Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-05 / 30. szám

Heten - de teljesítene A törökszentmiklósi BAR­NSVAL komoly nehézségek közepette tudta csak teljesí­teni az 1957. negyedik ne­gyedéves tervét. A reményt azonban még sem adták fel. s így sikerült 100.9 százalék­kal zárni a negyedévet. Mi volt a baj? Főleg az, hogy a baromfi-felvásárlás nem ment, mert a gazdák és szö­vetkezetek nem akarták el­adni baromfiállományukat. Ezért tojást vásárolt a vál­lalat. A kedvező időjárás miatt ebből Igen jó volt a felhoza­tal az utóbbi időben. A terv­lemaradást tojásból pótolták úgy, hogy még a januári mun­kához, tervteljesitéshez is maradt tartalék. A piacon a vállalat az árat äs tudta szabályozni, mert a tojást darabonként 1.40—1.50 forintért vette és ez lett az irányadó ár. A baromfi-export mellett január hónapban a vállalat tojásból 9 vagonnal expor­tált, főként Kelet- és Nyu- gat-Németországba, Olasz­országba, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba, Tavaly az ősz folyamán, •— sőt a legnagyobb baromfisze­zonban is igen nehéz volt a felvásárlás. Különösen a ter­melőszövetkezetektől kaptak jóval kevesebb baromfit, mint vártak és kellett volna. Ha az idén is így menne, akkor nem sok remény van arra, hogy a vállalat a tervét tel­jesítheti. Éppen ezért előre számolnak a nehézségekkel. Már intézkedtek is. Az üzem munkába állított egy termelőszövetkezeti elő­adót, akinek feladata, hogy a szerződött szövetkezetekben szaktanácsokkal segítse, a baromfitenyésztést. Ez azon­ban nem zárja ki azt sem, hogy a nem szerződött tsz- eket ne segítse szakszerű ja­vaslataival. Már a kezdet is igen bízta­tó, mert szövetkezeteink meg­értették az egész mozgalom célját és már elkezdték az öt évre szóló szerződések meg­kötését. Elsőként a mezőtúri Tán­csics Termelőszövetkezet lé­pett szerződésre, mert úgy lát­ják, kifizetődik a baromfite­nyésztés. —• ato. — Növekedett a házasságkötések száma hazáimban A népmozgalmi statisztikai adatai szerint hazánkban a házasságkötések száma a fel- szabadulást megelőző idő­szakhoz képest jelentősen meg növekedett. Míg 1938-ban Magyarországon 74.600-en kötöttek házassá­got, addig 1949-től — az 1951 és 1953-as éveket le­számítva — a házasságok száma meghaladta a száz­ezret, A felszabadulás előtt a húsz és huszonnégy éves korhatár közötti férfiak részaránya az összes házasságokhoz képest mindössze 23 százalékra nö­vekedett. Ezzel szemben a 25 és 29 éves férfiak nösülési részaránya az 50-es években több mint tíz százalékkal csökkent 1938-hoz képest. Va­lószínű a jobb és gondtalanabb életmód az életkor és a vi­talitás tekintetében is érez­teti hatását. Ezzel magyarázható, hogy 1955-ben a 60 és ennél idő­sebb nősülő férfiak száma — 1938-hoz képest megduplázó­dott. A nőknél íf társadalmi vi­szonyok,, változása főként ab­ban érezteti hatását, hogy erősen csökkent a 17 éven aluli házasságkötések száma. n volt tiszaderzsi líi Barázda Tsz-ről Megelégedéssel olvastam a Szolnok megyei Néplap febru­ár 1-i számában megjelent cikket, amely tiszaderzsi álla­potokról szólt. Én most Tö- rökszentmiklóson vagyok, itt tanulok. Sokat gondolkoztam itt is azokról a problémák­ról, amelyeket az említett lapszámban az elvtársak fel­vetettek. Jól ismerem a tiszaderzsi Uj Barázda Tsz-t, hiszen én is tagja voltam. Az az igazság, hogy senki nem foglalkozik megfelelő­en ezzel a megszűnt közös gazdasággal. Ez annál is inkább megle­pő, mert senkinek a tagok közül nem lehetett kifogá­suk, a tsz-be mindannyian megtaláltuk számításainkat Miért nem alakult hát újjá ez a közös gazdaság? Én is úgy látom, azért mert nincs aki kézbgvegy* a vezetést és azért, mért nem foglalkozunk megfele­lő módon a felvilágosító munkával. Ha hazamegyek, segítséget nyújtok az Uj Barázda Tsz Újjáalakulásához, örülök an­nak, hogy a Szolnok megyei Néplap felfigyelt az ottani visszáságokra, s arra kérem a ‘lap munkatársait, nyújtsa­nak segítséget — többet mint eddig — a tsz-ek körü­li viták, problémák elvi tisz­tázásához és a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­hez. Oláh János Tiszaderzs Miinlcaverseny aTiszasienümre J.iami Gazdaságban Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes Kocái — szabadföldi ZÖLDSÉGTERMESZTÉS Elmondta: Oláh József kertészeti felügyeld Es jutott eszembe, amikor megkaptam a Szolnoki Vas­ipari Vállalat válaszát egy korábbi cikkemre. A szóban- forgó cikkben kifogásolom, hogy a Szolnoki KERAVILL- ban olcsóbban meg lehet vermi egy kerékpárabroncsot, mint egy meglévőt bekrómoz- tatni. Nos, bizonyára nem én vagyok az első, akinek sze­met szúr ez a furcsaság. A cikk megjelenése után a Vasipari Vállalat elég terje­delmes levélben megválaszol­ta, hogy a krómozási költsé­get nem ők, hanem az „Or­szágos Tervhivatal által ki­adott 9 kötet, 1. pótfüzet ETA" állapítja meg. „A ter­mékjegyzék 229—83—99 ter­mékszám alatt fényes leró- mozásért négyzetdeciméteren- ként 3J0 forint, a krómozás előtt végrehajtandó vörös re- zezésért négyzetdeciméteren- ként 20 fittért kell számláz­ni". Sőt idézem tovább: „A galvanizálásnál lehetőséget biztosit az árjegyzék arra. hogy a rozsdás, bemart felü­let után bizonyos százalék számolható el, s ezen kívül figyelembe kell venni azt, hogy a javítási árban már benne foglaltatik például krómozásnál 28.5 százalékos forgalmi adó, ami emeli a ja­vítás összegét. A megállapí­tott áron változtatni nem áll módunkban, erre vonatkozó­lag kormányrendelkezés van, s az eszerint megáttapilott árakat, sem csökkenteni, sem emelni nem lehet’’. Ez a válasz megmagyaráz­za: csak úgy tűnik, hogy drágább a krómozás, mint az új tárgy, pedig valójában szabályszerűen számlázták mindent. Csupán még azt hadd jegyezzem meg — mert a válasz egyik bekezdésében ez is megtalálható: „.Nem vi­tás az, hogy egy-egy cikk krómozása némely eset ben többe kerül, mint az új". Ha ezt maguk is elismerik, bizonyára már más is rekla­mált. Ha pedig így van, ak­kor miért nekünk, illetve a vásárlóknak magyarázzák a saját igazukat, miért nem az Országos Tervhivatal felé tesznek javaslatot a szóban- forgó fonákság megszünteté­sére? Bizonyára az ügyfeleik és a mi olvasóink is szíve­sebben vennék, s nem lenné­nek, akik felesleges reklamá­lásokkal zavarnák a vállalat vezetőit. Mert ugyebár, a válasz el­olvasása után akként bírál­hatom el, ahogy éppen szá­momra legkedvezőbb: ha aka­rom vemhes, ha akarom, nem vemhes... Cs. F. Új kemencét épít a Iörö<s7er»tmiV|ősi Sütőipari Yália'at Abédszalökon a Török- szeniBniklósi Sütőipari Válla­lat 1 darab ké' -sütőterületű nagy kemencét épít a dolgo­zók kenyérellátásának jobb biztosítására. Ugyanakkor át­szőnél teti az üzem villany­vezetékét és tatarozza a sü­tődét mintegy 10 ezer forint költséggel A Tiszaszentimrel Állami Gazdaságban régi hagyomá­nyai vannak a versengések­nek. Az ottani dolgozók az egymással való vetélkedés so­rán sok nagyszerű eredmé­nyeket értek el A hagyomá­nyos mozgalmat a párttagok javaslatára most ismét felújí­tották. A tehenészek a standonkén- ti tejtermelési átlagot április 1-ig két literrel növelik. A süldőnevelők, a mesterséges borjúnevelők, a sertéshizla­lók, a növendékmarha-neve- lők, a gépesítési dolgozók szintén vállalásokat tettek. A gazdaság vezetősége a leg­jobb eredményt elérőket pénz­jutalomban részesíti. " ■ ■ Cibakházán is mega'akult a Ta'tarék- szávetiezet - az úi fa usi bank! Megyeszerte egyre na­gyobb tért hódít az összefo­gás gondolata. Legutóbb a cibakhaza dolgozók határoz­tak úgy, hogy egymás meg­segítése érdekében pénzbeli megtakarításokat saját szer­vezetük útján összegyűjtik, hogy az átmenetileg jelentke­ző indokolt hitelszükségletet, a kölcsönös segítés elve alap­ján közvetlenül ki tudják elégíteni. Ennek érdekében létrehozták a „Takarékszö­vetkezetet”, mely megyénk­ben már a harmadik ilyen társulás. Az alakulás előzményeiről Sarai János, a Takarékszö­vetkezet igazgatósági tagja tájékoztatott bennünket. — Még 1957 augusztusában a földművesszövetkezet veze­tősége és dolgozói megkezd­ték a Takarékszövetkezet lé tesátésére irányuló szervező munkát. Először szépen is indult. Az őszi nagy munkák idején azonban ellaposodott A gazdálkodók azonban any- nyira ragaszkodnak, hogy le gyen Takarékszövetkezet hogy a szervezést december végén újra megkezdtük — mondotta Sárai elvtárs. — És végül mikor alakult meg a Takarékszövetkezet ? érdeklődtünk. — A község dolgozóinak minden rétege, term elősző­Jfikikre büszkék Jiszaroffon,.. vetkezeti tagok, munkások, értelmiségiek és egyénileg dolgozó parasztok, összesen több mint 180-an jöttek össze január 10-én a leultúrházba, ahol kimondták a megalaku­lást és megvá 1 as-z+nt+nk igazgatóságot. — Ki lett az igazgatóság el­nöke és Irányán fizették már be a részjegyet? — Az igazgatóság elnöke Tímár Mihály cibakház! la­kos, elnökhelyettese pedig én lettem. A taglétszám már meghaladja a 200 főt. ezidáig a részjegyet mintegy 50-en fi­zették be. — Mire akarják felhasznál­ni a befizetett összeget? — Célunk az, hogy a dol­gozók megtakarított összege a Takarékszövetkezetben le­gyen. Ha a 200 fő a részje­gyet befizeti, az engedélyező okiratot is megkapjuk. A be­fizetett részjegyből mintegy 20 ezer forintból- már, köl­csönt tudunk folyó;! tani. Se­gítséget tudunk nyújtani ter­melési és termeléssel össze­függő célokra: kisgépvásár­lás, vetőmag, műtrágya, jó­szágvásárlás, takarmánybe­szerzés, gyümölcstelepítésre stb. Reméljük, hogy a Só szer­vező munkánkat eredmények és sikerek fogják koszorúzni. I-—<I —• Igaza volt a tanácstitkár elv társnak, a községi önkén­tes tűzoltók dolgai valójában tolira kívánkoznak. Megér­demlik ók, hogy dicsérő soro­kat Írjunk róluk, mert nagy Az eflőneveö palénifcákat má­jus 10—15 körül ültetjük ki a szabadba. Összehasonlító kísérlett eredmények a sza­badföldi helyben vetéssel (ve­tési idő: május 5—10.) szem­ben azt muitaják, hogy a pa­lánta-előneveléssel termesz­tett uborkáról és tökről a terméseket a szabadföldi hely- benvetés első szedésénél (éré­si idő: július io.) három hét­tel korábban, tehát már jú­nius 20. korül szedhetjük, Ha nagyobb mennyiségű meűegágyi ablakkerettel ren­delkezünk és ehhez van ele­gendő isftáliábrágyánk is, ak­kor a palánta-előnevelés mel­lett foglalkozhatunk meleg- agyi zöldséghajtással is. A fontosabb zöldségfélék melegágy! hajtását a követ­kezőképpen végezhetjük: Retek hajtásához február végén közvetlenül melegágy­ba végezzük a magvetést,: amelyből már márehis végé­től megkezdhetjük a retek értékesitését. '• A paprika és paradicsom' melegágyi haj tatásához aj magvetést február elején vé-; gezzük melegágyba. Az előnevelt palántákat április elején, a retek kike­rülése után ültetjük bele az ágyakba. Melegágy! hajtatáafoffl mér: május végén, június elején értékesíthetjük a paprikát és a paradicsomot. Megyénkben igen nagy le-' hét őségéi vannak a korai sza­badföldi zöldség i ermesztésr nek. A téli csapadék a nö-: vényzet tavaszi fejlődéséhez: a legtöbb évben elegendő. A napfényes órák száma magas biológiai ártékű zöldségfélék termesztéséit teszi lehetővé. Használjuk ki. természatadta lehetőségeinket! A melegágyi ablakok tavaszi idényben történő kihasználásával fog­lalkozzunk miinél több me­legágyi ablak alatt meleg­ágyi zölőséshajta+ással és;, minél nacryobb ferüíetert ko-;l rai szabadföldi zöidsegter-í hieisBtésselá ’ KÄT» ÉS MOHI láthat minden fil­met, azért járhat többit tno iba, mert ö beju* a 16 éven felüliekre és HHyesbítek, a leg­többször beenge­dik. A minap szót is váltottunk esen ö moziba készült. A Külvárosi le gendM vetítették, ami 16 éven felü­lieknek van, jelez­te a nlakát. Ez azonban őt nem zarwrta, htsz nem lesz semmi hiba, a jegyszedő nénik őt mindig egy meg­jegyzés nélkül a hHvére kalauzol­ják. Ismerik, mint Törzsvendéget n kávéhézhan. De hát még sem való az neked, ha ki­írták. „16 éven fe­lülieknek". Bátor­talan hangon vitat- k ztam, mert lát­tam fölényét, ma­gabiztosságát, be­szélj csak, kedves nagynéni, engem ugyan aztán nem érdekel. A mamát akartam segítségül hívni, de őt közöm­bösen hagyta a do­log. Pedig törődik a lányával még na­gyon sokat is, csak úgy lá+tnm, hogy má* a uaavlény-k közé somija e'me hét olyasmit is megnézni, amiről tiltják $ 16 éven aluliakat. Mit ke­rülgessem a lénye­get. Akcióm hatás talon maradt, én vereséggel, Kati pedig győzelemmel vonult le a viták színhelyéről. Lát­tam, reménytelen a had-’kásásom, fel adtam az érvcsa­tát, beszélgettünk a mamával úgy egy jó órácskát egyéb dolgokról De a mozira új­ra visszatértem, mert Kati állított haza. Na, kíváncs- voltam, tálén csak nem jobb belátás ra sikerült őt térí­tenem. A mama és én is kérdőn néz­tünk rá. ö kellet­lenül mesélte. A Ids vakarcs Matildnnk nem adott a pénz. táros legyet, ha én váltotta-n volna, akkor nem lett volna ilyen baj. Hogy valóidban iga volt-e, nem tudom Kétkedni nem aka­rok, Katit igaz­mondó kislánynak tartom Hiszem, így történt a dolog, nhogy mondta. Vé­gül is azzal vigasz toitg magét, majd a Tisza moziba fon a köv-tkező mvp el—enni. Én nem tudnám, miért, de az ese­mény alakulásáé megnyugodtam, lmon vonnák mér telvőtíek' a'Hk t>ó- ‘-'W-k a mama. a i-er'szedő -nénik ! *ő >várnát és ess lek-dnek >"» s-ht-* tűk ha ők ezt el­tettél látják el önként vállalt kötelességeiket. Ugyannyira jeleskedtek, hogy hírük elju­tott Budapestre is, a belügy­miniszter elvtárshoz, aki Trigala István tűzoltó-pa­rancsnoknak kitüntetést ado­mányozott a sok éven át ki­fejtett lelkes munkájáért. Nem kevesebb, mint 33 éve tűzoltó Trigala elvtárs. Tiz esztendeje lesz ez évben, hogy a parancsnoki posztot 6 lát­ja el. S hogy jól, arról a kín- tüntetés mellett tűzoltó társai tanúskodnak. Még hozzá ki­lencvenötén, mert ennyien teszik ki a község önkéntes tűzoltóságát Úgy mondták róluk, olyanok ők együtt, -— mint egy nagy család, ame­lyik jóban-rosszban összetart Jóban, amikor szórakoznak vasárnap esténként a tűzol­tók székházában, ahol rádió, ;sakk, dominó, biliárd, kugli : várja őket, no meg családtag­jaikat és az érdeklődő vendé­geket, akik előtt mindig nyit­va áll az ajtó. El is járnak oda sokan a szórakozni vágyók, — mert eleven, barátságos lég- jkör a falu társadalmi életé­inek e kis központjában. De ; ki-ki kedvét csak akkor tölt­heti a szórakozással, ha vége van a kötelező foglalkozás- bak. Ez minden vasárnap fél kettőtől háromig tart, de csak télen. Nyáron ugyanis estére teszik át, mert napközben még vasárnap is akad dolga az embereknek. De este az­tán ott vannak még nyáron is mindannyian, pedig a test iz­mait talán jobb lenne a húson pihentetni, mint végezni a kö­telező gyakorlatokat és ellát­ni, ha felváltva is a tűzőrsé- get. Ők azonban szívesen csinálják minden fizetség nél­kül. hisz magukért, a faluért teszik. A tűz régi ellensége a paraszt embernek, védekezik is ellene, mert tydia. hogv egész évi fáradtságos munká­ját könnven tönkreteheti. Ha jól hadakoznak a tűz ellen, kevés « dolguk az oltóknak. mert az ő munkájuk nemcsak a tűzoltásból áll, hanem a fel­világosító szóból is, hogy min­denkit a legnagyobb óvatos­ságra intsenek. Tavaly nyá­ron egy tűzeset fordult elő a Kossuth Tsz-nél, ahol ők gyorsan közbeléptek és le­győzték a sárga-pirosfényű gyorsan terjedő láncot A szí­vességért két birkát küldött a tsz ajándékba a tűzoltóknak. A birkák ugyancsak tűzre ke­rültek és onnan a vacsorázók tányérjába, akik jóízűen fo­gyasztották el a kitűnő birka- paprikást. S itt született a gondolat a jó vacsora még nem elég a hangulathoz, a jó bor is kevés, zene is kell. De miért járkál­janak ők zenészek után. ami­kor vannak elegen olyanok is, akik tudnak valamilyen hangszeren játszani, egyszó­val létre kell hozni a tűzol­tó zenekart A terv már meg is valósult, összeálltak kilen­cen hangszereikkel és gyako­roltak, tanultak szorgalma­san, hogy a zenekar se vall­jon szégyent a falu előtt. Azt is megtudtuk róluk hogy az ellenforradalom után ők vigyáztak a rendre a köz­ségben. Sima derékszíjjal ad­ták a szolgálatot éjjel-napDa! hogy nyugodtan lehessenek a családok, ha netán rendzava­rok akadnának, van aki le­szereli őket Hogy nekik is voltak ellenségeik, akik nem vették jó néven az erős őrsé­get a faluban, azt mi sem mu­tatja jobban, hogy Trigala elvtársnak kötelet ígértek, ha nem adja ki a tűzoltóság zász­laját. amelyre nem tudják mi célból, de egyes embereknek szüksége lett volna. De ő bi­zony nem adta oda. ehelyett azon volt. hogy összetartsa a tűzoltók sorait és megszervez­ze belőlük a rendfenntartó­kat. A tűzoltók ezekben a me­leg nanokban is helytálltak, és bebizonyították, hogy nem véletlenül kerültek a kunhe­gyes! iárés községei tűzoltói- -ak vetőlk-’HZre] soi-Sn az el- ső helvre. S ezt remeik ^ (ö- vőben is rnectartiék de a Bie izvei második helyről is az el­sőre szeretnének jutni, úgy hisszük, ez sikerülni is fog. Diák koromban én is nagyon sze­rettem moziba jár. ni. Azonban, ho gy minden filmet nem néztem meg, an- ; nak több oka volt. Hiányzott sokszor a mozira való, hiá­ba volt -Anden ku- ; nyerálás, anyám : pénztárcáját nem nyitotta H. Aztán abban az időben csak osztályfőnöki enged Hlyei lehe­tett a diáknak je. gyei váltani. A ló­gáson könnyen rajt- veszthettünk, mert a tanárok S<s eljöttek a moziba és bizony másnap : szővátették: „Na. mutassa az ellen­őrzőjét, kért-e en­gedélyt a moziláto­gatásra”. Meg az­tán akkor is von­tak 16 éven felüli j filmek, amelyekre anyám nem enge­dett el, ped'g iga­zéin erre áhítoz­tunk a legjobban. Nagyjából így, ezek voltak a leg­főbb okok. amik mfatt nem hódol­hattam mozibajáró szenvedélyemnek. A tizennégy éves : KaH ismerősöm a ; moribajárás tekin­tetében szakasztott rám ütött, ő is na­gyon szeret mozi­ba járni, él-hal a : jó filmekért. Le- : hét, hogy ő még : váUimrnál h hivehb ; füm«zer-tő, bár ; nort*r<s n e*t n-m tudnám e^döv euj. 1 Egy tény, minden í filmet megnéz.- De Kati azért is Äaasegtermesztesiünk jö­vedelmezőségét nagymérték­ben tudjuk növelni a korai szabadföldi termesztéssel. — Ezzel a szabadföldi heiyben- vetés mellett két-hárosn hét­tel meg tudjuk előzni a sza­badföldi termesztésit. így terményeinket korábban és magasabb won tudjuk ér­tékesíteni, A korai szabadföldi ter­mesztés érdekében már most meg kéül kezdeni a munká­kat, hogy kellő időben fel­készülve, megfelelően előké­szítsük a termesztésit. A korai szabadföldi zöld­ségtermesztés egyik igen fon­tos előfeltétele az idejében elkészített jó melegágy és a megfelelő palántanevelés. A paprika és paradicsom korai termesztéséhez a melegágyak készítését már február 10— 15. között kell kezdeni. A meiegtalaj készítéséhez az is- tállötrágyával keverve igen lói felhasználhatók a kü­lönböző (szalma, lomb, atb.) szervesanyagok is. Ebben az időben elkészített meleg­ágyakban a paprika- és a pa- "ud iesom-mag vetését már február végén el tudjuk vé­gezni. A kikelő palántákat két­szer. de legalább egyszer tűzdeljük át, bogy kipalán- tázásig erőteljes, kifejlő­dött palántákat nyerjünk. Ha módunkban van, a tűzde- lést tópkockákbam, vagy gyepkockákban végezzük. Az ezekben áttűzdelt palánták­ból erőteljesen fejlődő növé­nyeket és koránérő termést kapunk. Az így előnevelt paprika és paradicsompalám- tákat április végén a kellően előkészített szabadföldbe ki­ültethetjük, amelvről már június közepén jnegkezsdhet- jük a termények szedését. Ugyanígy végezhetjük az uborka és a tök palántaneve- "ését és korai termesztését is Az uborka és a tök magveté­sét április t0—15 körül vé­gezzük el tápkockában, vagy gyenkockabaii melegágyban,

Next

/
Thumbnails
Contents