Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-16 / 64. szám

dl fasorokat kell ültetni a táblák körül, dülőutak, ta- Qya központok körül; d) fásítani kéül a községek­ben, falvakban az utcákat, tereket, udvarokat; Mindezt együttvéve olyan ütemben kell megvalósítani, hogy 1958-tól évenként, mintegy 5.000 kh. erdőterü­letnek megfelelő faállomány kerüljön elültetésre, ej A faültetést társadalmi üggyé kell tenni. Különö­sen nagy feladatokat kell adni az ifjúságnak. A faül­tetés azoknak is ügye és kö­telessége, akik nem rendel­keznek földterülettel. Moz­galmat kell szervezni annak érdekében, hogy a közterü­leteken évenként minden ember legalább 2 fát ültes­sen és gondozzon. E célki­tűzés megvalósítására a Ha­zafias Népfront, a földmű­vesszövetkezetek és a többi tömegszervezetek mozgósít­ják tagjaikat, ugyanígy a le­geltetési bizottságok is. A fásítás szervezése és irányí­tása a községekben már létrehozott fásítási operatív bizottság feladata. í) Meg kell szervezni a fák védelmét és ápolását. Az iskoláik és az ifjúsági szervek vonalán ennek érde­kében széleskörű politikai munkát kell kifejteni. Ezen túlmenően felhívja a tanács­kozás a Megyei Tanács Vég­rehajtóbizottságát, hogy sze­rezzen érvényt a fák védel­mével kapcsolatban érvény­ben lévő különböző rende­letek betartására. 10. Az. állattenyésztésben 1958-ban’jfcS az azt követő években, legfontosabb fel­adat a ái szarvasmarhaállo­mány mennyiségi növelése mellett a, minőség a terme­lés fokozása. Meg kell ja­vítani á növendék nevelést, meghosszabbítani a tenyész­tés ben-tartás időtartamát és olcsóbbá kell tenni a tejter­melést, a szarvasmarha hizlalást. Sertéstenyésztésben az adottságoknak legjobban megfelelő fajtát keli kivá- lasztanililés tenyészteni. — Emellett,rWieg kell gyorsítani a hízóbaál ütött sertéseknél a forgási sebességet. A juh­állomány számszerű növelé­se mellett a gyapjú- és tej­termelés növelése a legfon­tosabb feladat. Ezekben az években meg kell alapozni a megfelelő törzsállomány kialakítása mellett az áru­termelés ’fokozásával jöve­delmezővé tenni a baromfi- tenyészfe^i, , a) A szarva rm arhaállo­mány 1957-ben 96 800 drb Ebből tehén: 42 800. A takar­mánybázis szélesítése lehető­vé teszi az állatállomány nö­velését, ezt elsősorban a tér melőszövetkezetekben kell végrehajtani Növelni kell az 1 tehénre jutó tejtermelést. Az állatállomány és a terme­lés növelése a következő ü tembétr 'történ j ék: ÉT Sz.-marha Ebből tehén Tejtermelés tehenenként 1958. 101700 44 000 1 900 liter 1950. 104 000 46 000 2 000 „ I960. 106 000 47 000 2100 * távlati célkitűzés 130 009 64 500 3 000 „ arabs-Jefiegű könnyebb M­most, a jászsági tájfajta kör­zetben pedig a könnyű-há- mos gazdasági lótípus te­nyésztése a céh A mén állo­mányt ennek megfelelően kell csoportosítani. 11. Baromfiállományunk túlnyomórésze jelenleg még a kistenyésztők tulajdonában van. 1958-ban és az azt követő években az általános fejlesz­tés mellet különös gondot kell fordítani a nagyüzemi barom­fitenyésztés kialakítására. Ez szükségessé teszi a baromfi­hús iránt egyre fokozódó igény, ugyanakkor a termelő szövetkezetek gazdálkodásá­nak jövedelmezősége is A baromfiállományt a kö­vetkezőiképpen kívánjuk nő- süni: 1958. 1959. 1960. távlati célkitűzés 1 410 000 drb 1450 000 drb 1 500 000 dib 1 820 000drt> A termelőszövetkezeteknek javasoljuk, hogy teremtsék meg a feltételeit — elhelye­zés terén —, hogy 1958, vé­gűig minden 2 kh. szántéra I drb., 1960-ig minden kh. szán­tóra 2 drb. törzsbaromfit állít­sanak be. Ennek megfelelően biztosítsák évről évre az áru- baromfiállomány növelését. Baromfitenyésztésünk akkor fejlődik egészségesen, ha a je­lenlegi 63 200 q hústermelést a következő években kétsze­resére emeljük. A baromfiállomány túlnyo­mó többsége tyúk-féle legyen, elsősorban sárga- és fehér- magyar fajta. A tiszamenti és az öntözött területeken emel­ni kell a kacsa- és lúdtenyész- tés színvonalát. Általában minden területen növelni kell a pulyka és gyöngyös tenyész­tését. A keltetőállomások teljes kapacitásának kihasználása mellett támaszkodni kell az állami gazdaságok keltető gé­peinek üzemeltetésével nyer­hető naposbaromfi mennyi­ségre is. A baromfitenyésztő közsé­gekben törekedni kell az egy­öntetű állomány kialakításá­ra. A termelőszövetkezeteknél 1958-ban 1—2 helyen minden járásban mintatenyészetet kell kialakítani. Állategészségügyi feladatok Megyénk területén a ma­gyar tarka szarvasmarhát kell tásztavérben tenyészteni Alapvető követelmény a növendék nevelés megjaví­tása. Állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a ‘-enyesztésre alkalmas egye- deket a születéstől kezdve a tenyésztésbevételig a* eddigi­nél sokkal nagyobb gondos^ isággal, szakszerűséggel kell nevelni Külön növendékne­velő telepeiken úgy takarmá­ny ózni, hogy 18 hónapos kor­ra a bikák 6, az üszők 4 q-<s élősúllyal tenyésztésbe vehe­tők legyenek. Természetszerű tartással el kell érni, hogy .szilárd szervezetű, jó csonto zatú tenyészállatokká fejlőd­jenek. Ezzel is biztosítani Íveli, hogy a tehenek a jelen­legi 7,5 éves átlagos életkorát 10 fölé emeljük, Helyes te­nyésztési módszerek alkalma­zásával,. valamint a meddősé­gi kezelések következetes végrehajtásával növelni kell a borj úsza porul atot. A húsellátás megjavítása érdekében, a léiszám gyara­podása mellet emeljük a vá­gósúlyt is. A tervezett növe­kedéssel elérjük, hogy az 1957. évi lő.500 vágómarha helyett 1960-ra 23 100 drb-ot, a 655 vagon hústermelés helyett: 1019 vagont tudunk biztosí­tani A szarvasmarhat enyésztés fejlődése, jövedelmezősége szorosan összefügg a hozzáér­tő, lelkiismeretes gondozás kérdésével. Éppen ezért java­soljuk a termelőszövetkeze­teknek, hogy állandósítsák a szarvasmarhagondozókat, el­sősorban megfelelő gondozó- lakás és jó munkafeltételek biztosításával. Fordítsanak minél nagyobb gondot to­vábbképzésükre. b) Sertéstenyésztésben fő­faladat az adottságoknak leg jobban megfelelő fajta kivá- ás tenyésztése, mangalicasertés az egész me­gyében alkalmas tenyésztésre. A nagytestű fehér hús-sertés tenyésztése elsősorban a jász­berényi és kunszentmártoni, a berkshire fajta tenyésztése a törökszentmiklósi járás terű­ién ajánlható. Árusüldő elő­állítására megyénkben a mangalica—berkshire fajták első keresztezése vált be leg­jobban. Sßiptü'teni ken a süldőne- velégi'ijelőt, javítani a forgá­si sébéfeséget, emelni a vágó­súlyt. Az egyéni parasztok sertés- állományának feljavítása ér­dekében nagyobb gondot kell fordítani a községek apaállat­ellátására, a zug-fedeztetések megakadályozására. Ennek érdekében széleskörű felvilá­gosító munkát kell kifejteni. c) Juhállományunkat az 1957. évj 95 200 drb-ról 1960- ig 110 000 drb-ra, az anyák számát -4,9 700 drb-ról 55 000 drb-ra Kell növelni A bá- rányszaporulatot 100 anya után 83-ról 86-ra, A gyapjú­hozamot 4 kg-ról 4,2 kg-ra kell emelni. Megyénkben mindenütt a fésű^rperinó tenyésztésére kell törekedni. A termelőszö­vetkézietek juhállományának növelése mellett nagy gondot ke fi* If ordítani a megye egész állományának minőségi javí­tására, a termelés növelésére, Elő kell segíteni, hogy az egyéni juhászok mielőbb te­nyésztői társulásokba tömö­rüljenek. dF& lóállomány szerepe. jeíeü tősége a mező-gazdaság képesítésével fokozatosan ■-sokkén. Bár nagyüzemi gaz iálítodásban is szükség var óálloqpányra. A megye terű étén a magyar félvér lova teli tenyészteni 3 fajta váltó atbah. A nagykunsági tájfaj a körzetben a középnehé lámoe gazdasági típust, a ti A szazugi táj fajta körzetben az W." * ■ a) Állategészségügyi téren továbbra is a fertőző állat- betegségek elleni preventív védekezésre kell a legfőbb gondot fordítani. Ennek ér­dekében elsősorban a terme­lőszövetkezeti és állami gazdaságok sertésállományát sertésorbánc ellen évente kétszer, sertéspestis ellen pedig egyszer vakcinás vé­dőoltásban kell részesíteni. b) A szarvasmarha gümő- kór gyérítése és felszámolá­sa érdekében a szövetkezeti és állami gazdaságokban végrehajtott gümőkór szűrő vizsgálatokat néhány év alatt az egész szarvasmar­haállományra ki kell ter­jeszteni, az állományokból a súlyos gümőkóros egyedeket a további fertőzések elke­rülése érdekében ki kell emelni, a fertőzött állatokat pedig az egészségesektől el kell különíteni. Egyes állo­mányok mielőbbi ^ gümőkói mentesítésével csecsemők és gyermekek táplálására fel­tétlenül alkalmas gümőkór- mentes tej termelését kell biztosítani. c) A brucellózis elleni eredményes védekezést el­lető és elkülönítő istállók létesítésével és a szükség­hez képest B. 19 vakcina ki­terjedt használatával kel biztosítani, Egyéb fertőző betegségek, mint a lépfene, sercegő üszők, veszettség,stb. ellen a védőoltásokat az előírt ke­retek között kell végrehaj­tani. d) A baromfipestis elleni védekezés során az évi egy szeri általános kötelező ol­táson kivül nagy súlyt kel. helyezni az u. n. „csibe vak­cina“ használatára, melynek segítségével módunkban áll a csdbeáilományt már né hány napos korában immu­nizálni. e) A fertőző állatbetegsé­gek és súlyos vesztesége­get okozó u. n. felnevelést betegségek megakadályozása céljából legfontosabb teen­. dó az állatok általános el­lenállóképességét a lehető egmagasabb fokra emelni, amihez korszerű egészségei istállók létesítésén és megfe­lelő takarmánvozáson kívül az alapvető állategészségügy endszabályokat kell szige­ti an és következetesen bt irtani. 12. A méhészet, halászat és vadgazdálkodás területén fon­tos feladat ennek a termelési ágnak a jelentőségét megér­tetni, hozzáértő szakembere­ket nevelni. a) A jelenlegi kb. 12 000 méhcsaládot mintegy 25 000 családra kell emelni. b) A halászatot 3 területen kell továbbfejleszteni: •— a szövetkezeti halgazda­ság és halászat; —- tógazdaság; _ a rizsföldi haltenyésztés vonalán. A következő években az 1957. évi 2578 q-s haltermést 8000 q fölé kell emelni. c) Nagy gondot kell fordí­tani a vadgazdálkodásra is. A Megyei Tanács V. B. Mező­gazdasági Osztálya ellenőriz­ze, hogy a megyében lévő va­dásztársaságok az 1957. évben alkotott vadásztörvény szelle­mében muködnek-e. Biztosí­tani kell a megye hasznos vadállományának (nyúl, fá­cán, fogoly, stb.) növelését A fácán- és íogolyáUomany védelme érdekében termelés­re nem alkalmas talajon, bok­ros, cserjés területet kell lé­tesíteni. Erre a vaoasztarsásá- gok tegyenek intézkedéseket. 13. Az állattenyésztés szem- pontjáool nagy jelentőséggel orr a mintegy 60 000 kb közös legeioterulet, melyet a legei­re resi bizottságok kezelnek. A legeiogazüalkodás terü­letén szükségesnek látjuk: a) Fokozni a legeltető gaz­dák erdekeitseget oly módón, nogy a legelietesi bizottságok tevékenységükről rendszere­sen számoljanak be előttük, és Kérjék ki véleményüket a je­lentősebb intézkedéseknél. b) Tovább kell szélesíteni azt a mozgalmat, melyet a Megyei Tanács 1957. évben a „Legelőfejlesztési Alap” léte­sítésével elindított, s amely­nek célja, hogy a lakosság kö­zös anyagi hozzájárulásával újítsuk fel, javítsuk meg a legelőterületeket c) További erőfeszítéseket kell tenni a fűhozam növelé­se érdekében, elsősorban az öntözés, talajjavítás kiszéle­sítésével. Javítani kell a le­gelőkön a talajerő visszapót- ást. Az 1957-ben sikeresen el aduit egy szekér trágyamoz- Mmat tovább kell szélesíte­tt valamint alkalmazni kell a fektetéses trágyázást A le­gelő használatát főleg a sza­kaszos legeltetés, az erömüvi’ és vegyszeres gyomirtás meg­valósításával kell szaksze­rűbbé tenni. 14. Az állatok helyes gon­dozása érdekében javasolja a tanácskozás az állattenyész­tés minden ágában a megfe­lelő gondozói utánpótlás ki- nevelését. Részben a legkivá­lóbb állattenyésztők család­tagjait részben más állatsze­rető fiatalokat, az állami gaz­daságok, termelőszövetkeze­tek, legeltetési bizottságok vé­cétől osszanak be a legjoDb tehenészek, borjúnevelők, sertésgondozók, juhászok, ba­romfitenyésztők, pásztorok mellé, hogy azok ott a szak­ma alapvető ismereteit gya­korlati fogásait és szeretetét elsajátítsák. 15. A növénytermesztésben és állattenyésztésben lefekte­tett irányszámok, megyei vo natkozású számok. A megyé­nek vannak olyan részei, ahol az előirányzatot adott helyre vonatkoztatva az átlagnál jobb adottságaiknál fogva már elérték. Ezeken a helyeken a jelenlegi szinthez viszonyítva, a további fejlődésnek legalább olyan mérvűnek kell lenni, mint a megyei számokban előirányzott előrehaladás, ami általában szintén, a megye jelenlegi számaihoz, illetve eredményeihez van viszo­nyítva. IV. A tanácskozás hangsúlyoz­za, hogy meg keli oldani a mezőgazdasági szakemberek szakmai és politikai tovább­képzését, A tanácsapparátus­ban, gépállomásokon és ter­melőszövetkezetekben dolgo­zó mezőgazdasági szakembe­reket a téli hónapokban a technikumokban 2 hetes tan­folyamra kell összehívni, — ahol az agro és zoótechnika legújabb vívmányaival, a nagyüzemi gazdasag szerve­zési és vezetesi kérdéseivel ismerkedjenek meg. Negyed­évenként a Magyar Mezőgaz­dászok Országos Egyesületé­nek Szolnok Megyei Szerve­zete és a MEDOSÖ mezogaz- aasági szakemberek csoport­ja, járásonként, városomként tervezzen szakelőadást és vi­tát a terület szakembereinek, szaktanárok, közgazdászok oevomasavaL A tanácskozás feltétlenül szükségesnek tartja, nogy az agiar-egyetemre és agrar- akauenuara torteno felvétel­nél részesüljenek eionyoem azok a fiatalok, akik ternie- loszovetkezeú tagok gyerme­kei. Különösen, ha ok is doi- óoztaa mar a termcioszovet- .«.czetoen, ugyancsak szus.- zagesntk taxija, hogy a fel­vételnél kikötos legyen: a tanulmány beiejezcse utam xegaxaop 5 évig tcirncioszo- veinezeuuem, vasy aiiami gaz,- aasagoan Kötetesek qoxgozmi. A tömegszervezetek es a iiazanas iNcpxront átíogu, PiO^xcUU iUctpjcgxr, segítsek a falu kulturális fel- .enuuieset, Kuloiinsén a szö­vetkezeti kuiiur-elet kialakí­tásai, A termeioszoveWeze- tek létesítsenek mozit otyan neiyen, anoi nincs a közseg- oen mozi, Szervezzenek szín­játszó, enek és tanc-csopox- tokat. Toiisélt meg uj taita- .oxninai a xaiusi nutiuxeeifet. xvüiónösen sok feladat hárul xiyen szempontoo! a KISZ. xaiusi szervezeteire, ameiy- uem a falu fiatalsaganak mindem rétege kepviseive van. A falu szocialista átalakí­tásának és a termelés szín­vonalának emeléséhez eien­fedhetetlen ül legszélesebbkörű mezőgazda­sági szakmai propaganda. A szak propaganda terén állan­dóan ismertetni kell az elért termelési és tenyésztési ered­ményeket. Ennek módszere lehet a sajtó, rádió, kiállítá­sok, szemléltető agitáció, ta­pasztalatcserék és így tovább. Különösen nagy súlyt kell helyezni a mezőgazdasági szakfiün vetítésekre, melyek az eddigi tapasztalat szerint igen jó hatást váltottak ki mind a termelőszövetkezetek­nél, mind az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztoknál. Hasson oda a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, hogy a legrövidebb Időn belül leg­alább egy propaganda autót szereljen fel, mellyel olyan területekre is el lehet jutni, ahol nincs mozi vagy villany. A mezőgazdasági termelés fejlődésének egyik legdöntőbb gátlója a mezőgazdasági szak­oktatás alacsony színvonala és mennyiséget Ezért arra kell törekedni, hogy már 1958—59-es oktatási évben döntő változás történjék: ezen a téren. Évenként be kell in­dítani legalább 25—30 1 éves ezüstkalászos tanfolyamot, fő­leg a termelőszövetkezetek­ben. Ezekre se ezüstkalászos tanfolyamokra, a termelőszö­vetkezetek küldjék <4 a munkacsapatvezetőket, állat- gondozókat. A termelőszövet­kezeti brigádvezetőknek el kell végezni legalább a téli mezőgazdasági szakiskolát. Erre a lehetőség is megvan, mert ezek a téli szakiskolák azokban a hónapokban mű­ködnek, amikor szünetelnek a nagyobb mezőgazdasági mun­kák. Ilyen téli gazdasági isko­lát javasolunk a karc ágin kí­vül még Tiszafüreden, Kisúj­szálláson, Mezőtúron felállíta­ni. A megye területén műkö­dő kétéves mezőgazdasági szakiskolák számát nem java­soljuk bővíteni Ezekre az is­kolákra biztosítani kell éven­ként a 35—40 hallgatót. Különös súlyt kell helyezni a tanfolyamokon, iskolá­kon kívül a tömegoktatásra. El kell érni, hogy minden községben és nagyobb terme­lőszövetkezetben i téli hóna­pok ideje alatt, legalább ha­vonként 2—3 előadást tartsa­nak a megye legjobb mező. gazdasági szakemberei. Eze­ket az előadásokat, előadás- sorozatként kell megszervezni. Szolnok megyében már nem a kezdetén vagyunk a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének. Az átszervezés során még lesznek nehézségeink, d« ennek ellenére elmondhatjuk, •hogy a kezdettel járó legna­gyobb nehézségeken túl va­gyunk. Van szilárd bázisunk, a meglévő termelőszövetkeze­tek formájában és vannak az átszervezésben szerzett ko­moly tapasztalataink. Ebben a munkában resztvenni, a mezőgazdasági termelés fel­lendítéséért, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért dolgozni, nagy és szép feladat. Ez a munka jelentőségében oda sorakozik a hatalom meg­ragadásáért, a munkáshata­lom megteremtéséért vívott harchoz. Szövetkezeti mozgalmunk eredményeit ismerve, a ta­nácskozás megvan győződve, hogy az elfogadott határoza­tokat a párt, a tanácsszervek, a hazafias népfront mozgalom harcosai, maradék nélkül va- '.óraváltják, és ennek nyomát, megvalósul a falu szocialista átszervezése, emelkedik a ter­melés és ennek eredménye­ként az életszínvonal fahihar» és városban tgyarání.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents