Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-02 / 28. szám
IX. évfolyam. 88. szám. a a 80 fillér 1958. február 8. vasárnap. VILAQ PROLETÁRJAI BGYESÖUBTEKI • A MEGYEI PÁRT 0120 TTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP»JA Utói &zámu*ilc6át: Még mindig fáj. • • % Jász-Kun Kakas % Vasárnapi sportműsor A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1957-ben Az 1957. év kezdetén Igen súlyra gazdasági helyzetben volt az ország- Az ellenforradalom — főképpen az 1956 év végi és az 1957. éveleji terméskiesés révén közel 20 milliárdos kárt okozott az ország gazdasági életében is. A népgazdaság álló- és forgóeszközeiben mintegy 2.5 milliárd forint kár keletkezett. Az ipari termelés — az idényjellegű élelmiszeripar nélkül számítva — 1956 novemberben 10 százaléka, decemberben 24 százaléka volt 1956 első 9 havi átlagának. Súlyosbította a helyzetet, hogy 1956-ban kedvezőtlenebb volt a mezőgazdasál termelés, minit az előző években. Mindezek következményeképpen 1956 évben a nemzeti jövedelem — változatlan árakon számítva — közel tiz milliárd forinttal. 11 százalékkal volt kevesebb, mint 1955-ben. Az egészségtelenül meptő- vekedetit vásárlások folytán a kereskedelmi készletek nagymértékben csökkentek, — a lakosság vásárlóereje azonban nem csökkent; egyrészt, mert 1956 november és decemberben az el nem végzett munkáért is kifizetésre kerültek a munkabérek és rendkívüli juttatások és másrészt, mert a parasztság a kötelező beadás eltörlése révén nagyobb jövedelemhez jutott. Mivel a termelés és a behozatal a szükséges után pótlást nem biztosította, az árualap és a vásárióa'ap közötti egyensúly bizonytalanná vált. Ezt az egyensúlyt csak a a Szovjetunió és a többi baráti országok által nyújtott gyors áruszállítások révén sikerült biztosítani. Dgyan- csak a baráti országok és elsősorban a Szovjetunió tették lehetővé ipari nyersanyagok és üzemanyagok szállításával a termelés emelését és ezzel a termelés és a fogyasztás közötti egyensúly tartós megszilárdítását, az infláció elkerfi- lését. A népgazdaság fejlődését, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét 1957-ben a következő fontosabb adatok jellemzik: Ipar — építőipar 3957-ben az állami ipar egy napra jutó termelése az év második negyedében elérte és a negyedik negyedévben 17 százalékkai meghaladta az 1955. évi napi átlagos terme iést, 1957. év egészét tekintve az állami ipar 11 százalékkal termelt többet, mint 1956 ban és 2 százalékkal többet, mint 1955-ben Az 1957. évi egy napra Jutó termelés 3 százalékkal kevesebb volt mint 1956 első kilenc hőnap iának napi átlagos termelése Az állami ipar 1957 évi termelési tervét 10 százalékkal túlteljesítette. Az ál1 ami iparon belül legnagyobb mértékben a köny- nyűipar terme'ése nőtt: a kön ’űipaj 1957-ben 26 százalékkal termelt többet, min1956- ban és 2 százalékkal töb bet, mint 1955-ben. Az é'e’- miszeripar termelése 6 szá zalékkal volt több. mint 1956 ban és egy százalékkal több mint 1955-ben. A nehézipar 1957- h?n az 1956 évinél 9 százalékkal, az 1955 évinél 1 százalékkal termelt többet. Nagyobb mértékben nőtt a szövetkezeti ipar és a magán kisipar termelése. Az egész ipar terme’ése 1957 ben 1" zalékkal haladta meg a 1956. évit és 6 százalékká' volt több. mint 1955-ben 1957-ben a fontosabb cik kék termelése a következő képpetn alakult; szén 1957. é* %-ban 95 kőolaj 42 vili amosenergiz, 100 acél 84 hengereit termékek 101 autóbusz 73 tehergépkocsi 82 csúcseszterga 117 motorkerékpár 212 rádió 120 nitrogénműtrágya 132 tégla IIP cement 84 pamu’szövet 89 gyapjúszövet 93 kötöttáru 126 bőrcipő 106 vaj 107 csontos nyershús 113 cukor 121 m/im US Az 1957 évi adatokat célszerűbb az 1955. éviekkel ősz szehasonlítani, minthogy az előző évi — az 1956-os — adatok éppen az éwégi termeléskiesés következtében nem nyújtanak helyes összehasonlítási alapot. Az 1957. évi termelési tér vet az ipar a legtöbb cikkből jelentősen túlteljesítette. A széntermelés növelésére a kormány számos intézkedést tett. A szénbányászati dolgozók átlagkeresete az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt. rendkívüli kedvezményeket nyújtottak a szénbányászati dolgozóknak a lakásépítés, az iparcikkellátás. stb. terén. Az intézkedések hatására a bányászok száma és ezzel együtt a széntermelés hónapról — hónapra nőtt, az éves tervei 4 százalékkal túlteljesítették. A napi átlagos széntermelés azonban még novemberben Is. — amikor a termelés az évi legmagasabb szintet érte el — egy százalékkal kevesebb volt, mint 1956 első kilent hónapjának átlagában. A nehéziparom belül elsősorban azoknak az ágazatoknak a termelése nőtt meg amelyek nagyobb mértékben »yártoUak fogyasztási cikke két. A gépipar 1957-ben 8 százalékkal termelt többet mim 1956-ban és egy százalékkal többet, mint 1955-ben A Kohó- és Gépipari Minis? tórium irányítása alá tartózd vállalatok — annak ellenére hogy teljes termelésük 11 »zúzalékkal csökkent — 1951 negyedévi átlagában 15 szá zalékkal több fogyasztási cik itet adtak át a be Lkeres kede lemnek, mint 1956 első háromnegyedév átlagában. Jelentős mennyiségben gyártott a gépipar olyan termékeket (elektromos hűtőszekrényt, televíziós készülék, stb.), amelyek ko rábban egyáltalán nem, — vagy csak jelentéktelen mennyiségben állítottak elő. Az építóanyagipar 1957 en több égetett téglát, húzott üveget gyártott, mint 1956-ban. Az égetett mész és a cscrés> tmooíáu am» árts el «z 1955. évi színvonalat. Az építőanyagiparon belü! .egnagyobb mértékben a ■/ épületelemgyártás termelése emelkedett: vasbetongeren dábój 63 százalékkal többet gyártottak, mint 1956-ban é csaknem kétszeresét az 1955 évi mennyiségnek. A nehézipar legfontosabb ágazatai közül legnagyobb volt a termelés emelkedése a vegyiparban: 1956-hoz képest 21 százalékkal, 1955-höz ké pest 17- százalékkal nőtt a termelés. 1957-ben benzinbő 61 százalékkal, gázolajból 38 százalékkal, marónátronbó’ 12 százalékkal, kénsavból 13 százalékkal többet, nitrogén műtrágyából 15 százalékkal kevesebbet termeltek, min' 1956-ban. A borsodi vegyi- kombinát újabb üzemzava” következtében 1957-ben serr termelt számottevő mennyi ségű műtrágyát. A gyógyszergyárak 1957-ben mintegy 30 százalékkal termeltek többet, mint 1956-ban. A könnyűipar valamennyi fontosabb ágazatának terme lése már 1957. első negyedévének végén megközelítette, májusiban meghaladta az 1956 első kilenc havának átlagos termelését és az 1955 évi havi átlagos színvonalat is. 1957-ben a textilipar 18 százalékkal. a ruházati ipar 39 százalékkal, a bőr- és szőrmeipar 40 százalékkal, a faipar 85 százalékkal termelt többet, mint 1956-ban. A könnyűipari termelés növekedését a megfelelő anyagellátás és a létszámnövekedés biztosította. A textiliparban 1957 szeptemberében 9 ezerrel, a ruházati Iparban 7 ezerrel, a faiparban 8 ezerrel több munkás dolgozott, mint egy évvel korábban. Az é.elimiszeripar fontosabb ágazatai közül 1957-ben a húsipar termelése két százalékkal, a konzerviparé 10 százalékkai, a cukoriparé 39 százalékkal az édesiparé 32 százalékkal, a növényolajiparé 22 százalékkal, a dohányiparé 57 százalékkal volt 'öbb. minit 1956-ban. Az élelmiszeripar va! amennyi fontosabb ágazatának termelése meghaladta az 1955. évi termelési színvonalai is. • Az állami ipar munkásainak száma 1957 szeptemberében négyezerrel több volt. mim 1956 szeptemberében, a többi áBománycsoportba (műszaki- és adminisztratív alkalmazottak, kisegítők, stb.) tartozók száma ugyanezen időszak alatt 19.000-rel csökkent. 1957 szeptemberben a kisipari termelőszövetkezetekben kereken 20.000-rel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. A magán- kisiparosok és alkalmazottaknak száma 1957 folyamán 26 ezerrel nőtt Az egy munkásra Jutó termelés az állami iparban (élelmiszeripar nélkül számítva) az év egészét tekintve négy százalékkal alatta maradt az 1956 év első kilenc havi átlagának. A termelékenység 1957 ne^edik negyedévében négy százalékkal meghaladta az 1956 első három negyedévének átlagát és nyolc százalékkal felülmúlta az 1955. évi színvonalait. Az év folyamán megjavult az ipar anyagellátása. Az anyagellátás folyamatosságának biztosításában jelentős szerepe volt a baráti országok gyors és hathatós segítségének. Az ipar 1957-ben drágábban 'termeli, mint a korábbi években. 1956 harmadik negyedévében 100 Ft. termelési értékre 96.2 forint költség jutott. 1957 első negyedévéhez 100 Ft termelési értéket 108.1 ft, a If-ik negyedévben 101 ft, a harmadik negyedévben 99.4 forint költséggel értek eL (Például a szén önköltsége 1957 harmadik negyedévében 34 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az iparban a termelési költségek növekedésének mintegy fele a bérköltségek emelkedéséből adódott. Az állami építőipar 1957- ben mintegy 11 százalékkal nagyobb összegű építkezést valósított meg, mint 1956- ban, körülbelül 30 százalékkal többet, mint amennyivel az 1957. évi terv eredetileg (1957. májusában) számolt. Az építkezéseken belül megnőtt a tatarozások és a lakóházépítkezések aránya, 1957 szeptember hó végén lakásépítkezéseken több építőipari munkás dolgozott. mint az előző év azonos időpontjában. Az építőipar nem központosította eléggé erőit az építkezések befejezésére: 1957 szeptember végén mintegy 2700 épülettel több volt kivitelezés alatt, mint egy évvel korábban, iflező&azdaságr A mezőgazdasági termelés 1957-ben kedvezően alakult. Ebben szerepet játszott a jó időjárás, valamint a parasztság termelési kedvét fokozó intézkedések. Az 1956—57. gazdasági évben mintegy 10 százalékkal (körülbelül 280.000 katasztrá- lis holddal) kisebb volt a ke nyérgabona vetésterülete. — mint az előző gazdasági évben. Csökkent a napraforgó, a cukorrépa és néhánv más növény vetésterülete is. — Ugyanakkor körülbelül hatszázezer katasztrális holddal nőtt a kukorica és a legfontosabb takarmánynövények, el sősorban az árpa. a zab és a pillangós növények vetésterülete . A tíz százalékkal kisebb területen 1957-ben 5 százalékkal több kenyérgabona termett, mint 1956-ban. Árpából, zabból és kukoricából rekordtermés volt. Az árpa tannéaátlasa fáin! múlt» aa eddig elért legmagasabb átlagot, kukoricából pedig katasztrális holdanként mintegy 4 mázsával termett több, mint 1956-ban. 1957. végén az őszi búza és a rozs együttes vetésterülete: 2,721.000 katasztrális hold volt, körülbelül 140.000 katasztrális holddal kevesebb, e növények 1957 május 31-i vetésterületnél. A búza vetésterülete körülbelül 3 százalékkal, a rozsé körülbelül 12 százalékkal csökkent. A kenyér- gabona vetésterületének csökkenésével egyidejűleg nőtt az őszi árpa vetésterülete. Az 1957. évi szőlőtermés nemcsak minőségben, de mennyiségben is jobb volt az előző évinél. Előzetes adatok alapján a bortermés 3.3 millió hektóliter volt, egy millió hektoliterrel több az 1956. évinél. 1957-ben 3.5 millió mázsa műtrágyát kapott a mezőgazdaság, egy millió mázsával többek mint 1956-baa. Az tea katasztrális hold szántón jutó műtrágya mennyisége meghaladta az eddig elért legmagasabb felhasználást. Az 1957. évi állatállomány ugyan kisebb volt, mint az 1956. évi igen magas állomány, de a szarvasmarha- és sertésállomány összetétele kedvezőbb volt, mint az előző években. A szarvasmarhaállományon belül 1957 októberében a tehenek aránya 49.7 százalékkal volt magasabb, mint az előző években. Az állami szektor szántóterülete az év végén az összes szántóterületnék 14.4 százalékát tette ki. 1957-ben az állami gazdaságok katasztrális holdanként 3.9 mázsával több búzát. 2.5 mázsával több rozsot, 1.9 mázsával több őszi árpát termeltek, mint az egyéni gazdaságok. Az állami gazdaságok pénzügyi eredményei 1957-ben kedvezőbbek voltak, mint az előző évben, amiben szerepet játszottak az előző évinél jobb termés- és a magasabb felvásárlási árak. Az 1956 októberi ellenforradalmi események következtében feloszlott termelőszövetkezetek fele 1957 márciusáig Újjáalakult. 1956 szeptemberében 4858 termelőszö vetkezet (mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport) műkő dött 343 000 taggal. 1956 december végén 2098 termelő- szövetkezet volt 119.000 taggal. — 1957. december hó 31-én 3.465 termelőszövetkezet működött 164.000 taggal, 1957 végén az ország szántóterületének 11,6 száza léka tartozott a szövetkezetekhez. A mezőgazdasági tér melőszövetkezetek gazdálkodása 1957-ben javult, vagyoni helyzetük jobb volt mint az előző évben. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek termésátlagai katasztrális holdanként búzából 2.1 mázsával, rozsból L8 mázsával, őszi árpSMl 90 kilóval muftik fcj lül az egyéni gazdaságok termésátlagait. Az egy tagra jutó részesedés még egy esztendőben sem volt olyan magas, mint 1957-ben. A gépállomások 1957 tavaszán önálló vállalatokká alakultak, 1957. évben a gépállomások 9,2 millió normál- hold gépi munkát végeztek, 2 millió normálholddal kevesebbet az előző évinél, éves tervüket 94 százalékra teljesítették, a gépállomások 1957. évi teljesítménye részben azért csökkent az előző évhez képest, mert a mezőgazdasági ■ ermelőszövetkezetek lényegesen kisebb területen gazdálkodtak, mint egy évvel korábban, s emellett 1957- ben több mint ezer traktor volt mezőgazdasági termélő- saöve «kezetek tulajdonában. A gépállomások szolgáltatási díjait felemelték, 1957. évi működésük — az előzetes adatok szextat — defidi«mentes volt. Az állami erdőgazdaságok 1956 októberétől 1957 októbe- réig 2,3 millió köbméter fát termeltek H, ami 400 OOQ köbméterrel kevesebb az előző évinél, ugyanebben az időszakban 66 000 katasztrális holdat erdősítettek. 1957-ben a felvásárolt mezőgazdasági termékek meny- nyisége valamivel kevesebb volt. mint 1956-ban, de a legtöbb cikk tekintetében jóval nagyobb mennyiséget vásároltak fel, mint amennyit az 1957. évi terv előirányzott. 1957-ben kenyérgabonából 11 százalékkal, árpából 8 százalékkal volt kevesebb, kukoricából 3 százalékkal, borból 2 százalékkal volt több a felvásárolt mennyiség, mint 1956- ban. Az év folyamán az állat- ég az állati termékek felvásárlása — a vágómarha kivételével — nem érte d az 1956. évit közlekedés A Wfefékedésl vállalatok 1957. év egészében 127 mii. ta árut szájítotuak, 10 százalékkal többet, mint 1956-ban és 3 százalékkal többet, mint t955-ben. 1957-ben az utas- forgalom az 1956. évinél II százalékkal, az 1955. évinél 2 százalékkal veit több. A vasút — eltekintve az őszi csúcsforgalom egyes időszakaitól — a szállítási igényeket kielégítette. 1957-ben a vasúton szállított áruk súlya 4 százalékkal volt több. mint 1955-ben. Az év folyamán nőtt a vasúti teherkocsik átlagos terhelése, csökkent az átlagos kocsifordulási idő, csökkent az üresen futó vasúti teherkocsik aránya. A tehergépkocsi fuvarozó várnaiatok áruszállítása 1957- ben 2 százalékkal meghaladta az 1956. évi és köriUbteäül 10 százalékkal az 1955. évi teljesítményt. A hajózás és a szekérfuvarozás áruszállítása, bár valamelyest meghaladta az 1956. évit, az 1955. évi szintet nem érte eL A városi villamosok 1957- ben több utast szállítottak, mint 1956-ban, de körülbelül 4 százalékkal kevesebbet, mint 1955-ben. E csökkenés elsősorban a fővárosa hálózat rongálódásából és az első negyedévi forgalomkorlátozásból adódott. A korábbi évekhez hasonlóan — az utasforgalom egyrésze a Villamosokról az autóbuszokra terelődött át. A városi autóbuszok 16 százalékkal, a távolsági autóbuszok 2? százalékkal szállítottak több utast, mint 1955-ben. Belkereskedelem A kiskereskedelem eladási forgalma 1957-ben 52-8 milliárd forint volt, folyóárakon számítva mintegy 9 százalékkal több, mint 1956-ban és 20 százalékkal több, mint 1955-ben. 1957-ben az állami kiskereskedelem forgalma folyó árakén körülbelül 15 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelemé körülbelül 6 százalékkal volt nagyobb az 1956. évinél. Élelmiszerekből körülbelül 7 százalékkal, ruházati, textil- és bőrárukból köriillbeaüa 8 százalékkal, vegyesipari cikkekből körülbelül 20 százalékkal adtak «4 többet, mint 1956 ben. As stedáafi tosslcss a&a» kedése mefflett 1957. év folyamán a kereskedelmi készletek nagyobb mértékben nőttek, mini ahogy azt a terv előírta. 1957 január 1 és december 31 között o.7 milliárd forinttal növekedtek a kereskedelmi készletek. A készletek értéke 1957 július-augusztusban már elérte, szeptemberben pedig már egy milliárd forinttá] meghaladta az 1956 szeptember végi készleteket. 1957 végén körülbelül 15.5 milliárd forint értékű készlet volt a kereskedelemben. űralytstto a 3-ür aldalaní
