Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-09 / 83. szám

A vasbeton „forradalma** }> -Kl *♦*->» Jkr'Sf* Major Máié akadémikus Kossuth dija» •gyetemi tanár nyilatkozata Major Máté akadémikust tiem keli bemutatni az olva­sónak; Híres könyvei, az * Építészettörténet”* az „Épí­tészet és társadalom" ismert­té tette nevét belföldön és határainkon túl egyaránt, ■— Most —’ többek között — művének második, javított magyar és német nyelvű ki­adásának előkészítésén dol­gozik; A könyv ez év végén, vagy a jövő év elején jelenik meg 3 kötetben, s minden bi­zonnyal ismét hamar elfogy. Major Máté azonban már régóta foglalkozik az építé­szet ideológiai és dialektikai problémáival is, Épp ezért kérdeztük tőle: hogyan látja az építészet helyzetét nap­jainkban, továbbá irányzatát, távlatai^ •i~> Lehet* hogy sok ember­nek furcsán hangzik, de az építészetben, is fennáll a per­manens forradalom — felel­te. — Mint ahogy pl* a kö­zépkorban a gótika forradal­masította az építészetet, nap­jainkban a vasbetonból előre gyártott elemek töltik be ugyanezt a funkciók Persze, a mai fejlődés elérése nagyon sok összetett tényezőtől füg­gött, de az alapvetőek mindig a társadalmi, gazdasági kö­rülmények voltak, s ez áll ma is. !1 1 Kik építettek először téglából ? *— Korunkban új, szaba­dabb formák vannak kiala­kulóban az építészet terüle­tén is — folytatta. — A fő szempont: a korszerűség, ol­csóság és a tartósság. Ezen belül szabadon kísérletezhet­nek az építészek; Mindez persze új, sokféle építő anya­gokat, eljárásokat hív életre, de nem máról-holnapra, hisz pl. a vasbeton jobb a téglá­nál, de a téglát már a baby- loniak is használták, s még ma is használja az építészet... Ennek oka, hogy az építő­anyagipar átállítása nagyon hosszú, költséges és meggon­dolt munkát igények *— A régi építészeti formák tehát „halálra”- vannak ítél­ve? —* Igen, lassan műemlékké váltnak egyszer* A gótika, az oszlopsor már régóta tűnő­iéiben van. Ezt a fejlődés hozza magával, ami az ipari forradalmon alapszik. Ponto­sabban: maga az ipari for radalom követel új, megfe­lelőbb formákat; A római Pantheon 43,2 méteres fesz- távolséga például építése ide­jén hatalmas technikai bra­vúrnak számított A 19—20. században viszont már a 100 méteres, vágy még nagyobb fesztévolság a nagyobb léte­sítményeknél — szinte ter­mészetes* <—■ A hOcőttdr&pttészefben hogyan jelentkezik a ^for­radalom?? “h Itt is a modem eljárá­sok kerülnek előtérbe — vá­laszolta Major akadémikus. —■ Nagyvonalú, egyszerű, tömbépítészet ez. Természe­tesen itt a legbonyolultabb és legnehezebb a helyzet, mi­vel ide kell a legtöbb építő­anyag, az ipar viszont jó­részt hagyományos anyagot tud egyelőre biztosítani. Ez is az egyik oka, hogy nem tud a lakóházépités lépést tar­tani a gyors arányban nö­vekvő igényekkel; n-r S van-e rá lehetőség, hogy megváltozzék ez a hely­zet? — kérdeztük befejezé­sül,'' —= A megoldás idő kérdése. Hogy ez mennyi lesz, — azt nehéz lenne meghatározni. De például a szocialista or­szágokban, így nálunk is, a társadalmi, gazdasági feltéte­lek adva vannak perspektí­vában a megoldásra, a fej­lődésnek remélhetőleg nem is távoli fokán — mon­dotta érdekes nyilatkozatá­ban optimistán Major Máté akadémikus. Bwbor Gyulai Szebb lesz, nagyobb lesz Az Országos Mezőgazdasági Elállítás és Vásár előkészületeiből Ebben az évben hatvanket­tedszer nyílnak meg a me­zőgazdasági kiállítás kapui Budapesten. Először 1857-ben láthatták az érdeklődők ösz- szegyűjtve növény- és állat- tenyésztésünk eredményeit, sőt — bármilyen hihetetlenül hangzik is —, első próbálkozá­sainkat a mezőgazdaság gé­pesítése terén. Arató- és