Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-23 / 70. szám
Újsághír: Nagyobbsejtű mfliépet.ei hoznak (orgalomha a méhészek részére, 2fitenkitád Fenséges királyném, nem bírjuk tovább ezt a strapát. A heréket is tessék munkábaállítanL Stílszerűen A föidművesszövetkezetek- beu laza az ellenőrzés. KIÁLTANÁ A VEÁ DIÁK... — A mindenit! — kiáltaná a vén diák — Annyit értekeztek, mint levél a fán. Mi Háry Jánossal nem esett meg, velem; Most pattanás nőne egy testrészemen, — A mindenit! — hol vagy jó cimborám? — Nézd túltesznek rajtad már hova-tovább Mert miként ők csűrik-csavarják a szót A dajka nem tud náluk jobb altatót! (Kárpáti) Pár beszéd Két ember alszik egy szobában. Az egyik így szól: — Péter, alszol? — Miért? Tűnődés • • Egyes termelőszövetkezetek véka alá rejtik eredményeiket, ■= No, látod, apukám, így már stílszerűen indulsz az ellenőrző körútra. •— Mert ha nem alszol, kérek tőled tíz forintot. — Alszom — válaszolta amaz. i'rv'nnvwvrvrrvmv Agitálág Pitypang falván v4» Vajon miért nem alfar senki hozzánk jönni? KI ismer magára? Ezt az emberi, ügy láissik, nem sikerül tisztára mosni, főkönyvelő kartárs. Pedig ilyen pettyesen nem tudjuk tovább használni. .. ;i . , ' ' : : i ‘:" " ; pitypangjaim tanácsháza elárvult folyosója benépesült; pipák, cigaretták bodor füstjét gomolygatták a tanácskozásról távozók. Ket- ten-hárman me g-meg álltak, újra megvitatták mindazt, amit odabenn határoztak. A kataszteri nyilvántartó ajtaja előtt ketten búcsúztak: — Szórni, amint megbeszéltük: Vedres Istóknál kezdem az agitálást! — mondta Tömpe Balázs, aki elnök volt a Zsenge Vetés című, I, típusú tszcs-ben. Ez sem lesz kemény dió! —* fontolgatta hazafelé. Tudta, hogy a Vedres család nyolc holdját csak egy mesgye választja el a Hímes Mező Tsz hatalmas tábláitól. Az sem volt titok előtte, hogy ifjú I Vedres István az ősszel tért vissza a katonaságtól, ahol három csontcsillagot szerzett piros vállapjára. Aki ennyire megtanulta a hadviselést, — vélekedett —■, az bizonyára arról is hallott, hogy mi a jövő útja. A nagyüzemi gazdaság. Lehetetlen, hogy Pista ne beszélt volna erről édesapjának ... Miután mindezt ilyen szépen végiggondolta, arra az elhatározásra jutott, hogy ráér az agitálást a megbeszélt másnap helyett vasárnap is megkezdeni. Azért is alkalmasnak látszott ez az időpont, mert ilyenkor az asszonynép rétesnyújtással, pulykasütéssel van elfoglalva; s nincs ideje arra, hogy a férfiak dolgába beleokve- tetlenkedjék. Azon a bizonyos vasárnapon aztán el is látogatott Tömpe Balázs a Vedres portára. A szép idő méltatásával kezdte o beszélgetést. Ebből kerített sort a munkára, mert ilyenkor kezdődik a földeken. A munkáról a fáradságra, a fáradságról szavát a gépre kanyarította, mely sok verejtéket takarít meg az ember számára. Szavát a Ze- torról a falubéli Hímes Mező Ts*,-re fordította, mely ebből a gépből nem is eggyel, de néggyel rendelkezik. Zárszámadás után tettek szert a neqyedikre. , edres Istók mindezt illő türelemmel, — sűrű pi- paszortyogtatás és megfontolt bólogatás közepette — helyben hagyta. Kellett is helyeselnie, mert a Zsenge Vetés Tszcs elnöke csupa gazságot mondott. Tömpe Sálint a pöfékelés üteméből, meg a bólintások számából ítélve, elérkezettnek látta az időt arra, hogy kirukkoljon jövetele céljával:- §*•«*-- > • .. * * mÁmúiíHöMAiiir.im — Istók bátyám! Ott van a kend helye is a Hímes Mezőben! A házigazda előbb megpiszkálta a pipát, hogy jobban szeleljen. Aztán megsí- mogatta a bajszát, hogy va- sámapiasan feküdjék... — Tömpe Balázs mindezt illő türelemmel, de annál nagyobb izgalomba várta végig. Az „igen, öcsém!” helyett azonban ezt hallotta: — Szomszéd! Maga már harmadik éve tagja a zsenge Vetés Tszcs-nek... Igaz-e? — Igaz. — Hallom, hogy a tszcs- ben sokan vettek rádiót, meg kerékpárt, —■ jegyezte meg az öreg. — Vettek vettek! — helyeselt a vendég. — Hát azt tudja-e, Istók bátyám, mi mindent vásároltak össze a Hímes Mező-beliek?... Nem biciglit, meg rádiót; hanem Pannóniát, meg televíziót! Mi hát a több? — A motor, meg a televízió! Tudja ezt a kisiskolás is. i! — Nahát, akkor,-.-. ■— reménykedett a tszcs-elnök. — Várjon már egy pillanatra, Tömpe szomszéd! — intett Vedres Istók a pipaszárral. — Tud ám a kisiskolás mást is! Többek között azt, hogy egy napi jópélda többet ér egy esztendei prédikációnál .. Szaporán pislogott a vendégre, akinek nyakán lassan dagadozott az ér: — Mit akar kend ettől? *— kérdezte fojtottam — Hát csak azt, hogyha olyan gyöngyélet van a Hímes Mezőben, miért nem megy kend is oda?? Azt a betyár csillagfényes ** eget abba a magassá- gos világmindenségbe! — feledé Tömpe Balázs a parlamentáris stílust. — Még kend magyaráz nekem? Hát kend agitál, vagy én? Vedres Istókot olyan fából faragták, hogy a földrengés sem igen hozta ki nyugalmából. ősz szemöldöke alól derűsen pillantott a vendégre, s lassú szóval ennyit mondott: — Kend agitál, kend hát! Csak éppen rosszul... Mert, mint mondottam, egy napi példaadás többet ér, mint esztendeig húzódó prédikáció ... A másik meg az, hogy én már kedden beléptem a Hímes Mezőbe. Jövő vasárnap magam megyek agitálni ~ kendhez -. -., • ' .*?■ borváró a'S! JuákíJtAluitMMáttUi i*. (A Miért szállt a kakas a mezőtúri tanácsháza tornyára? Csak nem kálvinista dísz lesz. Szó sincs róla. Innen kös zönti díszkukorékolással a hétéves jubileumukat ünneplő termelőszövetkezeti városokat és tízéves évfordulójuk at ünneplő tsz-eket. ■Izzasztó után Hű, de elcsigázták a felvételen, szomszéd. Aztán van-e eredménye? — Hogyne vóna. Tagnak ugyan nem vettek _ fel, de kiizzadtam a náthám. _______ Ku íjaszőrök 1— Ezekre mondják a felnőttek, hogy szerény ibolyák/ A legbutább *zo nol i vicc ■— Hol a férjed Ilus? — Fent ül a háztetőn. — Mit csinál ott? —- Egy könyvet olvas. —* Azért mászott ilyen ma< gasra? _________ Ui ClllUCli ták neki. hogy a lehető legmagasabb szinten képezze magát. ,MSá) r* í
