Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-18 / 41. szám

GONDOK, panaszok, vélemények \ au gazdakör, könyvtár, 8 mégbiucs Mostanában gyakran szó esik a lapokban és. máshol is a mezőgazdasági többter- ímelésről, a belterjes gazdál­kodásról, valamint a falu népének kulturális fejlődésé­ről. Hogy mindezt megvaló­síthassuk, ahhoz tanulásra van szükség, s erre hivatot­tak a téli esték. Nézzük meg. nálunk hogyan néz ez ki gya­korlatban. — Cibakházától 5 km-re, Bátor-szőlőben la­kunk. Van egy gazdakörünk äs, tehát volna alkalmas hely, de mégsem tartottak idáig — sem gazdasági, sem kulturális előadást. Egész té-r 3en hiába vártuk — bár ja­nuár elején ígérték is, hogy szerveznek egy össze jöve­ttelt. A gazdakörben könyvtár is van. Vasárnap délután lehet könyvet kivinni, vagy visszaadni, illetve: csak le­lhetne, hiszen a könyvtárost egész télen egyszer sem lát­tuk a gazdakörben. Helye­sebb volna ezt a munkakört a gazdakör pénztárosára bíz­ni, aki minden vasárnap megjelenik ott, s bizonyára el tudná látni a könyvtár kezelését is. — A gazdakör megszervezett egy kultúr- gárdát, hogy legalább mi rendezzünk előadást, mielőtt vége lesz a télnek. Engedélyt kértünk a járási tanács nép­művelési osztályától, de mi­vel a kiválasztott' színdarab, a „Bújócska’’ háromfelvomá- sos, a megyei tgnács vb nép­művelési osztályához irányí­tottak bennünket engedély­ért. Január végén küldtük el ilyenirányú kérelmünket, de választ még nem kaptunk. Az idő halad, s a kezdő sze­replők türelme is egyre fogy, mert ha megkezdődik a ta­vaszi munka, nem érünk rá próbálgatni. Ilyen nálunk a kulturális élet, s ezért kiérjük a felsőbb szerveket, hogy több segít­séget adjanak e téren is a falvaknak. Györkesz István Homok Öntsünk tiszta vizet a pohárba — Több cikkre válaszol a TlJZÉP — A tanácstag segítségével Községünkben a Wesselé­nyi utcán és környékén lakó embereknek évek óta az volt a kívánsága, hogy a vízléve- zetést rendezzék. Ugyanis a községnek ez a része mocsa­ras, vagyis olyan terület, ahol megállt a^ esővíz és förtelmes mocsár-. Iszapszag terjengett *2 egész környé­ken. 1957 őszén új tanácsta­got választottunk, aki meg­ígérte, hogy intézkedni fog. Nem nagyon bíztunk ebben, mivel korábban is hasonló ígéreteket kaptunk. Most azonban kellemesen csalód­tunk, mert Terjéki István tanácstagunk közbenjárására megcsináltuk az utcánkat, s már nem félünk a tavasztól, nyártól, nem rettegünk a mocsártól. — Tanácstagunk iránt nőtt a bizalom, mert látjuk, hogy a mi érdekein­ket képviseli. Lakatos Jánosné Jászjákóhalma Dolgozzunk — vitatkozzunk Februári közgyűlésünkön több mindenről szó esett. A vezetőség beszámolója után vitatkoztak a tagok a mun­káról, terveinkről, valamint arról, mit tegyünk, hogy a -— primőrház — hasznot is hozzon. — Ez a vita is azt igazolja, hogy a tagok nap- ról-napra egyre' inkább ma­gukénak érzik a termelőszö­is lehet!... vetkezetet, és számon tartják azt is, ki hogyan dolgozik, mit csinál. Jelenleg a szőlő téli trá­gyázását végezzük, a foga­tok több helyről hozzák a trá­gyát, valamint a kukorica- morzsolás járja. Seller István Szolnok, Szabadság Tsz. így Február 10-én a Szolnoki Tejipari Vállalatnál jártam, hoffy megérdeklődjem, van-e valami munkalehetőség. Kissé izgatott voltam, amíg a vállalat igazgatójára vár­tam. Arra gondoltam, ő is olyan hidegen fogja kijelen­teni, hogy nincs semmi lehe­tőség az elhelyezkedésemre, mint már annyiszor tették. Azonban nem ígv történt. Bár pillanatnyilag nem tudott ré­szemre állást biztosítani, de meglepett az a jóindulat és becsületesség ahogyan velem beszélt. Példát vehetnek róla azok a vezetők, akik szúrós szem­mel hidegen fogadnak min­den állástkeresőt, elfelejtve, hogy az is ember és munká­val akarja megkeresni kenye­rét. L. G.-né Szolnok A közelmúltban több cikk jelent meg a Néplap hasábja­in, amelyben a cikk írói a TÜZÉP vállalatot bírálják a szén minősége, illetve árukap­csolása miatt. Egy pillanatig sem vitat­juk azt, hogy a forgalomban lévő szén gyenge minőségű, azt sem tagadjuk, hogy a la­kosságot és a közületeket nem tudjuk megfelelő minő­ségű szénnél ellátni, ezért fel­tétlenül szükségesnek tartjuk a tények őszinte feltárását. — hogy ezzel a további vitákat elkerüljük. Hazánk szénvagyona döntő többségében alacsony kalóriá- ju, barna szenekből áll. A borsodi hosszúlángú, ha­muvá égő szenekre szüksé­ge van iparunknak, a du­nántúli szenek zömét a — Pécs-komlói szenekkel — együtt ugyancsak az ipar és a közlekedés (MÁV) használja fel, marad tehát a nógrádi szénmedence, ahonnan az ország legna­gyobb részét ellátják. Ezek viszont salakosak, alacsony kalóriájuak. Sajnos, csak ez van és ebből kell gazdálkod­nunk. Igaza van annak a ré­gi magyar közmondásnak, hogy olyan kalappal köszön­jünk, amilyen van. Természeti adottságainkon még a TÜZÉP vállalatok jó­akarata, jóindulata sem tud segíteni, mint ahogy a Mete­orológiai Intézet sem tehet ar­ról, hogy milyen idő lesz hol­nap. Ezek tények, amelyeken változtatni nem tudunk. Bár népgazdaságunk illetékes szervei mindent elkövetnek a lehetőségeken belül, hogy ki­elégítsék a lakosság igényeit. Megindult a mű-szén gyártás, a hidasi brikettgyárban a né­met briketthez hasonló tüze­lőszer ellőállítása, s egyre na­gyobb mennyiségben termel­nek a már meglévő brikett­gyárak. Addig azonban, amíg a teljes szükséglet nem fedew hető, ezekből a mesterségesen előállított tüzelőszerekből, ad­dig sajnos, a meglévő gyen­ge minőségű szeneinkkel kell ügyesen gazdálkodnunk. Ami az árukapcsolást illeti, vállalatunk éppen eleget har­colt és harcol, hogy jobb mi­nőségű szén kerüljön a lakos­ság használatába. De elegen­dő jó szenet éppen a fenti okok miatt nem tudnak adni. Tehát kénytelenek vagyunk a gyenge minőségű szénnek a feljavításához valameny- nyi jobb szenet Is adni. — Nem pedig úgy, mint ahogy helytelenül félremagyaráz­zák, hogy a vásárlók a jó szén mellé rosszat is kény- telehck venni. Csak így tudjuk a meglévő készlete­ket igazságosan elosztani. Feltesszük a kérdést, mi a helyesebb és igazságosabb, ha a beérkező pár vagon bri­kettet 10—15 mázsás tételek­ben néhány embernek adjuk oda és ezzel a város lakos­ságát sorbanállásra kénysze­rítjük telepjeink előtt, mert így csak 15—20 vevő kap jó brikettet, a többi pedig jogo­san felháborodhat annak a 10—15 vevő szerencséjén és szidja a TÜZÉP-et. szidja a népgazdaság irányító szer­veit. Ehelyett az előbb emlí­tett