Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-24 / 96. szám

április 24, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 " %r‘ MIT KELL II)DM a gödöllői ikersoros kukoricatermelési módszerről ? A mezőgazdasági szakem­berek körében az utóbbi években nagy feltűnést kel­tett Kolbaí Károly professzor által kidolgozott új kukorica­termesztési módszer, amely szinte forradalmasítja a nagy­üzemi kukoricatermesztés ed­digi négyzetes és soros mód­szerét. Minden ápolási mun­ka — a vetéstől a betakarí­tásig — szinte teljes egé­szében gépesíthető. Az elmúlt évek során állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek hosszú sorában több száz kát. holdon beigazolták azt, hogy a gödöllői ikersoros kukorica országosan 27 százalékkal adott több termést, mint a négyzetes és 19 százalékkal többet, mint a soros. Ugyan­akkor az egy mázsára eső vetési, ápolási, betakarítási költség 54.8 százalékkal ke­vesebb a négyzelesénél és 15 százalékkal kevesebb a soros vetésűnél. Előnyeiből tehát levonhat­juk a tanulságot. 1; Növeli és biztonságossá teszi a termést, ugyanakkor azonban csökkenti a kézi munkaenő ráfordítást; 2. A másik nagy és szinte felmérhetetlen előnye min­den eddigi termesztési mód­szerrel szemben, hogy az őszi búza számára jó elővetemény- nyé teszi a kukoricát. Orszá­gos kísérletekben beigazoló­dott, hogy a gödöllői iker­soros módon termesztett ku­korica után vetett őszi búza 3—4 mázsával többet adott, mint akár a négyzetes, akár « soros kukorica után vetett 'őszi búza. Felvetődik a kérdés: Ho­gyan érhető el a kukorica egész vegetációs ideje alatt a szinte 100 százalékos gé­pesítés? — Ezt az teszi lehe­tővé, hogy a szokásos négy­zetes vagy soros kukorica ál­lomány 4—4 sorának növé­nyeit 2—2 ikersorba tömörít- jük. Az ilyen módon szabad­dá vált 260 centiméter széles sorköz művelését, valamint a keskeny sorköz (40 cm) mű­velését, a jelenlegi kuliivá­toraink némi átalakításával egyszere el tudják végezni. Bár az ilyen módon ter­mesztett kukorica nem nél­külözheti a kézi munkát, azonban ez csak az egy elésre és a keskeny sorköz mellett fennmaradó 10—10 cm biz­tonsági sáv ápolására kell, hogy szorítkozzék. — Bár a módszerre nem jellemző a kötött méretek megállapítá­sa, mégils a legáltalánosabban elfogadott a 260—40 cm sor­távolság, egyszálas művelés esetén a 20—30 cm tőtávol­ság. A jelzett méretek mel­lett az egy katasztrális hol­don található növények szá­ma 14.0ÓO—17.000 db. Ez a lő-szám szükséges ahhoz, hogy megfelelő termést taka­ríthassunk be. A vetésnél te­hát arra kell törekedni, hogy a megfelelő menyiségű vető­mag a földbe kerüljön, folyó­méterenként tehát legalább 15 szem. A vetést minden eddig ismert és alkalmazott vetőgéppel végezhetjük; A vetés után, ha a talaj túlságosan tömődött és leve­gőtlen, fogassal, vagy rotá­ciós kapával teremtünk meg­felelő feltételeket a kukorica kisorsolásához. Erre a célra a legalkalmasabb a rotációs kapa. A kukorica kisorolása után a kelő gyomok ellen a legcélszerűbb fogasolással vé­dekezni. A fogast csak szé­les sorközökben járassuk, A kukorica fejlődése során a fogas- és a rotációs kapa a tömött talaj kialakulása miatt már nem fog megfe­lelő munkát végezni. Ezután már a tárcsás boronát kell alkalmaznunk, vagy kultivá- tort, A kullivátort vetés mélységéig állítsuk be, de itt is vigyázzunk arra, hogy a keskeny sorközökben járó művelőtestek szélessége ne haladja meg a 20 cm-t és 2—3 cm-rel magasabbra le­gyenek beállítva, mint a szé­les sorközben járatott műve­lőtestek mélysége; A tárcsás boronálásánál — ha -nem szükségszerűen vé­gezzük — szintén veszély fe­nyegeti az ikersorokba sűrí­tett kukoricánkat. Ha ugyanis a tárcsa vontatása gyorsan történik és a tárcsa a hala­dási iránytól kifelé forgat, az apró növényeket a föld­betemeti. Ezért lassan von­tassuk a tárcsát és a beállí­tása befelé történjék; Igen fontos továbbá a keskeny sor- köz melletti 10—10 cm biz­tonsági sáv betartása is. A keskeny sorköz ápolására a vegetációs idő során csak kétszer van szükség, ugyanis a kukorica sűrű állásánál togva egyrészt leveleivel, másrészt a keskeny sorköz­ben kifejlődött nagytömegű gyökérzetével a gyomok fej­lődését szinte lehetetlenné teszi; Igen fontos a kukorica egye lés l időpontyának meg­választása. Ha elkésünk ez­zel a munkával, feltétlenül nagyobb arányú terméskie­séssel számolhatunk. Járásunkban több termelő­szövetkezet megértette a módszer előnyeit én 1957—58- as gazdasági évben nagy te­rületeken alkalmazni kívánja. Fel kell azonban hívnom a figyelmet egy káros jelenség­re. Több helyen borsót, ba­bot akarnak a széles sorköz­ben termelni. Ahol már ren­delkeznek megfelelő tapaszta­lattal, a gödöllői ikersoros ku­korica termesztési módszerrel kapcsolatban, illetve az el­múlt években már volt ná­luk nagyobb területű iker­soros kukorica, ott kísérletez­zenek vele. Vegyék figyelem­be azt, hogy Kolba). profesz- szor módszerét ' elsősorban köztes nélküli, nagyüzemi kukorica termesztésére dol­gozta ki. A módszer előnye az. hogy a talaj kultúrál lapo- ta lényegesen jobb az eddigi termesztési „négyzetes, soros) módszerek hátra hagyott kul- turállapotánál. Ha köztest termesztünk az egyik legna­gyobb előnyt vetjük el köny- nyelnyűetn magunktól. Csapó Gyula Járási főagronómus V ersenyesn ek a Kunhegyest Gépállomás fiataljai Nemrégiben közöltük la­punkban a megyei ifjúsági traktorosok versenyfelhívá­sát. A Kunhegyest Gépállo­más kiszistái elsőként jelen­tették be csatlakozásukat. Harminchétén, tizenkét ki- szista, s velük együtt hu­szonöt KISZ-en kívüli fia­tal vesz részt a versenyben. Vállalták: tervüket 1603 nonrálholddal túlteljesítik. — Megtakarítanak 9200 kg üzemanyagot és 9690 forint­tal csökkentik a javítási költségeket, Tejlermelési verseny Fegyvernemen Fegyvemeken januárban 15 egyéni gazda termelési versenyt kezdeményezett. A földművesszövetkezet támo­gatja ezt a vetélkedést és a négy legjobb tejbeadónak értékes díjat ad. Egy kézi morzsolót, egy vajköpülőt, egy fejősajtárt, egy tejeskan­nát — a helyezésnek meg­felelően. Marosi Albert, * Fegyvernek. A Szolnok legyei Kisipari Szövetkezete küldöttgyűlése elé Április 26—27-én ül össze a megyei KISZÖV küldöttgyű­lése, hogy megválassza veze­tőségét a következő két évre A választó gyűlésen száz- nyolcvan küldött képvisel négyezer szövetkezeti dolgo­zót. Különös jelentősége van a szövetkezeti mozgalom életé­ben a mostani választásnak Az ellenforradalom óta még nem gyűltek össze egy alka­lommal sem a KTSZ-ek dol­gozóinak képviseletében a küldöttek. Feladatuk lesz. — hogy most mérleget állítsa­nak, az elért eredményeket és hiányosságokat feltárják a maga valóságában. Az elmúlt években kisipa­rosaink megáll ták helyüket és elmondhatjuk sok üzemük­ről, hogy gazdaságosan ter­meltek. Emellett iparkodtak a lakosság igényeit megfelelő minőségben ellátni. Az új vezetőség választá­sakor sok fontos feladatot kell megbeszélniök, amelyek a to­vábbi két évben irányt szab­nak a szövetkezetek elé. A küldöttek fognak javas­latot adni mindazon kérdé sekre, amelyek közvetlen el' segítik a szövetkezetek felien dülését, támogatják a takaré kosság és a gazdaságos mun kát; Nem utolsó sorban kell foglalkozni a szervező mun­kával, hogy az elkövetkezen­dő években minél több kis­iparos lépjen a szövetkezés útjára. Tűzzék célul a lakos­ság fokozottabb ellátását mi­nőségi közszükségleti cikkek­kel és hozzák be azt a visz- szacaést, ami a múlt év folya mán tapasztalható volt és en nek a lakosság látta hiányát. Ez a küldöttgyűlés akkor tölti be hivatását, ha méltóan adja vissza a szövetkezeti tagság és a lakosság legfon­tosabb problémáit. Minden mód megvan arra, hogy ez a választó taggyűlés eredmé­nyes legyen úgy a szövet­kezeti mozgalom, mint me­gyénk dolgozóira egyaránt. Reméljük a siker nem mai rád el. , é; Es is taharéhosság — Megakadályozzák a jogtalan áramhasználatot — A Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat sok gonddal bajjal küzdött az elmúlt években. Az idén, azonban már sikerült kilábolni a ne­hézségekből, oly annyira, hogv élüzem lett a legutóbbi értékelés alapján. Az elmúlt esztendei gazdaságos munka nyomán 24 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést fizethetett dolgozóinak és igen • sokan voltak olyanok a vállalatnál, akiknek 1.000'-— 2.000 forint jutott ebből a pénzből. Az eredményekkel azonban nem megelégedettek; Meg akarják őrizni az élüzem jel­vényt, — B ehhez az kell, hogy tovább javítsák a mun­■mié Sarjadó vetések |’' Kiállítás után Korán elvetett, tavasszal fejtrágyázott őszi búza ve­tésünk szépen fejlődik, bár a 20 holdas tábla egy részén rovarkártevő pusztított. A Növényvédő Állomás segítségét kértük; ígéretük alapján bármely napon megérkezhet szükséges növényvédőszer. Őszi és tavaszi árpánka t elsőnek vetettük el a jász­apáti határban; már mindkettő kikelt, szépen sorol. Kikelt a zab és a bükköny is. Tavaly 10 holdon vetettünk cukorborsót, idén hatva­non. Néhány nappal ezelőtt megkezdtük kapálását. Tagságunk elhatározása alapján a tavalyi 60 hold cukorrépával szemben idén 80 holdon kerül sor nem sokára kapálásra. Jól beváltak melegágyi dohánypalántáink. Míg 1957- ben 20 kh-on termelt dohányra kötöttünk szerződést, ezt 1958-ra 26 kh-ra emeltük. A tavalyi 12 mázsás holdankén- ti eredmény megnövelte a m unkához tagságunk kedvét. Búza vetésterületünket az össz-szántó 42%-áról 35 százalékára csökkentettük az idén. Célunk: kisebb terület­ről többet aratni. Törekvésünkben hathatósan segít ben­nünket a 3004-es kormányhat ározat, melynek alapján je­lentős mennyiségű műtrágyá t használtunk fel az idén. Még a rétekre, a lucerna alá is jutott belőle. Nagypál Béla Jf ’ _______________________ Ii é§z a kocsi ■»'Wf -yw «I «muy Kisújszálláson van megyénk legidősebb szövetkezeti tár­sulása, a Kisújszállási Kocsigyártó Ktsz. Nemcsak megye- szerte hírneves, hanem minőségileg kifogástalan munkát is végez. Képünkön a Ktsz dolgozói, Bállá Sándor, Csíki La­jos és Kiss Endre az utolsó simításokat végzik az egyik elkészült Igás szekéren. Április 2-án nyjít meg Szol­nokon Zádor István Kossuth- díjas festő és grafikus művész kiállítása a Tiszti Klubban. Amikor a rendező szervek ne­vében felkértem az idős mű­vészt, legyen segítségünkre, örömmel adott igenlő választ. Több, mint hatvan művét ál­lítottuk ki. Legalább 2500 néző gyö nyörködött Kossuth-díjas mű­vészünk munkáiban. Tekin­tettel az érdeklődésre, a kiál­lítást négy nappal meg kel­lett hosszabbítani. Mit is láttunk? Talán leg­rövidebben’ úgy tudnám össze­foglalni; a nagy művész min­den munkája a való életet, a dolgos hétköznapokat, és ha­zánk tájait ábrázolja. Nagy gondossággal válogatta ki Zá­dor István a kiállítandó anya­got. Igyekezett művészetével az Alföldet, különösképpen Szolnokot megismertetni, megszerettetni. Ez érthető is. Hiszen a több mint hetven­hat éves művész két évtize­det töltött és munkálkodott a szolnoki művésztelepen. Szeretettel örökítette meg a kunsági rónát, a szeszélyes Tisza festői tájait, a makran­cos Zagyvát. Nem feledkezett meg a vá­rosról sem. Sok festmény, réz­karc és grafika ábrázolja. Beszélgetés közben megkér­deztem az idős művészt, me­lyik művét szereti legjobban A válasz szerény volt. —- Nehéz lenne az 50 évi munkásságom alatt alkotott 16—18 ezer közül választani. Minden évben volt egy-két kedves munkám, de a szolnoki képeimet mindig nagyon sze­rettem. A látogatók véleménye az volt; sokkal több kiállítást rendezzünk Szolnokon. Mi pe­dig azt kívánjuk Zádor Ist­ván Kossuth-díjas művész-" nek, aki annyira szereti az Alföldet és szép hazánkat: még sokáig tudjon alkotó munkát végezni népünk ja­vára. Csiha Sándor kát, az eddigieknél is kemé­nyebben dolgozzanak. S feladatok is vannak itt. Tagadhatatlan, hogy pl. az energiaellátás terén még sok panasz éri a vállalatot. Ezek az úgynevezett fogyasztói ba­jok, melyeket, ha jogosak igyekeznek orvosolni. A mun­ka megjavításához tartozik azonban a belső, vállalaton belüli ügyek rendezése. S e téren bátran fel kell tárni a hibákat. Vannak ugyanis még olyan dolgozók több vidéki körzet- szerelőségen, akik visszaél­nek a beosztásukkal járó bi­zalommal. Azt hiszik, hogy a villamos energia nem társa­dalmi tulajdon — és bárki el­lenszolgáltatás nélkül is hasz­nálhatja.­Erre vonatkozóan több ko­moly figyelmeztetést is ka­pott az igazgatóság, s szük­ségesnek látta, — hogy a ta­karékosság, a társadalmi tu­lajdon védelme érdekében végére járjon ezeknek az ügyeknek; Egy szakemberből álló el­lenőrző brigád indult útnak ebből a célból. Fáradozásuk nem volt hiábavaló. Több ér­dekes dolgot fedeztek fel. Tiszafáid váron pl. 80 olyan bekapcsolt fogyasztót talál tok, akik jogtalanul véle lezték az áramot. Kengyelen Csatos István 57 KW energi­át vett le a hálózatról ,,hi* telbe.’’ Nagy visszaélésnek jöttek a nyomára a szolnoki igazgat tósághoz tartozó Püspökla­dányban is. Itt nem kevesebb, mint 2.000 kisfogyasztót el­lenőriztek. — Ennek során megállapították, hogy a vál­lalat ottani körzetszerelőjej Szél Lajos 50.000 forintot sik­kasztott —- bár 2.000 forintos havi fizetése mellett egyálta­lán nem lett volna szüksége erre. Egyszóval az ellenőrző bri­gád tagjai hasznos munkát végeztek. Elősegítették, hogy az értékes villamosenergiábóí kevesebb menjen kárba, megakadályozzák a káros jogtalan áramhasználatot. Ez­zel nagyban elősegítették a vállalat jó munkáját és gaz­dálkodását. Szlama Ferenc 4z elhatározás tetté érik Zrínyi György jöttünkre ab­bahagyja az ásónyél faragá­sát, felesége is bezárja a meg­etetett disznót. Bent a szobá­ban egy kicsit panaszkodunk az időre, aztán jövetelünk igazi céljára térünk. Tudjuk, hogy a Szabad Föld Tsz-ben voltak az ellenforradalomig. Most erről kérdezünk, meg arról, hogyan élnek azóta. Az asszony szívesen emlé­kezik a termelőszövetkezet­re. — Ott mindenki dolgozott. Olyanokkal újra elindulnék — mondja. Zrínyi György jóváhagyja azzal: voltam én már azóta kétszer is feliratkozva, úgy volt, hogy alakítunk, de nem sikerült. Most aztán várok. Milyen volt a jövedelmünk? A férfi sorolja: 20 mázsa bú­zát, borsót, más terményt és pénzt kaptam. Az átlagos ha­vi keresete elérte a 2000 forin­tot. Zrínyi György búcsúzá­sából is azt érzem; Nem so­kat.kell biztatni, ismeri a tsz- beli életet. Gulyás József az időseb­bek, no meg talán a 15 hol­dasok komolyságával, óvatos­ságával beszél. Még nem tud­ja, hogy újra megalakult a Szabad Föld, amelynek ko­rábban ő is tagja volt. így beszél: — Nekünk, akik többet vit­tünk be, nem volt szavazati jogunk. Kértem a föld utáni járulékot, de a kisföldűek le­szavaztak. Megnyugtatjuk, hogy ma már rendelet írja elő: fizetni kell a föld járadékot. Meg is enyhül... Nem mondja, de tudom, hogy a fia tanácsa lesz a döntő. Boros Mihályéknál nincs itthon a gazda. Boros néni fe­keteszemű kis unokát dajkál, örül a vendégeknek, szíves szóval válaszolgat. Korábban az örvényi Dózsa Tsz-ben vol­tunk, most pedig beléptünk a Szabad Földbe, 15 holdat vit­tünk be. Járt itt Sándor is (Hegedűs Sándor), a csoport elnöke. Azt mondja neki Mi­hály — az én uram: — Arra vigyázz öcsém, olyan emberek legyenek a csoportban, akikre számítani lehet a munkában. Az ilyenek után becsülete lesz a szövet­kezetnek, a tagoknak meg haszná. Rózsa Peren célúié! a ragyo­gó tiszta konyhában ülünk. — Most adtak be két hízott ti­nót, kulák lesz nem soká — ugratja sógorát Nagy Imre, a Hazafias Népfront titkára. A viccelődés után a gazda ko­molyra fordítja a szót. — Beszéltünk mi már Imre sógorral. Jó volt az az egy év a szövetkezetben. De most Van egy hátterem — így mond ja. Az apám elöregedett nem hagyhatom magára őt. meg a földjét. Ezt kell még megoldani. Rétiéi László, aki majdnem együtt érkezett velünk, de ed­dig csak hallgatott, szintén be­kapcsolódik a beszélgetésbe Van mondanivalója, hisz 6 volt a tsz párttitkára. — Baj csak az ellenforra-i dalom volt. A vezetőszervek-» nek egy kis biztatása kellett volna akkor, hogy még egy kicsit kitarthassunk... — Negyed-ötödmagammal dolgoztam. 1008 munkaegység gém volt. A dohánykertészet­ben négy asszonnyal végeztük a munkát. 5 holdról 52 mázsa 62 kg dohányt adtunk be. Nem sok kellett volna, hogy a kétszáz százalékos csoportba essen. így is tizenkétezer va- lahányszáz forint prémiumot kaptunk. Azért beszélgetés, hogy mindenki elmondja a magáét. Most mégis úgy alakul, hogy Rédei László, meg Rózsa Fe­renc közösen mondják el a múltról azt, ami könnyen új­ra a jövő lehet. — 170 hold őszi búzát ket­ten vetettünk el. Sokszor nem is virradt, de már azt néztem, mennyit haladt a szántás, le­het-e megint vetni... Aratáskor öt asszonnyal 32 ezer keresztet raktam össze. Elsők lettünk a cséplésben és a beadásban is. — így van ez — mondja bú­csúzáskor Rédei László —. ha mostanában két-három ember összejön, a termelőszö­vetkezetről beszél. Mindenki látja, ez az út előtte. S e fel­derítő portyánk is azt mutat­ja, hogy Tiszafüreden sokan állnak a nagy elhatározás előtt, ami most tavasszal, vagy később, őszre tetté érik. Nagy János t a. . levelező, Tiszafüred.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents