Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-09 / 7. szám

NÉPLAP GAZDAROVATA Érdemes mákot termelni A mák fontos mezőgazda­sági és ipari növény. Terme­lése kifizetődik mind az ál­lami gazdaságoknak, tsz-ek- nek, mind az egyéni gazdák­nak. Közepes termés esetén a mák hozama kát. holdan­ként 3,5—4 mázsa mag és ugyanennyi mákgubó, ami folyó áron számítva 20—22 forint jövedelmet hoz. A mákgubóból fontos gyógyszert. — ópiumot, ko­deint, morfint — készít a gyógyszeripar. Az a termelő cselekszik helyesen, aki a mákgubót nem tüzeli el, ha­nem eladja a földművesszö­vetkezetnek. Az mázsánként 93 forintot ad érte. Vagyis a gubó árából 2-3 mázsa ház­tartási szenet lehet vásá­rolni. A mákot február végén, március elején célszerű el­vetni. Ezért ajánlatos már előre kijelölni azt a terüle­tet. ahová a mákvetés ke­rül. Fontos, hogy a vetés sor­távolsága 30—35 centiméter legyen. A mag egy centimé­ternél mélyebbre ne kerül­jön. mert a csíra ennél vas­tagabb földréteget nem ké­pes áttörni. A földművesszö­vetkezeteknél kedvezmé­nyes, nemesített mákvető­mag igényelhető, illetve be­szerezhető kilogrammonként 32.20 forintos áron. nem történik, sőt a beteg te­héntől a bika is megfertőző­dik. A betegséget az apaallat átviszi az egészséges állatok­ba ís. ilyen a mesterséges termékenyítésnél nem for­dulhat elő. Amikor a termé­kenyítést végző szakember elé ilyen beteg állatok kerül­nek azokat előbb rendszeres orvosi kezelésnek vetik alá. Csak gyógyulás után kerül­het sor a termékenyíttetésre. Ez a módszer tehát az állat- beteg=égek elleni küzdel m- ben is nagyon fontos fegy­ver, A mesterséges termékenyí­tés alkalmazása a már előbb említettek alapján lényeges apaállattar'ási költség meg­takarítást jelent és ez kedve­zően befolyásolja a gazdasá­gos termelékeny éget. Várható időiárá« január hónanhan Január 1—8 között felhő­zet. déli-délnyugati szél mel­leit enyhe idő. 8—12-ig déli, délnyugati szél. felhős idő, kevés eső, hó vagy havaseső, enyhe idő. 12—16-ig mérsé­kelt déli, délnyugati széljá­rás, kevés felhőzet naposabb enyhe idő. 16—19-ig mér é- kelt déli. délnyugati szél, eny­he idő. kevés felhőzet. 19—20- ig déli széllel borult idő, eső­re hajló enyhe idő. 20—22-ig erősen borult, majd erős dé­li, délnyugati orkánszerű szél eső, hó, vagy havaseső. 22—26-ig délnyugati mérsé­kelt szél, eső, hó, vagy havas­eső. 26—31-ig változó felhő­zet. (A fenti prognózis csak a sokévi tapasztalatok alap­ján készült, de érte természe­tesen felelősséget nem vál­lalhatunk.) Pótoljuk az elmaradt őszi mélyszáo ás Az időjárás . zekben a na­pokban ei ggé adtaim.snak mutatkozik arra, hogy az ősz­ről elmaradt istálló trágyahor­dást és a mélyszántást foly­tassuk. Bár a téli mélyszán­tás minőségben alatta marad az őszinek, mégis sokkal jobb a tavaszi szántásnál, — mert olvadásig még van mód hogy a talajba kellő csapa­dék tárolódjon és a fagy szét- porla sza a szántás rögeit. Kendéiéi a sertés és juh tenyéssz- apadhat urak mesaiíapílusaról A földművelésügyi minisz­ter 10,1957. FM AH s*. rende­let« megállapítja a sertés és juh tenyészapaáliatok új fel- vásárlási árait. Eszerint a fel­vásárlásra kerülő törzsköny­vezett tenyészkan süldőkért az alábbi árakat kell f izén ti: Elit 35.— Ft kg I. osztályú 30.— Ft/kg II. osztályú 25.— Ft/kg Ha a törzskönyvi' felügye­lőségek igazolják a tenyész­kanok szüleinek, illetve nagy­szülőinek származását, akkor 5—10. illetve 15 százalékos felár illeti meg az eladót. A felvásárlásra kerülő törzskönyvezett tenyészko­sokért és kostoklyóért az alábbi árakat kell fizetni: Elitrekord 38.40 Ft/kg Sándor: Hideg, hideg Vuit oti /inn HUjUg, hideg van ott kinn, Arról nem tehetek, Nem is törődöm véle, Szobám elég meleg. Egykor... de mi közöm most A múlthoz énnekem? Nem, nen leszek hálátlan Irántad, jelenem, Te foglald egyedül él Egészen lelkemet, Száműzve a jövő s múlt, Remény s emlékezet. Mi is az a jövő s múlt? Ha zordon vagy ha szép, Az mindegy, így is, úgy is Tolvajnál nem egyéb. Két tolvaj a jöv6 s műit, Incselkednek veled. Hogy szénszerén magokra Vonják figyelmedet. S míg jo^bra-b-lra nézesz. Flloniák hirtelen _ A szép ' irágo*. melyet Eléd tett a jelen. Nem fogtok most iá rajtam, Zsebmetsző cimborák, Pusztuljatok szemembül, Lóduljatok tovább. Te áll), állj előttem. Barátságos jelen. Jóízűen merengek Mosolygó képeden. Nem vagy merész kalandor, Regényes vad legény, Kinek félvállán mente. Sastoll a süvegén. Fejeden háziarpka, Rajtad hálóruha, Kezedben emj pohár bor, Szádban török pipa. Hadd rázzam meg, kedélyes Bará'om, kezedet, E nagy karszékben *öltöm Estém szemközt veled. Füstöljünk, iddogáljimik.-.. Vidáman ránk ragyort A lámpa, feleségem Szeme s a csillagok. Utazás a Marsba 258 nap a!att — szovjet tudós cikke a bolygó özi közié fedésről szputnyikember kilövé e let helseges és megvalósítható. Egy Albin nevű kutyát ráké­val már két esetben fellőtték 200 kilométer magasságba, s onnan ejtőernyővel minden baj nélkül visszajutott et földre. Az utóbbi időben Moszkvá­ban gyakran történt említés arról, hogy a Szovjetunióban hamaro.an olyan szputnyükot bocsátanak fel, amelyben em­bert helyeznek el, s ez az ember egészségesen visszatér majd a földre — emeli ki a Borba. (línn ep l maradék Miért gazdaságos a mesterséges megtermékenyítés ? | létszámú apaállat minőségi- I leg lényegesen jobb. Ebből I az is következik, hogy a ter­mékenyített szarvasmarhaál- , lomány minőségét ennek ará- . nyában javíthatjuk. Egyes szarvasmarha, vagy juhállo­mányok tájfajtává történő kialakítása, — amelyhez idáig legalább egy emberöltő kellett, — a mesterséges ter­mékenyítés technikai lehető­ségei következtében legalább felére csökkent. A mesterséges termékenyí­tések utáni vemhe ség átla­gosan mintegy 15 százalékkal magasabb. Ez azonban még­sem közvetlenül a mestersé- . ges termékenyítés következ­tében van. hiszen ha egy egészséges tehenet akár ter­mészetes, akár mesterséges úton termékenvíttettink meg, annak papírforma szerint egyformán kell termékenyül- pie. A mesterséges terméke- nvítésnél a magasabb vem- hesülési százalékot az adja, i hogy állatorvos szakember ■ által megvizsgált egész-éses • nőivarú állat kerülhet csak : tenrmkenvftés alá. A termé­szetes fedeztetéseknél ugyan­■ is elég gyakran előfordul,- hogy méh-hurufos, kifolyá- ' sós tehenek kerülnek a bika > alá. Ilyen esetben fogamzás Pár esztendővel ezelőtt még Szolnok megyében is sok ellenzője volt a mester­séges termékenyítésnek. A termékenyítő állomások azonban igen eredményes működésről adhatnak szá­mot és működésük ellen az utóbbi időben már semmi panasz nem merült fel. Nem csekély azoknak az állatte­nyésztőknek, állattartóknak a száma, akik ehhez a mód­szerhez ragaszkodnak. Miért jó és miért gazdaságos a mesterséges termékenyítés az állattenyésztésben? Elsősorban is legalább tíz­szer kevesebb apaállat jut szerephez. Míg a természetes fedeztetésnél egy-egy bikára legfeljebb 80 ivarérett üszőt, illetve tehenet számítunk, mesterséges termékenyítés­nél ez a szám tízszeresére emelkedik. Van olyan ter­mékenyítő állomás, amelyen egyetlen bikától 840 nőivarú szarvasmarha vemhesült. En­nek hitelességét állatorvosi vizsgálatok alapján állapítot­ták meg. Természetes fedez­tetéssel ilyen eredmény csak 14—-15 bikával lehetséges. Kevesebb apaállat alkal­mazása egyúttal azt is ered­ményezi, hogy az állomány egyöntetűbb lesz. A kevesebt * INAS ALMOK ; H A sipőboltban szombati forgalom 'volt. Három kiszolgáló sürgött-forgott és még így is több vevő ült, vagjg állt várva, hogy ráke­rüljön a sor. Egy erősen ki­festett, amolyan múltból itt- j elejtett asszonyság idegesen jegyezte meg: — Rémes, mennyit kell várni egy vacak cipőért. Az egyik kiszolgálónő — korára nézve a bolt vezetője — meg­hallotta a félhangosan ki­mondott szavakat és szelíden válaszolt: — Sajnálom asszonyom, az elvtárs előbb jött, mint ön, és ez a kis imposztor ször­nyen türelmetlen. Félcipő kell neki, hiszen aki iskolába r, egy az már nagy fiú. i — Az bizony, — mondta ráhunyorítva az apja, egy kékzubbonyos szerelőforma ember. Meg az asszonynak is vennék egy olyan drapp szandált, amilyen a kirakat­ban van. Ma volt fizetés, hát hadd örüljenek mind a ket­ten. — Még csak ez hiányzott <— szólal meg újra az előbbi asszony. — Bezzeg volt idő, amikor nem kellett ennyit várni, örültek, ha az ember vett valamit. A boltvezetőnő ezt is meg­hallotta — talán úgy is lett mondva,. hogy meghallja •— de erre már nem válaszolt. Eszébe jutott annak a „volt idő"-nek egy régi emléke. Az is ilyesmi kisfiúval tör­tént meg, mint ez a szöszke- ség, és talán még erre az asszonyra is rá lehelne mon­dani, hogy ő volt az a haj­dani nagyságos asszony, aki az egész e:etet okozta. Leját­szódott most előtte minden, ahogy akkor történt. Van már vagy tizenöt éve. Pisti régen várt erre a napra, amikor nem hallja többet édesanyja szkjából az elutasító szavakat: még nincs együtt a pénz. Most végre együtt volt. Keserves zsugor- gatás árán • gyűlt össze a ci­pőre való, Pisti nemsoká első osztályba megy és az anyja 1 nem alzarta mezítláb küldeni, i Ha szegény is, az 6 fiát ne I nézzék ki az első pádból mó­dosabb társai, amiért nincs cipő a lábán. Hogy az első j padban ül majd, ezt már ré- 1 gén elrendezte magában az < édesanyja. Hiszen olyan jó feje van! t T egnap kefével kellett ' mosni a lábát, amíg , nagyjából sikerült az egész , nyár megtelepedett porát le- ■ súrolni. Most, hogy elindul- j tak az úton, alig lehetett ■ visszatartani. Mindég szaladt - volna. A cipőbolt kirakata ■ előtt megálltak. Pisti előtt a cipők mesevilága ragyogott. < Barna, fekete, piros, világos­sárga, kék cipők, szandálok, \ papucsok sor atkoztak furcsa , egymásutánban. — Azt a barnát vegyük meg édesanya, amelyiknek < csík van elöl. — Ugyan eredj már — mo­solygott az anyukája — az . apádnak lenne jó. —- Akkor azt a tarkát, ame­lyiken csatt van. Ugye, meg­vesszük? — Kis csacsi, hiszen az lá­nyoknak való. Gyere csak be, majd ott választunk olyat, amelyik neked való. Az ajtócsengő megszólalt. Kövér asszony ült a pult mö­gött. A csengő hangjára föl­emelte a fejét, majd hátra­kiáltott a lakásba vezető ajtó . felé: Erzsi! vevő érkezett! j Hamarosan kinyílt az ajtó és . egy borzas, tizennégy év kö­rüli lányka bukkant elő. Vi­zes kezét köténye szélébe tö- rölgetve jött le a lépcsőn. Az üzletes okos asszony i volt. Minek tartson cselédet, i akinek fizetnie kell, mikor ! inast tarthat, aki neki fizet és egész jól használható cse- . lédnek is, j Amint a vizes kéz bízó-, nyitja, Erzsi most is a kony- j hát mosta és csak az asszony c hívására hagyta ott a félig c kifacsart rongyot. — Mi tetszik? — kérdezte t 'élszegen, amint a kisfiú a meztelen lábacskájára, majd L asszonyára sandított, — A kisfiamnak szeretnék c agy szárascipőt, valami ol- n asóbbat, — mondta Pisti édes- r anyja, de szavába belecsilin- y gélt az ajiócsengő. Az üzletes k asszony súlyához méltatlan a fürgeséggel ugrott fel és haj- {■ bókolva üdvözölte a belépő nagykalapos hölgyet. S a nagyságos asszony még jó- a formán el se mondta sóhaját, Erzsinek ott kellett hagyni t előbbi vevőit. a — Létrát! — hangzott a o parancs. — Hozz le a negye- b dik polcról hat dobozzal a a körömcipőkből! V Azután Pistiékhez fordult t a tulajdonosnő. . h — Maguk ráérnek egy ki- d csit — mondotta. — Külön- r ben is a kölök mezítláb nem f próbálhat cipőt, összepisz- 6 kolná a bélést. r Pisti édesanyja megrán- ü dúlt a kegyetlen szavakra. Lenyelte a torkából feltörni r készülő szavakat és kifelé j húzta a fiát. F — Gyere Pistikém, itt nin- s csen neked való cipő. Pisti t csak annyit értett meg az i egészből, hogy cipő nélkül kell elmenni, összedőlt ben- $ ne minden. Hangos zokogás- 7 ra fakadt. Az ajtócsengő ki- )\ rekesztette a síró panaszt. j Erzsi i létra tetejéről né- s zett utánuk és összeszorult r a szíve. Eszébe jutott az ő j kisöccse. Talán az is így járt t volna ebben a boltban. A nagyságos asszony ke­gyes volt annyit meg . jegyezni, hogy: eltört a mé esés. — Azzal hozzáfogott válogatni. Csodálatosképpen á ma talált egy cipőt, amire ’ azt mondta: öt Ea azt htzasv,v megfelel ' «■- Kifizette az árát és kifelé. aduit. | — Majd küldje haza —f iiondita mélíiságteljesen. A ó vevő mintaképe volt, Még ■; íz ajiócsengő is vidámabbanj esilingalt utána. 2 — Erzsi! Zárás után haza-* listed a cipőt — mondta az ‘ isszony, amint szuszogva visszaült a helyére. | Erzsi dobozzal a hóna alatt * rsengetett be a nagyablakos,- nűkővel kirakott házba. Szó-2 ’ongó remegéssel várta, ugyant ri nyit ajtót. Hirtelen azt is* ciránta, bár ne volna otthon i cseléd, mert attól nem kap borravalód. De otthon volt. Erzsi csalódottan állt, még\ i köszönés is benneragadt. ♦ — A cipőt hoztam — mond-1 a végül, de nem nagyon, ikart megválni tőle. Jól van,t idd ide — vette ki a kézé-j >ől a cseléd és már el is tűnt* íz ajtó mögött. Erzsi még* 'árt egy kicsit, maga sémi udta, mire, aztán clindultl laza. Lefekvéskor arra gon-2 lolt, hogy a borravalón cuk-t ot vett volna annak a kis-' rúnák, aki ma úgy sírt a* 'oltban. Különben butaság,% wm is ismerem, azt sem £u-| lom, hol lakik. ♦ Reggel korán kelt és <xí munka mindent kivert a fe-t léből. — Kezdődött elölről:^ aiacra menni, főzni, moso-2 látni, takarítani, közben ej boltban is lenni nap-nap> után. * — Akkor ezt a kettőt leszi szíves leblokkolni — szólalt* meg a kékzubbonyos, kizök-t Mentve messze kalandozót gondolataiból, vissza a való-* ságba. A valóságba, ami — a 2 régivel egybevéve — szép J mint az álom. A kis inas tes- 2 tét öltött álma. | E rzsi! Hol van a régij Erzsi? Ma agy nagy ci-j Dobolt vezetőé; olyan cipö- boVé, ahol az övéihez ha- ( sonló gyeim ekek nem jár- 2 nak úgy. mint a ..volt idő‘‘t könnyesszemű Pistikéje. * JSOMTOM TIBOR Az Albin nevű kufya kettő­száz kilométer magasságban ael «-• Elit 28.80 Ft/kg 1. osztályú 22 40 Ft/kg II. osztályú 19.20 Ft/kg A nóvendekkos elitrekord­nak nem minősíthető. Vásárnaptár Országos állat- és kirakodó vásárok Szolnok megyében és a környező városokban, | községekben; Cegléd Januárt]« 13, Dévaványa január 20, He­ves január 20. Jánoshida ja­nuár *31, Jászalsósz-'-itgyörgy január 13, Jászapáti január 10, Já zfcerény január 27, — Jászdézsa január 15. Jász'a- dány január 20, Kötelek ja­nuár 28, Mezőtúr január 11, Öcsöd január 13, Moszkva (TASZSZ). A bolygóközi utazások lehetősé­geiről ír Nyikolaj Varvarov, a DOSZÁP űrhajózási szek­ciójának elnöke a Vccsernaja Mo zkva című lapban megje­lent cikkében. Varvarov ki­fejti, hogy ha egy atomraké­tának körülbelül másodper- cenkért 12 kilométer kezdő­sebességet adunk, akkor a Venusba vezető utat a rakéta 146. a Marsba pedig 258 nap alatt teszi meg. Varvarov kifejti azt is, hogy j a- szovjet tudósok már szá- ,múlásokat végeznek arra vo­natkozólag. melyik a legelő- jtyősebb röppálya a holdra és a földhöz legközelebb eső bolygókra vezető úton. az a röppálya. amely a legki ebb mennyiségű szokásos termő- kémiai üz mmyagot teszi szükségessé. Ezzel kapcsolat­sán a cikkíró emlékeztet ar® ra, hogy a rakétatechnika fejlődé ének mai színvonalán ahhoz, hogy egy rakéta elre­püljön a holdra és visszatér­jen a földre, a rajta felhal- nozandó üzemanyag súlyá­nak háromezerszer akkorá­nak kell lennie mint a raké- a burkolatának súlya. Ennyi üzemanyagot befogadó raké­tát nem lehet előállítani. Ez­árt üzemanyag felvevőállo- másként mesterséges holdat kell felhaszrální. A mesíer- éges holdról továbbinduló rakétának nincs szük-égesok üzemanyagra. Elegendő, hogy a rakéta másodpercenként három és fél kilométeres se­bességgel továbbítódjék és ekkor már nemcsak a holdra /ud felrepülni, hanem a Ven rtilafa A a Ma,rs.m ist /MTTV (Tétova léptek­kel jött felém. S amikor összebot- lottunk, kedves „hukk.” köszöntés­sel üdvözölt.) — Mán ne ha­ragudjon, kedves barátocskám, hogy találkoztunk, nem én tehetek arról, hogy élek, s olyan szép idő van, hát gondoltam, elsétá­lok erre.;, mert ugye, csak meg kell keresni az embernek, hogy hol lakik... Igaz is!.;. Nem tudja véletlenül hol la­kom ... mer én sem;;. Jól nézünk ki, ha maza sem tudja... akkor ho­gyan kerü’tink ha­za?.;. Á, de kü­lönben sem baj.;; legalább rtem kia- bf az asszony.;. Mer az olyan .., most is biztosan rámfogná, hogvré- zgg vag”~k. Pe- : dig ugye. hógv nem .. cstakh&t ittam egy kicsit... Dehát mikor Relgrád (MTI). A belg­. i;áüi lapok ' nagy terjedelem­ben yfoglalkoznak a nyugati hírügynökségeknek azzal a ; közleményével, amely szerint 1 a Szovjetunióban kilőtték az tkö‘ szputnyikembert. — A , Borba és a Politika moszkvai ; különtudősítója azonban jól ! tájékozott: szovjet tudomá­nyos körökre hivatkozva köz- ; li, hogy „ez a hír nem felel meg a való ágnak.” ! A Borba ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozza, a szovjet sajtónak a múlt hetekben kö­zölt cikkeiből mindenesetre ; az a tény nyilvánvaló, hogy a _________ ig yunk, ha nem most,;, mikor ed­dig olyan szeren­csésen' eljutottunk itt sefnmi baj, .;. b ukik..; Nincs csakhát nem tu­dom, hogyan kell hazamenni... hukk ... no Tám, ezt már mondtam is egyszer... Tudja mit.;. hazakísé­rem mágát.;, lá­tom. kicsit ss . •; : posiiitcces.;. De míg engem lát, so­se fél jen ... hukk ... mert én nem ijedek meg ám semmitől... én mán ilyen vagyok ... semmitől sem félek, vegye tudo­rnál!! ... hukk... csak az a drága jó ódé- féle-énem ne lenne -olyan go­romba;;. mer an­nak minden baj.,. most se merek ha­za menni miatta hát élet ez mond­ial ... milyen cu­dar.' uh— ez így nem mehet to- vább,.^é-- szeressük egyrtytet emberek,;­én is ember va­gyok, vagy mi... de az is lehet, hogy megtévesztésig utánzóm.;. no., hiukk., ;■ szegény szerencsétlen ha­landó.;. (dalol); Az élet úgyis tova­száll, a sír magába zár.. — De hagyjuk ezt... most nem szabad búsulni... Sose halunk meg!... nem ám.., no, gyerünk akkor ha­za .;; gyerünk ... hova ráncigái? ... hagyjon engem megpihenni a sír­ban !.. j hagyjon engem!;.. Le aka­rok ülni!... juszt, is leülök.; „ vegye tudomásul!.;. (Es leül. Legyen n-ki inaza Még szerencse, hogti csak egy évben eryszer van Szil- veszter. De az lehet, hogy ez vele Igazán mindegy...) 5=» bácsi —

Next

/
Thumbnails
Contents