Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-18 / 65. szám

C INKOS, AKI NÉMA IMire költik a nyereségrészesedést...? m, EGY LEVÉL NYOMÁN — « Nézegetem, rendezgetem a napi postát; mely hétről-hét- re több. Tsz-ekből, csopor­tokból érkeznek hírek a ta­vaszi munkákról; — néhány személyi panasz; — néhány olyan, mely a közösségi élet­re vonatkozik. Ivanics Jó­zsefé is ilyen; a jászapáti Velemi Endre Tsz belső ba­jairól szól. A sorok lényege nem gyanúsítás, hanem pa­nasz, mely orvoslásra vár. — Utazom. t— Sok a suttogás mife­lénk, — mondja Ivanics Jó­zsef, az eílenőrzőbizottság el­nöke. — Nem egészséges do­log az; pletyka pletykát szül, az meg ellenségeskedést, — intrikát... Mi szükség_ van arra a tsz-ben? ... Elmondja, hogy az ellen- forradalmat megelőzően a rendőrség értesítette Bagi Imrét — az akkori elnököt f— arról, hogy éjszaka gya­nús mozgást észlelt a do­hánypajtában; majd néhány embert látott, kik megpakol­va távoztak. Annyit hamar­jában sikerült megállapítani, hogy a csomagokban do­hánypalánta volt. A dohány- pajta kulcsainak őre akkor is Mihályi László ' elnökhe- lyetes volt; ma is az. Ivanics József közgyűlésen ismertet­te az eseményeket. Mihályi mint mondja, — igen csen­desen viselkedett akkor. Az ellenforradalom alatt tartott közgyűlésen azonban javas­latot tett Ivanics és az ellen­őrző bizottság többi tagjának kizárására. Borbás Sándor és a jelenlegi elnök: ifjú Hor­váth István határozott fellé­pése sokban hozzájárult ah­hoz, hogy erre nem került sor. A dohány-ügy lekerült a közgyűlések napirendjéről, de a tagságot továbbra is foglalkoztatta. Ezért az el­nök 1957 márciusában há­romtagú bizottságot jelölt ki a történtek tisztázására. Múltak a hetek, a hónapok, esztendő lett belőlük, — de a bizottság, mai napig sem hajtotta végre feladatát. Iva­nics Józsefet azonban, ki nem hagyott fel a vizsgálat sürgetésével, szép csendesen elhelyezték a darálóból a kertészetbe. . Mint IvanifS József el­mondja, a tagok furcsálják azokat a nagy áldomásokat, melyek a dohánybeváltást követni szokták a szállí.ók részéről. — Tőle ugyan távol áll, hogy bátyit meggyanú­sítson, de azt határozottan állítja, hogy a dohányt el­lenőrzés nélkül mérik le, mi­előtt a beváltóoa viszik. — Sok szóbeszéd alapja mifelénk a takarmány-ki­adás dolga is, — folytatja az ellenőrző bizottság elnöke. Főállattenyésztőnket helyéről még 1956 őszén leváltották, gyakori ittassága miatt. He­lyébe unokaöccse: Bagi Imre került. Ügy látszott, Nagy Mihálynak használt a lecke: felhagyott az italozással, — Esztendőre Bagi Imre szép csendben visszaadta helyét nagybátyjnak, aki azóta — ismét iszik. Többet, mint az­előtt S13 Megtudom, hogy a takar­mányt nyolc gondozó veszi át Nagy Mihálytól aláírással, de — mérés nélkül. Ivanics József nem tud arról, hogy ilyen körülmények között miként valósulhat meg egy' általán az állatok egyedi ta­karmányozása .is •— Mint mondja, Mérai Ferenc takar­mány os ezzel a kérdéssel a közgyűlésen többször kezdett foglalkozni; de csak lehurro­gás iett a jutalma — Mihályi elnökhelyettes részéről; Ezek bizony súlyos bajok. Előbb-utóbb még súlyo­sabb civódásra vezethet­nek, ami a munkafegye­lem. így végső fokon a ter­melés és a társadalmi tu­lajdon védelmének kárára vezetnek majd... Ki a bűnös mindebben?.,, HM | Levelezőink írásaiból Harmfucnytíic év után lBZb-at írtak, amikor Me­zőtúrra befutott Budapestről egy teherszerelvény. Egy sze­mélykocsi volt a vonat után akasztva, s abban százhar­minc 3—11 éves korú leso­ványodott menhelyi gyermek szorongott. Közöttük voltam én is. Szüléimét hároméves koromban elvesztettem, nagy­bátyámat pedig, aki nevelt volna, a • románok verték agyon. így kerültem Mező­túrra sok kis társammal együtt, ahol szétosztottak bennünket azokhoz a paraszt- gazdákhoz, akiknek menhe­lyi gyermek kellett; Sohasem gondoltam volna, hogy 38 év után újból elke­rülök Mezőtúrra, s most itt töltöttem egy hónapot a Me­zőtúri Gépészeti Technikum falad között, a tsz-elnökök továbbképző tagozatán. Fel­kerestem ismerőseimet, akik ma már tsz-tagok, bár eléggé idősek. Szilágyi Sándor bá­tyám a Bercsényi Tsz tagja volt az ellenforradalom előtt, s most újból azzal a gondo­lattal foglalkozik, hogy visz- szatér a szövetkezetbe, ameny- nyiben a tagok befogadják maguk közé. Sándor bácsi 65 éves, de már hat évet töl­tött a termelőszövetkezetben, s elmondja: korábban is ja­vasolta már, hogy forgótőkét teremtsenek, vagyis rakják le a megfelelő alapot' a tovább­fejlődéshez. De akkor még nem igen hallgattak rá. A tsz-elnökképző tagozaton a tanári kar valóban azon munkálkodott, hogy az ott- lévő tsz-elnökök egy nap alatt minél többet elsajátít­sanak a gazdálkodás tudo­mányából. Végh József igaz­gató, Hajdú Lajos és Forgács tanár elvtársak igen népsze­rűek voltak. A kollégium dolgozói, a konyhaszemélyzet is azon fáradozott, hogy jól- érezzük magunkat. Dömötör Albert, Cserkeszöllő, Béke Tsz. Első RiSJt gyűlé­sünkről I íözségünkben februárban alakult meg a KISZ szerve­zete 21 taggal. Ekkor hatá­roztuk el, hogy minden hó­„Vétkesek közt cinkos, aki néma”, — írta egykor Ba­bits. A közösséggel szemben tehát bűnös mindenki, aki az utcán, a földeken, kiskapu­ban szól, vagy suttog, — de hallgat a közgyűlésen. A ma­gam részéről aligha képzel­hetem el, hogy azok a ta­gok, kiknek neve eféle tisz­tázatlan ügyek kapcsán köz­szájon forog, erről ne szerez­tek volna tudomást. Ha már a tagságból senki sem tette, elsősorban nekik maguknak lett volna kötelességük, hogy a vizsgálat lefolytatását Sür­gessék, Mind jet elnökhelyettesi, mind a főállattcnyésztői beosztás tekintélye, főként pedig az emberi becsület megköveteli, hogy folt ne maradjon rajta — még szóbeszéd-ejtette folt sem. — Ivanics József is vétkes, bár kevésbé, Tény, hogy több ízben felemelte szavát, de hibát követett el akkor, midőn nem volt elég erélyes. Mint az ellenőrző- bizottság elnökének nemcsak joga, de kötelessége, hogy tisztázza azokat az ügyeket, melyek mögött — esetleg — a közös tulajdon megkárosí­tása lappang. A termelőszö­vetkezet több, mint gazdál­kodási forma; — tsz-tagnak lenni társadalmi helyzet. Jó­barát, ellenség egyaránt vizs­ga szemmel tekint a tsz-ekre. a tagokra, A szövetkezeti mozgalom nagy ügyének árt, aki akár erélytelenségből, — akár nemtörődömségből tűrt, hogy gyanúsítás érje a tago­kat, a tsz-t. A magám részéről bízom abban, hogy a Velemi Endre Tsz tagsága és vezetősége a szövetkezeti demokrácia el­vének útmutatása mellett tisztázza a fent elmondotta­kat. A tavaszi munkák nagy feladatai várnak rájuk; leg­főbb ideje, hogy végét ves­sék a fecsegésnek. — borváró —• napban tartunk KISZ gyű­lést. Hogy az ígéretet válóra váltsuk, március 4-ével kivé­tel nélkül valamennyi tag megjelenésével este 7 órakor megkezdtük első gyűlésün­ket A fiatalokon kívül meg­jelent Habán László községi párttitkár elvtárs is, hogy ta­nácsaival, javaslataival segít­se szervezeti munkánkat. Szabó Gizella KISZ titkár beszámolójában ismertette a jászapáti járási KISZ-aktíva gyűlésének anyagát. Majd ezévi munkatervünkről be­szélt. Első feladatként a fá­sítást határoztuk meg, a fia­talok rés átvesznek ebben a munkában, hogy tevékenyen hozzájáruljanak a község fá­sítási terveinek megvalósítá­sához; A gyűlésen új tagokat is vettünk fel, majd elhatároz­tuk, hogy Jászalsószentgyör- gyön májusban megrende­zendő jász-napok ünnepsége alkalmából mi is résztve- szünk. Már az első KISZ gyűlésünkön is olyan felada­tokat vállaltak a KISZ-tagok, amely azt célozza; szebbé, műveltebbé tegyük kis köz­ségünket. bórzák — borbás — Április végén már vásárolhatunk zöldpaprikát A csípős szél még néha havat hord. de az Alcsiszigett Állami Gazdaság kertészeté­ben már tavasz van. Dimó József és Szigeti Sándor szakvezetők irányításával va­rázsolták ide a tavaszt a dol­gozók. A jólfűtött üvegház­ban apró virágcserepek sora­koznak katonás rendben, s háromezer paprika, ezeröt­száz paradicsompalánta vi­rul. Ezenkívül különböző vi­rágok is dísz lenek. A kerté­szeti dolgozók ígéretet tettek arra, hogy legjobb tudásuk szerint dolgoznak, s április végére mór friss, zamatos zöldpaprikát adnak a város lakosságának. Május második felében pedig már paradicso­mot is vásárolhatnak a szol­noki háziasszonyok; Numerász Imre, Alcsiszigeti Áll. Gazdaság. \ A NÉPLAP GAZDA-ROVATA Védekezzünk a felfagyás ellen A kedvezőtlen időjárás, az éjszaka! fagyok komoly kárt tehetnek őszi kalászosainkban. Állandóan figyel­nünk kell a vetéseket és ha felfagyást tapasztalunk, azonnal fogjunk hozzá a hengerezéshez. Hengerezéssel visszanyomjuk a talajt és az esetleg felszakadt gyökér­zetet is olyan környezetbe tudjuk juttatni, ahol megfe­lelő tápanyaghoz jut. A hengerlésnél csak arra vigyáz­zunk, hogy nedves, vagy túl nyirkos talajt' sohse henge- rezzünk, Mennyi vefőmagof vessünk? A vetőmag mennyiség pon­tos megállapítása a követ­kező adatok alapján történik: A. Sortávolság. 2. Egy folyó-méterre eső magvak száma. 3. Egy katasztrális holdra elvetendő csíraképes magvak száma; 4. A vetőmag használati értéke (csíraképesség szoroz­va tisztasággal, osztva száz­zal). 5. Ezer szem, «—> illetve mag-súly* A fenti öt adat ismerete után könnyű a katasztrális holdanként! vetőmag-meny- nyiség kiszámítása. Ha az adott sortávolság mellett is­merjük az egy folyóméterre szükséges ép, csírázó-magvak számát, ki tudjuk számítani, az egy holdra vetendő csíra­képes magvak számát is. Ezt a számot a tényleges haszná­lati értéknek megfelelően növeljük. Az így kapott mag­szám az 1000 szem súllyal szorozva adja kg-ban azt a mennyiséget, amelyet a vizs­gált vetőmagtételből egy kát. holdra el kell vetni; Fokozod gonddal neveljük a napos csibéket A hideg időjárás a napos csibék nevelését rendkí­vül megnehezíti. Ezért különös gonddal kell rájuk vi­gyázni. Mindenekelőtt gondoskodni kell megfelelő hő­mérséklet biztosításáról, nappal és éjjel egyaránt. A kol­hoz möanyákat állandóan fűteni kell, mely biztosít ele­gendő hőmérsékletet. Nagyon kell vigyázni arra is, hogy ne legyenek túlzsúfoltan a napos csibék, mert a túl­zsúfoltság esetén a lefullás veszélye fennáll. A takarmányozást az előírás szerint sokkal gon­dosabban kell végezni, mint jobb időben. — Ugyancsak tonlos- a tisztaság is. LUCERNA-VETÉS Március hónapban van a lucernavetésnek ideje. A lu­cernái, mint aprómagvú ta­karmánynövény, kertileg elő­készített, jól elmunkált, kel­lően tömörített aprómorzsás és gyommentesített nyirkos vetőágyat kíván. A jó vető­ágy elkészítésére a korai si­mítózás után egy héttel gyom­irtó fogasolást végezzünk holdanként 200 kg szuper- foszfátot és 150 kg. 40 száza­lékos kálisót. Ha az nőm tör­tént meg, tavaszi talajeléké- szítéskor kell pótolni. Gyen­gébb talajokon a kezdeti fejlődést 30—40 kg. pétisóval serkenthetjük. Általában legeredménye­sebb a lucernát tisztán vetni, A védönövénnyel való vetés csak különleges esetekben in­dokolt. A lucerna-magvak tömör vetőágyat, sekély 1.5— 2 cm-es alátakarást. gabona sortávolságot, katasztrális holdanként 12—16 kg. vető­magot igényel. Minden eset­ben csak arankamentes, ólom- zárolt vetőmagot vessünk! Siló építés A jó silótakarmápy hasz­nosságáról általában már meggyőződtek a gazdák. A földművesszövetkezéteknél és a Tü2ép telepeken a me­gyében is nagyobb mennyi­ségű állandó jellegű' silóele­mek fekszenek el kihaszná­latlanul. Ezek megrendelését, illetve az állandó silók épí­tését már most a tavasszal meg kell kezdeni; A termelő­szövetkezet a siló építéshez kapnak hitelt. Ha a termelő- szövetkezet október 1-ig fel­építi az állandó silótárolót és november 1-én megtölti, 25 százalékos hitelelengedést kap. Ezt igazolni kell a köz­ségi gazdasági felügyelőnek. Érdemes tehát a silóépítéssel foglalkozni. Egy bis íízemszervezéstan Érdemes-e íenyészállalof nevelni ? A Ttövendéknevelés igen gazdaságos akár tenyészál­lat, akár hízott állat előállí­tását kívánjuk elérni. A te­nyészállatok magasabb ára a viszonylag alacsonyabb súly- gyarapodás mellett is kifi­zetővé tehetik a tenyészállat nevelést; természetesen csak jó tulajdonságú tehenek és bikák utódait célszerű te­nyészállatként felnevelni. A tenyészállat nevelés gazdasá­gosságát a következő számí­tás is igazolja: Tenyészállat megnevezése 18 hónapos tenyészbika Takarni. Egyéb Ossz. Eladási ár Tiszta jövedelem költs. költs. költs, I; II. Itlj I. minőség mellet Ft m, « 728 1 465 9 193 16 300 13 150 11 000 +7 307 Tenyészállat megnevezése 34 hónapos tenyészüsző ' +4 557 +1807 l 591* 8 249 10 100 9 000 7 500 +1 751 Tenyészállat megnevezése 30 hónapos hasas üsző + 78.1' — 749 8 324 2 315 10 G39 11 100 10 450 8 800 + 461 — 189 —1 839 A fenti példánál az alábbi árakat használtuk:- Tenyészbika 550 kg-os első osztály 30.— Ft/kgr II. oszt. 25.—Ft/kg, III. o.2Ó — Ft/kg. Tenyészüsző 500 kg I. oszt. 25 Ft/kg, II. o. 20.— Ft/kg, III. o. 18.— Ft/kg. Hasásüsző 550 kg I. o. 22.— Ft/kg, II. o. 19.t= Ft/kg, III, o. 16. —Ft/kg; — A tenyészállatok árát egyébként a tejtermelés mér­véből, a külemi pontszámtól, törzskönyveléstől, stb. füg­gően határozzák meg. A je­lenlegi árakat, illetve az árak kiszámításának módját az 1857. július 18-i Mezőgazda- sági értesítő tartalmazza, I Hozzávetőleg 14 millió fo­rint kerül kifizetésre me­gyénk vállalatainál nyereség- részesedés címén 31.000 dol­gozó között. Hogy mire köl­tik és mire költhetik a mun­káscsaládok e tekintélyes summát, arra kór volna re­ceptet adni. Az biztos, hogy jó helyre talál — s az lesz belő­le, ami legjobban kell, — az asszonyok kezébe . kerül a pénz. De vajon oda kerül-e, ész­szerűen költik-e el a gondos családfők? Az első vállalatnál, ahol megtörtént az ünnepélyes ki­űzetés, kb. félhavi fizetés­nek megfelelő összegeket kap­tak. Az igazgató elvtárs annak rendje módja szerint igen nyomatékosan felhívta a fi­gyelmet ünnepi beszéde vé­gén, hogy ne hágjanak nya­kára egyszerre ennek a né- hányszáz forintnak, tegyék takarékba. I Hogy ezt a műveletet meg­könnyítsék, — meghívták a takarékpénztár egy tisztvise­lőjét, aki a szükséges eszkö­zökkel felszerelve a helyszí­nen kiadta volna a takarék- könyveket. Ügyfele, azonban nem — akadt, hiába várta végig az ünnepséget, hiába osztogatták ki a takarékosságra ösztönző kis plakátokat. Hosszú kínos csend, de végül mindenki zse­bébe gyűrte a borítékot, az­tán elment. Az este sok mulatóhelyen meg lehetett találni a válla- lalat dolgozóit. A második , műszak emberei — egy-két ki- . : vétellel —, ittasan foglalták - el munkahelyeiket — a pén- ’ zesborítékok felére, negyedé- , re soványodtak, ha egyáltalán lehetett benne találni még . valamit. Hasonlóan nagy dáridő kö- ' vette a napokban egyik szol­—" — <v—*» vs—wwvm—ww noki nagyüzem nyereségfize- zetést. Megélénkült aZ élet a Fenyő étteremben s mint­hogy a cukorgyárban még bérfizetés volt, a Cukorgyári italboltban is. Volt olyan em­ber, aki egyetlen este nya­kára hágott az 1.900 forintnak s jóformán meg sem melege­dett a zsebében. A józan, családjukat szere­tő emberek azt mondják, ilyenek kezébe kár volt adni a pénzt, munkájukkal akár hogy megérdemelték is. S valami igazság van eb­ben. Nem lehetünk erénycső­szök és nem vethetjük senki szemére azt, hogy áldomást iszik a jó munkára, a 13. havi fizetésre. Ennyit megérdemel mindenki, aki megkapta s a magyar ember ezt sohasem tagadta meg magától. De az, hogy egy este százakat költ­sön Italra, lerészegedjen — ez már nem a magyar ember szo­kása. Nem szeretheti család­ját az az ember, aki százfó- rintokat költ káros kedvtelé­seire, mikor valószínű otthon is várják, mert volna mire költeni a pénzt. Persze, az előbbi példák­ból kár volna azt a következ­tetést levonna, hogy mostmár az egész nyereségrészesedés az ivókba, italboltokba vándo­rol. A legtöbb helyen a válla­lat maga gondoskodik arról, hogy munka után közösen megigyák az áldomást, elbe­szélgessenek, családjukkal összeismertessék a dolgozó­kat. Utána újra rendes hét­köznap kezdődik, előre kiter­vezett bevásárlásokkal s a pénz egyrésze a takarékba ke­rül. Eddig is sokezer forintot adtak be nyereségrészesedé­sükből a munkáscsaládok a megyei takarékokba, pedig csak még néhány vállalatnál volt meg a kifizetés. Tulajdonképpen ez a kö­vetendő példa, ez az okos ga& dálkodás. És itt nem valami szokásos takarékossági propa­gandáról van szó. Ezen" túl a család és a népgazdaság fon­tos érdekei fűződnek ahhoz, hogy jó helyre menjen a pénz. A család érdeke, hogy a pontosan beosztott havi fi­zetésen felül érkező pénz­ből tartalékot képezzen. Mert milyen jó az. amikor nem kell kölcsön után szalad­gálni, ha egy rendkívüli ki­adás adódik, ha nem kell nél­külözésekkel pótolni az üdü­lésre, betegségre kiadott pénzt. De népgazdasági érdekről is szó van és ez legalább ilyen fontos. A nyereségrészesedés kifi­zetés tulajdonképpen azt jelenti, hogy két három hét leforgása alatt, tehát lö­késszerűen — 14 millió fo­rint készpénz kerül a for­galomba. Ennek megfelelően termé­szetesen — ugyanilyen lökés­szerűen növelni kellene a’ke­reskedelmi vállalatok árú­készletét is. Ez azonban nein megy ilyen könnyen. Bár a kereskedelem felkészül a vá­sárlási kedv várható emelke­désére, nagy készletei van­nak, a megfelelő választék növelése elé korlátokat szab a tervszerű, egyenletes terme­lés, a raktárak kapacitása, stb. A. cél tehát nem az, hogy ne vásárolják le a most ki­áramló tekintélyes pénzmeny - nyiséget Csupán arról van szó, hogy ne egyszerre, ne lö­késszerűen vásárolják el, ha­nem huzamosabb idő alatt, ahogy a családok szükséglete egyébként megkívánja. S igén jó helyen van a pénz a taka­rékba pl. tavaszig vagy nyár elejéig, amikor kijönnek a szezon divatcikkei s bőven le­het majd válogatni belőlük. (palatínus) vetés előtti kultivátorozással. Ezt fogas, majd hengerezés kövesse, utána könnyű mag­takaró fogasolást adjunk. — Vetés után hengerezzünk és szükség esetén tüskés-boro­nát járassunk. Foszfor- és káli igénye nagy a lucernának. Uj tele­pítésű lucerna talajára már ősszel szórjunk kalaszíráiis

Next

/
Thumbnails
Contents