Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-29 / 75. szám

# Sokrétű, gazdag program Interjú Molnár Györggyel, a KISZ mcgyebJzottság titkárárai A JÖVŐ ÉS A MÚLT — Érettségizők között a Levéltár kiállításán — Elkészült a Szolnok megyei KISZ bizottság 1958 évi ak­cióterve. Felkerestük Molnár György elvtársat, a megyei KISZ bizottság titkárát, nyi­latkozzék az akcióprogram­ról. — Négy £6 téma köré cso­portosul a KISZ megyei prog­ramja. Első rész a KISZ tag­ság politikai és erkölcsi ne­velését, a KISZ-en kívüli fi­atalok megnyerését célozza. ..A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség fő feladata, hogy tag­jaival megismertesse a mar- Nizmus-leninizmus tanítása­it”. — szögezi le a határozat. Ennek érdekében KISZ vezetőink pártokta- fásban, a KISZ tagok szer- * vetett politikai oktatásban vesznek részt az 1958—59-es évadban. A kívülállókat és a tagsá­got előadásokon tájékoztatjuk a napi politikai kérdésekről. A Kommunisták Magyar­odig) Pártja és a Kommu­nista Ifjúmunkások Szövetsé­ge- alakulásának 40 éves év­fordulójára minden KISZ szervezetünk készül. Alap­szervezeteink névadó ünnep­ségekkel kötik össze a meg­emlékezéseket. Felolvasó es­téken a ..Hősök voltak” című könyvből megismertetjük megyénk fiataljaival az ifjú­sági mozgalom kommu- n. sta mártírjainak életét. Me­gyebizottságunk mellett egy munkaközösség feldol­gozza megyénk KIMSZ ha­gyományait. Az évfordulók napján (november 20 és de­cember 30) ünnepi taggyű­léseket tartunk, melyekre idős kommunistá­kat hívunk meg. Ugyan e na­pon a kommunista hősök sír­jait megkoszorúzzák kiszistá- ink. — A Szovjetunió és a népi demokráciák ifjúsága életének megismerésére, barátságaink elmélyítésére találkozókat szervezünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban harcoló magyar vöröskato- nakkal, a Szovjetunióban járt delegációk tagjaival. Ez év augusztusában KISZ delegá­ció utazik megyénkből Cseh­szlovákiába, májusban pedig a bolgár fiatalok küldöttsé­gét fogadjuk megyénkben. A gyarmati fiatalok napjára szervezett gyűléseinkre (ápri­lis 24-re) a DlVSZ-tőF kérünk előadókat. Találkozókra bő­ven nyílik lehetőség ez év­ben. Járási bizottságaink ifjúsá­gi találkozókat tartanak, a legnagyobbszabású Puszta- taskonyban lesz májusban. — S mit tesz a megyebizott­ság a fiatalok kommunista neveléséért? — Klubnapokon előadáso­kat tartunk: „A fiatalok ma­gatartása szüleikkel, dolgozó társaikkal szemben”, „Udvari­asság, előzékenység, ember­társaink megbecsülése”, „Fi­úk, lányok kapcsolata a szoci­alizmusban” témakörből. If­júsági őrjáratokat szervezünk az esti mulatóhelyek ellen­őrzésére, — Az ifjúság művelődése, sportolása, szórakozása szin­tén fontos helyet foglal el a programban. A nagyobb létszámú KISZ szervezetekben kul- túrcsoporlokat alakítunk, s úgy tervezzük, hogy a Jász­kun KISZ Együttes tiz vi­déki városban szerepel 1938- ban. Azokban a sportkörökben, ahol három KISZ tag van, KISZ csoportokat hozunk lét­re a sportkörök irányítására. Még ez évben megszervezzük minden középiskolában az önálló sportköröket, s meg­rendezzük a „szépség és erő” ünnepét. A VII. Országos Fa­lusi Spartakiádot mi rendez­zük meg Szolnokon. — Hogyan akarják meg­erősíteni a KISZ alapszerve­zeteket? — Nagy gondot fordítunk arra, hogy a Szervezeti Sza­bályzat szellemében működ­jenek alapszervezeteink. Mi­előtt tagkönyvüket megkap­ják a tagok, előbb meg kell ismerkedniük a Szervezeti Szabályzattal. Havonként ér­tékeljük egy-egy járás fiatal­taljainak munkáját, Több he­lyen felülvizsgáljuk az elapró­zódott alapszervezetek műkö­dési képességét. Járásonként egynapos vezetőképző tanfo­lyamot tartunk, városokban pedig kéthetenként rendsze­res titkári szemináriumokat. Ez évben két alkalommal 3— 6 napos tanfolyamot szerve­zünk. 250 alapszervi titkár to­vábbképzésére. A KISZ Központi Bizott­sága hosszabb tartamú tan­folyamaira szintén küldünk járási, városi és alapszervi titkárokat. Az üzemi és középiskolai KISZ-vezetőknek elméleti n. pokat tartunk. Megszervezzük a „Végig a Tiszán” mozgalmat. Vasu­tas fiataljaink más üzemek KISZ szervezeteivel indul­nak vízi kirándulásokra. A KISZ-munka támogatá­sára aktivacsoportokat ho­zunk létre az 1945-48-as idő­szakban ifjúsági mozgalomban dcflgozó elvtársakból. •— Különösen nagy figyel­met szentelünk a gépállomá­sok és tanyai szervezetek ala­kítására, s ahol lehet, peda­gógus KISZ szervezeteket is hozunk létre. Megyei leány­tanács dolgozza ki a kiszista lányok programját, amelyet Szolnokon fiatalasszonyok és lányok tanácskozása vitat meg. / — S hogyan gondoskodik a megyei vezetőség az ifjúság termelési mozgalmainak szer­vezéséről? — A munkásfiatalok között takarékossági versenyt indí­tunk. Lakásépítési akciót szervezünk Martfűn. Felépít­jük a szolnoki ifjúsági házat. Fiatal műszaki értelmiségiek­kel tanácskozunk az ifjúság szakmai továbbképzésének lehetőségeiről. — A parasztfiatalok köré­ben silózó, cséplőcsapatok és ifjú traktoristák versenyét szervezzük meg. Az ikersoros, kukoricát termesztő ifjúsági munkacsapatok vezetőit a gödöllői Agrártudományi Egyetemre visszük tapaszta­latcserére. Három termelő­szövetkezeti városban pa­rasztfiatalok téli mezőgazda- sági iskoláját létesítünk. A gépállomások, állami gazda­ságok munkásszállóit állan­dóan ellenőrizzük és segítünk az ott lakók otthonos körül­ményeit megteremteni. — Végül, mi a tervük az úttörőmozgalom segítésére? — Akcióprogramunk rész­letesen foglalkozik ezzel is. Minden KISZ szervezet kap­csolatot teremt a hozzá te­rületileg legközelebb eső úttörőcsapattal. Főként a középiskolai, de a területi KISZ szervezetek is többszáz ifivezetőt küldenek KISZ megbízatással az úttö­rőcsapatokba. E nyáron ötven ifivezetőt megyei, negyvenet a csillebérci nagytáborban ké­pezünk ki. A legjobbakat kül­földi és országos táborozások­ra küldjük. Az úttörőcsapa­tok szervező testületéiben KISZ szervezeteink is képvi­seltetik magukat, az úttörő­munkát végző pedagógusokat viszont bevonjuk a KISZ-be. — Csak szűkszavúan szól­tam a bőséges és sokrétűen gazdag megyei akcióprogram­ról. Azt hiszem, mégis kitűnik valami: az, hogy a Szolnok megyei KISZ Bizottság évi programja igazi, pezsgő éle­tet akar a megyében. Me­gyénk minden KISZ-tagján múlik, hogy megvalósuljon — fejezte be nyilatkozatát Mol­nár elvtársi. " “-í borzák — A MÜLT HOSSZÚ aszta­lokon látható. — Plakátok, brosúrák, választási névso­rok, felhívások egy nagy­szerű és dicsőséges kor szel­lemét idézik. Szinte kézzel­foghatóan tárolnak fel előt­tünk a Tanácsköztársaság korának heroikus erőfeszíté­sei, amellyel szebbé, boldo­gabbá akarták tenni a mun­kást, a parasztot, amellyel meg akarták adni a méltó­ságot az embernek. Az első plakáton még őfelsége, a ki­rály nevezte ki Károlyi Mi­hályt a magyar kormány el­nökévé. Az első plakátok a polgári köztársaság kikiáltá­sáról és felemás rendeletéi­ről szólnak. Azután mintha villám robbanna bele a zavarosan kavargó felhők közé: a meg­alakult Kommunista Párt első kiáltványa. Plakát a jászberényi röpgyűlésről, amelyen bejelentik a Tanács- köztársaság megalakulását. A jászberényi újság március 23-i száma, amely közli a történelmi táviratváltást Le­nin és Kun Béla között. Áp­rilis 20-a. népgyűlés. Kun Béla beszél. A jászkiséri munkástanács névsora. Fel­szabadul a nő is, a névsoron két női nevet is olvashatunk; Dohándi Honáét és Stern Lujzáét. Be a Vörös Hadseregbe! — hirdetik az egykori kiált­ványok. Veszélyben a prole­tárhaza! A jászberényi ka­tonai parancsnokság felhívá­sa a Jászság proletárjaihoz. Szinte látjuk, mint kelt fegy­verbe az egész világ, a pro­letariátus, a harcoló nép vi­lága. EGY MÁSIK ASZTALON a Tanácsköztársaság hivata­los lapjának számait olvas­suk. Mindjárt az első ren­deleté, amely (megszüntette a nők legfájóbb szégyen­bélyegét. Eltörölte a törvény­Berlin (MTI). Walter Ul­bricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának első titkára nyilat­kozatot adott az ADN né­met hírszolgálati iroda igaz­gatójának. Ulbricht nyilat­kozatában azt javasolja a Né­met Szociáldemkorata Párt­nak-, a Nyugatnémet Szak- szervezeti Szövetségnek és a Szabad Demokrata Pártnak, egyesítsék Németország min­den békeszerető erejét avé­gett, hogy a németországi atomgyújtogatók kezét meg­kössék. télén gyermek intézményét és fogalmát. Felhívások a megye községeiből élelem­beszolgáltatásra. A nehéz helyzetet őszintén feltáró is­mertetések rendelete. Bő és gazdag az anyag. Es az asztalok előtt fiatalok ál­lanak megilletődötten. — A Közgazdasági Technikum hallgatói csupa lány és két fiú. — Kabátjuk hajtóká­ján a keskeny zöld szalag,>azt jelzi, hogy nem­sokára érettségire készülnek, és elindulnak választott élet­pályájuk, vagy az egyetem kapui félé. A jövő nemzedé­ke áll itt, a dicsőséges múl- tatsugárzó írások előtt és emlékezik. Emlékezik arra. amit szülei, nagyszülei me­séltek nekik. Emberséget, öntudatot, a népi demokrá­ciához való hűséget tanulnak itt. Éppen most foglalkoztak az iskolai történelemórákon a Tanácsköztársaság történe­tével. És most mindaz, amit tanultak, megtestesült való­ságként tárol szemeik elé. FIGYELŐ SZEMEK, ko­molyság, halálos csönd. így hallgatják a fiatalok Degré Alajosnak, a tudós levél­tárosnak, a 48-as forradalmi ifjúság egyik vezéralakja le­származottjának érdekes, az elmúlt eseményeket vissza­idéző magyarázatát. Megtud­ják azt, hogy az 1920-as fe­hérterror megsemmisítette az okmányok, röpiratok és könyvek nagy részét. A köz­ségtanácsi jegyzőkönyvekből kitépték a Tanácsköztársa­ságra vonatkozó lapokat. — Csak egyes helyeken sikerült bátor embereknek, — első­sorban Jászberényben — megmenteni az értékes iro­mányokat. A többit régi, 19-es kommunisták adták össze, akik otthon féltett kincsként rejtegették a röp- iratot, a fegyverbe szólító felhívást, vagy más olyan Walter Ulbricht nyilatko­zatában a többi között ki­emelte: értekezletének és Németország békés újraegye­sítésének meglékelésére ki­lőtt torpedó. Azokra a béke­szerető erőkre apellálva, amelyek azt kívánják, hogy Németország nemzeti újjá­születéséből békés és demok-- ratikus ország keletkezzék, Ulbricht a következő javas­latot tette: „Harcoljunk együttesen a bonni atompo­litikusok ellen, akik vala- mennyiiTiTket és egész Né­metországot veszélyeztetik.'’ írást, amely a nagyszerű munkáshatalomra emlékez­tette őket. Hallgatnak és emlékeznek és ugyanakkor szívük megtelik a jövő iránti szeretettel. Beszélge­tünk néhánnyal és úgy érez­zük, hogy ezt az ifjúságot nem lehet rnégegy&zer a néphatalom ellen fordítani. A saját élmények, a köz­vetlen emberi szó, amellyel múltunk e darabjával és ál­talában a proletárhagyomá­nyokkal foglalkozik az is­kola, igen nagy hatással van rájuk. Feketehajú, komolyarcú kislány Ábrahám Erika. Kis­sé elfogódott, de hamar fel­enged. Elmondja, hogy kül­kereskedelmi levelező-isko­lára készül, leveiező szakra. Nagyon érdekli a kiállítás, hiszen édesanyja sokat me­séit neki ezekről az időkről. Elmondotta például, hogy mint kislány, piros szalaggal a gomblyukában, az ujjongó tömeggel együtt vonult fel május 1-én a felejthetetlen 19-es időkben. — ÉRETTSÉGI TÉTÉI, a számunkra a 19-es Tanács- köztársaság. Ügy érzem, a kiállítás után sokkal jobban fogom megoldani, ha ezt kapom — mondja Ábrahám Erika. Szalai Klára változatosság kedvéért barnahajú, és bi­zony, nem a legjobban áll történelemből. Közepes az osztályzata, de nagyon sze­retné kijavítani. Ő is sokat tanult a kiállítson, és ha a Tanácsköztársaságról kel majd felelnie, bizonyára ném fog zavrabajönni. Persze, ' érettségiig még alaposan ösz- sze kell szednie magát. Ezt niondja Baranyj György tör­ténelemtanár is, aki elkísérte az osztályt a kiállításra. Degré elvtárs végezetül megmutatja a Levéltárat. Elmondja, mi minden talál­ható itt, és érdekes esemc- 1 nyékről beszél, boszorkány- perekről, török adólajstro- mokról, és egyéb érdekessé­gekről, amelyeknek anyaga a Levéltárban megtalálható. Napestig is elhallgatnák a fiatalok. NAGYON HELYES kezde­ményezés volt a Levéltártól a 19-es anyag bemutatása. Csupán az sajnálatos, hogy nem biztosítottak nagyobb nyilvánosságot a kiállításnak. Nem ártott volna plakáton hirdetni a városban. Még négy napig, szombaton, hét­főn. kedden és szerdán lát­ható az érdekes és elgondol­koztató kiállítás. Nézzük meg minél többen! Hernádi. Walter Ulbricht nyilatkozata A. TOLSZTOJ ifi? r£ciíin méínöÁ: " '*£**'• ni/ieíécifoü/fa 30. A harmadik pohár whisky után Rolling gyűrögetni kezdte az asztalkendőt. Más ember, akit a sors hasonló vérmérséklettel ruházott fel, de a társadalmi ranglétra ellenkező végére állított — tehát például Horgasorrú Gaston — még ma. napnyugta előtt felkutatta volna Zoja Monrose-t, ezt az elvetemült teremtést, ezt az undok fér­get, akit ő a mocsárból szedett fel, és minden teketória nélkül oldalába döfte volna bicskáját. Rollinghoz azon­ban nem illett az ilyen eljárási. Miközben tányérjába bá­mult, ahol már kihűlt a szarvasgombával körített ho­már. nem azon törte a fejét, hogyan verhetné be ennek a züllött némbernek az orrát, alti éjnek idején megszö­kött ágyából.:. Roling agyában, a whisky sárga gőzén keresztül sokkal rafináltabb és perverzebb bosszútervek forrtak és kavarogtak. Csak most látta, mit jelent szá­mára a szépséges Zoja. Kínjában az asztalkendőt mar­cangolta körmeivel; Az inas elvette az érintetlen tányért. Pezsgőt töltött: Rolling megragadta a poharat és mohón kiürítette — aranyfogai megkoccantak az üvegen. Ebben a pillanat­ban Szemjonov rontott be az utcáról a vendéglőbe. Mind­járt meglátta Rollingot. Lekapta kalapját, áthajolt az asztalon és ezt suttogta: *- Olvasta a lapokat:..? Épp most voltam kint a morgue-ban:.: Ö az.:: Nekünk semmi közünk a dolog­hoz .- = Esküszöm, ártatlanok vagyunk benne... Alibit tudunk igazolni;;! Az egész éjszakát a Montmartre-on töltöttük a lányoknál... Megállapították, hogy a gyil­kosság hajnali három és négy között történt... Benne van az újságban.;. az újságban .-.; Rolling csak egy fakó, eltorzult arcot látott, amely nyugtalanul izgett-mozgott az orra előtt, A szomszédok már felfigyeltek. Odajött a pincér és széket tolt oda Szemjonovnak. — Menjen a pokolba — mormogta Rolling a whisky ködfüggönyén keresztül. — Szeretném nyugodtan befe­jezni a lunchömet;,| — Ah, bocsánat.:. Akkor majd megvárom a saricom, a gépkocsiban. 39. A párizsi sajtó ezekben a napokban csendes volt, mint egy erdei tó. A polgárok ásítozva olvasták az iro­dalomról szóló vezércikkeket, a színilázi bemutatókról szóló tárcákat, a színészek magánéletével foglalkozó pletykákat £■ De ez a csend vihar előtti csend volt, amelynek leple alatt a sajtó nagyszabású támadást készített elő a közép- polgári rétegek erszénye ellen. Rolling vegyipari kon­szernje, miután befejezte a szervezési előkészületeket és kiirtotta kisebb versenytársait, nagy áremelési kam­pányra készült. A sajtót megvásárolták, az újságírók megkapták a szükséges információkat, hogy kellőképpen telvértezve képviselhessék a vegyipar érdekeit. A poli­tikai rovatvezetőknek szenzációs dokumentumokat bocsá­tották rendelkezésükre. Néhány pofon és néhány párbaj segítségével eltávolították a porondról azokat az okve- tetlenkedő tökfilkókat, akik fecsegésükkel keresztezni próbálták a vegyipari konszern terveit. Párizsban idillikus béke és nyugalom honolt. Az új­ságok példányszáma némileg csökkent. Ezért valóságos íönyerernényszámba ment az a gyilkosság, amely a rue de Gobelins 63. számú házban történt. A gyilkosságot követő reggelen mind a hetvenöt új­ság vastagbetűs címekkel számolt be a „rejtélyes, szörnyű bűntényről”; Az áldozat személyazonosságát még nem sikerült megállapítani; személyi okmányait elrabolták, s a szállodában — ez mindjárt kiderült — álnéven jelen­tette be magát. A jelek szerint nem rablógyilkosság tör­tént: az áldozat pénzét és arany-értéktárgyait hiánytala­nul megtalálták. De azt sem igen lehetett feltételezni, hogy a gyilkosság bosszú műve: a nyomok arra vallot­tak, hogy a gyilkos alaposan,, átkutatta a tizenegyes szobát. Csupa rejtély; » A két órakor megjelenő lapok újabb szenzációs ada­tot közöltek. A gyilkosság színhelyén női ékszert talál­tak: teknőc-hajtűt öt nagy briliánssal. Ezenkívül a poros padlón női félcipő nyomait fedezték feL Ettől a hajtűtől lázba jött Párizs. Ügy látszik tehát, a gyilkos valami elő­kelő dáma lehetett. Talán azí arisztokráciához tartozik? Talán a burzsoáziához? Avagy talán nagyvilági kokoít? A dolog egyre rejtélyesebb,.-. A négyórai lapok hasábjait* IPárizs legismertebb höl­gyeinek nyilatkozatai töltüttélV ráég, Valamennyien fel­háborodottan tiltakoztak a feltevés ellen, hogy a gyilkos francia nő volt: nem, nem, ezerszer nem, ez képtelenség — ilyesmi csak egy német nőtől, egy boche-tól telik ki! Néhányan Moszkvára iß céloztak — de ennek nem volt sikere. A híres Mimi, az „Olympia ’-színház művésznője ezzel a kijelentéssel tette halhatatlanná nevét: „Ké;z vagyok odaadni magam annak a férfinak, aki feltárja előttem ezt a titkot!” Ennek már volt sikere. Egyszóval, egész Párizsban egyetlen ember akadt, akinek sejtelme sem volt arról, mi történt a rue de Go- belins-en: a „Griffon”-ban lunchölő Rolling, aki szörnyen rosszkedvű volt, és szándékosan megváratta Szemjonovct a taxiban. Végre megjelent a sarkon, szótlanul beszállt a gépkocsiba kivitette magát a morgue-ba. Szemjcnov izgatott taglejtések kíséretében beszélte el útközben, mit írnak a lapok. Amikor a beszámoló során Szemjonov az öt briliáns­sal ékesített hajtűt is megemlítette, Rolling ujjai meg­remegtek sétabotjának gombján. Közvetlenül a morgue előtt hirtelen olyan mozdulattal fordult a sofőr felé, mintha parancsot akarna adni. hogy forduljon vissza — de aztán meggondolta magát és csak dühösen szipákolt. A morgue bejárata előtt nagy volt a tolongás. Drága prémbundá« nők, pisze orrú midinettek, a külvárosokból jött gyanús alakok, kíváncsi házmesternek vallókra vetett kötött köpennyel, izzadt orrú és gyűrött gaUérú riporterek, kövér színészekbe csimpaszkodó színésznők — mind, mind odacsődültek, hogy megnézzék a gyilkos­ság áldozatát, aki tépett ingben, mezítláb feküdt a lejtős márványlapon, fejjel a pinceablak felé. Különösen meztelen lába volt ijesztő látvány — ez a nagy, elkékült láb. óriásira nőtt körmeiveL Az élettelen, sárga arcot eltorzította a görcsös rémület. Kis szakálla felfelé meredt. A nők izgatottan tolongtak, hogy láthas­sák ezt a vigyorgó maszkot, kitágult pupillákkal mered­tek rá, halkan sikongtak, sugdolóztak. Hát itt van ő, a briliánshajtűs hölgy szerelője! Szemjonov, mint valami kígyó siklott Rolling előtt utat törve a tömegen keresztül a holttest felé. Ro ling merev tekintettel bámult a meggyilkolt arcába. Vaey egy másodpercig állt így. Aztán összehúzta szemét, húsos orrán ráncok jelentek meg, arany-fogai megcsillantak. — No, mit szól? Ugye, ő az? — suttogta Szenijo 'ov, Rolling végre válaszolt: — Megint egy hasonmás.- (Folytatjuk.) m. iy T3--4.VJ*.— .* mSv ■ .. „jl A l á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents