Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-15 / 39. szám
VJLAQ PROLETÁRJAI EQYESOUBTBKt » A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 3D. szám. ARA: 50 fillér. 1958. február 14. szombat. ^eiceaoQQoeoeooefyiooooooooooooooeoooooa^ Mai GAZDAROVAT Megyénk kincsei HP Teljes heti rádióműsor Kiegyensúlyoxottuhh gazdálkodást —- Az ipari tanácskozásról — Csütörtökön délelőtt zsufoJászberény büszkesége a brüsszeli világkiállításon A Jászberényi. Fémnyomő. és 'Lemezárugyár készítette el ezt a hatalmas hűtóelemet^&. elküldik a brüsszeli világkiállításra. A hűtőelemet hőerőműveknél használják víz hűtésre. Méreteire jellemző, hogy a sarkánál álló ember eltörpül mellette. A FőldmívelésügYí Minisztérium felhívása: lásig megtelt a Megyei Tanács nagyterme. A párt és a tanács ipari- gazdasági vezetőin kívül megjelentek a megye vállalatainak igazgatói, főmérnökei, párt- szak- szervezeti és KISZ titkárai. A gazdasági vezetők ez alkalommal nem kisebb célt tűztek a tanácskozás elé, — minthogy mérlegelje az 1957- es terv év eredményeit és tapasztalatait felhasználva tárgyaljon az új év feladatairól. A beszámolót Tóth János elvtárs, a Megyei Párt-Végrehajtóbizottság osztályvezetője tartotta. Az elmúlt év eredményeit értékelve elmondta, hogy ipari üzemeink 1957-ben nemcsak elérték az előző evek termelési színvonalát, hanem azt bizonyos mértékig túl is szárnyalták. Hogy csak a legfontosabb cikkeket említsük 30 százalékkal több cukor készült a Szolnoki Cukorgyárban, 25.4 százalékkal több cipő a Tisza Cipőgyárban, mint az előző időszakban. Számottevően emelkedett a termelés péksüteményből, vajból, férfi öltönyökből, ingből és általában ruhafélékből. Nőtt a téglagyárak termelése is. A Megyei Építőipar, mintegy 20 millió forint értékű munkával végzett cl többet — azonos létszám mellett, — mint az előző időszakban. Ezzel szemben olyan fontos ipari nyersanyagokból, mint a cellulózé és kénsav — objektív okok miatt — a termelés nem emelkedett. Az eredmények tehát jók s azt mutatják, hogy a megye munkásai, műszaki cs gazdasági vezetői az elmúlt cvben megálltak helyüket, a párt útmutatása szerint mindent megtettek azért, — hogy mielőbb kiheverje az ország az ellenforradalom gazdasági kártevését. Tudvalévő, hogy tavaly — év elején, még hozzáértő emberek is másfél — két évre becsülték a helyreállítás idejét. Hógy mindez előbb sikerült, annak több oka van. Tóth elvtárs részletes magyarázatot adott az eredmények összetevőiről. Idesorolta elsősorban a sikeres és gyors politikai konszolidációt. Az üzemek munkásai előtt viszonylag rövid idő alatt sikerült leleplezni az ellenforradalmat — annak minden szándékát és kártevését. A termelés növekedését elősegítette az is, hogy az egy évvel előbbihez képest több dolgozót foglalkoztattak a mer"'e iparában. A létszámA lottó ez évi 7. sorsolásának nyerőszámai A Sportfogadási és Lottógazgatóság pénteken délelőtt 19 órakor tartotta meg Szé kesfehérvárott a városi művelődési ház nagytermében a lotto ötvenedik jubileum’' sorsolását, amely egyúttal idén a 7. sorsolás volt. A hetedik sorsolásra 3 millió 537 512 szelvény érkezet' be, ami rekord az ötven hé’ alatt. E héten ötös találat esetében mintegy 1 400 000 forin nyereményt kap a nyerő. A lotto ez évi hetedik sorsolásé nak nyerőszámai: 1, 7, 16, 41, 60. (MTI) tervet mintegy 0.7 százalékkal túllépték s ez bizonyos tekintetben gazdaságilag hát-, rányos is a termelés alakulása szempontjából. Hozzájárult továbbá az eredményekhez, hogy a termelékenység az év végére javult — különösen a helyi, szövetkezeti és építőiparban emelkedtek az egy főre eső termelési értékek. Növekedett a kereset is. Szó esett a beszámolóban a negatív tapasztalatokról is. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a tervszerűtlenség. Problémák voltak e téren egy sor üzemben, így a Járműjavítóban, a Mezőgazdasági Gépgyárban és a Papírgyárban is. Az építőipar 13 millió értékű építményt nem adott át a kitűzött határidőre. Az anyaggazdálkodás, készletgazdálkodás is egyik árnyoldala a tavalyi évnek. Az elszámoltatás sok helyen igen gyönge — szinte csábít a lopásra. Nincs rend és fegyelem a raktárakban. Egyes vállalatok normán felüli készleteket gyűjtenek és tárolnak, mint pl. az építőipar mészből, cementből, bitumenből. A téglagyárakban az el nem szállított kész áru igen felszaporodott és kerülgetése növelte a belső szállítási költségeket. Tóth elvtárs beszámolója további részében kimerítően elemezte még a gazdaságvezetés egyes’ hibáit, így a munka és technológiai fegyelem ügyét, a termelékenység kérdését, a befejezetlen beruházások felszaporodását és ismertette az uj bérezési formákat. Tájékoztatást adott az 1958 évi tervről is. — A terv feszített — mondta. — Ez a feszítés elsősorban nem a terv mennyiségi oldalára értendő, hanem az anyagszükségleti oldalára. Nincs any nyi anyag, hogy indokolatlan tervtúlteljesítésre is fussa belőle. Egyébként tervet túlteljesíteni csak külön engedély- lyel lehet. A gazdaságosságra, tervszerűségre, jó minőségre, a műszaki fejlesztési tervek teljesítésére és túlteljesítésére viszont lehet és kell is törekedni. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha megalapozott tervet készítünk és ezt be is tartjuk. Természetesen olyan iparágakban, melyek szolgáltatással foglalkoznak vagy a természetben bőven előforduló alapanyaggal dolgoznak (például téglagyárak) a mennyiségi tervet is túlteljesíthetik. A sokrétű és a gazdasági munkát mélyen elemző beszámoló nyomán várható volt él aktivitás. Az ipari üzemek vezetői-, gazdasági funkcionáJavul a közlekedés A MÁV-nak az a törekvése, hogy a nyáron már gyorsabban szállítsa a* utasokat a Balatonhoz. Ennek érdekében jelentős intézkedéseket foganatosít: június 1-től előreláthatólag rnár két sínpáron közlekedhetnek a szerelvények a Déli-pályaudvar és a Kelenföldi-pályaudvar között. A második vágány építésévé’ egyidejűleg sor kerül a Délipályaudvaron és a Kelenföl di-pályaudvaron különbőz’' átépítésre és kisebb bővítésre is. Ezekhez a feladatokho ’s hozzálátott már a MÁV, s ha a szükséges berendezése két időben megkapja, a nyár- idény elejére az átépítések és bővítések elkészülnek. riusok egymás után mondták el véleményüket. S ez inkább volt vita. mintsem a beszámoló ismételgetése. Grósz István elvtárs, a Tisza Cipőgyár igazgatója <— bái helyesli a bérezés egységes irányelveit — elmondta, hogy az átlagbérrel nehezen birkóznak meg. Az illetékesek elfeledkeztek arról, hogy valamiféle tartalékot képezzenek. Ez meglehetősen nagy gátja a termelékenység emelésének. Balogh elvtárs, a Sütőipari Vállalat igazgatója is egy érdekes problémát vetett fel, a sütőipar „kulisszái mögül”, Ha ugyanis a gyengeminőségű kenyér és sütőipari termékek „okozóiból” levonjuk a száll!-* tószervek, kereskedelmi szervek hibáit (pl. a friss kenyerek összenyomása, hosszú út a sütődéből az elárusítóig) akkor már csak a sütőmunkások mulasztásairól beszélhetünk. Ennek pedig egvik oka a teljesítménybérezés olyan helyen is, ahol nem kellene. Balogh elvtárs szerint pl idő van szabva a dolgozóknak a tésztaérésre, pedig en nem tőlük függ, hanem az minőségétől, hőmérséklettől, stb. Nyilván a pék, ha keresni akar ■— be kell tartani a norma szerinti kelésidőt s esetleg kemencébe ven az Éretlen tésztát akkor is. ha az élesztő organizmusok „nem tartották be a normát.” Itt csak az a kérdés: egyáltalán ki követelte a sütövál- lalattól, hogy teljesítménybért szabjon a természeti munkafolyamatokra is. Pintér elvtáms, a Megyei Tanács ipari osztály-vezetője szerint ezt egyáltalán nem kellett volna. Felhívták ugyan a vállalatok figyelmét a teljesítménybér bevezetésére, de egyébbként szabad kezet kaptak a bérezési formák megállapítására. Egyszóvel nem kell a bérezésnek minden esetben a A tél „rúdja” kifelé áll. A mostani szokatlanul enyhe időjárás meg már-már éihi- teti velünk, hogy .itt a tavasz. Nincs itt, de nincs is messzi. A parasztember ilyenkor már készülődik, mert nemsokára a földeken már megkezdődik a munka. Erre fel kell készülni, hogy ne legyen semmi fennakadás. — Nézzük, müyen a tavaszi készülődés két tsz-ben és egy állami gazdaságban. A Tiszakürti Állami Gazdaság évröl-évre . élenjár a különböző mezőgazdasági munkák elvégzésével. A jelek szerint most sem maradnak el. Tóth elvtárs, a gazdaság igazgatója elmondta, hogy már minden előkészületet megtettek a koratavaszi talajmunkák és vetések elvégzésére. A gépműhely dolgozói a leghamarabb szükséges gépeket és eszközöket kijavították. A növénytermesztők előkészítették a vetőmagot, Ha az időjárás engedi, hétfőn megkezdik a legelőjük javításét. Mű trágyáznak, és ahová szükséges, fűmagot vetnek. Ügy számítják, hogy a jövő héten a mákot is elvetik. Ebben a gazdaságban szin- ’én régi hagyományai vannak a különböző munka versenyeknek. Az ottani dolgozók a. mennyiségi eredmények túlhajtására törekedni. Fontosabb ennél a minőség, gazdaságosság, takarékosság — mint ösztönző cél. Hasonló élénk vita alakult ki még az autóközlekedés, társadalmi tulajdonvédelem és más problémákról. Bajtai Károly elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke a munkaverseny kérdését elemezte. Vida Kálmán elvtárs, a szolnoki vasútállomás párt- szervezetének a termeléssel kapcsolatos munkájáról, a párttagok kötelességéről beszélt. Elmondta, hogy a napokban 22 tagéi bizottság szállt ki munkaértekezletre a félbemaradt állomás ügyében, a döntés mégis az, hogy millió forintok kellenének a már meglevő épületnek a befejezésére és használatba vételére. A törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgató- az exportálás és anyag- beszerzés nehézségeit említette fel. Az üzérek, kupecek ellen kért segítséget, akik összevásárolják és nyereséggel továbbadják a jóminőségü baromfit és tojást. Ezzel szemben az üzemnek, melynek export kötelességei vannak, csak a gyenge áru marad feldolgozásra. Most 12 termelőszövetkezettel kötöttek olyan patro- nálási szerződést, mely elősegíti a vállalat rendszeres anyagellátását. Helyt kapott a tanácskozáson a társadalmi tulajdon védelmének az ügye is. A bíróság küldötte javasolta, hogy alakítsák meg újra a társadalmi bíróságot, melyet egyszer már megalakítottak áz üzemekben, de az ellenforradalom szétrombolta. A tanácskozás jó munkát végzett, s nagy segítséget ad a megjelent vezetőknek ahhoz, hogy tovább emeljék a vezetés színvonalát. (Palatínus) egy-egy nevezetes évforduló, ünnep tiszteletére felajánlásokat tesznek. Most újból .felelevenítik a régi hagyományokat és an-ól beszélgetnek a traktorosok. a növénytermelők, hogy április 4. tiszteletére a koratavaszi mező- gazdasági munkák gyors és idejében való elvégzésére munkaversenyt kezdeményeznek. A szajali Kiőre Tsz tagjai is felkészülve várják a tavaszi munkák kezdését A zab, a tavaszi árpa vetőmagot kitisztították, s előkészítették. Minden nap figyelik a határt, s amint pirkad a föld, nyomban, munkához látnak. Megkezdik a talajmunkát. Ha így marad az idő, akkor a jövő hétetn ők is elvetik a mákot. Gojsza János elvtárs régi levelezőnk, a jászapáti Al- Icotmány Tsz tagja, legutóbbi levelében ugyancsak a tavaszi készülődésről ír. Az éves tervüket előkészítették, jóvá isi hagyták, most megkezdték a tervben meghatározott feladatok megvalósítását. Az őszi kalászosokat műtrágyával erősítették meg. Előkészítették a , vetőmagvakat, szerszámokat, e amint lehet, a földeken megkezdik a munkát. készüljenek fel a gazdák, a gazdaságok az esetleges fagykárok elhárítására — máris vethetik a nem fagyerzekeny növényeket. A Földművelésügyi Minisztérium szakemberei pénteken az alábbi tájékoztatást adták ki a szokatlanul enyhe időjárás okozta helyzetről, a mezőgazdaságot érintő sürgős feladatokról: — Emlékezetünk szerint — mondották — 1925-ben és 1953-ban volt ehhez hasonló hirtelen felmelegedés, de korántsem ilyen mérvű, mint az idén. A 14, 16, sőt 18 fokos meleg hatására a földeken a növények erőteljes fejlődésnek indultak. Vonatkozik ez a kalászos növényekre, amelyek már most csaknem olyan fejlettek, mint máskor március vége felé, továbbá a gyümölcsfákra, sőt a tavaszi virágokra is. — A hirtelen felmelegedés után előreláthatólag újabb lehűlés várható. Minél hama rabb érkezik és minél kisebbfokú lesz,' annál kevesebb gondot okoz. Ha a lehűlés később jön és erősebb lesz, a mezőgazdaságban Icátokat okozhat. Éppen ezért a gazdák aggódással figyelik a szokatlan meleget, — A lehűlés okozta károk ellen is lehet védekezni — hangsúlyozták a' szakemberek. — Ilyen időjárás mellett fokozottabb mértékben számíthatunk felfagyásra. Ez ellen a leghatásosabb orvosság a henger. Éppen ezért felhívjuk a gazdák, a gazdaságok figyelmét, hogy hengereiket mindenütt készítsék elő. Ezenkívül a gyors felmelegedés következtében elhasznált tápanyagot, valamint az esetleges lehűlés következtében keletkező, a növények sejt- rendszerét érő ltárok pótlását elősegítheti a gyorsan ható fejtrágyázás is. — A múlt évekhez viszonyítva 1957 őszén végeztél: el a legnagyobb területen a mélyszántást. De azért még maradt szántatlan terület. A mostani enyhe idő alkalmas a tavaszi szántásra. Felhívjuk a gazdák figyelmét, hogy csak sekélyen szántsanak, azonnal fogatoljanak, nedves, ragadós talajhoz ne nyúljanak, mert évekre tönkretehetik a talaj szerkezetét. Ha a körülmények megfelelnek, a most végzett tavaszi szántás hasznos lehet. A jelek szerint — bár jósolni nem szeretünk — arra következtethetünk, hogy korán beköszönt a tavasz. Éppen ezért a. mezőgazdaságban fontos feladat beszerezni és megtisztítani a vetőmagot, munkára előkészíteni a gépe- két. Megfelelő időpontban már vethetnek is. A nem fagyérzékeny korai növényeket: a borsót, a mákot, a tavaszi búzát, ha a talaj nedves» ség állapota megengedi, máris vethetik. m'Trrmv'ftinriTi'rrnnmrrTvrrnruwrrrrrrv'finvrtmn' ...—........ Ja vasai készülődés
