Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-17 / 14. szám

termelőszövetkezetek hassz&lepratű hitelt kaphatnak fásításra Határozat Szolnok megye fásításáról A Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága fontos határozatot hozott a fásítási munkáról, amely a jövőben nagyban segíti az Állami Er­dőgazdaság fásítási törekvé­seit. Ezért az alábbiakban röviden ismertetem a hatá­rozat fontosabb részeit, az ezekkel kapcsolatos tenniva­lókat. A határozat elsősorban a fásítás múltját és jelenleg! állapotát ismerteti megyénk­ben, mely szerint 1938-ban Szolnok megye fásírott ága 0.7 százalék volt fáz országos atlag 12.5 százalék), mely 0.6 százalékra csökkent a máso­dik világháború pusztításai következtében. A felszabadulás után az erdők és fásítások területe fokozatosan gyarapodott, je­lenleg megközelítőleg 2 szá­zalékos arányt értünk el. (Az országos átlag ma 13.6 száza­lék.) Ez is mutatja, hogy fokozni kell a fásítás ütemét, a VB évenként 5 ezer kát. holddal kívánja növelni a fásított te­rületek nagyságát. Megvaló­sítása elsősorban az Állami Erdőgazdaság feladata lesz. A határozat utasítja a já­rási és községi tanácsokat, hogy a tél folyamán VB ülé­seken mindenütt tárgyalják meg a fásítás helyi kérdéseit, alakítsanak fásítási albizott­ságokat. Ezek mérjék fel a fásítás lehetőségeit és a vég­rehajtás érdekében lépjenek érintkezésbe . az erdészeti szakemberekkel. Különösen a termelőszövetkezetek fásítá­sát kell fokozni, mert ez az utóbbi időben igen lecsök­kent. Pedig ma is kaphatnak hosszúle­járatú hitelt fásításra, — melynek 70 százalékát el­engedi a, bank akkor, ha a fásítás 5 év alatt sikeresen záródott. Kiemeli a határozat a tár­sadalmi szervezetek (KISZ. Hazafias Népfront) aktív közreműködésének szüksé­gességét, különösen az isko­lákban, a nevelőkön keresz­tül kell megkedvelteim a fát, biztosítani a fásítások védel­mét. A szabálysértési elő­adóiknak ezentúl sokkal szigorúbban kell büntetni a fásítást károsí­tó elemeket, nagyobb érté­kű károk esetén viszont a bíróságoknak kell példa­mutató és elrettentő ítéle­tet hozniok a fatolvajok el­len. A határozat hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a megyében lévő folyók (Tisza. Körös, Zagyva, Tárná, Be­rettyó) árterületein, vízleve­zető és öntözőcsatornák men­tén kell jobban kihasználni az adottságokat, különösen gyorsannóvő nemesnyárfák telepítésével. Az erdőgazda­ság a hároméves erdőfejlesz­tés! tervének összeállításánál ezeket a szempontokat már figyelembe is vette. A fentebb röviden ismer- - tetett igen fontos határozat végrehajtása a megye terü­letén általában megkezdő­dött. Már működnek a fásí­tási albizottságok Karcagon, Mezőtúron, a Jászság és a Km*ság egyéb városaiban, — falvaiban. Hiányosságnak tartjuk azt, hogy ezekbe a bizottságokba nem mindenütt hívják meg az erdészeti szak­embereket, pedig sokat tud­nának segítem munkájuk­ban. A Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság is a határozat esteimében állította össze 1958. évi fásítási tervét, mely szerint 3 millió forint beruházási hitelt fordít a tavaszi tele­pítésekre és nyári ápolá­sokra. ezenfelül 1 millió fo­rintos külön hitelből csa­tornafásítá'-okat kíván vég­rehajtani elsősorban gyors- növésű nyárfák telepítésé­vel. Az elmúlt héten megyei szin­Szerkesztői üzenet December 20-án Szolnok- P usztápalotásról négy szüli aláírással levelet kaptunk Üzenjük a levélíróknak, bőgj az általuk felvetett panasz az illetékes szervek ismerik az ügy kivizsgálása folya mathan vám ten tartottunk fásítási anké- tot, melyen resztvettek az Országos Erdészeti Főigazga­tó ág és különböző miniszté­riumok képviselői, akikkel közösen megtárgyaltuk a fá­sítás eredményesebbé tctelé­"lii-l w-iirv ---­ne k kérdéseit. Ezekután a gyakorlati végrehajtás nehéz munkája következik. Ehhez kérjük a megye összes szer­veinek, dolgozóinak segítsé­gét. Tóth Károly erüőmémök A termelőszövetkezeti tagok nyugdijáról U „Te és annyi más bajtársad.. jp Közel 13 év múlt el azóta, hogy befejeződött a máso­dik nagy világégés, véget ért az öldöklő küzdelem, ember és ember, technika és technika között. Az 1914-es évtől napjainkig, két háború szedte áldozatait, két háború tette tönkre azt, amit az ember alkotott, remekelt, két alkalom­mal tizedelt a halál Európában, két alkalommal fakasz­tott a kegyetlen fuvalat keserű könnyeket anyák szemébe, ontott piros vért a termőföldekre. Két háború, két iszonyú lapja a történelemnek, két olyan időszak, amely ellen tiltakoznak népek milliói. S mégis, a csúf. rőt láng helyen­ként fevillan, elnyomók fojtják a szót a szabadságét* az emberségért, a jobbért harcolókba. Az imperializmus fa­lánksága soha sem ismert és nem Ls fog is**erni határt, önzőbb a legönzőbbnél, kegyetlenebb a legkegyetlenebbnél. Mindez eszünkbe jut, ha megnézzük a filmet. A ..Te ős annyi más bajtársad...” emlékeztető azokra a borzal­makra, amelyek előfordultak még nem is olyan régen s felsorolja azokat a tényeket, amelyek okozták. A kezdet kezdetét örökítik meg a film kockái, amelyeket régi, el­felejtett híradó- és dokumentfUmekből frissítettek fel. Sőt, sok olyan kocka is belekerült, amelyet nem láthatott eddig senki más. csali a Gestapo főnökei és az ő főnökeik, mind sok borzalomról, aljasságról, szennyről tanúskodnak. A film beszél arról, miként kezdődött az első és má­sodik világháború, beszél arról, hogy érlelődött Kruppék sokmilliója milliárdokká. Még az első viágháborúban kez­dődött, a Krupp-család akkor kezdte meg manipulációit, s folytatta a két világháború közt. építette a bányákat, gyárakat, hogy Hitlert szolgálja, s az viszont, milliók ká­rára. ötven év történelme elevenedne meg előttünk, hite­les, mozgó képekben, letagadhatatlan bizonyítékokkal. Nagyszerű film a „Te és annyi más baj társad..mű­vészi eszközökkel elkészített alkotás. Emlékezetfriseítő, mindannyiónk számára. Emlékeztet a borzalmakra, ame­lyek annyi keservet szerezték számunkra. Négy napon keresztül, amíg játsszák, sokaknak meg kell nézni. A TTIT Kossuth tér 4. szám alatti mozijában január 21-től 24-ig, naponta 17 és 19 órától kerül vetí­tésre, s ha szükséges, a megyei ismeretterjesztő szerveze* szaporítja az előadások számát. (hz) A NÉPLAP január 15-i és 16-1 számában már ismerte­tett rendelet befejező ré zét az alábbiakban közöljük: A -mezőgazdasági termelő­szövetkezeti' tagok nyugdíjá­ról szóló rendelet következő részében meghatározza, hogy melyik az az időszak, ame- lj’et a nyugdíjév számításá­nál figyelembe kell venni Eszerint nyugdíjévnek szá­mít minden olyan naptári év, amelyben a tsz-tag a Minisz­tertanács által meghatározott számú munkaegységet telje­sítette. Az eiTevon atkozó mi­nisztertanácsi rend let majd későbbi időpontban jelenik meg. .A rendelet a továbbiakban foglalkozik a nyugdíjellátá­sok összegével. Eszerint a tsz-tagok országosan számí­tott havi átlagjövedeleme alapján kell megállapítani a nyugellátások összegét. Az irányadó havi áilagjövedelem összegét a Minisztertanács későbbi re-delettel állapítja meg. Az öregségi- <’s rokkant­sági nyugdíj az irányadó ha­vi átlagjövedelem 35 százalé­ka. Ehhez minden nyugdíjév után a nyugdíj egy százalé­kénak megtelő kiegészítés jár, A kiegészítés szempont­jából az 1957. január hó 1 után tsz-tagként szerzett nyű g díj iveket kell figyelem­be venni. Az a rokkantsági nyugdí­jas. aki munkaképességét teljesen elve -/.tette és mások gondozására szorul, rokkant­sági nyugdíjához az irányadó havi átlagjövedelem 15 szá­zalékával egyenlő összegű gondozási pótlékot kap. A gondozási pótlék az öregségi korhatár eléréséig jár. AZ ÖZVEGYI NYUGDÍJ a meghalt férj részére öreg­ség címén járó nyugdíj 50 százaléka. Hq több lenne a jogosult személy, az özvegyi nyugdíjat egyenlő arányban kell megosztani. Az árvaellátás gyermeken­ként az özvegyi nyugdíj fele. Szülődén árva az özvegyi nyugdíjjal egyenlő összegű ellátá't kap. Azt a gyerme­ket, akinek életben lévő szü­lője rokkant, vagy akiről az életben lévő szülő nem gon­doskodik. az ellátás szem­pontjából szülőtlen árvárták kell tekinteni. Ha az árga több jogcímen is jogosult já­randóságra, a nagyobb össze­gű ellátást kell számára meg­állapítani. A szülői nyugdíj összege az özvegyi nyugdíjjal egyen­lő. Több jogosult szülő,, ille­tőleg nagyszülő között a szü-, lői nyugdíjat egyenlő arány­ban kell megosztani. A hoz­zátartozókat együttesen meg­illető ellátások ös zege á meghalt férj részére járó öregségi nyugdíjnak legfel­jebb 125 százaléka lehet. Ha az ellátások együttes összegé több lenne, azokat arányosan csökkenteni kell. Az öregségi vagy a rok­kantsági nyugdíjban részesü­lő tsz-'.agot gyermekei után, a t-z-tagokra érvényes, sza­bályok szerinti feltételekkel és mértékben családi pótlék Illeti meg. A rendelet a továbbiakban arról intézkedik, hogy milyen esetekben folyósítják, vagy szüneteltetik a nyugdíjakat, illetve a különböző ellátáso­kat. A törvényerejű rehde- 1 't alapján megállapított el­látást a tsz-tag részére csak abban az esetben lehel folyó­sítani, ha az a szövetkezet közös munkájában rendsze­resen nem vesz részt.. Az öregségi és rokkantsági nyug­díjat nem lehet folyósítani" arra a naptári hónapra, — amelyben a nyugdíjas mun­kaviszonyban .áll, vagy kere­ső foglalkozást folytat. ■— A a tiszafüredi ku! ürotihonban k yyf>yywyyf>TT?fTTTmT pytt * ♦ ; Jó műsor politika \ Kevés helyisétr I * J A megye székhelyétől leg- J ** távolabb eső község, ♦ járási székhely, Tiszafüred. % Lélekszáma mintegy 13.000-re I tehető. Eat csak azért je- f győztük meg, mert jefentő- Jsége van. Nem sok olyan ♦ helység van megyénkben. ! ahoi ennyi ember lakik, vi­szont túlnyomó többségben, kulturális lehetőségeik sok­kal jobbak. — Elsősorban a l kulltúrházak milyenségére, I nagyságára utalunk, első. feü- i tétele a fiatalok összefogásé­inak, nevelésének. I Nem lehet azt mondani, .hogy a tiszafüredi kultúrház nem felel meg teljes mérték­ében a követelményeknek. — »Majdnem a község központ­id jában van, közel a könyv- * tárhoz, könnyan megközelft- hető helyen. Dolgozik is a f kultúrház, szakcsoportokat ’működtet, amelyek, bár szá­ll műk igen kevés, jó eredmé- ; nyéket tudnak felmutatni. 1— Viszont egy kultúrotthon ; munkája nem merülhet ki | abban, hogy szakcsoporto- Jkiat, öntevékeny művészeti ? köröket tart fenn, hanem > gondot kell fordítania a köz- ♦ ség lakóinak mindennapos. ♦ esténkénti szórakoztatására, » foglalkoztatására. * Ez hiányzik Tiszafüreden, ja kultúrotthon vezetőinek hi­mbáján kívül. Sokszor szeret­itek volna már kultúrhalyisé- $ get létrehozni, de helyszűke i miatt ennek megvalósítására • nem kerülhetett sor. A több »mint 300 főt befogadó szín- | háztermen kívül találhatunk ♦itt még két öltözőt, egy zárt ♦ folyosórészt és az irodát. — I Egyedül a zárt folyosórész ijöhetne számításba a klub- Ite^em megvalósításánál, de • az a téli időszakban nem fűt- Xhiető, mert nagy ablakai és * vékony falai miatt, nagy jszénmenmyiséget emészthetne ♦fel. S még ekkor sem lenne {Olyan meleg, hogy a megfá- • zás veszélyét ne rejtené ma- igában, J Tehát nincs klubterem, t ahol sakkozni, dominózni, t biliárd ózni, beszélgetni lehet­őre, nincs egy olyan terem, , í ahol a fiatalok, mindkét nembeliek, esténként meg­hitten elbeszélgetnének, szó­rakoznának. S ha már itt . tartunk, meg kell említeni ! hogy tervbe volt véve egy • új kultúrotthon építése, de ■ az idők folyamán ez a terv i elfeküdt valahol. Pedig ma- . gfynák a tervezetnek az elké­■ szítése is sok pénzbe került. , Szükség lenne az új ikultúr­• otthonra, mert a színházte­rem sem felel meg a köve­. telmónyeknek. A terem la­pos, a színpad viszonylag alacsonyan fekszik. Igv a lá­tási lehetőség a hatodik sor- i tói már nagyon rossz, s ha : előadás van, az elsq hat sor ■ betelte után, a rossz látási ■ viszonyok miatt, érthetően, ■ sokan távol maradnak. Te­• hát, a lapos terem erősen • befolyásolja a kultúrotthon i előadásainak látogatottságát is. Most talán felvetődik a kérdés, hogy miért nem se- . gít a kultúrotthon saját ere- i jéből ezen a bajon? A kul- ; túrotthon vezetője mindent megtesz azért, hogy ne le­gyen hiba. A színháztermet, annak padlózatát megemelni nem lehet, hiszen szombat- vasámapankénf táncmulat­ság van. Mozgatható dobo­gókra lenne szükség, ame­lyeket ilyen alkalmakkor el lehetne távolítani. Már van is egy kievés, de még min­dig nem elég. Ügy kell ösz- szegyűjtögetni a szükséges deszka-darabokat, de ez sok időt vesz igénybe. El kelne a hivatalos szervek segítsége, s ha nem is máról holnapra, de rövid időn belül a szín­házterem olyan lenne, hogy a jó látási viszonyok miatt sokan ostromolnák a jegy- 1 pénztárakat. No, persze, csaik akkor, ha az előadás is nívóé, tartalmas, színvonalas. C mégegyet a teram-prob- ! *“* lémával kapcsolatban: sok szó esett már a kulitúr- otthonok tisztaságáról. — Ez nemcsak az intézmény veze­tőitől függ, hanem a látoga- , töktől is. A tiszafüredi fia- , talok amikor táncmulatság ■ van. nem kímélik a nemré- , gén frissen festett falakat, t nekidőlve, különösen a zári - folyosó részenj egy-egg fröccs, vagy szörp fogyasz­tás® közben, felrakják lábai­kat, pisztkitják a falat. A kul- túrotthont legalább úgy meg kell becsülni, mint otthonu- ikttt, hiszen sok kellemes per­cet töltenek el ott. A kultúrház látogatottsága az előbbiekben említett okok­tól függetlenül, jónak mond- hetó. A természettudományi előadássorozatoknak mérsé­kelt számú látogatója van. pedig azok érdekesek, szín­vonalasak. Egy kis statisz­tika: 41 előadás volt az el­múlt negyedévben, a látoga­tók száma összesen: 1300. — Az előadásokon belül szere­peltek egészségügyi, termé­szettudományi, mezőgazda- sági, sport természetű témák és voltak irodalmi estek is. Véleményünk szerint jó len­ne, ha az előadásszervezők mérlegelnék, milyek témák tartottak a legjobban számot az érdeklődésre, és azokat szorgalmaznák. Természete­sen nem arról van szó, hogy most már a jövőben kizáró­lag sport, vagy irodalmi té­mák jöhetnek csaik számítás­ba, de ezek sűrítése és okos összekapcsolása más témák­kal. jelentős lenne a látoga­tottság és ismeretterjesztés szempontjából. Jelenleg két szakkör, gaz­daasszony és tánckör műkö­dük aktívan, valamint a szín­játszó csoport. A gazdaasz- srmny szakkörben nagyon sok hasznos, a háztartásban szükséges dolgokat tanulónk meg a lányok, fiatal asszo­nyok. (Szabás-varrás, kötés, horgolás, stb.) Egyet hiányo­lunk csak: a főzést. Egyrészt azért, mert a tiszafüredi földművesszövetí-.ezet vendég­lőjében nem valami jól főz­nek (saját tapasztalat) más­részt, sok lányra és fiatal­asszonyra ráférne, ha értene valamit e fontos, „tápláló” tudományhoz (ugyancsak sa­ját tapasztalat). A főzés-ta­nulásnak is egy akadálya van: nincsen olyan helyiség, ahol gyakorolni lesetne. A tánckörnek 22 tagja van, ebből tizenhárom lány. Jó lenne, ha a tisza- .füisdi lilik aktivizálnák ma­gúikat, hogy arányos lenne a létszám. A tánccsopori, Gróf Ottóné vezetésével már a ta­vasai kulturális seregszem­lére készül. Egy problémá­juk van: nem rendelkeznek megfelelő ruhákkal. Pedig a tavaszi seregszemlén az is sókat jedem majd, hogy mi­lyen lesz a „kiállítás”. Mi is örülnénk, ha kapnának va­lami segítséget, meri szorgal­masan készülnek, tanulnak, s az első helyet szeretnék megszerezni. Koreográfiájuk népi gyűjtésből ered, a terü­let hagyományait, népi mo­tívumait dolgozzák fel, sa­ját erőből. Már ezért is meg­érdemelnék, ha kapnának egy kis ruhasegftséget. Volt még egy szakkör, a rádiótechnikus. — Tavaly az Önkéntes honvédelmi Szö­vetség vezetésével működtek, sok taggal. A nyári pihenő alatt a tagok szétszéledtek és azóta nem tudják őket ösiz- szeszedül, a szakkört újbóli megalakítani. Az a vélemé­nyünk, hogy továbbra is csak szorgalmazzák a kultúr- ház vezetői a létrehozást, sok az érdeklődő fiatal, munká­júkat mindén bizonnyal si­ker koronázza. Az összes eddig említettek közül a legerősebb a szín-, já’tsizó csoport. Az elmúlt év­ben közel 60 műsort adtaik elő, amelyben színdarabok,, tarka műsorok, operettek, stb, szerepelték. Ha visszamenő:- leg is megnézzük a naplót, kiderül, hogy mennyire arányban állnak a könnyű, zenés előadások, a prózai művekkel. Nagyon egészsé­ges nézet az, hogy operettet, zenés darabot csak akkor rendeznek, ha megfelelő erő M rendelkezésükre. Ellenke­ző esetben nem erőltetik, ha­nem inkább olyan műsort adnak, amelyet meg tudnak oldani. Ennek köszönhető, hogy a prózai előadások lá­togatottsága megközelíti a ze­nés darabokét, némelykor alig van különbség a látoga­tottsági szám között) nyugellátás folyósítását szü­neteletetni kell arra az időre, amíg a nyugdíjas szabadság­ve ztés-büntelesét tölti, vagy közbiztonsági őrizetben van. ha őz az idő egy hónapnál hosszabb, ugyancsak szüne­tel a nyugellátás a három hónapot meghaladó külföldi .táriózkodás idején Szünetel az árvaellátás folyósítása, — ámíg az árva ingyenes állami ellátásban ré-zesül. nem JOGOSULT nyugdíj­ellátásra az a személy, aki a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet közös gazdálkodásá­ba bevitt földingatlant, vagy annak egy rí szét a szövetke­zet .birtokából, használatából : a tulajdoni, vagy haszonélve­zeti jng érvényesítésével el­vonja. 1 A rokkantsági nyugdíjban részesülő tsz-tagrak öregség: nyugdíj nem jár. Nem lehet rokkantsági nyugdíjat megál­lapítani, annak a szövetkezeti tagnak, aki az öregségi kor­határt elérte és így öregségi nvugdíjbsn fog részesülni. — Továbbá annak, áld rokkant­ságát szándékosan maga idéz­te elő. Nem jogosult nyugdíj- ellátásra az a hozzátariozó, aki a tsz-tag, vagy tsz^nyug- díjas halálát szándékosan idézte elő. Az az özvegy, aki szövet­kezeti tag-ága alapján öreg­ségi, vagy rokkantsági nyug­díjra. meghalt férje tsz-tag- sága alapján pedig özvegyi nyugdíjra jogosult, teljes ösz- szegű öregségi, vagy rok­kantsági nyugdíjat cs félösz- . szögű özvegyi nyugdíjat kap­hat. A két nyugdíj, együttes összege 500 forintnál nem le­het magasabb. a nyugdíjul látások fedezetéről szóló rendelel- szakasz kimondja, hegy a tsz-ek nyugdíjárulékot fizet­nek, amelyet az évi részese­désből kell levonni. >*♦♦•♦♦ *********** *« ♦♦♦♦• A z egyes ‘ előadáscikat a ** go-dós előkészítés jel­lemzi. Már hónapokkal á be­mutató előtt elkezdik a fel­készülést és a premier rend­szerint jól sikerül. Vezetőjük. Szigeti Iván, egyike az ön­zetlen, csak művészetért dol­gozó kultúrmunk ásóknak. — Egy alkalommal Kovács Pál, a kultúrotthon vezetője sok- hónapi munkája után meg­kérdezte tőle: — Iván bátyám, mondd, mivel tartozom? A válasz: — Vegyél két ecsetet, mert nem tudom a díszleteket fes­teni. Szigeti Iván azon felül, hogy a darabokat rendezi, a díszletek festésével is fog­lalkozik Ennyi szerénység valóban csak olyan ember­ben telhet, aki nagyon sze­reti a kultúrmunikát. A színjátszó csoport ez év­ben ismét komoly feladatok megoldására készül. A Nyolc hold föld című színművet szeretnék betanulni, de saj­nos, eddig még nem sikerült megszerezni a szövekönyvet. Késő.b Csiky Nagymama cí­mű műve kerül sorra, majd a Zeng az erdő. Az utóbbi valószínűleg csaik ősszel ke­rül bemutatásra. A kultúrotthon terveiben szerepel ez évben a fotó szak­kör létrehozása. Sok az ér­deklődő, mintegy 60 fő, hiba csak az, hogy nem találtak még megfelelő helyiséget. S befejezésül, meg szeret­nénk emlékezni azokról a fcultúrmunkásokról, akik már hosszú évek óta sókat tettek a közönség szórakoztatása érdekében. Szabó Mária, Rácz Balázs mintegy. 15 éve, Sza­bó Gyula közel 20 éve szor­galmas munkása a kultúr- háznak. Megdicsérjük őket, de úgy véljük, sokkjai többet jelentene, ha az illetékes kulturális szervak is meg­emlékeznének róluk, érdem szerint egy-egy oklevéllel, vagy valami mással) A tiszafüredi kultúrház, ‘ * tehetségéhez mérten dolgozik azért, hogy minél többet adjon a község dolgo­zóinak művészeti és kulturá­lis vonalon. De amint a ta­pasztalatok mutalják, még többet is tehetnek, csak megfelelő segítségét, támoga­tást- .kell nyújtani számukras Himer Holtán,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents