Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-08 / 6. szám

A ssovíet kormány nagyfeletáségu döntése: Háromszázezer fővel csökkentik a szovjet fegyveres erők létszámát Moszkva, január 6. (TASZSZ). A Szovjetunió kormánya a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1957. december 21-i keltezé­sű határozatával összhang­ban, a népek közötti béke és barátság lenini politikájától és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló őszinte törekvéstől vezettetve, elhatá­rozta, hogy az 1955—1956-os 1.840.000-es létszámcsökken­tésen túlmenően további 300.000 tővel csökkenti a Szovjetunió fegy veres erőinek létszámát. A Német Demokratikus Köztársaságból a Szovjetunió területére vonnak vissza, majd feloszlatnak több mint 41.000 főt magába foglaló ka­tonai egységeket. A Magyar Népköztársaságból több mint 17.000 főt magukban foglaló katonai egységeket vonnak vissza a Szovjetunió terüle­tére és szerelnek le. Amikor a szovjet kormány még az általános leszerelési egyezmény létrejötte előtt egyoldalúan megteszi ezt az intézkedést, úgy véli .hogy ezzel újabb komoly mérték­ben hozzájárul a feszültség enyhítéséhez és az államok közötti bizalom légkörének megteremtéséhez. Á szovjet kormány reméli, hogy ez a jó­indulatú lépés példát mutat majd inás államoknak első­sorban az északatlanti szö­vetség vezető hatalmainak, a nagy fegyveres erőkkel ren­delkező Egyesült Államok - «% n*k, Angliának és Francia- országnak, hogy gyakorlati intézkedéseket tegyenek saját fegyveres erőik csökkentésé­re, a veszélyes és a népek vál­lára súlyos teherként nehe­zedő fegyverkezési hajsza megszüntetésére. A fegyveres erők és a ka­tonai kiadások újabb csök­kentése révén felszabaduló összegeket a szovjet kormány békés építőmunkára, a szov­jet nép anyagi és kultúráíis életkörülményeinek további javítására fordítja. A hadseregből és a haditen­gerészetből leszerelt szemé­lyeknek a kormány határozata értelmében lakóhelyükön biztosítanak munkalehetősé­get. Meg nem erősített hírek az ember első lépéséről a világűrben 1958. január 7. (MTI) — Hétfőn este olyan hírek terjedtek el a nyugati fővá­rosokban, hogy szovjet tudósoknak — az emberiség történetében először — sike­rült rakétában embert juttatniuk a világ­űrbe. A sajtó hírügynökségek jelentései szerint a, rakétát 300 km magasságba lőt­ték fel és utasa ejtőernyő segítségével épen és egészségesen érkezett vissza a főidre. A nyugati hírügynöségek, valamint a különböző neves tudósok nyilatkozatai egybehangzóan leszögezi^, hogy bár Moszkva még nem erősítette meg a hírt, a szovjet tudomány eddig elért eredmé­nyei alapján elképzelhető egy ilyen kísér­let sikeres megoldása. A hivatalos szovjet hírügynökség, a TASZSZ és a moszkvai rádió egyetlen hírt sem adott eddig az emberi utassal kilőtt rákét áróL Repülőgép helyettesíti a vonatot 1955-höz viszonyítva megkétszereződött a szovjet pol­gári légiforgalom. Ezzel kapcsolatban a Szovjet Tájékozta­tási Iroda munkatársa elbeszélgetett N. Zaharowal, a Polgári Légiforgalmi Főigazgatóság helyettes vezetőjével — A légi utasszállítás megbízhatósága, gyorsasága és kényelme sekezer utassal kedvelteti meg a repülőgép_t. a járatok pontos menetrend szerint indulnak. A jegyek árait Idén átlagban 12 Százalékkal csökkentettük, a távol­keleti, északi és szibériai járatokon pedig 40 százalékkal. Ismeretes, hogy a múlt nyáron a rendszeres légiforga­lomba a „TU—104” légijáratot is bekapcsoltuk. Ez mégin- kább fellendítette a forgalmat. Hamarosan a legkorszerűbb gépeken való közlekedés sem kerül majd többe, mint a vasút párnás kocsijának utazási költsége. Bátran állíthat juk, a közeljövőben a leginkább használatos közlekedési eszköz a repülőgép lesz. 7apán haió Nahodkáhan Nahodkába, e távo'kelet' •.ereskedelmi kikötőbe meg­érkezett a „Rjuhu-Maru” ne­vű japán hajó. Ez az első ja­pán úszőegyeég. amely a oembrégiben Tokiéban a'áír' -zovjet—japán kereskedőim1 szerződés a'apján érkezett a ' -.ovjetunióba. Hatano Tomoki, a hajó ka­pitánya a következőket mon tóttá a Szovjet Tájékoztatás' iroda munkatársának: — Nagyon örülünk, hogy országaink között kereske­delmi kapcsolatok kezdődtek Ez k' ’csönören előnyös és a bélre ügyét szolgálja. A janán nép gyűlöli a háborút és kö­veteli az atom-, valepoint a h id r o g é"-’ f e s yv er ek eltiltását A hajó legénysége között olyan matrózokat is ta1álha­tónk. akik átélték a hirosi- mai és a nagaszaki atomborr- batámadás szörnyűségeit. Kömyvespslc Szepesi Béla: Gólkirályok labdaművészek. Ez az album formájában, méretében és terjedelmében a szerző „így győztök ti” cí­mű albumához ‘hasonlít. A labdarúgó-világ eddig ismert leghíresebb játékosairól és vi­lághírű csapatairól (1924-től 1957-ig) közöl karikatúrákat és humoros sportrajzokat. Az egyéni karikatúrák alatt 10— 15 sor színes szórakoztató és jellemző szöveg áll. Jilly: A vizsla alkalmazása. r idomítása és A párizsi feäveteüefe, ame­lyeket négy hétre terveznek, már folynak. A szereplőket Pigaut az iskolákból válogat­ta össze. A pekingi felvétetek nyolc hetet vészinek majd igénybe. Pigaut már tavaly megtette a szükséges lépése­ket Pekingben s abban re­ménykedik, hogy ezt az étéü filmét még egész sor közös francia-kínai filrft követi majd, mert — mint mondja, — „aki járt már Kínában, biztosan igazat ad nekem, hogy nincs varázslatosabb kulissza, mint ez a vonzó ke­leti világ“« Bulyba Tárász —» Amerikában filmen Robert Aldrich amerikai rendező rövidesen filmet ké­szít Gogoly „Bulyba Térász'* c. világhírű regényéiből. A film egyik főszerepét Brigitte Bar- dot francia űümszínészinő ala­kítja. A sebzett vad jelentős ré­sze elvész. Ez súlyos kárt je­lent népgazdaságunk számá­ra, s csak úgy szüntethető meg, ha a vadászok a jelen­leginél több. jól betanított vadászkutyát tartanak. A könyv ehhez nyújt segítséget szakszerű útmutatásaival, ta­nácsaival. i.. i-i -i .1» Zenei verseny Genf 1S58 A XIII. genfi nemzetközi zenei versenyen 34 ország képviseletében 222 pályázó i'ett részt. Tekintettel a nagy sikerre, a szervezőbizottság 195S-ra új versenyt írt ki, amelyet szeptember 20-tól október 4-ig tartanak meg Genfben, énekesek, zongoris­ták, clavecin! sták, hegedűsök, fuvolások és trombonosok számára. Korhatár 15—30 év. összesen: 13.800 svájci frank kerül a díjazottak közt ki­osztásra. — Jelentkezés vég­ső határideje: 1958 július 15. TUDJA-E, HOGY... :;. nem mindenütt gyártanak szappant zsiradékokból, szódából, kálilúgból és egyéb vegyi anyagokból, mint ná­lunk? — Vannak országok, ahol a szappant egyszerűen a szabadban „szedik”. A Földközi-tenger környékén, Arábiá­ban és Szíriában letépik a szappanfüvet — tudományos nevén Saponaria officinalis — ezt a hegyeslevelű, kék­virágú növényt, kifőzik vízben s máris kész a legpompá­sabb szappanhab. Nyugat-Indiában kipréselik az agavé — egy gyönyö­rűen virágzó trópusi növény — nedvét, összevegyítik ha­muzsírral, kis gömböket formálnak s ezfcket a napon meg­szárítják. Ezeket a gömböket használják szappan helyett; Dél-Brazíliában, Peruban, Chilében és Bolíviában egy quil- laja nevű szappanfa nő. Ennek a 15—18 méter magas fá­nak a kérgéből szappanos oldatot főznek ki. Arról talán többet tudnak, hogy a mi közönséges vad- gesztenyénkből is lehet szappanpótlót készíteni. Maga a vadgesztenye és a fa gyökere is tartalmaz szaponint. Ha a vadgesztenyét meghámozzuk, megszólítjuk és lereszel­jük, a gesztenyelisztet forró, vízzel mosásra lehet alkal­mazni A háború idején gyakorta használtak vadgesztenye­lisztet szappan helyett. . tízmillió hektoliter hamisított bort adnak el évente Olaszországban. Ez körülbelül az egész bortermésnek 29 százaléka. A hamisítóknak sikerült egyetlen szem szőlő nélkül is „bort” termeípiök. ... négyszáz golyószórót foglalt le a peronistáknál az argentínai rendőrség; hatvan letartóztatás történt a kará­csony estéién újabb erőpróbára készülődő lázadók körében. ... a Lordok Háza december 18-án 134 szavazattal 30 ellenében megszavazta, hagy nők is beléphessenek az ón­éról felsőházba. +**+*+*•+***• ***************************** \ .Tüskehegyező Vállalat mindig az élenjárók közé ■** tartozott. Lelkiismeretesen végigcsináltak ott miftdén kampányt. Gyűjtötték az ócskavasat — ha kel­lett, a vadgesztenyét (állt ugyanis - udvaron egy öreg vadgesztenyefa), ha erre hívták fel a figyelmet a falra­gaszok. Egyszóval: mindent idejében csináltak, mikor minek volt a hete, hava. De az országos kampányokon kívül — csakúgy ma­gánszorgalomból — házi kampányokat ig szerveztek. Akkor éppen a villanytakarékossági kampány volt soron. Felelősnek meg Is választották Bokorka Kázmér főellen­őri, aki azidőben belső munkanélküli volt. Bokorka Kázmér fontos megbízatása tudatában vizsla szemekkel járta be az üzemrészeket, de nem ta­pasztalt sehol árampazarlást. Látott ugyan néhány gé­pet a forgácsolóban, amint üresen forogtak, "de ennek szükségességéről a művezetők okos fejtegetéssel meg­győzték. — Azért gép, , hogy forogjon — mondogatták. — S ha nem volna áram — még elgondolni is szörnyű — hajt­hatnák kézzel a segédmunkások. A többnapig tartó eredménytelen kutatás felbőszí­tette a főellenört. Meg félt is. kissé attól, hogy nemleges jelentést kell írnia. Ilyen hangulatban nvjtott be a köny­velés egyik szobájába. Mivel borongós téli dé’előtt volt. égett a villany, Két opáíüveges egyágú csillár barátsá­gos fénybe burkolta a szobát. Bokorka összehúzott szem- mel nézett körül. _ — Mondja csak, csoportvezető. kartárs. hány wattos égők vannak ifi? — kérdezte zordan. — Százasok — hangzott a csodálkozó válasz. — Hm, hm — csóválta fejét a főellenőr és köszönés nélkül behúzta maga után az ajtót. Fél óra sem telt el az emlékezetes látogatás óta. amikor két villanyszerelő nyitott be a szobába. Leszerel­ték az opálszínű búrákai és 60 wattosakra cserélték ki a villanyégőket. Hiába tiltakoztak a könyvelők. — A parancs az parancs — mondogatták a villany- szerelők és