Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-05 / 54. szám

• * OLDMUVESSZOVETKEZETEINK életéből Egy mintaközség baromfitenyésztéséről Ismeretes előttünk, hogy hazánk baromfiállománya környező országokétól el van maradva. Pedig a magyar baromfi és baromfitesrrnék mindig keresett cikk volt külföldön. — Nem tudtunk megfelelő mennyiséget piac­ra juttatni, mert nem volt. A nagy kereslet mind bel­földön. mind külföldön szük­ségessé tette, hogy az állam behatóbban foglalkozzon a kisparaszti baromfiállomány­nyal. Községünkben ■— mar az 1930-as években 15—20 gaz­da foglalkozott baromfite­nyésztéssel, de leginkább a tanyákon. Ekkor még nehe­zen ment, meg kellett győzni a gazdákat annak fontossá­gáról, hogy minden évben megtörténjen a vérvizsga. Ennek célja az, hogy tiszta­vérű, tífuszmentes legyen az állomány. A baromii tenyésztés Roha­mos fejlődésnek csak 1945 után indult s így értük el, hogy Rákóczifalva ma már mintaközség lett. Országos viszonylatban Szolnok megye az első és ezen belül Rákóczifalva, mely a legtöbb tojást termeli és szállítja a keHetőállomásra. Ez azt bizonyítja, hogy a gaz­dák igen megszerették a ba­romfitenyésztést. — Bencsik István, Bognár György és Ambrus György gazda példa­mutatóan jár elől, mert tud­ják. bőgj’ a téli és kora ta­vaszi jövedelem forrását ez biztosítja számukra. Vannak gazdák, akik már 5—10 éve tagjai a minta köz­ségnek. De idáig még más eredményt nem tudtak kimu­tatni, mint azt. hogy a vér­vizsga megfelel a követelmé­nyeknek. A szövetkezeti jelleg a te­nyésztésben még idáig nem .■ ' . lett kellőképpen tudatosítva. A tenyésztőket nem vonzotta más mint a 40 százalékos fel­ár, melyet a tojásért kaptak. Nem ismerik a tömeges te­nyésztésnek a jelentőségét. A szűk kis udvarokban nem is könnyű dolog a csibe- r.evelés. Nyárközben nagy ká­rokat okoz a nagy meleg, megszorul az udvarban és a csibék napiszúrást kapnak. Nem tudják alkalmazni az ön- itatót és etetőt. Ezért mondja Hájra Pá'né, hogy baromfit tenyészteni jelentős ered ménnyel csak szabadban — tanyán — lehet, 40—50 dara bot is elég körülményes ki­tartani, az udvarban nem fej­lődik úgy még a legnagyobb gondosság mellett sem. Ez a véleménye K. Tóth Sándor egyéni gazdának is és még több tenyésztőnek. Fő leg azoknak, akik már dol­goztak szövetkezetben és megismerték a nagyüzemi termelés előnyeit. Szakcsoportot kellene létre­hozni, de sajnos, az alakuló tagok anyagi erőssége nem megfelelő, hogy egy közös szervezetet a maguk erejéből tudjanak létrehozná A föld­művesszövetkezet részéről minden segítséget megadunk Helyiség kérdésében kértük a Tanács segítségét, de nem tudnak kérésünknek eleget I tenni. Egy megoldás leime; ha a | helyi Béke Termelőszövetke. zet egy helyiséget — melyet nélkülözni tud — rendelkezé síinkre bocsátana. Ha ez a kérdés elintézést nyerne, ezek gazdák szívesen visszajön­nének egy ilyen szövetkezet­be dolgozni. Szőke Béla awonómus Rákóczifalva .... — ■ ■ If iú méhészek figyelmébe méhész szakkör A megyei felhívására egy szép szep­temberi napon kihirdették iskolánkban, hogy méhész­szakkör lesz. £n elsőnek be­iratkoztam. Helyesnek tar­tom, hogy megalakult a mé­hész-szakkör, mert a méhé­szetet kedvelő diákoknak nem kell úgy ellopni a méhé­szet titkát, mint régen az idősebb méhészeknek. Támczos Alajos tanárbácsi összeírta a névsort és meg­választottuk a titkárt és egy jegyzőt. Mindenkinek meg lett a beosztása. Míg jó idő volt a tanárbácsi kaptárjain gyakoroltunk. Figyelgettük a méhek tulajdonságait, néze­gettük, hogy melyik család­nak mennyi élelme van, hány kg cukor kell. Ahány család, annyi fajtán kellett -- nekik eleséget adni. Novemberben láttam őket utoljára. Kíván­csi leszek, hogy telelnek ki. Megtanultunk a kaptárral bánni, minden szakköri tag kapott egy kaptárt megfigye­lésre. Enyém a 10-es kaptár, jó erős család van benne, kereten vannak a méhek. — Most a télen a kaptárokról, keretekről, a méh részeiről, repülésének távolságáról ta­nulunk. Méhkast is kötünk mert mi kezdő méhészek még nem tudunk venni kap­tárt. Én is úgy terveztem, hogy kötök magamnak kast és a tavasszal veszek egy családot. Ha jól dolgozunk, tanárbácsi megígérte, hogy továbbképző iskolára is me hetünk Lengyelibe. Minden igyekezettel azon vagyok, hogy VIII. osztályos korom­ban, már 7—8 kas méhem le­gyen, így lesz belőlem las sanként komoly méhész. Vankó János Vl/b osztályos tanuló Jószkisér Vissza a feladónak! ..A tisztaság iélegészség” — tartja egy régi közmondás. S, hegy ez mennyire így van, azt mindenki tudja. Sok fertőző és egyéb betegségeket előz­hetünk meg, ha a tisztaságot minden területen, úgy az ott­honunkban, mint munkahe­lyünkön, stb. szigorúan be­tartjuk. Nemrégiben egy szomorú esetnek voltam szemtanúja. A jászberényi földművesszö- vetkézet 11. sz. boltjában vá­sároltam. Többek között juh túrót lg szerettem volna ven­ni. Volt is 5 kg eladó, de nem sikerült vásárolni, mert lel- kiismereüenül, felelőtlenül dolgoztak a Szolnok megyei MÉK kisújszállási telepének azon dolgozói, akik a 435. sz számlával 5 kg juhtúrót, stb. szállítottak az üzletnek. Hanyagul csomagolták be a túrót, szalmával, törökkel összekeveredve, alázott papír ral adták át (faládában) az üzletnek. Nem hinném, hogy szeretné a vásárlók közü1 bárki is a szalmával összeke­vert túrót. Reméljük, hegy a nemtörő­dömséget felszámolják s a legközelebbi szállításnál job­ban vigyáznak az áru csoma­golására. G. K. 1958. TAVASZI KAJSZI TELEPÍTÉSRE szerződésileg biztosítunk 50 %-os árkedvezménnyel darabonként 5.50 forintos árban csemetéket termelő­szövetkezeteknek, szakcsoportoknak és egyénileg dol­gozó parasztoknak. Az igényeket a helyi földműves­szövetkezetekhez kell benyújtani, — A szerződött termelők 5 éven belül a ked­vezményesen telepített kajszi csemeték után darabon­ként 10 kg kajszit kötelesek egy alkalommal hiva­talos áron átadni a földművesszövetkezetnek. SZOLNOKI MÉK KÖZPONT Telepítsünk több kajszibarackot A magyar kajszibarack) ki­váló tulajdonságai miatt a világpiacon is egyre kereset­tebb és gyümölcsféleségeink közül a legjobb deviza for­rássá vált. Export szempont­jából elsősorban a későbbi érésű rózsabarack fajták ér­tékesek. A SZÖVOSZ Mezőgazda- sági Főosztálya és a Mező gazdasági Termékeket Érté­kesítő Igazgatóság a kései rózsabarck fajták termelésé­nek fejlesztésére telepítési akciót indított be megyénk­ben is. Ennek alapján ked­vezményes facsemetét juttat­nak a termelőknek. A szer­ződést a földművesszövetke zetek kötik meg, a termelő­szövetkezeti csoportokkal. — mezőgazdasági társulásokkal, szakcsoportokkal és egyéni gazdákkal. A főldmüvesssővetkezetí nőbízottságokról A tiszasas! földművesszö­vetkezetnél a nőbizottság több mint két hónapja rendszere­sen működik özv, Molnár La :nsné vezetékével és 25 taggal. Első megmozdulásuk az volt. hogy segítették a részjegy- megdunlázóst a szövetkezet­nél s továbbra is valameny- nyien aktívan kiveszik a ré­páikét ebből a munkából. Komoly munkát fejtenek ki a társadalmi ellenőrzésben is. Az elmúlt évben, december 26-án magyar nóta- és ope­rett-estet rendeztek, ami szén sikerrel zárult. Az összejőve lükön, rp'-’vet hetenként tar­tanak meg, a problémák meg beszélése mellett szorgalma­san kötnek, fonnak, most je len leg újfajta kötés-i módo> tanulnak. Ezen körülbelül 20-an vesznek részt. A szövet­kezet a nőbizottság kérésére egy mosógépet vásárolt, me­lyet a tagok részére is kölcsön ad. A földművesszövetkezetnek iól dolgozó színjátszó csoport ja is van. Február 2-án a Dunaparti randevú c. darabot mutatta be. A színjátszó cso­port tagjai: Szabó Ilona, Tavi Ilona, Buezkó József né, Szvo- boda Iza, D. Papp Sándor. So- modi Imre, Mohácsi László, Szalai János. A bemutató elő­adás nagy sikert aratott. A darab főrendezője Mohácsi László, részfvett a rendezés­ben Németh József és a szö­vetkezet valamennyi dolgozó­ja. A bemutató előadáson a község dolgozói közül mintegy 4(X>-an Vettek részt. Mohácsi László fmsz ig. elnök S hogy milyen kedvez­ménnyel jár a szerződés? A termelők 50 százalékos árkedvezményt kapnak, illet­ve 5.50 forintért készpénzfize­tés ellenében vásárolhatják meg a facsemetét. Kötelességünk csupán any- nyi, hogy a telepítést követő 5 éven belül egy alkalommal a hivatalos árnak megfele­lően facsemeteként 10 kilo­gramm. első osztályú gyü­mölcsöt adnak át a helyi földművesszövetkezetnek. Komoly jövedelmet biztosít a selyemhernyó tenyésztés Hazánkban évente több mint 20.000 család foglalko­zik selyemhernyó tenyésztés­sel. A termelők e munkára szerződésileg vállalkoznak. — Nagyobbrészt egyéniek. Az utóbbi időben elterjedt a tár­sas, kollektív gubótermelés. Ez a termelési mód már fej­lettebb és jövedelmezőbb. Az ifjúság között is közkedvelt, a tanárok vezetésével hazánk­ban többszáz iskola foglalko­zik selyemgubótenyésztéssel anélkül, hogy ez az ifjúságot akadályozná a tanulásban. Férfi és nő dolgozók, öre­gek és fiatalok, a nehezebb munkát nem biró emberek és gyermekek is termelhetnek selyemgubót. A selyemher­nyótenyésztés nem egész éven át tartó, tehát nem fő fog­lalkozást jelentő munka, ha­nem csak a tavaszi időszak­ban, az eperfák leveleinek megjelenésekor, május első napjaiban veszi kezdetét és rövid 30—32 nap alatt be is fejeződik. HÍREK Kunmadarason 15 kát hold földdel és 25 taggal cukor­répa termelői társulás ala­kult. A mezőtúri födművessző- vetkezet cirokszakái termelési tervét 112, rizsszerződtetési tervét 109 és cukorrépa szer- ződtetési tervét 172 százalék­ra teljesítette. ^ A fegyvemeki Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetbe a legutóbbi közgyűlésen 15 új tagot, ezek közül 8 közép­paraszt gazdálkodót vettek fel. o Kunmadarason a földmű­vesszövetkezet helyiségében a közeljövőben egy juhtenyész­tő szakcsoport tart alakuló ülést. Kengyelen szintén ala­kuló ülést tartanak. — Hét egyénileg gazdálkodó 15 te­hénnel szakcsoportot alakít, © Tiszasiilyön 3 rizstermelő szakcsoport alakult 135 kát. holddal, melyen 5G család dolgozik. Az újonnan alakult szakcsoportok alapszabály szerint dolgoznak és előre meghatározták, hogy az évi tiszta jövedelem 5 százalékát közös alapra helyezik, 9 Jászladányon a földműves- szövetkezet keretén belül Kun József 4 holdas egyéni gazda vezetésével permetező brigád alakult. Az egyéni gazdák I részére gyümölcsfa, stb. per­metezéséi végzik. i Két adag (30 gramm pete) hernyó gondos felnevelésével 2000 forint jövedelem érhető el. Kiadás nincsen, mert min­dent ingyen kap a tenyésztő: a hernyót, a tenyésztő papírt; Az utcákon, tereken és köz­utakon álló eperfákról min­den korlátozás nélkül, díj­mentesen szedheti le a se­lyemhernyó táplálásához szükséges levelet. Tehát csu­pán a ráfordított szorgalmas munkájáért kapja a termelt gubó vételárát. Számtalan példát hozhat­nánk fel azokról a gubóter- melőkről, akik az általuk termelt, selyemgubóért 2—3 ezer forinton felüli összeget kaptak. Csak egyet említünk meg: Ladányi András 11 hold földön gazdálkodó egyénileg dolgozó már 9 éve, hogy fog­lalkozik selyemgubó terme­léssel 1955-ben 152 kg-ot, 1956-ban 110 kg-ot adott át az államnak, melynek pénz­beli értéke évenként 4000 fo­rintot hozott a házhoz. Sok gazdálkodó azzal érvel, hogy nincs ideje foglalkozni vele, pont a tavaszi munkálatok idején. Ladányi András el» mondotta, hogy nem megy a mezőgazdasági munkájának a rovására. 11 hold földjén cukorrépát és dohányt is ter­mel, s ennek a munkának a zöme május időszakra esiks mégis jut idő erre is. A tenyésztés első idősza­kában, amikor a hernyók még kis helyen elférnek, bent a lakásban is lehet tartani, de amikor már nagyobb fé­rőhelyre van szükség, fel le­het vinni őket a padlásra. Legmegfelelőbb a nádas, zsuppos padlás, de cserép- tetős is lehet. Palatetős pad­lás tenyésztésre nem alkal­mas; A vállalat megbízottjai te­nyésztés előtt és alatt a ter­melőket állandóan oktatják és szaktanáccsal látják el őket. Különösen nagy gondot fordítanak az újakra, akik még nem jártasak a selyem- hemyótenyésztésben; Tenyésztésre már most le* hét jelentkezni a községi megbízottaknál és a helybeli földművesszövetkezetnéh Bővebb felvilágosítást az Országos Gyógynövény- és Selyemgubóforgalmi Szövet­kezeti Központ kirendeltsége, Szolnok, Beloiannisz u. 74; sz. alatt ad; Rontó Antal, felügyelő, 4 bizományi szerződés előnyéről... Szorgalmasan tanulnak a mezőtúri asszonyok a földműn?s- szövetkezet nőbizottsága által rendezett szabás-varrás tan­folyamon. Takács Lajos kertészeti bri­gádvezető „birodalmában” a tavasz már jelentkezik a tél­ben. A melegágyak nádtaka­rói alatt az üveg mögött már szépen fejlődik a paprika, saláta, a-karaiéb és a paradi­csom. Talc ács elvtárs büsz­kén, de ugyanakkor félve mutogatja, mint küszködnek az apró zöld növénykék a sze­szélyes időjárással. A nádta­karó szélét csak kicsit hajtja fel most is, nehogy megfázza nak. A szandaszöllősi Vörös Me­ző Termelőszövetkezet az el­múlt években is szép eredmé. nyékét ért el a primőrterme■ lésben. Az idén még merészebb terveik vannak. Hajtató ház nélkül a melegágyak segítsé­gével egy hónappal hamarabb május közepén szeretnék a paprikát piacra vinni K így folyamatosan a többi nö­vényféleségeket is. — Hogyan tudják az árut elhelyezni? — érdeklődtem. — Hiszen sok esetben még a szolnoki Szabadság Termelő- szövetkezetnek is probléma primőr áruját eladni. — Nálunk már négy éve nem okoz gondot a piac. A Szolnok és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. elvál­lalta, hogy bizományi úton el­adj a kertészeti termel vénye­teket. A primőr árutól kezdve mindent nekik adunk át és nekünk csak a termelési gon­dok maradnak. A jó felvevő­piac arra öggtörtöz bemiiljiket. hogy növeljük ezt a jól jöve­delmező üzemágat. Amíg a múlt évben 38 hold termését szállítottuk a földművesszö­vetkezetnek, addig ebben az évben 51 holdon termelünk zöldség- és gyümölcsfélét. Beszélgetés közben az iro­dához érkeztünk. Itt tartózko­dott éppen Ligán Rudolf el­nökhelyettes is, aki szintén azt bizonygatta, hogy nagyon jól jártak a bizományi érté­kesítéssel. — Még ebben a hónapban megkötjük a szerződést, az 1958-as évre — mondotta, majd így folytatta — — Mi számítást tettünk, hogyan járnánk jobban. Ha nem segítene a föld­művesszövetkezet. egy em­ber állandóan piac után járhatna. Kettőt lekötne a piacolás és még egy, vagy több kocsit is. Ezek az emberek kiesnének a termelőmunkából. A munka­egység járna nekik és még­sem lenne biztosítva, hogy mindent idejében és a napi piacon, üzleteiben napi áron értékesíti a csekély kezelési költség és haszon levonása után jó vételárat kapunk ér­te. A múlt évben például töb­bek között eladtunk 17 000 csomó zöldhagymát exportra, 10 hold dinnyetermésünket maradéktalanul elhelyezte a szövetkezet, 56 mázsa szőlőt szintén jó áron értékesített. Deák Mária főkönyvelő közben megnézte, hogy pénz­ben kifejezve mit hozott a kertészet a házhoz. 280 000 fo­rintot. — Az idén — mi­vel nagyobb lesz a terület is — korábban megyünk piacra, ez az összeg lényegesen emel­kedni fog. De ha már az elő­nyökről beszélünk, azt se fe­lejtsük ki, hogy a földműves- szövetkezet év végén vásárlá­si visszatérítést is biztosít.. A héten megtartandó (köiz) kül­döttgyűlésen. döntenek az el­osztásról Egy szónak is száz a vége, tehát jól járnak azok a ter­melőszövetkezetek, amelyek igénybe veszik a helyi föld­............. —j—művesszövetkezet közremű­ár on eladjunk. A szövetkezet j ködését áruik érték esi téléhez. viszont elszállítja az árut. A I — G. K. Előadás a méhészeknek Március 6-án Kulcsár Bálint, a Földművelésügyi Minisztérium méhészeti főfelügyelője előadást tart a szol­noki íöldművesszövetkezet helyiségében — jugoszláviai út­járól, a méhészettel kapcsolatban szerzett tapasztalatairól ■==■ » helyi és körzgti méhészek részére,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents