Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-22 / 120. szám

SZOLNOK MEGTEt NÉPLAP 1958. május 22. Kisújszállás, Arany János Könyvtár Ha valaki 1956 óta nem járt Kisújszálláson, bizony kereshetné a könyvtárat, mert azóta már a harmadik he­lyen találná meg. Jelenleg a Városi Tanács épületének két és fél helyiségében van, szűkös viszonyok között. A könyvtárvezető, Illek Jó­zsef né panaszkodik: — Képzelheti, mit jelentett a közel tízezer kötet kétszeri költöztetése, és rövidesen egy harmadik — reméljük utol­só — költözködés is követke­zik. Ezt a hurcolkodást vi­szont már alig várjuk, mert a mostani megoldás nem megfelelő. Nincs olvasóte­rem, nem elég a raktárhelyi­ség és szeretnénk megoldaná a külön ifjúsági kölcsönző kérdését is. — A tanács vezetői hogyan látják a könyvtár helyzetét? — Nem panaszkodhatunk. Évek óta rendszeresen ka­punk pénzt a községfejlesz­tési alapból könyvvásárlásra és berendezési tárgyaink ki­egészítésére. 1955-ben 2480, 1956-ban 5000,1957-ben 13.000 forintot adott a tanács és ez- évben is 10.000 forintot üte­meztek be a könyvtár támo­gatására. — Elhelyezési gondjaikon nem próbálnak segíteni? — A városi tanács elnöke Ígéretet tett, hogy még ez- évben végleges helyiséghez jut a könyvtár. A Dózsa Tsz Rákóczi úton lévő raktárépü­letét kapnánk meg, amelyet nem nagy költséggel ideális könyvtárhelyiséggé alakíthat­nának át. Reméljük, a tsz vezetői részéről sem nyilvá­nul meg ellenállás a tervvel kapcsolatban. — Milyen egyéb problé­mákkal küzd a könyvtár? Megvásárolta az állam az utolsó taposómalmot Háder Imre mosonszent- miklósi gazdálkodótól megvá­sárolta az állam az ország utolsó taposó malmát, ame­lyet a gazdálkodó ősei 1805- ben készítettek. A szerkeze teire szétszerelt malmot el­raktározták, s a tervek sze­rint később, mint műemléket az eredeti rajz szerint meg­valósított épületben állítják fel. (MTI).-— Egyik legnagyobb ba­junk, hogy nincs elegendő ifjúsági könyv és a meglévők is nagyon rossz állapotban vannak. Ennek bizonyítására mutat egy meséskönyvet. „Hetven­hét magyar népmese", de szószerint, mert 77 felé van szakadva a könyv, abban azonban nem vagyunk biz­tosak, hogy még mind a 77 mese meglenne. Már csak egészségügyi szempontból sem lehetne ezeket kölcsönözni. Viszont nem tudnak mit csi­nálni, nincs elég olvasnivaló a gyerekeknek. — Mit terveznek a közel­jövőben ? — Külön gyermekkölcsön­zőt akarunk felállítani, mert sok esetben zavarják a gye­rekek a felnőtt olvasókat. Egy kis átalakítással megold­juk a külön kölcsönzést. Szépen megnőtt a kölcsön­zések száma Kisújszálláson is. — Mintegy háromezerrel több könyvet kölcsönöztek az első negyedévben, mint 1957 hasonló időszakában. Itt is, mint szerte az or­szágban, a dolgozók közül egyre többen keresik a jó könyvet, a lelket üdítő iro­dalom örömeit és reméljük, a kisújszállási Arany János Könyvtárban is meg fogják találni. Sági Pál. ■ ■ Rotterdam a világ második legnagyobb kikötője A legutóbbi időkig New York után Londont tartották a világ legnagyobb kikötőjé­nek. Most azonban London kénytelen volt átengedni a helyét Rotterdamnak. A rot­terdami kikötő teherforgalma elérte az évi 74 millió tormát. A teherforgalom nagy részét az olajtermékek, a szén, az érc és a gabona jelenti. A rotterdami kikötő egyes sza­kaszait most kibővítik és al­kalmassá teszik 50 ezer ton­nás, sőt ennél is nagyobb víz-' kiszorításai hajók fogadására. kalmassá teszik 50 ezer ton­nás, sőt ennél is nagyobbviz-tkülönböző kultúrnövények is Virágkiállítás Moszkvában Moszkvában, a Gorkij-park­ban nagyszabású virágkiállí­tást rendeztek. A szovjet ker­tészek, dísznövénytermesztők itt matatták be, hogyan ké­szülnek az 1959. évi párizsi nemzetközi virágkiállításra. A moszkvai virágkiállítá­son különös érdeklődést kel­tettek a grúz kertészek ered­ményei, akik szemléltetően bemutatták, hogy a vadon termő növényeket, milyen^ ki­tünően jel lehet használni városok és falvak utcáinak, tereinek díszítésére. Magas­hegyi zuzmókból és mohák­ból csodálatosan szép, puha szőnyeget képeztek, amelyet apró, hegyi• virágok díszíte­nek. Rendkívül szép a Tudomá­nyos Akadémia központi bo­tanikus kertjének kiállítása is. Az egyik részleg teljes egé­szében bemutatja a déli köz­társaságok flóráját. Egy má­sik részleg Közép-Oroszor- szág növényvilágát ismerteti, szinte teljességre törekedve, qhol a nyírfák, fenyők mellett különböző kultúrnövények is pompáznak. Húszéves a moszkvai televízió Húsz évvel ezelőtt, 1938-ban kezdték meg a szovjet fővárosban az első kísérleti televíziós adásokat. Bár a fasiszta táma­dás megakadályozta a televízió nagy­arányú fejlődését, a háború utáni időkben a moszkvai televíziós központ megkezdte a rendszeres adásokat és ma már naponta két műsort közvetít együttesen körülbelül hétórás programmal. A hét végén a mű­sorok időtartama 10—12 óra. Az adásokat Moszkvában s a szovjet főváros televíziós központjához reléállomásokkal kapcsolt területeken naponta legkevesebb négy­hatmillió néző tekinti meg. A moszkvai televízió igyekszik sokol­dalú, érdekes anyagot nyújtani a nézők­nek. A műsorban bemutatják a moszkvai opera és színházak előadásait, közvetítik a legfontosabb * hangversenyeket, sport- eseményeket, az új szovjet ég külföldi fil­meket. Mind nagyobb mértékben közvetí­tenek önálló programot, televíziós játéko­kat és operákat, valamint televíziós filme­ket is. Ebben az évben például mintegy húsz hosszabb-rövidebb televíziós játék­filmet készítenek és jövőre a televíziós filmek száma meghaladja a harmincat. . Az aktuális eseményeket öt közvetítő kocsi és több állandó közvetítő állomás segítségével juttatják el a központba. A stúdió operatőrjei filmszalagra is felveszik a napi eseményeket és a reggel 8 és dél­után 6 óra között végbement érdekesebb eseményekről még aznap hiradófilmben számolnak be a televízió közönségének. Az elkövetkező években hatalmas lé­pésekkel fejlődik a moszkvai televíziós központ. Rövidesen megindulnak az új, 500 méter magas televíziós adótorony és 10 új stúdió építkezései. Az új nagyadó már három programot sugároz, köztük égy színes műsort is. A színes televízió üzem­szerű kísérletei ez év végén kezdődnek meg a szovjet fővárosban s a tervek sze­rint 1965-re már naponta négy-öt órás színes televíziós adás lesz Moszkvában. Emellett két fekete-fehér televíziós prog­ramot közvetítenek majd 1965-ben. Az egyiket naponta mintegy tíz, a másikat öt-hat órán át. Popov, Az Üljanov-család című színművét megérde­melt sikerrel játszották a Szovjetunió színházaiban. Az író darabját forgatókönyvre is átdolgozta és a Moszfilm Stúdió a fiatal Nyevzorov rendező vezetésével filmet készített az ifjú Leninről és családjáról. * Festői képekben jelenik meg a vásznon Szimbinszk, a csendes, öreg orosz városka, amelyben az Uljanov-család háza áll és amelynek gimnáziumában az ifjú Vologya ta­nult. A film cselekménye a családfő halála utáni években kezdődik és akkor fejeződik be, amikor Lenin elhagyja Szimbirszket, hogy Kazányban folytassa tanulmányait. Ezek az évek a megpróbáltatások évei voltak. Ekkor került Vologya először összeütközésbe a tanügyi hatósá­gokkal és vállalta a kiesapás veszélyét, hogy egy csuvas tanítót előkészíthessen az érettségi vizsgára. Ekkor vetet­ték börtönbe Anitát és Alekszandrt a cár elleni merény­let vádjával alázták i^eg a fia megmentéséért közbenjáró anyát és végezték ki Alekszandrt. Az ifjú Lenin fejlődését, elveinek alakulását gyorsí­tották ezek a napok. Megerősödött abban a hitében, hogy a forradalomnak a Narodnaja Volja által követett útja — amelyhez Alekszandr is tartozott — nem a helyes út. Nem az egyéni terror az, amely megdönti az önkényuralmat, véget vet az elnyomásnak, nyomorúságnak.­A film befejező jelenetében Lenin elhagyja Szimbirsz­ket. Utrakél Kazány felé és egyúttal megindul azon az úton, amelyen a forradalom lánglelkű, tapasztalt, rettent­hetetlen vezetőjévé vált. A filmnek érdekessége, hogy nem dokumentációs anya­gokból állították össze. Színészek személyesítik meg az Ul­janov-család valamennyi tagját, akik úgy élnek az eredeti környezetben, hogy hitelessé tudják tenni: valóban Lenin családját látjuk magunk előtt. Mária Alekszandrovna Uljá- novát Giacintova alakítja: okos, büszke, melegszívű, meg­értő anya. Az ifjú Lenin szerepében Korovin nyújt ki­emelkedő alakítást. Vologyája egyszerre gyermekien vi­dám, játékos és komoly, megfontolt. A többi szereplő — az Alekszandrt játszó Javorszkij, az Annát életrekeltő Szo- kolova és a többiek — maradéktalanul hozzájárult ahhoz, hogy megismertessen bennünket az Uljanov-családdal. A szép tájfelvételek, az utolsó útjára induló Alekszandr megrázó jelenetének fényképezése Szaveljova operatőr, a zene Pahmutova átérzett, művészi munkáját dicséri. Bemutatja május 26—28-ig az abádszalóki filmszínház. ¥ CSALÁDI KÖR Tuü-8 rólaf B L V • D I V A T A manzsettán és galléron fehér hímzéssel díszített selyemblúz. Kimonó szabású selyemblúz, gallérját és ujjait csipke díszíti. Az olcsó és csinos öltözködés titka Mi a teendő a kertben? Az öltözködésnél egy alap­elvet kell követnünk: ne ösz- sze-vissza, hanem a meglévő holmikhoz vásároljunk, a leg­megfelelőbb újat. Legjobb, ha most annyira divatos „keramell” színű ci­pőt veszünk sima papucs for­mát (nem balettcipőt), ez most a legalkalmasabb — és hoz­zá, okvetlenül, ugyanolyan színű táskát. Éhez a színhez minden „megy", szürke, bar­na, fekete, zöld és délelőtt, délután hordható, mert se nem túlzottan sportos, se nem estélyies. Ha ezenkívül van még egy pár fekete, magassarku kö­römcipőnk, vagy szandálunk, hozzá való kissé franciás fe­kete táskával, lefektettük „jól öltözködésünk" alapját. Legyen azután egy-egy együttesünk minden alkalom­ra, mármint egy nappali, — egy délutáni és egy kisestélyi. Ne higgyük azt, hogy ez olyan valami, amihez sok pénz kell. Akár egyetlen ru­hával is meg lehet oldani, — csak ügyesen vásároljuk hoz­zá a többi „accessoire”-t, vagyis a ruhát kiegészítő hol­mikat. Egy szürke jerseyruha nap­pali, délutáni és színházi ru­ha lehet egyaránt. El is mon­dom hogyan. Plisszirozott szoknya sárga pulóverrel, széles karamell színű övvel, ugyanilyen színű táskával és cipővel és egy kis tarka sállal (de itt vi­gyázzunk! a tarkaság úgy ér­tendő, hogy a két alapszín, vagyis a ruha színe: a sárga és a.szürke, szerepeljen ben­ne és olyan szín ne, ami eze­ket „jüti”, például a drapp) mindenhová felvehető nap­pali ruha. Hordhatjuk hiva­talba, kiránduláshoz, utazás­hoz. Délutánra a saját szürke felső részével hordjuk. Kara­mell színű cipőt és táskát vi­seljünk hozzá, a gallérja fölé pedig kössünk egy kis „Nicky”-t, zöldet, orgonalilát, vagy korai-pirosat, — kinek mi áll a legjobban. Az este sem probléma. A szürke pulóvert bekötjük a szoknyába és keskeny fekete kigyóövet teszünk rá. Ve­gyünk fel fehér gyöngyöt hoz­zá (a hosszú gyöngysort négyrét hajtjuk és kis fekete bársonyszalaggal hátul ösz- szekötjük) és magassarku fe­kete cipővel, fekete táskával színházba, hangversenyre, de még táncolni is elmehetünk benne! Kis’ánypuszi Hozzávalók: ahány tojás, any- nyiszor G dkg cukor, 7 dkg liszt, meggybefőtt. A tésztát i reggel elkészítjük és este sütjük, vagy este elkészít­jük és reggel sütjük. A tojást a cukorral kikever­lek és hozzátesszük a lisztet. Megkent, lisztezett tepsire egy­forma halmocskát rakunk és mindegyik közepébe 1 szem meggyet nyomunk. Fél napi ál­lás után, meleg sütőben 5 percig sütjük. Gyümölcsfáink nagy része virágzik, vagy már el is vi­rágzott. A gyümölcs fejlődé­séhez sok nedvességre és táp­anyagra van szükség: fosz­for- és káliműtrágyákkal gaz­dagított, vízzel hígított trá­gyalével öntözzük fáinkat, de nem a törzs körül, hanem a korona vetületében (csurgó­ban) ásott tenyérnyi széles gödörben. A bogyós gyümöl- csűek különösen meghálálják a tápanyagoldattal való öntö­zést. A helyes őszi talajműve­lésnek és (L gondos faápolás­nak most jelentkezik az ered­ménye; az egészséges fejlődés és dús virágkötés. Most ke­rül sor a gyümölcsritkításra is, elsősorban a kajszi- és őszi barackfák gyümölcsét kell ritkítanunk; almánál és kör­ténél várjuk meg a természe­tes ritkulást és csak azután ritkítsunk. A fák környezetét teljesen gyommentesen tart­suk és gondoskodjunk arról, hogy kapálással a gyökerek is elegendő levegőhöz jussa­nak. A fiatal gyümölcsösben, Hozzávalók: 1 tojás. 6 dkg porcukor, 6 dkg liszt, kevés vá­gott dió. A tojást a porcukorral össze­keverjük, majd gyorsan hozzá­adjuk a lisztet. Forró zsírral ki­kent tepsibe nyomócsővel hal­mokat rakunk és megszórjuk vagdalt dióval. Meleg sütőben, lassú tűznél sütjük 3 percig. Me­legen kiszedjük és gyorsan fa­kanál nyelére csavarjuk, hogy Ívformát nyerjenek. Tálra csúsz­tatjuk, ha erre alkalom van, köztes­ként, helyes növény társítás­sal termelhetünk néhány nö­vényt, például babot, borsót, szamócát, burgonyát, labodát, retket és salátát. Ezek ár- nyéktűrők. Nem tűri az ár­nyékot a hagyma, paradicsom, káposztafélék, így ezeknek közteskénti termelése nem ajánlatos, de ne vessünk köz­tesnek a gyümölcsösben nap­raforgót és kukoricát sem. A málna jó köztes, de talaj­zsaroló. Permetezéseknél ne feled­kezzünk meg az alapvető sza­bályról: virágzó gyümölcsfá­kat arzénnal és idegméreggel a méhek védelme érdekében nem szabad permetezni. Vi­szont ez a tiltó szabály ne le­gyen gátlás a szőlő előírásos permetezésénél. Kordonmüve- lésü szőlőnél a hajtásokat irányítsuk, kötözzük s ezen­kívül legfeljebb egy-két szük­séges kurtítást végezzünk rajta. A szamóca (eper) ágyasok­ban a termés tisztántartására a tövek alá nádtöreket, szal­mát, vagy szénát terítünk, hogy a lelógó gyümölcsöt a földesedéstől és rothadástól megóvjuk. Konyhakerlünlcben soron- következő munkák: a kapá­lás, öntözés, a gyomirtás, pa­lántázás, melyet vízzel való beiszapolás kövessen; palán- tázási sorrend a hideg iránti érzékenységtől függően: ká­posztafélék, majd paradi­csom, paprika, később ubor­ka és legvégül a földi mo­gyoró és a dinnyefélék. Gyorsan elkészíthető sütemények Mesehíd Vljanov család

Next

/
Thumbnails
Contents