Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-21 / 44. szám
V.IUG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl SZOLNOK ME GV El : *■ +■ ♦ &<zámu,nU&M: ♦ j Eriyücs k,22ek* A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA IX. évfolyam, 44. szám. ARA: 50 FII l ÉR. 1958. február 21. péntek. Kétnapos ülésen tárgyalják a mezőgazdaság fejlesztésének feladatait Szolnokon Á Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei bizottsága a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága kétnapos együttes ülésen tárgyalja meg a megye mezőgazdaságának helyzetét és fejlesztésének távolabbi terveit Csütörtökön a tanácskozás első napján jelen volt K. NAGY SÁNDOR, az MSZMP Központi Vezetőségének tagja, NÁNASI LÁSZLÓ a Népfront Országos Tanácsának titkára, KERESZTES MIHÁLY földművelésügyi miniszterhelyettes, TISZA JÓZSEF, a termelőszövetkezeti tanács titkára. — Megnyitót CZINEGE LAJOS elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott, — majd OLÁH GYÖRGY elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke tartott vitaindító előadást. — Beszámolója első részében foglalkozott a megye mezőgazdaságának jelenlegi helyzetével. a termelőszövetkezetek múlt évi eredményeivel. A továbbiakban a megye hároméves és tizenötéves távlati tervének célkitűzéseit és az ezzel kapcsolatos feladatokat ismertette. Hangsúlyozta, hogy a megye mezőgazdaságának fejlesztését kettős feladat határozza meg. A párt ag- rártézisci alapján tovább kell folytatni a mezőgazdaság szocialista átalakítását, a mezőgazdasági termelés fokozását. A termelés újrendszerű növelése érdekében a megyében is a belterjes gazdálkodást valósítják meg. A kenyérgabona terméshozamát három év alatt általában két mázsával kívánják fokozni. A kukorica termését elsősorban a hibridfajták elterjesztésével, gépiműveléssel holdanként három mázsa májusi morzsolttal növelik. Részletes tervet készítettek a megye egyik jellegzetességének, az öntözéses gazdálkodásnak a kiterjesztésére. Megállapította, hogy jelenleg hetvenhétezer ka- tasztrális hold öntözésre beépített telep van, amelyből eddig mintegy huszonhatezer holdat üzemeltettek ténylegesen. A tervidőszak alatt biztosítani akarják, hogy a rizsteLpeket eredeti céljaira használják fel. Mintegy harmincezer holdon a szántóföldi öntözést és az öntözéses takarmány,termelést is bevezetik. Az állat- tenyésztésről szólva elmondotta, hogy tizenöt év alatt a száz holdra jutó számosállat számát huszonkilencre emelik. Már a következő három évben célul tűzik ki. hogy a száz holdra jutó számosállat ötvenöt százaléka szarvas- marha legyen. A Jászságban, a Nagykunságban és a megye többi részein a tájjelegnek leginkább megfelelő fajták törzsállományait alakítják ki. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban mindenütt megteremtik a nagyüzemi jószágtartás feltételeit. A megye mintegy harminc- ötezer kát. hold szőlőjében a kiöregedett tőkék felújítását, valamint a legkiválóbb szőlőfajták meghonosítását irányozták elő. Nagy gondot fordítanak a következő években a megye fásítására is. Jelenleg az összes földterület 1.7 százalékán van erdőség. Ezt a számot fokozatosan 11 százalékra emelik. Beszélt még ezeken kívül a gépállomások munkájáról, az állategészségügyről és a mezőgazdaság egyéb szakproblémájá ról. Ismertette azokat a feladatokat, is, amelyeket a párt, a tanács, a társadalmi szervek vezetőire, tagjaira várnak a terv végrehajtása során. A beszámolót délután tartalmas vita követte. Holnap a tanácskozás második napján tovább folytatják a vitát, majd a megyei tanács végrehajtó bizottsága megválasztja a megyei népi el lenőrzési bizottságot. Illetékes nyilatkozat a mezőgazdasági lakosság 1958-as adójáról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve a kormány a napokban két rendeletet adott ki, amelyek 1958-ra szabályozzák a mezőgazdasági lakosság adózását. Az új rendelkezésekről a következő tájékoztatást adta Polónyi Szűcs Lajos, a pénzügyminiszter első helyettese: — Az elmúlt esztendőkben számos nagyjelentőségű intézkedés javította a mezőgazdasági lakosság munka- és életviszonyait. A mezőgazdasági lakosság jövedelme lóoi-uen mintegy négy milliard ionnna< volt magasabb, mint égj evvel korábban. Annas ellenére, hogy a beadas meg szűnt, s így a parasztság többszörös áron értékesítheti termékeit, a kormanj 1957-ben vaiiozananu. hagyta a mezógazüasagi adottat. A falu fejlesztéséhez az idén újabb nagyarányú segítséget nyújt az állam. Növekszik j az egyénileg gazdálkodókat is segítő beruházáson összege, az eddigieknél többet költünk, belvizek ievezetésére, csatornázásra. A járási és a községi tanácsok az idén körülbelül egy milliára forinttal többet kapnak a tavalyinál, aminek egy részéi kutak és utak építésére, falu- villamosításara. szociális, kulturális és kommunális célokra fordítják. Vizszabályo- zásru százötven millió forinttal többet költünk, mint tavaly. Ezek az intézkedések megkívánják, hogy ha kismértékben is, de a mezőgazdasági lakosság méltányos módon maga is hozzájáruljon erőfeszítéseinkhez, nagyobb jövedelméből. Ezért 1958-ban sor került bizonyos adóemelésekre. A jövedelemadó viszonylag kismértékű emelése elsősorban a nagyobb földterülettel rendelkező gazdákat érinti. Három holdig a ’"vedelem- adó változatlan marad. A föld minőségétől, termőképességétől függően többek között a négy holdas gazdák évi adója átlagban nyoleszáz forintról kilenc- száz forintra, a hétholdasoké 1820-ról 2100-ra, a tíz holdasoké 3100-ról 3b50-re, a huszhoidas gazdáké átlag kilencezerről tizenegyezer- négyszáz forintra növekedett. Bevezettük az idegen munka után fizetendő adót is, — amely munkaerőnként a jövedelemadó tiz százalékának felel meg. A kormány itt is messzemenően figyelembe vette a parasztság szociális körülményeit. Ezért úgy intézkedett, hogy idegen mun kaerö után továbbra sem kell fizetni abban az esetben, ha a munkaadó beteg, rokkant s ezért kénytelen segítő erőt felfogadni. Az új rendelet megszünteti a tartalékíöldek bérlőinek eddigi húsz százalékos adó- kedvezményét, ugyanakkor azonban adózás szempontjából a tartaléktőidet továbbra is különálló gazdaságnak tekintjük és így nem érinti a nagyobb földtulajdon után járó progresszív adózás terhe. Az adót tehát a bérlő saját földje és a bérelt tartalékföld után külön-külön fizeti. Ezentúl az illetményföld után is kell adót fizetni, — akárcsak a termelőszövetkezeti tagok hasonló jellegű ház- áji gazdaságai után. Egy holdig terjedő szántóterület után 50—110 forintot fizetnek évente az illetményföld tulajdonosai, szőlőért és gyümölcsösért ennek az összegnek kétszeresét. Egy holdon felül aa egyénileg dolgozó parasztoknak megállapított adót fizetik. A rendelet a Pedagógusoknak kedvezményt jelent mert ezentúl ők is a háztáji gazdálkodásnak megfelelően adóznak. A rendelet ösztönzi a parasztságot a szőlő- és gyü- mölcste'epítésrc, állattartásra. A szőlő- és a gyű mölcsös után járó adót nem emelték, az állattartás pedig a földdel rendelkező!' számára továbbra is adómentes. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek adórendszerének alapelve változatlan, — sőt kedvezményt is kapnak a tsz-ek abban az esetben, ha növelik szerződéses termelésüket, több terméket adnak az országnak. A pénzben és természetben kifizetett munkaegységek után eddig általánosan tiz százalék adót kellett fizetniök. A természetbeli fizetés után az adókulcs továbbra is tiz százalék. — a pénzben kifizetett munka-, egység azonban ezentúl csak öt százalék adóval jár. Ezért a termelőszövetkezetnek érdeke, hogy minél több munkaegységet egyenlítsen ki pénzben és így felszabadult árut az ország lakosságának rendelkezésére bocsássa. Az ismertetett rendelkezésekből nyert adótöbblet sokszorosan visszatérül az egyéni gazdáknak. Az adótöbblet alig negyedrészét teszi ki például annak az összegnek, — amit a múlt évi beruházásokon kívül az idén a kormány a járási és a községi tanácsok rendelkezésére bocsát és amit az idén többletköltségként vizszabályozásra fordítunk Ezért bizonyára minden gazda megértéssel fogadja a kormány intézkedéseit, segíti azok végrehajtását, pontosan fizeti adóját — fejeződik be Polónyi Szűcs Lajosnak, a pénzügyminiszter első helyettesének nyilatkozata. I\yo!cnapi fizciriinck megfelelő iij eresé^rtszenedest fizettek ki a IVjom a.pari Yaiiaiat dolgozóinak A özolnok megyei üzemek liötuj a Nyumaa.piu'1 Vala latnai lóriént meg először a nagy esemany: valósággá vált az ígéret — kifizettek az 1957. ovi nyereségrésztse- uést. Egy kicsit váratlanul is jöt, a dolog. Persze nem azért, mintha az üzem vezetői elhallgatták volna, hogy mi készül. Mondták nagyon is gyakran, ahányszor csak a műhelyekben jártak és megkérdezték tőlük: — Mi lesz a nyereségrészesedéssel? Az effajta kérdéseket s a választ mindig egy kis hitetlen mosoly is kísérte. Az igazság az. hogy a nyomdász elvtársak egy részé — felülve a mendemondának — nem hitte, hogv lesz valami a soron- kívüli pénzből, míg csak meg nem látják a kn'iúr- terem asztalán felhalmozott duzzadó bor’’ ’ -bat. Tegnap délben végre ez a nap is elérkezett. A műhelyekből sorra feljöttek a kis kultúrterembe erre az örven♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * ♦ t i I % I | Méregdrágán termelünk t I % ÚTTÖRŐK FÓRUMA Egy óra alatt 4000 ládauánt A KISÚJSZÁLLÁSI láda- gyár fenntartó lakatosai maguk alakított gépek segítségével gyorsítják és könnyítik a munkát. Battyájiy-Pál a gép Iß! beállítása után figyeli a működését, s ha nincs semmi hiba, akkor a gép már egyedül végzi munkáját, Magyar párt- és kormányküldöttség utazott a Komán Népköztársaságba A Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a Román Népköztársaság kormánya meghívására csütörtökön reggel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, államminiszter vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott a Román Népköztársaságba. A delegáció tagjai: Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, államminiszter, Szamai István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Némety Károly, az MSZMP Központ. Bizottságának tagja, Sebes István külügyminiszierhelyet- tes és Keleti Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A párt- és kormányküldöttség kíséretében utazik Ion Popescu, a Román Nép- köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, A küldöttség búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Mün- nich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Diszku Béla, Fock Jenő, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Mik- lós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagja, az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács, az Elnöki Tanács számos tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Megjelent a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Lelkes tömeg fogadta Szolnokon a Romániába u azó pár?- es kormtnyk j döi.s'get detes eseményre. Invitálni se Kellett nagyon senkit —, mikor megtudtak. miről van szó. Mészáros Sándor elvtárs, a. vállalati igazgató — rövid bevezető után aztán tényleg a tárgyra tér: s szinte percek leforgása alatt jogos tulajdonosokhoz kerültek az előre kiszámolt pénzek. Egymás után vették át a nyolcnapi keresetnek megfelelő forintokat. — Vashegyi gépszedő 600, Locskai gépmester 600, Malgai könyvkötő 580, Pál- völgyi gépszedő 550 forinttal lett gazdagabb. A szakmunkások általában 500— 600 forint körül, a segédmunkások. betanított munkások 300—100 forint körül kaptak. — Összesen mintegy 28 000 forint került ez alkalommal szétosztásra. Tehát valóban úgy lett, — ahogy mondtak, — ahogy a Munkás-Paraszt Kormány rendeletbe hozta egy evvel ezelőtt. Az a nyereségrész, melyet tervszerű munkával, Tegnap a reggeli órákban 8 óra 50 perckor érkezett a Szolnoki pályaudvarra a Román Népköztársaságba utazó magyar párt- és kormányküldöttség különvonata. A pártbizottság és tanács vezetői, képviselői, a vállaltok, az üzemek dolgozói, valamin az iskolák tanulói bensőséges fogadtatásba részesítették az átutazó magyar kormány- küldöttséget. Már jóval a vonat érkezése előtt tarka embersokaság sietett az állomás felé. A pályaudvar környéke ünnepi hangulatot öltött magára.. Mindenfelé vörös- és nemzetiszínű zászlókat lengetett a csípős szét A megyei bizottság és a tanács dolgozói, az üzemek, az előirányzott akkumuláción télül élért a vállalat a dolgozóknak juttatták. S nyilvánvaló, hogy ez az összeg mindig a tulajdonosinak szokott maradni. Tehát a vállalat munkásai — eá alkalommal valóban érezhették, hogy kollektív tulajdonosai is a jó hasznothajtó gépeknek, berendezéseknek és az egész üzemnek. Persze — lehetett volna több is nyolcnapi fizetésnél az az összeg, amit most megkaptak a dolgozók. — Ehhez az keli — mondta az igazgató elv.társ — bogy takarékoskodjunk még jobban az anyaggal, energiával, megszűnjék a fevállalatolc munkásai virágcsokrokat nyújtottak át a küldöttség tagjainak. Aztán beszélgettek Kádár János elvtárssal, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárával, Kállai Gyula és Apró Antal elvtársakkal, valamint a küldöttség más tagjaival. Mindenki úgy érezte, hogy kevésnek bizonyult áz a néhány perc, ami rendelkezésre állt a vonat indulásáig. Meleg szavakkal búcsúzott el mindenki, a Romániába induló magyar párt- és kormányküldöttség tagjaitól. — Kádár elvtárs búcsúszavait fogadva, a nagyszámú lelkes tömeg egyöntetűen kívánt szerencsés utat a küldöttségnek. gyelmezetlenség, nemtörődömség. — Munkánk most van bőven, anyagunk is amennyi kell. Csak a dolgozókon múlik,, hogy jövőre mennyi lesz a pénz amit kioszthatunk. M a 1 g a i elvtárs javasolta, hegy induljon a nyereség- rész növeléséért április 4-e tiszteletére munka verseny. Ha valóban megindul a vetélkedés a gazdaságosságért — harcot indítanak a pazarlás ellen a géneket üzembiztosán. jól karba e tartják — nem kétséges, hogy jövőre • b?1ön a 13 havi fizetés — ta1án vadban egv egész ham keresetne!; megfelelő összegben. P. I I
