Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-27 / 49. szám

'Tfc Újból megindult az építkezés a Dohánybeváltótelepén '— Ebben az évben három és félmillió áll rendelkezésre — Á SZOLNOKI DOHÁNY­BEVÁLTÓ telepén az elmúlt évben többször körülnéztünk. Be is számoltunk ezekről a látogatásokról annál nagyobb örömmel, mert a dohányipai­nak ez a fontos intézménye azoknak a szolnoki üzemek­nek sorába tartozik, amelyek esztendők óta ugrásszerű fej­lődésen rfiennek keresztül. Sajnos az elmúlt év őszén az 1957. évre előirányzott beruházási hitelek kime­rültek, illetve építőipari vonalon az újabb létesít­ményekre vagy felújítások­ra szánt összegeket elköl­tötték. Így például a telepen még a múlt év nyarán elkezdett hat­lakásos, emeletes lakóház építkezését szüneteltetni kel­lett; Annak ellenére történt ez, hogy az őszi időjárás ked­vezett az építőknek és azóta már talán be is lehetett vol­na fejezni. De hát az a keret, az a hitel az olyan, nagy úr, hogy még az ács kezéből is kiveszi a szekercét, vagy a kpműves kezét is lefogja, mi­kor pedig annak amúgy is­tenigazában kedve volna fa­lazni ..: Mindegy, várni kel­lett az új esztendőig, és egy héttel újév után ismét meg­indult az építőmunka a Do­hánybeváltó telepén; MINT ANNAKIDEJÉN megírtuk, a múlt évben elké­szült az impozáns méretű ka­zánház, amelynek karcsú ké­ményét, ha szép tiszta az idő, jószémű ember messziről is .láthatja. Ugyancsak befejezték a mült évben azt a tágas fer­mentáló-csarnokot. amely a legmodernebb (lehet is, mert kereken 1 millióba került) géppel, nem is géppel, hanem égy óriási gépszörnyeteggel lehetőséget ad arra, hogy te- ménytelen mennyiségű do- , hány levelet szárítsanak ben- ' ne, azaz fermentáljanak. Ebben a nagyszerű munka­csarnokban, mikor az építke­zés megszemlélésére kirándu­lást tettünk a telepen, már egy sereg leányt és asszonyt láttunk, mikor bekukucskál­tunk az ablakokon, akik víg dalolás közben szaporán vá­logatták a futószalag-szérűén kiképzett előkészítőben az ország minden részéből oda­érkezett szép sárga-barna do­hányleveleket. Olyan nagy­szerű dohányszag terjeng a levegőben, hogy az ember — persze, aki dohányos — kitű­nően tudja élvezni, anélkül, hogy rágyújtana. De hát ezt itt nem is szabad. No, de lássuk az építőket, hiszen azért jöttünk ide. Vas József művezető bátyánk, a mi „idegenvezetőnk”, aki megmutatja az épülő lakóhá­zat. —■ Á Dohánybeváltó-telep hat, családos dolgozója kap itt szép lakást, ha elkészü­lünk. Két szoba-konyhás össz­komfortos lakások lesznek — mondja a művezető — és már, tesísék nézni, tető alatt vagyumk.­TÉNYLEG CSINOS Ids épület ég bizonyára a Do­hánybeváltó-telep dolgozói között sokan vetnek bűvölő pillantást a még kívül-belül vakolat! ah új épület felé: va­jon ki lesz, illetve kik lesz­nek a szerencsések, akik ezekbe a szép lakásokba majd be fognak hurcolkodni. Most még a kőművesek végzik a belső vakolást. A szakipari szerelők, akik majd arról gondoskodnak, hogy fürdőszobák, villany, vízve­zeték gtb. megfelelően a he­lyén legyen, márciusban ugyancsak megkezdik. a fú­rást, faragást, kalapálást és szerződés szerint ez év július elejére lakható állapotban, készen át kell adni az épüle­tet. Németh Péter építésveze­tő ugyan erősen tfogadkozik, hogy ezt a terminust előbbre hozzák, dehát lelke rajta, ha nem így lesz; , Azonban a Dohánybeváltó - telepén nemcsak ez az egy építke­zés folyik, hanem létesül egy egész derítő-rendszer. Ez a munka is javában fo­lyik, illetve a derítő már befejezéshez közeledik, — azonban üzemeltetése csak a nyári hónapokban akkor lesz lehetséges, mikor a Ti­szának legalacsonyabb lesz a vízállása, mert hiszen a derítőt a Tí­teába kötik be. A MÚLT ÉVBEN elkészült szociális létesítményeken kí­vül (konyha, modem gépek­kel, szép tiszta, kényelmes ‘bármely nagy városba is be­illő, kifogástalan étterem, mosdók, fürdő-, öltözőhelyisé­gek, stb.) most tavasszal be­fejezik a múlt évben tisztán előregyártott elemekből épült fedett színt, amely dohánytá­rolásra készült. Az építkezési programot erre az évre be­fejezi a IV. raktár bővítése, amelyet a régi raktárépülettel kapcsolnak össze; ERRE AZ ESZTENDŐRE a Dohánybeváltó telep építke­zési programja 3,5 millió fo­rintot tesz ki. Nem nagy, de nem is kicsi summa. Sok szép dolgot lehet ezekből a mil- liócskábból megvalósítani és reméljük, hogy az 5. sz. Mély­építő Vállalat, amely már évek óta, ha szabad így mon­danunk, „házi kőművese” a telepnek, ebben az évben is becsülettel megállja a helyét. Elég jól megvannak egy­mással az építtető és a kivite­lező vállalat, áthat az is bi­zonyít, hogy az elmúlt évben jónéhány ezer forintos célpré­miumot tűzött ki az építtető, és a Mélyépítő Vállalat épí­tésvezetősége rá is szolgált arra, hogy a célprémiumot felvegye. Búcsúkézfogás köz­ben biztosítanak az építővál­lalat itteni műszaki vezetői, hogy ebben az évben sem fog­nék rosszul vizsgázni. Jó is lesz, ha így lesz, mert szá­mon tartjuk az ígéreteket. ( n -a) = »===«====1^—» = Kilencszázéves Tlszavárkony, Szolnok megye legrégibb községe Ebben az évben ünnepli Tiszavárkony, Szolnok megye legrégibb községe fennállásá­nak kilencszázadik évforduló­ját. A községi tanács, a párt- szervezet és a Hazafias Ncp- frontbizottság együttesen rendezi meg az ünnepsége­ket. A Népfrontbizottság pedagógusok bevonásával el­készítette a régi múltra visz- szatekintő köziég krónikáját, amelyet nyomtatásban is Id­ádnak) Az évforduló alkal­mából kiállításokat és ün­nepségeket rendeznek. A ki­állításokon az utókorra fenn­maradt képekkel és munka­eszközökkel érzékeltetik majd a községnek és lakóinak tör­ténelmi fejlődését. A főtéren pedig emléktáblát helyeznek az évforduló alkalmából Ügy tervezik, hogy több utca nevét is megváltoztat­ják; Dózsa Györgyről nevezik el például a Vár-utcát, ame­lyen — a hagyományok sze­rint — végigiovagolt a nagy Amit a gépi munkák szerződéséről tudni kell Az 1958-as gazdasági év kezdetén az fmsz-ek az eddi­ginél is jelentősebb mérték­ben segítik munkájában az egyénileg dolgozó parasztsá­got: magukra vállalták a gépi szerződések megkötéséta gépállomásokkal. Köztudott dolog, hogy a gépállomások kapacitását = I=ISI=IE Értekezlet társa■ dalmi tulajdon védelmi ügyben A Könnyűipari Miniszté­rium kollégiuma legutóbbi ülésén megvizsgálta, hogy a minisztériumhoz tartozó vál­lalatoknál hogyan védik a társadalmi tulajdont. Megál­lapították, hogy noha az utóbbi hónapokban történtek intézkedések a társadalmi tulajdon védelmére, szüksé­gesnek tartják, hogy a válla­latok vezetői ismét vizsgál­ják azt meg, akadályozzák meg az üzemi vagyon elher­dálását, teremtsenek olyan közhangulatot, amely elejét veszi a lopásoknak. Kérjék a társadalmi szervek támo­gatását is. A fegyelmi hatá­rozatokat ismertessék az üze­mekben. Az üzemi tanács tagjai közül bízzanak meg egy személyt a rendészeti munka állandó ellenőrzésé­ve!!; Egyes helyeken a válla­latok régi, megbízható dol­gozóiból szervezhetnek társa­dalmi ellenőri hálózatot.' — (MTI)j parasztvezér. Äz Itíósseegyát? új tetteiből Az Irószergyár idei tervé­ben mintegy ötven fajta iron, különböző típusú körzők és kontur-irónok szerepelnek, elsősorban műanyagból. -— Gyártmányaik közül kiemel­kedik a három változatban készülő' körzőtípus. Az uj készlet tetszetős . megmunká- lású, aluminium tokban, mű­anyagbetéttel és mintegy huszonöt tartozékkal kerül kerül forgalomba. Nagy ér­deklődésre tarthat számot a műanyagból készült iskola­körző. Előreláthatólag tizen­egy forintos áron kerül az üzletekbe. Ugyancsak mű­anyagból készítik a patronos megoldású olcsó, színes taka- rékirónokat. Még az idén meg indul a polistriolból készü­lő műanyag tollszárak gyár­tása is. a tsz-ek nem merítik KI teljesen; a fennmaradó há­nyad az egyéni gazdák és az állami gazdaságok ren­delkezésére áll. Az fmsz-ek a szerződéskö­tést körzeti megbízottaikon keresztül bonyolítják le. A körzeti felelős tartozik a gép­állomás dolgozóinak megmu­tatni a megmunkálandó terü- 1-tét, továbbá ellenőrizni a munka idejében történő el­végzését, majd azt a szerződő gazdával együtt minőségileg átvenni. Ez a módszer kiküszöböli a közelmúlt helytelen gya­korlatát, mely több helyen borravalózásra, a szántási sorrend önkényes, szabály­talan felborítására veze­tett. Az fensz agronómusai minden esetben díjmentes szaktaná­csot adnak az elvégzendő munkákra, hogy azok a ve­tésre kerülő növények igé­nyeinek megfeleljenek. A közösen szerződött gépi munka olcsóbb, mint az egyenként szerződött. Miért?.;. Az egymástól távol fekvő te­rületek megközelítése, a mun­ka után való levonulás tete­mes üzemanyag- és időpocsé- kolással járt. Az egy helyen végzett munka során meg­takarított érték a szerződő gazdákhoz jut. Egy kh. kö­zépkötött talaj középmély­szántása esetén, feltéve, hogy legalább 12 kh megmunká­landó terület fekszik 2 kilo­méteren belül: a gépállomás nagyüzemi dí­jat számol. Ez kh-ként 20 forinttal olcsóbbá teszi a munkát. Több községünk, így Jász- kisér, Fegyvernek, Tiszaőrs jópéldával jár elől a szerző­dések előkészítésében és meg­kötésében. Fegyvemeken a község térképén mutatják a gazdáknak a terület felosztá­sát; ismertetik: melyik kör­zet melyik körzeti felelőshöz tartozik. Tiszaőrs egyéni gazdái — a jó szervező munka ered­ményeként — eddig már több mint 100 normálhold­ra kötöttek szerződést alt fmsz. megblzottaival. Törökszentmiklóson, hol már tavaly szép efredmónyek mu­tatkoztak a közös szerződés kapcsán, újraválasztották a körzeti felelősöket; A szerződések megkötése mellett helyes, ha előjegyzést is tesznek az egyéni gazdák. Az előjegyzés semmiféle kötelezettséggel nem jár a gazdára nézve; csupán arra van hivatva, hogy megköny- nyítse a gépállomás tervező- munkáját. Természetesen: az előjegyzés a gazdák érdeke is. Annak megtörténte esetén el­képzelhetetlen, hogy a gazda­sági év során jelentkező műn. kagiényt a gépállomás ki ne tudná elégíteni. Helyenként elterjedt az a hiedelem, hogy csak szántás­ra lehet szerződést kötni. — Nem! Valamennyi mezőgazdasági gépi munkára — tehát ve­tésre, kapálásra, aratásra, szállításra — lehet szer­ződni is, előjegyzést tenni is. Helyes úton járnak Öcsöd, Szele, - vény fmsz-ei és egyéni gaz­dái, kik élnek a kormány ál­tal biztosított lehetőségekkel. Nem mondhatjuk el ugyan­ezt a tiszafüredi fmsz-ről. En­nek tagjai sokalják az elő­irányzatot, s azt számolgat­ják, mennyi kötbért kell —- esetleg! — fizetniök; ha a szerződésekkel lemaradnak. Sokkal helyesebb volna, ha a meddő számítgatásra for­dított energiát a felvilágo­sító munkára szánnák úgy, , amint a fentebb említett községek, városok fmsz-ei teszik. Nehéz dolguk van az fensz - eknek?.:: Határozottan állít­hatjuk, hogy nincsen. A dol­gozó parasztság körében — túlzás nélkül mondhatjuk, — hatalmas érdeklődés nyil­vánul meg a gépi szerződések iránt; A helyi fmsz-ek fel­adata az, hogy az érdeklődést okszerű módon használják fel az egyénileg dolgozó paraszt­ság, s ezzel kapcsolatban a népgazdaság egésze érdeké-V ben. — b. z. — JT MINDENFELE Csak a hátamögött, — értsen belőle — A z egyik városi tanács mezőgazdasági osztály- vezetője alaposan felpapriká- zódott. Dühös volt nagyon és ezt indulatos szavakkal jut­tatta kifejezésre. — Ez így nem mehet to­vább. Itt van a megye egyik legjobb termelőszövetkezete és a város határán túl alig hallani róla. Az eredményeit meg jóformán csak a tagok ismerik. Mondja, mondja, megállás nélkül. » peRi Változtatunk ezen az álla­poton elvtársaknak. Az elnök elvtársnak megmondjuk, hogy elég legyen a befeléfordulás- ból. Ne zárkózzanak el az egyéniek előtt és ne sajnál­ják a fáradtságot, hanem igenis változtassanak maga­tartásukon, hívják maguk közé az arra érdemes em­bereket; — Ha másként nem megy, majd jól megmondogatjuk az elnök elvtársnak a magun­két, Végeredményben nekünk varogtak a gondolatok. Este bezörgetett egy házba, szál­lást kért. A gazda megnézte és szó nélkül enni adott neki, me­leg helyre fektette- Az asszonya meg odaült a gyerek ágya mellé, megsímo- gatta. Anya ő is, — két gyer­mek anyja — így hát meg­látta a gyereken a szeretet utáni sóvárgást. .; Ferire csodálatos napok köszöntöttek. Mindemiap ka­pott tejet, szalonnát, meleg ebédet. Szívesen segített hát a gazdaságban. Esténként meg játszottak: a gazda gye­rekeivel. Nem is jutott volna Feri soha a Gyermekvédő Otthon­ba, ha patrónusa nem ismer­né a törvényeket- Egy napon kézenfogta a gyereket, s el­vitte a rendőrségre. így aztán Ferit behozták az otthonba. Anyjáról nem tud semmit, az sem érdeklő­dött soha fia után. A gazdá­hoz szívesen visszamenne, de akkor mi lesz a tanulással? Nem biztos, hogy akkor is szívesen látnak, ha iskolába járna és kevesebbet segítene- Feri úgy ül most előttem a fehér ágyak, virágok, szí­nes térítők között, mint egy kis révbejutott vándor. Nem szívesen mesél arról, mi volt idáig, meglepően keveset pa­naszkodik anyjáról. Inkább a tanulásról, a gazdáékrál töl­tött kellemes napokról me­sél, meg arról, mennyire sze­reti az állatokat, a földmű­velő munkát. Régi, elkopta­tott mondás jut eszembe, míg hallgatom: „A jég hátán is megél!“ Aztán egy másik, szívet- facsaró: „Szeretetre vágyik!" És ezt érzem, míg csak el nem búcsúzunk. Akkor vá­ratlanul sírvafakad, dacos vonás jelenik meg szája szegletében. — Szava kérő, eSengő: Csak az anyámhoz ne vi­gyenek visszaV’ * Azoknak az asszonyok- nak irtam Feriről, akik­nek nincs gyermekük. — De azokhoz is, akikre fiatal, zsenge életpalántákat bí­zott a sors! Anyák, okul­jatok! Ti pedig, gyermektelen asszonyok, látogassátok meg néha ezt az otthont. Szere- tetet, meleg asszonyi sza­vakat vigyetek. Szép aján­dék lesz! A férik boldo­gok lesznek! — sóskúti s~ kell őt a hibáira figyelmez­tetni. Legyünk már követke­zetesek. — Bátran szálljunk szembe a maradi elnök hely­telen nézeteivel; — Elismerjük, hogy az el­nök elvtárs olyan vezető, hogy nálánál jobbat keresve sem találnának a tagok. Ez mind igaz, jie az is igaz, hogy amíg más helyeken tízesével veszik fel az új belépőket, addig náluk erről szó sincs. Szóval mondom, ez tűrhe ... — Ennél a mondatnál hir­telen és nagyon gyorsan el­hallgatott az osztályvezető. Nem tudni, mit akart mon­dani. Jámbor arcot öltött és barátságosan mosolygott az A biztosítási bélyeg ét ember beszélget a 11 vonaton. S csodák cso­dája, nem másról, mint a biztosítási bélyegekről. Vé- gighalgattam őket és most leírom, min elmélkedtek. Azt mondja az egyik: — Nem értem az egészet. A pénztárnál megváltom a jegyet, s ha a pénztárosnő rossz hangulatban vam, ak­kor 20 vagy 40 fillérrel töb­bet számol. Ez a többlet ab­ból ered, hogy a jegyre rá­ragaszt egy biztosítási bélye­gei. — Jó az kérem. Az ember soha nem tudja, hol éri a baj. — Ez igaz. De az is igaz, hogy más alkalommal egyál­talán nem ragasztanak a je­gyemre biztosítási bélyeget- Na, mármost, tegyük fel, va­lamilyen szerencsétlenség ér. Mondjuk, összeütközik a vo­nat. Ebben az esetben felte­hető, hogy a jegy is megsem­misül, vagy éppen elvész. Ilyenkor mi történik? — Hát ezt bizony én sem tudnám megmondani. — No, lám. Éppen itt a bökkenő. Véleményem sze­rint más megoldást kellene találni. Aki.utazás előtt biz­tosítani óhajtja magát, az ajtó felé, ahol belépett a szóbanforgó szövetkezet -el­nöke. Nem gondolta, hogy éppen I róla volt szó. Nem is tudta! meg soha. Barátságosan el- beszélgetett vagy egy óra­hosszát az osztályvezetővel, meg a többiekkel, aztán el­ment. Az osztályvezető meg nagyot lélegzett és most már újból nyugodtan folytatta: — Mert kérem, az mégis j tűrhetetlen- Nem nézhetjük tovább, jól odamondogatjuk| majd a magunkét Hát csak mondogassa, hiJ szén szóból ért az ember; Nem igaz? legyen megfelelően elkónyj velve. Ecéiból a jegypénC tárba még egy személyt keS lene beállítani, aki a lajstro1 mozást elvégzi. Már gondol­kodtam is azon, hogy javas­latomat elküldöm a vezér-1 igazgatóságnak. Megdöbbenve néztem a ja- javaslattevö embert. Azt hit­tem, tréfál- Ö azonban halá los komolyan beszélt. Tár se hallgatta még egy ideig, utána óvatosan elillant mel-i lóié. Nem csoda. Mert akii ilyen javaslatokkal áll elő, annál csak két dolog lehetsé­ges: vagy idült bürokrata az illető, vagy pedig gyár gyógykezelést igénylő őrült. Tisz ug községi tanács végre­hajtó bizottságától. 1301958. sz. HIRDETMÉNY Közhírré teszem, hogy Ti-I szaug községi tanács 1958. évii január hó 20 napján tartott ülésén a fásított es parkosi-J tott területek védelméről rendeletét alkotott. A rendel letet a községi tanács \égre| hajtó bizottságánál a hivatal los órák alatt bárki megtel kintheti. Tiszaug, 1958. február hói Egrai Karolj r-J lA, _-A 1. me legítőruhájában nem néz­né az ember legfeljebb 11 évesnek. Nagyon értelmes. Annyi okosság, lettvágy ég két sze­mében, hogy akaratlanul is biztos jövőt jósol neki — aki csak ránéz. Feri nagyon sokat szenve­dett már kicsiny életében. Minden rosszat, bajt annak az asszonynak köszönhet, aki a világra hozta, — akit ő még mindig „édesanyámnak’' hív- Valahogyan én egészen más nevet adnék a Feri anyjá­nak . ; i Hét gyermeket hozott ez az asszony a világra, — s mind a hét gyermeknek más és más fa vezetékneve! S foko­zatosan mind a hét gyerekén szeretne túladni: Feri a ne­gyedik, akit elűzött magától. Egy újabb vezetéknév miatt! Feri nem panaszkodik any­jára, hogy elűzte. Szeretetet sohasem kapott tőle: annál több pofont, rúgást és... na­gyon kevés kenyeret! Volt úgy is, hogy két napig nem evett a szöszke kis legény. ■ Így hát Feri egy szép na­pon — nagy verés, szitkok után — elment hazulról. — Ment, ment, kicsi fejében ka­Van a Magyar utcában egy ház, ahová mindig szívesen be-benézek. Barátságos, apró szobácskái, a virágos térítők, fehér ágyacskák, a sok zöld r növény kedves otthon képét n mutatják. é Lakói furcsa emberkék, legtöbbjük koravén, fáradt, c Pedig fiatalok még, hiszen r benn van a ház nevében: l „Gyermekvédő Otthon". — c Gyermekek ■ élnek itt, tanul­nak, játszanak .,, és gondol- d koznak- 1\ Gondtalan gyermekkor. — a Messze, nagyon messze áll a ez a fogalom a kedves kis r o' hon lakóitól! Nekik bizony t már kijutott a gondból. Míg n idekerültek, sokat szenved- n tek, tévelyegtek. Azt egyöntetűen '’állják, a hogy az otthonban csodála- a tosan jó sorsuk van. Tanulni r kell —- ez az egyedüli kő te- z lesség ■—, s mindig van reg- s gelj, ebéd, vacsora, tiszta ágy g és egy-egy kedves szó az I igazgató bácsitól, vagy a ne­velőnőktől. „Csodálatosan" jó j ez nekik, mert hányatott éle- s tűkben még ennyit sem kap- t fate; g A napokban új gyermekek í érkeztek az otthonba. Köz- e tűk van Feri is, akiről be­szélni akarok. í Szőke, nagyon szőke hajú, i

Next

/
Thumbnails
Contents