Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-27 / 73. szám
I'JLAQ PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! SZÓLJ! OK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 13. szám. Ars: 50 fillér. 1958. március 27. csütörtök A megye előtt álló legfontosabb feladat as állatenyésstés fejlesztése9 az állatállomány növelése Irta: Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára Egy hónappal ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei bizottsága, a Megyei Tanács VB és a Ha- zaftos Népfront megyei bizottsága együttes ülésen vitatta meg az MSZMP agrárpolitikai téziseit és az ebből eredő tennivalóinkat. A tanácskozáson Tisza József elvtárs, a termelőszövetkezeti tanács titkára is felszólalt. Mind a beszámolóval, mind az előterjesztett határozati javaslattal egyetértett. Az alábbiakban közöljük Tisza József elvtárs írását, amelyben ugyancsak ezzel, a számunkra nagyon fontos tanácskozással és határozattal foglalkozik. A februárban megtartott kétnapos tanácskozásnak rendkívül komoly jelentősé get tulajdonítok. A tanácskozás, illetve a beszámoló a párt agrárpolitikai téziseire a Politikai Bizottság határozatára épül s így lényegében ez volt az az alkalom, amikor aprópénzre kezdtük váltani a pártnak ezeket az alapvető határozatait, magyarul, saját megyénkre kon- krétizáltuk. Nem szándékom különféle étvi kérdések fejtegetésébe bocsátkozni, csupán néhány olyan észrevételt kívánok tenni, ami bár bizonyos mértékig a beszámolóban, a határozati javaslatban is érintve volt — úgy gondolom — sokkal nagyobb súllyal seile ne azokat aláhúzni. Mik ezek a problémák? Az egyik, hogy szerintem a termelőszövetkezeteknél az elkövetkező évek során alapvető követelmény és fő célkitűzés az árutermelés, az állóeszközök növelése, a jövede'me- zö gazdálkodás kialakítása. Miért tartom én ezt nagyon fontosnak? Egyrészt, mert minél nagyobb a tsz-ék árutermelése, annál több a jövedelmük, s a jövedelmező gazdálkodás növeli a szövetkezeti tagok életszínvonalát és szilárdul a szövetkezeti gazdálkodás is. Ismert dolog valamennyiünk előtt a ma.gyár ember virtuskodása az egymással való vetélkedés Nem hagyja magát S ameny- nyiben az egyéni paraszt azt látja, hogy a szövetkezetek egyre inkább jövedelmezően gazdálkodnak — nemcsak azért, mert a versenyben nem akar lemaradni, hanem jó1 felfogott egyéni érdeke is azt követeli — ő is fokozza terméseredményeit. ezáltal iöve delmét. Nyilvánvaló, ha ezt a versenyt az egyéniek és a szövetkezetiek között sikerű! kialakítani, akikor ez alapot ad ahhoz, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a terméshozamok ne csökkenjenek. Ez pedig lényeges kérdés. A megye öntözési adottságai jók. Az öntözés megjavításával, kiterjesztésével azonban jelentősen növelhetjük a hozamokat, s ez nem elhanyagolandó kérdés. De szerintem a megye előtt álló legfontosabb feladat a termelés szempontjából az állattenyésztés fejlesztése, az állatállomány növelése. A tanácskozáson vita volt, hogy a kollektivizálás befe- zéséhez az idő sok-e vagy kevés. Szerintem a vita iránya ebben a kérdésben így nem volt helyes. Nem arról volt szó a beszámolóban sem, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését mikorra fejezzük be, hanem arról, hogy a termelést milyen mértékben kell növelni úgy, hogy közben a mező- gazdaság szocialista átszervezését is végre lehessen hajtani. Hiba voina, ha bárki időhöz vagy tervszámokhoz kötné a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Az élet már sokoldalúan bebizonyította. hogy ez nem vezetne jóra. Nekünk az átszervezést, a termelési eredmények növelését úgy kell végrehajtanunk, ahogyan azt a párt agrápolitikai tézisei szá munkra meghatározzák. Még egy dolog, amivel foglalkozni akarok. S ez a középparasztokkal kapcsolatos A tanácskozáson Z Nagy elvtárs vetette fel, de szerintem nem fejtette ki világosan álláspontját, s így az félreértésre adhat okot. Abban igaza van Z Nagy elv- tarsnak, hogy a középparasztok megnyerése a szövetkezeti mozgalom számára sokkal nehezebb, mint az agrárproletárok, vagy a szegényparasztok megnyerése. Ez a dolog lényegéből fakad, hiszen gazdasági helyzeténél fogva senki nem áll olyan közel a sízövetkezeti gondolathoz, mint az agrárproletár, vagy a szegénypat ászt, mert ma már legtöbb helyen a szövetkezeti parasztok jövedelme eléri, illetve meghaladja az agrárproletárok és szegényparasztok jövedelmét. Nyilvánvaló, hogy az o számukra a szövetkezeti gazdálkodás vonzóbb, mint a középpar%sztok számára. — Ezért is, — de kiindulva a lenini politikából, — hiba volna, ha a szövetkezetek számszei ű fejlesztésénél olyan sorrendet állítanánk fel, hogy mivel a középparasztok megnyerése a legnehezebb, akkor ha ezt megoldjuk. utána a többi könnyebben megy. így tehát nyerjük meg először a középparasztokat, s utána az agrárproletárokat és szegényparasztokat. Szerintem az ilyen beskatulyázás, az ilyen sorrend nem helyes. Van ahol a szövetkezet már a középparasztok számára is vonzó, — van ahol nem. A felvilágosító munkái ennek ellenére a dolgozó .parasztság minden rétege között folytatni kell. Az agitációs és propaganda munka terén az utóbbi időben van némi javulás, de ez koránt sem elegendő. — Szükség van egy olyan átfogó tervre, amely megszabja a párt, az állami és társadalmi szervek, a művészet és a tudomány, a sajtó, rádió és a film legfontosabb tfenni valóját. Mert nemcsak aura van szükség, hogy a szövetkezetek eredményesen és jól gazdálkodjanak, hanem arra is, hogy dolgozó parasztságunk ezt lássa és ismerje is meg. Magyarul: a szövetkezeti gazdálkodás mellett mindeniki agitáljon. II velerámX klumaAsürSI MÁRCIUS 21-ÉN a Ta- ' nácsköztársaság 39. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi gyűlés után az idős elvtársiak így búcsúztak egymástól: „Holnap Te is eljössz? Feltétlenül ott legyél! A Veteránok klubjának avatására gondoltak. S másnap, amikor a hóborította város utcáira lassan ráborult az est, benépesedett a II. kerületi pártház nagyterme. Az újonnan festett terem hosszú sorba rakott asztalainál helyezkedtek el az idős elvtársak, köztük egy-egy fiatal KISZ tag foglalt helyet, s hallgatta érdeklődéssel a veteránok elbeszéléseit. Szavaik visszaforgatják az emlékezés kerekét s szinte látom, amint fiatalon életerősen indulnak a frontra, megvédeni a Tanácsköztársaságot, a fiatal munkás- hatalmat. Messzehangzó da lukat vitte a szél: „... Rettegi nevünket a burzsoá világ .. .*’ S valóban rettegte is. A tizenkilences vörös katonák szembeszálltak a vad áradattal, hősiesen küzdve, vállalva a halált. S nyilt harcban nem tudták őket térdre kényszeríteni, csak árulással. A dicső emlékű 1919 után sötét korszak következett. Vad, kegyetlen üldözés, szörnyű szenvedés. De a tizenkilences harcosokat ez sem törte meg. Az élet mély barázdát vágott arcukon, haiuk ezüstössé vált. de szívük a régi. s szemük is a régi fénnyel csillog. Ezt bizonyítja az is. hogy az idős elvtársak 1956- ban ismét fegyvert fogtak harcoltak az ellenforradalom leveréséért. ELEK IMRE elvtárs a városi pártbizottság első titkára, klubavató ünnepi beszédében méltatta az idős elvtársak küzdelmes harcát. Beszélt a régi pártvezetés hibáiról — amelyből eredően sok sérelem érte a tizenkilenceseket. Ezt most jóvátesszük. s nem engedjük. hogy a hiba megismétlődjék. Azzal a gondolattal adta át a klub helyiséget hogy használják ki. szórakozzanak, olvasgassanak, beszélgessenek, s ha mi fiatalabbak “1 jövünk tanítsanak bennünket, _____ Sarkad! Lajos elvtárs rövid visszaemlékezése után Váczi Sándor elvtárs a Megyei Párt- Bizottság osztályvezetője, országgyűlési képviselő szólalt fel. Beszélt arról, hogy milyen hiba volt az idős elvtársak háttérbe szorítása, holott a fiatalokat ők nevelték kommunistákká. Példamutatásukra, tanításaikra, segítségükre ma is szüksége van a fiatalabb nemzedéknek. Váczi elvtárs a Megyei Pártbizottság üdvözletét tolmácsolta, Varga Ferenc elvtárs pedig a város KISZ fiataljai nevében köszöntötte az idős elvtársakat. AZ ÜNNEPSÉG folytatásaként szendviccsel és sörrel vendégelték meg a jelenlévőket. akik kisebb-nagyobb csoportokban beszélgettek. Később felcsendült az ének is. Az asztalon lévő piros muskátlik szinte szimbolizálták, högv szerte a világon egvre több ilyen piros virág nyilik egyre több katonája lesz a munkásmozgalomnak. Szabó Imre . Liíi.: JTörökszeotmiklós I Hogy jövőre is legyen (S. oldal) MOST EGY ÉVE... (2. oldal) Estebéd a Kremlben az ENSZ főtitkára tiszteletére Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány kedden a nagy Kreml palotában est ebédet adott Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára tiszteletére. Szovjet részről jelen voltak: Alekszej Kiricsenko, Frol Kozlov, Anasztasz Mikojan, Nyikita Hruscsov, Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, Vaszilij Kuz- nyecov külügyminiszterhelyettes és más hivatalos személyiségek. A vendégek között megjelent: L. Finmark, az ENSZ Titkárságának munkatársa Rolf Sohlman, Svédország moszkvai nagykövete, valamint Alekszandr Topc'ijev akadémikus,« a szovjet ENSZ Társaság elnöke. (MTI) Tessék... Finom és friss. Zöldpaprika. Ez az első idei termés. Most szedtem, ebben a percben. Szalonna is kellene hozzá? Az is van... (Képesriport a 3. oldalon) Hazaérkezett az NDX-kól a magyar párlés kormányXiildstlség Komáromban szerdán reggel 7 órakor több mint ezer dolgozó gyűlt össze a pályaudvaron, hogy fogadja a Német Demokratikus Köztársaságból visszatérő párt- és kormányküldöttséget. A hon védség és a munkásőrség díszszázadának tisztelgése, s a Himnusz elhangzása után Molnár László, az MSZMP Komárom megyei titkára üdvözölte a küldöttség tagjait, majd dr. Münnich Ferenc rninísztereinök, a küldöttség vezetője válaszolt. A küldöttség délelőtt a fővárosba érkezett. Az ünnepélyes fogadáson Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja köszöntötte a hazatérő párt- és kormányküldöttséget. Szavaira dr. Münnich Ferenc, a delegáció vezetője mondott beszédet NDK-beli útjukról, a párt- és kormányküldöttség tárgyal á - sairól. (MTI) ju-LTLnj-wvpii-n-ipi— ......................... ' Mu nkásokból új műszaki gárda nevelkedik 1/ evesen tudják, hogy a jonevu Szolnoki Gépipari technikumon kívül meg egy hasonló tanuloinlézet is muKödiK a megyében. Ennek nincs több évtizedes múltja, gepekkel, szerszamokkal felszerelt iskolamuhelye, szép épülete, sót meg állandó főhivatású tanszemelyzete, tanulója sem. A 14. sz. Jászberényi Gépipari Technikum az ailami támogatáson kívül né- nány mérnök és munkás lelkesedésére, tudásszomjára épül s úgy látszik, ez eleg jó alapkő. 1953-ban kezdte meg működését az intézet — s azóta is hetenként négyszer benépesül esténként a tanítóképző néhány tanterme. Munkások, művezetők cserélik fel munkájuk végeztével a szerszámokat, aktatáskával, rajztáblával s még ráhúznak 3—1 órát a napra. Az Aprítóból. Fémnyomóból, TÍTASE-tól, Autóközlekedési Vállalattól verbuváló1 dott össze a jelenleg működő 1—2 és 4 osztály tanulógárdája s itt dolgoznak nappal az oktatók is: öt mérnök. Gallyas György, az Aprítógépgyár főmérnöke, mint igazgató fogja össze az iskola munkáját s a kollektívához tartozik még a gimnázium és tanítóképző né hány tanára. Ök tanítgatják igen nagy türelemmel, amihez a mérnökök nem szívesen nyúlnak: a magyart, történelmet, matematikát, földrajzot, meg általában a „humán” tárgyakat. A z iskola elvégeztével ugyanis itt teljesértékű technikusi oklevelet, érettségi bizonyítványt kapnak a munkások. Ehhez pedig nem elég csak a műszaki tudás. Az általános műveltség . éppen ilyen fontos. És itt nincs engedély. nincs kibúvó, pedig sokan nem értik meg’ miért kell egy műszaki embernek jól ismerni a magyar helyesírást, a történelmet, miért kell megismerni a költők, írók legjavát — Egyszóval, a műszaki ismeretekben jó eredményt érnek el tanulóink, mpndja Gallyas főmérnök —. talán jobbat is, mint a nappali technikumokban, mert legalább 3 éves gyakorlata mindegyiknek megvan s ez nagy előny. Viszont hátrány a mi iskolánkban, hogy az általános műveltségi tárgyak nem mennek olyan jól, főleg a magyar nyelv gyenge. I' avaly engedték szárnyra 1 sikeres vizsgák után az első munkásokból nevelt műszaki gárdát Jászberény- -ben. Tizenhat tanuló tett érettségit és kapott oklevelet. A mostani negyedikesek már az idei vizsgákra készülnek, reméljük eredménnyel, majd egy új technikuscsoport hagyja el az intézetet. A tanulók 90 százaléka munkás, gyári dolgozó. «— És m! a célja, feladata az intézetnek? — Az, hogy városi műszaki gárdát neveljünk — adja röviden a választ az igazgató. V alóban — Jászberény ' helyzetében — igen fontos kezdeményezés. A város hét év alatt ipari gócpont lett. két nagy vasipari üzem, több kisebb üzem kedte meg működését itt. A gyárak Budapestről és más régebbi iparvárosokból idekerült szakemberekkel dolgodnak. _§ az évenként kikerülő technikusok csak még erősíthetik ezt a műszaki gárdát, elősegítik, hogy a régi mezővárosban valóban meggyökeredzzék az ipar, ne csak a fizikai munkában, hanem az irányításban felkészültségükkel arányban részt kapjanak a városiak. -— palatínus — Gondok Franciaországban Párizs (MTI). Párizsában kedden Gaillard miniszterelnök elnökletével újból összeült a „gazdasági kerekasz tal- konferencia”. A kormány a kerekasztal- konferencián a frank minden áron való megvédését hangoztatta, a szakszervezetek képviselői viszont a fenyegető munkanélküliség ellen sürgettek intézkedéseke Georges Levard, a CFTC főtitkára kijelentette, attól fél hogy a munkaerők piacán né hány hónapon belül súlyo lesz a helyzet. Máris intézke déseket sürgetett a munkanélküliség veszélyének elhá - rítására. A nagykörűiéi* felkészülve várják a tavaszt A nagykörűi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapelőtt a község dolgozó parasztjainak tavaszi felkészüléséről tárgyalt. Már korábban megvizsgálták a köz ségi mezőgazdasági felügyelő segítségével, hogy milyen az egyéniek vetőmagellátása, a földművesszövetkezeti boltokban van-e elegendő csává zószer, növényvédőszer, kü- önböző mezőgazdasági szer szám stb. A felkészülés biztató. A nagykörűi egyéni gazdák csak az idő jobbrafordulását várják és megkezdik a munkát. A télen sokan szaktanfolyamokon vettek részt és már ez év-ben hasznosítani akarják a? ott tanultakat. így a több között műtrágyakísérleti par cellákat létesítenek, gyakorlatban tanulmányozzák a különböző műtrágyafélék hasznát, gyors termésfokozó hatását. A vetőmag az egyéniek számára is biztosítva van. Sö korábban — néhány nappa' azelőtt — már mintegy l: hold árpát el is vetettek. A földművesszövetkezet a tavaszi mezőgazdasági munkák- ' hoz szükséges szerszámokat, védekezőszereket az igények1 nek megfelelően beszerezte, _ _____ , i i t
