Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-16 / 40. szám

HEIEDIZIGLEN? VA. HSrcra esaJStf}*, «sszwnva wm KL Tóth Sándornak. Sze­reti ókét is, a termelőszövet­kezeti életet is, olykor a bort sem veti meg, sőt egyszer — igaz, ami igaz — egy kis ku­koricát is megszeretett a má­séból:-.. Igaz, az utóbbi do­log régen volt, valamikor 1956 telén. Akkor megbánta, amit cselekedett, el sem kö­vetett azóta efféle helytelen- éget Érthető hát megdöbbe­nése, mikor levelet kapott a kunhegyes! Béke Tsz-től — pecséttel, elnöki aláírással megerősítve —, mely így hangzott: iyA kunhegyest Béke Tsz vezetősége értesíti önt, hogy a tsz vezetősége úgy határo­zott, hogy a tsz-ből kizárja és odajuttatott tanyát vissza­vonja, tekintettel arrahogy nz igazgatósági gyűlés által Önt a Táncsics Tsz és a Vö­rös Csillag Tsz is kizárta so­raiból. A Táncsics Tsz-nél a kizárás oka lopás volt. Éppen ezért hozott a vezetőség olyan határozatot, hogy nem tar­tunk igényt további munká­jára . i; Ezen felszólítás ellen a tsz-nél fellebbezésnek he­lye nincs." Csak azért, hogy félreértés ne essék, menjünk vissza az az időben vagy másfél esz­tendőt. Az ellenforradalom sötét napjaiban K. Tóth Sán­dor nem volt a hangoskodók közt; ha nem is állt tó kemé­nyen: észrevehető volt. hogy nem helyesli a közös va­gyon széthurcolását. Nem sokkal ezután megtévedt — amit ma szán-bán per­sze — és „hazasegítetté azt a kukoricát amiről fen­tebb már szólottám. Emiatt azonban nem zárták ki Szilágyi Károly elv társ, ki akkoriban a tanácsnál tsz- ügyekkel foglalkozott, igen jól emlékszik az ügyre. Az történt ellenben, hogy a Tán­csics Tsz feloszlott, K. Tóth Sándor pedig — kénytelen­kelletlen — szedte a sátorfá Ját AM már esztendők óta dol­gozik tsz-parasziként — s te­gyük hozzá: lát is, nem csu­pán néz! — nem egykönnyen válik meg a közös munkától. K. Tóth Sándor foga sem fül- iött az egyedül való veszkő- déshez: jelentkezett a Vörös Csillag TSz-bent hol fel is vették. Dolgozott becsülettel: szükséges is ez annak, aki három apró szájból hallja egyszerre: „Édesapára, vagyok!. Tavaly ősszel aztán többet ivott a kelleténél; borgőzös fejjel oda-od amondott egy­két tsz-tagnak, kikkel együtt italozott A Vörös Csillag- beliek nem sokat teketóriáz­tak: kizárták. A kijózanodott ember — javulást fogadva — a Béke Tsz-nél jelentkezet, s nem is eredménytelenül. Itt megbe­csülte magát: a munkában adott példát, nem a borozás­ban. így — gondolom — még érthetőbb az a meglepetés, amiről az elején szólottám. Átmenetileg az is sú­lyosból tóttá K. Tóth Sándor helyzetét, hogy a Vörös Csil­lag tanyáján lévő lakásából távozásra szólították fel, télen, családostul. Úgy hal­lom, Tar Márton elvtársnak, a párt és tömegszervezeti osz­tály vezetőjének sikerült a tsz-t jobb belátásra bírnia. K Tóth ma is ott lakik a tanyán; azt tudja, hogy immár ki nem teszik onnan, csak azt nem tudja: mihez fogjon;: Igaz, ami igaz: helytelen volt annak idején az a kuko- ricahistória; meg az ittas fej­jel történt költölőzés sem di­cséretes. De. a Mi teszi vajén Indokolttá, hogy egy embert, aki hibái mellett is dolgos, aki szere­ti a szövetkezeti életet, akinek családja van, egy s ugyanazon bűnökért ismé­telten sújtsanak? Ez az első bökkenő. A má­sodik meg az, hogy a Béke Tsz vezetősége helytelenül járt ei akkor, mádon a szö­vetkezeti demokrácia elvének figyelmen Mvül hagyásával, a közgyűlés meghallgatása nél­kül zárta ki K. Tóth Sándort. Van még egy harmadik is: Kunhegyes nem nagy város; szinte mindenki mindenkit is­mer..: Vajon a jelentkező felvételének megvitatása al­kalmával még senki sem tu­dott a múltban történtekről? Hiszen ez lehetséges éppen, ha nem is túlságosan valószí­nű :.. Ha viszont a tagság nem ismerte kellően K. Tóth Sándort, miért nem akadt so­raiban egy sem, tó ezt mond­ta volna: „Elvtársak, szint» mltsem tudunk az uj jelentkezőről. Javaslom, nézzünk utána: ki- féle-miféle; s döntsünk felvé­teléről a legközelebbi tag­gyűlésen!” A helytelen dönt)®» meg­Legbistosabb támasss esett Erest, mint olykor még ma is mondják: a szent sem változtat Hát az lehet hogy nem.- A Béke Tsz vezetősé­gének azonban, ha nem akar­ja, hogy a szövetkezeti de­mokrácia megsértésének jo­gos vádja illesse: sürgősen meg kell változtatni szabály­talan döntését s vissza kell fogadnia kizárt tagját a szö­vetkezetbe. Ha jónak látják: ám vigyék az ügyet a közgyű­lés elé, bár.. s gondolom a fentiek alapján a tagság is, a veze­tőség is helytelennek tartaná, hogy tovább büntessenek egy embert, ki tetteiért már meg­lakolt: azokért a tettekért,— melyeket nem is a Béke Tsz ellen követett el. Jusson eszünkbe: K. Tóth Sándornak három gyermeke van; ma még aprók, de holnap dolog­ra érettek. Bármennyire híve i» apjuk a tsz-életnek, nehezen hihető, hogy kizárá­sa esetén felül tudna emel­kedni a személyét ért sérel­men, * gyermekeit a közös gazdálkodás szere tetőre tud­ná nevelni. K. Tóth Sán­dor esetében — vélem — helye van annak, hogy elfe­ledjék megtévelyíedéseit — Nemcsak érte magáért, de családjáért, sőt az igazságért ist *» borváró mm a törvény betartása ,4K#C#<liC#CK*CiCK®CacW*CÍCMfCÍCt<58CSOh^CSCÍCtC#CÍ<#C# Hogyan lesz egy mázsa brikett ára 74,38 forint ? Tájfajta nagyüzemi baromfiállomány! alakítanak ki Szolnok megyében Február I2-én brikettet vá­sároltam 5 mázsáit Szolno­kon a volt Polacsek féle TÜZÉP telepen. A pénztá­rosinő közölte velem, hogy csiaik úgy adhat, ha 3 mázsa szenet is veszek a brikett mellé. Ez még esaft hagyján, ha­nem a szerencse most kez­dődik. A vásárolt három má­zsa szén összetétele a követ­kező 1 mázsa kő, ami még ma is ott van az utcán a kapu előtt összerakva, a megmaradt 2 mázsa pedig szén- és kőpor, amely tüze­lésre teljesen alkalmatlan. De nézzük csak meg az árakat 1 mázsa brikett á 58 forint 5 mázsa összesen 280 forint. mázsa szemét á 17.30 Ft, 3 mázsa összesen 51.90 forint. Fuvardíj 5 forint mázsán­ként összesen 40 forint. <— összesen: 331.90 forint. Ezekután mivél csak a brikett használható, így má­zsánként 74,38 forintba ke­rült. Szolnok megyében az idén részletes terv alapján fej­lesztik a nagyüzemi baromfi­állományt. A Jászságban a tájidegnek legjobban meg­felelő fajtának, a fehér-ma­gyarnak, a Nagykunságban pedig a sárga-magyarnak a törzsállományát alakítják ki. A megyei tanács állatte­nyésztési igazgatósága erre a célra hatvanezer törzsbarom- fit irányzott élő. Az érdeklő­dés azonban olyan nagy, hogy az eredeti rendelést még negyvenezerrel kellett megtoldani. A szakigazgatási szervek, a nagyüzemi ba­romfitenyésztés kialakítása érdekében tudományos elő­adásokat is szerveznek. Az fisz óta eddig kereken száz szakelőadáson foglalkoztak a baromfinevelés kérdéseivel. A megyében három helyen háromnapos továbbképző tan­folyam indul a közeljövőben. A munka- tegyeiemert A szandaszöllősi Vörös Me­ző Tsz tagsága jól tudja, hogy eredményes munkát csak fe gyelmezetten lehet végezni. Éppen ezért közgyűlésen ha­tározta el, hogy a jövőben az igazolatlan mulasztókat mun­kaegység-levonással bünteti Joga van a brigádvezetőnek ahhoz, hogy a munkában vá­logató tagot haza küldje. A kirívó eseteket súlyosságuk­hoz mérten bünteti a tagság: így a közelmúltban az éjjeli őrt, ki szolgálatában elaludt, öt munkaegység levonásával sújtotta. Mi legyen az arány? A közelmúltban írtam a szandaszöllősi Vörös Mező Tsz tervezéséről. Minit Ivanics József elnök eivtárs levelé­ben olvasom, a tagság teljes egészében nem ért egyet az­zal, hogy helytelenítettem a tervezett munkaegység-érték forint-természetbeni juttatás arányát. Ez a terv szerint forintban 17.50-et, termény­ben 26.50-et tesz ki. Megírták a szandaszöllősiek, hogy mun­kaegységenként 2.5 kg búzát terveztek, s hogy a többi ter­mészetbeni juttatás sem ha­ladja túl a tényleges szemé­lyi szükségletet. „Több szem többet lát!” — így magam. Megkérdeztem ebben a dologban Lakó Ist­ván elvtársat, a Megyei Ta­nács szővetkezet.noii ti ka i fel­ügyelőjét, aiki a búza-része­sedés mennyiségével valóban egyetértett a szandaszötlő- siekkeL Véleménye a többi termékre vonatkozóan a ma­gaméval egyezik: azokból ke­vesebbet kellett volna termé­szetben tervezni. Akkor járt volna helyesen a tagság, ha a munkaegység értékének legalább 60 százalékát forint­ra tervezte volna. Ezzel nem csak a népgazdaság érdekét szolgálta volna az áruterme­lés fokozása által, hanem magáét is. Köztudott dolog, hogy a munkaegység forint­értéke után csak 5 százalék de a természetbeni részese­dés után 10 százalék adót kell fizetni, öt százalék, vagy 10 százalék;:) ez bizony, nem mindegy! — b.z,rm Sajnos. RősóNb Jöt­tem rá, hogy a költséget tud­tam volna csökkenteni, ha úgy teszek, mint mások. A kötelező 3 mázsa szemetet kifizettem volna és ottha­gyom. így 15 forint fuvardíj­jal kevesebb lett volna a kiadásom: Ez törvényellenes árukap csolás, s igen nagy felhábo­rodást kelt a vásárlók kö­zött. — Miért nem vehetek olyan szenet a pénzemért, — amilyet én akarok? A tanács és a felsőbb szervek intéz­kedhetnének ezirányban, -— mert ha a TÜZÉP-nek lehet, akkor lehet a péknek is 1 kg kenyérhez 1 kg salakot, a cipésznek egy pár cipőhöz egy pár selejtpapucsot adni és így tovább. Magam és dolgozó társaim érdekében kérem ennek rendszerünkbe nem illő — árukapcsolásnak az azonnali megszüntetését. Takács Sándor esztergályos Szolnok, Vasipari Vállalat Sággal, körültekintéssel inté­zik-e a munkaadók a dolgo­zók ügyeit? •— Nem tudok konkrét ese­teket bizonyításul felhozni, de az a véleményem, hogy nem mindenütt és nem min­dig. Nem veszik észre, nem figyelik eléggé az embert az ügyintézés közben. Nem hall­gatják meg a véleményét ak­kor sem, ha nem ismerik elég­gé. Ennek ellenére azt hi­szik, hogy intézkedéseikben csalhatatlanok. Bolyhos elvtárs ezután pél­dákat sorol fel arra, milyen szabálytalanságokat követnek el a munkaadók, majd arra, milyen esetekben nincs iga­zuk a munkavállalóknak. Még a múlt év végén tár­gyalták O. Béla ügyét, aki a Szolnok és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél volt segédmunkás. Alkalmatlan­ság címén elbocsájtották. A vitában a vállalat igazgató­ja megmondta: „Szakmailag kifogás nincs ellene, ellenben az előző vállalatnál tanúsított ma­gatartása miatt, politikai­lag nem felel meg.” A rendőrség semmiféle ér­telemben nem marasztalta el Bélát. Nem lehet tehát mondják’- és „hallotuk” cí­men kenyérkereset nélkül hagyni valakit^ munkához való jogától nem tiltunk el senkit. l£y O. Bélát visszavették, s az elbocsájtás és visszahelye­zés közötti időre munkabérét megfizettették. De hogy nem adnak mindenáron igazat, azt egy másik eset bizonyít­ja. M. Sándorné a vendéglá­tónál dolgozott Az ősszel át­szervezés címén felmondtak neki. A TEB-hez fordult, hogy helyeztessék vissza. Mi­vel azonban a vállalatnál nyárvégi üzemeltetés meg­szűnt a TEB a vállalat dön­tését jogosnok találta = 1 —-I O. 'hincd <Uédt de dók a négye* a tálitxid éd a kelted tatától — Tájékoztató a Lottó-nyereményekről — A Lottó 7. játékhetén Ismét növekedett a lottózók száma. Erre a hétre 3,537.621 szel­vényt küldtek be a fogadók. Egv-egy nyerőosztályra 1,326.600 forint jut. öttalála- tos szelvény ezúttal sincs. így a négytalálatosok között a két osztályra jutó összeget oszt­ják szét. Ezen a héten aránylag sok a 4, a 3 és a 2­találatos szelvény, összesen 81.677 szelvényen értek el nyerőtalálatot. Négy találatot 30 fogadó ért el. Nyereményük egyen ként: 88.440 forint. A három- találatos szelvények száma 2.646, nyereményük egyenként 501 forint. A 79.01 kéttalála- latos szelvényre egyenként 16.50 forintot fizetnek. Akiknek nem használ a szép szó Németh István karcagi la­kos vezetésével Kállai Gyula, Bicskei István és Dittler János szabadszállási lakosok 1956 novemberétől 1957 márciu­sáig 591 mázsa rizst vásárol­tak fel a karcagi termelőszö­vetkezetektől és egyénileg dolgozó parasztoktól 22 forin­tos áron és azt a szabadszál­lási földművesszövetkezetnek 24—25 forintos kg-onkénti áron adták tovább. Az üzér­kedés alkalmával Németh István 60 ezer forintot „szer­zett” magának. A vizsgálat alkalmával kiderült az is, hogy ezek- a személyek Sza­badszállásról bort szállítottak Karcagra, s azt jó nyereség­gel ott értékesítették. A bor- űzérkedéssel több mint 10 ezer forintot tettek zsebre. Az ügyet, valamint az ügy­ben szereplő személyeket a rendőrség átadta az ügyész- ^éSQ-eki - ... . Az üzérkedésnek legna­gyobb fokát Zagyvarék ason lehet tapasztalni, ahol valósa gos kis szövetkezetét alaki tottak Faragó Sándor, Máthé Imre, Nagy Sándor, Rácz Já­nos, Gorái Lajos, Bíró Endre, Lovasi Gábor, Fábián István, Kézér János, Dora Kálmán, Molnár Béla, Fábián la jós Faragó József és Fodor Béla. Ezek az emberek „kis ügyes­séggel” megcsinálták azt hogy Hajdú, Szabolcs és Bé­kés megyéből 1957 tavaszától míg a rendőrség véget nem vetett garázdálkodásuknak, sertéseket szállítottak Szol­nok megyei községek és váro­sok piacaira, g ezeket itt 2— 300 forintos haszonnal adták tovább. Az üzérkedők így kö­rülbelül 100 ezer forintot „kerestek”. A rendőrség tár­sadalmi tulajdonvédelmi osz­tálya őrizetbe vette őket, átadja, az.ügj-é^g^eli. j, ^ Nem véletlen a két példa: valóban fölmondásokból van a legtöbb vita, elég gyakori­ak azonban a munkabér-kö­vetelésből adódóak is. Az esetek többsége azt Iga­zolja, hogy a dolgozók nem ismerik megfelelően a munkaügyi rendelkezése­ket. K. Péter, a Szolnoki Szikvizüzem dolgozója pél­dául béremelési követelést juttatott cl a TEB-hez, no­ha azelőtt nemrég fizetés- rendezés volt a vállalatnál, s azóta ő is többet kapott. A beszélgetés tapasztalait egybevetve, nem könnyű do­log igazságot tenni két vi­tatkozó fél között. Ami az egyetlen biztos támasz: a tör­vények, a rendeletek betar­tása. S a TEB ezekre támasz­kodva dolgozik. bo. — ■ ==== Méhcsaládokat bocsátanak a méhészek rendelkezésére A Méhészeti Szövetkezeti Központ mint minden évben, az idén is felkészült, hogy jól telelt, erős méhcsaládokat bo­csásson a méhészek rendel­kezésére. Az eladásra szánt mintegy négyezer méhcsalá­dot fiatal anyaméheikkel lát­ják el, hogy a nem mindig kedvező viszonyok közé ke­rült családok tovább erősöd­jenek. Az egységes, jó tulaj­donságú, hazánkban aJdimati- zálódott fajtákból álló méh­családok a vevők kívánsá­gára kaptárral vagy kaptár nélkül előnyös áron vásárol­hatók. Minden családhoz egy kiló műlépet is jutbait a szö­vetkezeti vállalat; A társadalmi tulajdon védelmében Az üzemi pártszervezetek, kommunista munkások jár­nak elől abban a széleskö­rű társadalmi akcióban, mely véget akar vetni a társadal­mi tulajdon elherdálásának. — megcsonkításának. Nap­ról napra érkeznek levelek szerkesztőségünkhöz erről a megmozdulásról. Minden dolgozó a népvagyon őre legyen A MÁV Miskolci Igazga­tósága február elején egy aktíva értekezletre hívott A Tisza Cipőgyár dolgozói csatlakoz­tak a Lenin Kohá­szati Müvek felhívásához A Tisza Cipőgyár dolgozói szerda és csütörtökön röpgyű- léseken foglalkoztak a társa­dalmi tulajdon védelmével. Egyhangúlag csatlakoztak a Lenin Kohászati Művek — ez­zel kapcsolatos országos fel­hívásához. Az elfogadott határozat, — melyet Grósz István igazga­tó, Márton József párttitkár. Kocsis Mária ÜB elnök. Gere Gábor KISZ titkár és Kiss Jánosné a nőbizottság titkára írt alá, — a többi között a kö* vetkezőket mondja: — A diósgyőri munkások nemcsak maguk veszik fel a harcot a társadalmi tulajdon vétői ellen, hanem az egész országot felszólítják erre. Fel­hívásuk az országban nagy visszhangra talált, üzemek, intézmények, termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok között. — A mi házunktáján is van elég tennivaló a társadalmi tulajdon elherdálói, fegyel­mezetlenek, selejtgyártók, fe­lelőtlenek, tolvajok ellen. — Ezért mi, a Tisza Cipőgyár dolgozói és vezetői elhatároz­tuk, hogy csatlakozunk a di­ósgyőriek felhívásához és kérlelhetetlen harcot kezdünk azok ellen, akik még nem tanulták meg, hogy a dolgo­zók százezreinek, millióinak szent és sérthetetlen a tár­sadalmi tulajdon. össze bennünket. Itt a párt. szakszervezet és KISZ szer­vezet a szakvonali vezetőkkel közösen elhatároztuk, hogy mozgalmat indítunk —• a va-< suton is «— a társadalmi ten lajdon megvédésére. Mi a „jász vonali” vasutas dolgozók az elfogadott határo­zati javaslat alapján, min­dent meg fogunk tenni azért, hogy a magyar nép vagyonát büntetlenül senki el ne tulaj­doníthassa. — akár a legki­sebb értéket sem. Pártszervezetünk titkára engem bízott meg, hogy az Ujszász —- Vámosgyörk kö­zötti vonalon kezdjem meg, —« szervezzem ezt a munkát. Hogy fogok hozzá? Először is a kommunisták és bizalmi­ak széleskörű felvilágosító munkára indulnak, felveszik a harcot a fegyelmezettlenség. pazarlás ellen, felhívják a figyelmet az önköltség csök­kentésére. Ez hozzájárul ah­hoz, hogy mindenki őrköd­jön a köztulajdon felett, min­den dolgozó a népvagyon őre legyen. S aki mégis köny- nyelműségre vetemednék — nem kerülheti el a fegyelmi, bűnvádi eljárást, sőt még az sem, aki a megfelelő ellenőr­zést elmulasztotta. Az ellenőrzésre hivatottak­nak minden segítséget megad a párt és szakszervezet Jakusovszky Erzsébet MÁV üz. alapszerv. Jászapáti t \ i i Lezárult egy év. lassan két sí hónapja. De ne menjünk el z: szó nélkül mellette, tekint- z sünk vissza, mit végzett a megyei Területi Egyeztető t< Bizottság az említett idő alatt, d Ahogyan Bolyhos elvtárs, a n TEB elnöke mondja, sok d munkájuk volt, s mind egy- f forma frissességet, körülte- ü kintést kíván, mert minden- § kinek a maga ügye a legfon- k tosabb. 2 Többször hallani, hogy a ® TEB túlságosan liberális a c munkavállalók javára — te- . szem fel a kényes kérdést. c «— ötszázhetvenkettő műn- s kaügyi vitát tárgyaltunk az e év folyamán. Ebből kettő sem volt egyforma. 292 esetben a dolgozók Ja- ? vára döntöttünk, hangsú- t lyozom, kizárólag a tőrré- j nyesseg alapján. Az az el- £ vünk, hogy a méltányosság • gyakorlása kizárólag az . igazgatók, illetve a mun­káltatók joga. Tizenkilenc esetben emel­tek ügyészségi óvást a dönté­sünk ellen, s tizenegy esetben tévedtünk. •—Mi a Bolyhos elvtárs ta­pasztalata. megfelelő gondos- i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents