Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-27 / 73. szám

I'JLAQ PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! SZÓLJ! OK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 13. szám. Ars: 50 fillér. 1958. március 27. csütörtök A megye előtt álló legfontosabb feladat as állatenyésstés fejlesztése9 az állatállomány növelése Irta: Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára Egy hónappal ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei bizottsága, a Megyei Tanács VB és a Ha- zaftos Népfront megyei bizottsága együttes ülésen vitatta meg az MSZMP agrárpolitikai téziseit és az ebből eredő tennivalóinkat. A tanácskozáson Tisza József elvtárs, a termelőszövetkezeti tanács titkára is felszólalt. Mind a beszámolóval, mind az előterjesztett határozati javaslattal egyetértett. Az alábbiakban közöljük Tisza József elvtárs írását, amelyben ugyancsak ezzel, a számunkra nagyon fontos tanácskozással és határozattal foglalkozik. A februárban megtartott kétnapos tanácskozásnak rendkívül komoly jelentősé get tulajdonítok. A tanács­kozás, illetve a beszámoló a párt agrárpolitikai téziseire a Politikai Bizottság határo­zatára épül s így lényegében ez volt az az alkalom, ami­kor aprópénzre kezdtük vál­tani a pártnak ezeket az alapvető határozatait, ma­gyarul, saját megyénkre kon- krétizáltuk. Nem szándékom különféle étvi kérdések fejtegetésébe bocsátkozni, csupán néhány olyan észrevételt kívánok tenni, ami bár bizonyos mér­tékig a beszámolóban, a ha­tározati javaslatban is érint­ve volt — úgy gondolom — sokkal nagyobb súllyal seile ne azokat aláhúzni. Mik ezek a problémák? Az egyik, hogy szerintem a termelőszövet­kezeteknél az elkövetkező évek során alapvető köve­telmény és fő célkitűzés az árutermelés, az állóeszkö­zök növelése, a jövede'me- zö gazdálkodás kialakítá­sa. Miért tartom én ezt nagyon fontosnak? Egyrészt, mert minél nagyobb a tsz-ék árutermelése, annál több a jövedelmük, s a jöve­delmező gazdálkodás növeli a szövetkezeti tagok életszínvo­nalát és szilárdul a szövetke­zeti gazdálkodás is. Ismert dolog valamennyiünk előtt a ma.gyár ember virtuskodása az egymással való vetélkedés Nem hagyja magát S ameny- nyiben az egyéni paraszt azt látja, hogy a szövetkezetek egyre inkább jövedelmezően gazdálkodnak — nemcsak azért, mert a versenyben nem akar lemaradni, hanem jó1 felfogott egyéni érdeke is azt követeli — ő is fokozza ter­méseredményeit. ezáltal iöve delmét. Nyilvánvaló, ha ezt a versenyt az egyéniek és a szövetkezetiek között sikerű! kialakítani, akikor ez alapot ad ahhoz, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezése után a terméshozamok ne csökkenjenek. Ez pedig lé­nyeges kérdés. A megye öntözési adottsá­gai jók. Az öntözés meg­javításával, kiterjesztésé­vel azonban jelentősen nö­velhetjük a hozamokat, s ez nem elhanyagolandó kérdés. De szerintem a megye előtt álló legfonto­sabb feladat a termelés szempontjából az állatte­nyésztés fejlesztése, az ál­latállomány növelése. A tanácskozáson vita volt, hogy a kollektivizálás befe- zéséhez az idő sok-e vagy ke­vés. Szerintem a vita iránya ebben a kérdésben így nem volt helyes. Nem arról volt szó a beszámolóban sem, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését mikorra fejezzük be, hanem arról, hogy a termelést mi­lyen mértékben kell növelni úgy, hogy közben a mező- gazdaság szocialista átszer­vezését is végre lehessen hajtani. Hiba voina, ha bár­ki időhöz vagy tervszámok­hoz kötné a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Az élet már sokoldalúan bebizo­nyította. hogy ez nem vezet­ne jóra. Nekünk az átszerve­zést, a termelési eredmények növelését úgy kell végrehaj­tanunk, ahogyan azt a párt agrápolitikai tézisei szá munkra meghatározzák. Még egy dolog, amivel fog­lalkozni akarok. S ez a kö­zépparasztokkal kapcsolatos A tanácskozáson Z Nagy elvtárs vetette fel, de sze­rintem nem fejtette ki vilá­gosan álláspontját, s így az félreértésre adhat okot. Ab­ban igaza van Z Nagy elv- tarsnak, hogy a középparasz­tok megnyerése a szövetke­zeti mozgalom számára sok­kal nehezebb, mint az ag­rárproletárok, vagy a sze­gényparasztok megnyerése. Ez a dolog lényegéből fakad, hiszen gazdasági helyzeténél fogva senki nem áll olyan közel a sízövetkezeti gondo­lathoz, mint az agrárprole­tár, vagy a szegénypat ászt, mert ma már legtöbb helyen a szövetkezeti parasztok jö­vedelme eléri, illetve meg­haladja az agrárproletárok és szegényparasztok jövedel­mét. Nyilvánvaló, hogy az o számukra a szövetkezeti gaz­dálkodás vonzóbb, mint a középpar%sztok számára. — Ezért is, — de kiindulva a lenini politikából, — hiba volna, ha a szövetke­zetek számszei ű fejleszté­sénél olyan sorrendet állí­tanánk fel, hogy mivel a középparasztok megnyeré­se a legnehezebb, akkor ha ezt megoldjuk. utána a többi könnyebben megy. így tehát nyerjük meg először a középparaszto­kat, s utána az agrárpro­letárokat és szegényparasz­tokat. Szerintem az ilyen beskatulyázás, az ilyen sorrend nem helyes. Van ahol a szövetkezet már a középparasztok szá­mára is vonzó, — van ahol nem. A felvilágosító munkái ennek ellenére a dolgozó .pa­rasztság minden rétege kö­zött folytatni kell. Az agitációs és propagan­da munka terén az utóbbi időben van némi javulás, de ez koránt sem elegendő. — Szükség van egy olyan át­fogó tervre, amely megszab­ja a párt, az állami és tár­sadalmi szervek, a művészet és a tudomány, a sajtó, rádió és a film legfontosabb tfen­ni valóját. Mert nemcsak au­ra van szükség, hogy a szö­vetkezetek eredményesen és jól gazdálkodjanak, hanem arra is, hogy dolgozó pa­rasztságunk ezt lássa és is­merje is meg. Magyarul: a szövetkezeti gazdálkodás mellett mindeniki agitáljon. II velerámX klumaAsürSI MÁRCIUS 21-ÉN a Ta- ' nácsköztársaság 39. évfordu­lója tiszteletére rendezett ün­nepi gyűlés után az idős elvtársiak így búcsúztak egy­mástól: „Holnap Te is el­jössz? Feltétlenül ott legyél! A Veteránok klubjának ava­tására gondoltak. S másnap, amikor a hóbo­rította város utcáira lassan ráborult az est, benépesedett a II. kerületi pártház nagy­terme. Az újonnan festett terem hosszú sorba rakott asztalainál helyezkedtek el az idős elvtársak, köztük egy-egy fiatal KISZ tag fog­lalt helyet, s hallgatta érdek­lődéssel a veteránok elbeszé­léseit. Szavaik visszaforgat­ják az emlékezés kerekét s szinte látom, amint fiatalon életerősen indulnak a front­ra, megvédeni a Tanácsköz­társaságot, a fiatal munkás- hatalmat. Messzehangzó da lukat vitte a szél: „... Ret­tegi nevünket a burzsoá vi­lág .. .*’ S valóban rettegte is. A tizenkilences vörös kato­nák szembeszálltak a vad áradattal, hősiesen küzdve, vállalva a halált. S nyilt harc­ban nem tudták őket térdre kényszeríteni, csak árulással. A dicső emlékű 1919 után sötét korszak következett. Vad, kegyetlen üldözés, ször­nyű szenvedés. De a tizenki­lences harcosokat ez sem tör­te meg. Az élet mély barázdát vágott arcukon, haiuk ezüs­tössé vált. de szívük a régi. s szemük is a régi fénnyel csillog. Ezt bizonyítja az is. hogy az idős elvtársak 1956- ban ismét fegyvert fogtak harcoltak az ellenforradalom leveréséért. ELEK IMRE elvtárs a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, klubavató ünnepi beszédé­ben méltatta az idős elvtársak küzdelmes harcát. Beszélt a régi pártvezetés hibáiról — amelyből eredően sok sérelem érte a tizenkilenceseket. Ezt most jóvátesszük. s nem en­gedjük. hogy a hiba megis­métlődjék. Azzal a gondolat­tal adta át a klub helyiséget hogy használják ki. szórakoz­zanak, olvasgassanak, beszél­gessenek, s ha mi fiatalabbak “1 jövünk tanítsanak bennün­ket, _____ Sarkad! Lajos elvtárs rövid visszaemlékezése után Váczi Sándor elvtárs a Megyei Párt- Bizottság osztályvezetője, or­szággyűlési képviselő szólalt fel. Beszélt arról, hogy mi­lyen hiba volt az idős elvtár­sak háttérbe szorítása, holott a fiatalokat ők nevelték kom­munistákká. Példamutatásuk­ra, tanításaikra, segítségükre ma is szüksége van a fiata­labb nemzedéknek. Váczi elv­társ a Megyei Pártbizottság üdvözletét tolmácsolta, Var­ga Ferenc elvtárs pedig a vá­ros KISZ fiataljai nevében köszöntötte az idős elvtársa­kat. AZ ÜNNEPSÉG folytatása­ként szendviccsel és sörrel vendégelték meg a jelenlévő­ket. akik kisebb-nagyobb cso­portokban beszélgettek. Ké­sőbb felcsendült az ének is. Az asztalon lévő piros mus­kátlik szinte szimbolizálták, högv szerte a világon egvre több ilyen piros virág nyilik egyre több katonája lesz a munkásmozgalomnak. Szabó Imre . Liíi.: JTörökszeotmiklós I Hogy jövőre is legyen (S. oldal) MOST EGY ÉVE... (2. oldal) Estebéd a Kremlben az ENSZ főtitkára tiszteletére Moszkva (TASZSZ). A szov­jet kormány kedden a nagy Kreml palotában est ebédet adott Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára tiszteletére. Szovjet részről jelen vol­tak: Alekszej Kiricsenko, Frol Kozlov, Anasztasz Mikojan, Nyikita Hruscsov, Andrej Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, Vaszilij Kuz- nyecov külügyminiszterhe­lyettes és más hivatalos sze­mélyiségek. A vendégek között megje­lent: L. Finmark, az ENSZ Titkárságának munkatársa Rolf Sohlman, Svédország moszkvai nagykövete, vala­mint Alekszandr Topc'ijev akadémikus,« a szovjet ENSZ Társaság elnöke. (MTI) Tessék... Finom és friss. Zöldpaprika. Ez az első idei termés. Most szedtem, ebben a percben. Szalonna is kellene hozzá? Az is van... (Képesriport a 3. oldalon) Hazaérkezett az NDX-kól a magyar párl­és kormányXiildstlség Komáromban szerdán reg­gel 7 órakor több mint ezer dolgozó gyűlt össze a pálya­udvaron, hogy fogadja a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból visszatérő párt- és kormányküldöttséget. A hon védség és a munkásőrség díszszázadának tisztelgése, s a Himnusz elhangzása után Molnár László, az MSZMP Komárom megyei titkára üd­vözölte a küldöttség tagjait, majd dr. Münnich Ferenc rni­nísztereinök, a küldöttség ve­zetője válaszolt. A küldöttség délelőtt a fő­városba érkezett. Az ünnepé­lyes fogadáson Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja köszöntötte a hazatérő párt- és kormány­küldöttséget. Szavaira dr. Münnich Ferenc, a delegáció vezetője mondott beszédet NDK-beli útjukról, a párt- és kormányküldöttség tárgyal á - sairól. (MTI) ju-LTLnj-wvpii-n-ipi— ......................... ' Mu nkásokból új műszaki gárda nevelkedik 1/ evesen tudják, hogy a jonevu Szolnoki Gép­ipari technikumon kívül meg egy hasonló tanuloinlézet is muKödiK a megyében. Ennek nincs több évtizedes múltja, gepekkel, szerszamokkal fel­szerelt iskolamuhelye, szép épülete, sót meg állandó fő­hivatású tanszemelyzete, ta­nulója sem. A 14. sz. Jászbe­rényi Gépipari Technikum az ailami támogatáson kívül né- nány mérnök és munkás lel­kesedésére, tudásszomjára épül s úgy látszik, ez eleg jó alapkő. 1953-ban kezdte meg műkö­dését az intézet — s azóta is hetenként négyszer benépesül esténként a tanítóképző né­hány tanterme. Munkások, művezetők cserélik fel mun­kájuk végeztével a szerszámo­kat, aktatáskával, rajztáblá­val s még ráhúznak 3—1 órát a napra. Az Aprítóból. Fémnyomó­ból, TÍTASE-tól, Autóközle­kedési Vállalattól verbuváló1 dott össze a jelenleg működő 1—2 és 4 osztály tanulógárdá­ja s itt dolgoznak nappal az oktatók is: öt mérnök. Gallyas György, az Aprítógépgyár fő­mérnöke, mint igazgató fogja össze az iskola munkáját s a kollektívához tartozik még a gimnázium és tanítóképző né hány tanára. Ök tanítgatják igen nagy türelemmel, amihez a mérnökök nem szívesen nyúlnak: a magyart, történel­met, matematikát, földrajzot, meg általában a „humán” tár­gyakat. A z iskola elvégeztével ugyanis itt teljesértékű technikusi oklevelet, érettsé­gi bizonyítványt kapnak a munkások. Ehhez pedig nem elég csak a műszaki tudás. Az általános műveltség . éppen ilyen fontos. És itt nincs en­gedély. nincs kibúvó, pedig sokan nem értik meg’ miért kell egy műszaki embernek jól ismerni a magyar helyes­írást, a történelmet, miért kell megismerni a költők, írók legjavát — Egyszóval, a műszaki is­meretekben jó eredményt ér­nek el tanulóink, mpndja Gallyas főmérnök —. talán jobbat is, mint a nappali tech­nikumokban, mert legalább 3 éves gyakorlata mindegyik­nek megvan s ez nagy előny. Viszont hátrány a mi isko­lánkban, hogy az általános műveltségi tárgyak nem men­nek olyan jól, főleg a magyar nyelv gyenge. I' avaly engedték szárnyra 1 sikeres vizsgák után az első munkásokból nevelt műszaki gárdát Jászberény- -ben. Tizenhat tanuló tett érettségit és kapott oklevelet. A mostani negyedikesek már az idei vizsgákra készülnek, reméljük eredménnyel, majd egy új technikuscsoport hagy­ja el az intézetet. A tanulók 90 százaléka munkás, gyári dolgozó. «— És m! a célja, feladata az intézetnek? — Az, hogy városi műszaki gárdát neveljünk — adja rö­viden a választ az igazgató. V alóban — Jászberény ' helyzetében — igen fon­tos kezdeményezés. A város hét év alatt ipari gócpont lett. két nagy vasipari üzem, több kisebb üzem kedte meg mű­ködését itt. A gyárak Buda­pestről és más régebbi ipar­városokból idekerült szakem­berekkel dolgodnak. _§ az évenként kikerülő techniku­sok csak még erősíthetik ezt a műszaki gárdát, elősegítik, hogy a régi mezővárosban va­lóban meggyökeredzzék az ipar, ne csak a fizikai mun­kában, hanem az irányítás­ban felkészültségükkel arány­ban részt kapjanak a városi­ak. -­— palatínus — Gondok Franciaországban Párizs (MTI). Párizsában kedden Gaillard miniszterel­nök elnökletével újból össze­ült a „gazdasági kerekasz tal- konferencia”. A kormány a kerekasztal- konferencián a frank min­den áron való megvédését hangoztatta, a szakszerveze­tek képviselői viszont a fe­nyegető munkanélküliség el­len sürgettek intézkedéseke Georges Levard, a CFTC fő­titkára kijelentette, attól fél hogy a munkaerők piacán né hány hónapon belül súlyo lesz a helyzet. Máris intézke déseket sürgetett a munka­nélküliség veszélyének elhá - rítására. A nagykörűiéi* felkészülve várják a tavaszt A nagykörűi Községi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága tegnapelőtt a község dolgozó parasztjainak tavaszi felké­szüléséről tárgyalt. Már ko­rábban megvizsgálták a köz ségi mezőgazdasági felügyelő segítségével, hogy milyen az egyéniek vetőmagellátása, a földművesszövetkezeti bol­tokban van-e elegendő csává zószer, növényvédőszer, kü- önböző mezőgazdasági szer szám stb. A felkészülés biztató. A nagykörűi egyéni gazdák csak az idő jobbrafordulását vár­ják és megkezdik a munkát. A télen sokan szaktanfolya­mokon vettek részt és már ez év-ben hasznosítani akarják a? ott tanultakat. így a több között műtrágyakísérleti par cellákat létesítenek, gyakor­latban tanulmányozzák a kü­lönböző műtrágyafélék hasz­nát, gyors termésfokozó ha­tását. A vetőmag az egyéniek szá­mára is biztosítva van. Sö korábban — néhány nappa' azelőtt — már mintegy l: hold árpát el is vetettek. A földművesszövetkezet a tava­szi mezőgazdasági munkák- ' hoz szükséges szerszámokat, védekezőszereket az igények1 nek megfelelően beszerezte, _ _____ , i i t

Next

/
Thumbnails
Contents