megoldást választottuk, hogy a nagy mennyiségben lé-» vő gyenge minőségű szénhez kalóriafeljavítás céljából — adunk magas kalóríájú bri­kettet. mert így minden vá­sárlónak jut. Úgy gondoljuk, ez az igazságosabb eljárás még akkor is. ha egyesek áru- kapcsolással vádolnak ben­nünket. Megkérdeztük a cikkek író­it, s azokat, akik árukapcso­lással vádolnak bennünket, hogy mit szóltak volna hoz­zá, ha az előttük állóknak — szin-tiszta brikettet, nekik pedig csak gyenge minőségű szenet adunk, amit szemét­nek neveznek. Bizonyosnak tartjuk, hogy pont ők java­solták volna ezt a módszert, hogy vegyesen adjuk a gyenge szenet a jóval. Feltétlenül helyes, hogy a Néplap a közvéleménynek hangot ad hasábjain, de ne feledje el. ho«v igen fontos közvéleményt formáló szere­pe is van. Legyen tehát tárgyilagos és foglalkozzan a népszerűtlen feladatokkal is. Mert könnyebb a szén mi­nősége miatt — szerintünk is jogosan — panaszkodók táborát cikkeivel még gya­rapítani, mint megmagyarázni akár az újság hasábjain, akár levél­ben, hogy ezek népgazdasági adottságainkból eredő és az il­letékes szerveket komolyan foglalkoztató problémák —, amelyeknek megoldására igen sok erőfeszítés történik. Vári Ferenc a TÜZÉP alapszervezet titkára. Nem vagyok semmi járnak az elrontója, de megvallom őszintén, világéletemben nem­igen kedveltem a báli szóra­kozást. — Tudniillik a tánc egyik gyengeségem közé tar­tozik. Ezekután gondolhatni, milyen örvendezve fogadtam a farsangot. Mindent össze­vetve, ez nem jelenti azt, hogy teljes egészében passzív álláspontra helyezkedtem és ferde szemmel néztem a sok meghívót, amivel ismerőseim elhalmoztak. A puszta tények mellett nem akarok félórás felsoro­lásba belemerülni, inkább né­hányat említek me& azok kö­zül, amit az utóbbi időben kaptam. Hívtak gazdász, év­adnyitó, technikus, nyomdász, nősember, színész, farsangi, álarcos, szalagavató, cigány­bálba karneválba nem is be­A Nap kél: 6.46 h-kor, nyugszik 17.20 h-kor. A Hold kél: 6.13 h-kor, nyugszik 17.21 h-kor — IDÖJARASJELENTES. Fel- höátvonulások, néhol eső, ha­vaseső, a magasabb helyeken havazas. — Mérsékelt, időnként élénk délnyugati, nyugati szél, a hőmérséklet csökken. Legma­gasabb nappali hőmérséklet: 3— 6, délen 6 (ok felett. (MTI). AZ ELMŰLT időszak a konszolidáció és az életszín­vonal lényeges emelkedésé­nek éve volt. — A lakosság megnövekedett jövedelméből nemcsak vásárlásra fordított többet, de ezen belül nőtt a nagyobb értékű árucikkek kelendősége Is. Emelkedett a lakosság megtakarításainak összege: nagyobb kiadások­ra és egyre többen házépí­tésre is — sokan takarékbe­tétben gyűjtik pénzüket. A takarékbetétállomány 1957- bcn országosan több mint 133 százalékkal és ezen be­lül megyénkben még ennél is nagyobb arányban, — 173 százalékkal nőtt. MEGYÉNK TERÜLETÉN a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság által februárra kiadott előfizetéses Lottó- szelvényekből 5 ezer darabot adtak el. Ez a mennyiség azonban kevésnek bizonyult és az Országos Takarékpénz­tár Sportfogadási Osztálya ezért a következő hónapra kétszeres mennyiséget, 10 ez­ret hoz forgalomba az elő­fizetéses szelvényekből, ame­lyeknek árusítását február 17-én kezdik meg. NAGY operett-est lesz csü­törtökön a mezőtúri földmű­vesszövetkezet vendéglő-ét­terem helyiségében. Az ün­nepi est keretében közremű­ködnek: Karácsonyi Magda, Benkő Béla, a Szolnoki Szig­ligeti Színház művészei. Vaddisznó-vadászat szélve a véget nem érő tabló- bál-sorozatról, amit ezidőtájt rendeztek megyénk iskolái­ban a büszke negyedévesek. Úgy látszik, egy lélegzetve- vésre ez is soknak tűnik, hátha még megemlíteném a nagyszámú óvodásokét is. Ezekután érzésem szerint nincs messze az az idő, ami­kor a bölcsőde apró lakói is táncestet rendeznek. Mennyi­vel más lesz megpillantani egy ilyen plakátot, vagy meg­hívót az utcán. A bölcsőde néhány napos lakói y idő­pontban csecsemőbált ren­deznek, zenét szolgáltat a Varga ikrek — alig 6 napos világsikert aratott ■— har­sánytriója .,. Mindenesetre furcsa nem lesz, inkább új..i — aj — \ ZAGYVAREKASON ez évben a községfej leeztési alapból 13 ezer forintot irányoztak elő a közvilágítás megjavítására. Há­romezer méteren az Arany Já­nos, a Bercsényi és az Aradi utcákon közvilágítási szálat épí­tenek. N, ' NAGYSZÁMÉT érdeklődő je­lent meg a szombaton megren­dezett TOTO ankéton. Pálházi Antal, a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság kiküldöttje bő ma­gyarázattal elégítette ki a hall­gatókat. Különösen a kollektív- szelvény és a LOTTO játékkal kapcsolatos kérdések merültek fel. Pálházi elvtárs különböző varriációkat mutatott be és min­tákat dolgozott ki a szemlélte­tésre szolgáló táblán. Sok pa­nasz merült fel a LOTTO-üázalc helyszükségletével kapcsolato­san, melvre Kálmán elvtárs, a» OTP szolnoki LOTTO és TOTO osztályának megbizottja adott feleletet. UJ VILLANYHÁLÓZAT építését kezdik meg rövide­sen Tiszabőn az újtelepi ré­szen 25 ezer forintos költ­séggel. közel 800 folyóméte­ren. A JÁRMŰJAVÍTÓ Válla­latnál csoportosan játszó 7 tagú társaság az 5. Totó fo­gadási hétpn kollektív szel­vényen 1 db 12 találatot. 4 db 11 találatot és 6 db 10 ta­lálatot ért el. Nyereményeik együttes összege. — amely már kifizetésre került —, 31 183 forint. A TISZABURAI önkéntes tűzoltóság most alakult kul- turcsoportja Sz;gligeti: „Ci- gány*'-ával lépett a nyilvá­nosság elé — nagy sikerrel. A JÁSZBERÉNYI Lehel vezér téri általános iskolá­ban megnyitották az ének- zene tagozatú első osztályt. Itt a kicsik heti két óra he­lyett ötben tanulják az ének­lést. Az ének-zene tagozatú osztály tanulói élenjárnak a tanulásban a többi tantárgy­ból is: félévi tanulmányi át­laguk 4.51. A további terv szerint az iskolát fokozato­san ének-zene tagozatú álta­lános iskolává építik ki. Február 17-én a következő levelek érkeztek szerkesztő­ségünkbe: Szabó Imre Törökszentmik- lós. Tudósítását köszönettel vettük. Lapunkba feldolgoz­zuk. Kollár Tibor Jászárokszál- lás. Levelét megkaptuk. Pomázi István Tisza püspö­ki. Sporttal kapcsolatos tájé­koztatását megkaptuk. He­lyes javaslatát köszönjük. Nánási Júlia, Mezőtúr. — Ügyében eljárunk. Választ le­vélben küldünk. Bihari Lajos Törökszent- miklós. írását megkaptuk. — Közölni fogjuk. Borzák Balázs Jászivány. írását megkaptuk. Hasznosí­tani fogjuk. Beküldött híreit lapunkban feldolgozzuk. Kö­szönjük fáradozásait. Hortobágyi László Debre­cen. Versét lektorálásra to­vábbítjuk. Levélben adunk választ. Pataki István Kenderes. — Beküldött híreit köszönettel vettük. Lapunkban feldolgoz­zuk. Barabás Róza Kisújszállás. Tájékoztatását megkaptuk. —• Hasznosítani fogjuk. Szaszkó Józsefné Jászbe­rény. Kérdésére levélben adunk választ. Kakulya János Szolnok. —. Panaszával kapcsolatban vá­laszt kaptunk illetékes szerv­től. Az eredményt levélben kfo$ljijlk. .»y * /1 v ft r r if Bcscnyi Boldizsár Jászbe­rény. „Nagyobb figyelemmel” című cikkel kapcsolatos ész­revételét megkaptuk. Csomós János, Mezőtúr, — Evanics József Jászapáti. írá­saikat megkaptuk. Hasznosí­tani fogjuk. Vallyon Mihály Tiszasüly. Levelét megkaptuk. Csillag György Jászjákóhal­ma. Levelét továbbítjuk az „Úttörők Fórumá”-hoz. Papp Sándor Tiszaíöldvár. Ügyében tájékoztatást fo­gunk kérni illetékes szerv­től. Az eredményt levélben közöljük Cseh Zoltán Szolnok. Zi- ma József Tiszafüred, Mol­nár László Kenderes. Sztoj- kov Paula Kunszentmárton( Kerekes János Kunhegyes. Szekeres Sándor Kunmada­ras. írásaikat megkaptuk. — Hasznosítani fogjuk. Varga Bálint Törökszent- miklós, Szabó Erzsébet Ti- szaföldvár. Dobos Jánosné Jászágó. Panaszukat megvizs­gáljuk. Az eredménvt levél­ben közöljük. Addig is kérjük szíves türelmüket. Kohári Közülié Túrkeve —• Lajtos Mária Karcag, HerédI Judit Szolnok, ifJ. H. Balogh István Mezőtúr. Mező Imre Törökszentmiklós. Fehér Má­ria, Szabó Mária, Marton Má­ria, Sebestyén Irén Kunszent- márton. Kedves kis Pajtások! Leveleteiket továbbítjuk aa . „Úttörők Fórumá"-hoz. , Ha majd a csecsemők is... A minap izgalmas cikket olvastam a „Népszaváé­ban, „Vadisznó-vadászat a Bükkben" címmel. Ez adta meg a gondolatot ennek a cikknek a megírására. Láttam a különbséget a bükki vadá­szat és szükebb hazám, a jászdózsai között. Míg az előbbi helyen élesre töltött, nehéz puskák csövei várták a fene vadakat, addig Jászdó- zsán. i., node sorjában min­dent. Január 19-én, vasárnap a jászdózsai tanyákra viszony­lag csendesség borult, csu­pán az itatásra kihajtott bor­jak méla bőgése és egy-egy unott kutyaugatás hallatszott. Kora reggel csupán egyetlen látnivaló volt: széles füstbo­dor szállott fel Béres Béla igazgató apósának tanyájáról, de az sem volt érdekes, mert az igazgató ma ölte meg má- zsányi hízóiát. Hogy a fűéi akkora volt, hogy beilleti volna egy három mázsányí disznónak is, ez már csak nagyzolás. Hanem úgy dél fe­lé izgalom futott át a tanyá­kon. Percek alatt tudta min­denki, hogy vaddisznó tévedi a környékre! — Egyrészt nem mindenki jár az állatkertbe, másrészt nem, mindennapos a vaddisznó a határban; érthető volt hát az izgalom. Csakha­mar megjelent a vad a tarna- őrsi állomás irányából. Úgy kb. 150 kg súlyban lévő állat volt. A tanyai kutyák vinnyog­va követték megfelelő távol­ból. A férfinép meg, áttörvt az asszonyt féltésen, s enged­ve az ősi vadász-szenvedély­nek, vasvillát, lapátot, ásói ragadott, s megkezdődött a* Alföldre tévedt vad űzése. — Jó távolra húzott c; a vad a: elszánt csovorttól, mikor, az egyik megjegyezte, hogy a Dózsa Népe Tsz elszaba­dult hízója”. Nevetés volt a válasz, de nem hitte el senki, mert tisztán kivehető volt az állat alakja, s céltalan bolyon­gása is felismertette benne a vadat. A hirtelen vadásszá vedlett békés csoport kétfelé vált, s be akarták keríteni. A z egyik csoportban Bé­res Béla, az öreg Ju­hász Laci bácsival, a másik­la lábában is volt valami hú zás, amely valószínűleg a lő megvonzás elvének tudhat. be, s így a két csoport rövii idő alatt egyesült. Nyolc markos, de a vad disznó-vadászatban egyálta Ián nem jártas ember tartotU maga elé a hevenyében fel kapott ölőszerszámot. Talál egyetlen ember hátralépése i felbontotta volna a rendet, d hangzott. Él is törölt — a vil- \ lányéi. A bősz állat fel sem: vette az eddigi szerszámokat, mígnem egy csákányt hoz-', tak, s négy hatalmas csapás-' sál kioltották életét. — Kipi- j rv.lt arcú, diadalittas emberek állták körül a kinyúlt állatot. A nagy izgalom ellenére is megállapították, h^gy nem sikerült a világtörténelem el­ső ártány-vaddisznóját leterí­teni, mert ez éppen — koca volt... E kkor jelent meg a ren­dőrjárőr. Igaz, volt ná­luk két pisztoly, de már nem volt rá szükség. A vad kb. 4 méterrel túl volt a dózsai ha­táron ... Ez ilyen járás, az meg olyar, végtére is a disz­nóra kötelet kötöttek, s a nyolc győző befuvarozta a kö­zeli tanyára. Juhász Áronná szalmájával pörkölték meg, majd Juhász Géza szaksze­rűen felbontotta.. 15—15 kg zsír és hús jutott fejenként a vadászoknak. — Könnyű volt már a tűz rnelletf beszélni! — Hogy meg kellert volna szelí­díteni, meg kukoricával be­csalni az ólba, meg hogy rá­fért volna még egy kis hízás! Az izgalom elszállt, a tör­ténet megmaradt. Bárki bár- ’ mit is mond, a dolog így tör- . tént és a nyolc „vadász” me­sélheti majd öreg napjain a : hajszát, meg a különös disz- ■ nóölést. Lehet, hogy idővel ■ mindegyik első volt a villát a • vaddisznóba mártani, s mi is i maradjunk ennél; a jászdó- ■ zsal vaddisznóvadíszaton : nyolc ember egyszerre szúrt i agyon vasvillával egy vadat! , Ha valaki számára valósrí- : nűtlen lenne ez a história, 1 ám jöjjön el Jászdózsára, győ- ■ ződjék meg róla. Ha másként ■ nem, kérjen Béres Bélától > egy darabka kolbászt abból, ■ amit a vaddisznójárandóság- töltőit. Medve Pál ezt a lépést nem tette meg senki. Mint később mesélték, némi melegséget éreztek kü- lön-külön. A hatalmas állat kis füleit hátrahúzva, apró­kat röffenve vészesen közele­dett, s hosszú orrával úgy tett, mintha nem elégséges reggelijét most akarná be­fejezni; valamelyik vadász hozzáadásával. A vad vagy támadó ösztönétől hajtva, vagy belátva az élet céltalan voltát, egyenesen reklsza'adt a csoportnak, illetve az előt­tük lévő közhasznú tárgyak­nak. Villa, ásó, lapát szinte egyszerre szegezte a földhöz. i ban Túri János, Kiss Béla i Lórik Ferenc, idős és ifji ■ Bakos István, valamint Bére: ■ János, a vasvillák szilárdat i állták a kezekben, legalábbv ' úgy, mint Zrínyi híres vadá­szatain a dárdák — de csal ■ egy darabig. A vad hirteler ■ irányt változtatott és kb. 151 t —200 lépésről az em-bercso- • portot vette célba. Juhász La­■ ci bácsi — nemhiába tapasz- t talt ember —, ekkor megálló- ; pitotta, hogy „Ez a jószág k ■ van heréivé, Béla!”. De a vé- : szesen közelgő vad felől vala : mi hűvös szél fújt és Laci bú : esi jobbnak látta az időjárás Slfi}» J/api postánkból

Next

/
Thumbnails
Contents