Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-14 / 38. szám

FIGYELEM! Fényképpályázat! A jászberényi általános is­kolák központi fotó-szakköre fényképpályázatot hirdet a Szolnok megyei általános is­kolák fotó-szakköreinek és ta­nulóinak részére; A fényképpályázat célja: hogy bemutassa a Szolnok megyei általános iskolákban folyó szakköri munkák ered­ményeit és megteremtse az egyes fotókörökben dolgozó pajtások között a kapcsola­tot; A pályázat -feltételei: 1; A pályázaton részt vehet minden általános iskolai ta­nuló saját felvételével, illet­ve a szakkörök együttesen is. 2. Beküldhető személyen­ként legfeljebb 5 darab 18x 24 cm-es vagy ennél nagyobb fekete-fehér papírkép, bármi­lyen témájú. 3. Nevezési díj képenként 1 forint. 4. A képre ráírandó a szerző neve, iskolája, osz­tálya, a kép címe. A kép ada­tai (gép, idő, fényrekesz, film, szűrő, stb.) 5. A képek beküldési ha­tárideje: 1958. év június hó 1. 6. A képeket és a nevezési díjat a következő címre keli beküldeni: Jászberény, Álla­mi Általános Fiúiskola, Lehel Vezér tér 3. 7. A kiállítás helyéről és időpontjáról a kiállítókat ér­tesíteni fogjuk. 8. A képeket 5 tagú bizott­ság fogja elbírálni, az első három kép tárgyi díjazásban részesül. Minden kiállító ok­levelet kap; 9. A kiállítást követő 1 hó­napon belül a képeket visz- szaküldjük. Kérünk benneteket, minél nagyobb számmal vegyetek részt az első fotó-kiállításon. Egy törökgzeumiklósl problémáról... Tóth Éva törökszentmiklósi pajtás leveléből idézünk: „Az 1958 február 7-i Fóru­mot olvastam. Elhatároztam, hogy ezután mindig rendsze­resen fogom olvasni az új­ságot. A mi iskolánkban is van éppen elég panasz és jó- cselekedet. Előrebocsájtom, hogy a mi iskolánkban nincs szakköri foglalkozás • tante­rem-hiány miatt, nincs Üt- törőház sem. A mi iskolánk valaha istálló volt. Ezért nagyon egészségtelen és sö­tét. Tornatermünk egy elő­adóterem, mely a Mezőgazda- sági Gépgyár mozija, üléster­me és bálterme. Űj iskolát akarunk építeni, mely ren­dezvények bevételéből épülne a munkaközösség segítségé­vel, de a minisztérium ezt nem engedélyezi. Kérjük a szerkesztőséget, segítsen ne­künk : I Kedves Éva Pajtás! Ilyen tanteremhiánnyal küzdő is­kolában, mint a Tiéd, a szak­köri foglalkozásokat úgy le­het megoldani, hogy a szom­bati, vagy vasárnapi napom — amikor a tanítás egyéb­ként szünetel és van szabad helyiség — rendezitek meg. Igen sok csapatnál, de még nálunk, a Szolnoki Űttörő- házban is tartunk ezért szak­köri foglalkozást. Most már csali a szakkört kívánó tago­kon múlik, hogy egységes el­határozással, kihasználva a vasárnap délelőtt egy részét, megszervezitek a kétórás szakköri foglalkozást; Ami pedig az iskolaépítcsi ügyet illeti, ezzel a törökszentmik­lósi tanács és az iskola szü­lői munkaközössége az MSZMP bizottsághoz együt­tesen forduljon, mert feltét­lenül hisszük, hogy ha a le­veled szerinti súlyos problé­mák fennállnak — biztosan számíthattok segítségre ügye-, lekben; rr FC)1!.W M X DOLGOZD NEPEQT. fl UflZflECT-ÍLŐQe! üzenetünk a jászberényi pajtásukhoz! Kedves jászberényi Pajtá­sok! Megkaptuk Bagyari Béla őrsvezető pajtás mindany- nyiótok nevében írt levelét. Elöli járóban azzal kezdjük válaszunkat, hogy nincs oko­tok elkeseredésre a most ka­pott Üttörőotthom miatt. Tud­juk, szeretnétek már beköl­tözni a szép, új otthonba és megkezdeni a rég kívánt fog­lalkozásokat, de az épület ed­digi gazdái még nem tudtak beköltözni és az épületet át­adni, Legyetek nyugodtak abban, hogy az MSZMP jász­berényi és Szolnok megyei