Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-20 / 93. szám

A sport és a mindeneit fölött való futball berkeibe lá­togatott el a Kakas. Igaz futball ózni nem tud, de mint drukker — hajaj — bármikor formát jav íthatna s soha senkitől nem kel­lene félteni a Szolnoki MAV-ot. Rajta kívül van még ne hány ember — aki legalább így — sót jobban formában tartja a szolnoki focistákat. Ok a lab­darúgás helyi védangyalai. ROMHANTI FERI bácsi, a MÁV intézője. — Arról nevezetes, hogy mindenhova az utolsó percben érkezik. Mikor a Vasas—Reál Madrid mérkőzésre indult — már bent állt a pesti vonat, mikor az állomási bor­bély villára gyorsan bicskázta le borostáit, hogy legalább még az indító forgalmistával egyidőben érjen a vonathoz. Egy Dongó motor esetleg felfokozná gyor­saságát. DENES JANOS vagy becenevén „Dénes doktor* * sosem volt orvos. Am annyira ismeri a játékosok minden ba­ját, bánatát, hogy joggal megil­leti ez a „kinevezés**. Valójában ő a csapat szakosztályvezető he­lyettese, mindenese. Táskájában átigazolási laptól kezdve az in­jekciós tűig minden megtalálha­tó, amire szüksége lehet egy já­tékosnak. Persze, ha megkezdő­dött a meccs se lát se hall (még a bíró sípját sem). Dr. VÁRHELYI BÉLA már valóban orvos, nőgyógyász. Am a sport területén valóságos „álláshalmozó4*. Szövetségi el­nök, az MTE díszelnöke, elnöke a Dózsa Baráti Körnek, díszel­nökségi tagja a Dózsa SK-nak és még ki tudja hány funkciója van. így aztán nem lesz csoda, ha a sok „állás** egyszer az autóját is elviszi. 7}amb Jfíbelárd nyilatkozott a Kakasnak Munkatársunk “ Rumre­mélő Rezső — buszjegyet, kollégiális irigységet és egy értekezletről valló meglógást nem kímélve, felkereste Bamb Abelárdot, az abszolút közismeretien amatőr-statisz­tikust, tyúkszemszinezőt és algagyűjtőt. „Az értekezés az értekezletről” című halhatat­lan értekezés alkotójára a Sárosvárasi Kórház Idegosz­tályán, kies magányban ta­lált. A, nagy szellemekhez méltó szerény szobácskábán semmi dísz; az ajtó belső ol­dalának méltóságteljes egy­hangúságát még a kilincs sem zavarta meg..-. Ripor­terünk megjelenésekor a köz- tiszteletben álló tyúkszem- szinező, stb. lezseren meg­vakarta bal gyűrűsujjával jobb füle cimpáját, s kedves közvetlenséggel az ajtóra mutatott: — Mit háborgat! Takarod­jék innen! Nagy munkában vagyok! Hőskölteményt írok az értekezletek világmegvál­tó fontosságáról. A kívül hagyott két, mar­kos ápoló gyors mozgósitha­tásában bízva, munkatár­sunk addig kapacitálta a ho­moki algagyűjtés megyei aty­ját, míg hajlandónak mutat­kozott arra, hogy — a vi­lágsajtóból egyedül! — a Kakas rendelkezésére bocsás­sa költeményét. — Könnyed gráciával leseperte az aszta­lon művészi össze-visszaság- ban heverő gumi-dominókat, majd szavalni kezdett: UníOt OtftíoO a szolnoki Népsport­ktv Pk olvasok szeles táborához! HORVATH JANOS, a népszerű „Kajla“, a MÁV cen­tere, a kapusok réme. Nagyon szereti a labdarúgást, de a jó­fajta kőbányai nedflt sem veti meg. Ha a játékszabályok meg­engednék. valószínű így lehetne látni a meccsen. HALASZ GYULA (H.Gy.) — a csapat híres krónikása, a Néplap sporttudósftőja. Szerinte sosem volt még olyan, hogy a csapat saját hibája miatt ka­pott volna ki. — A „H.Gy.e féle tudósítások mindenre találnak megfelelő magyarázatot. „Miről annyi bölcs monda [véleményt már, hadd szóljak én: a futóbolond! Hadd kiáltsam, hogy értekezni Uarni maga az üdv s még éjjel se, gond. Hadd rebegjem, hogy sajgó [derékkal négy, vagy öt órát végigülni kéj. S húsztól hússzor ugyanazt [hallani olyan mámor, mely mindennel [leier. Minek vetnétek, parasztok; [S proletár, te Miért öntenél acélból gépeket? Hagyjunk pokolba termelést és [munkát; tartsunk minél több értekezletet! Mozdony dermedjen hideg, húlt [kazánnal; ne süssenek a pékek kenyeret! S hogy mulatságban se legyen [hiányunk, Színház helyett is értekezzetek. E drámai erejű költemény munkatársunknál sem ma­radt hatástalan; távozása után azonnal többnyelvű fel­hívást fogalmazott egy leg­alább 19.356 fős értekezlet összehívására, melynek címe és tárgya: „Értekezlet az ér­tekezletekről írott értekezé­sek értékelésére; különös te­kintettel a XXIII. századi, grönlandi kereszsoros-hibrid- papsajt ültetvények várható termésátlagaira a műkedvelő talpsímogatók klub-táji ker­tészeteiben”. Lapzártakor érkezett: A felhívás szerkesztője sáros­városi különbejáratú ágybér­letét kényszerítő okok foly­tán feladta. Jelenleg s előre­láthatólag még sokáig — Bamb Abelárddal lakik társ­bérletben. Borváró — (Kép szöveg