Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-11 / 35. szám

Rostand: Cyrano de Bergerac

A Szigligeti Színház bemutató előadása

Kubi esek Htjcu&s-g-cedxc&ccUse

(Szatíra)

K

Valóban tetszetős ez az NDK-ban gyártott „Flotine” nevű uj mosógép, amely 2-szer ^

10 perc alatt mos ki 4 kg. ruhát. Nagy si- kerrel mutatták be az egyik ipari kiállttá- L “

son ^

ubicsek már kilépett a Tüslkehegyező Vállalat kapuján és meggyorsította lépteit, amikor utolérte egy hang:

— Mondja, szaktárs, magát nem érdekli, hogy miről lesz szó a mai termelési tanácskozáson? — Kubicsek szaki azonnal ráismert az ÜB-elnök hangjára. Először arra gondolt, hogy a múlt héten adott be segélykórelmet, így- hát kényszeredett arccal visszafordult.

— Beteg a feleségem, szegény. Meg a gyerekek sincsenek jól, azért sietek haza, Molnár szaktárs — szólt mentegetőzve. — De majd holnap érdeklődöm, hogy miről tárgyaltak az értekezleten — tette hozzá. Magában alaposan elátkozta az ÜB-elnököt — aki a betegeknek jobbulást kívánt —, mert amíg néhány szót váltottak, elment az autóbusz. Pedig az ő útja ugyancsak sietős. Vasas mesternél dolgozik már harmadik napja, így munkaidő után. Tízforintos órabérrel negyven-ötven forint a különkereset. Igaz, hajtja magát, dehát másnap a gyárban jut elég idő a pihenésre.

Az ebédlőben alig harmincán szomorkod tak. Csupa ismerős arc, amelyek a szakszervezeti gyűléseken, a pártnapokon, a nőtanács megbeszélésein és a KlSZ-gyű- láseken is láthatók. Azok ültek csak itt, akiket érdekelt a TÜHEVÁLL gondja, baja.

— Az igazgató — csak a foga között szűrve a szót, hogy ne haliatszék messzire — megmosta az UB-elnök fejét a rossz szervezésért, s azután megkezdte a beszámolót:

— Kedves Szaktársak! Az év első tanácskozásán örömmel jelenthetem be, hogy a minisztérium határozata értelmében vállalatunk is részesülhet nyereség- részesedésben az éwégi elszámolás után. Ennek első feltétele, hogy a nyereségtervet túlteljesítsük, mert csak a többletnyereségből osztható ki pénz. Felkérem a szaktársakat, tegyenek javaslatot, milyen módon javíthatjuk munkánkat, csökkenthetjük az önköltséget, s miiyen módon érhetünk el többletnyereséget.

\ hallgatóságból többen is jelentkeztek szólásra;-f*- Dobos szaktárs a munkafegyelem megjavítását javasolta. — Vegyünk el a nyereségrészesedéséből annak, aki igazolatlanul mulaszt, aki rendszeresen késik, vagy hamarabb hagyja abba a munkát — mondta. Kalmár szaki az anyagtakarékossógra hívta fel a figyelmet, Havlicska bácsi pedig a társadalmi tulajdon tolvajaira követelt szigorú büntetést. Ma mindenki hozzászólt, mindenkinek volt javaslata, ötlete. — Igen, most már közvetlenül a mi zsebünkre is megy a dolog — mondogatták többen is.

Másnap olyan volt a gyár, mint a megbolygatott méhkas. Mindenki a nyereségrészesedésiről vitázott; Kubicsek szaki a dohányzóban hallgatta a beszélgetést; Egy ideig csak mocorgott, s aztán félbeszakította Havli- csek bácsit:

— Hagyja csak, papa, ezt a süket dumát! Nem lesz abból a nyereségrészesedésből semmi! S ha lenne, akkor sem lesz, mert kitalálnak valamit a fejesek és nekünk legfeljebb kiszúrják a szemünket egy pár forinttal.

Voltak, akik helyeslőén bólogattak, ß voltak, akik nem adtak igazat Kufoicseknek. Igaz, ők voltak kisebbségben.

Már a nyár derekán járt az idő, amikor Kubicsek szaki nem hivatalos szemle alkalmával néhány csövet fedezett fel a gyártelep végében.

— Hűha. Milyen jó lenne nekem ez a néhány cső. Kitelnék belőle a lugas — sóhajtott fel. — Ha a csöveket kivihetném, az lenne csak a főnyeremény. A nyereségrészesedésem — húzta el a száját. Kapókig azon járt az esze, hogyan vihetné haza a csöveket. Eddig csak szerszámmal, forrasztóónnal, összehajtogatott bádoggal kísérletezett. Azzal, ami befért a táskába. Eddig szerencséje volt, soha nem kapták rajta.

Végre határozott. Bevitte a csöveket .- a lakatosműhelybe, leszabta méretre, sőt még meg is hajtogatta. Amikor elkészültek a lugas alkatrészei, elkérte a vállalat kézi kocsiját az egyik takarítótól, rárakta a vasakat és kihúzta a kapuig.

U át ez meg mi a csuda — rántotta fel a szemölqö* két Kapás portás szaktárs, amikor meglátta a kocsin a csöveket.

— Öh, csak néhány ócska cső, ott rozsdásodott a telep végén. Elkértem az igazgatótól, s most viszem

[ Hogyan lehel

: biztosabban nyer t a TOTO-n í és a LOTIO-n?

{ Ez a kérdés minden totóz É és lottózót érdekei — és ak í feleletet is várnak, azok t 5 zonyára eimieminiek a köza í kalmazottak Maünovszki ú t kultúrotthónéban 15-én, dé [ után fél 4 órakor kezdőd [ TOTO—LOTTÓ ankétra. - í Persze, a résztvevők nem . t vasárnapi totómérkőzésekre [ vagy a jövőheti lottóhúzásr;

► kapnak „csalhatatlan'4 tippe t két — de mindenesetre érté- | kés tájékoztatást és segítsé► get ahhoz, hogy már a lcg► közelebbi jövőben biztosab► ban, nagyobb eséllyel játsza► nak,

t Az ankétem a TOTO— l LOTTO játékkal kapcsolatos t bármiilyein kérdésre szakszerű í •> kirksritö választ kapnak a í résztvevők a Sportfogadási I és Lottóigazgatóság szakelő► adójától. Különösein a kcdlek- k tív totószelvények iránti egyre £ nagyobb érdeklődés tette in-- k dokolttá az ankét megrende► zését Ma már naigyon sokan , játszanak kollektív szeivóny► nyel és még többen szere-t► nőnek játszani, de vissza t a rí► ja őket, hogy nem ismerik [ pontosan a kollektív 6zelvé- [ nyen történő tippelés szabá- [ lyait és esélyeit.

k

£ Ez az érdeklődés teljesein [ érthető, hiszen a totójáték [ eddigi pályafutása alatt elég- ! gé bebizonyosodott, hogy a [ kollektív tippelés milyen fe- £ hetőségeket rajt magában. — £ Éppen az elmúlt napokban, f a. 4. játékhétéin nyert több, £ mint, féimililió forintot Máté t József debreceni totózó egyet- £ len kollektív szelvényével £ úgy, hogy egy darab 12-es, £ 4 darab 11-es és 6 darab £ 10-es találatot ért el.

► Az ilyen eredményes lotó- | zás nemcsak szerencse dől* ga, hanem nagyon sok múlik {a módszeren, az esélyek he► lyes variálásán is. Kótségte► len, hogy aki jobb módszere* két használ a táppelésnél, pa► gyobb esélye van és többet, { biztosabban, nyerhet. Ezért {lesz hasznos a totózók szá- | mára ez az ankét, mert itt {alapos tudású szakember fog {válaszolni a legkülönbözőbb 1 kérdésekre, problémákra. — j Felvilágosítást kaphatnak {még a résztvevők a tárgy- í nyeremények sorsolásáról, vi- [ gaszdíjas, nulltaiálatos szei- k vényekről és egész sor más k kérdésről, amikhez minden t totózónak és lottózónak köz- k vetlen anyagi érdeke fűző- | dik.

{ Reméljük, hogy a szolnoki £ totózó—lottózó közönség ki- { használja ezt a kedvező al- { kaimat és az ankénton hallot- {tak fölhasználásával a szol- | noki nagynyerők hosszú so- {rát újabb boldog nyertesekkel {gyarapítja,

It

negédességből játszik a S2e-j relemmel. }

Christian alakját, Roxán} szerelmesét Takács Lajos} kelti életre. Jól játssza meg\ a bátor, becsületes, csinos, de} kissé buta szerelmes gascog-} nei legényt. A szerep mé-t lyebb átélése az arrasi tá-i borban Cyrano érzelmeinek! felismerése után még emel-! hetne játékán. Egyébként 2 valóban csinos fiú, s ebben! a szerepben ez nem megve-i tendő erény. i

I ványi József Guiche grófi ■* szerepében most is bizo-t nyitékát adja kitűnő jellem-* ábrázoló tehetségének. Fenn-} héjázó és hiú, amikor szere-} pe ezt kívánja tőle, hogy az-j után fokozatosan váljék bá-* tor és érző gascogneivá, s a* végén megértő baráttá. Sér-* tett hiúságában fellobbanó* dühében élő alakot formál, j Arcjátéka, lelkiállapotát ki-* fejező hangszínezése szerepe* átélését mutatja. Cyrano ba-* rát ja és bizalmasa Le Bret—« Bálint György. A jellemből a} jólelkűséget, a baráti szere-} tetet, s a tehetetlen gondos-} kodási vágyat ragadta meg,} s főleg ez az utóbbi sikerült, j Le Bret eszesebb. közvetlen} környezeténél, hamarabb lát-* ja az összefüggéseket, s ezt} hasznos lenne beszédstílusa-} val is kifejezésre juttatni. { Raguenaut, a poéták ba-Í rátját fűzfapoétát és fel-j szarvazott férjet Paál Lászlót alakítja az ő sajátos szerep-• felfogásában. Ennek az alak-} nak a jellemében költői hó-j boriján, fölöttébb jó szívén} kívül jó adag keserű iróniát is van. Kár, hogy ezt leg-* többször elnyomja az egy-} ügyűség erős hangsúlyozása.* Sajnos, nem áll módunkban* a nagyszámú epizódista mun-j kaját küton-külön értékelni,* bár megérdemelnék, hiszen«

— éppen az írói mondanivalój érvényesülése ■szempontjából*

— nemtköaömbös az ő alaki-*

íáswk sem. Csak dicsérettel* emléhzZUtetem meg Kompóthy * Gyula pohos színészéről, Get-« lei Kornél fanyar árjáról,* Juhász János kapitányáról,} Kalocsay'l'crenc iszákos köl-} tőjéről, Benyovszky Béla egy- 5 ügyü barátjáról, Kaszab1 Anna appegfőnöknőjéről, Vé-i csei Mária Márta nővéréről} és a kis cukrászlányróL, Bu-i kavics Irénről. 1

Említhetném még a mű-} szakiak képzett és jelmezter-} vezök nagyszerű teljesítmé-* nyét, a Járműjavító műked-t velőinek önzetlen, segítőkész-} ségét, de akkor sok neveti kellene felsorolnom, hiszen aj színház csaknem valamennyij tagjának része van abban,* hogy meggyőződésem szerint* végre sikerül e darabból a* szolnoki közönség körében is j frontáttörést végrehajtani. * SZURMAY ERNŐ}

4

l hogy Guiche és a többiek i öregedésével nincs arányban , Roxane érintetlenül viruló

■ fiatalsága 14 év után. Mindez l alig von le valamit a rende- t zés értékéből, ezért Nógrádi- Róbert rendezői munkáját , igen nagyra értékelem. Nóg■ rádi rendezői kezét, alkotó

■ rendezői fantáziáját már a i közönség által eléggé nem í méltányolt Kispolgárok reru■ dezése során megismertük.

i 1%/t őst a Cyrano újabb bi- zonyítéka rendezői képességeinek. Az ő munlcája

■ is benne van a szerepők át- , logon felüli játékában. —- Cyranot, ezt a rút orral meg- » áldott, egyeneslelkű, orosziám■ szívű, meg nem alkuvó, tal■ pig becsületes és élete utolsó

■ percéig hűséges költőlovagot

■ Prókai István alakítja, s i mondjuk meg azt is; »nara■ dandóan és színesen. Az íz- i gága, kötekedő, tréfás és érzelmes, az ellenfelét és ön[ magát legyőző, mindvégig t szellemes lovagot, barátot és 1 szerelmest kifejezően mutat> ja meg. Rajta nyugszik az : előadás sikere. Már anyag- : ban is hatalmas az, amit ma■ gáévá keli tennie, hát még i változatosságban! — Prálcai í mindvégig ura marad anya- i gának, s játéka a darab vé• géig felfelé ívelő. Sokszínű

■ szerepének legnehezebb — de t kétségkívül leghálásabb — i részletei: emlékezetes tnono- lógjak Ezek közül Prókai elő- , adásában a gascognei legé> nyék bemutatása és a Cliris- t tián képében mondott sze> relmi vallomás a legkiemél■ kedőbbek. Nem érzem teljes

■ mértékben eléggé színesnek

■ az orr-monológot — igaz —,

• nem is könnyű 20 féleképpen,

■ húszféle hangváltással előadni i azt. Ebben is, meg a függet■ lenség monológban is jobban [ sietett a kelleténél. A közön■ ségnek — pláne, aki először

• hallja e sorokat — nincs t ideje e rendkívül szellemes

■ csattanóknak a regisztrálásán

■ ra. Játéka egyébként aprólé■ kos gonddal kidolgozott, S i méltán emelkedik eddigi ala- i kításai fölé.

í A színműirodalom egyik i Iegbájosabb alakja Roxáné. i Mi, akik hittünk Táncsics i Mária rátermettségében, nem

■ csalódtunk. Fiatalsága lényé• bői fakadó bája alkalmassá , teszik erre a szerepre. KiUö- : ilösen jó — mert negédes —

■ az erkély-jelenetben és a tán ; borba érkezéskor. Aggodal■ mos idegessége Cyrano ké- i sése miatt élethű alakítás. —•

• Több érzelem, nagyobb átélt■ ség kellene a felismerés, a

■ döbbenet és a fájdalom meg- i mutatásához Christian halá■ Iákor és egyetlen barátja — végső fokon szerelme elvesz: tésekor. A második képben sokkal inkább szerelmesnek ,látszik, mint olyannak, aki

maga gyönyörűségét Rostaná drámájában. A XIII. Lajoi i korabeli színház és látogatói i egykori lacikonyha fűzfapoéták siserehadával, kadétokká, és kikapós menyecskével, c . régi Párizs negédes hölgyeivel, cicomás marquis-jaivál ; éji erkélyjelenet bódult szerelmesekkel, az arrasi csatatér halált megvető gascogne\ ■ legényeivel, őszi hangulatom , árasztó kolostorkert a gyászruhás Roxannal — ime c- szintér és a szereplők; indulhat a játék.

A szolnoki Szigligeti Szín- , ház nagy feladatot vállalt , amikor műsorra tűzte a Cyranot. A bemutató előadd: : rendkívüli sikere, a nem zenés darabokkal szemben min- dig tartózkodó szolnoki közönség önfeledt tapsa is igazolja, hogy a színház a nem , mindennapi feladatot m.ind annyiunk örömére jól oldotta . meg.

Az elismerés hangján kel , szótanom Nógrádi Róbert • rendezői munkájáról. Aü& egy hónap állt rendelkezésére a bemutatóig. Ez alatt az- idő alatt egységes egésszé kellett kovácsolnia a szokat, lanul nagy számú, különbőzé játékfelfogású és képességű szereplő gárdát, nem szólva arról, hogy színpadképessé kellett formálnia a Járműjavító műkedvelő színjátszói] is. A rendező érdeme, hog% az utóbbiak a bemutatón mái beilleszkedtek az együttesbe s a tömegjelenetek hatása: megoldásába nem csúszott zavaró momentum. A daral romantikáját a harmadik, negyedik és az ötödik kép beállítása jól érzékeltette. Stílusban elüt azonban amazoktól az első, de főleg a második kép vaskossága. Inkább reneszánsz e kép, mint rokokó. Persze a kis színpaa lehetőségeivel, technikai adottságaival kellett számolnia. A színpadképek, a díszletek egyébként önmagukban látványosak, hangulat teremtök. Búzásaival egyetértek, csak az utolsó kép végső jelenetéből sajnálom a Cyranora annyira jellemzi „örökké súgtam, s mindig hátul álltam"-ot. Általában ezt a képet s főleg az utolsó jeleneteket melegebbé, érzelmesebbé kellene tenni, mái az egyensúly kedvéért is, mivel a humoros jelenetek elég harsányak. Talán a bemutató feszültebb légkörének a következménye, hogy bizonyos sietés volt érezhető a játék menetében, s így az érzelmi hatások érvényesülésére olykor a kelleténél kevesebb idő jutott. Apróság csupán, s csak azért említem meg, mert könnyen kiküszöbölhető: az arrasi jelenet üres üvegeit, Cyrano hiányzó kesztyűjének ólomsúlyát, s azt,

l\agydiák korom kedves ij 1 ’ emléke réved fel ben- ,♦ nem, valahányszor Cyrano

* szavait hallom. Mert hallani '♦ vélem akkor is, ha csak szelimem fut át Rostad drá- -T májának szívemhez nőtt so- .1 rain.

| Ezért is fogadtam örömmel i a hírt, hogy a színház a dalt rab bemutatására készül. — ■í Persze azért is örültem, mert «szilárd elvem szerint nagyon ‘t itt lenne már az ideje annak, •X hogy a színház széksorait ne 1 ♦ csak giccses esztrád-müsor, .* tartalmatlan zenés vígjáték, rX vagy könnyű operett, hanem X a szépen mondott igaz és szép '♦ szó ereje töltse meg közön- őséggel. És Rostand darabját ,»olyannak tartom, amely ké- .JPes erre még Szolnokon is,

* hiszen az emberek itt is sze* rétik a szépet, a felemelőt, :♦érdeklődésüket leköti a nem .♦ hétköznapi hős küzdelme, leltküket elgyönyörködteti a J csendülő rímek bő áradása, a

* francia szellem villódzása

* Ábrányi Emilnek a magyar t költői nyelv minden szépsé* gét megcsillogtató müforditá- | sában. A Cyranoban pedig X mindez megtalálható.

X A darab mondanivalója — X bár a cselekmény a XVII. X század derekán játszódik — I elválaszthatatlan annak a X kornak a problémáitól, amely- X ben íródott. A múlt század

1 végére az egykor fennen ra* gyogó francia dicsőség fénye X bizony alaposan megfakult. X Szükség volt a romantika X színes — adott időpontban

2 ugyan már kissé ellqmhult | — szárnyalására, hogy a szel- ? lemben, bátorságban, hűség- 1J ben és becsületben gazdag •} múltbeli Cyrano életrekelté- X sével hősi példát állítson X kora nézője elé, s közben } arra is alkalmát találjon, X hogy .a múltról szólva a je- X lennek adjon fricskát. Persze, t nem nappot, nem is erőset,

I

csak éppen annyit, amennyi arra elég, hogy a megfricskázott hirtelen ne tudja meglepetésében; bosszankodjék-e, vagy nevessen rajta. S mivel az orronkoppintás ügyes és rendkívül szellemes, olykor megható formában j történik, inkább elneveti ma- ♦ gát, s legfeljebb a szeme | sarkát törli meg.

* /? °stand a színpadnak kiJ váló ismerője. Az epi- X kus áradású történetet úgy X íriszig színpadra, hogy az jztn- X szerűségéből mit sem veszt, s X ha a drámai feszültség el is

Í

* sikkad a néha pergő párbeszédek forgatagában, pótolja azt a meglepő: egyszer komikus, másszor lírai jele- ♦ vetek egymásutánja és a sza- X vakat átmelegítő költészet X varázsa.

X A színpadi változatosságot ♦ kedvelő néző is megtalália a

Figyelik a mesterséges holdakat

Leningrad (TASZSZ) A Szovjetunió csillagászati obszervatóriumai sikeresen folytatják a mesterséges holdak optikai figyelését. Mint ismeretes, a mesterséges holdak rádióadásainak megszűnte után gyakorlatilag az optikai módszer az egyetlen, amellyel követni lehet a mesterséges holdak mozgását Szovjet obszervatóriumokban, egyetemeken és főiskolákon hetven optikai megfigyelő állomást létesítettek. Ezeken az állomásokon a mesterséges holdak felbocsátása óta sok- ezer észlelet gyűlt össze. A munkában mintegy háromezer tudományos munkatárs, előadó és főiskolai hallgató vesz részt. A Szovjetunió segítséget nyújtott az optikai megfigyelő állomások berendezéséhez a Kínai Népköztársaságban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, — Magyarországon. Romániában és Bulgáriában. A szovjet mesterséges hold mozgásáról jelentések érkeznek be Európa, Afrika cs Amerika tizennégy pontjáról.

150

Warszava gépkocsi ■

A Közlekedési Minisztérium a múlt esztendőben százharminc Wanszava gépkocsit juttatott a vidéki városoknak. A helyzet további orvoslása érdekében az idén 150 új gépkocsit juttatott a vidéki taxivallalatok kiöregedett kocsik kicserélésére. Az új kocsikkal lényegissen gyorsabban, biztonságosabban lehet majd lebonyolítaná a vidéki; városok belső forgalmát. ■

~ - " ^ %»■■■ :

Less kártya

Az első negyedévben 300 ezer csomag magyar kártya' kerül az üzletekbe, háromszor annyi, mint egy évvel ko-: rábban. Ezenkívül a Játék-] kártyagyár megkezdte a ta-\ rokk-kártyák gyártását és, mintegy hatezer csomag már, az üzletekbe is került. Uj-‘, donság a műanyag bevonatú', kártya. A lapokat műanyag-', gal vem jak be, így nem rojto-'< sódnak és nem is nedvesed- < nek át. Külföldön is nagy a * kereslet a magyar játékkár- 3 tya iránt. Számos országnak * szállít a gyár. <