pártbizottsága a lehető leg­gyorsabban végre fogja haj­tatni határozatát és mielőbb birtokba vehetitek az épüle­tet. — A magunk részéről a sajtó nyilvánossága révén is felhívjuk a figyelmet ügye­tekre és hisszük, legközelebb már örömmel írhatjátok, hogy a VAOSZ kiköltözött és az épület rendbehozása megkez­dődött. Várjuk ezután is le­veleteket, hogyan indul és folyik majd az élet Űttörő otthonotokban! SZAJOLl KISDOBOSOK A szajoüá kisdobosokat If fogattuk meg legutóbb, s be­szélgettünk el Tóth Anna ta­nár nénivel, a száj öli kisdo­bosok vezetőjével. Negyvenen vannak mindössze: III/B. és IV/A. osztályos kis nebulók. Hetenként kétszer bent ma­radnak tanítás után az isko­lában, s játszanak a tante­remben, vagy kánt az udva­ron. A kisdobos vezető elvtárs­nő beszél nekik, úttörő-dalo­kat tanulnak, s kiránduláso­kat terveznek a holt Tisza ■partjára, közben sok szó esik az úttörőmozgalomról, amely­nek tagságára már most fel­készülnek. A szülők —• Körmendiné, Szekeresné, Hegedűs néni és a többiek — örömmel vették, hogy kicsi gyermekeikkel is úttörő módon foglalkoznak már. Hány és hány iskola van Szolnok megyében, ahol nem törődnek a kisdobosok foglalkoztatásával. Ellőttük a szajoli példa, kövessék minél előbb. Rajvezetők továbbképzése az úttörőházban Az úttörőélet vitelében. — fejlesztéséhez elsősorban jól kiképzett vezetőgárdára van szükség, akik ismerik a moz­galom jelentőségét, eszmei célkitűzését és mindezek ma­gukévá tételén kívül ’ a gya­korlati tennivalókat. Ennek a feladatnak megvalósítása érdekében, megfelelő létszá­mú vezetők céltudatos ki­képzéséről megyénkben szé­leskörű gondoskodás történt az úttörőmozgalom megújho­dása óta. Több csoportban a legfia­talabb csapatkiképzést köz­vetlenül folytató őrsvezetők kiképzése történt meg •első­sorban az elmúlt nyarak so­rán megyei, különösen pedig szolnoki viszonylatban. A ki­képzett őrsvezetők azonban a gyakorlati őrsvezetői munka mellett, »endszeresen részt­vesznek az őrsvezetői to­vábbképző foglalkozásokon. A következő feladat meg­oldásához, — a rajvezetők képzéséhez — most fognak hozzá, február 16-án az Üt- törőházban; Ebben a rajvezetői kikép­zésben résztvesznek azok a pedagógusok, akik iskolá­juk csapatainál rajvezelői munkát vállaltak, valamint azok a volt úttörő közép- iskolás ifjúvezetők, akik valamely úttörő csapatnál jelenleg, mint őrsvezetők, vagy rajvezető helyettesek tevékenykednek. A rajvezetői kiképzés nagy- fontosságú előrehaladást je­lent az úttörő életben.' Felhívás az úttörő csapatvezetőkhöz! Az Úttörők Fóruma szer­kesztőbizottsága nevében, ké­réssel fordulunk Szolnok me­gye minden úttörő csapatve­zetőjéhez. Mi mindezideig, bár az Úttörők Fóruma közel harmadik hónapja rendszere­sen — minden pénteken — egy oldal terjedelemben meg­jelenik a Szolnok megyei Néplapban, nem kaptunk a csapatvezetőktől levelet, cik­ket, beszámolót csapataik munkájáról, eredményeiről, életéről. Úgy gondoljuk, hogy külön is fel kell hívnunk megyénk úttörő életének legfőbb mun­kásait — a csapatok vezetőit —. hogy vezetési eljárásukat, módszerüket a Fórumon ke­resztül is adják közre, hogy abból egész úttörő társadal­műnk felhasználhassa a neki megfelelőket. így válik élő­vé, értékessé a tapasztalat- csere a csapatok gyakorlati életében. Felkérjük egyben a csapa­toknál í működő ifjúvezetőket is, hogy. tapasztalataikról időnként, , a csapatvezetővel egyetértésben számoljanak be a Fójnimnaik. Szeretnénk, ha kötéléooijtapcsolatot létesíte­nénk"'1 a ^csapatvezetők és az ifjúvezetők a Fórummal, hi­szen a mi, legfőbb célunk a csapatalé, úttörő, nevelő és ok­tató miMkáját megsegíteni. Reméljük, megértik hívó sza­vunkat es szívesen felkeres­nek bennünket soraikkal me­gyénk/úttörő életének még élőbbé,' 'sáínesebbá és gazda­gabbá tétele érdekében. t Múlt heti $ REJTVÉNYEINK HELYES MEGFEJTÉBE I. 1. Olló, 2. Csizma, 3. Lánc, 4. Szita, 5. Tizenkét küllő a kerékben. II. 1; Kolumbus Kristóf 1492-ben, 2. Szubtrópusi, 3. 1883-ban, 4. Petőfi Sándor, 5. 1944 tavaszán csendőrök lőtték le egy pasaréti cuk­rászdában. III. Irodalmi szórejtvény: Lenkei százada. Petőfi Sán­dor. Helyesen fejtették meg: Bádonyi Mária Szolnok, Bé­ke út 35., Varga Róza Mező­túr, Bacsó Béla út 42., Fe­hér Mária Kunszentmárton, Jaksor tanya 561, Czinege Erzsébet Szolnok. Kossuth utca 19., Márton Mária Kun­szentmárton,. Kötő tanya 362, Zord a fejed — érdemes I. Találós kérdések 1. Mije nagyobb a kis kos­nak, mint á nagy kosnak? 2. Hány betű van az ÁBC­ben? i 3. Elől megyen hat bak, utá­na megy hat pap, bakot üti, hat a hatot hattal üti. Hányat ütött hát? 4. Ha kivesznek belőle na­gyobbodik, ha tesznek hozzá, kisebbedik. Mi az? 5. Életében fán csüng, holta után lop. Mi az? II. Tudod-e Pajtás? 1. Mikor jelent meg a „Paj­tás“ első száma? 2. Ki volt II. Rákóczi Ferenc udvari festője? 3. Ki írta a „Szülőföldemen” című költeményt? 4. Mikor szabadult ki Tán­csics Mihály a börtönből? 5. Ki a Magyar úttörők Szö­vetsége első titkára? III. Irodalmi szórejtvény: 1. RPDFJDLM ÁÁEEEE Kedves Pajtások! — Fenti szórejtvényünk a magyar tör­ténelem nagy alakjának ne­vét rejti, ijizonyos sorrend szerint összeolvasva. Heti rejtvényünk megfej­téseit február 19-ig 'küldjé­tek be a Szolnok megyei Néplap Úttörők Fóruma Szol­nok címre. A helyes megfej­tők között könyvjutalmakat sorsolunk ki. Bosa Erzsébet Törökszent- miklós, Szabó R. út 19, Lu­gosi Margit Ujszász, Vásár út 8, Kovács Ilona Ujszász, Horgász út 17, Berta Róza Szolnok, Lepke u. 18., Mre- na Éva Kengyel, Rákóczi F. út 10, Földi Endre Ujszász, Nyár út 9, Bencsik Mária Tiszapüspöki, Mátyás út 2, Lajtos Mária Karcag, Attila út 41, Mikus Mária Ujszász, Kastély út 14, Kurilla Jolán Tiszaföldvár, Honvéd “'út 13, Szilvási Bertalan Török­szentmiklós, Malom u. 11, Sebestyén Julianna Túrkeve, István király út 6, örsi Ilo­na Karcag, Attila út 10, Sz. Kovács Ilona Túrkeve, Kál­vin út 1, Légrádi László Öcsöd, Köztársaság út 24, Hajdú Krisztina Túrkeve, Kiss Ernő út 13, Murányi Zoltán Öcsöd, Bercsényi sor 10, Bulyáki Éva Szolnok, Dobó István út 11, Lisznyai Erzsébet Túrkeve. Czihat K. út 11, Juhász Margit Szol­nok, Nyil út 26, Farkas Mar­git Tiszapüspöki, Kossuth út 35, ifj. Kónya Imre Szolnok, Dembinszki út 16. Aszódi Fe­renc Tiszaföldvár, Fürst S. u 14. Jutalmat kapnak: Szilvási Bertalan Törökszentmiklós, Kurilla Jolán Tiszaföldvár és Bádonyi Mária Szolnak. TftUadád az újszászi úttörőkre Tanítási szünet volt < napig az újszászi általai iskolákban. Az úttörők ti ték a fejüket, mivel töl tb nék el ezt az egy napot. M is találták a megoldást. Fi napos kirándulást szervezte melyen száztíz úttörő és h úttörővezető vett részt, a cs patvezető és az öt rajvezet A kirándulást akadályve sennyel kötötték egybe, megbeszélt helyen gyüleke. ték az úttörők, s az őnsvez< tök jelentést tettek; . Után haditanácskozás kezdődött.. tanácskozás színhelye az i úttörőotthon, a bárói kastól volt. Az akadályverseny feladat egy eldugott zászló féld er tése volt. A harmadik n számháborút játszott, s mir Jenkinek nagyon teiszet hogy e csatát vezető és f gyedemmel kísérő rajvezet tanárnak leolvasták a szá mát a pajtások. Hiába hozol távcsövet magával a rajvezc tő pajtás, az éles gyermek szemek hamarább felfedeztél A kirándulás nagyszabás korcsolyázással és hócsatávo fejeződött be, s az egy na végén a szabadban felfrissül ve tértek haza a pajtások. Balogh Regina, raj vezeti Ujszász. ’ W­QllemtanL v * lan data de Étkezés Rz Úttörőit Fóruma ÜZENI Mindig kézmosás előzz meg, a piszkos kéz csúnya, amellett a betegségek tér jesztöje. — Nem illik leülnö addig, amíg az idősebbek c nem foglalták helyüket. —A evőeszközökkel ne csörögj, rí­ja tssz. — Kezed csali csuklói legyen az asztalon. Étkező- közben zárd magadhoz kö nyököd, másnak is el kei férnie melletted. — Asztal©: keresztül illetlenség keze fogni. — Kínálni bal kéz fe lől szoktak, így az, akit ki nálsz, jobb kézzel könnyei tud venni a tálból. — A le vesibe csak kanállal illik bele nyúlni, villával ne halászd < tésztát belőle. — Ha felálls: az asztaltól, a széket tede mindig a helyére. — A kana lat hárem ujjal fogiad és : hüvelykujjad felül legyen. — Illetlenség a kanálban leví ételt fújni. — Levcsevc-s köz­ben ne szürcsölj. Az egész ét­kezést oly halkan végezd hogy még a közvetlen szom­szédod se halljon abból sem mit. — A kést jobb kezedben a villát bal kezedben tartsc és úgy használd. A kést és í villát öt ujjal tartsd, a hü­velykujjad felül, a többi alu legyen. Ujjad ne tedd a ké­pen géj éré, a kanalat -a nyé' felső végénél fogd, ne a tövé­nél, így ujjad nem érhet a i ételhez. Illetlenség a szájhoz venni a kést, és veszélyes is megvághatod a .nyelvedet. — A tányérodra kiszedett étel! ne egyszerre vagdald fel mindig csak annyit vágj fel amennyit villádra, szádbs tudsz tenni. — Puha dolgok­hoz (hal, édestészták) csak villát használj. — A sültet, még a kirántott szárnyast sem illik kézbe venni; — Evés közben tele szájjal ne beszélj. — A kenyérszeletet villával vedd ki a kenyeres­tálból, így nem ér hozzá a kezed ahhoz a darabhoz, amit más fog kivenni. — A kenye­ret csak tördelni szabad, vág­ni, harapni, neveletlenség. — Akkor igyál, ha az ételt már lenyelted. Ivás előtt töröld meg a szádat, hogy a pohár ne legyen piszkos. — Poha­radat ne töltsd csordult! s, csak s-zalagiáig, mert ki­ömölhet. — Ne kezeddel, ha­nem a késsel nyúlj a sótartó­ba, más is akar venni belőle. — Szájad megtörlésére zseb­kendőt ne használj, ez nem tiszta. Még kevésbé használd erre a célra az asztalterítő szélét, erre való az asztalken­dő. vagy a papírszalvéta. * Örsi Ilona Karcag, Bosa Erzsébet Törökszentmiklós. Rejtvényeiteket köszönjük, mai számunkban már fel­használtuk őket. Adamik Anna őrsvezető, Kengyel. írásodat későn kap­tuk meg. Jövő heti számunk­ban foglalkozunk vele. addig szíves türelmedet kérjük, Lisznyai Erzsébet Túrkeve — és többeknek: Az Űttörők Fórumot a Néplap szerkesz­tősége és az Úttörőház leve­lező szakköre közösen szer­keszti. Kaji. néni mór nincs lapunk szerkesztőségében. Öhcgyi fiva rajregős, Ti- szaföldvár, i Beküldött kis verseidre tevéiben. küldünk választ,'valószínű a rövideb- bek közül.felhasználjuk va­lamelyiket. Varró Erzsébet Surján. — Díszes meghívód nagy kéz­ügyességről, tanúskodik. — Ajánljuk, ne hagyd abba a rajzolgatást, foglalkozz vele minél többet. Szíves meghí- vástokat, köszönjük, ha alka­lom adúérk rá, eleget teszünk mvitálá&toknak. Kónya Imre Szolnok, Far­kas Margit Tiszapüspöki. Ju­hász Margit Szolnok, Bulyá- ki Éva Szolnok: — Kérünk benneteket, rejtvényeiteket úgy adjátok poslra, hogy azt a kitűzött határidőre meg­kapjuk. mert így igen meg­nehezítitek munkánkat. Berkes Imre Kungyalu. — Színes írásod megkaptuk, kérünk, a jövőben minél több riporttal lepjél meg bennünket, lett, vadul süvítve vág, nyo­mában félve hajlanak levélte- len a fák. Fázósan kél a zord fiú a dermedt fák alól, felette zeng a télidő és pusztulást da­lol. Húzgálja llust mérgesen... — Otthon a kunyhó vár. Mit kuporogsz e gallyakon, mozogj, te, csúf szamár. Nem érti már lluska meg, a lelke messze száll, elkín- zott testét gúnyosan ledöfte a halál. Riadtan szemléli Peti az ágon pihenőt, s most leté­pi róla gőgösen a vihar a kendőt. Szelíden billen meg a lány, míg lassan elterül, sze­mében megbocsátás ég, ajkán mosoly derül. Feléje lép a rossz fiú, talán egy szóra vár, fájdalmas hangja esdeklő.., — Ne menj el, csúf szamár. Ó, mondd, mért ha gutád cser­be így, elfáradt társadat, jöjj vissza csak egy szóra még, a szívem hívogat. Nyújtsál ke­zet. engesztelőn, nem lesz már több harag, szólalj, te szürke kis madár, mert szivem meg­hasad. Kegyetlen felleg tornyosul a téli ég alatt, kavarog lent a fergeteg, söpörve a havat. A rossz testvér fölé-hajol és rá­borul, immár egyedül néki zúg a szél... — Előre, csúj szamár. Kővé fagyva találták meg másnap a két árvát, még ak­kor is ölelte Peti a csúf llus- káját. SÄNDORFI jánor ÁRVÁK TELE nyelve könnyeit, bár lehúzza a fájó teher elfáradt lépteit és oly köhögés rázza meg, hogy meggörnyed belé, véres lesz a rongy, mit fog az ajkai elé. Kérlelön testvét-re néz, ő megpihenne már, de rámor­dul a rossz fiú — Előre csúf szamár. A bérctetőre lassacskán a két gyerek így ér, lerongyolt zsebből szárazon kerül elő ke­nyér. Lerakva súlyos terheik, im megpihennek már, s míg fal a duzzogó fiú, a lányka némán vár. És lám, Peti nem tör neki, csak rágja morco­sán, mint kinek az evéssel is oly szörnyű terhe van. Szelí­den néz lluska rá, hisz ő is enne már, de rámordul a zord testvér... — Eredj, te csúf szamár. Leül lluska csendesen be­húzva vállait, fagyos kezekkel dörzsöli megdermedt tagjait. Némán mered magaelé, in­gatva bús fejét, míg forró könnyek ellepik két bánatos szemét. Bús gondolatba elme­rül, kék ajka halovány, tehet róla talán az ég, miért lett ő csúnya lány. Mint rontják lel­két emiatt, feje átokra vár, gyalázóan kell hallania .s előre, csú' szamár. Hideo szél száll n hérr te. Túl a mesék erdején élde­gélt két gyerek, szüleik régen elmentek, s ők árván tengőd­tek. lluska csúf volt és sze­líd, Peti meg rossz' gyerek, hallgassátok, róluk mondok rövid történetet.:. A fák között oly zajtalan halad a két gyerek, szemük­ből könnyet csal a szél, ne­héz a gallyköteg. Elöl Iluslta cipeli a száraz tüzelőt, lábáról mind leette már a tél a kis- cipőt. Mélyen szállnak a fel­legek a téli ég alatt, bomolva egyre ontanak le rengeteg ha­vat. Reszketve áll lluska meg, ő megpihenne már, de rá­mordul a zord testvér... — Előre, csúf szamár. A föld alatt még megpihensz, lesz rá jóalkalom, a sírban nem kell reszketned a jéghi­deg havon. A lányka nekikapaszkodik tántorgó lábain, ijedt rezgés fut végig el, megkékült aj­kain. Messzire még a bércte­tő, nehéz a rút teher, fagyott arccal erőlködik, fújtat a hű kebel. Kérőén ismét vissza­néz, ő megpihenne már, de ráimordul a zord testvér.. s — Előre, csúf szamár. Mi dolgod mc.r a föld felett, ha nehezled életed és mást se ász, mint előlem elenni ke­nyered? Ma gondtalanabb él- ' it' ék. ha nem lennél velem,, '"ttod éhen pusztulok, ha '*oqy kenyerem.- Iádul llus türelmesen le-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents