Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-21 / 68. szám
I I f MIRŐL ÍRT A „SZOLNOKI MUNKÁS“ 1919-ben Guth népbiztos az ellenforradalomról A Tanácsköztársaság I kultúrpolitkája ték műveikkel, mint Móricz Ne hlgyjétek, hogy könnyen ment a március 22,-i forradalom, cs azt se gondoljátok, hogy már biztosítva van a proletárdiktatúra. Nem, mi ezt nem gondoltuk és még kevésbé hisszük. Mi tudjuk, hogy az októberi ■forradalom mi volt, s mi tudjuk, hogy a proletárdiktatúra nincs eléggé biztosítva. Mi tudjuk, hogy az ellenforradalom lesben áll, csak az alkalomra vár, hogy felülkerekedjen, s olyan pusztítást vigyen végig proletársorainkon, mint annakidején a fehér gárda Finnországban. S miután mindezt tudjuk, meg kell tennünk mindazt, ami a proletárdiktatúra fenntartásához szükséges. Most, egyedül most van itt 191«. április ho 9-em saját helyiségükben igen látogatott taggyűlést tartónak. A gyűlés szónoka Ecseki István eiv társ volt, aki leikes barátja és megértő hive a szolnoki ifjúmunkás tábornak. Ecseki elvtárs beszédétjén elsősorban azokkal a körülményekkel foglalkozott, melyek szükségessé és megr okolttá tették a proletárdiktatúrát. A királyi trón ledöntése és a pougári pártokká1 való együttműködés, a helyzeten mit sem változtatott. A termelési eszközök, a föld, a nagy üzemek megmaradtak a grófok, bárók, földbirtokosok, bankárok kezeiben és a kapitalista és burzsoá társadalom továbbra is kizsákmányolta a proietárságot. Az óvoda, az iskola, a sajtó és színház továbbra is — csekély kivétellel — a népbutítást és kapitalizmust szolgálták. Azokonkívül vígan működött a phisikai elnyomás. A kommunista eszméket valló elvtársakat rendőrkarddal ütötték, verték, sötét börtönökbe zárták. Az idő haladt, a munkásság elégedettlensé- ge itt-ott apró kitörésekben nyilvánult meg, ezek a megnyilvánulások azt igazolták, hogy a munkásság nem alszik, hanem vár és készül. Az összmunkásság végső kitöréaz alkalom, hogy a világ proletariátusa mindenütt kezébe vegye sorsát. Addig azonban, míg ezen folyamat végbemegy, nekünk kell őrt állni fegyverrel a kezünkben, éjjel nappal szigorúan őrködni kell, hogy a kigyúlt és kigyúlni készülő csillagokat felhők el ne borítsák, Félre minden néven nevezendő eltérésekkel, — félre minden személyi üggyel, — félre mindazzal, ami a szent egységet megbonthatná. Vállvetve, szorosan tömörülve, mint egy test, egy lélek, álljunk a vezetőség mellé, azt támogatva, annak utasításait parancsként teljesítve dolgozzunk a proletárdiktatúra megerősítésén és ezzel összefüggően a kommun állam megteremtésén, sének és a két engeszthetetlen ellenfél kibekulesenek az indító oka erre vezethető visz- sza. ilyen körülmények között a volt K.ét párt emberei megteremtették a proletárdiktatúrát. Miután így a volt szociáldemokrata pánt a Kommunista párt programját magáévá tette, nincs különbség a volt szociáldemokrata és a volt kommunista párt között. Egyek és egységesek vagyunK a kommun társadalom kiépítésében és aki ez ellen vét, aki ez ellen cselekedni mer, azzal ugyanazzal a szigorral, — ugyanazzal a kéneihetetlenséggei fogunk eljárni, mint eljárták annakidején velünk szemben. A volt szociáldemokrata párt az ifjúmunkások nevelését és helyzetük javítását nem tartotta sürgős feladatnak. A proletárdiktatúra első kötelességének ismeri, és ezen kötelességének minden tekintetben a lehető legrövidebb időn belül eleget is fog tenni. A forradalmi kormányzótanács ezzel szemben elvárja, hogy mindenki — tehát az ifjúmunkások is — kötelességének tegyen eleget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mint eddig, ezután is baromi munkát végezzenek. Az előírandó munkaidőt szorgalmasan ki kell tölteni, s a többi időt szorgalmas tanulással kell eltölteni, hogy méltóak legyenek arra, hogy az általunk megkezdett munkát tovább építhessék.,. Kipirult arcok, csillogó szemek és összeverődött tenyereik igazolták a szónok sikerét és a hallgatóság érettségét. Ezen a héten ismét jubileumhoz ér a második szovjet mesterséges hold, a szputnyik II. Az immár ötödik hónapja keringő mesterséges égitest eddig csaknem kilencvenmil- lió kilométeres utat tett meg. A Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítójának kérésére M. G. Kroskin, a tudományok kandidátusa a következő tájékoztatást adta a mesterséges égitest megfigyelésedről: — A mesterséges holdak — mint ismeretes — rövidhullámú rádiójelzéseket adtak. A szovjet szputnyikok rádióadásainak frekvenciája húsz és negyven megaherz volt. Az amerikai mesterséges holdé 108 megaherz. Ezek a rádióadás k a földi megfigyelőknek beszámoltak a szputnyikok helyzetéről és az ionosz- féráról. Az első szputnyik rá- diójelzéseinek elemzése például elárulta, hogy az ionosz- férában vannak olyan „csatornák”, amelyek mintegy vezetékül szolgálnak a rádióhullámok számára. Ezt bizonyítja, hogy sok rádiófigyelő állomás olyan távolságból vette az ionoszférában tartózkodó szputnyik adásait, amely földi adások esetében lehetetlen lett volna. Volt olyan eset, hogy a szputnyik jelzéseit több mint tizenötezer kilométer távolságból észlelték, sőt az is előfordult, hogy az adások vétele nem a legrövidebb úton, a szputnyik és a felvevőkészülék között egyenes vonalban történt, hanem nagy körívben. Ebből a szempontból a szovjet mesterséges hold rádióadásainak frekvenciája sokkal nagyobb lehetőséget nyújtott a megfigyelés számára, mint az amerikai mesterséges hold rádióadójának 108 megaherzes frekvenciája. Ez a frekvencia az ame rikaiak számára azért volt szükséges, hogy biztosítsák a hold mozgásának megfigyelését, de ezzel megnehezítették A Tanácsköztársaság sajnos, rövid ideig állott fenn. De fennálláséinak 133 napja alatt lefektették az új kuktára, a forradalmi nép kultúrájának alapkövét. Teljes szélességében ez nem tudott kibontakozni, de már az első intézkedésekből is világosain láthatjuk a munkáshatalom nagyszerű céltudatosságát. azt, hogy értékes adatokat szerezzenek az ionoiszféráról. A mesterséges holdba épített telematrikus berendezések felvilágosításokat küldtek a földre kozmikussugárzásról, a meteoráramlatok jellegéről és tömörségéről. A szputnyik hőmérsékletéről és egész sor, a tudományt érdeklő más kérdésről. Mindez segítséget nyújt ahhoz, hogy jobban megismerjük az atmoszféra felső rétegeinek szerkezetét, a Föld és a nap szerkezetét, a napban és a világűrben végbemenő fizikai folyamatokat, s a jövendő űrhajózásai előtt álló meteorveszélyt. A második szovjet mesterséges hold rádiójelei egy héten át azt te elmondták hallgatóiknak, hogyan élt a Kozmosz első utasa, Lajka kutya. Világosan kiderült, hogy a súlytalanság és a rendkívül intenzív kozmikus sugárzás ellenére Lajk^a jól érezte magát és ha a szputnyik energiaforrása nem merült volna ki s így nem szűnt volna meg a lég tisztító berendezés munkája, még gokáig folytathatta volna felfedező útját a Kozmoszban. — A szputnyik üzenetei nem szűntek meg az elektromos energiaforrások kimerültével sem, a „néma” szputnyik tovább szolgálja a tudományt. Keringésének, nappályájának változásából fontos következtetéseket vonhatunk le az atmoszféra sűrűségéről. Földünk formájáról és szerkezetéről. Jelenleg három mesterséges hold kering a föld körül és reméljük, hogy számuk tovább emelkedik és segítségükkel még igen sokat tudunk meg Földünkről, a világűrről és naprendszerünk má6 bolygóiról. A dolgozók szolgálatába állítottak az iskolákat és az összes kulturális intézményeket. Minden iskolát államosítottak. Az iskolakötelesek korhatárát 10 évesről 14 évesre emelték. Elhatározták a falusi gyerekek tanulását akadályozó „osztatlan” iskolák — melyekben a hatévesek a 12 évesekkel együtt tanultak — megszüntetését. A dolgozók gyermekei számára lehetővé vált bármilyen iskola, egyetem elvégzése. A felnőtt munkások számára alapított Munkásegye iem is megkezdte előadásait. Iladat üzentek az írástudatlanságnak. Csak a budapesti V. kerületben 4 írástant'oiyam indult 400 —500 részvevővel. Elválasztották az egyházat az államtól, s ezzel felszabadították az iskolákat az egyházi befolyás alól, megszüntették az iskolai hitoktatást. Fellendült az iskolánkívüli népművelés. Politikai, természettudományos és egyéb ismeretterjesztő előadások ezrei segítették a dolgozók művelődését. — Budapesten 2000 ifjúmunkás részére szerveztek zenetanfolyamokat. — Munkáshangversenyeket rendeztek. A Magyar Színház hetenként egyszer csak az ifjúmunkások számára tartott előadást. Budapesten 5 gyermekmozit nyitottak meg, Szervezetileg és anyagilag is biztosították a tudományos és művészi alkotás lehetőségeit. Megszüntették a régi rendszer konzervatív kulturpolitikusainak uralmát, a legjobb szakemberek kezébe adták a kulturális élet irányítását és egy sor egyetemi tanszéket; a zenei direktórium vezetői Bartók Béla, Kodály Zoltán és más kiváló zeneszerzők lettek. A Tanácsköztársaság kikiáltását olyan nagy írók üdvözölA Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójára jelenteti meg a Kossuth Könyvkiadó „A Magyar Tanácsköztársaságról” című kötetét, amely Kun Béla e témával kapcsolatos beszédeinek és írásainak válogatását tartalmazza. A válogatásban megtaláljuk Kun Béla néhány 1918- ban írt cikkét, levelét, a TaZsigmomd és Tóth Árpád, „Legyen szavad teremtés új [igéje, Formáld át sáros, bűnös, [ócska bolygónk.» Formáld boldoggá pörölyös [kezeddel11 — kéri a forradalmat Tóth Árpád „Az új isten” című versében. A magyar plakátművészet azóta soha el nem ért színvonalán állt a Tanácsköztársaság idején. — Berényi Róbert, Bíró Mihály, Pór Bertalan, Uitz Béla és mások plakátjai díszítették a falakat. Gondoskodtak a művészek és tudósok biztos mególhetőségéről, nyugodt munkafeltételeiről, A Közoktatásügyi Népbiztosság nagy tervek egész sorát dolgozta ki a kultúra kincseinek eljuttatására a dolgozókhoz, de az ellenforradalom győzelme miatt e terveknek csak kis része valósulhatott meg. így biztosították, hogy a színház- és koncertjegyek nagy részét a fizikai dolgozók kapják meg kedvezményes áron. Nagyszámú felvilágosító, tájékoztató füzetet adtak ki a Tanácsköztársaság célkitűzéseinek és rendeletéinek ismertetésére. Megjelentették Lenin több művét: az Állam és a forradalmat, A szovjethatalom soron- levő feladatait, Lenin előadói beszédét a III. Intemacionálé kongresszusán a burzsoá és a proletár demokráciáról, beszédét a Szovjetek ILI. kongresszusán, a Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottsága, a Moszkvai Szovjet — és a szakszervezetek 1918. júniusi együttes ülésén, levelét az amerikai munkásakhoz. Ezeken kívül az újságokban is számos beszédét és cikkét közölték. A mi hivatásunk győzelemre vinni a Tanácsköztársaság nagyszerű célkitűzéseit, győzelemre vinni az általuk megkezdett kulturális forradalmat. nácsköztársaság fennállása alatt tartott legfontosabb beszédeit, írásait és a Tanács- köztársaság kikiáltása után írt mély önkritikával elemző visszatekintését. E nagyértékű dokumentumok a kortárs tetteit és véleményét ismerteti a magyar történelem e dicső időszakaszából. A kötethez dr. Mün- nich Ferenc írt előszót. A szolnoki ifjúmunkások gyüiese A szolnoki ifjúmunkások, Mi! tudunk meg a jub iáló szputnyik-ll segítségével ■ '■ ^ ................. I. Kiadják K un Béla válogatott beszédeit laoaDDonaaüaoaaaDüaoDoaaDoaDDaaaciooooaoDDDüaDaD á'sodaszép tavaszi reggel. Ha a természet a mi parancsainkhoz igazodna, akkor sem lehetne vörösebb az égbolt keleti fele. A tegnapi eső nyomai még nem szarádtak föl, miUió apró vízitükör veri vissza a napsugarakat. Hajnalfelé Pojtekkel autóba ültünk és mindenekelőtt a pályaudvart néztük meg. Vö- röskatonák álltak a bejárat előtt. Meleg kézfogások. Az öreg Lipták falnak támasztotta a puskáját és cigarettát sodort.. — A régi világ meghalt — mormogta —, isten nyugosztalja örök időkre. — Vigyázni kell, elvtársak! — mondja Pojtek. — A régi világ meghalt, de a régi emberek még élnek. — Látja ezt a fegyvert, Pojtek elvtárs? — Látom. — Látta? No, akkor többet nem is mondok. — Ez a beszéd, Lipták elvtárs. A pályaudvarról a vízművekhez mentünk, aztán visz- sza a Váci útra. Még a munka megkezdése előtt értünk a Ganz Gépgyárba. Az autó behajt az Udvarra — tengernyi munkás fog körül minket. Pojtek föláll az autóban, beszélni akar. de percekig nem ’ut szóhoz. — Síjen a proletárdiktatúrái — Halál a burzsoáziára) n Élj/ja! Éljen! MÁRCIUS 21 Részlet Illés Béla: „Eg a Tisza" c. regényéből /t munkások ma olyan boldogok, mint a katonák voltak az őszirózsás forradalom első napjaiban. Részegek az örömtől. Ujjonga- nak, mint a, gyerekek. Szirénával kell csendet csinálni, de így is csak egy kis percig van csend. Pojtek legelső szava a nagy tanítómesternek, az orosz bolsevikiek pártjának szólt — és most százszoros erővel tört ki az uj- jongás. A háború, az éhség, minden szenvedés elmúlt és sohasem jön vissza. A munkások gyerekekké válnak, vagy talán inkább győztes katonákká. Valaki rágyújt egy régi forradalmi dalra, csakúgy zeng az udvar az énektől: „Nem lesz a tőke úr mirajtunk Elvész az, aki a múltnak él,.. A Dunáról visszhangot hoz a szél: egy hajó matrózai énekelnek. A Duna szele csattogva lobogtatja a gyárépületre tűzött friss, vörös zászlókat. — Minden a mienk! Védjetek meg a forradalmat! — Ez a két mondat volt Pojtek beszéde és nem is akart többet mondani. Kiszállt az autóból, elveszett a munkások között — 6 is, mint én, minden más- ról megfeledkezett: ujjongott. A Mauthner-gyárban már folyt a munka, mire odaértünk. űhelyről műhelyre nven- tünk, Pojtek mindenütt mondott pár szót. Egész más hangon beszélt, mint tegnap este Fellner. Nem békéről beszélt — hanem harcról. Nagy, ‘nehéz harcokról. A proletaiiá- tus minden ellenségét le kell győznünk, ha élni akarunk. Nem azt mondotta, hogy Moszkva megadja azt, amit Párizs megtagadott, hanem azt, hogy fegyveres kézzel kell továbbvinnünk a forradalmat. Amíg Pojtek beszélt, a munkások csak őt figyelték, a gépek üresen futottak. Amikor befejezte a mondókáját, de itt nem ujjongtak úgy, mint a Ganz-gyárban. Láttam, hogy egyik-másik idősebb munkás hosszan elgondolkozik, összeszorítja az ajkát és a fejét csóválja. Mások meg, mintha önmagukat biztatnák, félszegen intenek igent a fejükkel. A gépek igent-igent kattogtak. — Igaz, hogy az oroszok már Magyarországon vannak? — Még csak Ga'iciában vannak — feleli Pojtek. — Mikor lesznek itt? — Azt nem lehet előre megmondani. — Nagy baj lesz, ha megkésnek, — Ugyan! Talán a magyar munkás nem bírja el a fegyvert? — Fegyvert? — Hallgass, Kohut! Ugyan, Kohut szaktárs! Na, de Kohut ... — Jó, jó — védekezik Kohut, aki a beszélgetést kezdte —, tudom én is, hogy mi a munlcág kötelessége. Tizenkét éve vagyok szervezett munkás. Dehát mégis csak azt gondolom, hogy nem azért csináltuk a forradalmat, hogy ismét fegyvert nyomjanak a kezünkbe... Károlyi békét hozott. — De hát ki védi meg a forradalmat, ha nem a munkásság? a burzsuj, akitől mindent elveszünk? — Hát persze, persze..-: Hisz nem mondom, csak azt mondom... Hm. Háború ... Kifelé menet az udvaron találkoztunk Lukáccsal, a főbizalmival. Lármás örömmel fogadott minket. — Épp a városházáról jövök! Magát kerestem, Pojtek elvtárs. Azt akartam megtudni magától, hogy leszünk tulajdonképpen ? — A gyárat — természetesen — köztulajdonba vesz- szűk. Termelőbiztos, üzemi tanács — a pontos részleteket csak pár nap múlva tudom megmondani, A szocializálást az egész városban egy megbízott fogja vezetni, azt hiszem, az idősebbik Gottesmann, a mérnök lesz a szocializálást biztos. Lukácsnak megnyúlt a képe. — Gottesmann? — Igen — felelte Pojtek nagyon határozottan. Kipróbált kommunista és mint szakember is elsőrangú... — Persze, persze helyesel Lukács, Ef ikísér minket a kapuig, és megvárja, míg az autó elindul velünk. Amerre megyünk, majd mindenütt vörös zászló leng már a házakon. — A polgárok nagyon is sietnek a föllobogózással — mondja Pojtek nevetve. Érdemes lenne összeírni, hogy kik siettek legjobban! Bizonyosan van közöttük olyan, akinek igazán nincs oka örülni. A városházán már együtt ült a két párt, a szociáldemokraták és a kommunisták helyi vezetősége. Hosszú órákon át tanácskoztak. Délre megválasztották a háromtagú városi direktóriumot. Pojtek tagja lett a direktóriumnak és az ő indítványára én lettem a direktórium titkára. — Mi lesz a dolgom? — Azt nem lehet olyan egyszerűen megmondani. No* gyón sok dolgod lesz, !— Mégis. «a Majd megtanulod. rt' anács-Magyarország , Tanács-Oroszország. Budapest — Moszkva. Csepeli rádióállomás • Moszkvai rádióállomás. — A Magyar Tanácskö; társaság? Magyar Tanácskö társaság? — Itt Lenire Kérem Ki Béla elvtársat a készülékbe ■ •1 A magyar proletárt tus, amely tegnap éjszal az egész államhatalmat me. hódította, bevezette a prol táriátus diktatúráját — üi vözli önt, a nemzetközi pr letáriátus vezérét. Tolmácsa ja forradalmi szolidaritásw kát és forró üdvözletünk az egész forradalmi oro proletáriátusnakA sz ciáldemokratákpártjaa kor munisták álláspontjára h lyezkedett, a két. párt egy sült.. s A Magyar Tanáé köztársaság fölajánlja i Orosz Tanácsköztársaságra a véd- és dacszövetséget. ■ fegyverrel kezünkben ford lünk szembe a proletáriát valamennyi ellenségével.,. — Itt Moszkva. , s ■ — Itt Csepel.-., — Itt Lenin. Forró üdvö letem a Magyar Tanácskö társaság proletárkormány nak és elsősorban Kun Bé elvtársnak. Üdvözletüket k zöltem az oroszországi bols Viki párt kongresszusával. Mérhetetlen lelkesedés.,, •—Itt Moszkva... — Itt Csepel... Pojtek hangosan bluest« i újságot. Nehéz könnycseppek c» rogtak végig az utcán. <*■
