Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-27 / 99. szám
1958. áprffls 27, gmitOK MFOTH RCP8AP 3 fl Termelési Bizottság munkája Jászladányon A Balog család Mikor a Községi Tanács Mezőgazdasági Állandó Bizottsága mellett megalakult a Termelési Bizottság, fontos feladatának azt tűzte ki, hogy állandóan emelje és biztosítsa Jászladány mezőgazdasági életének folyamatos fejlődését. S mióta a Termelési Bizottság kibővült a Hazafias Népfront és a földművesszövetkezet képviselőivel, számos eredménnyel számolhat be munkájáról. A mező- gazdasági munkák időbeli elvégzésének irányításában nagy jelentősége volt annak, hogy a Termelési Bizottság létrehozta a dülőfelelősöket. A dülőfelelősök nemcsak a faluban kijelölt körzetükben, hanem — tekintve Jászladány kiterjedt tanya világát — a tanyákon élő parasztság körében is mozgósítottak az időszakokhoz kötött mező- gazdasági munkák elvégzésére, s ellenőrizték is a munkálatok megvalósítását. Nagy szerepük volt a dülőfelelősöknek a gépi munkák, különösen a gépi szántás propagálásában. A Termelési Bizottság a Községi Mezőgazdasági Állandó Bizottsággal szorosan együttműködött. A tanács Mezőgazdasági Állandó Bizottságának negyedéves tervét a Termelési Bizottság bevonásával tárgyalta, s vitatta meg. A mindennapi gazdasági munkán kívül azonban van még egy fontos területe a Termelési Bizottság működésének. Gazdaságosan használta ki a közművelésre alkalmas téli napokat, s a tavaszi munkák megindítása előtt számos előadással segítette a régi gazdálkodási módok fejlesztését, s a gazdálkodáshoz szükséges újabb ismeretek megszerzését. Különösen kiemelkedő eredménnyel zárult az Ezüstkalászos tanfolyam első évfolyama, ahol az Aranykalász Tsz mezőgazdásza, Bíró Sándor előadásai utón tizenkilenc tsz- tag és egyéni gazdálkodó tette le sikeresen a vizsgát. A Termelési Bizottság az érdeklődés és az eredmények láttán elhatározta, hogy a betakarítás után folytatja az ezüstkalászos tanfolyam második évfolyamát, s hogy az érdeklődők művelődési igényét jobban kielégítse, újabb évfrlyamot is indít. Tanulságosak voltak a gazdálkodás köréből megszervezett különböző tárgyú előadások is. Schott Andor a Gazdakörben tartott előadássorozatot, Horváth Sándor állatorvos előadása az állategészségügyi tudnivalókról szólt, a baromfitenyésztéssel és betegségekkel kapcsolatban pedig Szolnokról kértek előadót. A Termelési Bizottság kezdeményezésére alakultak meg a méhész-, rizstermelő és állattenyésztési szakcsoportok is. Itt részletesebb és mélyebb ismereteket kíván adni a Termelési Bizottság a szakcsoport tagjainak komoly előadások szervezésével. Az állattenyésztési szakcsoporton belül már meg is tartotta az első előadást Nyitrai József, az Úttörő Tsz mezőgazdásza, s a betakarítás után ezek az előadások folytatódnak. Az előadások megtartásában nagy segítséget nyújtanak a falu termelőszövetkezeteinek szakemberei, akik a Termelési Bizottság és a Hazafias Népfront felkérésére szívesein vállalják a különböző tárgyú előadásokat. — A bizottság mindezzel a munkájával legfontosabb feladatának azt tartja, hogy megszüntesse a parasztság körében a közösen és egyénileg gazdálkodó megkülönböztetést. Ehhez jó légkört teremtenek a közös előadások és beszélgetések, a szakcsoportokon belüli együttműködés, az ezüstkalászos tanfolyam, stb. Ezeken kívül a jövőben a gazdakörben közös találkozásokat is rendezA Hazafias Népfront szervezésével a Termelési Bizottság május második felében két látogatást is tervez a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek tanulmányozására. E két látogatás során az egyénileg gazdálkodók a nagyüzemi növénytermesztés előnyét az Úttörő Tsz-mél, az állattenyésztést pedig az Aranykalász Tsz-nél láthatják, Ezek a látogatások arra lesznek hivatva, hogy szakszerű vezetők útmutatásával bemutassák a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és korszerűbb, gazdaságosabb gazdálkodás módjait. A mező- gazdaság korszerű fejlesztését szolgálják még az egyéni gazdálkodók körében szervezett mintapareellák is, ahol azt bizonyítják be, hogy mennyire előnyös pl. a műtrágya használata, s a korszerű gazdálkodás. Végül még két jelentős eredményről kell megemlékezni a Termelési Bizottság munkájával kapcsolatban. — Jászladányon eddig nagyon elhanyagolták a mélyszántást. A bizottság — felismerve ennek óriási hátrányát — kitartó munkával magyarázta meg, és bizonyította be a gazdálkodóknak a mélyszántás ' előnyeit és a gépi munka értékét. Ennek a munkának nagyon szép eredménye volt, hogy az elmúlt évben már közel 3000 holdon végeztek egyénileg dolgozó parasztok is mélyszántást, és számosán kötöttek szerződést gépi munkára a gépállomással, Hasonló eredménynyel zárult a vegyszeres gyomirtás terén végzett fel- világosító munka is. A tavalyi érdeklődés után a Termelési Bizottság már előre készül, hogy ez idén megfelelő számú permetezőt tudjon a gazdálkodók rendelkezésére bocsájtani a gyomirtás időszakában, mert a tavalyi eredmények láttán nagy népszerűségre tett szert a faluban a vegyszeres gyomirtás. Az eddig elért eredmények bizonyítják, hogy a Termelési Bizottság nagy segítséget nyújtott eddig is Jászladány mezőgazdaságának korszerűsítésében és fejlesztésében, s a jövőben is sokat tehet ezen a téren felvilágosító munkájával. Ehhez megkapja mindenkori támogatását a községi tanácstól, de sokat segít munkájában a Hazafias Népfront és a földművesszövetkezet is. Oélja a jövőben Is eltéríthetetlenül arra irányul, hogy megkönnyítse az egyénileg gazdálkodók útját a modern, nagyüzemi gazdálkodás felé. i --mi-.-. EREDMÉNYESEBBEN, KÖNNYEBBEN Kinek mennyi* se pit a gép ZETOR DÜBÖRÖG EL az ablak alatt; mögötte trágyával jól megrakott pótkocsi; lehet vagy harminc mázsa. A zajra két lovacska magasra ágaskodik, s ha Huber Bertalan erélyes kézzel meg nem fogja a szárat, — hát nem tudom, mi történik. — Lehet, hogy irigykedik most az öreg tsz-esekre, — jegyzi meg Angyal János, a községi tanács gazdasági felügyelője. — Tudják azt már a fegyverneki gazdák is, hogy géppel könnyebb, gyorsabb a munka. A fegyverneki egyéni gazdák mind gyakrabban kacsintgatnak a tsz-ek felé; ha némelyik másért sem, mint okulásért. Sok szeretne • közülük a maga gazdaságának is gépet venni. Csakhogy: öt-tizenöt holdon nem fizetődik ki. — Más ám a helyzet a közösben! — véli Házi András, az fmsz mezőgazdásza. — Lám, a Vörös Csillag Tsz tagsága nem régiben vásárolt kerti traktort. Már arról folydogál a szó, hogy gépi segítséggel menynyi fáradtságot takaríthat meg az egyéni gazda, s menynyit a közös embere. Ekkor állít be negyediknek Czakó János, a Béke Tszcs pénztárosa. — Bennünket se hagyjanak ki a számolásból! — int. — Igaz, nem haladtunk annyira a gépesítésben, mint a tsz- ek, de vélem: túlmessze sem maradtunk mögöttük.... HAMAROSAN KIDERÜL, hogy Czakó János kissé túl- derűlátóan ítélte meg a helyzetet. Ezt nem magamtól tudom; a papír és ceruza súgta meg. (Igaz, a jelenlévők is segítettek szerszámaimnak). Az őszi mélyszántást mind a Béke