Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-07 / 56. szám

LONDONTÓL - BRÜSSZELIG a világkiállítások történetének áttekintése A kiállítások története ál­talában a XVI—XVII. szá­zadra, a világkiállítások tör­ténete pedig napjainktól alig több mint egy évszázadra ve­zethető vissza. Az első rend­szeres országos kiállítást Pá­rizsban rendezték 1798-ban. Iparfejlesztő hatása felkel­tette a francia kormány ér- deklődéést, úgy hogy ettől az időtől kezdve támogatá­sával és részvételével egyre sűrűbben ismétlődtek ezek a kiállítások. Nagy fordulatot jelentett a kiállítások történetében az első világkiállítás, amelyet 1851-ben Londonban az úgy­nevezett Kristály-palotában tartottak meg. Célja az volt, hogy hű képet adjon az em- ‘berl haladásról, megjelölje a kulturális és a gazdasági fej­lődés fő irányvonalait. Ezen túlmenően azt is megmutat­ta, hogyan lehet a világkiál­lításból hasznot húzni. A ki­állítók felét Nagy-Britanma adta. A nevezetesebb világkiállí­tásokat a következő városok­ban tartották: London (1851), Párizs (1855), London (1862), Chicago (1893), Párizs (1889), Párizs (1900). St. Louis (1904), Brüsszel (1910), Torino (1911), Genf (1913), London-Wembley (1924), Barcelona (1930), — Brüsszel (1935), Párizs (1937), New York (1939).— Olaszor­szág kormánya tervbe vette az 1941-es római világkiállí­tás megrendezését, ezt azon­ban ugyanúgy elsöpörte a háború vihara, mint az 1943- ra tervezett varsói világkiál­lítást. Közel 2 évtizedes szü­net után az idén Brüsszelben rendeznek világkiállítást. Néhány számadat a világ­kiállítások arányáról. A kiállítók száma 1851-ben l<ondonban 14 837, 1867-bcn Párizsban 50 226, 1900-ban ugyanott 60 000, 1904-ben St. Louis-ban 83 623 volt, A kiállítások rendezésén eleinte az angol és a francia főváros osztozkodott. Párizs szerette volna 11 évenként a maga számára biztosítani a rendezői tisztet és hasznot. Közvetlenül a századforduló előtt a világkiállítások bizo­nyos visszaesést mutatnak. Ennek oka a kiállítók és a közönség fáradtsága és ér­dektelensége, másrészt pe­dig az. bogy a világkiállí­tásokon kezdenek túlsúly­ba kerüln] a szórakoztató 1 átvány osságok. Említésre méltó, hogy míg az 1900-as párizsi világkiállí­táson a látogatók száma meghaladta a 48 milliót, ad­dig az idei brüsszeli világki­állításra 35 millió látogatót várnak. A világkiállítások időtartama általában 6-9 hó­nap között mozgott. Alapte­rületük állandó növekedést mutat. Míg az 1929-es barce­lonai kiállítást 118 hektáron, az 1935-ös brüsszeli kiállítást 125 hektáron rendezték, ad­dig az 1941-es római kiállí­tást 200—250 hektárra ter­vezték. Az idei brüsszeli világkiál­lítás alapterülete 200 hek­tár. A Szovjeunió, Fran­ciaország, az Egyesült Ál­lamok és Hollandia egyen­ként 25 000 négyzetméter kiállítási területet kap. A brüsszeli Heisel parkban 52 államnak lesz külön pa­vilonja. Századunk első évtizedei­ben divatosak voltak a vál­lalatszer ű nemzetközi, illetve világkiállítások, amelyeket konzorciumok rendeztek fé- lig-meddig állami védnökség alatt. Ilyen kiállítások vol­tak Amsterdamban, Brüsz- szelben, Sydneyben, Mel­bourne ben, Barcelonában, Londonban, Liegeben, Gand- ban. A kiállítások tartalmát il­letően vizsgáljuk meg az 1900-as párizsi és az 1935-06 brüsszeli világkiállítást. A századfordulón rendezett pá­rizsi világkiállítás a követke­zőképpen tagozódott: neve­lés- és oktatásügy, művészet, az irodalom, tudomány és művészet eszközei, gépgyár­tás, villamosság, mérnöki tu- domány-közlekedésügy, me­zőgazdaság, élelmiszerek, bá­nyászat-fémipar, középüle­tek, házak és lakások díszí­tése és berendezése, fonó— szövő- és ruházati ipar, ve­gyészeti ipar, különféle ipar­ágak, társadalmi intézmé­nyek, közgazdaság, közegész­ségügy, köz jótékonyság, — gyarmatügy, hadsereg és ha­ditengerészet. Az 1935-ös brüsszeli kiál­lítás anyagát a következő­képpen csoportosították: tudomány és művészet, a föld és a föld méhének kincsei, az energia terme­lése és felhasználása, köz­munka és közlekedés, köz­épületek és lakások, bútor és berendezés, közgazdaság és hadsereg, idegenforga­lom, sport, játékok. Amint e két példából is látható, a tárgy szerinti ren­dezés igyekezett a látnivalók között bizonyos folyamatos­ságot biztosítani. Ez szinte vezette a közönséget. Termé­szetesen technikai szempont­ból is elsőrendű kívánalom, hogy a közönség a sokféle látnivaló között ne vesszen el, hanem a torlódások elke­rülése végett is állandó, ■<- nagyjából egyenletes körfor­gásban legyen. Az utóbbi évtizedek világ- kiállításain éppen úgy, mint a nagy nemzetközi vásáro­kon, kezd tért hódítani a nemzeti tagozódás helye, ez viszont jó lehetőséget nyújt egy-egy nép nemzeti sajátos­ságainak. szokásainak, mű­vészetének megismertetésére. A kiállítások arányainak, szerepének növeked “sével párhuzamosan felvetődtek különböző kereskedelmi, ál- iamjogi és nemzetközi jogi problémák. A századforduló körül elharapóztak a kiállí­tási visszaélések, előfordul­tak zugkiállítások, — olykor pénzért kínáltak fel vásári okleveleket és kitüntetéseket. Mindez sürgette a kiállítás­ügy nemzetközi rendezését. 1912-ben a nemzeti kiállí­tási központok kezdeménye­zésére Berlinben nemzetközi diplomáciai értekezlet foglal­kozott a kiállítások kérdésé­vel. Itt hivatalosan megálla­pították a kiállítások kategó­riáját, gyakoriságát, szerve­zési alapeíveit, azonban ha­tározatai csak elvek marad­tak. mert a ratifikálási eljá­rások befejezése előtt kitört az első világháború. Az a tény, hogy a kiállítá­sok szabályait sokáig — egyes esetekben önkényesen — a rendező ország határoz­ta meg, újabb bonyodalmak­hoz vezetett. Végre 1928 no­vemberében 21 ország kép­viselői összeültek Párizsban, megalakították a Nemzetkö­zi Kiállításügyi Irodát és ki­dolgozták a nemzetközi ki­állítások alapeíveit. A párizsi egyezmény meg­határozza a kiállítások ka­tegóriáit, rendezésének üte­mét, a meghívások rend­jét, a meghívó és résztvevő országok jogait és köteles­ségeit, a kiállítási tárgyak szállítási, vámkezelési, biz­tosítási feltételeit, a kiállí­tási zsűrik összetételi ará­nyát, a kitüntetések szá­mát és fokozatát. Az 1928-as egyezmény alá­írói között ott volt a Szovjet­unió is. — A Szovjetunió egyébként 1924 óta vesz részt