Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-16 / 40. szám

EB3TG PROLETARY EÖ YES ÖUETEKt SZOLJIOK MEGY Ff A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJÄ IX. évfolyam, 40. szám. Ara 60 fillér lászzKun kakas Az ország és megyék legszélsőségesebb pontján Látogatás a tűrkerel meteorológiai állomáson Vasárnapi sportműsor 1958. febrnár 16. vasárnap. |oooom?mír^^ TÍZ ÉV KÖZŐS UTÓN A magyar-szovjet kulturális kapcsolatokról nyilatkozott Dénes Led» a KK1 alelnöke X rnagy»r—sz»YM Sarát­S2ántowöu, Ffrenlburg, Kaztt­HJWbffl HaSptoe­sfflaerrel lejött ftü BtaJapes­ten. Április 12-én a leningrá­#1.? ITítwir .CtÍhIIiÁt xríilá-Cf'Vt 1T*11 fcági, együttműködési és köl- csönös segélynyújtási egyez­mény aláírásának közelgő ti­zedik évfordulója alkalmából Dénes Leó, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének ale Inc­ite nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának a két nap kulturális kapcsolatairól és azok fejlődéséről; — A magyar—szovjet kul­turális kapcsolatok az elmúlt tíz évben eredményesen és gyorsan fejlődtek. A magyar ős a szovjet nép széles réte­gei között terebélyesedő kap­csolatok alapján mindkét or­szág számára gyümölcsöző együttműködés alakult ld és ennek nyomán nagyszerű eredmények születtek. 1948. óta, a barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerző­dés eredményeként kapcso­lataink a tudomány, a kul­túra, és a művészet min­den területén még intenzí­vebbekké és teljesebbekké váltak. A* együttmükCdék nemcsak az állami ezervek között ala­kult kJ, hanem a két or­szág különböző társadalmi, szervei, tudományt», kulturá­lis és művészeti intézményei között is. A magyar társadal­mi és kulturális szervek, el­sősorban a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézete, töb­bek között tizenkét szovjet köztársaságnak a kulturális kapcsolatokat ápoló társasá­gával áll rendszeres és igen termékeny kapcsolatban. Az 1948-ban aláírt barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerző­désen kívül számos állam­közi egyezmény segíti kultu­rális kapcsolataink fejlődését. Számos kiváló szovjet író, művész és művészegyüttes lá­togat el hazánkba, Magyaror­szágon járt a szovjet írók kö­zül többek között Tyihonov, kievics, Dolmatovszkij. A ba­lettmesterek közül Zaharov, Dombrovszkij, Lavrovszkij és Vajnonnen, ellátogattak ha­zánkba Pudovkín, Rajzman, Pakrovszkij, Koleszájev, Tov- sztonogov film-, illetve szín­házi rendezők, Mareckája, Szkobceva, Bondarcsuk film­színészek, Novikov, Hrennyi- kov zeneszerzők. Joganszon Kibálnyikov, Tyihomirov, 2a- moskin, Rudnyev képzőművé­szeit, illetve műtörténészek. Felléptek Magyarországon többek között Gilesz, Rihtet, Kagan, Ojsztrah, Zak, Dolu- hanova, Lepe.Hnszkaja, Ula­nova, Dudinszkaja, Zsdaneov, Ivánov, Neuhaus, Reizen elő­adóművészek. Több kiváló szovjet művészegyüttes is járt hazánkban, mint például a Szvesnyikoo kórus, az Alek- szandrov együttes, a Nyír­fácska. népi táncegyüttes, a Mojszejev, a Pjatnyickij, a moldvai, a grúz-, az örmény népi együttes, s az uráli népi énekkar. Hasonlóképpen a Szovjet­unióban járt számos magyar író, művész és együttes. 1949-től 1956-ig minden év­ben barátsági hónap megren­dezésére került sor Magyar- országon és a Szovjetunióban egyaránt 1949-ben szovjet festészeti, 1950-ben grafikai, 1952-ben népművészeti és Iparművé­szeti, 1953—1954-ben pedig orosz és szovjet képzőművé­szeti kiállítást rendeztünk Magyarországon. A Nagy Októbert Szocialis­ta Forradalom 40. évfordu­lója alkalmából orosz és szovjet színháztörténeti ki- áüítás nyílt Budapesten. Az elmúlt tizenkét évben a Szovjetunió népeinek nyelvé­től mintegy hétezerötszáz művet fordí­tottunk le magyarra és ezek körülbelül ötven millió pél­dányban jelentek meg. dalmi mű, nyolc és félmillió példányban. A Szovjetunió köztársasá gainban a magyar irodalom számos remekét, Pe­tőfi, Mikszáth, Móricz stb. művelt — adták ki A felszabadulás óta több­száz szovjet filmet mutattak be hazánkban és a szovjet filmművészet alkotásai ma is filmműsoraink élén szerepel­nek. 1957 utolsó negyedévé­ben a szovjet filmeket több mint hétmillió látogató tekin­tette meg. Egyre szélesedik a magyar és a szovjet művészek alkotó kapcsolatainak köre is. Több opera, balett, színdarab szov­jet rendezők közreműködésé­vel került színre Magyaror­szágom Ugyanakkor magyar művészeik segítségével nyúj­tottak több magyar mű be­mutatásához a Szovjetunió­ban. Igen jelentősnek tartjuk h áramszáztagú pedagógus­küldöttségünk tanulmányút- ját a Szovjetunióban. Kultu­rális kapcsolataink fejlődését az ellenforradalom sem tudta megszakítani. Az ellenforra­dalom leverése után a Kultu­rális Kapcsolatok Intézete azonnal hozzálátott a magyar —szovjet ' kulturális együtt­működés munkatervémek ma­gyar részről történő kidolgo­zásához, s már 1957- február­jában szovjet művészcsoport érkezett hozzánk. Az 1958. évi magyar—szov­jet kulturális munkatervben számos na gyfontosságú ese­mény szerepel Zenei vonat­kozásban kiemelkedő jelentő­ségű SzvjatoszUw Rihter ven­dégszereplése hazánkban. A művész a magyar—szovjet barátsági egyezmény tizedik évfordulója alkalmából érke­zett Budapestre és hangver­senyeit hatalmas siker koro­názása. Kétheti szereplésre rövidesen Magyarországra ér­kezik Tamara Szorokina ope­raénekesnő, aki tavaly nagy balettegyüttese kezdi meg há­romhetes vendégszereplését. A bábjáték kedvelői máris nagy várakozással tekintenek az Obrazcov bábszínház játé­ka elé. A nagynevű együttes márciusban érkezik hazánk­ba és hosszabb időt tölt vidé­ken. is. Igen jelentős ese­ménysorozattal ünnéplik majd hazánkban a népek ba­rátságának hónapját. Ebből az alkalomból több szovjet mű­vész alkotásaiból képzőművé­szeti kiállítást rendezünk. — Hazánk felszabadításának év­fordulóján. április 4-én nyí­lik meg a magyar képzőmű­vészet reprezentatív kiállítá­sa a Szovjetunióban. Anya­gát a forradalmi magyar mű­vészet című kiállítás művei­ből állítják össze. Nyáron látjuk vendégül a Nyírfácska táncegyüttest, — amely három hétig tartózko­dik majd hazánkban és vi­déki városokban is fellép. Az Állami Operaház kettő­százötventagú együttese há­rom hétre utazik a Szovjet­unióba. A Fővárosi Operett­színház tizenöt tagú együtte­se pedig esztrádműsorokat ad. s számos magyar előadómű­vész utazik kétheti vendég- szereplésre. Közös filmalkotásban kí­vánunk emléket emelni Zal­ka Máténak, az írónak, a kommunista hősnek. — Ugyancsak közös filmet készítünk Illés Béla: Kár­páti rapszódia című mű­véből és egy mai témájú közös film elkészítését ter­vezzük. Csak a legjelentősebb ese­ményeket, tényeket soroltam fel, de ezekből Is kiviláglik, miként mélyül és válik egyre gyü­mölcsözőbbé a szovjet és a mai-var nép kulturális együttműködése — mondota befejezésül Dénes Leó. a KKI alelnöke. (MTI). Bicikli9 motorkerékpár után -- ssemélyautó Ha az útat nézem, még most nem találom s kuplungot, meg a sebességváltót, * mon ja Kálnai bácsi gyakorlat közben. Már korább! lapszámunk­ban hírüladtuk, hogy Mező­túron, a Kossuth Termelő- szövetkezet egyik kanásza, Kálnai Imre egy Moszkvics gyártmányú, 5 személyes sze­mélygépkocsit vásárolt, így hát autós-kanász lett! Né- aány nappal ezelőtt megláto­gattuk s az autóval együtt lefényképeztük. Közben elbe­szélgettünk az autóvásárlás lörténetérőL Kálnai elvtárs Imre fiával együtt évek óta a Kossuth Termelőszövetkezetben dol­gozik. —j Mindketten jószág­gondozók a szövetkezet ta­nyaközpontján lévő sertés­telepen, Nem panaszkod áa- .íéppen, de elmondják, hogy oizQjiy ritkán volt szabad vasárnapjuk. A hétköznapo­kat pedig sokszor még éjsza­ka is kint töltötték a tanyán a jószágok mellett. De meg is lett a haszna, a sok mun­kaegység, s az utána járó /észesedés. Először biciklire, majd 250-es Pannónia motor- kerékpárra, most pedig autó­ra jutott. Mert ahogy telik az idő, úgy nőnek az igé­nyek is. Ha őszinték akarunk lenni, meg kell mondani, hogy a múlt év őszén, mikor közel- gett a zárszámadás, s számot /etettek, hogy milyen jöve­delmet várhatnak a terrryslő- szö vetkezet bői, Imre napján, névestézéskor vetődött fel a gépkocsivásárlás gondolatai Wem mondhatni, bogy a bor hatására, mint inkább a jó­kedv, s elégedettség váltotta Kj; Nem sokkal később Inai elvtárs be is jelen­tette a termelőszövetkezet vezetőségének, no meg a ta­nácsnak is, aztán vártak, hogy majd értesítik őket Mégis nagy volt a megle­petés, amikor megérkezett Pestről az értesítés, hogy: ^Holnap reggel minden kö­rülmények között vegyék át az igényelt autót." — Ennyi volt a táviratban, semmi több. Pesten a garázsban hinni •em akarták róla, hogy ka­nász. Szabályszerűen igazol­tatták! Most aztán ftt van a Moszk­vics igen szép és jó állapot­ban. Csakhogy még mindig van baj. Kálnai bácsi motor- kerékpárhoz szokott, s most tanulgatja. Szerencsére egyik ismerőse, Juhász Zoltán gép­kocsivezető szívesen taníthat­ja. Még nagy a sár, hosszú útra nem indulhatnak, tanul­ni viszont a mezőtúri határ­ban is lehet. Mikorra kita­vaszodik, az út felszárad. — akkora Kálnai bácsi megta­nulja a vezetés titkait, s «— megnyílik a lehetőség arra, hogy a saját kocsiján tekint­se meg az ország legszebb vi­dékeit. amelyet eddig csak hallomásból ismert Hiába, az idő kerekét new lehet visszafelé^ forgatni... ? ■ r* m csikós ** Munkásgyűlés a Cukorgyárban Ünnepi külsőt öltött * Cu­korgyár feultúrotthona. Közel 350 dolgozó hallgatta meg Po- lónyi Szuez Lajos pénzűgy- miniszterhelyettes tájékozta­tóját. Négy óra után pár perccel a cukorgyári pártszervezet titkára, Hermann Keresztéig élvtárs nyitotta meg az ülést, majd Polónyi elvtárs tartott előadást az ország helyzetéről és az előttünk álló feladatok­ról. i i A köszönte eravu-ft után így kezdte beszámolóját. t— Fontosnak tartom, hogy az ország minden dolgozója tudjon eredményeinkről. Ép­pen azért jöttem el hozzátok — régi dolgozótársaim. (Po­lónyi elvtárs hosszú éveken át a Szolnoki CulkorgyáT munkása volt.) Az 1957. év eredményeit értékelve a többek között a következőket mondta: — Az elmúlt esztendő a gyors talpraálláa jegyében múlt eL Meg kell mondanom, hogy azt a 20—22 milliárdos veszteséget, amit az ellenfor­radalom okozott, még nem tudtuk pótolni és egy ideig még nem is tudjuk. Fejlődé­sünket legalább négy-öt évvel visszavetette a súlyos kárte­vés. Ennek ellenére az or­szág anyagi helyzete nem olyan rossz, mint ahogy so­kan híresztelik. Nyugodtan merem állítani, hogy az or­szág lakosságának 90 százalé­ka még sosem élt ilyen jól, mint most — Mindez azonban nem jelenti art, hogy nincs már szükség további erőfeszíté­sekre a termelésben. Amint tudjátok, megváltozott az el­múlt évben az áru tartalék és a fogyasztás aránya. Legköze­lebbi feladatunk tehát, hogy a szükséges arányt újból fenntartsuk, minél több árut, élelmiszert termeljünk az egyre növekvő szükséglet ki­elégítésére. — Ebben el cukorgyár! munkásoknak is nagy felada­ta van — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét be­szédét Polónyi elvtárs. rr Sik Endre a Magyar Népköztár­saság kttlttgymlnsztere Ä Népköztársaság Elnöki Tanácsa Sik Endrét külügy­miniszterré választotta meg. Sik Endre szombaton dél­ben Dobi István, az Elnök! Tanács elnöke előtt letette az esküt (MTI), Megkezdődtek a gyermekbénulás elleni védőoltások Äz éJmŰR értsen érthető nyugtalanságot keltettek a gyermekbénulás*» megbete­gedések. A Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány mindent elkövetett, hogy ennek a veszedelmes betegségnek a terjedését megakadályozza, Igen jelentős anyag! áldo­zattal biztosította a szüksé­ges oltóanyagot. Ezzel vált lehetővé 1957. év nyarán és őszén néhány korcsoport vé­dőoltása, de lehetővé vált újabb oltóanyag-mennyiség biztosítása útján 1958. év­ben több újabb korcsoport oltása is. Az oltóanyaggá néhány éve ismerjük! Eddig sok millió esetben sikerrel alkalmazták számos áUamban, *—1957. év nyarán és őszén Szolnok me­gyében 61 635 védőoltást ad­tak orvosaink a leginkább veszélyeztetett 2—5 éves ko­rú gyermekeknek. Az eredmény nálunk is meglepő volt. — A megbete­gedések száma lecsökkent és a járvány megszűnt. Az oltó­anyag használhatósága ná­lunk is beigazolódott. Kormányunk most lehető­vé tette a serdült korúak védőoltását is. Ez évben as 1949. Január 1. és 1957, augusztus 31 kö­zött születettek kapnak vé­dőoltást. Azok, akik 1957. évben két oltást kaptak, megkapják a harmadikat, összesen tehát csaknem 18 korosztály védőoltását bo­nyolítjuk le, A védőoltás ingyenes, és a tapasztalatok szerint nem viseli meg a szervezetet, jó védettséget nyújt. — Minden gyermeket tartózkodási he­lyén oltanak be. A társadalmi szervek, a tanácsi dolgozók, pedagógu­sok, védőnők, orvosok és más . egészségügyi dolgozók fáradságot nem Mroéhre fiH­tak munkába annak a ha­talmas feladatnak az elvég­zéséhez, amit a védőoltások jelentenek, A lakosságra vár ex s fel­adat, hogy kormányunk és a védőoltást végző dolgozók hatalmas vállalásának jelen­tőségét megértse és a védő­oltások teljes sikerét bizto­sítsa. Minder*! vigye el Idejé­ben oltásra gyermekét, gon­dozottját; Amint tudomást szerez a védőoltás idejéről, amely városonként, közsé­genként az adott lehetősé­gek szerint változó, tegyen eleget gyermeke iránti köte­lességének. — Erre kérünk minden gyermekét szerető szülőt. Késlekedéssel, eümaradás* sál elvonjuk a® orvost a bete­gektől. elősegítjük az igen nehezen előállítható, ezért nehezen beszerezhető és nagyon drága oltóanyag használhatatlanná válását, kitesszük gyermekeinket a megnyomorító betegségnek, — a gyermekparalizisnek. A múlt évben Tiszaderzs, Tiszaszentimre, Tiszafüred és még néhány más község la­kossága igen szép példáját adta annak, hogyan lehet védőoltásra idejében jelent­kezni és ott fegyelmezetten viselkedni. Nem kellett az oltást légzőknek idejüket hiábavaló fáradozással tölte­ni, s a gyermekek sem szen­vedtek a tolongás miatti Reméljük és hisszük, hogy az 1958. évi gyermekbénulás elleni védőoltás idején váro­saink és községeink lakossá­ga követni fogja a jó példát, A szülők megértő magatar­tásának a gyermekek moso­lya és egészsége lesz a jui talma, Közegészség Ogyt- . Járványügyi Állomás1 » *'r Szolnok i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents