Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-11 / 59. szám
ismerkedjünk a szövetkezeti élet törvényéivé! — Melyek a közös gazdaság alapjai? — A közös gazdaság a terme-Ide tartozik még a tagok állőszövetkezetbe tötmjrült dolgozó parasztok szövetkezeti gazdasága. Céljá: a szövetkezet tagjai szorgalmasan végzett együttes munkával növeljék a földek íermésíiozamát, állattenyésztését, ezek jövedelmezőségét, s így maguk, valamint családjuk számára jómódú, kultúrált életet biztosítanak, A termelés technikai alapját az állami mezőgazdasági gépállomások erő- és munkagépei biztosítják. Ez az utóbbi teszi lehetővé tulajdonképpen a fejlett nagyüzemi termelés megvalósítását, A közös gazdaság alapja tehát a termelőszövetkezet szocialista tulajdonát képezi, s azokat a vagyontárgyakat, amelyeket meghatározott cél elérésére egy egységbe fognak össze, tsz alapnak nevezzük. Ezek számát, nagyságát» létesítésük rendjét, valamint rendeltetésüket a korábban már ismertetett mintaalapszabály határozza meg. Ea rendelkezik a felhasználás jogi rendjéről is. A közös gazdaság területéhez tartozik a tagok tulajdonában, haszonélvezetében lévő bármilyen címen ténylegesen használt összes földterület, a háztáji gazdálkodásra kiadott és megtartható terület kivételével. Ide tartozik még az állam által tartós és ingyenes használatra átadott terület, továbbá az, amit a tsz kezelésébe és használatába adtak bármilyen címen. A tagok által közös használatban való földeken a régi tulajdonos egyéni tulajdonjoga továbbra is fennmarad, mint ahogy az állam által használatra átadott földek is állami tulajdonban maradnak. A közös gazdálkodás területi egységét és állandóságát az a tulajdonjogi korlátozás biztosítja, hogy a tsz közös gazdálkodási területe sem elidegenítés, sem bérbeadás útján nem csökkenthető. A szövetkezeti vagyon tehát a tagok közös tulajdona. Ezt azonban nem szabad összetéveszteni a fel nem osztható szövetkezeti vagyonnal. A szövetkezeti alap — erről később majd szó lesz — a közös vagyon egy része. Ide tartozik á tsz célkitűzéseinek megvalósítására szolgáló minden vagyontárgy, amely a közösség tulajdonában van. tál bevitt igás-. és haszonállat- mag, takarmány, gazdasági épület, az állam által juttatott minden vagyontárgy, a közös gazdálkodás keretében termelt termény, a tenyésztett állat és szaporulata, az előállított termék, s annak az értékesítés folytán kapott ellenértéke. Ezenkívül a tsz által akár saját erőből, akár állami támogatással létesített épület, vagy berendezés és tulajdonul megszerzett egyéb vagyontárgy, vagy a tszt bármilyen címen megillető követelés stb. A közös tulajdon azt jelenti, hogy a szövetkezet minden tagja gazdája annak a vagyonnak, amely fölött a termelőszövetkezet rendelkezik. A tsz a közös vagyon keretében fel nem osztható szövetkezeti alapot, amellett a folyamatos gazdálkodáshoz szükséges vetőmag- és takarmányalapot, valamint szociális és kultúrális alapot létesít. A fel nem osztható szövetkezeti alap a tsz állóeszközeinek tehermentes részét tartalmazza, valamint a fentiek létesítéséhez tartalékolt pénzösz- szegeket. A tsz erősödésének legfontosabb feltétele a fel nem osztható szövetkezeti alapba helyezett vagyon növekedése. Minél nagyobb ez a közös vagyon, annál szilárdabb alapokon áll a szövetkezet. Növelheti beruházásait, egyre jobban fejlesztheti, belterjesebbé, jövedelmezőbbé teheti a közös gazdaságot. Közösségi törvény, hogy fel nem osztható szövetkezeti alapban lévő vagyont a tagok 'között nem szabad szétosztani, sőt, a gazdasági erő és a Földalatti gyógyfürdő létesül A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet karsztvíz kutató csoportja nemrégiben fejezte be kutatásait Miskolc-Tapolca vidékén. A kutatás során fúrásokból az egyik barlangrendszerben harminc fokos hőforrás tört fel. Ekkor javasolták, hogy létesítsenek földalatti gyógyfürdőt. A tanács örömmel fogadta mind a kutatás eredményét, mind a javaslatot. Az ország első barlanghőfiirdőjének tervei már elkészültek. jólét fokozása érdekében állandóan növelni kell. A közös vagyon növelése és védelme minden tag alapvető kötelessége. Nagyon fontos, hogy az elnök és a vezetőség a törvények, a rendeletek előírásainak betartásával megkülönböztetett figyelemmel biztosítsák a tervszerű növelést és megvédést. Szigorúan büntetik azt «— akár tsz tag, akár vezető, akár kívülálló személy —, aki a közös szövetkezeti alapot, tulajdont csorbítja, megkárosítja, vagy veszélyezteti. * ,,Ismerkedjünk a szövetkezeti élet törvényeivel” című rovatunk legközelebb azokkal az alapvető elvekkel foglalkozik, amelyeket az alapszabály tartalmaz és amit a közös gazdálkodás során szem- előtt kell tartani, B. F. Jólsakerult a foldmővesszövetkezefí küldöttgyűlés Zagyvarékason Vasárnap délután 2 órakor Zagyvarékason a földművesszövetkezet küldöttgyűlést tartott. Dobos Menyhért, a szövetkezet igazgatósági elnöke beszámolt a szövetkezet 1957. évi munkájáról. Beszámolója elején külpolitikai eseményekkel foglalkozott, majd rátért a földművesszövetkezet gazdasági és politikai munkájának az ismertetésére. 1958, évhez viszonyítva *— mondotta 17 százalékkal teljesítette túl jövedelmezőségi tervét, 1956-ban 921 tagja volt s ez a szám év végére 1018 lőre növekedett. A földművesszövetkezet tagságának mintegy 43 százaléka fizette be második részjegyét, s így a szövetkezet vagyona elérte az 1105 százezer forintot, A mezőgazdasági termelés tekintetében a földművesszövetkezet cukorrépa szerződés- kötési tervét 104 százalékra teljesítette s ennek alapján Tanácskozás a mezőgazdasági dolgozók jobb munkaellátásáról és baleset- védelméről Tegnap Szolnokon a Vízügyi Igazgatóság épületében egynapos tanácskozást tartottak az állami gazdaságok, gépállomások, erdőgazdaságok, s egyéb mezőgazda- sági nagyüzemek balesetvédelmi megbízottai és munkásellátási felelősei; Az értekezletet a ME- DOSZ, a rendőrség közlekedési osztályával és az SzMT hívták össze; A megyében számos helyen tapasztalták, hogy nem tartják be a balesetvédelmi előírásokat, s a mezőgazdasági dolgozókról nem kellően gondoskodnak, A tanácskozás során négy előadás hangzott el, három filmet vetítettek, majd vita következett; ............. ■■ Ad amik Mihály, a ME- DOSZ megyei szervezetének munkatársa elmondotta, hogy rövidesen az állami gazdaságok, gépállomások vezetőit Is meghívják egy ilyen tanácskozásra, s az itt elhangzott előadások és a bemutatott filmek alapján kötelesek üzemekben is az előírásokat betartani, A MEDOSZ, az SzMT és a rendőrség az eddigieknél nagyobb ellenőrzést gyakorol a balesetvédelem terén és úgyszintén jobban ellenőrzik majd a munkásellátást is. A mulasztókat szigorúan felelősségre vonják. K. Tudict-z, Uo-tyty.'. az MSZMP agrárpolitikájának tézisei meghatározzák „A mezőgazdasági termelés fejlesztése és szocialista áralakítása egységes, elválaszthatatlan feladatot képez. A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének, a dolgozó nép, s ezen belül a parasztság jóléte állandó növelésének.’* — a nagyüzemi mezőgazdaság kialakításának folyamata a történelem tanulsága szerint kétféleképpen mehet végbe. A kapitalista államokban úgy, hogy a kis gazdaságok — mivel drágán termelnek és nem képesek versenyezni a tőkés nagyüzemekkel — tömegesen mennek tönkre, földjeik fokozatosan a nagytőke kezébe kerülnek, s ők nincstelenné válnak. A szocializmust építő államokban a kisüzemek erőiket önkéntes szövetkezés útján összefogják és a kisüzemi formát saját elhatározásukból a többi és olcsóbb termelésre képes szövetkezeti nagyüzemmel cserélik fel, a föld igazi gazdái lesznek. — az 1956-os októberi ellenforradalom komoly károka' okozott megyénk termelőszö vetkezeteiben is 1957. januá- els én 139 mezőgazdasági tsz és 68 tszcs maradt. 1958. ja nuár elsején már 218 mezőgazdasági tsz és 138 tszcs működött, 25 ezer 688 taggal. — az elmúlt évben Szolnok megye termelőszövetkezeti búzából holdanként 2,19 rozsból 0,5, árpából 2,52, zabból 0,8, kukoricából 1,6, cukorrépából 10, rizsből 0,5 mázsával termeltek többet, mint az egyéni gazdák. — a tsz-ek tiszta vagyona alaposan megnőtt 1953-ban a fel nem osztható szövetkezeti alap 60 millió forint volt, 1958. január elsején 139 millió forint lett. Ugyanakkor a tsz-ek összes vagyona elérte a 438 millió forintot. A tiszta vagyon 1953-ban csak 42 millió forint, most elérte a 2’0 .millió forintot — a nagyüzemi gazdálkodás fölényét mutatja a tagok részesedésének aránya. 1953- ban az egy munkaegység ér- .-ke 21,88 forint volt 1957- bem 33,50 forint. — nemcsak a termelésben, hmem. az áru termelésben is megelőzték a tsz-ek az egyéni gazdákat. Hasonló a helyzet az állati termékek termelésénél is. — az éllenforradalom nemcsak a közös gazdaságokra volt káros, hanem számos beületes parasztot tévesztett neg, olyanokat, akik hűsége« építői voltak a tsz-eknek, s akiknek nagyrésze ma már belátta tévedéséi, s újra visz szatért a szövetkezetekbe Széknek a száma január 1-t® megközelíti a másfélezret,. ßecsület és bizalom Mint ahogy a munkásasszo- ha megvan n váza, hozzák el nyok szokták, Mátyás Lajos- neki. né, a szolnoki Járműjavító Nem is remélt semmi jót dolgozója is megkapta feb- Mátyásné, de a két dolgozó- ruári fizetését. A pénz kéz- társa sem. öt nap után ki cm- hezvétele és a munkaidő le- lékezik egy olyan forgalmas teltével első dolga volt, hogy üzletben az ottmaradt vázára, háztartásában hiányzó egy- Ha aznap keresi, reménye lett két dolgot, ahogy a „keret?’ volna. engedi, pótolja. Csak akkor csodálkozott, Hazamenet, betért az Üveg- mikor a két dolgozótársa visz- és Porcelánértélcesitő üzletbe, szajövet az ötnappal előbb ki- , , ..... ... ,, választott vázát elébe teszik. tobb aproSag metoí e°V Van becsűdet és bizalom az vázát is vásárolt. A sok kis jócg., ás Porcelánértékesítő csomag összeszedésénél fi- dolgozóiban. Becsület azért, gyeimét elkerülte a váza és mert megőrizték egy vásárló anélkül távozott. A hiányt becsületes munkájával kere- csak otthon vette észre. Az- sett forintjain vásárolt árut. nap már nem mehetett vissza, Visszaadták. Bizalom, mert a mert az üzlet munkaideje le- vázáért menő két munkásnőt járt. Másnap, szombaton ő to- nem ismerve, is bíztak az em. vább dolgozott, mint az üzlet bérben. Úgy éreztek, masok is nyitvatartott. Hétfőn szintén ugyanolyan becsületesek, mini nem tudott bemenni, mert ők maguk, munka után politikai oktató- Az üvegbolt dolgozóinak son vett részt. Majd kedden ezúton mondanak köszönetét két dolgozó társa ment a vá- cselekedetükért, Mátyás Iharosba, akiket megkért, hogy josné és c Járműjavító dolgomén jenek be az üvegboltba és zói, —ab —■ 15 kataszteri hold földön egy cukorrépatermelői társulást is létrehozott. Ezután a küldöttgyűlésnek beszámolt a gépállomás és a szövetkezet között létrejött szerződéskötésről. Ismertette a gépi szántási tervet s hangsúlyozta, hogy ennek teljesítése komoly és nehéz feladatot ró a földművesszövetkezetre. Ennek végrehajtása érdekében a körzetekbe kihelyezett 7 gép mellé olyan dü- lőfelelősöket állítanak be. akik ismerik a hozzátartozó körzetet és köztiszteletben állnak a dolgozó parasztság előtt. Beszámolójában Dobos elvtárs elmondotta, hogy a szövetkezet raktárában egész éven át lehet kapni pétisót, szuperfoszfát és kálisó műtrágyaféleségeket, valamint permetező és egyéb védekező anyagokat A írni trágyái elhasznál as érdekében tavasszal kísérleti mintaparcellát állítattak fel, ahol a gazdálkodók meggyőződhetnek a műtrágyázás jelentőségéről. Dobos elvtárs a Vörös-brigád és a Rákóczi Termelő- szövetkezet eredményeinek az ismertetésével is foglalkozott. Elmondotta, hogy volt olyan termelőszövetkezeti tag, akinek jövedelme elérte a 18—20 ezer forintot. A szövetkezet vagyonával kapcsolatban a következőket mondotta: „A szövetkezet évi jövedelme 332 ezer forint, melyből a szövetkezet tagsága 59 ezer forint visszatérítést kap.” Beszámolója végén a vagyonvédelem fontosságára és jelentőségére hívta fel a küldöttek figyelmét. A küldöttgyűlés a jelölő bizottság által felterjesztett új vezetőséget egyhangúlag megválasztotta, majd Turcsányi Katalin, a szolnoki járás föld- müvesszövetkezet központjának dolgozója díszoklevelet és emléklapot osztott ki azoknak a földművesszövetkezeti tagoknak, akik az ellenforradalom ideje alatt a szövetkezeti mozgalom védelmében bátor helytállást tanúsítottak, Tamási Mátyás Szolnoki F. J. K, Máluát kértem — szidást kaptam Nem vagyak borivó ember, s mint ilyen igen ritkán nyitok be italboltba. A minap a meglehetősen zsíros ebédre kívántam a sört, A munkahelyemmel szemben lévő „talponállódban -* pénztárosnő udvar.asan, kedvesen tudtomra adta, hogy sör nincs, csak bor és töményszesz.. Egyiket sem kertem, hanem egy nagy málnát blokkoltattam. A kiszolgáló megnézte. a blokkot, s miután megerősítettem, hogy tényleg málnát kérek — a foga között ugyan, de — éktalcn káromkodásban tört ki. Ezt nem vehettem magamra, mert kiszolgálás közben két méternyit oldalra lépett, de hogy nekem szólt, azt láttam az arcáról, 3 abból, hogy folyton a málnát emlegette. ,,Helyes‘‘ viselkedését betetőzte még udvarias magatartásával is; letette a málnát a pultra tőlem két méterre, s csak tülekedéssel tudtam hozzájutni; Nem tudom azt, hogy a Vendéglátó Vállalat dolgozói a kiadott italok után kapják-e a fizetésüket, vagy sem. De ha Így van, módot kellene találni arra, hogy no érje őket anyagi károsodás őket, ha esetleg két liter rummal kevesebbet adtak el a. normánál. S talán akkor nyugodtan bemehet az ember egy nagy málnaszörpöt meginni — anélkül, hogy kiszolgálás közben őt és a málnát is elátkoznák, * ------X N. Az illetékesek figyelmébe! A tavaszi munkák megm- dulésávalNegyre több helyről hajlani panaszt a termelőszövetkezetek részéről. A panasz főleg két vállalatot éráit, — Egyik a MEZOMAG V. Szolnoki Kirendeltsége. Ennél a vállalatnál úgy látszik nem ismerik eléggé a megjelent rendeleteket, —* A helyzet ugyanis a következő: A vállalat nem küldi le a lucerna, vagy vörösheremagot a termelőszövetkezeteknek, ha az illető termelőszövetkezet csak a mag árára küld fedezet- igazolást. Ok követelik a zsákokra is a fedezeteket. Milyen jogon teszik ezt? Az 1/1958. PM. és FM. együttes rendelet 13. paragrafusa, mely a termelőszövetkezetek hitelgazdálkodáséval foglalkozik, — előírja, hogy: „Ha a termelőszövetkezet késedelmesen fizet, az áruszállítást, vagy egyéb szolgáltatást az erre szerződött állami vállalatok, szervek és szövetkezetek csak Egyéves a lottó Egy év telt el azóta, hogy külföldi tapasztalatok alapján nálunk is bevezették a lottót. A lottó népszerűsége szinte hétről-hétre fokozódik, s az ebből számlázó jövedelmet pedig lakások építésére fordítja államunk.. Amikor a lottó-játék bevezetését elhatározták, legfeljebb egymülió szelvény eladására számítottak, az első sorsoláson, 1957 március 7-én azonban már 1 tjvülió 5(>0 ezer 891 szelvény vett részt. A múlt év végére 2 és fél millió fölé emelkedett az átlagos heti szelvényeladás, s egy alkalommal, a 13. játékhéten 2 millió 891' ezer 114 lottószelvényt küldtek be a fogadók. Ebben az esztendőben a harmadik fogadási héten már túlszárnyalta ezt is, 2 millió 971 ezer 858 szelvényt adtak el Kerek egy esztendő alatt 123 millió 484 szelvényt vásároltak. Természetesen a nyeremények is ennek megfelelően alakultak. A nyertes szelvények száma meghaladja a 3 milliót, öt találatot mindössze hárman értek el, s a legtöbb nyereményt az 1957. év 37. játékhetében fizettük Huszár Ferenc budapesti szobafestőnek: 922 ezer 676 forintot. A nyeremények fejében egy év alatt már 185 millió 694 ezer 793 forintot vettek fel a szerencsés lottózók. A pénznyereményen kívül nagyértékű tárgynyereményeket is. kisorsoltak, az évforduló napján lezajló 12. jutalomsorsolás nyereményeivel együtt 3412-őt. Többek között most sorsolják a 12. Wartburg gépkocsit, a 18. és 19. öröklakást is. Az idei új nyeremények közül a külföldi társasutazásokon kívül a családi házak és a vidéki öröklakások számíthatnak a legnagyobb érdeklődésre. A márciusi lottó- szelvényekre például április 4-én. a népi demokratikus országokba irányuló 15 társasutazásra sorsolnak ki részvételi jegyet. A további hónapokban három nyertes 12 napos moszkvai társasutazáson vehet részt, hárman 13 napot tölthetnek Marianské Leznéban, ahonnan Prágába és más csehországi fürdőhelyre kirándulnak. Hárman a román tengerparton nyaralhatnak a lottó-nyereményen, s közben Bukarestet és Konstancát is megnézik. — Hárman 15 napot töltenek el majd a bolgár tengerparton, s közben Bukarestet és Várnát is megismerik, 16 napos adriai utazást sorsol nak ki 3 nyertes részére, akik Tiranába, Durazzóba is ellátogatnak. (MTI.) előzetes fedezet-biztosítás tén teljesíthetik. Ilyen ese ben a vállalat, szerv, ille leg szövetkezet köteles a rrielőszövetkezetet értesíten hogy áruszállítást, va egyéb szolgáltatást ukko teljesít, ha a termelőszövetkezet a megrendelő levélhez a bankíiókok által kiállított megfelelő összegű fedezet- igazolást csatol." Ez azt jelenti tehát, hogyha a termelőszövetkezet, — mely a megrendelést eszközli, rendszeresen, késedelem nélkül fizet a megrendelt áruért, akkor nem lehet k" vetelni a fedezet-igazolást. Az előbbi esetben nem is a nagy összeget kitevő ma- áráról van szó, hanem pusz tán a zsákok áráról. Nyíl vánvaló az, hogy a termelőszövetkezet ha megvásárolja a magot, van elég fedezete a zsákokra is. A másik vállalat, amelyre szintén sok a panasz, a MU~ NOSZER V. Itt is gyakori az az eset, hogy fedezet-ig zoiás nélkül nem szállíta nak. -— Javasoljuk, hogy tanúimé,nyozzák alaposabban a rendeleteket, s tartsák szem előtt, hogy március 10. van, a vetőmagnak rövidesen a földbe kell lenni és nem í- vállalat raktáraiban. — VK — Bekövetkezik az apadás Az árvízvédelmi készenléti szolgálat tájékoztatása szerint a Tisza-menti Bokrosnál és Alpárnál vasárnap délig sem enyhült a helyzet. Jóllehet a vízszint 7 cm-t apadt, az átázás mértéke növekedett. Szükség volt újabb helyeket» is szádfalakat építeni. A ve delrr.i munka természetesen éjjel, nappal, vasárnap i folytatódik. A Tisza e szakaszán megnyugtató apadás az előrejelzések alapján, ha lassan is, de bekövetkezik, mivel mind a Tisza felső szakaszáról^ mind pedig a Körösökről továbbra is apadást jelente nek. (MTI)