nemzetközi és világkiállításo­kon. A piac bővítését, a vá­sárlási kedv fokozását, az új szellemi termékek és anyagi áruk bemutatását szolgáló nemzetközi vásárokon és vi­lágkiállításokon a iszocialista országok is résztvesznek. In­formátorok felvilágosítással szolgálnak és üzleteket köt­nek. Kapitalista országokban rendezett kiállításokon, így a brüsszeli világkiállításon a szocialista országok megra­gadják a reális lehetőségeket a Kelet-Nyugat közötti ke­reskedelem fejlesztésére, de részvételük azt a célt is szol­gálja. hogy a kapitalista or­szágok dolgozói megismer­kedjenek a szocialista terv- gazdálkodás és kultúra ered­ményeivel. £ei*éterink tiátti&ái Nagv érdeklődéssel fogadták Bepeny szögön az egészségügyi előadást tek fel, s elmondták vélemé­A Magyar Vöröskereszt be- senyszögi szervezete eredmé­nyes munkát fejtett ki az utóbbi időben is, s ennek eredményeként 112-vel sza­porodott taglétszámuk. Feb­ruár 27-én az új iskola kul­túrtermében körülbelül ötszá­zan jelentek meg, hogy meg­hallgassák dr. Gáspár Sándoi szolnoki főorvos előadását. Az asszonyok kérdéseket tet­nyüket, tapasztalatukat. Ar­ra is Ígéretet tettek, hogy a következő előadásokra is jó szervező munkával biztosít­ják a látogatottságot. Legkö­zelebb filmvetítéssel teszik még érdekesebbé a tájékoz­tató^ Wesniczky Antal, Besenyszög. Ki kihez tartozik A fák megvédése, ápolása közös érdek örömmel olvastam a me­gyei lapban, hogy ezévben is nagymennyiségű fát fognak ültetni szerte a megyében. Ez nagyón helyes törekvés, de nem elég csupán elültetni a fákat, azokat ápolni, vé­deni kell. Példaként említe­ném, hogy 1956-ban városunk­ban a jászárokszállási úton Es is a tárgyhoz tartozik Napjainkban sok szó esik a társadalmi tulajdon védel­méről. Újságok, folyóiratok tárgyalják, társadalmi szer­vek foglalkoznak vele sót — és ez örvendetes jelenség — a köznapi életben is kezd be­szédtémává válni. A fogalom maga sokrétű, mivel mindenre kiterjed, — ami a közösségé. Igen nehéz elválasztani és kategórikusan nem is lehet egyiket a má­siktól, a miénket az enyém­től, mivel a közösségi vagyon egyrészéből csak közvetve részesül az egyes ember. Kevesen ismerik például az Elnöki Tanács 1957. évi 34. sz. törvényerejű rendele­tét, mely szerint a mezőgazdaság területén élő haszon vad állomány társadalmi tulajdou és an­nak jogtalan megfogását, elsajátítását, pusztítását bűntettnek kell minősíteni. Miért beszélünk erről és miért éppen most? A ma­gyarázat egyszerű. Közismert mindenki előtt megyénk mezőgazdasági jel­lege. — Nyilvánvaló tehát, hogy területén nagyszámú vadállomány tanyázik. A Ti­sza árterülete még csak sza­porítja is ezt a számot Ez évben a Tisza korai gyors áradása sok vadat szorított be az döntetlen szige’ecs- kékre. Nyilvánvaló, hogy a víz a beszorult állatokat mozgásukban gátolja és az á radás előtti állapotokhoz vi­szonyítva könnyebb zsák­mányként kínálkoznak né­hány felelőtlen embernek. Emberség kérdése például az, amit Csapó Ignác szolno­ki lakos tett, aki SOX. 266. sz. halászladikjával a Szan- dai rétre átevezve, mentés leple alatt a vaslapátot al­kalmazta vadászfegyverként? Tettéért a törvény szigorá­val kerül szembe. Persze nem lenne teljes a kép, ha csak a kártevőt mu­tatnánk be és nem említe­ném!-' meg Balogh István, Ci­pelte István szolnoki lako­sok nevét, valamint a szol­noki AMG vadásztársaság tagjait, akik nem egy eset­ben áldozták fel szabadide­jüket a haszonvadak menté­sére. Munkájuk eredménye ed­dig 265 db nyúl és 28 db pusztulástól megmentett óz. Utóbbi különösen jelentős, mert az őz nemrég honoso­dott meg megyénkben és e kedves kis állat szaporítása a feladat, nem pedig lelket­len pusztítása. A népgazdasági vagyon lelkiismeretes megvédésé­ről tettek tanúbizonyságul a Révkapitányság dolgozói is. akik komoly segítséget nyújtottak a mentési mun­kákhoz. Jóleső érzés mindezt hal- ani és leírni, hogy egyre többen értik meg a társadal­mi tulajdón- jelentőségét és tettekkel sietnek azt kifeje­zésre juttatni, — nagy ültetett fáknak ma már egy százalékát sem találjuk meg. A kövesút mellett lévő árok­ban teheneket, kecskéket le­geltetnek és számtalanszor szemtanúja az ember, amikor az állatok kitörik a kis fá­kat. Koronáját, zöld levelét leharapdálják. Az állatttartó egyéneknek As mindenkinek kötelessége lenne védeni az elültetett facsemetéket, óvni a pusztulástól, mert csak így lehet biztosítani, hogy az a sok kiadás, amit a fásításra fordít államunk, ne vesszen kárba. Oskola Tajos, Jászberény. /Van any.i/1 -- még.-íÍMCú. Nem akarok hinni a szememnek, újra és újra elolva­som a sorokét, és valami megfoghatatlan rossz érzés árad ét bennem, mint amikor a hideg borzongatja az embert Lehetséges, hogy van olyan anya, aki a szíve alatt hordott gyermekhez mostohább tud lenni, mint a mesékben sze­replő gonosz mostoha? A levél tanúsága szerint van olyan nya, — akinek gokkal fontosabb a szórakozás, a társaság, mint a kicsinye. A levélíró — maga is édesanya — aggódik a parányi emberkéért, aki nap mint nap níagá- rahagyva sír éhesen, fázva. Szánja, sajnálja a csöpp kis­lányt, akit mm vesz körül ez édesanya szerető gondosko­dása, hiába tárja ki karját hívogatólag, hiába hajtogatja Qügyögő szája: „mama”, nem válaszol senki, üres a lakás. Az anya moziban van, vagy barátnőivel, ismerőseivel szóra­kozik. S a gyermek zokogása a zárt ajtókon keresztül is fei- hallatszik... ... Nem szoktam más családi dolgába avatkozni, azt tartom, söpörjön mindenki a maga háza előtt — olvashat­juk a levélben... De ezt nem lehet elnézni... Az ártatlan kisgyermek szenvedése könnyeket csal minden jóérzésü ember szemébe... Vegyék el az ilyen szívtelen asszony­tól a gyermeket. Égetnek a szavak, összefacsarodik a szív, s az ész sem tud okos tanácsot adni. A kislány, aki még nincs kétéves sem. azt nélkülözi, ami a gyermek számára legfontosabb, az anyai szetretetet. Becéző szavak helyett durva szidás , símogatás helyett verést kap. Szomorú kis arcára csak akkor lopakodik, mosoly, ha az édesapa hazaérkezik Este, A kislány édesavia becsületes munkával keresi a ke­nyeret, de mivel vidékre jár dolgozni, kevés ideje jut arra, hogy az anyát pótolja. Bár arra törekszik, hogy szeretettel, gondoskodással vegye körül gyermekét. A történet — sajnos — igaz. Nevet az édesapára való tekintettel nem közlünk, de a tanulságot bárhol levonhat­ják a szülők. i&i N, K. Ütött-kopott személyautó „rostokol'’ az Óvoda utcá­ban, CC 387-es rendszámú. Nagyon csendesen viselkedik, enni nem kér, benzint nem fogyaszt, csak áll, néhány téglával kikötve. (Nehogy el­induljon). Félelemre sincs oka, mert időnként társulni szokott hozzá egy IV 157 rendszámú kétkerekű pótko­csiféleség. — Napokig aztán együtt várnak, hogy hátha oldalba löki őket egy-egy el­haladó kocsinak a rúdja. Te­heti, mert amúgy is szűk az zmlitett utca. Ha beszélni üdnának, biztos így szólal­janak meg: — Mondja kedves gépkocsi asszonyság, a negyvenes évek büszke csodája, ön kihez tartozik? A Nap kél: 6.14 h-kor, nyugszik: 17.37 h-kor. — A Hold kél: 20.14 h-kor, nyugszik: 6.47 h-kor. . Időjárásjelentés Várható időjárás: felhősebb idő, több helyen, főként az ország északi felében eső. — Mérsékelt délnyugati — ké­sőbb élénk nyugati — észak- nyugati szél. Az éjszakai le­hűlés mérséklődik. A nap­pali hőmérséklet alig . válto­zik. exJbnst Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 0 — mínusz 3 fok között, helyen- kint mínusz 3 fok alatt, Leg­magasabb nappali hőmérsék­let 6—9 fok között, v SZOMBATON a jásakiséri községi tanács ülést tart, ahol a megjelentek megtárgyalják a soronkövetkező tavaszi munkákra való felkészülést és egyben foglalkoznak az egyénileg dolgozó parasztok helyzetével. MA ESTE tartja első be­mutató előadását Túrkevén a nemrég megalakult ci­gány együttes. — A kultúr- csoport ének- és táncegyüt­tessel rendelkezik, amely meg alakulása óta nagy népszerű­ségnek örvend. FEBRUAR 26-án alakítot­ta meg a Szolnoki Ruháza­ti Szövetkezet hetven nődol- gozoja a Verseghy úti üzem­házukban a nőbizottságot. A nemzetközi nőnap tiszteleté­re már vállalást is tettek, bogy az ötnapos munkahéten seiejlmcntes minőségi mun­kát végeznek. A nőbizottság kommunistái vállalták a KISZ-el való együttműködést és foglalkozást. MA DÉLUTÁN 6 órakor Tiszalenyőn 'a két termelő- szövetkezet vezetősége gyű­lést tart. ahová meghívtak több egyénileg dolgozó pa­rasztot. Az összejövetelen el­beszélgetnek az ellenforrada­lom idejen kilépett egyénileg dolgozó gazdákkal. TISZA DERZSEN a község fejlesztés folyamán nagyobb- mérvű parkosítást terveznek. Többek között sor kerül a jó idő beálltával a romtemplom környékének fásítására, ahol számos díszcserjét és fát ül­tetnek cl. PENTEKEN este tartja el­ső bemutató előadását Túr­kevén a nemrég megalakult együttes. — A kultúrcsoport ének- és táncegyüttessel ren­delkezik. amely megalakulá­sa óta nagy népszerűségnek örvend. A gépkocsi le sem suti két lámpáját, hanem idegesen megfelel: — Hogy merészel velem így beszélni, maga kétkerekű csúfság? Én kérdezhetném, miért zavar örökéletű -•••■- galmamban? Dehát nem tudnak beszél­ni, csak állnak, várnak, hát­ha megszánja őket valaki. A tulajdonos igazán megszív­lelhetné, hogy amikor a tár­sadalmi tulajdon védelméről beszélünk, nem heverhet az utcán személyautó, még pót­kocsi sem ... Mert olyasmi is előfordulhat, hogy valaki­nek megtetszik és... Ezt aligha hinnénk, mert idestova három hónapja lesz, hogy ott gazdátlanul.,. — aj — A JÁSZBERÉNYI Déryné színházteremben 1958. márci­us 9-én vasárnap este 7 óra­kor a budapesti Nemzeti Színház művészei vendégsze­repeinek. Bemutatásra kerül Csokonai Vitéz Mihály „Az özvegy Karnyóné s két sze- leburdiak” c. vígjátéka. A fő­szerepeket Gobbi Hilda Kos­suth díjas kiváló művész. Be­rek Kati, Hindy Sándor. Már­kus Ferenc, Tarsoly Elemér, Horkay János alakítják. ÜJ VÍZTORONY épül a Palotási Állami Gazdaság­ban 160 ezer forintos beru­házással. Az új létesítmény lehetővé teszi, hogy a gazda­ság területén nemrég felépült tehénistállót és lakóházakat vízzel lássák el. A TOTO második, március 30-án sorrakerülő ajándék- sorsolásán értékes és minden sportrajongó számára jelentős nyereményhez jutnak a sze­rencsés fogadók. A márciusi TOTO-szelvényekre ugyanis ötszáz, április 20-án a Nép­stadionban sorrakerülő Ma­gyarország — Jugoszlávia mérkőzésre érvényes jegyet sorsolnak ki. NŐNAPRA készül a kis­újszállási városi tanács vég­rehajtó bizottsága. Elhatá­rozták, hogy e napon a férfi­ak vendégül látják a leányo­kat és asszonyokat. Az ün­nepségre meghívták a dolgo­zó férfiak feleségüket is. MÁRCIUS 12-ÉN kerül sor a Megyei Tanács nagy­termében a Szolnok Megyei Mezőgazdasági Egyetem IV. előadására, a „Talajerőgazdál­kodás és üzemszervezés” cím­mel. KARDOS VILMOS do­hányárus, a LOTTO 9. heti sorsolásán 3 rovatos szelvé­nyével 4 találatot ért el. — Nyereménye több, mint 100 ezer forint. A SPORTFOGADÁSI é«T Lotto Igazgatóság ezen a hé­ten ismét kettős- és egyben ünnepi lottosorsolást rendez, A lottójáték évfordulója —• ugyanis egvbeesik a mostani húzással. Az ünnepi sorsolást ma Csepelen, a munkásott­honban tartják. Ezúttal a ti­zedik játékhét nyerőszámait, valamint a februári tárgy- nyereményeket sorsolják, A jutalomsorsoláson a nyolca­dik játékhét 3.687780 szelvé­nye vesz részt. A húzás előtt műsor lesz. NAGYFESZÜLTSÉGŰ vil­lanyhálózat építését kezdik meg a közeljövőben Tisza- pal konyától Szolnokig. A ve­zeték több. mint 120 ezer folyóméter hosszúságú lesz. JYapi postánkból Március 6-án a következő levelek érkeztek szerkesztő­ségünkbe: Babucs István Jászjákó- halma. Ügyében érdeklődni fogunk. Választ levélben kül­dünk. Farkas Ilona Törökszent- miklós, Murányi Ákos Szol­nok. Verseiket megkaptuk. Lektorá'ásra további juk. Az eredményről levélben tájé­koztatjuk; Horváth holtan Szolnok. Levélben közölt panaszát tu­domására hozzuk illetékes szervnek. Csótó Géza Túrkeve, Bese­nyői Ferenc Szflevénv. Leve-: lüket megkaptuk. Beküldött írásaikat hasznosítani fog­juk. N. Melegh Sándor Tisza- kürt, Ipolyszegi Mihály Rá­kóczifalva. Panaszukat meg­vizsgáljuk illetékes szervnél. Levélben adunk választ. Bartha István Kunhegyes. Tájékoztatását megkaptuk. Kérésüket továbbítjuk illeté­kes szervhez. Nagy Zsófia Szolnok. Háf- ra Éva Jánoshida, Gyulai Ilona Törökszentmiklós, Sza­bó Hona Kengyel, Erdélyi Róza. Bíró Erzsébet Túrke­ve. Kedves kis Pajtások! Le­veleiteket továbbítottuk az „Úttörők Fóruroá’’.hoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents