Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-22 / 69. szám
Öreg katonák, háborútól sújtott asszonyok béketalálkozója Jásztelken Ml TŰRÉS-TAGADÁS, a Hazafias Népfront és a Nőta- náos vezetői legtöbb község* ben még mindig amolyan kutya-macska barátságban élnek egymással- Ha valaki ennek az okáról érdeklődik, mindkét fél el szokta mondani, hogy 1958 nyarán seprűnyéllel verték össze a Népfront és az akkor^ MNDSZ házasságát, amely 1957 elejéig kénytelen-kelletlen fennállott. Ekkor válás lett a kényszerházasságból, amely után nem maradt más, csak a harag. Persze, azóta sok víz lefolyt a Dunán, Tiszán, de még a Zagyván és a Tárnán is, a harag lényegében elpárolgott, de a két egykori házasfél a gvakorlatban óvatosan szokta egymást kerülgetni Szerencsére Jásztelken nem igy van. A jászberényi járásnak ebben a szépen fejlődő, gyorsan gyarapodó községében a Hazafias Népfront ée a nőtanács egyetértésben, képletesen szólván, kéz a kézben halad előre. Ezt bíaonyította a vasárnapi kitűnően sikerült béketalál- kozó, amelyet a Hazafias Népfront és a nőtanács együttes irányítással, közösen rendezett meg. Az érdekes béfketelélkoKOra felvonultak az öreg katonák, akik az első világháború vér- zivatarát szenvedték végig, és felvonultak azok az asszonyok, akik fronton gyötrődő, háborúban elhalt, vagy megsebesült férjük helyett viselték a családfenntartás, a gyermeknevelés minden gondját. És felvonult a község szí- ne-java, olyan tekintélyes számban, hogy a művelődési ház nagyterme szűknek bizonyult az érdeklődők számára Sokan csak az előcsarnokból, a nyitott ajtón át figyelték a nagygyűlésen történteket. . Ezen a napon a nőta n ácsnak kedvezett a szerencse, annyiban, hogy a békenagy- gyűlés szónoka nő volt: Jordán Júlia, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Művelődési Osztályának munkatársa. A hozzászólások: során Bodor Márton 71 esztendős öregharcos, az Alkotmány Tsz tagja nyújtotta fel elsőnek a keaét Keserűen mondotta ed, hogy az első világháborúban miért is hullatta vérét: amiíkor hazajött, visszament a puszta- mfasei uradalomba, és megszakadhatott natri 80 fillérért, vagy 1 liter tejért. És rna? Túlhaladta 71. esztendeiét. de az elmúlt őszöm, osztás napján, csupán búzából 22 mázsát1 vitt haza. S mivel Bodor Márton, megvan jő erőben, egészségben, még sokáig akar élni — de békében. „Küzdjön*: hát a háború ellen — fejezte be felszólalását mert a harmadik világháborúban a légy se maradna meg." I I Bakonyt Sándor egyénileg dolgozó paraszt a második világháborúban is részt vett, s rámutatott: neki igazán minden oka megvan ama, bogy a békéért küzdjön. Nagy Mátyás is a háború céltalanságáról beszélt és L ngeúlyozta, hogy a paraszt- ember jobb sorsát az 1945-ös földosztás, majd a szocialista építés hozta meg. Az életszínvonal emelkedését az Is mutatja, hogy Jásztelken 20 évvel ezelőtt egyetlen egy nyugdíjas volt, ma pedig nem kevesebb van, mint 37, Olényik Géza tanító az anyátlanul maradt gyermekek sorsán keresztül ábrázolta a háború szenvedéseit, az elnökségben helyet foglaló Növik Antal esperes-plébános pedig bibliai idézetekkel r-mtatta be, hogy a papság a béke rendíthetetlen híve, de különösen az a kijelentése keltett nagy hatást, hogy a békéért nem elég imádkozni, hanem cselekedni is kell Az asszonyok közül Ivanits Mártonná hozzászólása emelkedett ki, aki elmondotta, hogy az első világháború idején nagy inségfoen-szegény- ségben élt gyermekeivel együtt és hiába kért segítséget a községházán, Imrik, az akkori főjegyző, gúnyos kegyetlenséggel azt mondta neki: ,3a nem tud enni adni gyerekeinek, küldje őket legelni 1" Szilágyi Katalin óvónő legdrágább kincseinkről, a gyerekeinkről beszélt, akinek a felnövését, boldogságát csakis békés évtizedek biztosíthatják, AZ ÉRTÉKES FELSZÓLALÁSOK befejezése után színes kultúrműsor következett. Ennek során bemutatkozott a Hazafias Népfront irányításával megalakult énekkar is, amelyben úttörők, KISZ-ta- gok, felnőttek együtt énekelnek, tehát igazi széleskörű népromt-tevékenység alapján jött létre. A béketalálkozót vidám hangulatban elköltött közös vacsora követte. Sok szó esett arról, hogy az öreg katonák béketalálkoaóját Jánoshidán kezdeményezték, a jásztelkiek viszont továbbfejlesztették ezt a formát a háborútól sújtott asszonyok találkozójának létrehozásával. Mind a Hazafias Népfront, mind a nőtanács vezetői hangsúlyozták, hogy a jövőben is jó egyetértésiben, egymás mellett akarnak haladni mert es válik mindkét fél javára, r —a KÜLFÖLDRŐL ik mozitulajdonosok villongásai A STíráfhoIő munkásság megszállta a Bréda acélműveket Padua (AFP) A Padua melletti Cadonegne-ben lévő Breda-acélműveket szerda este óta az üzem munkásai tartják megszállva. A munkások közel másfél hónap óta sztráj' kolnak, az üzem vezetőséged a munkásság között, egyes alkalmazottak elbocsátása miatt támadt nézeteltérések következtében. A helység kommunista polgármestere rendeletet adott ki. amelyben az üzemi bizottságra bízza a vállalat ideiglenes vezetését, A bizottság a munkásokkal egyetértésben úgy intézkedett, hogy a munkásság száll- ja meg az üzemet s ezzel biztosítsák az üzem működését (MTI), Róma (Tanjung). Az olasz filmszínházak válsága kiélezte a mozitulajdonosok és az egyház összetűzését. Mint ismeretes. az olasz egyház az utóbbi években igen sok mozi tulajdonosa lett A magánfilmszínházak a televízió miatt kerültek nehéz helyzetbe, minthogy a mozi-látogatók száma jelentősen csökkent. Ez azonban nem érinti az egyház birtokában lévő filmszínházakat, mert az egyház külön alapból fedezi a mozik deficitjét. A válság mind komolyabbá válik, mert az egyház és annak szervezetei állandóan uj filmszínházakat nyitnak, s ezáltal növelik a mozik amúgyis túlnagy számát. Az egyház adókedvezményt és egyéb könnyítéseket is élvez, amelyekben azonban a magántulajdonosok nem részesülnek. Az utóbbi tíz esztendőben mintegy hatezer filmszínház került az egyház birtokába, úgyhogy az olasz filmszínházak egyharmada a plébániák irányítása alatt áll. Az egyház befolyását igyekszik erősíteni azáltal, hogy olyaai helyeken nyit mozikat, ahol a magánosok számára nem lenne kifizetődő. Ezáltal a katolikus egyház nagy befolyást gyakorol az olasz filmgyártásra is, mert a filmszínházaiban bemutatandó filmeket előzőleg a püspöki hivatalnak kell engedélyeznie. Ilymódon tehát a filmgyártók kénytelenek számolni az egyház követeléseivel, amennyiben nem akarják. hogy filmjeiket a- nagyszámú egvhári mozik bojkottá! ják. (MTI). Majd elfogadta a nemzetgyui lés választási szabályzatot és döntött több más kérdésben., * MOSZKVA (TASZSZ), A szovjet nép országszerte megemlékezik A, M. Gorkij, a nagy orosz író születésének 90. évfordulójáról. A szovjet irodalom megalapítójának munkásságát ez alkalomból kétnapos tudományos ülésen méltatja az akadémia. Az Írók Szövetsége és az Országos Színházi Társaság. * PÁRIZS (MTI). A francia vasutasszakszervezetek a vasutasok bérednek azonnali rendezését követelik. Előkészületek folynak arra, hogy a húsvéti szabadság első napjaiban a várható nagy vasúti forg»e» n idején hatásos sztrájkokat szervezzenek bérköveteléseik alátámasztására, értéked- zmet&dénetí dő-adőd Március 20-án, a Móricz Zsigmond kulturotthonbmi kis számú, de odaadóan figyelő, lelkes közönség előtt érdekes előadássorozat első része hangzott el A modern zene kialakulása olyan téma, amely minden kultúrára szomjas embert érdekel. Annál is inkább, mert éppen a modern zene körül alakult ki a legtöbb vita és ez a legtöbbet vitatott zene a legkevésbé ismert széles tömegek előtt. Igen helyesen cselekedett tehát a kultúrotthon vezetősége, amikor a modem zene megismertetését célzó előadás-sorozatot tűzött műsorára. Az első előadás az orosz zene óriásáról, Muszorgszkijról szól. Kóbor Antal tartalmas előadásában röviden ismertette a zene történetét a preklasszikus korszaktól a modernek fellépéséig. Elmondotta, hogy Muszorgszkij jelentősége abban áll, hogy felismerte a népzene megtermékenyítő hatását az úgynevezett komoly zenére. Az ő fellépéséig a népi dallamokat csak díszítő motívumként, ahogy az előadó kifejezte, Icarácsonyfa- díszekként alkalmazták még a legnagyobbak is, például Csajkovszkij. Muszorgszkij a klasszikus zene szintjére emelte az egyszerű orosz paraszt, a muzsik dallamkincsét. Két hatalmas operáján, amelyeknek jelentősége felmérhetetlen a zene történetében, tíz éven keresztül dolgozott. Szakított a nyugati zene formalista hagyományaival és hatalmas paraszt- kórusaival diadalmasan vonult be a nép a zenetörténetbe. Persze, igen sok értetlenséget kellett legyőznie. A Hovancsina és a Borisz Godunov bemutatóján az előkelő világ és kritikusai holmi „trágyaillntot’‘ szimatoltak. Valójában ennél lényegesen többről van szó. Nemcsak paraszti ez a modern művészet, hanem mélységesen forradalmi, formalazításában és mondanivalójában egyaránt. Méltán tekintették Muszorgszkijt mesterüknek a modem zene legnagyobb alakjai Debussy és a mi Bartók Bélánk. Róluk különben a zenetörténeti előadássorozat két másik előadása fog szólani, egyik áprilisban, a másik májusban. Az előadást a nagy mester műveinek bemutatása kísérte. A zeneiskola és a szolnoki Népi Együttes énekkara gondosan felkészült, szép munkát végzett. Mezriczky Lajos és M. Ceglédi Mária egy tüzes Gopakot adtak elő nagy művészi átéléssel. Szirmai Reginaid és Pápay Mihály szépen csengő hangon énekeltek, magukkal ragadva a közönséget. Legnagyobb hatást mégis az énekkar előadásában a Borisz Gudonov forradalmi kórusa keltette. Nem véletlen, hogy a cárizmus, az Önkény idegenkedéssel és gyanakvással kezelte Muszorgszkijt. A forradalmi kórusban ott izzik a végtelen orosz mezők elnyomott népeinek sokáig fojtott, majd kirobbanó haragja. Végezetül a mester egy igen eredeti zongoradarabjának bemutatására került sor. Muszorgszkij meglátogatta egy fesőmüvész barátjának kievi képkiállitását. Ezután a zene történetében egyedülálló kísérlethez fogott. — A zene sajátos formanyelvén fejezte ki az egyes képek tartalmát. A hallgatóban tökéletes illúziót kelt e nagyszerű zongoradarab minden tétele. Kár, hogy a rossz gramofonlemez zörejei zavarták a maradéktalan élvezetet. Még egy megjegyzés-, nagyon örültünk, hogy az ifjúság olyan odaadó figyelemmel hallgatta az előadást és a bemutatott zeneszámokat. Azonban azt szeretnénk, ha nemcsak a diákfiatalok, hanem a munkás- és parasztfiatalok is minél nagyobb számban látogatnák az előadásokat, hiszen nekik is, értük is szól „a zene mindenkié" szép jelszava. Bízunk benne, hogy gondosabb előkészítéssel, nagyobb propagandával az előadássorozat többi előadásain ez a vágyunk is teljesülni fog. i htOt* TOLSZTOJ (Salm méino/c Ai/iel éúíoidfa nw rirnww r » wnww» wi> ihmut rw, 24. G®rim abc® megkettőződő«.. ValaM, sm «jötte ült. hád>* tel a táncoléknak, odahajolt hozzá, s mosd; mindketten Zo- ját nézték. Vagy talán csak a tükör űzött csalóka játékot Zojával? Zoja egy pillanatra lehunyta szemét és a kopottas, durva szőnyegen lerohant a gépkocsihoz. Rolling már várta. Becsapta a kocsi ajtaját és megérintette Zoja kezét, — Nem mondtam még el mindent, ama történt, amikor ezzel az állítólagos Pjankov-Pltkevlccsal találkoztam..! Volt valanti a dologban, ami mindvégig érthetetlen maradt számomra: mi szüksége volt annak az embernek arra, hogy a hisztérikust játssza előttem? Azt nem tételezhette fél, hogy a legkisebb szánalmat is felébressze bennem ezzel a viselkedésével,.. Igen, az egész viselkedése gyanús volt. De voltaképpen miért jött él hozzám is;? És miért bukott cet asztalra? «■» Rolling, és ezt nem mesélte él nekem j.« — Igen, igen.;. Az órát is feldöntötte.», összegyűrte sm asztalon heverő iratokat t s > — El akarta rabolni az iratokat? — Tessék? Elrabolni? — Rolling egy áarabfg haB- gatott —- Nem, erről szó sine». Elvesztette az egyensúlyát és kezével az írómappára zuhant„»| Néhány papírlap hevert Ott. éj — Bizonyos benne, hogy semmi sem tönt el? — Csak jelentéktelen feljegyzések voltak. Összegyűrve találtam őket az asztalon, aztán bedobtam a szemétkosárba, — Könyörgöm, gondoljon Jól viasza a beszélgetés minden részletére: i, A Limousine megállt a rue de la Seine-en, Rolling és Zo]n viszavonultak a hálószobába. Zoja gyorsan ledobta magáról ruháját és lefeküdt a saslábakon nyugvó széles, faragott ágyba. A brokátbaldachlnos ágy első Napóleon császár egyik eredeti bútordarabja volt. Rolling lassan levetkőzött, közben fel-alá járva a szőnyegen, s ruhadarabjait az aranyozott székekre, az asztalkára, a kandalló párkányára dobta. Vetkőzés közben a legapróbb részletekig beszámolt Garin tegnapi látogatásáról Zoja felkönyökölve hallgatta. Rolling lassan lehúzta nadrágját és most fél iábon ugrált. E pillanatban cseppet sem volt királyi jelenség. Azután ő is lefeküdt. — Ennyi volt az egész — mondta, s orra hegyéig magára húzta az atlaszpaplant Az éjjeli mécses kékes fénye megvilágította a fényűzően berendezett hálószobát a szanaszét heverő ruhadarabokat, az ágy oszlopain ékeskedő aranyozott Ámorokat és Rolling húsos orrát, amely a takaró alól kandikált ki A trösztvezér a párnába fúrta fejét és félig nyitott szájjal elaludt, Zoja nem tudott gondolkodni: nagyon zavarta a szu- szogás, Elterelte gondolatait, s olyan emlékeket keltett fel benne, amelyek e pillanatban cseppet sem voltak helyénvalók. Zoja megrázta fejét, hogy elhessegesse ezeket az emlékeket, hiába volt minden: úgy rémlett neki, mintha nem Rolling fejét látná maga mellett a párnán, hanem egy másik férfiét. Végül feladta a harcot, behunyta szemét és elmosolyodott. Behunyt szeme előtt most Garin Izgalomtól sápadt arca jelent meg... Talán fel kellene hívni Gastont, hogy váljon még azzal a dologgal? Egyszerre, mint a tűszúrás járta át egy felvillanó gondolat: „A hasonmása ült mellette, * ( éppen úgy, mint Lenin- grádban”».. Kibújt a paplan alól, sietve felhúzta harisnyáját. Rolling felhorkant álmában, de aztán másik oldalára fordult és tovább aludt. Zoja a garderobe-ba osont. Szoknyát és esőköppemyí *rett magára, szorosan megfeszítette az övét. Visszament a hálószobába táskájáért, amelyben a pénze volt..; — Rolling — keltegette halkan a férfit. — Rolling, »* Végünk van... De Rolling megint csak horftantott. Zoja lefutott a lépcsőn ez előcsarnokba, nagy nehezen kinyitotta a magas, nehéz kaput. A rue de la Seine néptelen volt. A háztető felett részvétlenül árasztotta tompa, sárgás fényét a hold. Zoját félelem és szomorúság fogta el. Nézte az alvó város felett sárgálló hold korongját. „Istenem, Istenem, milyen szörnyű, milyen komor minden”.!. Mindkét kezével megragadta és mélyen fejére húzta kis sapkáját, majd futólépésben elindult a folyópart felé; 34. Ä rue de Gobelins 63. számú, régi, kétemeletes ház egyik fala egy üres telekre nézett. Ezen az oldalon csak a második emeleten,, a manzárdon voltak ablakok. A másik fal — egy tűzfal — a partra nézett. Az utcára néző homlokzati oldalon, a földszinten egy kávéház volt, amelyet bérkocsisok és sofőrök látogattak. Az első emeletet éjszakai találkahelyül szolgáló garniszálló szobái foglalták eL A második emeleten, a manzárdon, állandó bérlők laktak. Ide a kapun és egy hosszú alagúton út lehetett eljutni. Éjjel kettőre járt az idő. A rue de Gobelins egyetlen ablakából sem szűrődött ki fény. A kávéház már zárva volt, a székek az asztalokra rakva. Zoja megállt a kapu előtt, néhány pillanatig tétovázva nézte a 83. számot. Hideg futott végig a hátán. Végire összeszedte magát és becsengetett. Megzörrent a lánc, a kapu félig kinyílt Zoja besurrant a sötét kapualjba. Távolból a házmesterré zsörtölődő hangja hallatszott. —* Éjjel aludni kéül, tessék idejében hazajönni. De nem kérdezte meg, ki az, aki bejött. Itt a lebujok és alvilági tanyák rendje uralkodott Zoját irtózatos szorongás fogta el. Alacsony, sötét alagút húzódott előtte. A bikavérszínű, rücskös falon homá’yo- san villogott egy gázlámpa. Szemjonov útmutatása szerint az alagút végén balra kellett fordulni, majd felmenni a csigalépcsőn; a második emeleten balra van a 11-es szoba. Az alagút közepén Zoja hirtelen megállt ügy rém- lett neki, hogy valahol messze, bal felől, valaki kikukucskált, majd ismét eltűnt. Nem volna jobb visszafordulni? Zoja hallgatózott: semmi nesz. Elrohant a lépcsőfordulóig, a bűzlő lépcsőházig. Keskeny csigalépcső kígyózott innen felfelé; gyér fényét valahonnan felülről kapta. Zpja lábujjhegyen surrant fel a lépcsőn, a ragadós korlatot sem merte megfogni. Az egész ház aludt. Az első emeleti lépcsőházból egy boltív alatt, amelyről hullott a vakolat, sötét folyosó nyit. Zoja továbbment a második emelet felé; amikor megfordult, megint úgy rémlett neki, mintha a boltív mögül valaki kikémlelt, majd gyorsan eltűnt volna..» Csak nem a Horgasorrú Gaston? Nem, nem, Gaston még nem volt itt, még nem lehetett itt, még nem érhetett ide... A második emeleti lépcsőházban gázlámpa égett, megvilágítva a barna falat, amelyen különböző feliratok és rajzok kielégítetlen, vágyakról tanúskodtak. Ha Garin nincs otthon, itt várja akár reggelig is, határolta el Zoja. Ha pedig otthon van és alszik, addig nem távozik éle, míg meg nem kapta azt, amit a mérnök elvitt az íróasztalról a boulevard Malesherbes-en. (Fótvtatiükj „ ________ . , PH ENJAN (Uj Kína). A közelmúltban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság oldalára állít át a liszinmanista hadsereg 16 tisztje és közkatonája. A liszinmanista katonákat csütörtökön este Phenjanban egy gyűlésen melegen fogadták. Beszámoltak a Dél-Koreában uralkodó nyomorúságos életviszonyokról és a liszinmanista hadseregben megfigyelhető háborúellenes hangulatról,! c TIRANA (TASZSZ). Március 19-én zárult az albán nemzetgyűlés háromnapos ülésszaka. Az ülésszakon egyhangúlag jóváhagyták az 1958-as állami népgazdaság-fejlesztési tervet és az állami költségvetést. A nemzetgyűlés ugyancsak egyhangúlag jóváhagyta az Albán Népköztársaság kormányának külpolitikáját. —