nélkül.? Megjöttek a gólváh Istenem, ez az Andris csak nem csinál valami bajt. Kedves Népsportot olvasó ba­rátaiml Igen érdekes hírt olvastam a közelmúltban az Önök lapjaban, a SzoLnok megyei Néplapban. Ezen cikk egy felháborodott, Népsportot nem kapó ember el­keseredett hangú megállapítása volt, melynek mondanivalója a következő megállapítást tartal­mazta: Szolnokon kedden, csü­törtökön, pénteken és vasárnap nem lehet Népsportot kapni. Annyira felháborított a dolog, hogy azonnal teljes erőmet az ügy kivizsgálására fordítottam. Örömmel jelenthetem, hogy a jövőben kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap nem lesz Szolnokon Népsport!! — Micso­da? Azt mondják, hogy ez tűr­hetetlen dolog? De kérem, ne sértegessenek r Hallgassák meg inkább érveimet! Minek Is lenne kedden Nép­sport? — Nézzük csak a keddi szám ugyebár általában, sót mondhatni teljes .egészében a hétfői számban feltüntetett ered­mények kiértékelése. Például a forduló válogatottja, megjegyzé­sek a bajnokság margójára, idő- járásjelentés, stb. Namármost ezt a kiértékelő megállapítást a „nagyérdemű*4 szolnoki közön­ség is ki tudja hámozni a hétfői szám alapján, ezért tehát a keddi teljesen fölösleges. A./" ~ törtöki szám elküldése? N" teljesen lehetetlen I F, "k csak el: mi történne, yy törtöki számban közcX ^ -<uk Dönci bácsi nyilatkozata a Hor­tobágysülysápi csodacsapat vi­lághírű taktikai húzásairól egy ellenséges értelmű szolnoki új­ságolvasó kezébe kerülne? — No, ugye!! Ezt még a legrossz- májúbb olvasók sem tudnák el­tűrni! Következhet a pénteki szám. Mi is van ebben? Csupa érdektelen dolog. Cikkek a pu*- pócsújfalvi tekeszakosztály jubi­leumi dobásairól, s ehhez ha­sonló „érdekfeszítő4* közlemé­nyek. Hát illő lenne ilyen gyen­ge „koholmányokért*4 kihúzni 60 fillért azon szolnoki dolgozók zsebéből, akiknek három gyer­meke sír otthon e fölöslegesen kidobott pénz miatt? (Nem is beszélve az anyagtakarékossági versenyről.) S marad végül a vasárnap! De miért is kapna vasárnapi Népsportot Szolnok? talán csak nem azért, hogy a vasárnapi sportműsort elolvassa? Nevetséges! Hát nem borzasztó, hogy már „falun4* is ennyire műveltek akarnak lenni az em­berek? ! Es persze, itt van a leg­fontosabb érv. Minek vasárnap újság, mikor már hétfőn úgyis kapnak?! Ezek után méltán beláthatják kedves barátaim, hogy teljes si­ker koronázta a fáradozásomat. — (Előre is köszönöm azokat a meleghangú leveleket, melyeket „jó*4 munkám elismerése jeléül küldeni fognak) Balga Boldizsár Szolnok Két éve épül a jászberényi edzőpálya — és isiéret van egy új sporttelepie is — Kik ezek a vén szivarok apafej? — Annakidején nekik Ígérte meg a tanács, hogy rövidesen új pályán játszhatnak. f 'I N Egy laptudósításból vett rész-! zővonaltól let: „Csuberák balszélső a fele-1 gig 11-esig vezette vé­;— Szóval, szegény felesé­gének nincs semmi étvágya’ — Semmi, de semmi. Már arra se vágyakozik, amit a doktor úr eltiltott neki. Gyakorlat teszi a mestert — Na, javult valamit a kö­högése? — kérdezi az orvos. — Igen, doktor úr. Egész éjjel gyakoroltam.:. Az anyós és a vő —- avagy tanmese egyes ravasz rtyugaii politikusokról — Volt egyszer egy nagyon ravasz, fukar parasztasz- szony. hányát férjhezmenéshez készítgette. Veiének nász­ajándékba Riska tehenének árát égérte. Azt, hogy az árát és nem a tehenet magát adja —, azt jól kihangsúlyozta. A vőlegény még hálálkodott is magában — milyen enni­való egy anyós! Még a vásártól is megkíméli! Árál kapja majd kézhez... ■ Bezzeg, ha tudta volna ;.; Mert nem azért volt ravasz és fösvény az anyós, hogy ne gondoljon újabb turpisságra. Mikor a vásárba ment, a riskán kívül leg­hitványabb kakasát is magá val vitte ... Szép volt a tehén és mindjárt akadtak rá vevők. — Mennyi az ára ennek a tehénnek? — kérdezték. — Ez magába nem eladó — csak a kakassal — felelte az asszony a kérdezők legnagyobb csodálkozására. Hát gondolták, ha már ez a bogara, ám üsse kő, majd úgy mondják az árát, hogy az már csak ráadás legyen... Bánta is ezt az öregasszony. Tudta ő, mit csinál... — A kakas ára 2000 forint, a tehéné 60 forint — mondotta. — Ezen eztán jót nevetett megint mindenki Ilyen se történik mindennap... Hamar megkötötték az alkut, s írásba is foglalták, mégpedig úgy. hogy a tehén ára: 60 forint átadatott Azt mondanom sem kell. leesett az álla az új férj­nek, dehát mit tehetett egyebet — el ette a ..tehén árát‘ s azon nyomban megitta: Belzebub egészségére, hogy mielőbb elvinné anyósát a pokolba. Kármán

Next

/
Thumbnails
Contents