Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-08 / 33. szám

Vezetőségválasztások a földművesszövetkezetekben Pénteken délelőtt 9 órakor J a MÉSZÖV Központjában a földművesszövetkezeti Járási Központ igazgatóság elnökei, szöv. politikai előadói, a Me­zőtúr, Túrkeve, Kisújszállás, Karcag fmsz-i igazgatósági el­nökei, szöv politikai előadói, valamint a MÉSZÖV igazga­tóság tagjai értekezletet tar­tottak a földművesszövetkeze­tek (szakszövetkezetek) 1958. évi rendes küldött (köz) gyű­lések megszervezésével kap­csolatban. Varga Illés, a MÉSZÖV Igazgatósági elnökének meg­nyitója után Lévai Zsigmond a MÉSZÖV lg. elnök-helyet­tese beszédében a követke­zőket mondotta: •— Földművesszövetkezete- ínk életében mindig nagy je­lentőséggel bírt az évi kül­dött (köz) gyűlés megtartása. Az évi rendes küldött (köz) gyűlés jelentőségét még in­kább növeli az a tény, hogy a SZÖVOSZ IV. Kongresz- szusának határozata alap­ján újjá kell választani a földművesszövetkezeti veze­tőséget. Ezen belül a min­ta alapszabályt ismertet­ni, illetve elfogadásra a tagság elé terjeszteni, Mindez feltétlenül szüksé­gessé teszi, hogy valamennyi földművesszövetkezeti és já­rási központ alapos, körülte­kintő munkát végezzen a köz­gyűlések előkészítése és meg­szervezése terén, Beszédében többek között hangsúlyozta, hogy a küldött (köz) gyűléseken az igazga tóság beszámolója a szövetke­zet 1957 évi működéséről az 1958. évi részletes programról olyan legyen, hogy a tagságot mozgósítsa hozzászólásra, ezen keresztül magáénak érezze a szövetkezetei. Az 1958. évi részletes prog­ram összeállításánál támasz­kodni kell a SZÖVOSZ IV. Kongresszusának határozatai­ból adódó feladatokra. * 1 2 3 beszédét Lévai elvtárs, A hozzászólások megvála­szolása után az értekezlet be­zárult. G&l Katalin A munkások fóruma előtt. lanáeakoxáa a Hazamenti Vegyiművekben » A A kis helyiségben huszon­három ember fogja szorosan körül a T alakba összerakott asztalokat. Munkások, mér­nökök, vezetők böngészik csendesen a közreadott papí­Pénteken két megállapodást írtak alá a magyar és bolgár külkereskedelem képviselői A magyar és a bolgár kül­kereskedelem képviselői kö­zött két kereskedelmi szer­ződés ünnepélyes aláírására került sor a Külkereskedel­mi Minisztériumban. Aláír­ták az 1958—1960-as évekre szóló hosszúlejáratú megál­lapodást, amely a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársa­ság terveinek összehango­lát, a kölcsönös árucsere bővítését szolgálja. Ezzel egyidőben elkészült és aláírták az 1958. évi árucse­reforgalmi és fizetési jegy­zőkönyvet Is. A negyedik hosszúlejáratú szerződés értelmében Magyarország hengerelt árut, gépeket, gépjármű­veket, — különféle vegyi- anyagokat, gyógyszereket, nyersolajtermékeket, bitu­ment, rádiólámpákat, izzó­lámpákat, fénycsöveket és egyéb cikkeket szállít Bul­gária részére, — ahonnan elektromos motorokat, ak­kumulátorokat, kőszenet, nyersolajat, piritércet, ól­mot, vegyialapanyagokat, dohányt vásárolunk. Az összforgalom ebben az évben 180 millió devizaforint lesz. A bolgár közszükségle­ti cikkek közül bútorok, ház­tartási felszerelések, faáruk, gyümölcsszörpök és pulpok kerülnek forgalomba üzle­teinkben, s mi üvegárukat, elektromos háztartási felsze­reléseket, komfekciós cikke­ket küldünk ezekért cserébe Bulgáriába. Az áruválaszték növeléséért textilárukat is cserélünk, (MTI), KÖZLEMÉNY A Magyar Államvasutak debreceni Igazgatósága közli az érdekelt hivatalokkal, in­tézményekké!, hogy a köz- szolgálati dolgozók (hadirok- kamtak) féláru arcképes iga­zolványainak 1958. évre tör­ténő érvényesítését megkezd­te és 1958 március 31-ig be­fejezi Az időpont utáni ké­relmiekért késedelmi díj fize­tendő. Az érvényesítéshez szüksé­ges kimutatások elkészíté­sére és a befizetésekre vo­natkozóan a 2. st Pénzügyi Közlönyben, illetve az 5. sz. Tanácsok Közlönyében ren­delet jelent meg; az abban foglaltak szerint keil eljárni. A személyesen benyújtott igazolványokat, Sietve a pos­tán érkezőket még aznap ér­vényesítik­Az érvényesítést végzi me- netjegykiáütó csoport Debre­cen, Tóthfaluasy tér 4. sz. alatt található meg. Posta­fiók: Debrecen 78, Telefon: Debrecen 31—11, VARGA JENŐ NYILATKOZATA az amerikai gazdasági üálságcól Varga Jenő professzor, az ismert marxista közgazdász, a Szovjet Tudományos Aka­démia tagja nyilatkozott a Neues Deutschland moszkvai tudósítójának. Nyilatkozatá­ban elmondta: az Egyesült Államokban kétségtelenül túltermelési válság kezdő­dött, amely az utóbbi hóna­pokban elmélyült Az ipán termelés csúcspontját már 1956 decemberében elérték. Ezt követően azonban még teljes kilenc hónapon át hoz­závetőleg azonos szinten moz­gott az ipari termelés. A A ténylegesen már meglevő túltermelés így ellepleződött. Ez azonban hozzájárult a most kezdődő válság elmé­lyüléséhez. A már fennálló túltermelés ellenére az ipari termelés szintjét az Egyesült Államok­ban 1957 első kilenc hónap­jában a következő módsze­rekben tartották fenn: 1. az áruraktárak növelésé­vel. 1956 szeptemberétől 1957 szeptemberéig a feldolgozó- ipar raktárkészletei 50,8 mil­liárd dollárról 54,1 milliárd dollárra, azaz 6,5 százalékkal emelkedtek. A nagy- és kis­kereskedők áruraktárai vi­szont azonos szinten marad­tak, mert a kereskedők a válságra számítva megkezd lék raktáraik csökkentését; 2. a közszükségleti cikkek­nek hitelre való eladásával, ami azt jelenti, hogy a jövő vásárlóerőhöz és a társadalom jövőbeli bevételeihez nyúltak. Az ilyen részletvásárlási hi­telek összege 1956 szeptembe­rében 40 milliárd, 1957 szép­em herében már 43 milliárd dollár volt Ez 7,5 százalékos emelkedést jelent; 3. a kivitel erőszakolásával. i 957 januárjától szeptembe réig az Egyesült Államok mintegy 16 milliárd dolláro -xportot mutat ki, szemben a kereken 10 milliárdos beho /atallal. Az Egyesült Álla­mok hatalmas- exporttöbblete ismét akut áolláréhséget vál­tott ki a tőkés országokban; 4. a régebbi megállapodá­sok alapján lekötött áruk erő­szakoltan gyors szállításával. A szállítások túlhaladták az új rendelések mértékét, úgy­hogy a rendelések állománya hónapról hónapra csökkent. 1957 januárjában az amerikai iparnak 64 milliárd dollár összegű megrendelése volt. Ugyanez év szeptemberére viszont ez az összeg 56 m»2- liárdra csökkenti Tavaly októbertől kezdve ezek a módszerek sem tudták többé megakadályozni a vál­ság nyílt kitörését; az ipari termelés 1957 decemberében 7 százalékkal csökkent 1956 decemberéhez viszonyítva. Az újságok naponta közöltek je­lentéseket a legkülönbözőbb iparágakban történt terme- lésbeszüntetésröL -4 munka­nélküliség növekszik és a je len pillanatban az ötmilliós határ körül lehet. A munka- nélküliek számát a hivatalos adatok a valóságosnál jóval alacsonyabbnak tüntetik fel. Ez világosan látszik abból a tényből is, hogy a foglalkoz­tatottak száma gyorsabban csökken, mint ahogyan a hi­vatalos statisztikák szerint a munkanélküliek sízáma nö­vekszik. A teljes munkanélküliek számának növekedése mellett állandóan emelkedik a rövi­dített munkaidőben dolgozók száma is. Már 1957 szeptem­berében’''*»’ 1956 decemberi 171-ről 162-re esett a feldol­gozóipar bérösszeg-indexe (1947—1949 = 100). Jeüsniteg ugyanez 150-re eshetett vlsz- sza. Azok a módszerek, ame­lyekkel a termelést mestersé­gesen fenntartották, jelenleg a válság elmélyítésének irá­nyában hatnak. A munka­nélkülivé vált muiikások az esedékes részleteket (például gépkocsi és egyéb tartós köz­szükségleti cikkek) nem tud­ják többé törleszteni: A gép­kocsikat most elveszik tőlük és visszakerülnek az autóke­reskedőkhöz. A gépkocsipiac összeomlik. Hasonló a hely­zet a televíziós készülékek, rádiók stb. esetében. A ke­reskedők, akik most kezdik érezni a válságot, csökkentik raktáraikat: eladnak anélkül, hogy vásárolnának, ami az ipar- eladási lehetőségeit to­vább szűkíti. A munkások és alkalmazottak — minthogy megélhetésük bizonytalanná vált — tartózkodnak attól, hogy nélkülözhető cikkeket vásároljanak hiteibe. A tőké­sek, akiknek profitja már 1957-ben, az előző évihez vi­szonyítva nem jelentéktelen módon csökkent, korlátozzák beruházásaikat, ami a terme­lés további csökkenéséhez és a munafcnélküliség növekedé­séhez vezet. így kapcsolód­nak egymásba a fogaskere­kek, amelyek elmélyítik a válságot. , Az amerikai nagytőkések azt remélik — folytatta Var­ga Jenő —, hogy a katonai kiadások növelése rövidesen lezárja a válságot. De ez a remény megalapozatlan. A szűkebb értelemben vett fegy­verkezési kiadások összege (azaz a külföldnek adott se­gélyek nélkül, milliárd dol­lárban számolva) 1955-ben 39,1, 1956-ban 40,4 és 1957 első kilenc hónapjának alap­ján 44-re emelkedett. Mint látjuk, a válság kitört, bár a katonai kiadások 1957-ben négy milliárd dollárral, vagyis 10 százalékkal voltak na­gyobbak, mint az előző év­ben. Hogy lenne képesi tehát végetvetni a válságnak a fegyverkezési kiadásoknak néhány milliárddal való nö­velése? A munkások és al­kalmazottak jövedelmének egyszázalékos csökkenése társadalom vásárlóerejének kétmilliárd dollárral való csökkenését vonja maga után! E tekintetben 10 szá­zalékos csökkenést érhetnek el néhány hónapon beiüL Mit jelent ezzel szemben a ka­tonai. kiad(vsok7wk. néf^ny milliárddal való növelése? Arról már nem is beszélünk, hogy a háborús kiadások nö­velése a lakosság vásárló­erejének további megfelelő csökkenéséhez vezet. Ilyen körülmények között nem lá­tunk lehetőséget a válság enyhe lefolyására. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen hatással lehet ez a vál­ságos fejlődés azokra a tőkés országokra, amelyek katonai­lag vagy gazdaságüag az Egyesült Államokhoz kötöt­ték magukat, Varga Jenő így válaszolt: Természetes, hogy az 'Egye­sült Államokban kitört vál­ság a többi tőkés országot is magával rántja. Az Egyesült Államok a tőkés világ ipari termelésének felét szolgál­tatja. Az Egyesült Államok­ban jelentkező túltermelési válság a külkereskedelem, a tőzsde, a nemzetközi hitelek és a bizalom megrendülése útján átcsap a többi tőkés országokra, különösen abban az esetben, ha a válság belső feltételei ezekben az orszá­gokban is megérőben van­nak. Jelenleg pedig éppen ez a helyzet a főbb nyugat- európai országokban: Angliá­ban, Franciaországban N yu gat-N ómét országban. A termelés egyhelyben topog, beruházások vonatkozásában visszaesés mutatkozik. Ang­liában valuláris válság je­lentkezik: a beruházási „boom” véget ért és export­nehézségiek mutatkoznak Nyu- gat - Néme ton. zágban, valutá- ris válság észlelhető Francia- országban is stb. A nyers­anyagok — réz, cink, ón kaucsuk — árának gyors esé­se csökkenti a | elmaradt országok iparcikk- vásárlóerejét és megnehezítik Nyugat-Európa exportját. Ugyanebben az irányban hat az agrárválság kiéleződése is. Minden feltétel adott tehát ahhoz, hogy az Egyesült Ál­lamok túltermelési válsága Nyugat-Buxópára is kiterjed rókát. Közben sűrűn lobban a gyufa lángja, — s nagy meny- nyiségben fogy a szódaviz. Az arcokon sem fontoskodás, pöffeszkedés —, még csak kül­sőre sem hasonlít az össze­gyűlt kis társaság a rosszem­lékű Békefy féle munkásta­nácshoz. akik másfélévvel ez­előtt uralták a helyzetet itt a Tiszamenti Vegyiművekben. Most az újonnan létrehívott üzemi tanács tárgyal — a munkások — és az egész gyár kollektívájának nevé­ben. Napirenden pedig nem ke­vésbé fontos ügyek szere­pelnek, mint az 1958 évi terv, nyereségrészesedés fel­osztás, igazgatói és vállalat- fejlesztési alap felhasználá­sa, munkaverseny, stb. Fontos ügyek, valamennyi az. Ha az igazgatónak kelle­ne egyedül valamennyi felett dönteni, — mint az üzemi ta­nácsok életrehívása előtt ■— meglehetősen nehéz helyzet előtt állna Bán elvtárs. Igaz a döntés joga végső soros így is az egyszemélyi vezetőt il­leti, de mennyivel más mégis megbeszélni a gyári megbízot­takkal a tennivalókat, meny­nyivel könnyebb végrehajtani a közösen hozott határozato­kéit, mintha csak az „ukáz’ megy ki. Bán igazgató mindjárt le is szögezi ezt az értekezlet ele­jén. — Mi sokat várunk és nagy segítséget remélünk az üzemi tanácstól. Jólesik, ha őszintén megbeszélhe­tünk valakivel egy-egy ne­héz problémát és lényege­sen könnyebb és eredmé­nyesebb a jól megtárgyalt közös munka alapján ho­zott határozatokat megvaló­sítani is. De nézzük, hogy megy ez pl. olyan fontos feladatnál, mint az egész éves terv megbeszé­lése, megvitatása az üzemi ta­náccsal. A terv, — amit a vál lalat irányit hatóság szab ki — ugvanis törvény, ezen vál­toztatni nem lehet Mit kell hát ezen a tanács elé terjesz­teni? — kérdezhetné bárki. Hát változtatni tényleg nem lehet — s nem is volt Ilyen szándék itt Szabó elv­társ, a vállalat főkönyvelője ismertette a négy kötelező mutatószámot, amit okvetlen teljesíteni kell: így az év fo­lyamán legyártandó kénsav j mennyiséget, az exportálandó árumennyiséget, a gyártás­hoz felhasználandó anyag mennyiségét és a kötelező önköltségi mutatót Ha terv fix számai nem is adtak vitára okot. annál in­kább a terv negyédéves fel­bontása, az önköltség csök­kentésének lehetősége, nem utolsósorban pedig az ezek­hez fűződő anyagi érdekelt­ség. S ez lényegesen fonto­sabb annál mintha esetleg fix számok felet mondanánk íté­letet. <— Egy fél százalékos ön­........ költségcsökkentésért pl. 23.1*00 forint jutalom jár — mond­ja Szabó elvtárs. A fajlagos anyag felhasználás, ha 395-ös lesz 40.000, ha 396-os lesz — 30.000 forint műszaki prémi­um kifizetését teszi lehetővé, ellenben ha 399-ig emelkedik egy fillér sem jár. A fajla­gos anyagfelhasználás eddigi terve szerint —, ha csak ezt teljesítjük és nem csökkent­jük — eleve le mondhatunk a műszaki prémiumról. A nehéz és kényes kérdés­hez sokan hozzászóltak, min­denkinek volt valami elgon­dolása, csak éppen azt nem helyeselte senki, hogy a jutal­mat nem biztosító tervnél ma­radjanak. Végülis úgy határoztak, hogy az év második felé­re tervezett karbantartási munkákat előrehozzák. így csökken a fajlagos anyag­felhasználás, mert kevesebb lesz a megrongálódott be­rendezések miatt keletkező veszteség. Egy műszaki bizottság ala­kul majd, mely az üzemi ta­nács megbízásából határozot­tan megszabja, milyen javítá­si munkákat kell elvégezni s milyenek a feladatok az anyag felhasználás csökkentésére. A fél százalékos önköltség - csökkentés elérésére is ko­moly taktikai terv született. Eszerint jóváhagyták, hogy a tapasztalat szerint legnehe­zebb kimenetű első negyed­évben a költségszínt fél szá­zalékkal magasabb legyen az előírtnál, a jobb időjárású II. és III. negyedévben viszont két és fél, illetve másfél százalékkal alacsonyabb. így éves átlagban ki jön majd — minden előre látható számí­tás szerint — a megtakarí­tás — s természetesen az ezért járó jutalom. Az első üzemi tanácsülés példája tehát azt mutatja, hogy van miről beszélni, — szükséges és hasznos a kol­lektív vita — még abban a z esetben is, — ha előre meg­határozott és változhatatlan terv lelett kell dönteni. Hasonlóan termékeny vitá­ban döntött a munkások fóru­ma a többi szőnyegen lévő kérdésről. így pl. a nyereségrészesedés fel­osztása, — a hozott határo­zat szerint ki zár minden cgyenlősdit és megszorítja a fegyelmezetleneket. A munkaruha és védőétel kérdésének megvitatása sok igazságtalanságot és pazar­lást küszöbölt ki. Egyszóval — minden táma­dás és találgatás ellenére is — az üzemi tanács nincs és nem is lesz társalgató, jóvá­hagyó testületek sorsára kár­hoztatva. Szerepe aktív a előbb utóbb nélkülözhetetlen­né válik majd a vezetés munkájában, — kiszélesíti az üzemi demokráciát — elmé­lyíti a párt tömegkapcsolatát. (Palatínus) Mikor vásároljunk? A Néplap hasábjaim időn-1 ként megjelenik egy-egy cikk, az üzletek nyitvatartási ide­jéről. A január 21-i számban megszólaltak a jászberényi földműveeszövetkeaet I-es sz. bolt női dolgozói is és azt írják többek között: nem ér­tik, hogy egyesek reggel 8 órától este 6-ig nem tudnak bevásárolná. Rögtön fel is vi­lágosítanak bennünket arról, hogy délben ugyan zárva vannak, de aki délelőtt dol­gozik az délután vásárdíjon és fordítva. Csak éppen el­feledkeztek arról a csekély­ségről, hogy vannak női dol­gozók, akik reggel 7—8 órá­tól délután 4—5 óráig dol­godnak. És ez a nagytöbb­ség és ez a döntő. Egyébként igazuk van a kereskedelmi dolgozóknak, ugyanolyan jogaik vannak, mint egyéb munkahelyen dol­gozóknak és ezért úgy gon­doltam, jó lenne, ha figyel­mesen elolvasnák az illetéke sek ,t következők# A műit évben Moszkvában játam. Ott az. üzletek nyit­vatartási ideje úgy alakult, hogy reggel fontossági sor­rendben nyitnak, tehát: tej, péküzlet, fűszer, stb. és a töb­biek. egy-egy meghatározott időpontban, úgy hogy este fél 12 óráig lehetett vásárol­ni nemcsak a nagy áruhá­zakban, hanem az üzletekben is. Vasárnap minden nagy áruház és üzlet nyitva van, hétfőn az üzletek zárva van­nak. így meg van oldva a kereskedelmi dolgozók szün­napja is, viszont a vásárló- közönség igényei is ki van­nak elégftvej Amennyiben hasonló meg­oldás nálunk még nehézsé­gekbe ütközik, helyesnek, lát­nám az üzletek szombat dél­utáni nyitvatartási idejének feltétlen meghosszabbítását. A dolgozók többsége szomba­ton 1 órakor hagyja abba a munkát, így a délután ren­delkezésre állna ahhoz, hogy szükségleteit beszerezze. Feitel Erzsébet, Szolnoki j Lévai elvtárs ismertette, hogy a küldöttgyűlések elő­készítése érdekében járási és íöldművesszövetkezeti szinten a megyei értekezlet után gyű­léseket kell tartani. Az el­hangzottak alapján kell meg­indítani a szervező munkát. Hangsúlyozta, hogy az ak­tíva üléseken a földműves­szövetkezet dolgozói előtt is­mertetni kell a tag- és kül­döttgyűlések fontosságát. Meg kell határozni az aktíváknak a földművesszövetkezeti dol­gozóknak a konkrét feladata­it. Ezt követően a nőbizottsá­gi üléseken, nőtanácskozá­son a nők mozgósítása igen fontos feladat. A vezetőség njjáválasztá- sával kapcsolatban Lévai elv­társ a következőket mondot­ta: •— A vezetőségek ujjává- lasztása során feltétlen ér­vényre kell juttatni a Kong­resszus határozatát: „Az uj vezetőségbe a régi, becsületes, szövetkezeti munkában kipróbált veze­tők mellé elsősorban olyan tekintélyes, a szövetkezeti mozgalomban tevékenyen dolgozó parasztokat kell be­választani, akik megértik a szövetkezetekbe tömö­rült tagok közösségi érde­két és a munkás-paraszt szövetség erősítése érdeké­ben képesek és akarnak is harcolni ezekért.” összefoglalva. Az 1958. évi mérlegismertető, vezetőség­választó rendes küldöttgyűlés szervezése akkor lesz zök­kenőmentes és a lebonyolítás eredményes, ha az elvtársak szívvel, lélekkel érzik a fele­lősséget a feladatok végre­hajtásáért Igénylik a helyi párt, tanács szervek segítségét is. Bízunk abban, hogy jo szer­vező munka nyomán a föld­művesszövetkezeti küldött- gyűlések meghozzák a várt eredményeket, — fejezte be

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents