Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-12 / 36. szám
fi szaWeti bombázás franciaországi visszhangja Párizs (MTI.) Hétfőn este a francia kormány több tagja Gaillard elnöklete alatt megbeszélést tartott. Az ülésre Párizsba rendelték Robert Lacoste-ot, az algériai ügyek miniszterét. Az ülés után hivatalos tájékoztatást nem adtak ki, így a francia sajtó cssak találgatásokra kényszerülj A kiszivárgott hírek alapján a Jár Is-Journal úgy tudja, hogy Chaban-Delmas, a köztársasági szocialista hadügyminiszter és Pineau, a szocialista külügyminiszter között ellentétek vannak, amelyek a mindszterközi megbeszélésen is kifejezésre jutottak. A Paris-Journal szerint egyébként Gaillard dilemá- ban vám. Egyik lehetősége az, hogy meg kell büntetnie a bombázásért felelősöket, az algériai föparancsnpkot, — amint ezt tőle a szocialisták követelik, ez azonban csak ki liívast jelentene a jobboldal felé és súlyosbítaná a hadseregen belüli súlyos helyzetet. A Paris-Journal úgy tudja, hogy egy repülőezred est már felfüggesztettek parancsnoki tisztétől. Másik lehetősége az, hogy Gaillard „fedezi" a katonai parancsnokokat Ebben az esetben a lap szerint a szocialista miniszterek a kormányból kiválás gondolatával foglalkoznának. A sajtó továbbra is tnyitva hagyja a kérdést: Ki a felelős a szakieti bombázásért, 3d adott parancsot a. légitámadásra? Az Humanité rámutat arra, hogy a „merénylet tettesei” az algériai francia katonai hatóságok. A Liberation szerint a kormány felelős a megtorió intézkedésért. A lap emlékeztet arra, hogy a január 29-i minisztertanácsi ülésen már szó volt tunéziai terület ellen, a határtól 10 kilométeres mélységben intézett légitámadásokról. Akkoriban a „kemények” között volt Félix Gaillard is, Pineau is, Chaban- Delmas is. Nincs tehát több felelős, — csak egy: ez pedig a kormány. A lap megállapítja, hogy az ilyen kormány többé nem méltó Franciaország kormányzás áfa'. A többi'párizsi lap hajlandó feltételezni, hogy a kormányt befejezett tények elé állították. A francia fővárosban feltűnést keltett a New York Herald Tribune párizsi kiadásának neves amerikai újságíró, J. Alsop tollából közölt cikke, amelyben a Pineau által számára adott nyilatkozatot közölte. Az amerikai újságíró szerint a francia külügyminiszter „szomorú tévedésnek” minősítette Szakiét bombázását és szerinte azt válaszolta, hogy a „francia kormány egyetlen efajta akcióra sem adott felhatalmazást.” Az éjszakába nyúló miniszterközi tanácskozás után Pineau megcáfolta, hogy ilyen kijelentéseket tett volna az újságíró előtt, s azzal vádolta J. Alsopot, hogy „kiforgatta szavait.” Ismét a látóhatáron he ül vonul át Magyarország felett a Szputnyik II. A Szputnyik II. keringése során ismét a látóhatáron vonul át Magyarország felett. A Csillagvizsgáló Intézetben közölték, hogy a mesterséges holdat jelenlegi átvonulása- kor az eddiginél sokkal fényesebb csillagként lehet észlelni. Ez azzal magyarázható, hogy átvonulási ideje a hajnali órákban van. Utoljára a Csillagvizsgáló Intézetben hétfőn hajnalban jól lehetett észlelni. Szerdán hajnalban 5.33 órakor vonul át ismét a láthatáron, ötven fokra észak felé. A számítások szerint átvonulása a hajnali órákban még egy-két napig tart. — (MTI.) Valamennyi lap kiemeli a Tunézia párizsi nagykövetségén hétfőn lezajlott baráti tüntetést, amely valóságos népfront tüntetésnek számított, hiszen kommunisták, szocialisták, radikálisok, cs liberális katolikusok egyaránt siettek rokon- szen vüket kifejezni Mas- moudi tunéziai nagykövet előtt, elitélve a bombázást. A Combat értesülése szerint a francia kormány hétfőn biztosította az Egyesült Államok kormányát, hogy olyan intézkedéseket hoz, — amelyek megakadályozzák a szakieti-hez hasonló incidensek megismétlődését. (MTI). A korrupció elleni harc problémái Lengyelországban Lengyelországban a pártszervek mellett bizottságok létesültek a megvesztegetés és a visszaélések elleni harcra. A bizottságok célja, hogy megvizsgálják az Uyen cselekedetekben vétkes párttagok ügyét. Az alábbi cikk a bizottságok munkájával kapcsolatban felmerülő problémákkal foglalkozik. A francia bombatámadás után Tunisz (AFP). A tuniszi kormány úgy határozott, — hogy Seitla kormányzóság területéről minden franciát kiutasít. Az intézkedés 15 francia földműves családot érint, akiknek földjeit a tuniszi kormány majd visszaváltja. London (MTI). Az angol polgári sajtót, sőt még a konzervatív lapokat is megdöbbentette a tuniszi falu ellen intézett francia légitámadás és Londont aggasztják ennek az arab világban tapasztalható visszahatásai. A tuniszi falu bombázása a legsúlyosabb veszedelmekkel telített baklövés. Sőt még ennél is súlyosabb, ha nőket és gyermekeket is megöltek, ahogy a tunisziak állítják. Sőt a politikai visz- szahatás aktívabb beavatko-. zás lesz az arab államok részéről. Ha az ügy az ENSZ elé kerül, Franciaország megalázó helyzetbe juthat. Ezt az új bozóttüzet minél gyorsabban kell eloltani, mert nagyon könnyen óriási tűzvésszé fejlődhet. VVVV>AA^VUSftAA)WWWA^AAAAAAAAAAAAAAAAAeAAAAAAA*AAAAAAj»AAAASAAeA«>Ae*V^VVV.AVVVyvv>V)AA)VW Ifjúságvédelmi Bizottság alakult Szolnokon desebben viselkedjenek, óvják a közvagyont, ne firkálják össze a házak falait, a járókelőkkel szemben udvariasak legyenek. Kéri a bizottság a pedagógusokat és a szülőket, általában minden dolgozót, hogy ha tudomásukra jut olyan eset, amelynél azt látnák, hogy a fiatalkorúak nevelése erkölcsi vagy más szempontból veszélyeztetve van, jelentsék azt a bizottság irodájában. A bizottság a szép szó, a meggyőzés módszerével végzi segítő munkáját, de ahol szükségesnek látszik, a törvényes büntető rendelkezések alkalmazásával is élni ícg. A bizottság már meg kezdte működését. is A támadás egyik áldozata Burgiba politikája is lehet. A nacionalisták gúnyolódni fognak, azt fogják mondani, hogy „ez a Nyugat barátainak jutalma“. Nasszar újabb könnyű győzelmet fog aratni. A szombati bombázás csak a legújabb végzetes lépés. amelybe Franciaországot lehetetlen algériai politikája döntötte. Nagyon felháborító dolog egy tuniszti falu szándékos bombázása. — Ez a legújabb elvadult ténye a régi- divatú gyarmati háborúnak, amely a barbárság és a reménytelenség jegyében folyik és amelyből régóta eltűnt a tisztességes szándék legkisebb nyoma is. Rázza fel ez a mészárlás a francia nép emberségi érzését és kiáltsa: „Megállj, elég volt!’-- (MTI). A Német Demokratikus Köztársaság kormanyküldöitséoe Moszkvába érkézéit Moszkva (TASZSZ). A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Fritz Selbmann, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével február hó 10-én gazdasági tárgyalások céljából Moszkvába érkezett. (MTI). Dán válasz Bnlganyin levelére Mint a Reuter Iroda jelenti Hansen dán miniszterelnök és külügyminiszter válaszoltBul- ganyin legutóbbi levelére. A válaszban, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra Koppenhágában Hansen kijelentette, hogy Dánia támogatja a csúcsértekezlet összehívását. Hansen ugyanekkor hangoztatta, hogy „egy ilyen találkozót gondosan elő kell készíteni.” Első észrevételünk a bizottságok ímmikájának lény*“ gét illeti. Mivel foglalkozzék tulajdonképpen a bizottság? Itt fekszik előttünk a bydgoszczi járás bizottságának jelentése. Hét ügyet vizsgáltak meg, olyan személyek ügyét, akiket a bíróság 1—6 hónapig terjedő felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt különféle bűncselekményekért, többnyire társadalmi tulajdon ellen elkövetett apró vétségekért, lopásokért. * Helyesebb lenne, ha az ilyen ügyeket nem a bizottságok, hanem maguk a pártalapszervezetek tárgyalnák meg. Ennek kettős haszna lenne. A pártszervezetek jobban ismerik a szóbanforgó személyeket és könnyebben hozhatnak igazságos határozatot, másrészről a szóbanforgó ügyek megvizgálása hozzájárulna, hogy a pártszervezetben kialakuljon a társadalmi tulajdon iránti féltő gond légköre és megszűnjék a bűncselekmények iránti közömbös hangulat. A bizottság listáján még 40 tárgyalandó ügy szerepel, — ugyanilyen „kisebb kaliberű” ügyek. De ha ezeket mint átadják tárgyalásra a pártszervezeteknek, akkor a bizottságnak nem lesz dolga. Nagyobb ügyek ugyanis nem szerepelnek a listáján. Azt jelenti ez, hogy az életiben sincsenek nagyobb ügyek? Ezt senki sem mondja. A bydgoszezl járás lakossága és a járási pártbizottságban dolgozó elvtársak egyaránt jól tudják, hogy jókora visszaélések történnek a begyűjtési apparátusban, számos üzemben, különösen olyan helyeken, ahol az állami gazdaságok és más vállalatok magánvállalkozókkal vannak gazdsági kapcsolatban. De ezeknek a visszaéléseknek a leleplezése, a visszaé’ésék rejtélyes hálózatát ügyesen leplező klikkek leleplezése — ez már nehezebb dolog. Első következtetésünk tehát az: .a bizottság munkája nem szorítkozhatik az adminisztratív úton, az ügyészségtől kapott ügyek tárgyalására. Élére kell állni a megvesztegetés és visszaélések elleni harcnak, szervezni és propagálni kell ezt a harcot, mégpedig szoros együttműködésben az alapszervezetekkel. A vajdasági bizottság már tett egy lépé&t ebben, az irányban. Értekezletet szervezett a párttitkárok és a nagyobb vállalatok vezetői számára. Tájékoztatta őket a bizottság munkájáról és segítségre szólította fel a pártszervezeteket. * Vajon a bizottságnak tctlepül kell-e várnia, hogy ügyeket kapjon az ügyészségről, a bíróságoktól, az ellenőrzési minisztérium kirendeltségétől, vagy más szervektől? A bydgoszczi vajdaság bizottságainak tapasztalata azt mutatja, hogy nem szabad tétlenül várnia, hanem aktívan kezdeményezniük kell, meg kell mdítaniok és meg kell szervezniük a harcot a visszaélések ellen. Egy példa erre. A chojni járás lakosai régóta beszélik, hogy a szerződéses lentermelés elszámolásánál csalások, folynak. A bizottság felfigyelt a közvélemény szavára és utánanézett az ügynek. Kiderült, hogy a szerződéses lentermeléssel kapcsolatban 850.000 zloty kártérítést fizettek ki a járásban, de az összegnek majdnem a felét a szerződtetésé intéző szerv dolgozói vágták zsebre. A loözelebbi elemzés kimutatta, hogy a kártérítéseket indokolatlan, — vagy félig indokolatlan esetekben fizették ki. Az ügyet átadták az ügyészségnek. Hasonló példa kevés van még ugyan, de már ezek is azt bizonyítják, hogy ha a bizottság valóban a visszaélések elleni harc szervezőjeként és kezdeményezőjeként lép fel, az eredmények nem maradnak el. Ha a bizottságok átadják a „sima” ügyeket az a lapszervezeteknek, maguk a nagyobb jelentőségű ügyeltkel foglalkoznak. Ez talán csökkenti munkájuk számszerű eredményét, — a tárgyalt ügyek számát, — de munkájuk így sokkal közelebb fog kerülni annak a célnak megvalósításához, amelyért létre hívták őket. Új tiaw&aiátú táóvjet w+ilt tseiele wÓQ’t'íLátt'ába Ludmilla Szergejevna Bondar, a Szovjet Tudományos Akadémia szerveskémiai intézetének kutatója új, nagyhatású gyógyszert állított elő nyilt sérülések gyógyítására. Felfedezése részint a véletlen-« nek köszönhető. Az intézet egyik munkatársa kísérletképpen savakat készített: nátriumső oldatot fecskendezett be egy tengeri malacba. Ismeretes, hogy a nátriumsavas injekció fekélyeket vált ki. De ebben az esetben a kísérleti állat — bár megbetegedett — rendkívül gyorsan meggyógyult cs a fekély alig egy nap alatt teljesen elmúlt. Az állat szervezetében a nátriumsavas oldatból olyan sav vált ki, amely segíti a sebek gyors behegedését. Ludmilla Bondar többéves kísérleteket folytatott a sav teljes elkülönítésére és gyógyhatásúnak megállapítására. Az állatkísérletek bebizonyították, hogy az intézetben előállított sav rendkívüli hatású gyógyszer. A Cigerol-nak nevezett gyógyszert az állatkísérletek után több esetben embereken is alkalmazták. Elsőízben a moszkvai Ortopédiai Klinikán folytattak vele kísérleteket és B. D. Csak- lin professzornak az Ortopédiai Intézet egyik vezetőjének megállapítása szerint tökéletes gyógyulást értek el vele. Eredményes kísérleteket folytattak más moszkvai kórházakban is. Az eredményes kísérlet után a Szerves Kémiai Intézetben kidolgozták a Cigerol nagyüzemi gyártásának módszereit is. Az uj gyógyszert minél előbb széles körben bevezetik a szovjet kórházi gya«, korlatban. A városi nőtanács kezdeményezésére február 10-én megalakult Szolnokon az Ifjúságvédelmi Bizottság, A bizottság célja, hogy a hivatalos és társadalmi szervek. Intézmények, vállalatokon belül létrehozott széles aktíva hálózatának segítségével figyelemmel kísérje az ifjúság életet, munkáját, magatartását, igyekezzék megelőzni fiataljaink hibás útra való tevelyedéset. Általánosságban és végső fo-: kon segíteni az iskolák, ne-: velési intézmények, valamint: a szülőknek nevelési mun-: ltájukban. ; Egyben fontos feladata a; bizottságnak, hogy ellássa if*: jóságunk érdekvédelmét is' minden területen. ! A bizottság megalakulása! után részletesen kidolgozta legközelebb megvalósítandó < munkatervét. A legfontosabb' feladatokat a következőkben; jelölte ki; j Előadásokat tart a közép-; iskolákban, munkásszálló- • sokon, üzemekben, vállala-; toknál a fiatalkorúak bű-; nözésének megelőzéséről. ; Ellenőrizni fogja, hogy az; üzemek, vállalatok betart-; ják-e a munka törvényköny-; vében megjelent rendelke-; zéseket az ifjúság érdekei-; nek megvédése és jogainak; biztosítása területén. 1 Még fokozottabb mérték-' ben fogják figyelemmel ki-; sérni az italmérő helyeket,' hogy ne szolgáljanak ki 16 éven aluliakat. A rendelet ellen vétőket szigorúan meg-; büntetik. A gyámhatóság február hó 13-án a tanács egészségügyi állandó bizottságával közösen értekezletet tart az ifjúság védelmével kapcsolatosan: A bizottság felhívással fordul a pedagógusokhoz és szülőkhöz; hassanak oda, hogy a svermekek az «teán renJ Azóta egy és negyedév telt ►el. Holló Jancsi és Kovács | Barna szüleinél sűrűn kopoghat a postás Norvégiából ér- » kező levelekkel. És ömlenek ta panaszok, gyötri a honvágy la hazátlanokat. Eddig meg- jtett életútj ükről regényeket jlehetne írni, de maradjunk jegy témánál, kövessük nyo- Jmon a kis Holló norvégjai E útját annak alapján, ahogyan J leveleiben megírta szüleinek. J Az első sorok, amelyek a ► kaland első, fényesnek tűnő E korszakában születtek töb- Ebek között ezeket tartalmaz- izák: j,. | „Itt Vagyok Fredrikstadt- *ban, egy Ids norvég városkáiban. A környezet nagyon {szép. Ha kinézek az ablakon, Ja végtelenek látszó tenger tátrai a szemem elé. A ház, »amelyben lakom, nagyon szé- tpen be van rendezve. A külső *tehát megnyugtató, csak ilyen Henne a megélhetés is. Amint \hallom és látom, nem olyan J könnyű itt az élet számunkéra, mint ahogy gondoltam. j Viszont abban bízom, hogy tolyan szakmám van, amelyik tmindenütt egyformán jó. A »legközelebbi levelemben már Iszeretném arról értés teni |szüléimét, hogy megtaláltam *számításomat és a* eredeti szakmámmal keresem met kenyeremet.” A fenti levél után hosz- szabb szünet következett. A; itthoniak három hónapig hiá ba vártak, a levél késett, t türelmetlenség pedig egyr< nőtt. Egy szép napon azon ban isimét kopogtatott a pos tás a finom súmitású boríték kai. Ez a levél már hosszabl volt az elsőnél, tartalmasabb de panaszosabb is. A fiata fiú életútja egyre rögösebi lett. „Sajnos, a szakmában nen tudtam elhelyezkedni — írjt kuszáit betűkkel. A norvéi munkál'at ók arra hivatkoz nak, akkor lehetek szakmunkás, ha megtanulom majd i nyelvet. Most az egyik hajó gyárba irányítottak, húszkiló, nagykaUipács a szerszámom azzal keresem a mindennap kenyeremet. Amikor vékony karjaimmal forgalom a nagy kalapácsot, önkéntelenül i eszembe jut az otthon, a Ft nommechanikai Vállalat, aho aránylag könnyűszerrel meg kerestem a havi kétezer fa' rintot is. Soksí gondolkozom g de hát mit tehetek? Vállaltam a könnyelmű kalandot és most viselnem kell a követ- z kezményeket.” így szólt a másik levél, tel. a ve titkos reményekkel, biza- e kodással. Több mint három- negyed év telt el és a köny- i- nyű életmód, a virágzó, pom- :- pás jólétfa fényes autók csak b illúzió maradt Holló Jancsi és >, a többi magyar disszidens il számára. És jött a következő, b még keserűbb hangú levél, de a feladó posta bélyegzőjét a már nem Fredrikstadtban a ütötték rá. g „Arra kérem szüléimét, ne írjanak addig, míg az új ci- memet nem közlöm — írja a többi között. Otthagytam a hajógyárat, mert fiatal testem s nem bírta az állati fizikai i, munkát. Úgy határoztam, ha >i nehézségbe ütközik is, Oslóba y költözöm. Az előbbi helyemen y már nincs semmi biztató a •s jövömre nézve. ■- Ezután ismét két hónap 'I szüret következett, majd jött a legújabb hír. „Itt vagyok a fővárosban t, állás és lakás nélkül. Úgy jártam, mint a kisemmizett< koldus, akinek nincs helye aj nagy kerek földön. ElőszörJ állást ígértek a szakmámban,j de nem volt lakásom. Mire! lakáshoz jutottam volna, ak-J korára viszont lemondták az j állásomat, így kénytelen voFi tam a lakás is felmondani^ Most nem tudom, mitévő le-! szék. Itt ugyanis egy szobáért! 100 koronát kérnek, ami ma-< gyár pénzbe átszámítva kö-< rülbelül 500 forintot jelent. Ez; pillanatnyilag a helyzet ésj hogy a jövőben hogy lesz, ar-\ ról fogalmam sincs.” ! Sorolhatnánk tovább az; eseményeket, idézhetnénk; végtelenségig a halomra nőtt; levelekből. De nem tesszük; tovább. A fenti borok minden! szónál hatásosabban bizonyít-! ják a külföldre szakadt ha-! zátlan magyarok sorsát. Hol-! ló Jancsi esete csak egy csepp! a tengerben. Ezrek és tízez-; rek vannak, akiket tépáz az; élet vihara, távol a hazától,; a szülői háztól. Nincs otthon,; nincs békesség, annál több; viszont a kilátástalan vergó-J dós, a tartalom nélküli élet! Reméljük, nem sokáig. A be-! csületes, félrevezetett embe-! rek megtalálják a helyes utat! és visszatérnek A haza újból! keblére öleli megtávedt fiait.; Fndrész Sándor ! ►v>TTTTTTTTTTTTTrfffg>fygfff»ffM W »ff f fff» ! ► Ősz volt és hideg. A nyirkos levegő mázsás Iáiként {nehezedett az emberek mellére. Az est áthatolhatatlan sűrű < {sötétségében két 20 év körüli fiatalefhber gyalogolt óvato- i {san és bizonytalanul a kanyargós, süppedő ösvényen. Ne- i | hezen haladtak előre. Minden lépésük mérföldnék tűnt a < t hátborzongatóan idegen éjszakában. De mentek. j Amikor a végtelennek tűnő éjszaka után osztrák földi írtek, a két ifjú verejtékezve pihent le az országút menté igaskocló kilométerkőre. Barátok voltak. Szembenézte •gymással, de már szerwmelláthatóan nem olyan bátra •s biztatóan, mint amikor útnak indultak az édes any< öldről.