Tszcs, mind a községbeli tsz-ek, kizárólag géppel végezték; az egyéniek mindössze 60 százalékban. Traktorral való vetés csak a tsz- ekben járta: 90 százalékos arányban; a csoport is, az egyéniek is fogattal vetettek. A termelőszövetkezetek — terveik szerint — az utolsó szálig géppel aratnak majd; a csoport 50 százalékban végzi géppel ezt a munkát, az egyéniek csak 10 százalékban. <- bz. WVWW^^WWWW^WVWWVVWVWWVWWWWWVVWW (VVVVVVVVVWVWVVVWVVVVVVVVWVVVVVVVWVVVVVVWVVVVVVW^S^WSA'WVWVVVVWVVVVV A Ml VOM ÉS AMI MÉG 1A szil Czőbakerüft a tanácsháza ^ előtt, a dűlő végén és mindenütt, ahol egyéni gazdák beszélgettek. — A keservit neki, ami sok, az mégis csak sok. — így legyen az ember szövetkezeti tag. — Miért nézik el a vezetők az ilyen munkát? — Még a határból is ki kellene zavarni ezt az embert. — A szövetkezés megrontó ja. — Én is mennék, aláírtam volna már a belépési} nyilatkozatot, de ez tart vissza. Az elnök meg csak csinálta a magáét. Hétszámra a korcsmában ült, s volt úgy, hogy három napig ki se jött onnan. Máskor meg félállt az asztalra, nagy hangon kiáltozta: „Ezzel verem ki a szemeteket”, s lobogtatta a piroshasú százasokat. Csuda népszerű ember volt, de csak a potyaleső ivócimborák között — Mikor lesz ennek már vége? — kérdezgették az egyéni gazdák, nemcsak egymástól, hanem a kenderesi Béke Tsz tagjaitól és a község vezetőitől is. Mivelhogy a Béke Tsz elnöjíe volt ez a mulatozó nagylegény. A szövetkezet majorsága meg olyan istenverte állapotban volt, hogy csak rá kellett nézni, s naponta dühbe gurult még a leggalambszí- vűbb egyéni gazda is. A hizlalda kicsi hijján, hogy össze nem dőlt. Felül láncokkal kötözték össze a gerendáikat, hogy valamennyire „tartsa magát”. Szóval, az elnök jóvoltából ez a szövetkezei az elmúlt év közepe táján nemhogy vonzotta volna, hanem taszította a belépni óhajtó dolgozó parasztokat. Az elnök nem sokáig garázdálkodhatott, Leváltották és megfelelő helyre került, a börtönbe. Az a legérdekesebb, hogy ennek nemcsak a szövetkezetiek, hanem az egyéniek is módfelett örültek. Meggyőződtek róla, hogy a közös gazdaságokban nincs helye a tékozló, könnyelmű, felelőtlen embereknek. A Béke Tsz tagjai Tar^ kó József elvtársat választották elnöknek, aki lelkiismeretesen végzi munkáját, s az egyéni gazdák ezt is látják. Azóta elismerően beszélnek a Béke Tsz-ről, megváltoztatták a közös gazdálkodásról alkotott korábbi véleményüket. Persze, nemcsak a Békét, hanem a többi közös gazdaságot is figyelik. Különösen a Vörös Csepelt és a Haladást. Pigler Béla, Sipos László és még jónéhány középparaszt időnként el is látogat a tsz-be körülnézni, ismerkedni, barátkozni. A Haladás Termelőszövetkezetben a tagok a baromfiállományt szakszerűen gondozzák, szép jószágot nevelnek és az egyéniek erről elismerően beszélnek. Tudják a kenderesi emberek, hogy a Vörös Csillag Tsz szorgalmas tagjai az elmúlt évben havi kétezer forintos jövedelemre tettek szert S a tanácsháza előtt, vagy a dűlővégen egyre többen hangoztatják: — Ez igen, ezért már eny- nyi pénzért érdemes felcserélni az egyéni módot a szövetkezetivel. A gazdák ismerik a tsz-ek kiváló terméseredményeit is. Jól tudják, mennyi rengeteg munkától szabadítja meg a kombájn, az aratógép, a kul- tivátor, a traktor a tsz-tago- kat. S ezek a dolgok a szövetkezés félé vonzzák az egyéni gazdákat. De mi az, ami még taszít? Elsősorban a Bék Tsz egykori elnökének felháborító garázdálkodása. Még mindig sokan előhozzák és arra hivatkoznak, mennyi kárt okozott. Hiába, nehezen felejtenek az ottani egyéni gazdák, s a Béke Tsz-re még nagyon sok feladat vár, hogy bebizonyítsa: a vezetés korábbi hibái nem ismétlődnek meg. Be is fogja bizonyítani. Akad néhány kisebb, apróbb dolog is, ami még taszít. • tt-ott baj van a tiszta■ Sággal, a tanyaépületek környékének, a szérűknek a rendbentartásávai Ezeket a dolgokat az egyéni parasztok kutató szeme nyomban észreveszi. Sok jőt mondanak a Vörös Csepel Tsz-ről. de aki megfordul a gazdaság központjában, látja, a trágyakezelés hanyagságra vall, S a kenderesi egyéni gazda azt mondja (persze, nem mindegyik, de a legtöbb): „Jöjjön valaki az én udvaromba, nézze meg, milyen takarosán összeraktam a trágyát. Ezt várom a szövetkezettől is”, indenkinek megvan a maga bogara. Van, aki a szérűskertek körül talál rendetlenséget. Előfordul, a tsz-tagok megrakják a kocsit szalmával, de nem kötik le. S végigszórják a szalmát az úton, a kazal körül meg nem kaparják össze azt, ami rakodás közben elszóródott. Ez is szembe tűnik. — Azt mondják, az ilyen már nem pontos munka. Vagy széjjel hagyják a szerszámokat. Az egyéni gazda nyomban meglátja. És ha szóbakerül a szövetkezés, akkor el is mondja: egyetért a közös gazdálkodással, jónak tartja, de ez meg ez még gondolkodásra készteti. Száz szónak is egy a vége. Kenderesen a termelőszövetkezeti tagok jól dolgoznak, az egyéni gazdák elismeréssel beszélnek munkájáról. Rengeteg olyan eredményük van, ami napról napra vonzóbbá teszi a falu lakossága előtt a szövetkezést. De azt is figyelembe kell venni, ami még taszit. Az a legörvende- tesebb, hogy ezek a dolgok a tagok előtt ismeretesek. Ez évben azon munkálkodnak, hogy a kisebb szépséghibákat is eltüntessék és az egyéni gazdák keresve se találjanak olyat, ami taszít. Szekulity Péter. Valamikor régen — van már jó húsz éve síró ima szállott, fel a magas égre, X Balog II. János béresszobájából — a feleségének vonagló szájából —: „Most adtad már nékem, hetedik gyermekem, de hogyha nem segítsz, miből, hogy nevelem? A „kömmeneióra” úgyis sokan vagyunk. a -. ki gondja, ki bánja, hogyha éhen halunk?" Hosszú ám az idő, vetéstől cséplésig, még hosszabb, míg gyermek — legénynek beérik! Sokszor nem fért a gond, a béres szobába Á — hét gyerekből három, járt az iskolába — % a legnagyobb fiú, ott maradt a Donnál, — két lányuk, ősz óta — a városban szolgál. r~A véres Don felől, nagy zivatar támadt — verte a futókat — nem csitult, nem, fáradt, amíg el nem érte, országunk határát, meghozta, megadta Népünk szabadságát! Elsodorta a szél, Balog János grófját. s — nem merte bevárni, födjei osztóját — így eset, hogy mire megjöttek a gólyák. Balog János földjén, legelt már a jószág! Hazajött a két lány — nem volt már szolgáló —“ nem lett a határban, náluk jobb kapáló — a hetedik gyermek — Jóska is legény lett —-1 a sorozás után, hej, de büszkén lépett! Nem is sirt az anyja — nem hullt könnye árja, hisz nem Ferenc Jóskát — a Népet szolgálja! Hűséggel őrködött, künn a határszélen, hogy békén szántsanak itt a Kőrösszélen! A Balog-családnál, új baj jött a házhoz, kevés lett az új föld — a forgószántáshoz. j takarmány se futja, — nem elég a trágya, pár holdas gazdaság — olyan mint az árva! Akkor jött meg a hír — társulnak a gazdák, a közös földeket már motorral szántják, jut ott föld kenyérre, meg takarmányra... — összefogott kéznek, erősebb a lánca. — Tépelődik Balog — menne is, meg nem is a régi nagy gazdák — a rosszat hírélik: „Elvesz ott a földed, ne menjél „kolhozba^ újra nyakig leszel, bent a cseléd sorbar’ i.-. ékkor jött meg Jóska, a pártfskoláSból őrmesteri csillag, fénylik a válláról, este pipaszónál, elmondja az apja, a sok tépelődést, ami mostan- marja! Gondolkozik Jóska, azután megkérdi: „Ha rossz egy esztendő — ami szűkén méri — ha nem jut kenyérre — mi lesz a családdá:!, egyedül, hogy küzd meg a sok-sok csapással?" „Igazad van, fiam, látom már az utat, — ha megoszlik a gond — kevesebbet mutat!” ...és a Balog-család, ma van már hét éve, belépett a falu szövetkezetébe... ’* . . Azóta kevesebb a gond, tele a kamra, — háztáji földje is, sokat segít rajta. —< „Nagyon igazad volt — írja a fiának — ez az igaz útja, a boldogulásnak!” Székely I stvAn A szövetheHettől érdemes tanulni — HA KÉT ESZTENDŐVEL ezelőtt járt volna itt: kényes lett volna az elődöm helyzete, — mondja György Vencel gazdasági felügyelő. — Akkoriban három tsz működött Örményesen, de kettő nem sok okot adott a dicsekvésre. Ma...? Tsz-gazdának lenni tisztesség. AZ UJ ÉLET TSZ nem valamely „tanácshatározat” alap ján jutott megbecsüléshez, hanem az eredményein keresztül. Magában még ez is kevés lett volna; a tagok elmondták; sőt meg is mutatták az egyénieknek, mire képes a közös gazdaság. Tavaly még csak cukorrépából vetettek 800—800 négyszögöles kisérle- ; ti parcellákat, idén már kenI dérből is. Aki kíváncsi, a maga szemével láthatja meg: mitér, mit eredményez a korszerű, nagyüzemi gazdálkodás. Az Uj Élet Tsz-nek cukorrépából tavaly 191 mázsát hozott holdanként. Az egyéniek legjobbja sem szedett fel egy holdról 140 mázsánál többet. — Ha a répát nem számítjuk, — folytatja György Vencel, — az egyéniek legfeljebb 30—40 kg műtrágyát használnak fel holdanként. Akik gyakrabban tekintget- nek a tsz felé, azok többet.... így Fórizs Balázs 25 holdas gazda a tavasziak alá 10 mázsát szánt. Aki egyszer jól megnézte, jól megértette a nagyüzemi állattenyésztés módiát lényegét: maga is kedvet kap hozzá. Mi más lenne az oka annak. hogy Herényi János négy ; holdas gazda a minap beállított a tanácsházára: — Szakcsoportot alakítanék! Fehér hússertést, barom- ; fit, szarvasmarhát tenyésztenénk. Akik jelentkeztek, azok közül öttel-hattal magam is szívesen dolgoznék együtt. Ha tízen összejövünk, megint belátogatok; feltéve, hogy szóba jöhet a csoport... Jöhet! — nyugtatták meg az érdeklődőt. György Vencel szerint az sem véletlen, hogy a tsz-te- henészet fejlődésével egyidejűleg mindinkább érdeklődnek az egyéniek szarvasmarháik törzskönyvi ellenőrzés alá helyezése iránt. Lassan bealkonyul. A gazdasági felügyelő fehér kendőből még fehérebb szalonnát göngyölít ki: — ízlelje meg! — bíztat «— Uj Élet-beli gazdától kaptam kóstolóba. Ugyanaz a fajta, amit a közösben tenyésztenek. Mangalica. VENDÉGLÁTÓM több esetre emlékszik, midőn egyéniek ellátogattak a tsz-be sertéstenyésztési tanácsért. Tudták, hogy ott csak jót kaphatnak: a tsz-ben egy kocára 6.7 malac esik átlagosan. — Antalié Mihály egyéni gazda viszont négy kocától mindössze 15 malacot nyert — A tsz-gazdákkal fenntartott jóbaráti kapcsolat egyre többeket von a közös felé, — mondja György Vencel. — Márton József tíz holdas, Pólyák József nyolc holdas és Ulbicki István négy holdas gazda megígérték: őszre belépnek az Uj Élet Tsz-be. Igaz. az utóbbi „megszegte” ígéretét... — Nem győzte kivárni a zárszámadást: április elseje óta munkaegységre dolgozik. így „megszegett” Ígéretnek szívesen veszi hírét az ember. S az is bizonyos: Ulbicki István sem bánja meg majd „sietségét”. — borváró —•
