Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-21 / 68. szám

I I f MIRŐL ÍRT A „SZOLNOKI MUNKÁS“ 1919-ben Guth népbiztos az ellenforradalomról A Tanácsköztársaság I kultúrpolitkája ték műveikkel, mint Móricz Ne hlgyjétek, hogy könnyen ment a már­cius 22,-i forradalom, cs azt se gondoljátok, hogy már biztosítva van a proletárdiktatúra. Nem, mi ezt nem gondol­tuk és még kevésbé hisszük. Mi tudjuk, hogy az októberi ■forradalom mi volt, s mi tud­juk, hogy a proletárdiktatúra nincs eléggé biztosítva. Mi tudjuk, hogy az ellenforrada­lom lesben áll, csak az alka­lomra vár, hogy felülkere­kedjen, s olyan pusztítást vi­gyen végig proletársorain­kon, mint annakidején a fe­hér gárda Finnországban. S miután mindezt tudjuk, meg kell tennünk mindazt, ami a proletárdiktatúra fenntartá­sához szükséges. Most, egyedül most van itt 191«. április ho 9-em saját helyiségükben igen látogatott taggyűlést tartónak. A gyű­lés szónoka Ecseki István eiv társ volt, aki leikes ba­rátja és megértő hive a szol­noki ifjúmunkás tábornak. Ecseki elvtárs beszédétjén elsősorban azokkal a körül­ményekkel foglalkozott, me­lyek szükségessé és megr okolttá tették a proletárdik­tatúrát. A királyi trón ledön­tése és a pougári pártokká1 való együttműködés, a hely­zeten mit sem változtatott. A termelési eszközök, a föld, a nagy üzemek megmaradtak a grófok, bárók, földbirtoko­sok, bankárok kezeiben és a kapitalista és burzsoá társa­dalom továbbra is kizsákmá­nyolta a proietárságot. Az óvoda, az iskola, a sajtó és színház továbbra is — cse­kély kivétellel — a népbutí­tást és kapitalizmust szolgál­ták. Azokonkívül vígan mű­ködött a phisikai elnyomás. A kommunista eszméket val­ló elvtársakat rendőrkarddal ütötték, verték, sötét börtö­nökbe zárták. Az idő haladt, a munkásság elégedettlensé- ge itt-ott apró kitörésekben nyilvánult meg, ezek a meg­nyilvánulások azt igazolták, hogy a munkásság nem al­szik, hanem vár és készül. Az összmunkásság végső kitöré­az alkalom, hogy a világ proletariátusa mindenütt ke­zébe vegye sorsát. Addig azonban, míg ezen folyamat végbemegy, nekünk kell őrt állni fegyverrel a kezünk­ben, éjjel nappal szigorúan őrködni kell, hogy a kigyúlt és kigyúlni készülő csillago­kat felhők el ne borítsák, Félre minden néven neve­zendő eltérésekkel, — félre minden személyi üggyel, — félre mindazzal, ami a szent egységet megbonthatná. Váll­vetve, szorosan tömörülve, mint egy test, egy lélek, áll­junk a vezetőség mellé, azt támogatva, annak utasításait parancsként teljesítve dol­gozzunk a proletárdiktatúra megerősítésén és ezzel össze­függően a kommun állam megteremtésén, sének és a két engeszthetetlen ellenfél kibekulesenek az in­dító oka erre vezethető visz- sza. ilyen körülmények között a volt K.ét párt emberei meg­teremtették a proletárdikta­túrát. Miután így a volt szo­ciáldemokrata pánt a Kom­munista párt programját ma­gáévá tette, nincs különbség a volt szociáldemokrata és a volt kommunista párt kö­zött. Egyek és egységesek vagyunK a kommun társada­lom kiépítésében és aki ez ellen vét, aki ez ellen csele­kedni mer, azzal ugyanazzal a szigorral, — ugyanazzal a kéneihetetlenséggei fogunk eljárni, mint eljárták annak­idején velünk szemben. A volt szociáldemokrata párt az ifjúmunkások nevelé­sét és helyzetük javítását nem tartotta sürgős feladatnak. A proletárdiktatúra első köte­lességének ismeri, és ezen kötelességének minden te­kintetben a lehető legrövi­debb időn belül eleget is fog tenni. A forradalmi kor­mányzótanács ezzel szemben elvárja, hogy mindenki — te­hát az ifjúmunkások is — kö­telességének tegyen eleget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mint eddig, ezután is baromi munkát végezzenek. Az elő­írandó munkaidőt szorgalma­san ki kell tölteni, s a töb­bi időt szorgalmas tanulással kell eltölteni, hogy méltóak legyenek arra, hogy az álta­lunk megkezdett munkát to­vább építhessék.,. Kipirult arcok, csillogó szemek és összeverődött te­nyereik igazolták a szónok sikerét és a hallgatóság érett­ségét. Ezen a héten ismét jubi­leumhoz ér a második szovjet mesterséges hold, a szputnyik II. Az immár ötödik hónapja keringő mesterséges égitest eddig csaknem kilencvenmil- lió kilométeres utat tett meg. A Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítójának kéré­sére M. G. Kroskin, a tudo­mányok kandidátusa a követ­kező tájékoztatást adta a mesterséges égitest megfigye­lésedről: — A mesterséges holdak — mint ismeretes — rövidhullá­mú rádiójelzéseket adtak. A szovjet szputnyikok rádió­adásainak frekvenciája húsz és negyven megaherz volt. Az amerikai mesterséges holdé 108 megaherz. Ezek a rádió­adás k a földi megfigyelők­nek beszámoltak a szputnyi­kok helyzetéről és az ionosz- féráról. Az első szputnyik rá- diójelzéseinek elemzése pél­dául elárulta, hogy az ionosz- férában vannak olyan „csa­tornák”, amelyek mintegy vezetékül szolgálnak a rádió­hullámok számára. Ezt bizo­nyítja, hogy sok rádiófigyelő állomás olyan távolságból vet­te az ionoszférában tartózko­dó szputnyik adásait, amely földi adások esetében lehetet­len lett volna. Volt olyan eset, hogy a szputnyik jelzéseit több mint tizenötezer kilomé­ter távolságból észlelték, sőt az is előfordult, hogy az adá­sok vétele nem a legrövidebb úton, a szputnyik és a felve­vőkészülék között egyenes vo­nalban történt, hanem nagy körívben. Ebből a szempont­ból a szovjet mesterséges hold rádióadásainak frekven­ciája sokkal nagyobb lehető­séget nyújtott a megfigyelés számára, mint az amerikai mesterséges hold rádióadójá­nak 108 megaherzes frekven­ciája. Ez a frekvencia az ame rikaiak számára azért volt szükséges, hogy biztosítsák a hold mozgásának megfigyelé­sét, de ezzel megnehezítették A Tanácsköztársaság saj­nos, rövid ideig állott fenn. De fennálláséinak 133 napja alatt lefektették az új kuk­tára, a forradalmi nép kul­túrájának alapkövét. Teljes szélességében ez nem tudott kibontakozni, de már az első intézkedésekből is világosain láthatjuk a munkáshatalom nagyszerű céltudatosságát. azt, hogy értékes adatokat szerezzenek az ionoiszféráról. A mesterséges holdba épí­tett telematrikus berendezé­sek felvilágosításokat küldtek a földre kozmikussugárzás­ról, a meteoráramlatok jelle­géről és tömörségéről. A szputnyik hőmérsékletéről és egész sor, a tudományt érdek­lő más kérdésről. Mindez se­gítséget nyújt ahhoz, hogy jobban megismerjük az at­moszféra felső rétegeinek szerkezetét, a Föld és a nap szerkezetét, a napban és a vi­lágűrben végbemenő fizikai folyamatokat, s a jövendő űr­hajózásai előtt álló meteorve­szélyt. A második szovjet mesterséges hold rádiójelei egy héten át azt te elmondták hallgatóiknak, hogyan élt a Kozmosz első utasa, Lajka kutya. Világosan kiderült, hogy a súlytalanság és a rend­kívül intenzív kozmikus su­gárzás ellenére Lajk^a jól érezte magát és ha a szput­nyik energiaforrása nem me­rült volna ki s így nem szűnt volna meg a lég tisztító beren­dezés munkája, még gokáig folytathatta volna felfedező útját a Kozmoszban. — A szputnyik üzenetei nem szűntek meg az elektro­mos energiaforrások kimerül­tével sem, a „néma” szput­nyik tovább szolgálja a