Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-11 / 35. szám

VJLAQ PROLETÁRJAI EOYESOUBTEKl SZOLJI OK MEGVEI Farsana van A MEGVEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGVEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 35. szám. ARA: 50 FILLÉR. 1958. február 11. kedd. Testvéri találkozó Vasárnap kedves vendégek érkeztek Beeenyszögre. A budapesti MÁVAG-ból munkások látogatták meg a község termelőszövetkezeteit, egyéni gazdálkodóit. A látogatás célja az volt, hogy patronálási szerződést kössenek a köz­ség termelőszövetkezeteivel. Azért jöttek, hogy segítsenek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a munkás- paraszt hatalom megszilárdításában. A budapesti munkások, akik szombaton még az öntö­dében, a kovácsológyárban, a szerszámgyárban, a gépgyár­ban dolgozták, együtt ültek a község termelőszövetkezetei­nek küldötteivel, az egyéni parasztokkal A község dolgozó: nevében Jász János párttitkár köszöntötte a munkás­küldötteket. Elmondotta, hogy a községben ma nyolc termelőszövetkezet és öt termelőszövetkezeti csoport működik. A falu 2 5 ezer holdas határából mint­egy 15 ezer hold szociális ta szektor. A termelőszövet­kezetek földterülete 5.500 hold, a termelőszövetkezeti csoportoké 2400 hold, a különböző szakcsoportok mintegy 1500 holdon gazdálkodnak. Ezen­kívül van egy kiválóan működő állami gazdaság mintegy 6000 hold földön. Beszédében foglalkozott azzal, hogy az ellenforradalom idején a munkás-paraszt szövetség meg­lazult. Ennek a találkozónak elsősorban az a cé ja, hogy e szövetséget megszilárdítsák. Köszönetét fejezte ki, hogy a MÁVAG dolgozói vállalták a patronálást. Majd Détár Mihály, a járási pártbizottság osztályveze­tője felszólalásában arról beszélt, hogy Besenyszögön a nagyüzemi gazdálkodás már eddig is bebizonyította fölé­nyét az egyéni gazdálkodás felett. A község határában mű­ködő állami gazdaság, az elmúlt évben holdanként búzából 15,7 q átlagtermést ért el, a termelőszövetkezetek pedig általában 8—10 q-t. Ezzel szemben az egyénieknél az átlag termés búzából alig haladja meg az 5 q-t. A MÁVAG munkásai nevében Kurucz Ernő köszön­tötte a falu dolgozóit. Elmondotta, hogy testvérként jöttek a besenyszögi termelőszövetkezeti tagok és egyéni gazdák közé. A patronálási mozgalom fejlesztésével nem azt a régi módszert akarják, bevezetni, hogy felelőtlenül Ígérnek különböző gazdasági segítséget. Az ő céljuk, hogy a munkásosztály és a parasztság közöt szorosabbra fűzzék a kapcsolatot. Balogh Pál, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke a köz ség termelőszövetkezetei nevében fejezte ki köszönetét a MÁVAG dolgozóinak, amiért vállalták a patronálást. El­mondotta. hogy 5 év alatt a szövetkezéTvagyongrtöbb mint 2 millió Ft-ra nőtt. Míg búzából az egyéni parasztok 4—5 q-t termelnek, ők a múlt évben is 8—9 q-t takarítottak be. Az elért eredmény nem csak a termelőszövetkezeti tagok eredménye — mondotta —. hanem a munkásosz’á'yé is mert ők adtak hozzá gépet. A szövetkezet tagjainak a. jö­vedelme havonként elérte a 3000 Ft-ot­A barát kozás. ismerkedés a délutáni érákig tartott. A tanácsteremben kiterített térképeken bemutatták a ter­melőszövetkezetek, hogy hol terül el földjük, hol vannak az épületek, és milyenné akarják tenni a falu jövőjét. Ezek után együttesen meglátogatták a Szolnoki Gépállomás*, melyhez a besenyszögi termelőszövetkezetek is tartoznak Volt is mit nézni. Kézzel fogható bizonyítéka ez a munkásosztály segítségének. Itt találkozik a falu és a vá­ros, a munkásosztály és a narasztsae. Szabados Ferenc a gépállomás igazgatója és Bóza elvtárs, a gépá'lomás fő­mérnöke büszkén mutatták be ezt a hatalmas nagy üze­met. Igen, ezt a kifejezést kell használni, hogy nagyüzem. Működési területe mintegy 70 ezer k. hold föld. me­lyen 21 termelőszövetke zet 6 termelőszövetkezeti csoport és sok egyéb szak csoport működik. "zen a területen kell elvégezni a géni munkát. Jelenleg a épállomás 144 db erőgéppel rende'kezik. melyből 53 die- eimotor A hatalmas szerelőcsarnokban, különböző műhe­vekben büszkén mutatták a MÁVAG dolgozói a termelő- zövetkezetj tagoknak azokat a gépeket, melyeket ők ké­szítettek. A gépállomás megtekintése után a termelőszövetkeze- ek ős a gépállomás vendégül látták a munkásküMöt*eket Vágási Kálmán Hogyan müve ődjiink? Bizony elmondhatjuk, hogy ez még nehéz kérdés. S talán azzal kell kezdenem, hog> ebben az időben van a leg­nagyobb 'ehetőség az áltálé nos műveltségi színvona emelésére idősebbeknél ér fiataloknál egyaránt. Énre1" egyik eszköze a téli ismeret terjesz‘0 előadások megtar tása még nem minden eset ban van biztosítva, pedig er re a megyei, járási és a köz ségi tanácsi is határozaté hozott. Hiba az is, hogy a- előadók között vannak a'-ik beielentés nélkül távo maradnak. Községünkben ezt a mun kát a Hazafias Népfront irá nyitásával különböző szervek és személyek segítségével vé gezzük, Aa eddig megtartott előadásokon 35—40 dolgozó is megjelent, míg az elmúlt év­ben ezt nem igen sikerült megvalósítani. Az elődások árgysorozata változatos, sok- >ldalú. Kulturális igényeink kielé­gítéséhez nem elegendő egye íül a mozi, szükség van arra ’s, hogy különböző előadáso­kon vegyünk részt, mert ezzel gyarapszik tudásunk, s mind­jobban ismeretessé válik főttünk a párt és kormánv Határozata, melvnek alapján kell munkánkat végezni. Ezért fontos, hogy a lakos 'ág miné1 nasyobb számban •nevielenien az ismeret* er :°sztő előadásokon, amely el ■ősorban a felnőttek neveié =ét célozza, Ttndócz József Kunhegyes Mai számunkból: Tej termelési verseny A PULT MÖGÖn ... Kubicsek nyereségrészesedése A sok jelmezes bál közül a karcagit örökítettük meg. A ké­pen látható Hófehérke: G. Balogh Rózsi, középen Czinka Panna: Szűcs Margit és Déry né jelmezében Győrfi Ildikó 1 sz-elnökök értekezlete Húsz tsz-elnök gyűlt össze, hogy meghallgassa Babinszki Ferenc elvtárs előadását megyénk tsz-einek helyzetéről és feladatairól. Beszámo'ójában a számok tükrében mutatta be: mennyivel többet, mennyivel jobban és mennyivel könnyebben termel a szövetkezeti parasztság, mint az egyénileg dolgozó. A hozzászólások során Dobrai József, a karcagi Béke Tsz elnöke kifejtette, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem csupán a dolgozó parasztság egyéni érdeke, hanem a népgazdaság egészéé is. Államosított ipar, s csak részben szociali­zált mezőgazdaság eredményes együttmű­ködése: elképzelhetetlen. Helytelenítette azt ez elzárkózást, mely több tsz-ben tapasztalható a visszalépni kívánókkal szemben. A Béke Tsz még olyanokat is szívesen lát soraiban, akik az ellenforradalom idején eszközeiket kivitték, s most visszahozzák a közös gazdaságba, Több hozzászóló felhívta a figyelmet arra a helytelen gyakorlatra, melynek alapján valósággal „megizzasztják” a vis­szalépni kívánókat. Igen; meg kell ros­tálni a jelentkezőket, de nem úgy, hogy az ocsúval együtt a tiszta búzát is kirostál­juk. A gyűlés résztvevői egyértelműen megállapították, hogy az egyénileg dol­gozó parasztok nemcsak a tsz-ek termés- eredményeit vizsgálják, hanem azt is,'mi­lyen képet mutat a szövetkezet házaíája Alapos beruházás, tekintélyes munkaegy­ségrészesedés, szilárd vezetés — ezek azok a tényezők, melyek az egyénieket megnye­rik a szövetkezeti mozgalomnak. Oláh György elvtárs, a megyei tanács elnöke felszólalását követően a megbeszé­lés résztvevői elhatározták, hogy a most kezdődő gazdasági évben a tsz-ek állatte­nyésztését — a növénytermeléssel egyide­jűleg — továbbfejlesztik. Az egtipiomi kor­mány felajánlotta a segítségét Tunéziának Kairó (Reuter). — Az egyiptomi kormány felaján­lotta, hogy „minden fajta segítséget megad Tunéziá­nak" a jelenlegi válságban — közölték hivatalosan Kai­róban. Ali Szabii miniszter később kijelentette, hogy „Tunézia cs Egyiptom kapcsolatban áll egymással ebben az ügy­ben/’ „Egyiptom teljes mérték­ben támogatja Tunéziát és elítéli a brutális támadást. Az egyiptomi kormány kész megadni mindenfajta segít­séget, amit Tunézia esetleg kér tőle” — mondotta Ali Szabri. (MTI). FENYEGETI E ÁRVÍZVESZÉLY SZOLNOKOT? MEGYÉNKET 1941 óta, — idestova 17 esztendeje — ko­molyabb árvíz nem fenyeget­te. Helytelen volna megnyu godva napirendre térni a vé dekezés fontossága felett úgy ámítani magunkat, hogy az elkövetkezendő időben sem lesz komolyabb prob’é- ma a Nagy Alföld rakoncát­lan folyójával. Árvízvédelmünk eléggé fej lett, mégis azt kell mondani sok hiányosság van és talár még több lehetőség arra hogy egy általános vízmagas '-ágon felüli áradás súlyos ká­rokat okozzon. Felmerül a kérdés ben nünk, hogy Szolnok városát enyegeti-e árvízveszély? Nem megnyugtató a vá­lasz, mert mint a Vízügy gazgtóság illetékes főmérnö ke mondja, sok hiányossá van Szolnokon. 1950 második feléig a vá­ros önálló árvédekezésű volt. Ez a helyzet arra kötelezte a várost, hogy védőműveit ál­landóan jókarban tartsa hogy az esetleges 'libákat melyek zárószerkezetek, vé dőzsilipeknél mutatkoznak azonnal pótolja. Ezeket a kö­vetelményeket a város nem tudta biztosítani. Az évről évre megtartott vizsgálatok után továbbra is fennálltak a bajok. Az illetékes szervek úgy határoztak, hogy a szol­noki vízgazdálkodási kórze' keze’ésébe menjen át az ár­védelmi mű. M-o&t már Szol nők árvízvédelme állami ke zelésben van. Továbbra Is azonban a védőgátak alatt át­vezetett különböző vállalatok A bavátságzvt Február 8-án, szombaton a Délibáb úti általános iskola tornatermében a Beloiannisz úti, Kassai úti és Thököly úti általános iskolák nevelői és családtagjaik gyűltek össze mintegy százhúszon. Ez a pe­dagógus összejövetel elsősor­ban arra irányult, hogy egy­máshoz közelebb kerüljenek városunk egymástól eddig meglehetősen elszigetelt ne­velői. A baráti találkozó alkalmá­val az ismerkedésen kívül al­kalom adódott arra is, hogy nevelési, oktatás kérdésiekkel kapcsolatban kicserélhették a résztvevők véleményüket. Az összejövetel másik célja az volt, hogy meghallgassak Papp Lászlót, a Thököly ut­cai iskola igazgatójának be­számolóját, aki 300 pedagó­gus békevonatávai a téli szünetben két hétig a Szov­jetunióban járt. Papp elvtárs előadása szerves folytatása volt annak a kezdeményezés­nek, amelyet Szurmay Ernő orosz szakfelügyelő a TTIT- ban, Sáros Gyula, a Beloian­nisz úti iskola tanára pedig iskolájában tartott a Szovjet­unióban, illetve a Német De­mokratikus Köztársaságban tett tanulmány út járói. A Délibáb úti iskolában megrendezett összejövetel résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták Papp László igaz­gató beszámolóját, majd utá­na közös vacsora követke­zett, A tatáj^ospn megjeleni a városi MSZMP bizottsága részéről Kovács Róza elv- társnő, a Megyei Tanács Mű­velődési osztálya képviseleté- ban Kiss László osztályve­zető-helyettes, a Városi Ta­nács Művelődési Osztálya részéről Páldi János osztály- vezető. — Az egybegyűltek örömmel állapították meg e kellemes hangulatban a pe­dagógus összejövetel sikerét. [intézmények csatornahálóza tának zsilipjei korántsem ad iák azt a biztonságot, amelyet várnak tőle egy nagyobb viz- szint érkezése esetén. A VIZ ÉS CSATORNAMŰ VEK nemtörődöm munkájá nak következménye az, hogy a lakóterületek szennyvíz le vezetőinek kiépített támfalai alatt a víz, minden lezárható- ság nélkül torkolódik a Ti­szába. Árvíz esetén a le nem zárt csatornán lakóterületre ömlik a víz. A hajóállomás­nál még mindig nem szerel­ték fel a torkolócsatorna víz felőli elzáró kapuját, helyette egy drótkötélen függő provi­zórikus ajtót alkalmaznak melynek zárólehetősége mi­nimális. A Hay-gátnál (do­hánybeváltó magasságában) egyáltalán nincg elzáró.­De nem különb a helyzet az ipar telepeink csatorná'ná’ sem. A Papírgyár, Vágóhíd Cukorgyár, s a Közikórház hasonló hibákat hagy figyel­Megnégyszereződött a rádióhallgatók száma Az elmúlt években igen nagy arányú volt a rádióelő­fizetők számának növeke­dése. 1937-hez képest a rádió­előfizetők száma több mint négyszeresére nőtt. Jelentős a növekedés és a fejlődés a vezetékes rádiózás tekinte­tében is. 1950-től napjainkig több mint M 0®° kilométer vezetéket építették, s míg 1950-ben csak Budapesten volt, 1955-re 398 városban és faluban építettek vezetékes rádióhálózatot. rQjissé *** hajú, deresedő de min­dig víg tekintetű, vi­dám arcú férfi Zelei Sándor. A Szolnoki Fűtőház mozdonyve- 'zetője. ö maga is azt 'állítja, hogy még ak­ikor is mosolyog, mi­ikor haragszik. Pedig '.már lassan az ölven- 'harmadik életévét ta­possa, s ebből huszon­nyolc évet — vasutas- ;nyelven szólva — tcn- 'gslyen töltött. ; Mikor megkérem: ;mondjon néhány szót \az életéről, csak eny­ingit árul el magáról: ; — Élek, dolgozom. ; Később, lassacskán, megered a nyelve. | — Harmi chat éve vagyok vasutas, de még egyszer sem bán­tam meg, hogy az let­tem, Munkámat, mozi­28 éi­mén kívüL Az utóbbinak csa ­tornája már ezidáig is súlyos part rongálást okozott. A MÁV az egyedüli szerv Szolnok térségében, aki a fel­szólításra rendbehozta az elő­írásnak megfelelően szenny­vízleeresztő csatornáit. Az elmúlt nyolc évben több ízben hoztak határozatokat, meljr határidőket írt e'ő a hibák kiküszöbölésére A vál­lalatok elismerték, ezeket és ígéretet tettek a kijavításra, azonban sem a véghatároza­tokat, sem. a határidőt nem tartották be. így a hiányos­ságok a mai nap is fennáll­nak s esetlegesen bekövet­kezhető tavaszi nagy áradás, komoly veszpyt jelenthet Szolnok városára. A Szolnoki Vízügyi Igazga­tóság felhívta az illetékeseket az azonnali intézkedésre és jól lenne, ha a város árvíz b;z- tonsága érdekében a7- arra il­letékesek éreznék felelőssé­güket. donyomat szeretem; az utóbbit annyira, hogy a szabadságo­mat is akkor veszem ki, mikor a gépem ja­vításra viszik, össze­nőttem én már azzal, talán nem is tudnék élni nélküle. Ennek igazságál munkatársai tudják legjobban bizonyítani Elmondják ugyanis, hogy Sándor bácsi olykor éjjel is kimegy a fűtőházhoz megnéz­ni, rendben van-e a gépe. rir -azán csak a " mozdonyon ér­zem magam otthon—■ vallja, majd hozzá­teszi: — főleg azóta hogy meghalt a fele­ségem. Nyolc éve en­nek ... Majd gyermekeiről kezd beszélni. ■— Három családom van. Két fiam, mind­kettő megnősült már, és égy lányom, aki még otthon van. Sza­bad időm legnagyobb ■ részét az ő társasága ban töltöm. Olvasok vagy elvégezzük együtt a házi munká­kat, ha pedig nincs ilyesmi: akkor előve­szem műszaki köny­veim és tanulok. — Színházba, mozi­ba nem jár? «= kér­dem tőle. — Nincs rá ideje? — Volna — mondja csendesen. — De én olyan otthonülő ter­mészetű vagyok, aki ’ akkor a legboldogabb, ha meglátogatnak a fiai, persze az uno­kákkal együtt. Olyan aranyos mindhárom: nem is tudom, melyik <■ a legkedvesebb. Látom rajta, hogy ; már nem szívesen be. 1 szél, hiszen 24 órai ■ szolgálat van mögöt- ' te. Dűcsúzáskor azt ■ kívánom, hogy leg- > alább annyi évet él- '■ jen még, mint ameny- - nyi mögötte van. • Komolyan maga el­néz, gondolkodik, el­mosolyodik: — Magam is úgy szeretném,..., F-J- ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents