Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-09 / 58. szám

MÜERTŐK 5. csmé* SZATIRIKUS OLDAL 1958. Mire fordítható a nyereségrészesedés? 1. Mozi A Tisza Cipőgyár kar­bantartóműhelyében — munkaidő alatt diafilm­vetítést rendeztek. Az igazgató 10—20 százalék­kal csökkentette a „tet- tenértek‘’ részesedését 2. M»s knKúrrcndez vények Egyik vasüzemünkben kép­aukcióval kezdték a munka­napot. Ez is Jelent némi mí­nuszt. 3. Házi mulatság — Mond Lajos, miért nem annyit hoztál te is, mint a kollégáid? A lő másik oldalán Egyes vállalatoknál túl kompli­kálják a nyereségfelosztás irány­elveit ló ÜÍCC Ha valaki úgy gondolja, hogy a Kenderesi Növény­védő Állomás ve­zetőinek nincs hu­mora, az a valaki nagyon téved. Az persze más kérdés, hogy a kendere­sek humorán mi­lyen mértékben de­rülnek a tiszasa- siak. Egészen más kérdés, olyannyira, hogy még csaknem is mosolyognak, hanem inkább bosszankodnak, sőt talán esetenként még káromkodnak is. Ebből persze idáig még semmit sem ért"nk. (Mi, az ol­vasók.) Térjünk csak a tárgyra. Úgy kezdődött, hogy a Kenderes! Növényvédő Állo­más két évvel ez­előtt a tiszasasi földműves szövet­kezetnek 12 darab permetezőt adott bérletbe. Hogy miért éppen 12-őt és miért éppen Ti- szasasnak, azt csak a jó ég tudja. A tiszasasi földmű­vesszövetkezet ugyanis ezt a 12 permetezőt egyál­talán nem tudta kihasználni, vi­szont a bérleti dí­jat köteles volt megfizetni. Élénk bosszan- kodás Tiszasason. Hogy ml van Ken­deresen, azt nem tudni. A bosszankodás nem sokáig tartott, de most újból kez­dőit. Legutóbbi ugya­nis a tiszasasi ak kértek két perme­tezőt, Megszervez­ték a brigádokat, „hogy majd hozzá­látnak a munká­hoz, de a permete­ző nem akar meg­érkezni, s nem is érkezik, mert a kenderesiek már mind elosztották. Lehet, hogy abból a meggondolásból, indultak ki a nö­vényvédő állomá­son, hogy Tiszasas „fogja be a száját, hallgasson”. 1956-J ban megkapta a 12 darabot, s mivel csak kettőre lett volna szükség, így végeredményben 6 esztendőre elégítet­ték ki permetező­ből az igényeiket. Mohácsi László levele nyomán 'di£Wiéka\ — Heuréka! —■ kiáltottam és kiléptem a fürdőkádból — Ne gondolják, hogy tréfálok, valóban kiléptem belőle és azért üvöltöttem, mert felfe­deztem egy természeti tör­vényt, mégpedig,.-. ■...Minden test annyit ve­szít a súlyából, amennyit a víz lemos a lerakodásból.. ä De ez még semmi, mert ma olyanom van, hogy mindent felfedezek! Tudom, hogy há­lás lesz érte az utókor, de mindenekelőtt a nők. Igen, a nők, mert olyan felfedezést tettem, amely a női hajvise- 1etben forradalmi változást jelent. Szegény képzelőerejü szak­emberek solcasága töri a fejét az újabbnál újabb női hajvi­seleteken és nem tudják meg­oldani a kérdést, míg én csak úgy fürdés közben, egy kézle- gyintésnyi idő alatt megoldot­tam minden frizura problé­mát. Előre kikötőm, hogyha a szépneműek sokasága szobrot állíttat ezért nekem, akkor szervezzenek egy dísz&rségel is, amelynek tagjai lehajtják a verebeket a fejemről. Most pedig elájulnak, ha bejelentem a követhető szá- - d 'kát is megőrjítő új haj­viseletet. Minden nő legyen kopasz! Igen, kopasz.-., és csak parókákat csináltasson ma­gának különböző, válogatott förmedvényeket, pl. Marina Vladyt Lollobrigidát, Etont, vagy á la Marinénit és egyes alkalmakkor a megfelelőt kell csupán feltenni. .i . ... Jó a kép, csak kicsit mintha öregebbnek látszanék rajta .., (A Freien Welt-ből), »AáAAáAáAAAAáAAAáAAAAAAAáAáAAAAAAAááAAAAAáAáAAAAAAAAAAAAAAA Kényelmes dolog, mert nem kell óraszám ülni a fodrász-3 nál, csak elküldi a parókát rendbehozatni és ha kész, ér­te menni A színekről nem is beszél-« ve, mert lehetne festetni sző-« két, vöröset, feketét, lilát est- « hajnal-színűt és a sok hajf-s-J t’s miatt nem menne tőnkre a valódi haj, mert csak a pa-Z rókát festenék, míg a nő ko- pasz lenne, mint a mű-hold, kopasz, mint az ángyom térde. Heuréka! Ilyen badarságot Z sem találnak ki egyhamar és pont azért bízom benne, hogy követni fogják a nők! —sájá— XXXXXXXXXXXXXXXXXXXl MEGGSZDRGODftS amcetkaí módeal Egy amerikai úri kaszinó' ban megkérdezte egy ifjú egy 3 milliomostól: — Ugyan, hogy csinálta, ] hogy ilyen gazdag most? — Felküzdöttem magam — volt erre a válasz. Egy üzlet­ben heti három dollárral kezdtem, öt év múlva enyém lett a bolt. Ha önben is van ki­tartás, ön is elérheti. — Lehetetlen, hiszen ma riasztó készülékkel szerelik fel a páncélszekrényeket — csodálkozik el az ifjú. így is igaz Az irodalomtanár ezt kér­dezi tanítványaitól: „Gyere­kek. hol fordul elő ez? Ekkof az asszonyok hiénákká vál­toznak”. — A legjobb családokban is — feleli az egyik nebuló. Palacsintapor Az egyes népbolt fűszercsztályának kirakatában rikító sárga zacskóban kelleti magát néhány napja a csodálatos por. Mint a neve és a használati utasítás mondja: két deci vízben elkeverve, 6—8 extraminő­ségű palacsinta sütésére alkalmas. Sőt, ha csak egy deci. vízben áztatjuk élt „kiváló tarkedlit” nyerünk. És mindez potom 2,40-ért. Csoda, ha nem bírtam ellenállni a kísértésnek a minap? Kb. az első vásárló lehettem, mert az eladó kartársnő kedvesen megkért, hogy mondjam meg, mi­lyen lett, t. i. a palacsinta. Állok rendelkezésére: Szóval, jól sikerült, állíthatom, természetes, voltak némi bonyodalmak is. Mikor a technológiai utasítás szerint a zsaeskó tartalmát elkevertem a két deci víz­ben, egy abszolút bizonytalan ízű és színű löttyöt kap­tam. Halmazállapota kb. megegyezett a leszűrt savóé­val, a szaga valami átmenet a kocsikenőcs és a havasi gyopár krém illata között. Rövid lelkitusa után azonban túltettem magam az élelmiszeripar iránti kishitűségen és égjük kezemmel ‘a szemem eltakarva, forró zsírba öntöttem az első ada­got. A sistergő szökőár elől persze sikerült idejében félreugranom s miután az útbanálló konyhaajtót viaz- szaakasztottam sarkvasára, megpróbáltam megfordí­tani az első darabot. A hagyományos módszerrel, saj­nos, csak azt értem el, hogy sikerült a plafonra is il­lendő adagot feljuttatni az áttüzesedett masszából Vé- gülis azonban éles kés, piszkavas és körömvágó olló se­gítségével sikerült normális galacsinokat kiemelni a sütőből. Ez viszont feltétlenül jó és élvezhető volt. Csupán a házinénit kell elkerülnöm, mert mióta baromfiai jó­ízűen bekapkodták, a magkakas nem kukorékol. Ezek szerint feltehetően volt valami hiba a haszná­lati utasításban — ha a készítmény maga kifogástalan volt is. Hosszas kísérlet után én a következőképpen merem módosítani: Végy két tojást, lisztet s ezek ele- gyét tejjel felhígítva, keverj normális palacsintatész­tát. Egy másik edényben oldd fel a palacsintapart, a csomókat gondosan nyomkodd szét kombináltfogóval vagy körömcsipesszel (nehogy a vízcsaplefolyót eldu- gítsa), utána egyenletes kavargatás közben öntsd a ka­nálisba. Ha ez megvan, forró zsírban süsd ki az előzőén elkészült pépet. Kevésbé igényesek a csodapor művele­tét el is hagyhatják. így olcsóbb. (palatínus) Kinek spórolnak? 1957-ben, az állami lakó­házak karbantartásara rendelkezésre álló ösz- szeget nem sikerült el­költeni. Akinek jó.*'. A törökszentmiklósi Mezőgép- gyárban két helyen Is hiányzik a Kerítés — Mi a* kolléga — meghozta a bankból a nyereség- pénzt? Igen, itt van a zsebe mbcn. í— ... és a táska? — Abban a nyereségfelosztási irányelveket viszem jóváhagyásra az igazgató elvtárshoz, jo.Még jó. hogy a kerítésen kezdik á takarékosságot. Nézze, lakó kartárs, ha ilyen apró-cseprő hibákat is kijavítunk, az idén. -sem tudjuk leimen'teni a keretet. Igyekezzenek jobban lelakni és akkor adunk majd egy ke« moly százezres renoválást, amit az építő vállalatok is haj-s landók leszerződni.

Next

/
Thumbnails
Contents