Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-17 / 90. szám

„SZÉLVIHARn JÁSZBERÉNYBEN A MÉK Szövetkezet elősegíti a tag4 szövetkezetek felvásárló és értéke­sítő munkáját ÖSSZECSAPÖDIK A FÜG­GÖNY ; előbb robajszerű, visszhangos, majd egyre üte­mesebbé váló taps köszönti a művészeket. Ha volna vas­függöny, bizonyára ki kel­lene nyitni kisajtaját, hogy a tüzérek még egyszer üdvö­zölhessék azokat, akik a „Szélvihar” lendületes, köl­tői szárnyalású előadásának élményében részesítették őket. Benda Rudolf fiatal kato­na begombolja gimnasztyor- kája legfelső gombját, me­lyet az előadás izgalmai, for­rósága nyittattak ki véle. Végigsímit rövidre nyírt, fe­kete haján: — Üjra átéltem októbert, — sóhajt, s alig észrevehe­tően megrázkódik. — De jó, hogy ismerem az igazi „szél­vihar" végét... — Barcson is ilyen kutya­világ volt? — Kutya! Ha nem is eny- nyire... Mifelénk ötvenhat­ban már nem ült magas pol­con az, akit negyvenötben leszállítottunk a lóról. Benda honvéd már három éve dolgozott a közösben, — a barcsi Vörös Csillag Tsz- ben —, mikor Budapestről elindult a szélvihar. Pár nap alatt eljutott az a déli határ­szélre, s ott is fekapta á pelyvát... S a pelyvával együtt sokakat, akiknek igaz volt ugyan a szíve, csak a szeme nem elég éles. Ezek jobbadán visszaszállingóztak már a tez-be. Jobb ott, mint egyedül bajlódni. Mit fejlőd­het a kisgazdaság? .. -. Jófor­mán semmit. Pár hete ott­hon járt „szabin” Benda Rudolf, kd „civilben” 1953 óta a tsz traktorosa. Látta, hogy a tavaly bevezetett vil­lanyhálózatot tovább bővítik; látta az idei terveket, me­lyek több termést, magasabb jövedelmet ígérnek a tava­lyinál. Az 1956-os zárszám­adáskor nyolcvan forintjával 360 munkaegységet számol­tak el löszére. De — jegyzi meg — ha feleértékkel fizet­ték volna, akkor sem jutott volna eszébe hátat fordítani a közös munkának. Testvé­rével, édesanyjával együtt tapasztalhatta, mennyire jó az.- Azt pedig, hogy kik és miért akarták eredményeitől megfosztani a parasztot: leg- nagyobrészt a honvédségnél tanulta meg. — Nálunk is volt olyan lány, mint az a szép szőke Julika a színpadon, — em­lékszik vissza. — Olyanfajta, aki férfiemberrel szemben is kiáll a közös mellett! — Megmondaná a nevét? Pillanatnyi csönd; legényes pirulás. : : — Nem emlékszem a ne­vére ..: Ej, Benda Rudi! Magam azt hiszem ugyan, hogy na­gyon is jól emlékszik arra a bizonyos névre. Dehát: igaza van .»-. Mert olyan a férfi, hogy inkább magában suttogja el százszor az igazi nevét, mintsem egyszer ki­mondja. Különösen akkor, ha tudja, hogy az még a lapba is bekerülhet.. * — No, no! — vélekedik élő­adás után Deme János, — nem volt mindenük elnök olyan, mint ez a barna-ze- kés. Persze tudom én: akadt nem egy; különben meg se írta volna az a Dobozy..: —- Nem magáról mintáz- ták, János bácsi! Tudja azt nálunk mindenki, — simul a Kossuth Tsz elnöke mellé egy mosolygós arcú lány. — Ha úgy volna, bizonyára nem lenne elnök még ma is. Mező Anna jól ismeri a tsz-t, hiszen abban dolgozik mór hét esztendeje. Mikor tagnak jelentkezett, meg­kérd ték tőle: •— Földje van-e? ■— Nincs, — ez volt ahalk- szepegős válasz. ■'— Hát dolgozni szeret-e? — Azt igen! — derült fel akkor az Annus arca. — No, akkor ide írja a nevét. Oda írta, ahová mutattk; nem is bánta meg. Amint a tsz, a kertészet — itt dolgo­zik Annus — gyarapodott, úgy nőtt a jövedelem is. Mi­kor a húga: Erzsi elérte a kort, hogy szövetkezeti gaz­da lehessen, ő is aláírt. És mindketten a sarkukra áll­tak ötvenhatban: nem men­nek el a közösből. — Pedig olyanok, mint Piroska And­rás, meg Badari Pál ugyan­csak csúnyán néztek rájuk... EGYRE JOBBAN OSZLIK a ruhatárnál tolongó tömeg. Mező Anna, is hosszúkat pis- lant a kijárat félé, ahol egy jóvágású fiú toporog két ka­báttal a karján. Ma még vő­legénye, pünkösd után már a férje.;. A fiatalokat tel­jes „stafírung”, azon kívül 12 ezer forintos bútor várja. Mindet a Kossuth Tsz-ben szerezte a szorgalmas ker- tészlámy. A bútor ízlésük szerint, rendelésre készült. Igényesen, mint ahogy egy szövetkezeti gazdához illik; még akkor is, ha az illető csak huszonkét éves .:: — borváró — Az állattenyésztési szakcsoport tagjai a répát közösen termelik 1957 májuséban szarvas­marhatenyésztési szakcsoport alakult itt nálunk, Alattyán községben a földművesszö­vetkezeten bedül. Harminc­két tag kezdte és később még mások is csatlakoztak hozzájuk. A szakcsoport tag­jai az elmúlt évben 50 ál­latot törzskönyveztettek és tavaly szeptemberben állat­tenyésztési napot rendeztek, ami még itt azelőtt nem volt.­A téten a tagok közül hú­szán az ezüstkalászos tanfo­lyam hallgatói voltak és igen jó eredménnyel vizsgáztak. Most ez évben 5 hold cukor­répára kötöttek termelési szerződést. A répát közösen művelik. Ez évben augusz­tusban rendezik meg az ál­lattenyésztési bemutatót. Tóth Antal levelező, Alattyán. Az ellenforradalom óta sok szó esett a felvásárlásról. A beszolgáltatási rendszer el­törlése után szabadpiaci fel­vásárlásból kellett biztosítani az ipari üzemek mezőgazda- sági nyersanyagszükségletét, a belföldi áruellátást és nem utolsó sorban az export kö­telezettségeinket is. Az elmúlt évi felvásárlási politikánk részben bevált. Az állami és a szövetkezeti szer­vek elég jól oldották meg ezt a munkát. Voltak azonban kisebb hiá­nyosságok is. A dolgozó pa­rasztság, a szövetkezeti ta­gok és szövetkezeti vezetők legtöbb esetben helyesen bí­rálták a felvásárlás munká­ját és mutattak rá azokra a hiányosságokra, amelyeken változtatni kell. Ilyen hiba volt például a szervezetlen értékesítés és az, hogy az áru útjába számta­lan esetben több olyan szerv kapcsolódott be indokolatla­nul, amely végsősoron az árak emelkedéséhez vezetett. De voltak lazaságok az áru­alap biztosításában, vagyis a szerződéses termeltetésekben, a nagyüzemi gazdálkodás alapfeltételeinek megterem­tésében és a mezőgazdasági kultúra fejlesztésében. A földművesszövetkezetek IV. Országos Kongresszusa értékelte a felvásárlás mun­káját és meghatározta az el­következendő feladatokat mind a termelés, mind az ér­tékesítés terén. Ennek alap­ján a SZÖVOSZ Igazgatósá­gának 1958 január 25-i 2/2. számú határozata szerint még az I. negyedév folyamán át kellett szervezni a szövetke­zeti felvásárlási rendszert. A Megyei Mezőgazdasági Ter­mékeket Értékesítő Szövet­kezeti Központokat — mint szövetkezeti vállalatokat — meg kellett szüntetni és he­lyette a szövetkezetekből álló értékesítő szövetkezetét kel­lett létrehozni. A MÉSZÖV választmánya március 10-én ülést tartott s kimondta a MÉK megszüntetését és meg­alakították az új szövetke­zetét, melynek neve: Szövet­kezetek Szolnok megyei Ér­tékesítő Központja. A vá­lasztmány megválasztotta az ideiglenes igazgatóságot és a felügyeiőbizottságot. Az újonnan megalakult MEK-Szövetkezetnek tagja lehet a működési területén lévő minden földművesszö­vetkezet, szakszövetkezet, ter­melőszövetkezeti csoport és termelőszövetkezet. Termé­szetes személy nem. Azok a szövetkezetek, amelyek nem tagjai a MÉK-Szövetkezet- nek, a tagsággal járó elő­nyökben — részjegy és for­galom arányában történő nyereségfelosztás — nem ré­szesülhetnek. A MÉK, mint szövetkezet, a MÉSZÖV tag­ja. Egy-egy részjegy névér­téke: 2000 forint, minden tagszövetkezet legalább egy részjegyet köteles jegyezni. Sem a MÉK-Szövetkezetek, sem az állami szervek a jö­vőben felvásárlást nem vé­gezhetnek, ez a munka a földművesszövetkezetek fel­adatkörébe tartozik. A MÉK- Szövetkezet feladata árufor­galmi vonalon: a kisebb té­telű földművesszövetkezeti felvásárlások összegyűjtése és értékesítése, diszpozíciós tevékenységen keresztül a központi árualap biztosítása, a földművesszövetkezetek ál­tal felvásárolt áruk elhelye­zése, valamint Sz export le­bonyolítása. A MÉK-Szövetkezet előse­gíti a tagszövetkezetek fel­vásárló és értékesítő munká­ját. Evégből széleskörű piac­kutató tevékenységet fejt ki. Nagybani felhasználókkal sa­ját és tagszövetkezetei ne­vében megállapodásokat lé­tesít, segítséget nyújt a fel- vásárlási és értékesítési árak kialakításában és gondosko­dik az árhatósági rendelke-* zések betartásáról. A földművesszövetkezetek eddigi jó munkája általában a kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban domboro­dott ki. A felvásárlásban fő­leg a kereskedelmi tevékeny­ség volt a cél. Elmaradt a földművesszövetkezetek által szervezett és irányított me­zőgazdasági termelés fejlesz­tése. Az újonnan meghatározott feladatokon belül tehát meg kell változtatni a felvásárlás eddigi munkáját. Biztosítani a mezőgazdasági termelés alapfeltételeit kint a falun, a dolgozó parasztság és a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek között. Tovább szélesíteni a szerződéses ter­meltetést. Növelni a mező­gazdasági termelési társulá­sok számát, nagyobb mér­tékben meghonosítani a táj­jellegű minőségi és export­követelményeknek megfelelő termény- és növényféleségek termelését. Talajadottságaink, éghajlatunk és szakembe­reink figyelembevételével meg van a tehetőség a jelenlegi mezőgazdasági kultúra szé­leskörben való növelésére. A technika fejlesztésével, a me­zőgazdasági tudomány fel- használásával komoly mér­tékben csökkenteni Iqhet az áruk termelési önköltségét, mely az árak csökkentéséhez és végső fokon az életszín­vonal emelkedéséhez vezet. Korlátlan lehetőségeink van­nak egyes cikkekből export- szállításokra; Ha mindezeket végrehajt­juk, a kisebb önköltséggel megtermelt, szervezetten fel­vásárolt és értékesített áruk­ból nemcsak a termelők, ha­nem a földművesszövetkeze­tek is megfelelő eredmény­hez jutnaik. Borzák Béla MÉK igazg. tag; Jud-e róla Tavaszi gondok a ház körül A fonnyadt burgonyát fel­frissíthetjük, ha felhasználás előtt néhány óráig hideg víz­be helyezzük. Az avas zsir kellemetlen szagát és ízét elvonhatjuk, ha karikába vágott vöröshagy­mát kevés zsíron megpirí­tunk, az avas ízt úgyis meg­szüntethetjük, ha a zsírban néhány karika frissen hámo­zott burgonyát sütünk ki. A kissé avas vajat is meg­javíthatjuk, ha néhányszor friss vízzel átmossuk, utána tejföllel összefcerve megsóz­zuk. A száraz diót könnyen él­vezhetővé tehetjük;! ha 8 nap­ra vízzel teljesen lefödjük. — Ha a viz megbámul, altkor egyszer kicserélhetjük. Ez idő 1— alatt a dió héja és magva annyi vizet szív magába, hogy olyan lesz, mint a friss. A fagyasztott hús elkészí­tésénél ügyelni kell arra, hogy lassan, egyenletesen en­gedjen fel. A fagyasztott húst csak felengedés után darabol­juk. Főzéskor rögtön forró vízbe tegyük, mert ezzel meg­akadályozhatjuk a húsnedv eltávozását. Friss hal húsát könnyen megkülönböztethetjük a régi­től, rnert ha a friss hal húsát mégnyomjuk, a nyomás he­lyé gyorsan eltűnik, míg az állottnál hosszabb ideig meg­marad. A friss hal húsa ke­mény, rugalmas, erősen ta­pad a szálkához, pikkelyei ne­hezen távolíthatók el.-------------­Ed ények tisztítása A mosogatóvizbe tegyünk mindig mosószódát. Az étel­maradék így könnyebben le­ázik és a porcelán-edény szép lényes lesz. Sötét színt kap az edény belseje savanyú étel főzés után. Tegyünk bele kevés hamuzsírt és klórmeszet (3 li­ter vízhez evőkanállal), né­hány órán keresztül hagyjuk benne a folyadékot, mossuk ki sződás és szappanos víz­zel, öblítsük ki jól és szárít­suk meg, vagy: ecettel és só­val dörzsöljük tisztára. Tejeslábas alján néha koz- maréteg képződik. Dörzsöl­jük le finom dörzspapírral és mossuk ki jó hideg vízzel. Lakkozott tálcát pár csepp tiszta olajjal tisztíthatunk meg. Öntsük rá, ruhával dör­zsöljük szét és tiszta vattával távolítsuk el a szennyeződést, róla . Gyorsan készilhető ízletes vacsora KASÍROZOTT TOJÁS Hozzávalók: 6 db tojás, 1 db zsemlye, 10 deka gomba, fél fej vöröshagyma, kevés petrezse­lyemzöldje, 10 deka zsír, kevés só, bors, fél deciliter tej. S db tojást keményre főzünk és ledaráljuk, vele együtt a tejben áztatot zsemlyét Is. .A finomra vágott gombát az ap­róra vágott vöröshagymával zsírban megpároljuk és bele­tesszük az' előbbi vagdalékba. Egy egész tojást ütünk rá, sóz­zuk, borsozzuk, pogácsákat ké­szítünk belőle és forró zsírban kisütjük. Rizzsel; vagy petre­zselymes burgonyával tálaljuk, adhatunk hozzá tejfeles kapor­mártást, esetleg egresmártást !is, ha már arra módunk van: CSALÁDI KÖRBEN TAVAbZ A KERTBEN mohával együtt a hámló kér­get kaparóvassal kaparjuk le; A lekapart anyagot szedjük össze és égessük el, mert mil­liónyi rovarpete és gomba­spóra rejtőzdik benne. A fák tövén felburjánzó tő- és gyö- kérhajtásokat ásó és kés se­gítségével irtsuk ki, mert a fára nézve ártalmasak. A permetezéstől csak akkor várhatunk eredményt, ha az egész fa minden részét és csúcsát is alaposan oeperme- tezzük; Esős napokra Fiatalos ballonkabát kis álló gallérpánttal, bevágott zse­bekkel, az anyagból behúzott gombokkal. Űjvonalú és min dig csinos viselet. Ezenkívül a bállonanyagnak megvan az a jótulajdonsága, hogy köny- nyű és tartós. Hazinyúl­tenyésztés Négy-hathónapos nyúl el­sőrendű leves, pörkölt és rán- tanivaló húst ad. Vadnyul módjára savanyú lében pá­colni helytelen. A tenyésztést legcélszerűbb egy párral meg­kezdeni, ezután a nyulállo- mány egy éven belül 25—30 darabra könnyen felszaporo­dik. A hatnál lényegesebben több nyulfiók fejlődésében egymást gátolja és az anya- nyulat is megviseli. A kellet­nél többet selejtezzük ki. — Mi a fejlődés feltétele? Azok a nyulfiókák, ame­lyek sokféle, változatos ta­karmányt kapnak, egész nap esznek, s rendkívül szépen fejlődnek. Nedves, vizes ta­karmány, valamint túlságos sok lucerna, lóhere idősebb nyúlnak is megárt. Kevés pillangósvirágú növény fony- nyadt állapotban nagyon táp­láló. Ivóvizet csak akkor kí­ván, ha kivételesen csupa száraztakarmánnyal (szalma, széna, szemes eledel) etetjük. A ketrec. Egy-egy felnőtt és szaporodó nyúl számára legalább egy méter hosszú, félméter széles és félméter magas ketrecet biztosítsunk. Ha néhány négyzetméternyi kifutója van, annál jobb. A ketrec, vagy az ól lehet akár­milyen egyszerű, de arról ok­vetlenül gondoskodjunk, hogy lefolyása legyen, mert a ned­ves fekvőhely betegséget, sőt kipusztulását okozza az állománynak. Házinyulra minden raga­dozóállat; karvaly, görény, patkány és rosszul nevelt ku­tya, meg macska is szeret va­dászni. Mindezek távoltartá­sára ügyelni kell és a ketre­ceket úgy kell kialakítani, hogy kellő védelmet nyújtson lakójának. Gombvarrás Ha a gombot nem dísznek, csak gombolásra használjuk, legyen mindig szára. Ez az‘ jelenti, az anyag és a gomb között maradjon annyi hely, hogy lazán felerősített gomb szárát a végén a cérnával kö­rültekerhessük. Ugyanígy ké­szül a kettős gomb is. Lazán összevarrjuk őket és szárukat behurkoljuk. A gombon lévő lyukakon vékony szalagot ve­zetünk át, akkor azt is úgy kell felvarmi, hogy kis szá­rat alkosson. A szár hosszú­sága mindig az anyag vastag­ságához igazodik. Minden elhalt és pusztulás­nak indulót fát, ágat, tuskót a gyümölcsösből sürgősen el kell''távolítani és fel kell tü­zelni, mert különben az egészséges fákat megfertőző kártevők tömegesen elszapo­rodnak. A beteg ágat mindig a legtövénél kell levágni, mégpedig rendkívül óvatosan és gondosan, nehogy a szük­ségesnél nagyobb sebet ejt­sünk a törzsön. A levágott ág után a tör­zsön maradt metszési lavot jól be kell kenni, mert külön­ben mélyre terjedő fagyrepe­dések támadhatnak és fapusz­tító rovarok és gombák tele­pednek meg rajta. A legjobb sebtapasztó anyag főtt kát­rány és oltott mész keveréke. A meszet a kátrány kihűlése után kell hozzákeverni. A fatörzsről a zuzmóval és A textilvásárlók figyelmébe: ha hibás az áru, öt—tizenöt centiméter engedményt kapnak A textiláruk minősége so­kat javult az utóbbi években, de elkerülhetetlen, hogy o’y- kor-olykor gyártás közben ne essék néhány hiba. Az új mi­nősítési módszer szerint a vá­sárlónak minden hiba után engedményt kell adni, még­pedig textilféleségtől és a hi­ba nagyságától függően. A pamut- és a selyemáruknál minden olajfolt vagy lyuk esetén 5—15 centiméter, a gyapjúszöveteknél pedig 10 centiméter az engedmény. Ha például valaki négy méter kartont vásárol és két kis folt van rajta, akkor 10 centimé­terrel kevesebb kelméért kell fizetnie. A hibákat külön megjelölik a gyárakban. A kisebbeket, amelyeknél 5 cen­timéter engedményt adnak, fehér pamutszállal, másokat pirossal jeleznek az anyag szélén. A gyárak szakembere elhatározták, hogy ezután kií bélyegzővel ugyancsak a kel. me szélére azt is odanyom­ják, hogy hány centiméter) kell levonni az árból. Ezenkívül ha egy vég finon puplinban 12. más anyagbat pedig 16 jelzés van. azt mái csak az alkalmi áruházbar hozhatják forgalomba. Ettő függetlenül, az áru minősége szerint, érvényesítik az osz- tálybasorolást is. Ha például nem éri el a meghatározoti szakítószilárdságot, vagy súlyt, akkor másod- vagy harmadosztályúként szintén olcsóbban kell adni. Előfor­dulhat, hogy ilyen osztályos áruban is van valamilyen folt, amiért ugyancsak le kell számítani a méterenged­ményt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents