Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-12 / 60. szám
WLAG PROLETÁRJAI EGYESOUETEKt SZOLJI OK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 60. szám. ARA: 50 fillér. 1958. március 12. szerda. KULTURÁLIS ÉLETÜNK VJ VTAKOTS égi igazság az, hogy a maradi, a visszahúzó, az el- múlt, letűnt világhoz tartozó a fejekben marad meg legtovább. Megváltozik a gazdasági élet. új utakat talál a technika, másképpen élünk, de bizony, a gondolkodásunkban még igen sok a visszahúzó, az elmúlt tőkés világ maradványa. Ezért van óriási jelentősége a szocialista kultúrának. Szinte az egyetlen eszköz ahhoz, hogy gondolkodásunk utolérje másirányú fejlődésünket A kultúra jelentőségét igen jól felismerték az elnyomó rendszerekben is. Gondjuk volt arra, hogy a tömegeket a saját kultúrájukkal itassák át. esetleg olcsó pótszerekkel, ponyvaregényekkel, giccses filmekkel pótolják. De ezek is egyértelműen sugározták a bur- zsoá gondolkodásmódot. Egyedül vagy a világon lopjál, csaljál, szerezz pénzt, hiszen pénzért minden kapható, kényelem, szép ruhák, autó, szerelem. Mindnyájan emlékszünk a régi andalító, heppiendes filmekre, ahol a dúsgazdag vezér- igazgató minden esetben elveszi a koldússzegény gépírókisasszonyt. Az élet óráról órára megcáfolta az ilyen hamis nézetet, de mégis milliók éltek az ilyenfajta öncsaló „kultúrán”. A felszabadulás után a párt és a népi állam rohamléptekkel látott neki, hogy a kultúra frontján is végrehajthassa a frontáttörést. Elég csak arra utalni, hogy a Horthy- korszak egész könyvkiadása 25 év alatt nem produkált any- nyit, sem a megjelent könyvek számát, sem példányszámút illetően, mint amennyit 5—6 év alatt a népi demokratikus könyvkiadás termelt. A mozilátogatók száma többszörösbe emelkedett, a színházak eljutottak a legkisebb faluba is. Természettudományos előadások ezrei terjesztik a dialektikus materialista világnézetet Kétségtelenül hatalmas eredményeket értünk el. Nagy tömegek kapcsolódtak be a szocialista kultúra áramkörébe. És itt nem hallgathatjuk el. hogy kultúránk arculatának átalakításában óriási helyet foglal el a szovjet irodalom, a szovjet kultúra. Gondoljunk csak a Volokalamszki országútra, Ehrenburg Viharára és a sok szakkönyvre a gyorsforgácsolásról, a micsurini biológiáról. Emlékezzünk arra, hogy az első filmek között, amelyek Magyarországra jöttek a felszabadulás után. milyen nagyszerű, emberségre, szocializmusra nevelő alkotások voltak. Örök élményünk marad a Tovaris P., a Reszket a föld. és még sok más. Népi tánccsooortjaink új ihletést kaptak a nagyszerű Alexandrov együttestől. Pjatnyickijéktól és több más Magyarországon járt együttestől. Azt hisszük, fölösleges tovább sorolni. Még csak annyit tegyünk hozzá, hogy a magyar kultúra a szovjet példa nyomán virágzásnak indult. Értékes irodalmi alkotások, új utakon járó szocialista filmek, új magyar drámák, értékes, művészi festmények és szobrok hosszú sora jelzi ezt a fellendülést. Nincsen olyan búzatábla, ahol kisebb-nagyobb mértékben meg ne teremnének a gyomnövények. A mi fiatal népi kultúránk is az ilyen búzatáblához hasonlít. Bizony, a gyomnövények nálunk is megteremtek. És sajnos, meglehetősen gyorsan elburjánzottak, hiszen a még meg nem változott gondolkodás, a fejekben uralkodó zűrzavar alaposan hozzájárult terjedésükhöz. Különösen 1956 felé terjedtek el egyre nagyobb mértékben. A polgári gondolkodás apostolai alaposan kihasználták irodalmunknak és a szoviet irodalomnak is azt a meglévő hibáját, hogv a jószándékú művek igen gyakran sematizmusba torkollottak Ezek a szürke, erőtlen és sematikus művek aláásták néha még az igazi alkotások hitelét is. Ebben a légkörben kezdődött meg az irodalom és a kultúra más ágainak egves művelői részéről a? ellenforradalom szellemi előkészítése. Halálhangulatú versek, pesszimizmust sugárzó recénvek. a polgári gondolkozás nyílt dicsőítését fennen hirdető drámák, a nyugati dekadens absztraktokat utánzó festmények eevmás után kerültek kiadásra. Persze, itt is. mint az élet más területein, a XX. Kongresszus dicsőítésének ürügyén. A véres ellenforradalom visszaszorította, megbéní** tóttá a kulturális életet. Éppen az értelmiség igen nagy számban vált tudatos, vagy öntudatlan hívévé az ellen- forradalmi restaurációnak. Az ellenforradalom leverése után igen sokan hallgatásba vonultak, szinte úgy látszott, megáll a kultúrális élet. Persze, az életet nem lehet megállítani. Akadtak költők, mint Fodor József, írók. mint Mesterházi Lajos, akik elsőkként álltak a szocializmus ügye mellé. Példájukat követték egyre többen, és többen. Üjra megindult az élet, egészségesebb alapokon. A hibákra jobban ügyeltek immár, igyekeztek és igyekeznek új utakat keresni. Olyanokat, amelvek a szocialista mondanivaló mellett nagvobb gondot fordítanak a formai tökéletességre, az érthető, emberi közelségre. Az új út keresése folyik, de mint minden keresés, elég sok még itt is a tévelygés, a buktató. Bizonytalan hangvétel, a régi sematizmusba vissza-vissza tévedő tárgwálasztás a fő veszélyek, amelvek újrazsendülő kultúránkat fenyegetik. Emellett másik komoly veszély is van. Az ellenforradalmat lassan, de biztosan ki«zorítiuk a politikai és gazdasági élet minden ágából. Ezek az elemek, egvéb vadászterület hí ián. a kultúra berkeire vetik magukat. Kibasználiák azt a helyzetet. hogy lényegesen nehezehh kulturális alkotásokban észrevenni az ellenséges tendenciát, mint bárhol másutt. Ezért itt ártanak a legtöbbet Érdemes megnéznünk, hogyan, állunk a kultúráért folytatott harcunkkal Szolnok megvében. Tagadhatatlan, hogy a nagy megrázkódtatás után elég gyorsan állt talpra a megye kulturális élete Hamar megszerveződtek az öntevékeny kultúrcsonortok Élénk élet fnb^k a iárási és községi kultúrházakhan Teljes gőzzel folvnak a természettudományos ismeretteriesztő előadások. A menve írói egvre több írással kooogtatnak a Néplap karmán. Ha a kénnek ezt az oldalát nézzük minden mndben van. Sajnos van ennek a képnek másik oldala is. És ez, a másik oldal azt mutatia. hogy bizony nagyon sok mindenen kell még változtatni. Az öateyékfifty csoapfjük ige» Sfíúum seleiig s&aet aőso* A március I5*i, március 21-i es az ápntis 4-i ünnepségek Szolnokon A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tömegszervezetek városi vezetői tanácskozást tartottak a tavaszi ünnepségek. évfordulók megrendezéséről. Sorrendben március 15 következik elsőnek. Március 14-én este a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a helyőrségi Tiszti Klub „1848—49 irodalma a szabadságharcban” címmel irodalmi műsoros estet rendez. A Hazafias Népfront és a Kommunista Ifjúsági Szövetség városi bizottsága március 15-én koszorúzás! ünnepséget tart. Este pedig a Megyei Tanács nagytermében ünnepi nagygyűlést rendeznek. Az iskolákban március 15 tanítási szünnap ígv az iskolai ünneDségeket március 14-én tartják. A dicsőséges 19 es Tanács- köztársaság 39. évfordulójára, március 21-én szintén emlék- kiállítás nyílik. 20-án este „Népünk élete” címmel a Magvar—Szovjet Baráti Társaság és a Tiszti Klub rende- ; zésében. I Ezen az estén 19-es vöröskatonák. illegális kommunis- ‘ták találkoznak a fiatalokkal. Március 21-én a Megyei Tanács nagytermében lesz díszünnepség. A város párt- alapszervezeteiben március 15-től március 21-ig szabad- pártnapokon emlékeznek meg az első magyar proletárdiktatúráról. A két ünnep mintegy előkészítője népünk nagy nemzeti ünnepének, április 4-nek. hazánk felszabadulása évfordulójának. Április 3-án a szolnoki Szigligeti Színházban díszelőadással egybekötött ünnepséget tart a pártbizottság. A Szigligeti Színház művészei Dobozi Imre: Szélvihar című háromfelvonásos drámáiét mutatják be a nap tiszteletére. Április 4-én re'f'el ünnepi zászlódíszbe öltözve várja a város az üzemek, vállalatok tömevszervezetek képviselőit a koszorúzási ünnepségekre. A koszorúzások után ünnepi szabadféri nagygyűlés lesz a Kossuth téren. Vámsunk minden lakosa készül, hogy méltóképpen meg- ünp°peije népünk nagy évfordulóit. KLnnyeLb műm',425 szer lórin! magukirl ás Aki az Erdőgazdaság karcagi csemetekertjében jár, érdekes, újszerű gépre lesz figyelmes. Lánctalpas, DT—35., vagy Sz—80 vontatja: nyomában fellazul a föld. szorgos munkáskezek gyűjtik össze ás rakják rendbe a kiemelt suhángokat. Dolgozott már ilyen gép Kisújszálláson, Kun- jzentmártonban. Kengyelen, Tiszaszőllősön Is. Nem sokára összegen tíz könnyíti majd meg az erdészeti dolgozók munkáját, teszi eredményesebbé a kitermelést, s fásítást. Vaiop honnan származott megyénkbe ez az egvszerű. s mégis nagyteliesítménvű gép? — ezt a kérdést tettük fel Tóth Károly erdőmérnöknek — Megyénkből — így a meglepő válasz. — Az újítás — bár nyugodtan nevezhetem találmánynak is — a kunszentmártoni erdészet gépműhelyében született, az egész kollektíva lelkes közreműködésével. Tíz óra alatt tizenötezer su- hángot emel ki. Ezt a munkát eddig ásóval vé^^ék Százhúsz ember munkáját végzi el könnyedén a kunszentmártoniak találmánya. S milyen olcsón! A kiemelés költségét egv tizedére csökkenti. Szolnok megyében évente kb 500 ezer sutién- kerül kitermelésre. Az addigi 450 ezer forintos költséget alapul véve, 425 ezer forintos évi megtakarítás érhető el. A gépet az Erdőgazdaság műhelyei igen olcsón: hatezer forintból elő tudják állítani. — Mi a „suhángsoría- kiemelő gép” lényege? — Egy U-alakúra hajlított éles páncéllemez, mely mintegy negyven centiméter mélyen halad a földben, a su- hángok gyökerei alatt. Munka közben a talaj annyira fellazul, hogy a suhángok kiemelése szinte gyerekjáték. Facsemeték kiemelése már régebben is lehető volt gépi erővel: suhángoké azonban első ízben. A szocialista építőmunka. a nagvüzemesítésre való törekvés nagvszerű alkotása ez a megyénkben tervezett gép. Emelkedett a termelés A Szabad Demokrata Párt követelése Berlin (MTI) Mende, a Sza u-ad Demokrata Párt elnöke nyilvános gyűlésen közöké hegy pártja a bonni parla ment legközelebbi külügy' vitáján követelni fogja, Nyu gat.Németország vegye fel a diplomáciai kapcsolatoka: Magyarország, Lengyelország Csehszlovákia, Románia. Bul gária éss a Kínai Népköztár -aság kormányávaL A múlt évben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Péti Nitrogénművek. Az első műtrágya 1932 augusztusában 'terült ki a gyárból. Kezdetben 400 mun'-ás dolgozott az üzemben és napi termelése 8 vagon műtrágya volt. csaknem 1900 a létszám és 32—33 vagon műtrágya a n termelés. A gyárban induláskor csak kétfajta cikket: pé sót és salétromsavat gyártót ak, ma nyolcféle vegyianyagot állítanak elő. ■ — ------— — i------1—i, - -I — II——-M-a-w f ■:■» Új tsz ala-til! Kuücsar'jün Pontosan nem lehet tudni hány dolgozó paraszt van a községben, aki megbánta hogy ötvenhatban felhagyott a közös gazdálkodással... A jelek szerint sok, számuk pe dig egyre nő. Nem sok ideje annak, hogy heten, kik annak idején jól boldogultak a tsz ben, ismét összefog'ak Jófajta, 15—16 aranykorona; földjük van; összesen közel ötven hold. Ha szűknek bizonyulna számukra a határ, még az állami tartalékból is kaphatnának. Hét tehene, há rom lova és igen sok sertése ....... *% 1 va n az alapítóknak. Istállóépületeik sértetlenek; négy, egyenként ÍOO köbméteres silógödör várja, hogy a nagyüzemi állattenyésztés érdekében kerüljön mihamar felhasználásra. Ha az eddig ösz- rzefogott gazdák három olyan jelentkezőre találnak, akikel szíveden dolgoznak majd együtt: bizonnyal megkapják a működési engedélyt, őszre új, frissen festett tábla hirdeti majd Kuncsorbán a sízö- vetkezeti mozgalom előretörését: „Kossuth Mg. Tsz”... A nehézségek ellenére is SIKERÜLI A tagság teljes létszámmal megjelent a mérlegzáró közgyűlésen. A jászárokszállási Cipő KTSZ dolgozói nemcsak a munkában, hanem a munkával kapcsolatos értekezleteken is rendszeresen részt- vesznek, hogy javaslataikkal segítsék a vezetőség munkáját. Ezen a napon az 1957-es év eredményeit és hiányosságait beszélték meg a gazdasági számítások alapján. A beszámolók részleteiben elemezték az elmúlt évet és a vitánál is megáll'apították, hogy az ellenforradalom a KTSZ dolgozóitól mintegy 25—30 ezer forintot rabolt el, ami tagonként közel 300 forintot jelentett volna. Az év elején, mivel az üzemekben a sztrájkok akadályozták a munkát, anyag nem érkezett pedig mennyire dolgoztak volna a munkások. A második negyedévben a terv szerint sok női szandált kellett készíteni, hogy a lakosság igényeit kielégítsék. A női szandál tervszáma igen alacsony és ezt a lemaradást már behozni nem is tudták. A nehézségek 8,5 százalékos lema radást okoztak az évi terv tel jesitésénél. A szövetkezet iparkodott a bajokon úgy segíteni, hogy a megrendeléses munkát fokozza. azonban itt is nehézségekbe ütközött, mert az ellenforradalom rémhíreinek felült emberek az októberi hónapban lázasan vásároltak. Ennek az őrjöngő vásárlásnak eredménye lett, hogy kevesebb megrendelést kapott a KTSZ. A szédületes vásárlást nemcsak a szövetkezet, hanem a vásárló is megérezte. Akkor mindegy volt, milyen az áru. megvette, csak pénze ne maradjon a házánál. Ma vehetne szebbet-jobbat, de ott van a régi és a pénz is másra kell. A bajok ellenére azért a KTSZ csak nyereséggel zárt. A tervezeU 3,5 százalékos nyereséget 340 ezer forinttal teljesítette túl, mely összeg 43 százaléka kerüM, kiosztásra osztalék címén. A mérlegzáró közgyűlésen a dolgozók meg is kapták a munkájuk arányában az osztalékot. Száz forint munkabérre 7,56 forint jutott, ami átlagban a munkásoknak 1000 —1200 forintot jelentett. A múlt év utolsó negyedében a részjegy-alapot is fokozták, ami 3000 Ft-os emelkedést eredményezett. 1958-ban nagyobb eredményeket szeretnének elérni. Ez azonban nemcsak rajtuk múlik. Már az első negyedévben nehézségeket okozott aa anyagellátás. Kevés a bőr és egyes bőröknél a minőségben, színben vannak hibák. A férfiak és a nők is — ha kevésbé —, de kedvelik a fekete cipőket és ebből kapnak legkevesebbet. A gyakorlat meg ez- idáig azt mutatta, hogy egy férfi sem csináltatott lila cipőt a szövetkezetnél, pedig ebből a színből bőven áll a KTSZ rendelkezésére anyag. A második negyedéves terv szerint a szövetkezet mintegy 85 százalékban van leterhelve és a fennmaradt kapacitást megrendelésekből kell pótolnia. Ehhez megfelelő anyag is szükséges. A KTSZ dolgozói az 1957-es esztendőt a nehézségek ellenére is sikerre vitték, az 1958- as évvel sem fognak megalkudni. hanem becsületes munkájukkal eredményessé teszik. — ab — rókát adnak, és ezt illetékes szerveknek csak az utolsó percben jelentik be. hogy ne legyen már módjuk leállítani az előadást. Maszek-brigádok kóborolnak a megyében, és a megyei művelődésügyi osztályt kijátszva, tartanak a bur- Z60á szeméttől elöntött előadásokat a városok és falvak dolgozóinak. A természettudományos előadások egv részéből hiányzik a harcos, határozott állásfoglalás. A Néplaphoz beküldött irodalmi munkák egy része is idegen hatásokat tükröz vissza. A kultúrházak kénytelenek a bevételi terv teljesítése végett engedményeket tenni a színvonal rovására. Sajnálatosán elterjedt a megyében — elsősorban a fiatalság között — a rikító jazznak, az ízléstelen kozmopolita táncoknak, nyegle dalszövegeknek mértéktelen szeretete. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy lapunk, amikor határozottan állást foglalt az egyik ilyen kozmopolita dalszöveg ellen, egész sor gyalázkodó — természetesen névtelen — levelet kapott. A kultúrálatlanságból és tudatlanságból eredő levelekről nem is beszélve, jócskán vannak ezek között olyanok is. amelyekről nyugodtan mondhatjuk hogy az ellenség hangját tükrözik. Megírja egy ilyen levél például, hogy ha a lapnak nem tetszik ez a szöveg, akkor ü&mfc dali a afflielrtrtl az talán tföBalaasI* lm. JUs hiszem, az ilyen nézetek ellenséges voltát bizonyítani sem kell. Mindebből azt a tanulságot kell levonni, hogy a megye minden kulturális munkására óriási feladat vár, hogy lenyesegesse a kultúrának eme vadhajtásait. Marosán elv-társ mondotta a szakszervezetek XIX. kongresszusán, hogy ha a munkásosztály vezető ereje a szocializmus építésének, akkor ez kifejezésre kell, hogy jusson az irodalomban és a művészetben is. És ami az országos kultúréletre vonatkozik, természetesen megyei szinten is érvényes. Sokat kell foglalkozni a munkások történetével és harcával, kevesebbet a kispolgári negatív érzésekkel és figurákkal. A falu szocialista építésének hőseivel is feltétlenül foglalkoznia kell megyénk minden kulturális szervének és munkásának. Többet, sokkal többet, mint eddig. Kultúránk új utakon jár. de igen sok a zsákutca, az útvesztő. A szocializmus iránti lelkesedéstől áthatva, és a párt útmutatásait követve, össze kell szednünk minden erőnket, hogy kulturális téren is utolérjük azt a csodálatos szocialista átalakulást, amelyet a mi országunk az iparban, a mezőgazdaságban, a szocialista jellegű iötéanények megte- wstáés^x-a Hasiad te. ......... I
