Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-14 / 62. szám
^hatK liáidty - a fmddk&M, a Qoeeadalmác, ettttei — halálának 75. évfordulójára — MÁRCIUS 14-én, délután háromnegyed háromkor korunk legnagyobb gondolkodója megszűnt gondolkodni. Fel sem mérhető, mit vesztett ebben az emberben az európai, és amerikai harcos proletariátus, mit vesztett benne a történet, tudomány, nagyon is hamar érezhető lesz az űr, amelyet ennek az óriásnak a halála hátrahagyott, (Marx-Engels Válogatott Művek, II. kötet, 163. o.) — ezekkel a szavakkal búcsúztatta Engels nagy barátját és harcostársát. A haladó emberisig azóta kegyelettel őrzi Marx Károly emlékét. MARX 1818. május á-én született. A gimnázium elvégzése után jogot, történelmet és filozófiát tanult és megszerezte a filozófiai doktori diplomát. Később forradalmi tevékenység miatt el kellett hagyma hazáját, és Franciaországban, majd Belgiumban élt. Az 1848-as forradalmak idején visszatért Németországba, majd a forradalom leverése után Londonban telepedett le Marx egész életében szegénysorban szenvedett. Amikor például befejezte „A politikai gazdaságtan bírálatához’* című művének kéziratát, annyi pénze sem volt, hogy írását nyomdába küldje. Az emberiség egyik legnagyobb filozófiai művéért, a „tőké”-ért — amelyet negyven éven keresztül írt — kevesebb honoráriumot kapott, mint ameny- nyit ezidő alatt egy egyszerű munkás megkeresett. — A „Tőké‘-ért — bátran állíthatjuk — még azt az összeget sem kapta meg, amelyet a zseniális mű alkotása közben cigarettára költött. — Marxot csak Engels önfeláldozó támogatása segítette ki a szükségből. így élt Marx. A MARXIZMUS — mmt a proletariátus osztályharcának elmélete és világnézete — a múlt évszázad negyvenes éveinek közepén alakult ki. Marx feltárta a társadalom fejlődésének törvényeit és kijelentette: az embereknek enniük és öltözkódniök kell, mielőtt történelmet Csinálnának. Ezért az anyagi termelést minden emberi tevékenység alapjának' tartotta, ezenkívül tanulmányozta a kapitalista társadalom termelési módját és kimutatta, hogy az osztályellentétek a proletariátus 'forradalma felé vezetnek. Tevékenysége gyökeres fordulatot jelentett a filozófia területén is. MARXOT — mint tudóst — két meghatározással jellemezhetjük: meg nem alku- vás, és lelkiismeretesség. Marx azonban nemcsak tudós. hanem a proletariátus harcának szervezője is volt. Ezt a Kommunista Kiáltvány megírásán és az Uj — Rajnai Újság szerkesztésén kivül az is bizonyítja, hogy egyik vezetője volt a Kommunisták Szövetségének, az első nemzetközi kommunista szervezetnek. Forradalmi tevékenységében is érvényesítette új világnézetének alapvető követelményét: az elmélet és a gyakorlat egységét. Marx 1877. november 10-i keltezésű levelében kijelentette, hogy 6, és Engels egy „fabatkát sem hajhásszák a népszerűs ;get*’. Mindez természetesen nemcsak egyéni szerénységükből fakadt, hanem abból is, hogy mindketten világosan látták; nem az egyen, hanem a proletariátus ügyének kell győzedelmes- kcdniő TALÁN KEVESEN tudják, hogy Marx kivételesen sokoldalú tudós volt. Matematikai elméletei világhírűek. — Ezenkívül számos európai nyelvet ismert, és olasz, spanyol, görög és más műveket olvasott eredeti kiadásukban. Az emlékezés perceiben eszünkbe jutnak Marx kiváló emberi tuljadonságaí is. Hogy milyen nagyra tartotta a baráti köteléket, ezt mindennél ékesebben bizonyítja Engelshez fűződő kapcsolata. Marx megoszlottá feleségével a politikai harc napjainak nehézségeit, mert élettársában segítőtársra, kommunistára talált. Ennyit Marxról, a gondolkodóról, a forradalmárról és az emberről. — A halandó azonban gyakran műveiben halhatatlan, éppen így Marx eszméi is bej áriáin a világot és meghódították a haladó emberiséget. — íme néhány adat: a tavaly februárban kiadott Unesco tájékoztató szerint, Marx és Engels műveinek fordításai a világirodalom közkincsei között foglalnak helyet. 1948—1955 között Marx műveinek 415, — Engels műveinek pedig 409 fordítása jelent meg. 1845-től napjainkig a világnak mintegy 97 nyelven, kb. 2500 alkalommal adták ki Marx., és Engels alkotásait. MARX ESZMÉI folytatják győzedelmes útjukat szerte a világon. Valóra válnak Engels szavai: „Neve, s művei is, élni fog századokon át’’. i magyar-szsvfet barátság [egyében — Jótsikerült szakosztályértekezlet — Megyénk kultúrájának igen érdekes és értékes színfoltja az MSZBT kulturális szakosztálya, amely'az országban elsőként alakult meg és értékes munkájával máris kiérdemelte a megye dolgozóinak elismerését. A szakosztály 10-én ülést tartott, amelyen az egyes szakcsoportok vezetőd beszámoltak a végzett feladatokról és a közeljövő terveit beszélték meg. A megbeszélésen élénk, aktív légkör uralkodott. Lelkes, önzetlen emberek gyűltek itt össze, akiknek szívügyük a szocialista kultúra terjesztése. A hangulatra jellemző,; hogy az eredetileg rövid időre tervezett értekezlet, amely reg gél 9 órakor kezdődött, még délben sem akart véget érni Pedig hiányoztak a hosszú lére eresztett hivatalos megnyilatkozások (nem kár értük), ehelyett vidám, kötetlen beszélgetés alakult ki. Minden résztvevőnek akadt elképzelése, hogyan lehetne még jobban megszerettetni a szovjet kultúra halhatatlan alkotásait a dolgozókkal, szolgálni a magyar—szovjet barátság gondolatát. Cziráky Júlia elvtársnő röviden elmondta, hogy a művészeti szakcsoport szerzett egy renrodukció-kiállítást. amely a leningrádi Ermi- tage-ban látható legszebb művészi alkotásokat mutatja be. Ezt Mezőtúron dolgozzák fel, utána vándorkiállítás formájában ismertetik meg a megye dolgozóival. Nem valósította meg viszont a szakcsoport a filmankétok és a zenei program munkatervét. fi lflSZSZ a kioldódott atombombáról New York (TASZSZ). — Mint már jelentettük, március 11-én este. a délkaroli- nai Firenze város közelében rendkívül veszélyes incidens történt. Egy B-47-es mintájú amerikai lökhajtásos bombázó gépről leoldódott egy atombomba, amely Gregg vasúti munkás lakóházától kilencven méternyire zuhant le. Noha. a katonai hatóságok mindenképpen igyekeznek megnyugtatni a közvéleményt. az Egyesült Államokban nyugtalanságot kelt a délkarolinai eset. Ch. Porter képviselő (demokratapárti, Oregon állam) kijelentette: ez az eset feltárja mindazt a veszélyt, amelyet az atomfegyver rejt magában és megerősíti azt az érvet, hogy növekszik a véletlen atomrobbanás veszélye. Kilday képviselő (Texas állam) aggodalmát fejezi ki az incidens miatt és hangsúlyozza: neki nem volt tudomása, hogy „az ország fölött köröző repülőgépek bomba- terhe csak úgy tartalmaz trinitrotoluol gyutacsot, mint az atomtöltet Kilday kijelentette. hogy „lényegesen többet szeretne megtudni erről.” Holifield, a rádióaktív szennyeződés okozta veszélyeket tanulmányozó kongresz- szusi bizottság elnöke követelte. hogy a hadügyminisztérium számoljon be a bizottságnak a délkarolinai incidensről. (MTI). Szombaton és vasim«!» bonrolítfák le az idei első békekölcsön-gorsolásokat Az Országos Takarékpénztár szombatos és vasárnap bonyolítja le az idei első békekölcsön sorsolásokat — Március 15-én délutáni 3 'órai kezdettel az I. Békekölcsön, március 16-án délelőtt 10 órai kezdettel pedig az V. és a VI. Békekölcsön nyereményeit húzzák ki. A sorsolás mindkét napon a fővárosi tanács kulturális termében lesz. A kétnapos húzáson csaknem háromszázezer nyertes kötvényére 77 millió forintot sorsolnak ki. A nyeremények március I9-től vehetők fel ez OTP fiókokban és a postahivatalokban. Jóval eredményesebb volt az irodalmi estek szervezése. Jászárokszálláson, a népfőiskolán Puskin, Petőfi és Majakovszkij—József Attila irodalmi estet rendeztek. Február 22-én az MSZBT Irodalmi brigád szereplésével megemlékeztek a szovjet hadsereg születésének ,40. évfordulójáról. 28-án jólsikerült tanulmányi kirándulást rendeztek Budapestre. (Lapunk erről annakidején cikkben emlékezett meg. A szerk) Március 4-én az első Szolnok városi irodalmi estünket rendeztük meg. A nemzetközi nőnap alkalmából március 8 án este magyar műsort adtunk szovjet nők részére. Terv bevettük Mezőtúron, Kisújszálláson ég Szolnokon irodalmi estek rendezését, irodalmi brigádjaink közreműködésével. Baranyi Sándor elmondotta, hogy januárban 98 ezer, februárban 71 ezer látogatója volt a szovjet filmeknek. A bemutatott műsorok negyedrésze volt szovjet film. Minden nagyobb ünnepségre tudnak megfelelő filmműsort biztosítani. Répási Miklós néhány szóval beszámolt a kulturális találkozók jelenlegi állásáról. Elmondotta, hogy igen nagy a lelkesedés, a felszabadulási kulturális találkozóra 90 színjátszocsoport, 100 népi tánccsoport, 63 énekkar cs sok szólista jelentkezett. Megyénk területéről összesen 7300-an vesznek részt a magyar—szovjet barátság szép megnyilvánulásain. Az ünnepségek betetőzése június folyamán, a Magyar— Szovjet Baráti Hét lesz. Ezen résztvesznpk nemcsak a megye legjobbjai, hanem országunk más részéről, sőt külföldről érkező művészeti csoportok is. A községi találkozók javában folynak. Bereczki Gyula javasolta, hogy a megyében lévő összes kultúrotthonok már a következő negyedévben vegyék fel az MSZBT-vei a kapcsolatot, és a szovjet kultúra terjesztését vegyék be munkaprogramjukba. Dévai Rezsőné elmondotta. hogy a könyvtár több kiállítást rendez Gorkijjal és Makarenkoval kapcsolatban. Mezriczky Lajos a Zeneiskola részéről elmondotta, hogy önálló szonátaestet terveznek, és az irodalmi esteken szívesen felléptéinek tehetséges növendékeket Sokan szólaltak még feL Kurucz elvtárs, mint a szakosztály vezetője egyes kérdésekre válaszolt. Győri elvtárs. az MSZBT megyei vezetője viszont az MSZBT egész munkája szempontjából értékelte a szakosztály működését Elmondotta, hogy a Vofcsz, a Szovjetunió kulturális kapcsolatainak legfelsőbb szerve megígérte a támogatást, és anyagokat fog küldeni, amelyből kiállításokat, tárlatokat, stb. rendezhetünk. A második napirendi pont a tervek megbeszélése lett volna, de mint ahogy Kurucz elvtárs tréfásan megjegyezte, nem sok maradt már, hiszen a beszámoló elvtársak a jövőről is jócskán beszéltek. A tervekbe mindenesetre felvették egy képzőművészeti kiállítás rendezésének ötletét, továbbá április 20-án különvonat indítását tervezik Budapestre, hogy megyénk lakossága közül minél többen megnézhessék (a lapunkban már ismertetett) Optimista tragédiát. A tervről és a magyar- szovjet barátsági hét rendezvényeiről vita alakult ki. Mindenki hozzászólt, de már ezen az ülésen is kialakult egy nagyszabású, monstre ünnepségekkel tarkított műsor váza, amelyen megyénk és az ország legjobb együttesei vesznek részt. A városban hamarosan újabb kulturális intézmény nyílik meg, amely remélhetőleg kedves találkozóhelye lesz a város dolgozóinak. Ez az MSZBT klubja lesz, amelynek előadásait, filmvetítéseit, összejöveteleit a két nép barátságának szolgálatába állítják. A klubot eredetileg márciusban akarták megnyitni, azonban az átalakítási munkálatok elhúzódása miatt csak valószínűleg április 4-re nyitják meg. A négyórás értekezlet egy pillanatig sem vált unalmassá. A felvetődött jobbnál jobb javaslatoknak még a töredékét sem tudjuk felsorolni. A szakosztály munkája lendületesen folyik, és ilyen lelkes szellem mellett nem kétséges, hogy a magvar — szovjet barátság ápolása és kultú- rális műveltségünk emelése szempontjából sok szép sikert tud majd felmutatni. — ht — A. mszioj .ifn; cíjaíin méinö/c •Üír fmrrrrrrrTTWT /tifict éc/fíicffa ’’YimmTTrfr'rvrrrrHTvn'íJvrrrH'iinn'nvrrm 17, Taraskin a gyerek fölé hajolt. A kisfiú sírt. — Hé, te — szólította meg Taraskin. — Hát te hol lakói? ' — Sehol — felelte kabátja alól a kisfiú. — Mi az, hogy sehol? Anyád nincs? — Nincs. — És apád sincs? No persze. Elhagyott gyermek. Szép kis dolog, mondhatom. Taraskin egy darabig tanácstalanul állt ott, homlokát ráncolta. A kisfiú csak zümmögött a kabátja alatt,'mint valami légy. — Éhes vagy? — kérdezte Taraskin dühösen. — Éhes. — No. jól van, gyere velem a klubba. A kisfiú megpróbált felállni, de lába rogyado-zott. Taraskin karjára vette — a fiúcska könnyű volt, mint a pehely — és úgy vitte a villamosig, Sokáig utaztak. Amikor átszálltak, Taraskin vásárolt egy kis cipót, s a kisfiú mohón mélyesztette bele fogait. Az út utolsó szakaszát gyalog kellett megtenniük, hogy eljussanak az. evezősklubig. Taraskin kinyitotta a kertajtót és beengedte a fiút. — Csak aztán vigyázz magadra, nehogy lopni próbálj. — Ne félten, ón csak kenyeret lopok. A kisfiú álmosan nézte a vizet, a fényezett csónakok oldalát csapkodó villanó hullámokat, az ezüstöszöld fűzfát. amely a folyó tükre fölé hajolva gyönyörködött önnön szépségében, a ké tévézés és négyev'ezős könnyű csónakokat és a bennük ülő izmos, napbarnította evezősöket. Sovány arcocskáién fásult közöry és fáradtság ült. Amikor Taraskin elfordult, a fiú a klub széles kapuját a kikötőtutajjal összekötő hajó-csúszda alá bújt, összekuporodott, s azon nyomban el is aludt. Este Taraskin kiráncigálta á gyereket a csúszda alól, ráparancsolt, hogy mossa meg arcát és kezét a folyó vizében, majd magával vitte vacsorázni. A kisfiút leültették az evezősök asztalához. Taraskin így szólt társaihoz: — Ezt a gyereket itt is lehetne tartani a klubban. Nem sok kenyeret pusztít, s maid hozzászokik a vízhez. Úgyis szükségünk van egy ügyes fiúra-. A klubtársak beleegyeztek: hadd éljen itt köztük ez a gyerek. A fiú nyugodtan végighallgatta a beszélgetés^, s közben lassan, megfontoltan evett. Vacsora után szó nélkül leszállt a lócáról. Semmin sem csodálkozott; látott ő már különb dolgokat is. Taraskin elvezette a kikötőtutajra, leültette és beszélgetésbe elegyedett vele. — Hogy hívnak? — Ivan. — Honnan jöttél? — Szibériából. Az Amur felső vidékéről. , — Már régen eljöttél onnét? — Tegnap érkeztem. — Hogy tetted meg ezt a hosszú utat? — Hol gyalog, hol meg vonaton, a vagonok alatt, a ládákban. — Mi keresnivalód van Leningrádban? — No, ez már az én dolgom — felelte a fiú és elfordult. — Biztos van valami keresni valóm, ha idejöttem. — Nyugodtan elmondhatod, nem lesz semmi bántó- dáeod. A fiú nem felelt és megint fejére húzta kabátját. Ezen az estén Taraskin egy szót sem tudott többé kiszedni- belőle. 27. A .kétpárevezős mahagóni csónak alig észrevehetően ringott a vízen. Karcsú volt, mint a hegedű — keskeny csík a folyó sima tükrén. A két pár evező könnyedén súrolta lapjával a vizet, Selga és Taraskin mozdulatlanul, felhúzott térddel derekéig meztelenül ültek a csónakban. Csak fehér úszónadrág volt rajtuk, naptól cserzett hátuk és váiluk szabadon maradt. A kormányos — komor arcú legény, tengerószsapká- ban, nyaka köré csavart sállal — a stopperórára nézett. — Vihar lesz — jegyezte meg Selga. A folyón forró volt a levegő, egy leVél sem rezdüit a dúsiombú erdőktől koszorúzott parton. A fák m'ntha feszesen kihúzták volna magukat: szinte óriásoknak látszottak. A levegő annyira telítve volt napfénnyel, hogy az azúrkék fény szinte kristályokban hullott alá az égboltról. Az ember szeme belefájdult, halántéka lüktetett ettől az izzó fénytől. — Lapátot vizre! — vezényelt a kormányos. Az evezősök egyszerre hajoltak szétfeszített térdük fölé. majd egyetlen lendülettel vízbe merítve lapátjaikat, hátradőltek, csaknem hanyatt feküdtek, s kinyújtott lábbal visszasjklottek a guruló üléseken.; — Egy-kettő! A lapátok ívet írtak le, s a kétpárevezős, mint a penge hasította a vizet. — Egy-kettő, egy-kettő, egy-kettő! — vezényelt a kormányos. Ütemesen és gyorsan, a szívverés, a belélegzés és kilélegzés ritmusára hajoltak e'őre és hátra az evező ök; amikor előredőltek, testük összehúzódott térdük fölött, hogy azután egyszerre kiegyenesedjék, mint a runó Ütemesen, a vérkeringés ritmusára dolgoztak a végsőkig megfeszített izmok. Egymás után hagyta el a kétpárevezős a túracsónakokat, amelyekben nadrágtartós emberek hadonásztak gyámoltalanul evezőikkel. Se’ga és Taraskin evezés közben egyenesen maguk elé néztek, a kormányos orrára, így ügyelve arra, hogy a csónak megőrizze egyensúlyi helyzetét. A túracsónakokról elismerő kiáltások röpködtek utánuk: — Az ördögbe is.:.! Ezek aztán serényen dolgoznak ... ! < Kiértek a part mellé. Néhány másodpercig ' megint mozdulatlanul pihent a csónak a vízen. Az evezősök letörölték arcukról a verejtéket. — Egy-kettő! — Mos’ visszafordultak és elhaladtak a Yacht Klub mellett, abo mint mozdulatlanul feszülő zászlók fehérlettek a kris tálytiszta, izzó légben a leningrádi szakszervezetek ver senyjachtjainak hatalmas vitorlái A Yacht Klub Ura szán zene szólt. Olyan szélcsend volt. hogv meg sem reb bentek a part mentén tarkálló jelzőzásziócskák és lob" gólt. A folyó közeoén barnára sült emberek ug'áRak í csónakokból a vízbe, vízpermetet fröcskölve szerteszét. A kétpárevezős elsuhant a fürdőzők között, s most e Nyevkán folytatta útját; elsuhant a híd alatt, néhány másodpercig szorosan a „Sztrela” klub négyes outrigger é- vek* nyomdokában haladt, s csakhamar el is hagyta (miközben a kormányos odaszólt a vállán keresztül: „Ne ve- gjriik talán vontatókötélre magukat?”). Aztán bekanyarodott a dúsiombú partoktól övezett keskeny Kresztorkára, ahol az ezüstös fűzfák zöld árnyékában vörös kendő« és meztelen terdek villantak elő — a női tanulócsapat tartott edzést — és megállt az evezősiskoia kikötőtutajai mellett. * Angol típusú külvillás csónak; ' ''' • *., ■ (Folytatjuk.) t 1
