Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-11 / 9. szám

1 < és jobbat a tavalyinál Tissa Cipőgyár két problémája — Szolnokon a Csokonai utca 27 számú ház.; — Érdekessége, hogy újfajta építőanyagból, salakbetonból készítette el a Városi Tanács VB műszaki ősz álya által adott terv alap­ján, Vass József é családja. A család felnőtt tagjai, hozzá tartozói és Vas József munkatársai, a FŰSZERT vezetősége és dolgozói szabad idejükben maguk „gyártották" a salak­beton építőelemeket, s pár hónap alatt, m g a tél beállta előtt felépült a kétszobás ház. Ez év őszére már beköltöznek az új lakásba. /^/lr %yjf l/S*. V J’&5€'í& Többet Nem megoldhatatlan, de nehéz kérdések azok, ame­lyek jelenleg foglalkoztatják a vállalat vezetőségét. Az egyiket is, másikat is kis se­gítséggel meg lehet és meg is oldja az üzem. A múlt évben a gyár 31 százalékos termelési növelés­sel birkózott meg, s ezt még most sem tudta teljesen meg­emészteni. A nagy terv mint­egy 1000 új dolgozó felvételét tette szükségessé. Nagyrészük már ezidáig szépen elsajátí­totta a körön való munkát, de mindannyian még nem ér­ték el azt a szintet, amit kö­vetel az egészséges, gördülé­keny termelés. Már most ilyen előfeltéte­lekkel az első negyedévben egy új műszak indul. — hogy növelni lehessen cipőkből — a szükségletnek megfelelően az országos árualapot. Az új futószalag naponta 800 pár cipőt készít. Emellett az ország más ci­pőüzemeit Is ellátja a gyár núkroporozus és formatal- pakkal. E kooperáció is 10 százalékos termelési emelést követel már az első negyed­évben. Persze a továbbiak­ban is emelkedés várható. A megnőtt feladatot két­ségtelenül teljesíti az üzem. Épp az elmúlt évi munka bi­zonyítja ezit. Az 1957. év elejéről maradt termelési kiesés és a tűzeset igen komoly gazdasági ne­hézséget okozott a gyárnak. Ügy tűnt. nem is lesz nyere­ségrészesedés. Más választás nem volt, mint megtalálni an­nak módját, hogyan lehet emelni a termelékenységet úgy, hogy az önköltség is csökkenjen. A körök a napi kiszabást rendszeresen teljesítették, sőt többet is bírtak volna, ha nem köti a vállalatot az át­lagbér. A felettes szerv azu­tán módot adott az üzem ve­zetőségének mégis, hogy a növekvő termelés arányában degresszívem növelje az át­lagbért. E lehetőség eredménye: 125 ezer pár cipő terven felül, ami 11 miliő forint többlet bevételt adott a gyárnak, s az államnak további több, mint 3 millió forintot akku­mulált. A dolgozók kétszeresen érez­ték előnyét. Először a bérek­hez, s másodszor a nyereség- részesedésekhez is bőven hozzájárult a nagyobb mun­katempó Az év utolsó negyede az üzem történetében rekord termelésnek számított. S ezt kell a gyárnak 1958-ban több-' szőr is megismételni, hogy megoldja feladatát Menni is fog, hiszen a munkakedvben nincs hiány. A dolgozók hozzászoktak a tervszerű munkához és sze­retnének így dolgozni. Ér­dekli őket, mit fognak az év folyamán termelni, ■ munká­juk után milyen részesedésre számíthatnak év végére. Az egyik probléma épp ez, mert még a mai napig sincs meg az üzem éves terve. A dol­gozók előtt kezd érthetet­len lenni, hogy tervgazdál­kodás van s mégis terv nélkül kezdik az évet. Az illetékes szervnek már tudni kellene, hogy a terv­évet a tervnek kell megelőz­ni. Annál is inkább követel­hető. mert hazánkban idesto­va jó pár éve tervgazdálko­dás folyik. A jövő heti termelési érte­kezlet csak az ideiglenes első negyedévi tervet tudja meg­tárgyalni, s ha ez hibás, majd szorítanak a következő ne­gyedévekben. Terv nélkül a vállalat sem tudja kiadni a feladatterve­ket, pedig a dolgozók joggal követelik azt. Az évi beruházások továb­bi fejlődét Ígérnek, s az el­készülő bőrei pő üzem ts meg­kezdi működését az év vége felé. A másik fő probléma az emberről való gondoskodás. Különböző egészségvédel­mi és szociális rendeletek le­Tanácskozás, vita a város kuítúréletérőí Január első hetében a Mű­velődési Állandó Bizottság összehívta a vállalatok veze tőit, kultúrfelelösöket, az ak­tívan tevékenykedő kultúr- munkásokat. hogy megvitas­suk és még aktivábbá tegyük a város kultúréletét. A vita­indító előadást Lázár Barna elvtárs tartotta, aki vázolta, hogy milyen sok még a tenni­való kulturális téren. Bár mű­ködnek különböző tanfolya­mok. szakkörök, s a városi könyvtárnak 8 ezer kötete van, a képzőművészet terén is szép eredményeket tudunk felmutatni, mégis van hiba. hiányosság. Kevés a könyv, az üzemekben nem működnek a kultúrcsoportok. nincs a vá­rosban kórus, s a kultúrház színjátszóinak munkájából is hiányzik a rendszer, a terv- szerűség. A földművesszövet­kezetben működik egy tánc csoport, de ezt is szélesebfc alapokra kell helyezni. Az igen értékes, tényekkel alátámasztott előadást élénk vita követte. Elmondották a felszólalók, hogy a tanyavi­lágban lakók kérik: rájuk is gondoljanak. Űk is szeretné­nek előadásokat hallgatni. — tilmet nézni. Javaslat hang­zott el. hogy május 1-én ren­dezzünk kulturális seregszem­lét. Adjunk több pénzt a könyvtárnak és valósítsuk meg a régebbi elgondolást, hogy a város különböző terü­letein kisebb könyvtárakat hozunk létre. Hasznos lenne, egy úgynevezett módszertani bizottságot életrehívni. amelv kidolgozná és szorgalmazná a kulturális élet átfogó ter­veinek megvalósítását. A hoz­zászólásokban szinte refrén­szögezik teljes szigorral, hogy egy üzemben foglalkoztatott dolgozóra hány légköbméter üzemtémek. mosdónak, für­dőnek. öltözőnek, WC-nek kell esni. Ezt az előírást még akkor sem éri el a vállalat, ha az évi beruházáson belül elkészülnek az üzem bővíté­sével. Az üzemnek nemcsak ad­dig kell az ember, ameddig a munkapadnál dolgozik, ha­nem azon túlmenően is. De nézzük, mit tud nyújta­ni a vállalat a közel 3100 dol­gozójának, kiknek jelentős része a gyártelepen lakik. — Nem sokat. Pedig az üzem dolgozóinak legnagyobb ré­sze fiatal és a munkaidőn túl. elengedhetetlen követel­mény volna a kulturális fej­lődés . biztosítása mellett a szórakozási lehetőségek meg­adása. Ez Martfűn — a je­lenlegi viszonyok között — 'tehetetlen. Az egyedüli nyil­vános szórakozó holy egy 20 főt befogadó italmérés. Ilyen nagy gyárte'epen szükséges volna egy jól fel­ként tért vissza, hogy anya­giakkal küzdünk, több pénz kellene. Ezzel kapcsolatban elhangzott az is. hogy nem szabad lebecsülni az isme­retterjesztő előadásokat, an­nál is inkább, mert ezek meg­rendezéséhez sok anvagi nem szükséges, s a dolgozókat így is lehet nevelni. Az igen értékes és aktív tanácskozáson távolabbi terv­ként bontakozott ki egy népi együtes képe. Hiszen az ott megbeszélt és megvalósítás előtt álió tervek — a kórus­szervezés. üzemi kultúrcso­portok életrehívása, s ennek keretében tehetségkutatás, a zenekarszervezés, stb. — fel­tétlenül oda fog vezetni. tihaayott f»epek Törökszentmiklóson a Kos- suth-tér templom felöli sar­kán korábban igen csúnyán éktelenkedett a háborús nyom. Ezt igyekeztek eltün­tetni. a romos részt fallal kerítették el. Kivülről így már tűrhető, de ha az ember benéz az udvarra, szomorú kép fogadja. A kerítés mel­lett 30 répakiomelő hever a szabad ég alatt. Már régen ott lehetnek, mert bár tél van, látszik, hogy közöttük ki volt nőve a gyom. Ott eszi a rozs­da a gépeket. Eddig úgy tud­tuk: a gépek azért vannak, hogy segítsenek a munkában. Ezek viszont csak az idő, vas­fogának adnak munkát, s a népgazdaságnak jelentenek komoly kárt. Ha darabonként csak ezer forintba kerültek is e gépek —. de inkább több volt az áruk. — akkor is szép összeget tesz ki az értékük, ügy tudjuk, hogy az elha­gyott gépek a Cukorgyár tu­lajdonát képezik. Igaza volt az egyik ember­nek. aki ezt látva, megje­gyezte: Nagyon időszerű, — hogy megalakuljanak a népi ellenőrző bizottságok. Akkor nem lehet majd ilyen felelőt­lenül kezelni a drága gépeket, melyeket egy olcsó fészersze­rű megoldással meg tudnának védeni az idő viszontagságai­tól. A zárszámadások óta 33 taggal erősödlek a termelőszövetkezete* Városunk tsz-einek zárszá­madásai — csakúgy, mint másutt — vonzó hatást gya­korolnak az egyéni dolgozó parasztokra. A zárszámadás óta 33 tagot vettek fel a kö­zös gazdaságok. Pedig, egy kis őszinte önkritikával el­mondhatjuk, hogy nem fej­tettünk ki valami nagy mun­kát az agitáció torén. Ezek az emberek önként jöttek. Ez nem baj. azon viszont el kell gondolkoznunk, hogy a jelen­legi helyzet tovább nem tart­ható. Legtöbb termelőszövet­kezetünknél ugyanis befelé fordulás tapasztalható, ami gátolja az uj tsz tagok felvé­telét. A termelőszövetkezetek fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése közös cél, nem pedig a tsz-ek „ma­gánügye”. . szerelt kultúrotthon, ahol rendszeres moziműsor mel­lett az üzem kialakított kul- t úrgárdája — időközökben műsorokat adna a fiatalság számára; könyvtár, ping­pong és más szórakoztató alkalmatosságok kellené­nek. Mindenekelőtt szükséges vol­na a kulturális nevelésnél el­engedhetetlen természettudo­mányi és ismeretterjesztő elő­adások meg zervezAse. A szervezésben nem is volna itt hiány, sem a műkedvelőkben, sem a látogatottságban, in­kább a helyiség kérdése, ami pillanatnyilag megoldhatat­lan. Igaz, a kultúrház félké­szen áll és az idő vas'oga mard-'s a tégláit, de a befe­jezésiről ezidáig semmi bizto­síték nincs Ez a hiányosság bizonyos éket ver a telepen lakó és a községben lakó dolgozók kö­zött A közs'ri parss7to* * * * * vkal nem tudnak közös ö szeiöve- teleket szervezni hogy meg­ismerjék egvmást és kialakít­sák a szükséges jó kapcso­latot. — ab — A te*me’üsz'övtítUezet asszonyok tervei A Dózsa Tsz nőtanácsának tagjai eddig sem tartoztak a .passzív asszonyok” táborába. Most is komoly terveik van­nak, amit meg szeretnének — és ahogy ismerjük őket, — meg is fogják valósítani. Fő­zőtanfolyamot szerveznek. — ahol megtanítják főzni a lá­nyokat, fiatalasszonyokat, mindazokat, akik jelentkez­nek a tanfolyamra. De nem­csak, saját dolgaikkal törőd­nek, hogy a legkisebbek . se unatkozzanak, bábcsoport megszervezését tervezik. Va­sárnap teadélutánt rendez­nek és ott a szórakozás mel­lett a tennivalókat is megbe­szélik maid. Segítséget nvui- tanak a városi nőtanácsnak a január 23-ra tervezett béke­nagygyűlés sikere érdekében is. Szabó Imre tudósító Meghívó A nőtsnács Szolnok városi elnöksége folyó hó 15-én 'szerdán) délután 5 órakor ‘artjo a szolnoki nők b^ke nagygyűlését a Városi Ta­náé» kultúrtermében. Erre a gyűlésre meleg sze­retettel meghívjuk a város dolgozóit, asszonyait, leányait. Előadó: Erdei Lászlóré, a Magyar Nők Országos Taná­rának elnöke lesz. SZÍNHÁZ MÍíSORA: január 11 szombat este ^ ó: TAVASZI KERINGŐ jan. 12. vasárnap du. 3 óra: TAVASZI KERINGŐ jan. 12. vasárnap este 7 óra: TAVASZI KERINGŐ Napjainkban egyre több 'zó esik a társadalmi tulaj­don védelméről. Óvni kell a ;özvagyont a szarkáktól, ne kezeljék úgy, mint a „Csáki zalmáját”. Sajnos, még mindig sokar vannak, akik a közös vagyon' közprédának tekintik. Akadnak olyanok, min: Tóth László, a nagykörűi földművesszövetkezet I. szá mú boltjának volt vezetőjéé Pálinkás István árubeszerző ,'.kik 1(>5 ezer forintot herdál tak el. osztogattak szét min­den eUenszo’gáltatás nélkül. Tóth 1356 nyarán vette át a nagykörűi földművesszö­vetkezet I. számú boltját. Ér­tette a szakmát, hisz valami kor önálló kereskedő volt iólmenő üzlettel rendelkezett. Az átvétel után. bár személy: felelősséggel tar'ozott az áru­féleségekért, mécsem úgr kezelte a reá bízott vagyont mint ahogy tőle elvárhatták volna. Ha áru érkezett a boltba. Tóth nem vételezi' v'e, elszámoláshoz szüksége dokumentumokat nem veze tett. GondaFan volt. s előfor­dult, hogy jóval a megsza­bott áron alul árusított. Ennél érdekesebb dolgok k történtek az üzletben. Ami kor Tóth távol maradt, sok­szor az idegenek mérték a? árut és azok szedték be a pénzt. Mielőtt elment, a vá- "árlók közül . egy rátermett asszonyt kiválasztott, meg bízta az árusítással. Mégr ..jól ment” az üzlet, az ellen­őrzéseken nem derült ki semmi. Tóth rendületlenül az említett módszerrel dolgo zott. Egy szén napon árulbeszer ző lett nála a kulák szárma­zású Pálinkás István, ö szin­tén jó felkészültséggel ren­delkezett. tudta, mitől dög- ük a légy. Pályafutásának kezdetén egy üveg palacko­zott italt vett ki az üzletből Oda vitte, ahonnan az árut szokták beszerezni. Ezután már nemcsak egy üveggel vitt. Tóth egy a'ka'ommal er­re a célra egy kis ládát rend­szeresített. Mindenki meg volt elé­gedve Tóth Lászlóval. A ra­kodó munkások és sofőrök különösen imádták nagy'el- ;űségéért. Áruellátás alkal­mával kü’ön megvendégelés- ’ en részesültek, sok palacko­zott elfogyott, amit maga Tóth bontott fel. Na meg a "igaretta. Mindenki annyi1’ ! szívott, amennyit akart, csak a nikotinmérgezésre kellett vigyázni. Egy nanom mégis beütött a •rach. Hi áh., volt jó ember Tóth László, beavatatlan. meg nem vesztegethető ellen - őrök nem vették figyelemig nagylelkűségét. Leltározásé- kiugratták a 105 ezer forint hiányt és feljelentést tettek ellene. Tóth Lászlót és Pálinka« Istvánt letartóztatták. K. M. H ide u n* Közhírré teszem, hogy a Törökszentmiklósi Városi Ta­nács 1957. évi július hó 28- án tartott ülésében a köz- és magánterületek tisztántar á- sáról és a házi szemét elhe- 'yezésérői rendeletét alko­tott. A rendelet a Törökszent­miklósi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának titkár­ságán a hivatalos ó-álk alatt megtef.dníiheti bárki dr. Réti Ferenc Megyei Tanács Igazgatási Osztály-vezető Közlemény Felhívom a Szolnok megye területén állandóan, vagy ideiglenesen lakó (tartózko­dó) idegen állampolgárok fi­gyelmét, hogy állampolgársá­gukra tekintet nélkül — a külföldiek részére rendszere­sített (cs'aládtagiaik részére is kitöltött) bejelentőlappal jelentkezzenek a lakóhelvük- böz legközelebbi illetékes já­rási (városi) rendőrkapitány­ságon. vagy a meevei főkapi­tányságon — 1958. február 28-ig. Megyei Rendőrfőkapitány E heti lotlósorso'ás eredménye A Lotto 2. heti nyerőszá­mainak húzását pénteken délelőtt 10 órakor Vácott, a Madách Imre járási művelő­dési házban tartotta meg a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. Erre a hétre 2 632 759 szelvényt küldtek be a foga­dók s így egy-egy nyeröosz- tályra csaknem egymillió fo­rint jut. A szokásos technikai fel­készülés után a következő öt nyerőszámot sorsolták ki: 22, 28, 36, 61, 81. (MTI) )0OOOOQOOOOOGOOOOOCXDOGOOe>OOOOOGOOOOOOOe Jesyzet VALLOMÁS em leszek hosszú, de velős. Legalábbis azt hiszem. Nem­régen, az utcán sietve, szabálytala­nul közlekedtem. Olyan helyen xkartam átmenni az utca egyik olda­láról a másikra, ahol érthetően, tiltva van. Amikor az út középé,, voltam s megláttam a rend őrét, tudtam, hogy kihágást követ.cm el. El akartam osonni, persze nem sikerült. Szólt a síp, amely a rend ■itcai bírája elé tzólitott. Idegesen is türelmetlenül álltam me" előtte, olvan arcki]evezés­sel, homr mit zavar most, engem, ami­kor sürgős dolgom van. Rö id, tömör beszélgetés követ­kezett. A nyugodt, vádló hangra, dü­hös n válaszolgat- tam, majd igazolva lettem, aztán to­vább mehettem. Ütravalóul még szelíden csak eny- nyit kaptam: — Én most csak ■figyelmeztettem önt, s remélem, többet nem fordul elő. A jelenet szín­helyétől ' arrébb, vagy ötven méter­rel elszégyelltem magam. A rend őrének volt igaza, s én hogyan be­szél em vele. Ö mindvégig türel­mesen kioktatott, ami rámfért. Szégyelltem ma­gam és elhatároz­tam, hogy ismeret­lenül is megköve­tem. Többet nem szabálytalan kö­döm, s ha véletle­nül előfordul, zok­szó nélkül aláve­tem magam a tör­vényes rendelkezé­seknek. 11 indezt azért írtam meg, mert napokkal ez­előtt hasonló jele­netnek voltam szemtanúja. S megint csak a rendőrnek volt igaza. Úgy érzem, nemcsak rám, ha­nem többi járóke­lő' ikre is ráfér egy kis lelkiisme­ret vizsgálat. (hz) A Sjorlfosadási és Wtóigazsatoság közleménye: Szolnoki totósók9 lottósók figyelem ! A nyeremények kiűzetésének meggyorsítása érieké­ben a kifizető helyek számát növeltük és ezért Szolnokon bárhol vásárolt, név és cím nélkül ucku d it szelvények nyereményei bármelyik szolnoki OTP Hókban és totó— oltó kiren­deltségében felvehetők! így a név és cím nélkül beküldött szelvények nye­reményei korábban kaphat. k kézhez, mint a névvel és címmel ellátóit szelvények nyereményei, amelyeket posta útján küldenek ki. TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HÍRADÓ Tető alá bérűit...

Next

/
Thumbnails
Contents