tudo­mányt. Keringésének, nappá­lyájának változásából fontos következtetéseket vonhatunk le az atmoszféra sűrűségéről. Földünk formájáról és szerke­zetéről. Jelenleg három mestersé­ges hold kering a föld körül és reméljük, hogy számuk to­vább emelkedik és segítsé­gükkel még igen sokat tu­dunk meg Földünkről, a világ­űrről és naprendszerünk má6 bolygóiról. A dolgozók szolgálatába állítottak az iskolákat és az összes kulturális intézmé­nyeket. Minden iskolát álla­mosítottak. Az iskolakötele­sek korhatárát 10 évesről 14 évesre emelték. Elhatároz­ták a falusi gyerekek tanu­lását akadályozó „osztatlan” iskolák — melyekben a hat­évesek a 12 évesekkel együtt tanultak — megszüntetését. A dolgozók gyermekei szá­mára lehetővé vált bármi­lyen iskola, egyetem elvég­zése. A felnőtt munkások szá­mára alapított Munkás­egye iem is megkezdte elő­adásait. Iladat üzentek az írástudatlanságnak. Csak a budapesti V. kerületben 4 írástant'oiyam indult 400 —500 részvevővel. Elválasztották az egyházat az államtól, s ezzel felszaba­dították az iskolákat az egy­házi befolyás alól, megszün­tették az iskolai hitoktatást. Fellendült az iskolánkívüli népművelés. Politikai, ter­mészettudományos és egyéb ismeretterjesztő előadások ezrei segítették a dolgozók művelődését. — Budapesten 2000 ifjúmunkás részére szer­veztek zenetanfolyamokat. — Munkáshangversenyeket ren­deztek. A Magyar Színház hetenként egyszer csak az if­júmunkások számára tartott előadást. Budapesten 5 gyer­mekmozit nyitottak meg, Szervezetileg és anyagilag is biztosították a tudomá­nyos és művészi alkotás lehetőségeit. Megszüntették a régi rendszer konzervatív kulturpolitikusainak ural­mát, a legjobb szakemberek kezé­be adták a kulturális élet irányítását és egy sor egye­temi tanszéket; a zenei di­rektórium vezetői Bartók Bé­la, Kodály Zoltán és más ki­váló zeneszerzők lettek. A Tanácsköztársaság kikiáltá­sát olyan nagy írók üdvözöl­A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának évforduló­jára jelenteti meg a Kossuth Könyvkiadó „A Magyar Ta­nácsköztársaságról” című kö­tetét, amely Kun Béla e té­mával kapcsolatos beszédei­nek és írásainak válogatását tartalmazza. A válogatásban megtalál­juk Kun Béla néhány 1918- ban írt cikkét, levelét, a Ta­Zsigmomd és Tóth Árpád, „Legyen szavad teremtés új [igéje, Formáld át sáros, bűnös, [ócska bolygónk.» Formáld boldoggá pörölyös [kezeddel11 — kéri a forradalmat Tóth Árpád „Az új isten” cí­mű versében. A magyar pla­kátművészet azóta soha el nem ért színvonalán állt a Tanácsköztársaság idején. — Berényi Róbert, Bíró Mihály, Pór Bertalan, Uitz Béla és mások plakátjai díszítették a falakat. Gondoskodtak a mű­vészek és tudósok biztos mególhetőségéről, nyugodt munkafeltételeiről, A Közoktatásügyi Népbiz­tosság nagy tervek egész sorát dolgozta ki a kultúra kincseinek eljuttatására a dolgozókhoz, de az ellen­forradalom győzelme miatt e terveknek csak kis része valósulhatott meg. így biztosították, hogy a színház- és koncertjegyek nagy részét a fizikai dolgo­zók kapják meg kedvezmé­nyes áron. Nagyszámú felvi­lágosító, tájékoztató füzetet adtak ki a Tanácsköztársa­ság célkitűzéseinek és rende­letéinek ismertetésére. Meg­jelentették Lenin több mű­vét: az Állam és a forradal­mat, A szovjethatalom soron- levő feladatait, Lenin előadói beszédét a III. Intemacionálé kongresszusán a burzsoá és a proletár demokráciáról, be­szédét a Szovjetek ILI. kong­resszusán, a Szovjetek Köz­ponti Végrehajtó Bizottsága, a Moszkvai Szovjet — és a szakszervezetek 1918. júniusi együttes ülésén, levelét az amerikai munkásakhoz. Eze­ken kívül az újságokban is számos beszédét és cikkét közölték. A mi hivatásunk győze­lemre vinni a Tanácsköztár­saság nagyszerű célkitűzé­seit, győzelemre vinni az ál­taluk megkezdett kulturális forradalmat. nácsköztársaság fennállása alatt tartott legfontosabb be­szédeit, írásait és a Tanács- köztársaság kikiáltása után írt mély önkritikával elemző visszatekintését. E nagyértékű dokumentu­mok a kortárs tetteit és véle­ményét ismerteti a magyar történelem e dicső időszaka­szából. A kötethez dr. Mün- nich Ferenc írt előszót. A szolnoki ifjúmunkások gyüiese A szolnoki ifjúmunkások, Mi! tudunk meg a jub iáló szputnyik-ll segítségével ■ '■ ^ ................. I. Kiadják K un Béla válogatott beszédeit laoaDDonaaüaoaaaDüaoDoaaDoaDDaaaciooooaoDDDüaDaD á'sodaszép tavaszi reggel. Ha a természet a mi parancsainkhoz igazodna, ak­kor sem lehetne vörösebb az égbolt keleti fele. A tegnapi eső nyomai még nem szarádtak föl, miUió ap­ró vízitükör veri vissza a nap­sugarakat. Hajnalfelé Pojtekkel autó­ba ültünk és mindenekelőtt a pályaudvart néztük meg. Vö- röskatonák álltak a bejárat előtt. Meleg kézfogások. Az öreg Lipták falnak tá­masztotta a puskáját és ciga­rettát sodort.. — A régi világ meghalt — mormogta —, isten nyugosz­talja örök időkre. — Vigyázni kell, elvtársak! — mondja Pojtek. — A régi világ meghalt, de a régi em­berek még élnek. — Látja ezt a fegyvert, Poj­tek elvtárs? — Látom. — Látta? No, akkor többet nem is mondok. — Ez a beszéd, Lipták elv­társ. A pályaudvarról a vízmű­vekhez mentünk, aztán visz- sza a Váci útra. Még a mun­ka megkezdése előtt értünk a Ganz Gépgyárba. Az autó be­hajt az Udvarra — tengernyi munkás fog körül minket. Pojtek föláll az autóban, be­szélni akar. de percekig nem ’ut szóhoz. — Síjen a proletárdikta­túrái — Halál a burzsoáziára) n Élj/ja! Éljen! MÁRCIUS 21 Részlet Illés Béla: „Eg a Tisza" c. regényéből /t munkások ma olyan boldogok, mint a kato­nák voltak az őszirózsás for­radalom első napjaiban. Ré­szegek az örömtől. Ujjonga- nak, mint a, gyerekek. Szirénával kell csendet csi­nálni, de így is csak egy kis percig van csend. Pojtek leg­első szava a nagy tanítómes­ternek, az orosz bolsevikiek pártjának szólt — és most százszoros erővel tört ki az uj- jongás. A háború, az éhség, minden szenvedés elmúlt és sohasem jön vissza. A mun­kások gyerekekké válnak, vagy talán inkább győztes ka­tonákká. Valaki rágyújt egy régi forradalmi dalra, csakúgy zeng az udvar az énektől: „Nem lesz a tőke úr mirajtunk Elvész az, aki a múltnak él,.. A Dunáról visszhangot hoz a szél: egy hajó matrózai éne­kelnek. A Duna szele csattog­va lobogtatja a gyárépületre tűzött friss, vörös zászlókat. — Minden a mienk! Védje­tek meg a forradalmat! — Ez a két mondat volt Pojtek be­széde és nem is akart többet mondani. Kiszállt az autóból, elveszett a munkások között — 6 is, mint én, minden más- ról megfeledkezett: ujjongott. A Mauthner-gyárban már folyt a munka, mire odaér­tünk. űhelyről műhelyre nven- tünk, Pojtek mindenütt mondott pár szót. Egész más hangon beszélt, mint tegnap este Fellner. Nem békéről be­szélt — hanem harcról. Nagy, ‘nehéz harcokról. A proletaiiá- tus minden ellenségét le kell győznünk, ha élni akarunk. Nem azt mondotta, hogy Moszkva megadja azt, amit Párizs megtagadott, hanem azt, hogy fegyveres kézzel kell továbbvinnünk a forradal­mat. Amíg Pojtek beszélt, a munkások csak őt figyelték, a gépek üresen futottak. Ami­kor befejezte a mondókáját, de itt nem ujjongtak úgy, mint a Ganz-gyárban. Lát­tam, hogy egyik-másik idő­sebb munkás hosszan elgon­dolkozik, összeszorítja az aj­kát és a fejét csóválja. Má­sok meg, mintha önmagukat biztatnák, félszegen intenek igent a fejükkel. A gépek igent-igent kattogtak. — Igaz, hogy az oroszok már Magyarországon vannak? — Még csak Ga'iciában vannak — feleli Pojtek. — Mikor lesznek itt? — Azt nem lehet előre meg­mondani. — Nagy baj lesz, ha meg­késnek, — Ugyan! Talán a magyar munkás nem bírja el a fegy­vert? — Fegyvert? — Hallgass, Kohut! Ugyan, Kohut szaktárs! Na, de Ko­hut ... — Jó, jó — védekezik Ko­hut, aki a beszélgetést kezdte —, tudom én is, hogy mi a munlcág kötelessége. Tizenkét éve vagyok szervezett mun­kás. Dehát mégis csak azt gondolom, hogy nem azért csináltuk a forradalmat, hogy ismét fegyvert nyomjanak a kezünkbe... Károlyi békét hozott. — De hát ki védi meg a forradalmat, ha nem a mun­kásság? a burzsuj, akitől mindent elveszünk? — Hát persze, persze..-: Hisz nem mondom, csak azt mondom... Hm. Háború ... Kifelé menet az udvaron találkoztunk Lukáccsal, a fő­bizalmival. Lármás örömmel fogadott minket. — Épp a városházáról jö­vök! Magát kerestem, Pojtek elvtárs. Azt akartam meg­tudni magától, hogy leszünk tulajdonképpen ? — A gyárat — természete­sen — köztulajdonba vesz- szűk. Termelőbiztos, üzemi tanács — a pontos részlete­ket csak pár nap múlva tu­dom megmondani, A szoci­alizálást az egész városban egy megbízott fogja vezetni, azt hiszem, az idősebbik Gottesmann, a mérnök lesz a szocializálást biztos. Lukácsnak megnyúlt a képe. — Gottesmann? — Igen — felelte Pojtek nagyon határozottan. Kipró­bált kommunista és mint szakember is elsőrangú... — Persze, persze helye­sel Lukács, Ef ikísér minket a kapuig, és megvárja, míg az autó elindul velünk. Amerre megyünk, majd mindenütt vörös zászló leng már a házakon. — A polgárok nagyon is sietnek a föllobogózással — mondja Pojtek nevetve. Ér­demes lenne összeírni, hogy kik siettek legjobban! Bizo­nyosan van közöttük olyan, akinek igazán nincs oka örülni. A városházán már együtt ült a két párt, a szociálde­mokraták és a kommunisták helyi vezetősége. Hosszú órá­kon át tanácskoztak. Délre megválasztották a háromtagú városi direktóriumot. Pojtek tagja lett a direktóriumnak és az ő indítványára én let­tem a direktórium titkára. — Mi lesz a dolgom? — Azt nem lehet olyan egyszerűen megmondani. No* gyón sok dolgod lesz, !— Mégis. «a Majd megtanulod. rt' anács-Magyarország , Tanács-Oroszország. Budapest — Moszkva. Csepeli rádióállomás • Moszkvai rádióállomás. — A Magyar Tanácskö; társaság? Magyar Tanácskö társaság? — Itt Lenire Kérem Ki Béla elvtársat a készülékbe ■ •1 A magyar proletárt tus, amely tegnap éjszal az egész államhatalmat me. hódította, bevezette a prol táriátus diktatúráját — üi vözli önt, a nemzetközi pr letáriátus vezérét. Tolmácsa ja forradalmi szolidaritásw kát és forró üdvözletünk az egész forradalmi oro proletáriátusnakA sz ciáldemokratákpártjaa kor munisták álláspontjára h lyezkedett, a két. párt egy sült.. s A Magyar Tanáé köztársaság fölajánlja i Orosz Tanácsköztársaságra a véd- és dacszövetséget. ■ fegyverrel kezünkben ford lünk szembe a proletáriát valamennyi ellenségével.,. — Itt Moszkva. , s ■ — Itt Csepel.-., — Itt Lenin. Forró üdvö letem a Magyar Tanácskö társaság proletárkormány nak és elsősorban Kun Bé elvtársnak. Üdvözletüket k zöltem az oroszországi bols Viki párt kongresszusával. Mérhetetlen lelkesedés.,, •—Itt Moszkva... — Itt Csepel... Pojtek hangosan bluest« i újságot. Nehéz könnycseppek c» rogtak végig az utcán. <*■

Next

/
Thumbnails
Contents