Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-16 / 89. szám
'■"Ten pLDMÖVESSZÖVETKEZETEINK 1 életéből Rövid idő alatt nagy jövedelmet biztosit a selyemhernyótenyészlés Motorvonta tásű, magasnyomású permetezőgépek Nagykörű községben 4 földmüvesszövetkezetekben dolgozó kommunisták alakítsák meg az MSZMP csoportokat Megyeszerte folynak a szerződéskötések a selyemgubó termelésre. Kirendeltségünket és a központot is sok Érdeklődő kereste fel az utóbbi hetekben. A selyemgubó átvétel aratás előtt történik, amikor általában más mezőgazdasági termékekből nincsen a falusi embereknek bevételük. Éppen ezért azokban a községekben, ahol tudomást szereznek a selyemhernyótenyésztés ^előnyéről., ott rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg iránta. A selyemtenyésztés nem gátolja a mezőgazdaság egyéb termelési ágainak fejlődését, hanem an-, nak egyik fontos kiegészítő része és az iparosítást — mivel ipari nyersanyagról van gzó — egyenesen elősegíti. A selyemhemyótenyésztés nem főfoglalkozást jelentő munka, hanem csak a tavaszi időszakban az eperfák levelének megjelenésekor, május első napjaiban veszi kezdetét 6 rövid 30—32 nap alatt már be is fejeződik. Mint mellék- foglalkozást elvégezhetik a INNEN-ONNAN A tagok kívánsága Legutóbb a jászberényi földművesszövetkezet jólsikerült közgyűlésén néhányan felszólaltak és elmondták a tagok kívánságát. így a többi között azt, hogy a földművesszövetkezettől a dolgozó parasztok beszerezhessenek minden árut. A kiskereskedelmi vállalat és a földmű-, vesszövetkezet az elosztás tekintetében is részesüljön egyenlő, elbírálásba, mert Jászberényben előfordult, hogy a kisker. boltokban bizonyos keresett árucikkekből sokkal több volt, mint a földművesszövetkezetnél. Tassi Károly, Jászberény. A iászalsószent- györgyi földművesszövetkezet életéből Földművesszövetkezetünk az elmúlt évet jó eredménynyel zárta. Számos dolgozó paraszt jelentős visszatérítést kapott, annak arányában, hogy a vásárolt és az értékesített összegeket a könyveikbe bejegyeztették. Bata Imrének 287 forint, Bujdosó Árpádnak 208 forint, Bató Ferencnek 179 forint visszatérítés jutott. Szijjártó Ilona. A földművesszövet- kezeli agronómus segít A cibakházi dolgozó parasztok sokszor felkeresik a lóid mű vesszövetkezet agro- nómusát, Sárai Jánost és tanácsot kérnek tőle. Persze, nemcsak az irodában, hanem a földeken is. Sárai elvtárs mindenkinek szívesen ád segítséget, szakmai tanácsot. Több növényvédőszert adlunk el mint más években Ez évben a földművesszövetkezeti • boltok már eddig is sokkal több növényvédő- szert adtak el, mint bármikor az elmúlt években. így gyümölcsfaolajból 100, szilárd mészkénléből 50, sárga- méregből 30 kilogrammot, rézgálicból pedig 160 mázsát. Érdekes, hogy most rézgálicból kereken háromszor annyit adtunk el, mint egy évvel ezelőtt. A műtrágya iránt is nagy a kereslet. Sajnos, az igényeket még nem tudjuk mindenből kielégíteni. Szonda Rozália levelező, Tiszasas, mezőgazdaságban dolgozók, de más elfoglaltságú egyének is. — A selyemhernyó felnevelése a kezdeti 1—2 héten belül kevés munkát igényel Első napokban, mindössze pár marék levél az egész napi élelemszükséglete, 1 doboz (15 gramm petéből) kikelt selyemhernyónak, majd később kar-kosárnyi, azután • félzsák levél és csupán a tenyésztési idő utolsó tíz napján a se- lyemreevés idején kell naponta 1—2 zsák levél. Ez már több munkát ad, de helyes munkamódszer alkalmazásával ez is elvégezhető nagyobb megerőltetés nélkül A mezőgazdasági munka rovására sem megy a selyemhernyótenyésztés, mert az első hétben, sőt még utána is jó pár napig a család tagjainak összefogásával szinte észre sem vehető ez a kis többletmunka. Az utolsó 8—10 napos nagy etetési időben a földeken lévő munka mellett is időt lehet szakítani. Az elmúlt gazdasági évben számos olyan gubótermelő volt, aki 2—3000 forintos vételárat is Icápótt gubójáért. Például Négy esi János fegyverneki gazdálkodó 3100 forintot, özv. Hoppéi Istvánná surjáni lakos 3300 forintot kapott. A gubóvételárból levonás nincs, a tenyésztő ingyen kapja a hernyót, a hozzá való lyukasztott és sima papírost és díjmentesen szedheti a közterületi eperfák levelét is. Tehát csupán a ráfordított, szorgalmas munkájáért kapja a megtermelt selyemgubó vételárat. V) Aki szorgalmasan eteti és ejóp’íjsszerűen gondozza her- ,nyújt, az nagyobb termést ér el, mint aki elhanyagolja ezt. A tenyésztés ideje alatt a termelők gyakorlati útmutatást kapnak a jól képzett helyi megbízottól és esetenként a kirendeltség vezetőjétőL Az érdeklődők minél előbb jelentkezzenek a helyi megbízottnál (kikeltetőnél), mert hamarosan lezárul a szerződtetés ideje, hisz, néhány hét múlva kezdődik a tenyésztés. Vállalatunknak viszont előre tudnia kell, hogy melyik községben mennyi hernyót küldjön. Bővebb felvilágosítást az Országos Gyógynövény és Se- lyemgubóforgalmi Szövetkezeti Központ kirendeltsége, Szolnok, Beloiannisz u. 74. sz. alatt ad. Rontó Antal felügyelő Szépül Csépa község Községünk szépül, épül, s e téren ez évben is komoly eredményeket érünk majd el. A járdákat már javítják. Ezenkívül két kilométeres hosszúságban új járda épül. Huszonegy villanyégővel növelik a falu közvilágítását és ami nagyon fontos, új artézi kutat is kapunk. Megjavítják a csatornákat és a dűlőutakat, a községfejlesztési alapból közel 20 ezer forintot parkosításra fordítanak. A faültetésben azonban a földművesszövetkezet és a tanácsi dolgozók is résztvesz- nek. Sut Egy év múlva még szebb lesz községünk, s a dolgozók látják, hogy érdemes a fejlesztési hozzájárulást fizetni, mert hiszen ezt az összeget a falu egész hasznára fordítják; Simó Ferencnél Még február elején szerződést kötöttünk a Kenderesi Növényvédő Állomással és most négy gépegységgel végezzük a permetezést. A permetezés megkezdése előtt falugyűlést tartottunk, ismertettük a termelőkkel a védekezés jelentőségét. Egy alkalommal a szakmai előadást filmvetítéssel kapcsoltuk össze. A háromezer literes magasnyomású, motorvontatású permetezőgépek kifogástalan munkát végeznek. Az egyéni A Tisza Vezsenyen évről évre nagy területen önti el a szántót. Mintegy 1500 hold földet veszélyeztet. Ez a terület 1945-ben, a felszabadulás után került az ottani dolgozó parasztok birtokába. Azelőtt a Léderer tekintetes, vagy méltóságos úré volt. Annakidején is problémát, gondot okozott a hullámtér megmentése az árvíztől. A nagybirtokos ugyan a maga részét védte, de a kisemberek néhány hold- nyi földecskéjévcl nem törődött. így tulajdonképpen az árvíz legtöbbször a dolgozó parasztokat sújtotta, így volt régen. Most a párt és a kormány rengeteg egyéb probléma megoldása mellett gondot fordít a hullámtér megvédésére is. Lehetőség van közös védekezésre. Ezt a lehetőséget a vezsenyi dolgozó parasztok kihasználják. Elhatározták élnek a kormány kedvezményével és megalakítják a hullámtéri le- csapolási társulatot, így védik földjeiket. művesszövetkezeteinek igazgatósági elnökei nemrég egésznapos tanácskozást tartottak. Megbeszélték a SZÖ- VOSZ IV. kongresszusának határozatát és az ebből eredő tennivalókat. A tanácskozáson jelent volt Baráth Bálint elvtárs, a járási párt- bizottság titkára és Varga Illés, a MÉSZÖV elnöke. Nemes Mihály, a földművesszövetkezetek járási központjának elnöke ismertette a IV. kongresszus határozatát, részletesen foglalkozott az előttünk álló feladatokkal. Különösen a mezőgazdasági üzemágak és a termelési tagbizottságok munkáját helyezte előtérbe. Elmondta, hogy földművesszövetkezeteinknél még mindig előfordul az egyszerű társulási formák lebecsülése. Ez nagyon helytelen és káros, mert nehezíti a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Beszélt arról is, hogy nem szabad teret engedni az ál- szövetkezeteknek. Ahol spekulációs szándékkal alakultak, ott a működési engedélyt vissza kell vonni. Ilyen volt a besenyszögi juhtenyésztő szakcsoport, ahol a tagok csak elvileg helyeseljék a szakcsoport célkitűzéseit, gyakorlatilag azonban semmit sem tettek. NEMES ELVTÁRS foglalkozott még a mezőgazdasági termékek felvásárlásával és értékesítésével. Elmondta, e téren is sok a tennivaló. A földművesszövetkezetek keterületeken is jól beváltak. Április-4-én valamennyi gépegységünk egész nap permetezett. Ma már az a helyzet, hogy az egyéni termelők többsége csakis ezekkel a gépekkel akarja végeztetni a permetezést. Sajnos, az a legnagyobb hiba, hogy ezeknek a nagygépeknek a szakszerű irányítása komoly felkészülést kíván és ezzel a felkészüléssel a földművesszövetkezet még nem rendelkezik. Miskolczi Péter Nagykörű a 7 méteres vizszinttel szemben. Az igaz, ha 7 méternél magasabb a vízszint, akkor már ez a terület is veszélyeztetve van. De ha társulnak és elkészítik a zsilipet, kitisztítják a csatornákat, akkor a betörő árvizet gyorsan leengedhetik. Ilyen elgondolások alapján az érdekelt dolgozók a Tisza- kanyar Tsz tagjaival együtt április 12-én a tanácsházán kimondták a hullámtéri lecsapoló társulat megalakulását. Hatvannégy dolgozó paraszt fogott össze, 920 hold földet védenek. Három évre megválasztották a vezetőséget, a felügyelőbizottságot. A társulat elnöke R. Szabó Imre, köztiszteletben álló dolgozó paraszt lett. Az alakuló közgyűlés elhatározta, hogy ez évben építenek egy nagy zsilipet és kitisztítják a csatornákat. Ezeknek a munkálatoknak^ a kivitelezésére a Szolnoki Vízügyi Igazgatóságot bízták meg. Majnár József hogy ne a kofák és az üzérkedők vásárolják fel a terményeket, hanem a szövetkezeten keresztül értékesítsék a termelők. A tanácskozáson felszólalt Biró Zoltán, a tiszaföld- vári fmsz elnöke és a műtrágya-ellátás terén lévő nehézségekről beszélt. Molnár Antalné, a besenyszögi földművesszövetkezet elnöke arról számolt be, hogy két jól dolgozó rizstermelő szakcsoportjuk van, s ezeknek eredményei láttán 6 új szakcsoport alakult. Miskolczi Péter, a nagykörűi fmsz elnöke elmondta, hogy a télen megtartott szakoktatásoknak máris érezni a hatását. A nagykörűi gazdák 43 hold paradicsom termelésére kötöttek szerződést, a gyümölcsfa-permetezést idejében megkezdték, s gondosan, szakszerűen végzik a palántanevelést. VARGA ILLÉS ELVTÄRS a MÉSZÖV elnöke két nagyon fontos problémával foglalkozott. A lenini szövetkezeti elvek megvalósításából adódó feladatokkal és a vagyonvédelemmel. Elmondta, hogy a földművesszövetkezetek nagyobb felelősségérzettel gazdálkodjanak a vagyonnal, legyenek éberek az ott dolgozó kommunisták és idejében leplezzék le a felelőtlen pazarlókat, károkozókat G. K. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok Megyei Bizottsága, a Megyei Tanács VB és a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága 1958. február 20—21-én kétnapos tanácskozáson vitatta meg az MSZMP agrárpolitikai téziseit, a Politikai Bizottság határozatát a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítására vonatkozóan. Értékelték megyénk mező- gazdaságának jelenlegi helyzetét és határozatot hoztak a további tennivalókra. A ha- fározat végrehajtásában jelentős feladat hárul a földművesszövetkezetekre. amelyek a falu legnagyobb gazdasági jellegű tömegszervezetei, szinte átfogják a dolgozó parasztság egészét. A dolgozó parasztok magukénak érzik a földművesszö- vetkezetet. Ezt jellemzően mutatja az a tény, hogy a tagok száma napról napra nő és jelenleg megyénkben 104 ezer 503 tagja van a földművesszövetkezeteknek. Szükséges. hogy ezt a széles dolgozó tömeget az MSZMP határozatainak szellemében tájékoztassuk. mozgósítsuk a feladatok végrehajtására. A földműveszövetkezetek a lenini szövetkezeti terv gyakorlati alkalmazását nagymértékben segíthetik és segí- teniök kell. A parasztságot fokozatosan a legegyszerűbb szövetkezeti formán keresztül a beszerzési, értékesítési szövetkezések széleskörű alkalmazásával és felhasználásával elvezethetik a termelési szövetkezéshez. Az MSZMP megyei bizottsága és a Megyei Tanács VB ennek tudatában jelölte meg a földművesszövetkezetek feladatait. C ezek közül azok a leg- fontosabbak, amelyek a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről és a mezőgazdaság fokozatos szocialista áta’akí- tásáról szóló párt- és kormányhatározatok végrehaitá- sát segítik elő. Erre kell tehát elsősorban a pártellenőrzés figyelmét ráirányítani. Az fmsz-ek a város és a falu közötti áruforgalmat szövetkezeti módón, a falusi dolgozók bevonásával bonyolítsák le. Gondoskodjanak a falusi lakosság iparcikkel való ellátásáról. de ezen túlmenően állítsák előtérbe a falu és a város szempontjából egyaránt fontos felvásárlási és értékesítési tevékenységet. Különösen fontost hogy az fmsz-ek segítsék a tsz-ek fejlesztését, az eddigieknél tevékenyebben vegyenek részt az alacsonyabb termelési társulások szervezésében. Igazi élharcosai legyenek mind a mezőgazdaság szocialista átalakításának, mind a mezőgazdasági termelés fellendítésének. Az MSZMP és a Politikai Bizottság határozatát úgy kell végrehajtani, hogy a dolgozó parasztok a földművesszövetkezetek révén felismerjék a szövetkezés erejét, gyakorlatot szerezzenek a kollektív igazgatásban, e1 len őrzésben, ügyeik társas intézésében. IVézzük meg, hogyan állunk Szolnok megyé- gyében ezen gazdaságpolitikai feladatok megvalósításával? A falu áruellátásáról szólva a fmsz-ek tevékenysége jelentősen fejlődött. A fö’d művesszövetkezetek kiskereskedelmi áruforgalma az 1951-es évihez képest megháromszorozódott A mezőgazdasági termeléshez szükséges cikkek forgalma is emelkedett. 1951-ben a földműveszövetkezetek egyáltalán nem foglalkoztak ki.sgép- árusításssl. 1957-ben viszont a MEZŐSZÖV 722 ekét. 530 boronát. 2<15 vető°éoet. 1532 nermetezőgénet. 210 lókapát. 1595 különböző darálót. 115 szecskavágót. 583 szőlőprést és számos más olyan mező- gazdasági szerárut szállított a megye fmsz-einek, amelyek eladásával a földművesszövetkezet hozzájárult a gazdasági termelés fejlesztéséhez, a fáradtságos paraszti munka megkönnyítéséhez. Egyik-másik helyen azonban még találkozunk különböző hibákkal, mulasztásokkal. Különösen a kisebb földművesszövetkezeteknél kevés az áruválaszték: ruházati cikkekből, mezőgazda- sági kisgépekből és felszerelésekből. ÍZ ülönösen kevés beruhálv zást fordítottak földművesszövetkezeteink a fel- vásárlási üzemágak hálózatának bővítésére és korszerűsítésére. Ezekre a hiányosságokra a szövetkezetek választott szerveiben dolgozó kommunistáknak jobban fel kell figyelniök és a hibák megszüntetése érdekében észrevételeiket, javaslataikat az illetékes szervek felé azonnal megtenni. A fmsz-ek irányításában, ellenőrzésében több mint ötezer választott szövetkezeti tag vesz részt, akiknek túlnyomó többsége dolgozó paraszt. Jelentős feladat vár ezekre a dolgozó parasztokra olyan vonatkozásban, hogy a földművesszövetkezet a tsz-ek, a szakcsoportok, az egyéni gazdák értékesítésre szánt termelvényeit a fogyasztók és a termelők érdekeit egyaránt figyelembe- véve felvásárolja, illetve értékesítse. A vásárlási és értékesítési visszatérítés és egyéb anyagi érdekeltség biztosításával el kell érni, hogy a földművesszövetkezet fő értékesítő szervvé váljon. Ez azért is égetően szükséges, mert a termelők egy része még ma is maga viszi az árut a piacra és ez a munkából kiesést jelent, de nem utolsó sorban magas árkialakulást is. Ezt a földművesszövetkezeti vezetőknek figyelembe kell venniök és ha figyelembe veszik, akkor nem adnak teret a nagymérvű spekulációnak, ami most különösen a baromfifelvásárlás területén mutatkozik meg. A földművesszövetkezetek a parasztság jelentős részét tömörítik. A tagok egynegyede tsz-tag és az igazgatóságokban, felügyelőbizottságokban, a különböző tagbizottságokban és egyéb vezető szervekben jelentős számmal foglalnak helyet párttagok. Ennek ellenére előfordul azonban, hogy több szövetkezetnél az ott dolgozó elvtársak éberségének hiánya miatt nem oda való elemeket alkalmaznak, akik nemhogy gyarapították volna a szövetkezet vagyonát, hanem megkárosítják a föld- művesszövetkezetet. Nem kell külön bizonygatni, hogy az ilyen elemek nemcsak a földművesszövetkezett fejlődését gátolják, hanem súlyos kárt okoznak a közösségi gondolatnak is. M i a teendő? A falusi iT-a pártalapszervezetek sűrűbben számoltassák be a földművesszövetkezetek igazgatóságában dolgozó kommunistákat a tagok nevelése és a termelőszövetkezetek fejlesztése terén végzett munkájukról, s arról, hogy milyen személyeket foglalkoztat a íöldművesszövetkezet. A földművesszövetkezetek irányításában, vezetésében résztvevő elvtársaink pedig a földművesszövetkezetek előtt álló feladatok különböző kérdéseiben alakítsák ki a kommunisták egységes fellépését, állásfoglalását. A fmsz-ek községi és járási választott szerveiben alakítsák meg az MSZMP csoportokat. Az MSZMP csoportok követeljék meg, hogy a szövetkezetek a különböző rendezvényeken a tsz-ek kimagasló eredményeit, a közös gazdálkodás módszereit népszerűsítsék. Segítsék az itt felsorolt feladatok végrehajtását a kétnapos tanácskozás határozatának megfelelően az MSZMP és 3 Politikai Bizottság útmutatása alapján.--CSATI LAJOS \ ..... — Ve zsenyen hullámtéri lecsapolási társulás alakult ■ 4» ^ ■■■■■ 1 ■ " Tanácskoztak a szolnoki járás földművesszövetkezeti vezetői A SZOLNOKI JÁRÁS föld- ressék meg a módján annak, á
