ezért közvetlenül a tsz vezetőségéhez, ahol az előírt nyugdíjigény-bejelentőlapot ki fogják tölteni és elbírálásra felterjesztik kérelmét az Országos Nyugdíjintézethez. Amennyiben a tsz-tag- sága 1953. évben megszűnt, úgy nyugdíjigény-jogosultsága elveszett.

A Termelőszövetkezeti Tanács Megyei Irodája közvetlenül is eljárt volna levélírónk ügyében a tsz vezetőségénél, de nem írta meg, hogy melyik termelőiszövetkezet tagja.

Vasárnap vendégeket fogad a mesöhéki Táncsics Tsz

A mezőhéki Táncsics Tsz nemcsak a szolnoki járás, hanem Szolnok megye egyik legjobb közös gazdasága. A termelőszövetkezetről sokat hallottak már a cibakház! egyéni gazdák is. Éppen ezért elhatározták, adandó alkalommal megnézik; A ci- baíkházi földművesszövetkezet a helyi párt- és tanácsvezetők segítségével vasárnap szervezi a látogatást.

A cibakházi egyéni gazdák bizonyára alaposan körülnéznek ipajd és saját szemükkel győződhetnek meg, mire képes a nagyüzem.

Megszólalás tankönyv-ügy ben

— Levél és riport helyett —

A kisiparosok önkéntes biztosításáról

Tuzó Istvánná tiszabői varrónő arra kért felvilágosítást szerkesztőségünktől, hogy jogos-e a 60.— Ft-os tagdíj, amelyet a Kisipari Szövetkezet Kölcsönös Biztosító Intézet állapított meg.

Kérdésére a fenti szerv tá- jékoztatása alapján az alábbiakat válaszolhatjuk:

A magánkisiparosok önkéntes biztosításban résztve- !te fenek, amennyiben az idevonatkozó szabályzati rendelkezést magukra nézve kötelezően elismerik. A járulékot a tiszta jövedelem után ücell fizetni, melynek kulcsa ei járulékalap 6 százaiéira. A járulék összegét a jövedelmi adó végleges összege alapján állapítják meg. Az olyan kisiparosok, akik új iparengedéllyel rendelkeznek, de végleges jövedelmi adókivetésük még nincs, egységesen havi 60 forint járulék fizetés mellett vehetők fel biztosításba.

A járulék összegét minden

évben az alközpont július végéig felülvizsgálja és megállapítja a következő évre érvényes járulékösszeget. A felülvizsgálatot az adóhatóság adófőkönyvei alapján végzik el.

Tűző Istvánná 1957 március hónapban kapta meg iparengedélyét. Biztosítósba 1957, április 1-től lépett be. Részére nem volt adókivetés akkor, amikor a többi kisiparos járulékait 1958. évre megállapították; A szabályzati rendelkezés értelmében azok a kisiparosok, — akik iparengedélyüket 1957. évben kapták, a járulékot 1958. évre is az egységesen megállapított 60 forint összegben tartozik fizetni. Ebben az évben is megtörténik a járulék felülvizsgálata, — s amennyiben az adókivetés összege indokolttá teszi azt, az alközpont megváltoztatja a járulék összegét minden érdekelt önkéntes biztosított kisiparosnál.

Irtsuk a kártevőt

Eljött az idő, hogy felkészüljünk a lucerna- és a vöröshere magfogásra. Már az első kaszálás, széna be száráéi ás, betakarítás után hozzá kell látnunk a kártevők ellen történő védekezéshez. — A Magtermeltető Vállalat a tsz-eknek, csoportoknak egyéni gazdáknak egyaránt díjtalanul bocsát rendelkezésre védőszert a szerződött magfogásos terület védelmére, mégpedig kát. holdanként 30 kg Agritox-ot vagy 15 kg Nikéről porozószert.