cséplőgépet bámulhattak meg hitetlenkedő fejcsóválással az érdeklődők a múlt század de­rekán. Mit látunk ezen az őszön az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár hatalmas területén? Részletesen felsorolni* ér­zékeltetni mindent — erre a Néplap egy egész száma is kevésnek bizonyulna; az új­donságokból ízelítőt adunk talán e kis cikkben is sike­rül. Beszéljenek a számok. A jelenlegi külkereskedelmi pa- villonnal "kapcsolatban két, egyenként 1000 m2 alapterü­'Átlagosan 34 napi fizetés­nek megfelelő nyereségrésze­sedés jutott, azonban azok, akik 5—10 éve dolgoznak a vállalatunknál 10 százalék­kal, akik 10—20 éve azok 20 százalékkal, akik 20 évnél régebben 30 százalékkal ma­gvasabb nyereségosztalékot kaptak. Úgyhogy ápríHs 4-e hár­mas ünnepet jelentett szá­munkra. Elsősorban azért, mert ünnepeltük hazánk fel- szabadulásának 13. évfordu­lóját, másodsorban az Él­t üzem címet és ä nyereségré­szesedés kifizetését. Termé­szetesen tudjuk azt is, hogy április'4-e dátumához fűző­dik az Élüzem cím, meg a nyereségkifizetés is. Enélkül a vállalatok jövedelmén nem a munkások, hanem a gyáro­sok, földbirtokosok és a ban­károk osztozkodnának. Ezek az eredmények nem tesznek elbizakodottá ben­nünket. Nagyon jól tudjuk, hogy igen sok javítani való van még munkánkban. Eze­ken akarunk segíteni 1958- ban. Szlama Ferenc letű, kétszintű pavilion épül, mely stílusában szervesen beilleszkedik a kiállítás ké­pébe. A Szocialista Üzemek Pavillonja három 1000—1200 m2-es csarnokból áll majd. Ezekben az állami gazdasá­gok, a termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek mutatják be készáruikat, va­lamint fényképek, rajzok, grafikonok segítségével adnak képet üzemgazdaságuk ke­resztmetszetéről. Hat* egyenként 200—240 tn* hordozható, csővázas pa­vilion is megjelenik a kiállí­táson; látott rajzaik alapján ítélve valóságos üveg-alumi- nium-költemények. A ven­déglátóipar 60 4x4 méteres pavillonnal gazdagodik. Min­dent összevetve: a kiállítás csarnokainak alapterülete öt­ezer négyzetméterrel lesz na­gyobb, mint az elmúlt évek során volt. A zsúfoltság elke­rülése, a korszerű, levegős el­rendezés érdekében további 2000 ma terület kapcsolódik az eddigihez. Már eddig háromszáz cse­metét ültettek el a kiállítás színhelyén, szorgos kertész­kezek tízezer virágpalántá­val varázsolják szemnek kedvessé, üdévé mezőgazda­sági eredményeink sereg­szemléjének területét. Képzőművészeink közül többen remekbefaragott szob­rokkal segítenek a kiállítást népi demokráciánk kultúr- színvonalához méltó szintre emelni. Olcsay-Kiss Zoltán „Traktoros”, Somogyi Árpád „Aratólány”, Megyeri Barnat bás „Erdészet”, Gyenes Ta* más „Ács férfifigura”* Var- ga Imre „Magvető” című szobrai, Sándor Károly ke­rámia-virágvázája, ezeken kí­vül nyolc, egyenként két méter átmérőjű faragottkő váza hirdeti majd: hazánk­ban a művészet nem öncél, hanem szerves része a terme­lő munkának. A kiállítás rendezősége egy millió magyar és igen sok külföldi látogatóra számít. Ezek egy része bizonyára a brüsszeli világkiállítás élmé- ményeivel telten érkezik hoz­zánk; a kiállítóknak, a ren­dezőknek ugyancsak ki kell tenniök magukért, ha ered­ményesen akarják bizonyíta­ni: egy nép ereje nem hazá­jának területében, lakosainak számában, hanem társadalmi rendszerében, dolgozóinak alkotókedvében rejlik. *4 6. z. Igazán ászútiéft ^acáikazunlc.«* Ä Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Szol­nok megyei területi bizott­sága, a Magyar Szovjet Ba­ráti Társaság Szolnok me­gyei pedagógiai szakosztá­lya és Szolnok város nőta­nácsa felszabadulásunk év­fordulója tiszteletére baráti találkozót rendezett a ma­gyar és szovjet pedagógusok részére április • 4-én este a . Magyar Szovjet Baráti Tár- j saság új klubhelyiségében. GONDOLÁTOK f * a Szélvihar bemutatóján AZ ftÖLr írni ment könnyű dolog. Túlságosan közel van, túlsá­gosan élénkek az emlékek, túlságosam fájók a sebek. Ne­héz feladat operáló késsel nyúlni éhhez a furcsa, bonyo­lult, az egész országot meg­rázó, rövid, de vészterhes korszakhoz. Annál inkább dicsérendő Doboz.v Imre új műve. Do- bpzy talán az első ma­gyar író, aki nemcsak hoz­zá mert nyúlni a témához, hanem művészi kézzel meg is tudta formálni, elhitetővé tudta termi mondanivalóját; Az események egy termelő- szövetkezetben történnek ok­tóber 23-tól 25-ig. Három nap történetét sűríti össze három felvonásba az író. A cselek- mény drámaiságát mégcsak fokozza az, hogy ez a terme­lőszövetkezet és különösen Csendes Imre tanyája a nagy országos eseményektől el van vágva; Ide a nagy viharnak csak a morajlása, a menny­dörgés, a villanások, a szél sivítása jut el. Az emberek szinte értetlenül állanak az eseményekkel szemben. Vi­szont nem jutott el hozzájuk az ellenforradalom elméleté­nek sok mérgező maszlaga sem; így talán tisztábban lát­nak, mint azok, akik Buda­pesten, az események kellős közepén éltek. A reakció is jobban leveti álarcát. Itt nem udvariaskodik honmentő frá­zisokkal a földesúr, hanem vissza akarja süllyeszteni a paraszot oda, ahonnan az el­indult. Pesten, még szabad­ságról szónokolnak, amikor Mácsal lír, a volt földbirto­kos levert a parasztlegény fe­jéről a kalapot. Pesten még egyenlőségről beszélnek, ami­kor Mácsai úr megparancsol- ' ja, hogy a parasztok takarod­janak az ő földjeiről. így az­tán tisztában van mindenki a c** egy nem. Ifjj Csendes Imre fő­hadnagy, akit a szövetkezet küldött a hadseregbe, de a pesti események kavargása elvette a tisztánlátását; Be­dőlt a „minden magyar test­vér” jelszó maszlagénak és kétségbeesetten ragaszkodott hitéhez. Ifj. Csendes Imre és a vörös csillag problémája a darab központi mondanivaló­ja. A fiatal tiszt lelőtte gép­pisztolyával a vörös csillagot a laktanya kapujáról. Nem döbbent rá arra, hogy a sza­badság, amelyről annyi szép frázist hallott, vörös csillag nélkül csak az urak szabad­sága lehet. A bojtárból lett főhadnagyoké soha; Rádöb­bent tévedésére és hibájára, de későn, édesanyjának, a tásztaszívű, családját forrón szerető parasztasszonynak élete árán. A EEGÁRTATLANABB HALT MEG, az anya. aki kétségbeesetten vergődött a két igazság, a vélt és a va­lódi, fia és férje igazsága kö­zött. A parasztok megvédik az új életet, Mácsait, a föld- birtokost eléri a megérde­melt sorsa és az erpberben benne marad a döbbenet: Mi­csoda mélységekbe süllyesztett minket az ellenforradalom szennye, milyen mély szaka­dékokból kellett kilábalnunk! A dráma egészében helye­sen tükrözi a történteket, el­hisszük, hogy így történt, így kellett történnie. Talán kicsivel többet bízhatott vol­na az író a fantáziánkra, hi­szen mindannyian átéltük ezt a zúgó szélvészt: Elég lett volna utalni az elmúlt esemé­nyekre és nem visszapergetni azokat a színpadon. A forró nagy szavak áradása, a néze­tek összecsapása azonban kárpótol . minden esetleges hiányérzetért. Az írói felfo­gás egyes kérdéseire. még rtssasi!&fhr(e m áaWrgyaM­sa során. Legyen szabad megcserél­nünk a sorrendet és a rende­zés előtt a díszletekről be­szélni. A jelzett díszlet meg­oldása ugyanis igen nagy mértékben előfeltétele vök a rendezés sima, zavartalan ha­tásos lebonyolításának. Már Shakespeare óta izgatja a rendezők, díszlettervezők fan­táziáját a jelzett díszlet prob­lémája. Magyarországon túl­nyomó többségében a natura­lista, a valóság illúzióját mi­nél tökéletesebben visszaadó díszlet az általános. Ezt szok­ta meg a közönség, ehhez iga­zodik a színészi játék; Pedig a modem színjátszás egyre inkább nyúl a jelzett, tehát nem teljes díszletek eszközé­hez, hogy a nézők képzeletét kibontakoztatva, bátrabban, nagyobb távolságot, helyet és időt átfogva tudja vezetni a színmű folyamát. A Szélvihar jelzett díszle­tei, fél. szobák, egy-egy bútor­darab, egy-egy kép rendkí­vüli művészi erővel sűrítik a cselekményt. Bogó Gyula, a vendég díszlettervező kiváló munkát végzett. A fekete függöny előtti Izimbólikus iroda, illetve szobaberendezés nagyon sikerült, biztoskezű, a színpad törvényeit alaposan ismerő művészre vall; Nógrády Róbert rendezői művészetéről már sokat ír­tunk. Legfőbb erénye a lé­nyeg megragadása, a mérték- tartás, a színészi játék alá­rendelése a darab mondani­valójának; Erre a Szélvihar­ban különösen szükség van, hiszen az események sodra le­hetővé tenné á könnyed, fe­lületes színészi megoldásokat, mozgásokat is. Hogy nem így történik, az Nógrády legfőbb érdeme. MINT FENTEBB MEGÍR-. A rendezőség nevében clr, Hagy János tanár- üdvözölte a találkozót, amely után K, Tóth Lenke tanárnő orosz nyelven szólt az egybegyűl­tekhez. Hálával emlékezett meg a hazánkat felszabadító szovjet hadseregről, amely meghozta nekünk a szabad­ságot. Az üdvözlésre Galina Andi rejevna válaszolt a* -* szovjet pedagógusok nevében. ,*Ti- zenhárom évvel ezelőtt a mi hadseregünk tette szabaddá a magyar dolgozók . előtt a szocializmushoz vezető utat. Azóta a magyar nép sokat tett hazája felvirágoztatásá­ért. Mi szovjet pedagógusok — folytatta Andrejevna elv­társnő — nagyon örülünk an-< nak, hogy a magyar nép ha- zaja egyre szebb és gazda-t gabb lesz.** Beszédét a következő ma­gyar szavakkal fejezte be: — Engedjék meg, hogy ta­lán nem egészen hibátlan maprar kiejtéssel, de igaz* őszinte orosz szeretettel kö­szöntsem önöket. Erősödjék a magyar és szovjet pedagó­gusok barátsága. Ezután frissítőket szolgál­tak fel és a nemes ízléssel berendezett klubhelyiség csa­ládias légkörében csakhamar meghitt baráti társalgás ala­kult ki a vendéglátók és ven­dégek között. Később a fia­talabbak táncra kerekedve szórakoztak. A késő éjjeli órákig tartó baráti találkozó résztvevő­inek vidám mosolya, a sze­mek ragyogása, a meleg kéz­fogások bizonyították, hogy a magyar és szovjet pedagó­gusok barátsága igaz és őszim te. Háromnapos tudományos ülés­szakot rendez a TTIT A Társadalom és Természettu­dományi ismeretterjesztő Társu­lat Csillagászati Szakosztályának Asztronautikai Bizottsága a ra­kétákkal és a mesterséges hol; dákkal kapcsolatos eredmények­ről és tervekről április 9-én kew dödő háromnapos tudományos ülésszakot rendez a TTIT Köz­ponti Székházában* JÓL SIKERÜLTEK az 1957 őszen megkezdett ezüst­kalászos tanfolyam eiső, má­sodéves vizsgái Törökszent, miklóson. ötvenkét hallga­tó szerzett jó képesítést nö­vénytermesztésből és állat­tenyésztési alapismeretekből. t [ keüvesm* WiWéífwfflfc. Részvételi díja oda-vissza: 26.90 Ft. plusz belépőjegy ára, A vonat kb. 6.20 órakor indul Szolnokról, s Budapest­ről a Keleti pályaudvarról visszaindul kb. 19.00 órakor. Ujszászon és Nagykátán le és felszállás! lehetőség lesz. | Jelentkezni lehet április 14-én hétfőn délig az IBUSZ szolnoki irodájában, ahol bő­vebb felvilágosítást is adnak; Asnrtítjte"rt!blnbftT irodája [ április 20-án vasárnap-, a Párt, a Szakszervezet, a Ta­nács, a Magyar Szovjet Ba­rát! Társaság és a KISZ ren­dezésében „Barátsági” külőn- Ponatot indít Budapestre az »Optimista tragédia” és a L#e- Oingrádi Opera Balett együt­tes délelőtti előadásának meg­tekintésére. ,7.'. '*7*' l A kdlöuwrui S® steSekfgios ■ Budapestre 24 napi iizeiésnek aegfeleü nyereségrészesedést űzettek ki az Áramszolgáltató Vállalatnál szerepében; Az anyát így képzeli el minden dolgozó: ember. És minden paraszt : őriz talán hasonló képet az \ „ídes"-ről; Legnagyobbra nő ! abban a jelenetben, ahol apa : és fiú összevesznek. Ahogyan \ vergődik a két szikrázó el­lentét között, felejthetetlen. Leányát Táncsics Mária ' játssza. Kedves, helyes, biz­tosan mozog és bátorságában j; megragadó, csak mintha nem;: lenne eléggé parasztos. Az elzárt tanyán élő fiatal lány: tartózkodása, visszavonultsá- ga kissé visszafogottabb já- • tétékot kívánna. Tiszta, gyö- j nyörfl szövegmondása szerep-; játszásának egyik erőssége. I; Móni Ottót csak dicsérni lehet. A félszeg, gyámolta­lan, az évezredek elnyomása;: alatt megtört esendő parasz-; tot alakította bensőséges esz­közökkel, megragadóan. Ta- j Ián csak egy jelenetén lenne: csiszolnivaló, ott, ahol a föld- j birtokos leüti fejéről a kala-; pót. Elszörnyedését jobban ki: kellene itt mutatnia.­Mácsay Gézát, a sakálból; lett fogcsattogtató ordast, a: parasztnyúzó gőgös földbir­tokost Juhász János játssza. Igaza ellenség; Aljas, alatto­mos, majd amikor úgy érzi,: j a nyeregbe került, vérszom- j: jas és kegyetlen. Játéka igen j jó és igen tanulságos. Az a: jelenete viszont, ahol szüleire emlékszik, kissé túlpatétikus. Ez nem okvetlenül tipikus: ’ jelenség. Egyéb feladatait; Juhász kiválóan oldotta meg j ebben a szerepében; A kisebb szerepekben fel­lépő Benyovszky Béla, Kalo­csai Ferenc és a többiek jól illeszkedtek bele a darab! lendületébe. A Szigligeti Színház a : Cyrano után a Szélviharral ; bizonyította be, hogy képes: bármilyen nagy feladat meg- f oldására. Köszönet jár érte i az egész együttesnek a me- 1 gye közönsége nevében. ; ' Hernádi Tibor, i TŰK, Csendes Imre főhad­nagy a darab központi alakja. Ezzel azonban még nem mondtuk azt is, hogy a legsi­kerültebb. Központi alak azért, mert az ellenforrada­lom összes ellentmondásai, amelyek a jószándékú embert abban, az időben megtántorí­tották, az ő személyében éle­ződnek ki. Ö a mérleg nyelve, amely ide-oda billen az ellen- forradalom gazsága és a vi­harban szilárdan álló kom­munisták között; Ehhez ké- ' pest azonban sokszor erőtle­nek a szavai, túlságosan is át- ; látszóak az érvei. A helyzet akkoriban nem volt ilyen egyszerű. Hogy mégis közép­pontban marad ez az alakítás, ■ az a fiatal tiszt megformáló- jának, Halász Lászlónak az ! érdeme. Ez a fiatal színész megér- ; demlí, hogy legelsőként em- ; lítsük az általában igen jót , alkotó színészi gárda összes- | ségéből. Ahogyan beszél, cse- j lekszik, a lelkes, naív félre- ] vezetett fiatal ember cselek­vésén keresztül megdöbben- - ve látjuk a pusztítást, ame­lyet a naciaonalizmus, a ha- 1 mis, demagóg igazságkeresés 1 okozott annyi sok fiatalunk ; lelkében.- Alakítása sokáig i emlékezetes marad azok szá- ; mára, akik látták, vagy látni ; fogják a darabot; Idősebb Csendes Imre, a ; tsz csikósa képviseli a vas- < ból alkotott tántoríthatatlan ] kommunistát. Alakítója Ivó- j nyi József jól játszik, a meg- , győződöttséget minden sza- < vából érezzük; Néhol azon­ban, a tsz elnökkel és a fi á- 1 val folytatott vitáiban fölös- < legesen nagy hangerővel be- i szél, ami szükségtelen. Az író 1 szépen szárnyaló, ragyogó szavai ezt nem kívánják ( meg; Mozgásában, feleségé- l vei folytatott beszélgetésében 1 viszont nagyszerű magasla- c tokra emelkedik; s Igen „nagyot játszik'1 g Győri Ilona is Csendesné

Next

/
Thumbnails
Contents