Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-01 / 27. szám
VILAC, »PCiLETAMAI EQVESnUBTBKt SZOLJI OK A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 27. szám. ÁRA: 51) FII I ÍR. 1958. február 1. szombat. Dogéi Imre földművelésügyi miniszter a mezőgazdaság ezévi lejfontisalib feladataira. Kétnapos országos értekezlet kezdődött a Földművel»sügyi \tmi*ziériwnban A megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetői, valamint az állami gazdaságok termelési igazgatóságának vezetői pénteken a Földművelésügyi Minisztérium kétnapos országos értekezletre ültek össze, hogy értékeljék a mezőgazdaság múlt évi eredményeit és megtárgyalják az ezévi feladatokat. Resztvettek az értekezleten a megyei pártbizottságok képviselői, valamint a mezőgazdasági tudományos és felsőoktatási intézmények vezetői és a minisztérium vezető munkatársai. Magyart András, a földművelésügyi miniszter első helyettesének megnyitója után Dögéi Imre földművelésügyi miniszter mondott, beszámolót Az elmúlt évi munkát értékelve megállapította: folyamatos fejlődést megindítani. A főfeladat az állattenyésztésben az 1958 évben ugyanaz, mint a növénytermesztésben: a terméshozamok növelésével és a termelési költségek csökkentésével többet és olcsóbban termelni. A kormány leguioubi határozata nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezetek állat- tenyésztésének fejlesztéséhez. UJD A miniszter a továbbiakban a termelőszövetkezetek kérdésével foglalkozott Hazánkban jelenleg — mondotta többek között — a szocializmus építésének, dolgozó népünk jelenlegi életszínvonala fenntartásának és további növelésének, valamint a munkás paraszt szövetség elmélyítésének, a proletárdik tatura megszilárdításának I döntő előfeltétele a mezógaz- eredményes munkát végez-1 daság szocialista ótszervezé* tünk hazánk és dolgozó né* J se. Az ellenforradalom leve- pünk javára, erőnkhöz rése óta tett párt és kormány ' intézkedések következtében mérten ml is hozzájárultunk a munkás-paraszt hatalom megszilárdításához és a termelés terén elért jelentős eredményekhez. Jelem ősek mulitévi növénytermesz lesi eredményeink, — Elérésüket elősegítette, hogy a termeléshez szükséges eszközök és anyagok — a gazdasági nehézségek ellenére — nagyobb mértékben voltak biztosítva, mint előző években. Bizonyos eredményeket értünk el a szőlő- és a gyümölcstermesztésben is. Itt meg kel szüntetni a szervezetlen telepítéseket és az eddiginél sokkal nagyobb tervszerűséget kel biztosítani. Kenyérgaoonaszükségletün- ket mielőbb hazai termésből akarjuk biztosítani. Ezt azonban nem a vetésterület növelésével, hanem a termésátlagok fokozásával kéll elérni. Az 1958. évben jelentősen emelni kell a növénytermesztés általános színvonalát Nagy gondot Kell turcütani tavasz toiyamán a hibrid kukorica vetőmag telnasznala- sara a taiajmunkák, a vetes, a novenyapolás es növényvédelem sokkal gondosabb elvégzésére. valamint a betakarítási vesztesegek csökkentesére. Hasonlóképpen jóvaj nagyobb gopdot kell fordítani a rendelkezésre álló gépek relhasználására. Áttérve az állatenyésztés kérdéseire hangsúlyozta a miniszter: döntő jelentőségű, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés megtelem osz- szehaugolasa népgazdasagi és üzemi szinten egyaránt megtörténjék. Az ellentorradalom itt is nagy károkat okozott, különösen a termelőszövetkezetek adatállományának széthurco- lásávaL A kormánynak az elmúlt évben kiadott több fontos rendelkezése növelte a tenyésztői kedvet. A tehén- állomány jobb minőségét és a jobb takarmányozást mutatja, hogy előzetes adatok szerint egy tehén átlagos tejtermelése 1957-ben 1.900 liter volt. ami kétszáz literrel több az előző évi átlagnál. Mindezt egybevetve megállapítható, hogy az ellenforradalom által okozott károk ellenére az elmúlt évben si- ícerült az állattenyésztésben értünk el eredményeket. Az ellenforradalom által szétszórt termelőszövetkezetek közül már mintegy 1150 újjáalakult. A termelőszövetkezetek többsége az.^lmúlt évben szervezetileg és gazdaságilag megszilárdult, sokat javult a munkafegyelem, s a termelőszövetkezetek termésátlaga lényegesen meghaladta az egyénileg gazdálkodó parasztokét. Az egy munkaegység értéke átlagosan elérik harminckilenc forintot a múlt évi harminchárom forinttal szemben. Az elért eredmények azonban nem homályosftiák el a termelőszövetkezetek fejlesztésével. a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban azt a negatív jelen* séget. hogv a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődése nem kielégítő. A kisparcellás gazdálkodás már elavult, a mezőgazdaság szocialista átszervezése objektív szükségesség, ami elől nem lehet hosszabb ideig kitérni. Áttérve a gépállomások múmiájára hangsúlyozta a miniszter, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, a teimeloszóvetliezetek megerősítésének és a mezogazdasag szocialista átszervezésének tontos feltétele a gépállomások rendszerének erősítése, munkájuk állandó javítása. A párt és a kormány világosan tisztázta, hogy a mezőgazdasági termelés gépesítésének fő tormája a gépállomások rendszere. A gépállomások önelszámoló vállalati gazdálkodási rendszere az eddigi tapasztalatok szerint biztató. Az állami gazdaságról szólva megállapította a miniszter, hogy ezek 1957-ben fennállásuk óta a legjobb eredményt érték eL 1957 évben a növénytermelési és állatenyesztési hozamok együttes értéke mintegy ötszáz-hatszáz millió forinttal lesz több, mint az előző évben volt. Foglakozott a miniszter a Kutatómunka és az oktatás Kedéseivel is. A me Agazda sági tudományok múve'őitő — mondotta — azt kérjük: hogy munkájukká! « termelés fokozását, a termelési költségek csökkentését, a mező- gazdaság szocialista átszervezését segítsék elő. A mezőgazdasági szakoktató területén dolgozó oktatókna’- pedig az a feladatuk, hogy a szocializmus ügyéhez, népi demokráciánkhoz hű szakembereket képezzenek ki. Ebben az évben — mom dotta befejezésül — a mezőgazdasági termelés összter mélésd értékét az 1957. évihez mérten 4,6 százalékkal kell növelni A növénytermesz biztosítani kell leg alább az 1957, évi színvona’ artását, az állattenyésztés bet^ pédig az elmúlt évivé’ szemben 11,4 százalék'« tér -résní/vekedíést kell elérni Nagy gondot kell fordítani a- állami gazdaságok korszerű fejlesztésére, a termelőszö '/vetkezetek gazdasági meg ^SSuésére, a term előszőve“ kezeti mozga’om számszer" fejlesztésére és a gépállomá «■ok munkájának megjavítá sáxa. Helges úton Jól tervezett a kungyalui Zöld Mező Isz fa 1957. évi zárszámadás idején a tsz 240 hald szántóján 51 tag gazdálkodott családjával Ma a 315 kai. hóik területű közös szántónak 87 gazdája van. Örömmel áilap'thatjuk meg, hogy az új tagak nem csiupán földnélküliekből, hanem dolgozó középparaszlofcből fa SKrtfitek ki. Az a tény, hogy a tsz-ben egy tagra 4.1 kh. terület jut a tsz 1958. évi, immár jóváhagyott tervében. — Vessük talán össze a tavalyi és az idei vetésterület arányát, Kenyérgabona 1957 106 kai. hcAd 1958 98 kát. heftfl Takarmánygabona 36 ® £S 54 % G> Dohány 8 • • 15 n « Cukorrépa 10 m m 12 so ft Kender 6 re m 8 .90 ffl Kukorica 54 re -í 88 W ft Lucerna 16 ® re 38 99 te Takarmányrépa 4 re vő 4 » tv állattenyésztéshez nélés sok-sok kacsával d* külözheietlen takarmánynövények vetésterülete igen jelentős mértékben megnövekedett. — Jórészt az új tagok felvétele tette szükségessé a dohány vetésterületének ilyen arányú emelését, — magyarázza Bodies István elvtárs, a tsz elnökhelyettese. — Ez a munkaigényes növény a téli hónapok során is biztosát munkát a tagság egy részének. Hasonló meggondolás alapján emeltük cukor- répaterületünket 20 százalékkal. Állattenyésztésünk fejlesztése szintén sok munkáskezet foglalkoztat. rehén-iörzsaüományunk tavaly ősszel 35 volt, 1958. végére 42 lesz, 6 .menet közben’* leadunk 29 hízott marhát. Kétszeresére nő az év folyamán a Zöld Mező Tsz sertésállománya. A tsz juhállománya 33 százalékkal gyarapodik év végére. — J elöntésen emelkedik ebben az évben a baromfiállományunk, — folytatja az elnökhelyettes. — Ma 16 libánk van, őszre 116 lesz: ö; kacsánkat íelszaporítjuk 85- re; hat pulykánkat pedig 86- ra. Beszélgetésünk során kiderül: még nagyobb arányú gyarapodással is számolhatna a tsz, ha az új jelentkezők között volna olyan, aki szí- szívese® él távol községétől távol a tsz-központtói. De nincs... A közös birtoknak van egy vízjarta része, mely Kiválóan alkalmas a baromfitenyésztésre. Az a hiba. hogy a gondozói lakásnak is ismertein épületet — pé'dáu! olvadáskor — körülöleli a víz. Ha ennek ellenére akadna jelentkező, a Zöld Mező Tsz őszre legalább 500 pulykedhetnék. Elmondja még Bodócs elv- társ, hogy a tagság türelmet' lenül várja az őszit. Bíznak abban, hogy a bérleti szerződések lejárta után földterülethez juthatnak az állami tartalékból. Akikor nem lesznek kénytelenek a föld nélkül jelentkezőket visszautasítani. A tagság igen bíztató ígéretet kapott állami támogatásra egy 100 férőhelyes új tehénistálló létesítéséhez. Az új építmény padlásán har- minc-vagonos magtár lesz; őrlemény-, takarmány- és tej- szálflltó berendezéssel Tejházat is kívánnak építeni, ahol a napi fejés eredményét feldolgozhatnák. A sovány tejet a malacoknak adják. — Reménykednek abban, hogy a TITASZ módot talál a villany bevezetésére. Százezer forintot szánt a tagság az új dohánjesomó- zó ház felépítésére; az utolsó fillérig saját erejéből. Ha ez elkészül: tovább növelik a dohány vetésterületét, így újabb munkalehetőséget teremtenek. A Zöld Mező Tsz-ben sokkal több műtrágyát használnak fel idén, mint tavaly. A Zöld Mező Tsz tagjai figyelembe vették a gazdálkodás fellendítése eredményeként jelentkező magasabb termésátlagokat. — Búzából holdanként egy, csöveskukoricából öt, cukorrépából pedig 20 mázsával többet irányoztak elő, mint az elmúlt esztendőben. — Szívvel és ésszel dolgozik tagságunk, — állapította meg joggal Bodócs István. Eredményekben gazdagon járja azt az utat, amelyet a párt, a kormány kijelölt számára: szocialista nagyüzemi saekával, 100 egyedes tyúk- < tógazdaság útját törzSáMmánoyal, 200 libával 1 —2»rvári-* Falatozás Nyitrai Lajos bácsinak, a kisújszállási Búzakalász Tsz tagjának jól esik ebéd után egy-két piros almát elfogyasztani. Amikor ebédelésre kerül a sor, előkerül a kistarisznya, s belőle a jó falatok. Fotó: csikóé, A lotto*orsolá-ok februári menetrendje A Sportfogadási és Lotto Igazgatóság elkészítette a Lot- tÓ6orso(lásak következő havi ütemtervét. Ennek alapján februárban négy húzást rendeznek, amelyből hármat vidéken tartanak. Február 7-én, Budapesten, a XVII. kerületi Űj Világ Filmsz’nházban sorsolják az esedékes heti nyerőszámokat. Ugyanakkor húzzák a januári tárgynyereményeket is. Február 14-én Székesfehérváron, febrtiár 21-én pedig Kiskunfélegyházán perdül meg a lottógömb. A hónap utolsó let tó-sorsolásét Szegeden, a Szabadság Filmszínház ban tartják. (MTI.) Téli gépjavítás állami gazdaságban, tangazda* Ságban, gépállomáson Valamennyi eke, tárcsa, borona üzemképes állapotban várja a fagy felengedését az Alattyánd Gépállomáson. — A traktorok generálj avítását 90 százalékig elvégezték; a cséplőgépekét pedig a januári terv szerint. — A gépállomás üzemgazdásza Gajdos Jenő erőgép. Juhász József cséplőgép-, Bakai István munkagép- és Kisbódí József iniverzáitrak- tor-javító brigádjának munkájával a legelégedettebb. A Csorbái Állami Gazdaságban tervszerűen halad az erőgépek javítása. Eddig hét G—35-öst, 3 Zetort, 8 traktorokét és egy műtrágyaszórógépet hoztak teljesen rendbe. Ütemesen folyik az országúti járművek, valamint a boronák javítása is. Nagy Kálmán szerelőt és Bachmer Albert esztergályost jó munkájáért munkatársaik, veaetőik megbecsülése övezi; Farkas Ferenc traktaristától azonban több lendületet és kevesebb „pihenést“ várnak... A Jászberényi Tangazdaság javítóműhelyében idejében elkezdődött a munka; a tervben mégis 15—20 százalékos lemaradás mutatkozik. Ennek az az oka, hogy a tangazdaság anyagellátása gyenge.— Főként golyós- és görgős- csapágyakból, gumikból van hiány. Egyesek úgy vélik, hogy jobb beemtássai az utóbbin lehetne segíteni Igen jó véleményt hallottunk Mol- ná Sándor szereid mimikájáról, ki a G—35-ösök javításánál szorgoUkocktk. Büki Mihály segédmunkás nem réték. Szolnak városlejleszlísi terülni • A szolnoki városi tanács VB elkészítette az idei fejlesztési tervének javas a tát Ennek alapján városfejlesztési alapból 860 ezer farin to fordítanak ipari, népműveié si, oktatási, kereskedelmi egészségügyi és mezögazdasá gi célokra. Az. elkészült tér vezetről Kapós Rezső elvtárs. a városi tanács VB-elnöke a következőket mondotta: — Az 1958. évi városfejlesztési tervet előzetesen ké szítettük el. Erőforrásaink még nem ismeretesek. Valószínű, hogy a kö-ségfej'esz- tési hozzájárulásból, a tanácsi vállalatok terven felüli nyereségéből, valamint az adóprémium dologi részéből tervezett 860 ezer forintos beruházást még növelni tudjuk. Tervezetünket a köze’- jövőben tanácsülés elé terjesszük és az- ott hozott ha tározatok alapján módosít juk. Terveink szerint 400 ezer forintot ipari és műszaki célokra fordítunk. Ezen belül 190 ezer forinttal uj utakat építünk, többek között a Keskeny János, az Abonyi-, Kert és Hunyadi utcában. 110 ezer forinttal fejlesztjük a, vízvezeték hálózatot Előreláthatólag a vízellátási problémákat is nagyobb területen tudjuk megoldani, miután a lakosság több helyen jelentős összegű társadalmi munkát ajánlott fel. Széppé tesszük városunk környezetét is. Javaslatunk szerint csak fásításra 50 ezer forintot költünk a községfejlesztési alapból. Csaknem 200 ezer forintot irányoztunk a népművelési feladatok megoldására. Korszerűsítjük, parkosítjuk a város szabadtéri színpadát. A követelményeknek megfelelően felszerelik a Vidámkertet. Jelentős összeget fordítunk oktatási, kereskedelmi és egészségügyi célokra. Befejezzük a Csallóköz-ol- cai óvoda építését, rendezzük a Gábor Áron teret. A bölcsődéket és a szociális otthonokat korszerű felszerelésekkel egészítjük kL A terv megva ósításáhoi Kérjük a lakosságot, hogy községfej leszt ési ho zá árulásaikat pontosan fizessék, ezzel is elősegítik a város gyorsabb fejlődését — fejezte be tájékoztatását Jíapáa Rezső elvtára. «
