Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-08 / 57. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLETEK! SZOLJIOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 51. szám. ARA: 50 fillér. 1958. március 8. szombat. A nemzetközi nőnapon a1 (tven esztendővel ezelőtt —* 1908. március 8-án ■— New Yorkban, az USA egyik ipari központjában 40 ezer konfekcióé munkásnő sikeres bérharcot vívott meg a tőkésekkel szemben. Ez a győzelem ai összefogás hatalmas erejét tanúsította. A nők második nemzetközi konferenciája 1910-ben március 8-át a nők nemzetközi összefogásának ünnepévé nyilvánította. Azóta — immár fél évszázadon keresztül — a föld különböző táján élő asszonyok és leányok az együvé tartozás, az összefogás, a családi élet boldogságáért, a békéért folyó harc jegyében ünnepük ezt a napot. Fél évszázad alatt a világ képe alaposan megváltozott. Férfiak és nők közös erővel sok kemény csatát vívtak meg az elnyomókkal szemben. Különösen sikeres ez a harc, amióta az orosz proletariátus 1917 októberében a föld egy- hatodán szétzúzta a tőkések, nagybirtokosok hatalmát, 6 megteremtette a világ első szocialista államát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban magasra emelt zászló alá azóta állandóan sereglenek a népek, s ma már 950 millió ember — az emberiségnek közel 40 százaléka — végleg megszabadult a kizsákmányolás terhétől. S ez a diadalmenet évről évre szebbé, bensőségesebbé teszi a nők nemzetközi összefogásának ünnepét is. Clara Zetkin, Rosa Luxemburg, Krupszkája az emberiség szabadságáért küzdő nők ezreinek és a fasizmus börtöneiben, gázkamráiban kínhalállal elpusztított asszonyok és leányok tíz és százezreinek emléke mind elevenebben él az emberiség szívében. A nemzetközi nőnap idei ünnepségeit városainkban, 'í**' falvainkban újra a megszokott melegség, kedvesség tölti meg. Egy esztendővel ezelőtt még mélyek és fris sek voltak a sebek, melyeket az 1956 októberi e’lenforra- dalmi támadás ütött népköztársaságunk testén. Munkás- osztályunk, dolgozó népünk helytállásával, szorgalmas munkájával és a testvéri népek támogatásával ezeket a sebeket jórészt begyógyítottuk, s ebben a munkában nagy rész jutott asszonyainknak, leányainknak. Megnyugtató dolgozó népünk számára annak tudata, hogy a munkáshata- lom erősebb, szilárdabb hazánkban, mint az ellenforradalom előtt volt. Nemcsak a gazdasági károk jelentős ré zét állítottuk helyre, hanem helyreállt az ellenforradalmi propaganda által felzaklatott lelkek nyugalma is. Most, amikor újra a jövőről, az alkotásról beszélünk, még’nkább látható, mitől akarta megfosztani népünket a gálád ellenség tizenhárom esztendő egy nemzet életében rövid idő. Századok múltak el népünk felett is, amikor a dolgozó emberek sorsa mit sem változott. A szolgaság, a keserűség, a nincstelenség apáról fiúra maradt örökségként, teherként. Ez a tizenhárom esztendő azonban — amely azóta telt el rajtunk, amióta a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat — más mint az előbbiek. E tizenhárom esztendő alatt a magyar nép megízlelté a szabadságot. Elkergette a földesurakat, nagytőkéseket, az egész úri világot, csendőreivel, zászlósuradval együtt, s a saját hatalmát teremtette meg. A föld, a gyár ezernyi kincse nem néhány tízezer kiváltságosé többé, hanem a dolgozóké, munkásoké, parasztoké, értelmiségieké. Eltűnt a munkanélküliség, a cselédsors. A nők. az anyák a megmondhatói elsősorban annak, mit jelent ez a család életében. Az anyák szívét facsarta, szemét töltötte meg könnyel az a szó, h>gy „nincs", amikor gyermeke kenyeret kért, de nem volt, ruhát szeretett volna, de nőm volt miből, vagy tanulni szeretett volna, de nem volt rá lehetőség. — Ez már a multté! Van gondunk, bajunk bőven, de az tény, hogy a mi országunkban aki dolgozni akar, az dolgozhat is, s ha tiszte ~s'ges munkát végez, keresetéből szerényen, de tisztességesen meg iß él. S ha már erről van szó, azt sem felejtsüK el milyen körülmények között indultunk mi neki a szociaüsta építésnek. A második világháború nemzeti értékű k jelentős részét elpusztította. Az uralkodó osztály esztelen támadása és a fasiszta német hadsereg utóvédharca 35 milliárd pengő kárt okozott az országnak. Ez az akkori fejlettségei figyelembe véve, 7 évi nemzeti jövedelem volt. És mégis talpra állt az ország, s csak azért tudott ilyen rövid idő alatt taipra állni, mert a munkásosztály vette kezébe az ország sorsát, .* Építőmunkánkat megszakította az ellenforradalmi támadás. Üjabb 22 milüárd forint kár ért bennünket. 1957- ben ennek ellenére ismét előbbre jutottunk az életszínvonal emelése útján. Szolnok megye lakossága 1957-ben 300 millió forinttal több értéket vásárolt, mint 1955-ben; egy év alatt 746 új lakás épült a lakosság erejéből. A terhes anyáknak államunk 2,1 miüió, a szülő nőknek közel 1,6 millió forintot fizetett ki a megyében. Ki törődött a múltban a terhes anyával, a szülő nővel? — Legfeljebb a „nagysága” •— elhasznált rongyait dobta oda neki. — Ma más a helyzet. A család gondja pártunk, államunk gondja is. ‘‘3/azánkban a tizenhárom esztendő alatt megvalósult *** a nők egyenjogúsága: országgyűlési képviselők, miniszterek, politikai és gazdasági életünk vezetői nagy számban kerülnek ki a nők soraiból, és a nők ezeken a posztokon becsülettel megállják helyüket. Mindezt és sok minden mást akart népünktől elrabolni az ellenforradalom. S hogy ez nem sikerült neki, azt köszönhetjük a testvéri népeknek, a szovjet harcosoknak. A nemzetközi nőnap alkalmával szálljon szerete ünk és hálánk azok felé, akik a bajban is népünk mellett voltak. A nemzetközi nőnap ünnepségeinek közepette sem feledkezhetnek meg asszonyaink, leányaink arról hogy az emberiség feje felől még nem múlt el véglegesen a háború veszélye. Miközben a szocializmust építő népek serényen munkálkodnak azon, hogy az ember élete legyen mind boldogabb, a természet, a technika, a tudomány mind az A Magyar Smc alista Munkáspárt Szomok menyei Bizottságának üdvözlete a megye asszonyaihoz és leányaihoz A nemzetközi nőnap alkalmából meleg szeretettel köszöntjük megyénk minden dolgozó asszonyát, leányát. Köszönetét mondunk a lelkes, odaadó munkáért, melyet a szocializmus építése, a béke védelme, gyermekeink nevelése, a családi tűzhely melegének megteremtése érdekében végeznek. Ez a fáradtságot nem ismerő tevékenység és szerető gondoskodás nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ellenforradalom okozta sebeket gyorsan begyógyítottuk. Meggyőződésünk, hogy megyénk asszonyai, leányai továbbra Is lelkesedéssel, odaadással munkálkodnak a szocializmus építésén, az ifjúság nevelésén, hogy gyermekeinkből hazáját és népét forrón szerető, dolgos ifjúságot neveljenek. Kívánjuk, hogy a békéért, szocialista hazánk felvirágoztatásáért, — gyermekeink szebb, ragyogóbb jövőjéért folytatott munkájukban érjenek el kimagasló eredményeket. Ehhez kívánunk megyénk asszonyainak, leányainak erőt, egészséget, vidám örömteljes életet. MSZMP Szolnok megyei Bizottsága A kiket ünnepelünk... A felszabadulás után nőtt igazi nagyüzemmé a martfűi Tisza Cipőgyár. Az üzem fejlődésével a környékben töl/b- száz leányt és asszonyt juttaitott munkához. Bőven van a cipőgyárban olyan munka, amif a nők el tudnak végezni. Képünkön Majzik Margit tűzőnő látható, aki már nyolcadik éve dolgozik itt az üzemben, s ezidő alatt munkatársai igen megszerették, s munkája után megbecsülik. Mit mond két ísz-elnök a 3004-es határosairól A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megvizsgálta a termeloszövetKe- zetek helyzetét. Ennek során megállapította, hogy azok az ellenforradalmi erők pusztításai ellenére is jelentős sikereket értek el. Ahhoz, hogy a szövetK.e<.eti mozgalom tovább fejlődjék; a tsz-ek igazi szocialista, árutermelő nagyüzemekké váljanak; — szükséges, hogy a vezetés színvonala emelkedjék s fokozódjék a saját erőből történő beruházás. A kormány e célok elérése érdekében jelentős kedvezményeket biztosít azoknak a tsz-eknek, melyek maguk is hozzájárulnak a szocialista mezőgazdaság építéséhez. Lehetetlenség volna e kis helyen valamennyi kedvezményt felsorolnunk. — Annak a lelkesedésnek érzékeltetésére, mellyel megyei tsz-eink a kormány határozatát fogadták, álljon itt két példa. Kardos Márton — a tiszainokai Szaoadság T»z-ről A tiszainokai Szabadság Tsz területi adottságai igen kedveznek a nagyüzemi állat- tenyésztésre, össz-területük 836 kh, ebből 327 kh. legelő. Anyajuhaik száma 252; ezi a számot őszre legalább 300-ra növelik. A további szaporítás érdekében még ebben az évben 500 férőhelyes juhhodályt építenek. 44 szarvasmarhájukból ma 14 a tehenek száma. Még ebben az évben megépítik — a maguk erejéből — az új, 50 férőhelyes istállót. Úgy számítják, hogy zárszámadáskor már körülbelül 120 szarvasmarhájuk lesz, — közülük 54 tehén. Kardos Márton elnök elmondja, hogy erre az évre 43.25 Ft értékű munkaegységet terveztek. A természetbeni részesedést előre láthatólag még jobban leszorítják „menet közben“, s legalább 30 forintot akarnak készpénzben fizetni. Búzából például — csak a kenyérrevalót adják ki természetben. A tiszainokai Szabadság Tsz rátalált a kormány-mutatta helyes útra. A jövőben is érdeklődéssel figyeljük majd a 42 tagból álló tsz fejlődését, annál is inkább, mert ismerjük múltját, mely pár évvel ezelőtt elszomorító képet nyújtott... 1954-ben kh-ként 3 mázsa 80 kilogramm (!) búzájuk termett. Ugyanakkor a dűlőről nem lehetett látni az istállót a trágyahegyektől... Az akkori vezetőknek — kiknek azóta volt alkalmunk megkóstolni a rabkosztot a maguk zsebére folytatott kupeckodés volt a fontos; nem a közös vagyon gyarapítása. Kardos Márton elnök arra is emlékszik, hogy akkoriban 100 kh- ra csupán 4 számosállat jutott ... Ma: 46.8. A tsz tagsága elégedetten fogadta el a vezetőség javaslatát az idén kifizetésre kerülő 10 forintos munka- egységelőlegről. A rendeletben engedélyezett 60 százalékhoz még 7.10 Ft „hiányzik”. Jobb lesz az őszszel! — így vélekednek a Szabadság-beliek. Vad Sándor Bercsényi Vad Sárdor, a mezőtúri Bercsényi Tsz elnöke, az ellenforradalom napjaival kezdi visszaemlékezését: — Hatezer holdon gazdálkodott akkoriban a szövetkezet, —mondja. Ekkora területet nem volt könnyű „kézben tartani’ ; ily sok tag között nem volt nehéz az ellenségnek áldozatra találnia. A hatalmas közös birtokból 900 kh maradt. Ez ma már ismét kétezer fölé növekedett. A többin nagyobb részben ismét tsz, kisebbjén néhány egyéni gazdálkodik, ötvenhatban mindössze 74 sertése volt a Bercsényi Tsz nek. }VIa négyszáznál is több van. A 60 darabból álló 1956. évi szarvasmarhaállomány idén tavaszra 130-ra gyarapodott, őszre 200-ra növeljük. Istállók dolgában nem vagyunk szegények; egy s más átalakítást azonban szükségesnek tartanak a tagok: Korszerű, nagyüzemi gazdálkodást akarunk folytatni. Távlati terveink szerint 1959-ben fejősteheneink számát legalább 80Elzárkózás? Ismeretlen fogalom... Olyannyira az, hogy a taglétszám 100 százalékkal való felemelését tervezik. Uj jelentkezőben nincs hiány; s ha esetleg magas Is a mérce; az arra méltók előtt szélesre tárul a kapu-j^- a mezőtúri Tsz-ről ra, de inkább 100-fa növeljük. Gondoskodunk r— termesze tesen — a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányról, elsősorban pillangósról. Ezek vetésterületét a kormányrendelet megjelenése után 300 kh-ról 350 kh-ra növeltük. Három éven belül összántómk 30 százalékát foglalják majd el. ezek a fontos növények. Rendszeresen szórunk istáll ótr^jgyát; holdanként! műtrágyaféihasználá- sunk 100 kg. Jelentősen emeljük a munkaegység értekét. Tavaly 24.85 Ft összértéket fizettünk, — ez évi tervünk 40.52 Ft. Ebből — egyelőre — 21.43 Ft-ot terveztünk készpénzben. Az árutermelés fokozása érdekében kukoricát egyáltalán “ nem osztunk munkaegységre. Tagságunk helyesléssel fogadta kormányunknak a traktorosok helyzetét iüető iránymutatását. Azok, akik nálunk fognak dolgozni, már megkapták háztáji földjüket; közös megegyeznünk alapján családosok, nőtlenéit egyaránt 1200 kvadrátot embert szolgálja — nyugaton, a kapitalista országokban, a tőkések, bankárok új háborút igyekeznek előkészíteni. Lázas sietséggel építenek katonai támaszpontokat, rakéta kilövésére alkalmas helyeket és az emberi ész által megfejtett titkot is a pusztítás szolgálatába akarják állítani. Egy új háború pusztításai borzalmasak lennének és messze felülmúlnák az első és második világháborút A háború megszállottái odáig jutottak, hogy Anglia és Nyugat-Német- onszág légiterében atom- és hidrogénbombákkal megrakott repülőgépeket cirkáltatnak. Egy motorhiba, egy téves utasítás vagy egy katona becstelen szándéka százezrek életét olthatja ki egyetlen pillanat alatt. A háborúra törekvőknek Is kell fogni a kezét! Erre hívja harcba az emberiséget a 65 ország kommunista pártjának 1957. évi moszkvai nyilatkozata. Az emberiség jelentős része a nyugati országokban is megértette a felhívást. Lmus Pauling amerikai egyetemi tanár 44 országból 9235 tudós tiltakozását gyűjtötte össze, amelyben tudományos élet kiválóságai követelik a nyugati hatalmaktól az atom- és hidrogénfegyverek betiltását. A francia dolgozók keményen harcolnak azért, hogy Algériában beszüntessen a pusztító háborút. Európa országainak többségében tiltakoznak a dolgozók az ellen, hogy Nyugat-Németországban újra felfegyverezzék a német fasiszta hadsereget. A szocialista tábor, élén a szovjet néppel lankadatlanul küzd a háború megakadályozásáért. Bulga- nyin elvtárs egymás után küldi leveleit a nyugati uralkodókhoz; a Szovjetunió újabb és újabb béke-kezdenjémye-i zéseket tesz. De vannak kapitalista kormányok, melyek nem tanultak a második világháborúból. yf szocializmus és a béke édestestvérek. A magyar 'c*1 dolgozók, kommunisták és pártonkívüliek, férfiak és nők a békés alkotás, a szociaüsta építés nagy családjába tartoznak. A háború elleni tiltakozás hatalmas mozgalommá nőtt. Nem hiányoznak e harcból a nők sem, hiszen a nők is hordták a háború súlyos terhét A hadba vonult családfő helyett az édesanyák nyakába szakadt a család eltartásának gondja A bombák pusztító robbanása közepette az édesanyák takarták testükkel síró gyermeküket. — Nem! Az anyák, a feleségek, a menyasszonyok nem ezt akarják. Az emberiség élni akar, alkotni, meghódítani a természetet, megfejteni a világ titkait eljutni a világűrbe és szebbé varázsolni ezt a földet. Ezért áll csatasorba a szocialista népek nagy családjával együtt a hatalmas béketábor. Ezért küzdünk mi is, magyar dolgozók, ezért harcolnak a mi asszonyaink, leányaink. A nemzetközi nőnap az összefogás, az együvé tartozás nagy ünnepe. Legyen bőrük színe fekete vagy fehér, beszéljenek bármilyen nyelven — egy és testvér valamennyi, aki a békéért, a boldog jövőért harcol. Köszöntjük asszonyainkat leányainkat ecívünly műiden melegével és napsugaras, örömteli életet kfvámmJS nekik! CSÁKI ISTVÁN
