Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-13 / 61. szám

Egy háziipari szövetkezet ezer bedolgozóval VITkat & beido! gőzökről van szó, hirtelen nem is gondol másra az ember, — mint azokra, akik azért vál­lalnak bedolgozást, hogy fe­dezéket keressenek a kontár munkához, vagy részmun­kába adják a bedolgozást. Mindkét típus kapitalista maradvány, ami ellen har­colunk. Ezek az emberek más munkáján élősködnek és napjuk azzal telik, hogy a kész munkát összegyűjtik, leadják, újat hoznak helyet­te és kiadják munkára. Aki dolgozik, filléreket keres, — aki az üzletet bonyolítja le, az ezreket. Az előbbi szerényen él, az utóbbi esspressókban hü~ söl, amíg amaz verejtékez­ve dolgozik. Most azonban nem ezek­ről kívánunk beszélni, mert megyénkben kevesen van­nak és mindinkább szűkül területük; Kormányunk szigorú rendeletéi tiltják az ilyen irányú mun­kavállalást Ha mégis akad, a bűnüldöző szervek vetnek káros tevékenységüknek vé­get Hazánk gazdasági életé­ben és különösen a házi­iparban szükség van a be­dolgozókra. Pillanatnyilag háziipari szövetkezeteink nem te tudnak létezni nél­külük. Ennek két oka van. Egyrészt az, hogy a tájjelle­gű háziipari készítmények­hez megfelelő helyisége nincs a szövetkezetnek. szék, »— mert annak kell ne­vezni *—, akik bedolgoznak a szövetkezetebe, egyszerű háziasszonyok, akik anyjuk­tól, nagyanyjuktól tanulták meg a népi hímzést, szövést, és csak otthon dolgozgat­nak, ha elvégezték a házj munkáb A jászórokszéttási Hímző és Szőnyegszövő Szövetke­zetben is ilyen bedolgozók vannak: becsületes, egyszerű háziasszonyok. Munkájuk a tájjellegű „toledős hímzés, magyar perzsa és torontáli szőnyeg” szövés. A bedolgozók nemcsak J ászárok száll ásrói, hanem a könnyező községekből ver­buválódnak. A külföldön is keresett hímzések Jászapáti, Jászszentandrás, Jászfény- szaru, Jászberény és más köziségek dolgos, ügyes asz- szodyainafc kezesmunkéját di­csérik. A szabás és az összedolgo­zás a szövetkezet műhelyé­ben történik, azonban, a munka oroszlán része a be­dolgozókon nyugszik. Az átlagbér fémesen mutatia hogy niracs náluk semmi susmusj A legalacsonyabb 400 és a legmagasabb be­dolgozó fizetés 1400 forint A bedolgozótól senki sem vállal itt munkát, mert tud­ják, hogy a szövetkezet minden dolgozója biztosítva van és munkája után öreg­ségére még nyugdíjban is részesül. Tudják azt is, hogy a mástól vállalt munka ke­vesebb értékű, mart a szö- Másrészt azok a népművé- vetkezető; iwTirrffrrrHTi''y!Tt,rrrp'tmi'rrwff'rrrttwri>|yFHr'miffi>rrmT A szövetkezetnél tudásuk emelésére és az utánpótlás biztosítására, hímző tanfo­lyamot tartottak, mely si­kerrel végződött Az újon­nan képzett hímzők legna­gyobb része ma már mun­kájával támogatja a szövet­kezetét A tényleges utánpótlást azonban csak a család adja mert alig cseperedik fél a kislány, a mama máris ta­nítja szálathúzni, hímezni és a mama mellett igazi kis művészek fejlődnek. A szövetkezet eredménye a bedolgozók, a közvetlen bentdolgozók jó munkájá­ból és a helyes vezetésből adódik.Krt mutatja a múlt évi eredmény is. A tervet 31 százalékkal teljesítették túl, a nyereségi tervet 72 szá­zalékkal. A dolgozók re­ménykedve tekinthetnek a 30-án tartandó mérlegzáró közgyűlés elé, mert lesz osztalék, e-* a. b. ««­Betegség és egyebek Furcsa cím, vajon mit ta­kar? így töprengtem a mi­nap, amikor kezembe került a levél, amelyet egyik üzemi levelezőnk küldött szerkesz­tőségünkbe. Belepillantva rá­jöttem, hogy levelezőnk egy orvosi felülvizsgálat tapaszta­latait közli velünk. Megvallom, nem vagyok jártas az orvostudomány ber­keiben, gyengén ismerem az anatómiát, már annál is in­kább, mivel magam ritkán szoktam betegeskedni Mégis —: tűnjön bár fur­csának — olvasás közben az a meggyőződés érlelődött meg bennem, —- hogy a probléma nem idegem előttem. — Mert miről szólt a levél? Arról, hogy élnek közöttünk még ma is olyan emberek, akik betegséget színlelve megkí­sérlik kijátszani a munkaer­kölcs írott és Íratlan szabá­lyait. No, de vegyük talán sorba. Minek lehet nevezni az olyan panaszt, amely a „szívzsinó­rok’1 elvágására vonatkozik? Ügy hiszem, mindenki előtt világos a válasz; szimuláció. Tetetés azzal a céllal, hogy a „szenvedő alany“ — jelen esetben B. Ferencné, a Jár­műjavító dolgozója — mun­ka nélkül is jövedelemre te­gyen szert. E „nyavalya” kórokozóit hiába keressük az orvosi könyvekben, — nem találjuk meg, mert azok a szívben, a becsület e parányi fészkében húzódnak meg. Vagy talán éppen itt van a hiba? Lehet, sőt biztos. Tudniillik, ha mé­lyebben e betegségek mögé pillantunk, ilyeneket te talá­lunk: B. István táppénzes betegként vidékre utazik, Sz, János, az ellenőrzés „kivédé­sére’* 1 hamis lakáscímet ad le, K. József kézssrüléssel épü­letfát szállít. De sorolhat­nánk a hasonló eseteket, — amíg a papír nem tiltakozna ellene. Persze. «— mondják néhá- nyan, a papír, az néma. Ez igaz, de nem néma az a sok­száz becsületes munkás, aki szemmel kíséri — mondjuk ki nyíltan — a lógósokat. No, A mi szakembereink , % \ II kunhegyesi legeltetési bizottság müÉáiáltál MThregr «er kfú területen fekszik a kunhegyesi legelte­tési bizottság földje. Nyáridő­ben örül a szem, ha végigte­kint a zöldelő té—ógen: jól­táplált állatok dús füvet ro­pogtatnak. Látszik, hogy van gazdája a legelőnek::. Botos István puszta gazdá­nak jól esik a megérdemelt dicséretet hallania; az elis­merő szó azonban — jegy zi meg — nem egvedül őt, ha­nem a legeltetési bizottság szinte minden tagját megille­ti. Kunhegyesen az ellenfor­radalmat követően sem me­rült feledésbe az „egy szekér trágya mozgalom”; s ma is virul. Akinek van kocsija, maga hordja ki a talajerő- visszapótláshoz ody szükséges istállótrágyát: akinek nincsen, szívesen áldoz erre tizenöt fo­rintot. Ezért az összegért a legeltetési bizottság nemcsak a fuvart vállalja, de a fel- lerakodást is. —. Tavaly még nem volt öntözött területünk — említi Botos István, — hogy 100 kh-t azonban már az idén beren­dezünk? Tovább! 200 fch-ffi talajjavítást hajtunk végre. Százhúsz mázsa pétisót pedig már januárban megrendel­tünk és kifizettünk. Jobban oldódik az, mint a szuper- foszfát 11. Sajnos, a műtrágyázás ér­dekében — néliánv sürgeté­sen kívül — eddig egyéb sem történt. Mint félfüllel hallot­tam, az fmsiz-nél személycsere volt, ezért késik a műtrágya kiadása. Kíváncsi vagyok, va­jon mit szólnának egyesék a kunhegyesi fmsz-nél, ha a pa­tikában nem kapnánk meg a gyógyszert, mert a patikus ál­lást változtatott??.. Jól gazdálkodik a legelteté­si bizottság 200 hóldnyi szán­tójával is. Tavaszi árpát, za­bot, vörös herét, lucernát, ku­koricát, takarmány- és cukor­répát, búzát termel rajta. A termést nemcsak az apaálla­tok és a hat fogatos ló eteté­sére fordítják, hanem jelen­tős mennyiséget adnak el a Terményforgalmi Vállalatnak is? «— b. z. — Náioly László ífagronőmns Javákorabeti, edzett férfi. Arcán, homlokán egy-löét mély barázda; úgy érzem, eze­ket nem is annyira a férfikor évei, rnMtt inkább a felszaba­dulás előtti szűkesztendők vésték oda. Ezekről nem igen szokott szólni; inkább csak a fiatal munkatársak előtt, meg a gyermekeinek. Nem panasz­ként; okulásul. Helyes dolog az ifjúság tekintetét ólykor- olykor a múlt felé fordítani; hadd lássák, honnan jöttek az apák, s mint él ma a család. Magdi gimnáziumba jár; or­vos lesz. had még az „általá­nos?’ ismereteket gyűjti, belő­le gazdász lesz. Ha ugyan meg nem gondolja addig.-,. Édes­apjának — úgy sejtem — nem volna ínyére a más felé for­dulás. Igazi szerelmese a föld­nek; melyik apa nem boldog, ha a fia életében a magáénak látja folytatását?..; Nátuly László 1945-ben azok élén állt, aMk a jogos tulajdonosok ke­zébe adták a földet. Később a termelési bizottság elnöke lett. A társadalom érdekében ki­fejtett munkája nem akadá­lyozta meg abban, hogy min taoazda módjára viselje gond­ját annak a 10 hold kuncsor- bai földnek, melyet a nép ál­lamától kapott. Nátuly László mezőgazdasági szakiskolát végzett; tudta, hogy a répa, len, borsó, pillangósok, ken­der alá mennyi műtrágya kell. Virult a gazdaság, boldo­gult a kis család. Nyolcadik éve annak, hogy a Fegyverre- ki Gépállomásra került. Et­től kezdve megszaporodott gond; munkát követelt az új munkahely, munkát a föld. Két esztendeig viaskodott így a földdel, de tálán még többet — önmagával. Tudta, hogy a népállomás feladata nemcsak a gépi munkák végzése, ha­nem a politikai nevelőmunka falun; a felvilágosítás, mely pontosan, számokban mutatja, hogy nem a keskeny parcellá­ké, hanem a végeláthatatlan tábláké a jövő. A gépállomá- siaknák kell tettel-szóval bi- zamyítaniok, hogy lejárt a lő- val-ökörrel való szántás, a kaszával aratás kora. Nékik Tavaszi, olykor hideg sze­lek suhannak végig a földe­ken; mégis megindult a mun­ka. Elvetették a mákot, fo­lyik a szóló trágyázása. Mióta a tagok megkóstolták saját borukat, még szívesebben ápolják a szőlőt.: A primőr­ház 9 ezer forintos tervéből csak háromezer valósult meg; a melegház egy részében ma virágtermelés főijük. Talán a virág kapósabb lesz, mint a saláta volt... Jó erőben lévő igavonó ökröket vásárolt a tsz. Kissé lemaradt a sertés­hizlalás, de a sőrék körül nincs hiba Rövidesen újjá­építjük a vízvezetéket. A tsz rendszeresen megtöltött köz­gyűlésein a tagok elhatároz­ták: rendbontót, háziszarkát nem tűrnék maguk között. Az ellenőrző bizottság ébersége jelentős támasza a közös va­gyon megőrzésének. Setter István levelező tVf inden olyan ismerós- nek tűnt, mikor be­léptem a hetényi tanyai is­kola egyetlen tantermébe. A falakon költőnagyságok arc­képe, az ABC írott betűi, a kontinensek színes térképe, A levegőben illatozó tinta, papír, ep'ritpsz orrcsiklando­zó szaga mind-mind vissza­idézte a közelmúltat, diák korom emlékeit. A vezető tanító a maga egyszerűségével megkapóan* egészítette ki ezt a képet. Meghatott a kedves környe­zete. Ismét borzashajú, — könyv fölé hajoló tanuló­nak képzeltem magamat, aki — hogy a tíz perc féktelen szabadságát kihasználja *—• papírgalacsinokat dobál:,. A vezető tanító éppen az egyik nyolcadikos diákját korrepetálja kémiából. — Gyöngybe tűkkel kevéske szöveget irt a táblára; „K2 C03, kálium karbo­nát, vagy fahamu; Könnyen oldható. i L’ oglalkozását itt szakí- *■ toltam meg érkezé­semmel Harmincnégy év körüli, élethivatástól duzza­dó fiatalember. Nem han­goskodó. Mindent kétszer át­gondol azután cselekszik. Értelmes beszédű, művelt és könnyen fogja fel a szóban- forgó problémát: Hat éve 'diíetémji tanyák között.. fcefl az egyéni gazdákat ráse­gíteniük i szövetkezeti, a szo­cialista útra. Nékik?... Néki is. De hirdetheti-e egyéni gaz­da, — akit ráadásul „kétlaki- rtak” is bélyegezhet egy kis rosszindulat — a tsz-élet jövő­jét, anélkül, hogy szemébe, vagy háta mögött ne nevetné­nek? ,.. Aligha. Hat évvel ez­előtt történt, hogy Nátuly Idszl^ becsülettel munkált, jóerőben tartott földjét fel­ajánlotta az államnak. Ettől kezdve családján kívül csak a munkájának élt. Nem sokára megcsillant a mellén a Mun­kaérdemérem, 1953-ban az él­csapat: a párt tagja lett. Ma is az; a szocializmus harcosa, a párthatározatok lelkes vég­rehajtója. Kinek Nátuly elv­társ, kinek Laci bácsi ... — el­lensége (nagy szó!) nincs. Miért is lenne?.., Segíti a tsz-eket, járja földjüket. (Akad ugyan, aki azt állítja, hogy nem eleget...) Sók tü­relemmel magyarázta mosta­nában, milyen jól jár az a tsz, amelyik nem sajnálja a ház­táji földet, a termésátlagok emelkedését követő részese­dést a traktorostól. Az ered­mény nem maradt el: vala­mennyi traktorosának meg­van a helye, a földje. Lehet, hogy míg ezt elérte, néhány fehér hajszállal többje lett Mégsem hihetem, hogy saj­nálná; amit tett az embere­lőért, az országért tette, mint immár annyi éven át.i. •— borváró — jő, hallom a replikát, A be* tegség nemigen szokta meg­okolni, miért veszi le lábáról az embert. Ez is igaz. Emel­lett azonban arról sem kell elfeledkezni, hogy az ember te megválogathatja az oko­kat, amelyek munkakiesésre kényszerítik; Nem akar e cikk írója szó­nokolni. de el kell mondania) ha kissé jeszavasan hangzik is, hogy a mi társadalmunk­ban a legfőbb érték az em­ber. Ennek bizonyítéka az a sokszáz kórház, orvosi ren­delő, szanatórium, ahol az ápolásra szorult betegeket kezelik. A társadalom tehát kifejezi megbecsülését. Jog­gal várhatja el így, hogy vele szemben is hasonlóan járja­nak el. Számtalan példával találkoztunk már, amelyek azt bizonyították, hogy dol­gozóink nagyrésze megértettó ezt. A leírt példák nem álta­lánosak, hanem csak egész­ségtelen kinövései kialakuló- félben lévő munkamorálunk­nak, Mégis figyelemre mél­tóak, mert a példa bizonyos fokig ragadós. Ellenük harcolni kötelessé­ge mindenkinek, mert szapo­rodásuk komoly kiesést okoz a termelésben és jelentős veszteséget a tervek teljesíté­sében; — nagy — «n» Gépipari hét Március 17—22 között ren­dezik meg a magyar gépipar első nagyszabású megmoz­dulását, a magyar gépipari hetet, meljme eddig kilenc or­szág jelentette be részvételét) Az első előadást Csergő Já­nos kohó- és gépipari minisz­ter tartja. A gépipari hét so­rán a gépipari tudományos egyesület vidéki csoportjai Győrött, Pécsett, Miskolcon, Esztergomban, Szombathe­lyen és Sopronban tartamait amkétot. (MTI). .........- ■ mi i 14 ezer lakosból csaknem kétezer könyvolvasó Kisújszálláson januárban 7639 könyvet vitt ki 1558 ol­vasó. — Ebből csaknem ezer könyv a szovjet irodalom ter­méke. Február sem sokkal marad el az előző hónaptól) A könyvtárban januárban kezdték meg a diafilm köl­csönzést, s ebből két hónap alatt 128-at vittek ki. — A könyvtárat a tanács anyagi­lag is segíti, hogy az új és népszerű könyveket besze­rezhessék. Az Antarktisz felkutatása vetekszik Amerika felfedezésével — miért emelkedik a Skandináv Félsziget kapcsolatot lehet teremteni az egyes kontinensek geo­déziai hálózatai között, Igen jelentős a geofizika szempontjából a mesterséges hóidnak műszerekkel való felszerelése. Ezek segítségével részleteket lehet megtudni a magas légkör elektromos ré­tegeiről. az ionoszféráról. A beépített Gm-csövek meg­tudják majd határozni a koz­mikus sugárzás eloszlását Új­fajta, különleges magnetomé- terek a földmágneses tér ab­szolút értékét regisztrálják többezer méter magasságban. Ezenkívül a különböző hősu­gárzási viszonyok meghatáro­zására is lehetőség nyílik, ha megfelelő műszereket építünk be a mesterséges holdakba. — A másik vállalkozás az Antarktisz felkutatása kalandokban, erőfeszítésben és hősiességben vetekszik Amerika felfedezésével. Az eddigi mérések szerint az Antarktisz területének nagy részét több kilométer vas­tag jégpáncél fedi, s ez az óriási teher helyenként többszáz méterrel nyomta a tengerszint alá a tényleges szárazföldet. Egyed László egyetemi ta­nár, a nemzetközi geofizikai év Magyar Nemzeti Bizottsá­gának titkára nyilatkozatod adott az MTI munkatársának a geofizikai év első félévé­nek eredményéről: — Immár a felénél járunk az 1957. július 1-én megindult nemzetközi geofizikai évnek, A tudományos világnak ez a méreteiben egyedülálló együtt működése hivatalosan is több mint hatvan, a valóságban pedig több mint kilencven nemzet közös vállalkozását je­lenti a föld megismeréséért folyó harcban. Ez a vállalko­zás már eddig is hatalmas eredményeket könyvelhet el. bár a végzett mérések részle­tes feldolgozása évekig tartó munka lesz majd. — A feladatok 14 tudo­mányág területén oszlanak meg. A legkiemelkedőbb vál­lalkozásként kettőt kell meg­említeni. Az egyik a mester­séges holdak felrepítése, a másik az Antarktisz felkuta­tása. A továbbiakban Egyed László elmondotta, milyen je­lentőségük van a mesterséges holdaknak a föld megismeré­se szempontjából. — A mesterséges hold pályájának gondos vizsgá­latából meg lehet határozni a föld tehetetlenségi nyo- matékát, a föld lapultságát. Ugyancsak ezeknek az ada­toknak felhasználásával í Ezzel beigazolódott az a régi elképzelés, hogy a Skandináv félsziget jelenleg azért emel­kedik, mert a legutolsó jégkor­szak idején e területet borító jégpáncél elolvadt, az óriási terhelés megszűnt e terüle­tanyai tanító és minthogy el mondta, szereti az itten életet, csak a szülők neír táplálnak elég rokonszenve hivatása iránt. Mikor belép tem egy léssé meglepődött mert nem gyakori a látoga­tás errefelé, csak néhánj szülő néz be néha-néhanap- ján hozzá. A járástól ha­vonként egyszer jönnek ki, télvizidején pedig egyáltalán nem; így ismertem meg Csomorjai Ferenc vezető ta­nítót; Beszélgetni kezdtünk az itteni életről és a tanu­lók előremeneteléroL — Mi az oka, hogy fél év­kor tizennyolc tanuló közül kilenc kapott elégtelen osz­tályzatot? A magyarázat nem egyszerű. Több felé nyúlnak a gyökerek, amit a jövőben fel kell szakítanom. Elődeim kissé könnyen vet­ték hivatásukat. Olyan ta­nulókat engedtek át, akik nem tudtak helyesen írni, számtanból egy négyjegyű számot nem tudnak a táb­lára feljegyezni. A fegye­lemre se helyeztek elég súlyt. •— Olyan eset is elő­fordult, hogy a tanulók az órák alatt az iskola tetején járkáltak, az ablakokat be*- verték a felszereléseket ha- i nyagul kezelték | zeket nem úgy mond­1 ta, mintha szemrehá­nyást akarna tenni azok- ’ ,nak a nevelőknek, akik " előtte tanítottak ebben az iskolában, hanem inkább töprengve, hogy mindezek akadályozzák munkáját. — ’ Kis szünet után ismét foly- ; tatía, ! — A hiányzás félévig ■ meghaladta a 187 órát, eb­■ bői igazolatlan 103. Ilyen kislétszámú iskolánál ez túlságosan magas és nagy­ban befolyásolja a tanulók előremeneteiét. Pedig tüzelő­re, vagy felszerelésre sincs gondunk, még nyáron be­szereztük. A tanulók szülei sem szegények, ruhája, ci­pője mindegyiknek vám — Ami még nehézség: a szülői munkaközösség gyen­ge működése; Hetényben még most sem alakult ki az a légkör, ami az iskola és a szülőiház kö­zött a mostani nevelésnek alapvető feltétele. Igaz, las­san feloldódik ez a régi, fa­gyos hangulat, de még most sem az igazi. EnfffvHo hogy egy példával szolgál­jak. Szeptemberben csupár három szülő jött el, ma mái ott tartok, hogy kilenc látó- , gatja az értekezletet; Tu­dom, hogy ez is nagy ered­mény, mégsem az, amit vár­tam, mert az olyan szülői jönnek el, akiknek gyerme­kei jó előmenetelűek. A rossz tanulókéval nem tu­dok beszélgetni, mivel fe­lém sem néznek, hogy kö­zösen megjavítanánk a hibá­kat­I assan bealkonyul, a ta- nító az asztalra készí­ti a lámpát. Szükség lesz rá a világít ásnál Nem tartom fel sokáig, mert kilenc kilométert kel] kerékpároznia, hogy beérjen Jászkisérre a családjához. Nap mint nap, esőben, sár­ban, fagyban megteszi hat éve ezt az útat hogy a szét­szórt aprócska tanyák közé elhozza a kultúrát. Búcsúzom tőle abban a reményben, hogy a jövőben több megértésre talál mun­kája. A szülők úgy kezelik, mint olyan embert, akinek hivatása fényt vinni a régi, mohoscserepes tanyák vilá­gába. Jobban megértik erő­feszítéseit és több támoga­tást adnak neki. Igazán megérdemelné. Arnóth A. József

Next

/
Thumbnails
Contents