Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-29 / 100. szám
4 1958. április 29. A Tiszántúli képzőművészet nagy seregszemléje Luzsnicza Lajosnak, a Műcsarnok igazgatójának nyilatkozata a Szolnok megyei Néplap olvasói számára — Április 27-én, vasárnap délelőtt nyitotta, meg Lankó György, a Békés Megyei Tanács elnökhelyettese Békéscsabán a II. Tiszántúli Képzőművészeti Kiállítást és tárlatot. A neves kulturális eseményre számos művész és érdeklődő érkezett a Tiszántúlról és Budapestről. A kiállítás jelentőségéről és mai képzőművészeti életünkről beszélgettünk Luzsnicza Lajos elvtárssal, a Budapesti Műcsarnok igazgatójával, aki lapunk számára a következő nyilatkozatot tette. — Igen nagy jelentőségű kiállítás ez a mai több okból is. Elsősorban azért, mert öt megye önálló, központi utasítást nem váró kezdeményezése ez az alfö'di, elsősorban a tiszántúli táj művészetének összegezésére, a jelen állapot felmérésére. Jelentős ez a kiállítás azért is, mert egészséges kísérlet képzőművészeti életünk decentralizálására, vidéki központok keletkezésire. — Nagyon örülök, hogy éppen a Tiszántúl az, ahol ez a jó kezdeményezés megszületett. Óriási hagyományai vannak -a tájnak. Elég. ha csak a szolnoki művésztelepre, a hódmezővásárhelyi Tornyaira, Koáktára, vagy a még élő és alkotó nagy öreg művészre, a debreceni Holló Lászlóra utalok. — Az is igaz, hogy a fel- szabadulást követő tíz évben a vidékf festészetnek e nemes liagyománva elsikkadt, nem foglalkoztak vele és a művészek sem szívesen „temetkeztek el” vidéken. Ez elszür- külést, az „urbánus” jellegű városi festészet, szobrászat egyoldalú térhódítását eredményezte. Körülbelül két éve indult meg újra a vidék festészetének ugrásszerű fejlődése. Hozzájárult ahhoz ez is, hogy a festők, szobrászok munkásságának ügyét a megyék illetékes szervei is egyre inkább felikarolták. — Ennek a felfeléíveléenek esvik mérföldköve ez a kiállítás. Bizonyítja, hogy a szocialista realista ábrázolásnak a sajátosan népiből, az egyes tájak jellegének, hagyományainak megfelelő művészeti felfogásból, az ezeken a tájakon élő emberek ábrázolásából kell kiindulnia, hogy eljusson a szocialista tartalomig. — A kiállítást sikerültnek tartom. Néhány igen kiemelkedő alkotás mellett az átlag is igen figyelemreméltót alko tott. Talán a kiállítás gyengéje a rövid felkészülési idő. Egy hónap alatt készítették elő, ezért nincs hafározott arculata. Tematikt-da nem túl- gazdag. Mindössze egv mun- ké.stárgyú kép szerepel a kiállításon. — A szolnoki művészek különben igen szép számmal vettek részt és nemcsak számszerűién, hanem vásznaik művészi értéke szempontjából is a kiállítás legjobbjai közé tartoznak — mondotta befejezésül Luzsnicza elvtárs. Végigjártam a kiállítást. A képekkel, szobrokkal való ismerkedés mindig személyes élmény, hadd mellőzzem hát most a szenvtelen újságírói többest. Élmény, amit láttam és szeretnék arra vállalkozni, hogy a bennem megrezdült érzéseket megfoghatóvá tegyem. Mindenekelőtt a művészi irányzatokról. A képek, szobrok zöme realista. Teljesen hiánj-ggp^k az absztrakció, a formalista szán- és alakj áté- kok és csak egy-két képen látható a nyers, fényképező naturalizmus nyoma. Sem hely, sem idő nincs arra, hogy a kiállításon szereplő műveket felsoroljam, még rendszert sem vihetek bele. Nem is szükséges, hiszen a kiállítást május 18-tól Szolnokon is bemutatják. Inkább néhány képet, szobrot ragadok ki a sok közül. Nagy on-tetszett Jánoska Tivadar szegedi festő Dunakanyar című festménye. Tágas, levegős, a táj szeretete, a folyó derűs nyugalma tükröződik rajta. Érdekes kísérlet Fontos Sándor szegedi művész vászna a Búcsú a kiskapunál. Itt a kék szín dominál. A sötétedő alkony minden színárnyalata a szürkés-kéktől a mélysötétkékig érzékelteti a már-már homályba vesző búcsúzkodó alakját, hangulatát. Igen kedves hangulatú, mélységesen emberi kép Mommert János Erkélyen c. kompozíciója. Egy mackónad- rágos kislány" nézi a napfényes udvart. Egyszerű, világos kompozíció meleg színekkel vászonra álmodva. A szolnoki művészek igen tekintélyes számban szerepeltek. Mészáros Lajos női Portréja az összes hasonlók között a legsikerültebb volt. Elgondolkozó fiatal nő, mély humánummal telítve. A szobrászok közül a szolnoki Simon Ferenc művei előtt hallottam a legtöbb dicsérő megjegyzést. A fiatal művész Palántózók című réz- domborítása a kecsesen mozgó és a munka, ritmusát mégis hűen türköző alakokkal, az egészséges életöröm tükrözésével mindenkire nagy hatást tett. Oldalakon át lehetne foly- latni. De a színbe és formába álmodott .életet úgy sem tudja visszaadni a szó. Elbúcsúzom hát a művészi szépség kiállításától azzal, hogy — viszontlátásra Szolnokom. — hernádi — Meglesz az eredménye... annak a munkának, melyet a jászberényi járás tömegszervezetei a, mezőgazdaság fejlesztése érdekében végeznek. Megyénk e részén a tömegszervezetek helyesen látták meg feladatukat, követendő módon dolgoznak mezőgazdaságunk szocialista átszervezéséért: ápolják és fejlesztik a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák kapcsolatát. Jászfényszarun a Hazafias Népfront és a Földművesszövetkezet közös rendezésében nyitották meg vasárnap délelőtt „A haladó Jászság mezőgazdasága” című kiállítást a kulturházban. Ezt követően sok egyéni paraszt látogatta meg a Petőfi Tsz szép eredményekben bővelkedő gazdaságát. Jászjákóhalmán szombaton este a nőtanács rendezésében összejövetelre került sor, — melyen Pádár Jánosné, a járási tanács dolgozója tartott előadást. Jászárokszálláson a Táncsics Tsz közel félszáz egyéni gazdát látott vendégül a közös birtokon vasárnap délelőtt. A Néplap GAZDA-ROVATA Vetni, vetni: sürget az idő! Az utóbbi napokban 1— úgylátszik — elérkezett a nagyon várt tavasz. Sajnos, a munkák eléggé összetorlódtak már eddig is, ezért egy percet sem szabad késlekedni. A talaj hőmérséklete és az időjárás is megfelelő az elmaradt vetések pótlására. Mindenek előtt el kell vetni a kimaradt cukorrépát, mély mind a termelő, mind az állam részéről igen fontos ipari növény. A szerződött területet minden körülmények között be kell vetni. Sőt: azokon a területeken újból el kell végezni a cukorrépa vetését, ahonnan gyökérfekély miatt kiszántottuk. Ugyancsak itt az ideje a kukorica vetésének. Tudott dolog, hogy a kukorica nem szereti sepr a korai, sem a kései vetést. Ezért állandóan figyeljük a talaj hőmérsékletét és amikor az a legkedvezőbb, akkor vessünk. A csírázáshoz LO— 12 C fok talajhőmérséklet szükséges. Jelenleg általában már eléri ezt a hőmérsékletet a talaj. Nagy gondot kell fordítani a kiöregedett rizstelepekbe vetendő vöröshere vetésre. — Nem szabad elhamarkodni, jó magágyba kell tenni. Különösen áll ez az öntözött vörösherére. Jó vetőmagot gondosan előkészített talajba, megfelelő mélységre vessünk. A gyors és egyenletes kelés egyik feltétele, a helyes vetési mélység. Figyelembe kell venni a talaj nedvességét, tömöttségét. Száraz talajban mélyebben, tömött, nedves földben sekélyebben vessünk. Tíz, tizenkét nap van a vegyszeres gyomirtásra Az őszi kalászosok rendkívül gyorsan fejlődnek a kedvező idő hatására. Eddig nem volt lehetőség az őszi kalászosok vegyszeres gyomirtására, most azonban már eléggé felszikkadtak a talajok, így lehet végezni ezt a munkát is. Fő dolog a gyor saság itt is, mint mindenütt. A gyors fejlődés következtében 10—12 nap alatt elérik a növények azt a magasságot, amikor már nem lehet géppel dolgozni. A gyomirtás legkedvezőbb addig, mig a növény el nem éri a 20 cm. magasságot. tjus 15-ig semmisítsük meg, vagy íasználjuk fel a kukoricaszárat A határban, de különösen a gazdasági udvarokban még igen sok helyen lehet találni fel nem használt kukoricaszárat. A növényvédelem érdekében a rendeletek értelmében május 15-ig el kell végezni a kukoricaszár megsemmisítését. Nagyon fontos ez a kukoricamoly-íertőzécek csölvkent^e érdekében, — A szárégetést május 1. és 15. között a legcélszerűbb elvégezni, mert május második felében kirajzanak a lepkék és akkor a kártevőt már nem tudjuk elpusztítani a kukoricaszárral együtt. A korábbi égetés is helytelen, mert a kukoricamolyt pusztító fürkészdarazsak és für- készlegyek csak áprilisban hagyják el a kukoricaszárat. megfelelő időben végrehajtott szárégetéssel tehát a kártevő közvetlen pusztítása mellett biológiai védekezést is végzünk, amennyiben elősegítjük a kukoricamoly biológiai ellenségeinek elszaporodását. Sárábóljuk a kikelt cukorrépát A sarabolás kapásnövé- nyeiink egyik legfontosabb ápolási munkája. A növények részére a talaj levegős morzsái között biztosítjuk a gyors felmelegedést és csökkentjük a talajvíz elpárolgását. Megadjuk a növényeknek a szükséges fényt és meleget, megakadályozzuk elgyomosodásukat és elien- állóbbá tesszük őket a kártevőkkel szemben. Elősegítjük a talajbaktériumok elszaporodását, a tápanyagok feltárását. A sarabolás főbb szabályai: 1. Túl nedves, sáros talajt nem szabad sarabolni, mert elősegítjük a rögök és hantok képződését. 2. A. sarabolás helyes mélysége általában 1—i cm. Csapadékos tavasszal, hideg talajokon mélyebben is végezhető. 3. A sarabolást meg kell ismételni, ha erősebb záporeső összetömíti a talajt, vagy a gyomosodás újból megindul. Ipari növényeink közül a fejlődés kezdetén különösen igényes a cukorrépa. Ezért a növények sorközét kikelés után azonnal sekélyen meg kell sarabolni. Különösen fontos ez az idén. Igen sok cukorrépánál fellépett a gyökérfekély. Ellene való védekezésnek legtökéletesebb módja a szellőztetés. A sarabolást tehát úgy kell végezni, hogy a talajt elkapáljuk a tövek mellől, illetve utat engedünk a napnak, levegőnek. A falközi silók használatával tökéletesebb és olcsóbb a silózás A silókészítés legnagyobb problémája termelőszövetkczeteink- nél a taposás, vagyis a levegő kiszorítása. Ez a munka legkönnyebben a falközi silókban oldható meg, ahol a taposást traktor végzi. A függőleges falú falközi silókban a traktor teljes súlya a takarmányra nehezedik. A íöldsilók fala szükségszerűen befelé lejt; már maga ez a lejtés csökkenti a takarmányra jutó nyomást, másrészt az összeszűkülő falak között a takarmány felboltozódlk, ami a takarmány összepréselődését megakadályozza. Falközi silókat törmelékkövekből, bontási anyagokból, előregyártott beton-elem lapokból stb. könyen, olcsón fel lehet építeni. Ezért az új silók építésénél termelőszövetkezeteink ilyen siló- kai készítsenek! Szőlő- és gyümölcs- terme J és A szőlők, különösen az olt- ványszőlők nyitásánál ügyelni kell, hogy a tőkék, csaprészek, termőrügyek nappal í'elszikkad- hassanak és az éjszakai fagyok ne érjék nedves állapotban. Ne késlekedjenek a szőlők metszésével. Ezt a munkát lehetőleg a tőke nedvkeringésének megindulása előtt végezzék el. A késői metszés ugyanis a tőke legfontosabb termőhajtásának fejlődését akadályozza. A szőlővesszők termőrügyeinek átteleltetése általában kedvező volt. Ennek ellenére a metszésnél gondolni kell az esetleg még bekövetkezhető fagyokra. A metszés befejezése után mind a tőkék, műid a sző’ősorok között mélykapálást leéli végezni. • A gyümölcsösben legfontosabb feladat a fiatal fák metszése és korona alakítása, valamint az ős*a!>arack metszése. He (tájiunk a tizenkettőig — Mennyi most a harminckettő? — Bizony, már csak tizenkettő — ki ne ismerné. Mátya> király és a megkérdezett szántó-vető beszélgetéséből 'fennmaradt tréfás szójátékot. És ha a harminckét fog közül ki is hullt jó- ' néhány, még akkor is maradt annyi, amennyivel éppen m. g lehetett rágni az ennivalót. Egykor! Ma már azonban a fogtechnikai vállalatok dolgozói, a technika fejlődésének jóvoltából pótolni tudjuk a kihullott fogakat. Valószínű, mindenki kíváncsi, hogyan történik a hiányzó fogak pótlása. Éppen ezért olvassák el az alábbi sorokat, s nézzék meg a képeket, amelyek azokról készültek, akik ezt a különös munkát végzik. % A megyében egyedül Szolnokon van a Fogtechnikai Vállalatnak üzeme. Kövessük nyomon, hogyan is készül el egy fogsor. A legelső ténykedés az, hogy felkeiesi a beteg a fogorvost, aki aztán megadja a pontos mintát, s ezt elküldik ide Szolnokra, a Fogtechnikai Vállalathoz. Itt először ÓVÁRI LASZLONEHOZ kerül, — vostól megkapott lenyomat kigipszelését végzi. Óvári I-ászlom- már 8 éve dolgozik az üzemben, s egyike a legügyesebb munkásoknak. CSIZMÁK JENŐ, a koronabüvely előkészítését és beütését végzi. Ezután következik a „passzítás**, majd a fényezés, s a fog az orvoshoz kerül. A munka befejező része: TOTH ER NŐNE polírozó a korona, a híd, a fogsorok fényezését végzi egy villanymotorral meghajtott fényezőgépen. Munkája befejeztével a fogsorok, — vagy akár egyes fogak is még egy utólagos átvizsgálás Után visszakerülnek a fogorvoshoz, aki végleges helyére, a beteg szájába helyezi azt,