A porozást két részletben kell végrehajtani. A betakarítás után ajánlatos könnyű fogassal, vagy még eredményesebb rózseboronávál a hajnali órákban meg járatni a területet. A kártevők ebben az időben nincsenek rejtelmükben. így a boronálás tete11

Kertváros“

jeligére üzeni az ORSZÁG- VILÁG: „Kolorádóbogarak

és hangyák ellen csupán a DDT porozó, vagy permetezőszerrel védekezhet...” A MÜ- NÖSZER kiadásában megjelent tájékoztató a kolorádóbogarak ellen történő védekezésről így ír:

„A burgonyabokor fejlettsége szerint kát. holdanként 4—6 kg „Holló—10‘‘ DDT olajos emulzióval, vagy kát. holdanként 1 kg 50 százalékos DDT hatóanyagú Hungária Matador permétezőszerrel (a gép típusától függően 150— 400 liter vízbe keverve) védekezzünk a burgonyabogár ellen. Az 50 százalékos DDT- permetezőt csak a növényvédő állomás használhatja.’*

Szép dolog az olvasóknak történő segítségnyújtás, tanácsadás. Különösen, ha szakszerű.

Laptársunké — mint a fentiek mutatják —, nem volt az. .a

de mir el ?

mes részüket megsemmisíti Ha a kártevő továbbra is mutatkozik, holdanként 5 kg Nikerol-lal, vagy 10 kg Agri- tox-szal kell folytatná a védekezést. Az Agritox-ot csak a délutáni órákban, Nikerolt bármikor lehet szórni. A második porozást zöldbimbós állapotban, a vállalat által biztosított porozószerrei: holdanként 20 kg Agritox-szal keli végrehajtani.

A kenderesi Növényvédő állomás a porozást díjtalanul végzi el a termelőszövetkezetek részére; míg a csoportoknak és egyénieknek maguknak kell területükön ennek a munkának végére járatok. — Gépet a Növényvédő Állomás biztosít a községi tanácsokon keresztül;

Sajnos, a gépekkel kapcsolatban baj van Tiszaszöllő- sön. Tiszaszöllősön a Növényvédő állomásnak három porozógépe, három magasnyomású gépe van raktáron — egy pumpával. — A gépek többsége erősen használt; generáljavítva nem volt; ellenőrzésen nem esett át. A községi tanács VB gazdasági előadója több ízben kérte a Növényvédő Állomást egy hosszabb idő óta használhatatlan magasnyomású gép kijavítására.

A gépek elhanyagolt állapota nemcsak bosszúságot okoz a használóknak: kárt is a termelőnek. Olyan esetet is tudok, melyben a gazdának egynapi porozás száztíz forintjába került; melyből csak 10 forint volt a kölcsöndíj. A többi javítási költség.

Sürgős intézkedést várunk a Növényvédő Állomás részéről. Késedelem esetén hiába biztosít a Magtermeltető Vállalat holdanként 330 lórim értékű védekezőszert díjmentesen, az nem kerülhet kiszórásra.

Kerekes Sándor termelési felügyelő.

öt gyerek — egy kislány, négy fiú — szorgoskodik az iskola előtt viruló parkban gyomlál, locsol. Munka után a szerszámok a kamrába kerülnek, — magunk pedig egy tanterem hűvösében telepszünk le. Az öt gyerek — nyolcadik általános osztályosok — hamar felenged beszélgetés közben. Igen: be szélgetés, mert nemcsak magam kérdezek — ők felelnek: megfordítva is. A fiatalok igen tájékozottak a fizikában; kitűnően tudják, mint működik a telefon, mi a rádió lényege; hogyan fut Pesten troli. Cibakházi valamennyi, egy kivételével parasztgyerekek. Mint ilyenek — természetesen — ismerik az ekét, kapát, de a kultivátort már egyik sem. Tímár Jancsi tudja, hogy van a világon tsz is, tszcs is; a kettő között azonban nem tud különbséget tenni. Barta Andris hallott az itatásos -borjúnevelésről, de csak félfüllel, öze Sándor tudja, mi a szövetkezeti gazdaság célja, de módszereiben csak többé-kevésbbé tájékozott. Zombor János többet tud a fémiparról, mint a mezőgazdaságról. Rozenberszki Mária, a talpraesett úttörő hasonlóképpen áll az ismeretekkel. Mindennek okáról Szeleczki János, az iskola igazgatója szól:

Egyetlen út

Nem fér ahhoz kétség, hogy mezőgazdaságunk előtt egyetlen út áll: a szocialista nagyüzemé. Tankönyveink szinte kivétel nélkül abban az időben láttak napvilágot, midőn hazánk főfeladata a nehézipar megteremtése volt. A könyvek abba az irányba terelték a gyermekek érdeklődését, arra ébresztettek bennük kedvet.

Útmutató erejüket bizonyítja, hogy idén abból a huszonKár a továb fa- tenyésztésre alkalmas szarvasmarhát levágni

Tudják ezt a törökszentmiklósi járásban is. Az Állatforgalmi Vállalat részére leszerződött hízómarhából a ktmesorbai Vörös Október Tsz 15, a fegyvernek! Kossuth Tsz 12 temyészüszőt, a tisza- tenyői Lenin Tsz 35 választott borjútbiztosított a közös gazdaság részére. Az állatok felnevelését az állam 300 forintos szerződési előleggel és 400 forintos adókedvezménnyel segíti, A borjak 1959 őszén, mint 18 hónapos hízottmarhák kerülnek leadásra — a továbbtenyésztésre alkalmas egyedek kiválogatása után.

t »qoqooooooooooooooooooooeooooooooooooooooooooooo i x>oeeooooo909ooooooooaoeooooo9<

három tanulóból ki negyven kilenc közül továbbtanulásra határozta el magát, egyetlen egy sem választotta élethiva tásának a mezőgazdaságot. — Hat év alatt összesen három növendékem ment az általános iskola után mezőgazda sági technikumba. Ennek véleményem szerint az is az oka: az ifjúság tudja, hogy az ipari munkásság részére hozzáférhetőbbek a kulturális örömök, mint a parasztság számára. Arról azonban vaj mi kevés szó esik könyveinkben, hogy a mezőgazdaság szocializálódása a kultúrszint emelkedését is magával von ja a falu életében.

Szeleczki János igazgató

elmondja, hogy az elmúlt iskolaévben mindössze egy szervezett tsz-látogatására került sor. Valamelyik tankönyv ír egy termelőszövetkezetről de — elég helytelenül — nem a meglévő legjobbak egyikéről, hanem egy képzeltről, általánosságban. Történelemórákon kitűnő alkalom kínálkoznék, hogy a fejlődés ismertetésekor bőven foglalkozzanak a kor követelésének megfelelő nagyüzemi gazdasággal. Földrajzórán — sajnos —, nem esik szó arról, hogy megyénkben 82 ezer kh öntözésre berendezett terület van, s hogy ezt teljes értékében csak a szocialista mezőgazdaság képes kihasználni. S az irodalom?... Szeleczki igazgató kissé szomorúan mosolyodik el mikor megemlítem: egyik növendéke Ady „A grófi szérűn” című versét — mezőgazdasági tárgyúnak vélte...

— Mulasztás terheli korunk íróit — mondja, — nem foglalkoznak eleget és kellő formában mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének kérdéseivel. Urbán Ernő, Dobozy

Imre színvonalas írásaiból mégis lehetne — és kellene! szemelvényeket közölni az általános iskolák tankönyveiben.

*

A Művelődésügyi Minisztérium megbízottai napjainkban munkálkodnak azon, — hogy alapos, több tanulógeneráció részére jól hasznosítható tankönyveket állítsanak elő. Úgy tudom, szakítani kívánnak a be nem vált maxi- malizmussal, a tanulóifjúság megindokolatlan túlterhelésével. Jó ez így és helyes.

Talán nem késő egy túlnyomóan mezőgazdasági jellegű megyéből szót emelni annak érdekében, hogy a tankönyvek többet szóljanak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekről: tsz-ekről, állami gazdaságokról. Talán helyes volna, ha az ifjúság figyelmét költői, irodalmi eszközökkel irányítanák a paraszti élet szépségeire; ha a matematika és statisztika cáfolhatatlan erejével bizonyítanák a nagyüzem fölényét a kisparaszti gazdaság felett. Ahhoz, hogy Magyarország mezőgazdaságának szocialista átszervezése mielőbb befejeződhessék: elsősorban az ifjúság megnyerése szükséges.

Hivatott szakemberek, pedagógusok talán egyetértenek e sorok írójával abban hogy volna mód tartalmilag részben eltérő tankönyveket nyomtatni a vidéki, ismét másokat a fővárosi iskolák tanulói számára. Foglalkozzanak az előbbiek főként olyan ismeretekkel, melyek birtokában az ifjúság igazi élethivatásának érzi majd a nagyüzemi, szocialista mezőgazdaság fejlesztését, építését.

— borváró —

KÖRBE-KÖRBE

a kisüzem ketrecében

csökkennek, éppen az általános nagyüzemesedés, a gépesítés alkalmazása és a tudományos módszerek elterjedése következtében,

jVI uzslad András kész a válasszal:

— Gyártsanak több kisgépet.

Ügy gondolja, ezzel megoldódna minden probléma. — Nem veszi tudomásul, hogy a gépeknek határt szab a parcella. A parcella féke- zője a tudományos gazdálkodásnak. Előhozakodik amerikai és nyugatnémet példákkal. Hogy ott kisgépekkel segítik a paraszti gazdaságokat. Ez csak látszat-igazság. Azt nem tudja Muzslai András, vagy ha tudja, 'nem hiszi el — pedig elhiheti, hogy Nyu- gat-Németországban az elmúlt években több tízezer kisgazdaság ment tönkre, az Amerikai Egyesült Államokban pedig tulajdonképpen már befejeződött a mezőgazdaság nagyüzemi átalakítása és kisparasztit csak mutatóba tartanak. Nem akarja elhinni, hogy nyugaton az erősebb elpusztítja a gyengébbet. A nagygazdaság felfal;! a kisgazdaságot és ez ott kérlelhetetlen törvény.

Amikor mondtam neki. újból csak azt hajtogatta:

— Én még többet tennetek, mint a tsz.

'T’omajmonostorán Muzslai

* András bevallása szerint talán még 3—4 olyan gazda van, mint ő. Nem értenek egyet a szövetkezeti gazdálkodással. Nagyon so-kat kell beszélnünk, vitáznunk velük, és a hozzájuk hasonló gazdálkodókkal. S erről nem mondunk le. Nem, mert az élet bebizonyítja, be is bizonyította; a holnap a szövetkezeteké. Nehéz ezt tudomásul venni, de egészen bizonyos, hogy rájön még erre Muzslai András. Akarjuk is, mert hozzánk tartozik, velünk érez.

Szckulit.V Péter

r r

i i a fegmódosabb tomaj

” monostori gazda. Muzt lai Andrásnak hívják.

Velünk érez. Hozzánk tar tozik. Számontartja a nép demokrácia minden vívnia nyát, örül eredményeinkné és ő is büszke létesítmé nyeinkre. Mindennel egyet ért, csak a tsz-szel nem. Er ről hallani sem akar. Tomaj monostorán, pedig sok embe járja már a közös utat, má sok nemrég írták alá a belé pési nyilatkozatot, mégtöbbei őszre határozzák el magukat de őt ez sem zavarja. A tér melőszövetkezetek kézzelfog ható eredményeiről nem akai tudomást venni. Kitartó, sok szór szinte már nevetsége konoksággal hajtogatja: „nen és nem”)

Miért nem? Roppant izgal mas kérdés és jó lenne őszinte választ kapni tőle. Mi mond vajon? Számára sajá mesgyéjén túl megszűnt ; világ. Kilenc és fél holdoi gazdálkodik, ennek egy része juttatott föld. Egy ki: szerencsével, némi ügyeske déssel és persze, sok szorga lommal, jól összeszedte ma gát. Elemi csapás elkerülte Gazdasága évről-évre jobban fizetett és most úgy érzi, ak; őt a szövetkezésre akarja bírni, az neki nem barátja hanem ellensége.

üdéké® ember. Hozzá

^hasonlót minden községben találunk.

Egyik este felkerestem.

— Én mindig eleget tettem a kötelességemnek, annakidején a beadást első között teljesítettem — mondja. — Erre büszke és ezzel egy kicsit takarózik, meg védekezik is. Valahogy olyan formán: hagyjuk őt békében. Hiába. A világon mindenütt a nagyüzemesedés felé halad a mezőgazdaság, s ez elől Muzslai gazdának sem lehet kitérni, beszélni kell róla.

— Nekem így a jó — szabadkozik.

— De miért?

Nem válaszol, gondolkodik. Keresi a szavakat. Látni rajfa mnnanf nvafac

— Valahogy az ember sza badabb — jelenti ki végre És még hozzáteszi, hogy nek több a jövedelme, minit To majmanostorán a tsz-tagok nak.

Igaz ez? Dehogy igaz. í mi lesz holnap? Mi lesz hol L napú tán? — Gondol-e em i Muzslai András? Nem! Ern

• nem akar gondolni. Pedig h:

■ akarja, ha nem, a nagy igaz- ' ságot tudomásul kell vennie

• Kérdezem tőle:

— Muzslai elvtáns, mondjs meg őszintén, a termelőszövetkezeteik, azok, amelyeke ismer, most is úgy gazdálkodnak, annyit termelnek mint 3—4, vagy 5 évvel ezelőtt?

| A válasz egyenes:

— Nem. Ezt nem mondha- i tóm. Éppen ma jártam Kar■ cagon és magam is elcsodálkoztam, ahogy kitekintettem a vonatablakból, mert a földeket nagyon szépen művelik.

T/ ánytelen tehát elismer- ni, hogy a szövetkezeti gazdaságok évről-évre előre mennek. Néhány évvel ezelőtt még nem ismerték a vegyszeres gyomirtást. Ma már? Egyre nagyobb területeken és egyre több növényféleségnél alkalmazzák a közös gazdaságok. És a kombájn?

Legyint.

• -— Láttam néhány évvel ezelőtt. Nem igen tetszett.

— De ez néhány évvel ezelőtt volt. Azóta már más a helyzet. A kombájnisták megtanultak ezzel a masinával bánni. Most nézze meg.

Bólogat.

— Igaz, gyakorlat teszi a mestert.

Sorolom. Hát a négyzetes vetés, az ikersorcs kukoricák, a rimőrtelepek, ezek nem a nagyüzem fölényét hirdetik?

Nem szól semmit, csak ak- i. kor válaszol, amikor meg- i kérdezem tőle, ő hogyan ter- melt 10 évvel ezelőtt és ho- gyan termel most?

— Ügy, mint akkor—,vá- > laszolja. — Nála tehát nincs . előrehaladás. De ő ezt nem j ismeri éL Azzal hozakodik i elő: még bírja magát. S ami- i kor nagyon szorít a vita, így- tér ki a válasz elől:

. — Én is termelek annyit,

mint a tsz.

i Ide lyukadunk ki únos- untalan. Hiába. Nehéz t kitörni a kisüzem ketrecé• bői.

’ Azt mondja Muzslai András:

— Én is termelek annyit, mint a tsz. — De ugyanúgy- állítja elő még mindig a ter- . mékeit, mint tíz évvel ezelőtt, . és éppen ezért drágán termel. A kézi munka mindig

1 drágább, mint a gépi. És itt

• versenyről van szó, nagyméretű világversenyről. Arról, hogy az a győztes, aki ren' geteg gabonát, húst, zsírt ké• pes előállítani, de olcsó áron.

1 S Muzslai elvtárs — ha egyéni gazda marad — 5 év múlva olcsóbban termeli majd a búzát? Egyáltalán nem! A szövetkezeti gazdaságok pedig sokkal olcsóban.

Be is vallja:

— Én ennél olcsóbban nem tudom előállítani.

— Hát akkor mi lesz?

— Nem tudom.

Az lesz, hogy Muzslai András középparaszt nem találja meg a számítását. De az ország se. Mert egy mázsa búza, vagy kukorica megtermelése neki sokba kerül. Az állam ezt nem fizetheti meg örökkön-örök- ké, akkor, amikor kap olcsóbban is terményt vagy gabonát a nagyüzemektől. Nem fizetheti meg, mert a világpiaci árak is erőteljesen