elköszöntek. Az eddig melegfényű kedves szoba elvesztette vará­zsát. A szekrénvek is , mintha megnőttek volna A sok­ágú fogas meg fenyegetően vetette árnyékát a falra. Á könyvelő^ félháborodtak a szérnreofő világítás miatt. Szaladtak a panasszal az igazgatóhoz. — Majd segítünk a dolgon — mondta kedélyesén az igazgató a küldöttségnek, s hogy el ne vesszen a biza­lom, azonnal telefonált a villanyszerelőknek, engedjék lejjebb a csillárokat, T&fytyiik fai a &z%}nűlztiz'át (*za’T*) miiiiiiiiiiiMiHiMiimiiiiMiimmiHiiiiiiiiiiiimiiiHiiiiiiiyiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiii | amét beköszöntek emberséggel a villanyszerelők, s * mire letelt a munkaidő, már fél méterrel lejjebb lógott — igaz, búra nélkül — a két csillár. Másnap reggel Bokorka Kázmér főellenőr nyitotta ki elsőnek a TÜHEVÁLL kapuját. Végigjárta az üzemet, s a Körút nem maradt eredménytelen. Mire a könyvelők beléptek a szobába, a két villanyszerelő éppen végzett a munkával. A villanyégőket cserélték ki 40-esre. A csoportvezető felháborodva rohant az igazgatóhoz. De alig kezdte el a panaszt, az igazgató bosszúsan szakí­tott félbe, és a telefon után nyúlt. — Birkás kartárs — süvöltött a hangja —, nem megmondtam már tegnap maguknak, hogy a könyvelé­sen engedjék lejjebb a csillárokat? — Azután egy intés­sel jelezte: a kihallgatás befejeződött. Amikor az elkeseredett csoportvezető a szobába - ért — közben egy kis kerülőt tett, hogy lehiggadjon — a két villanyszerelő már szorga’maean do’gozott, s a «ét- órás megfeszített munka eredményeként a csillárok egy méterrel lejjebb lógtak, mint az átalakítások kezdete előtt. Az asztalokon barátságosan áradt szét a fény, de a szoba sarkaiban már az éjfél uralkodott. \j ég vége sem volt az ebédidőnek, amikor Bokorka rányitotta a könyvelőikre az ajtót. Nagy lett pil­lanatok alatt a hangzavar, székek emelkedtek a ma­gasba, s a főellenőr öklét rázva elrohant. Az ökölrázásnak egyéb következménye is lett. Nem­sokára megjelent a két villanyszerelő. Most nem kopog­tak, nem is köszöntek, csak gyanakodva nézték a köny­velőket és közben kicserélték az égőket 25 wattosra. Fél­homály ülte meg a szobát. A könyvelők a főkönyveket összetévesztették a segédkönyvekkel, amikor a szek­rényben kotorásztak. Keserűségüket csak az enyhítette, hogy a leleményes csoportvezető kikönyörgött egy elem­lámpát a főraktárostól. — Lesz ami lesz —- döntött a csoport ve/rtő és be­nyitott az igazgatóhoz. — A világítás... — kezdte könyörgő hangon már az ajtóban. Olyan hang volt rá a. válasz az asztal mel­lől, hogy egy elefánt bikának is dicsőségére vált volna. Az igazgató elvörösödött arccal hápogott, s amikor nagy- nehezen lélegzethez jutott beieüvöltötte a telefonkagy­lóba: — Birkás! Fegyelmi, kirúgás! A könyvelőknél a csil­lárokat azonnal engedtesse lé. A szerencsétlen csoportvezető megsemmisiilten bu­kott ki a zajtóri. Még látta, hogy két villanyszerelő rohan a könyvelés felé, azután minden összefolyt előtte és kicsúszott alóla a föld. Elájult. A villanyszerelők berúgták a könyvelés szobájánál ajtaját, öt perc alatt végeztek a munkával. Köptek egyet a szoba közepére 6s úgy bevágták távozásuk alkal­mával az ajtót, hogy- leszakadt a menyezet egy darabja. Telt-múlt a zidő. A szerencsétlen könyvelők meg­adással tűr; ék sorsukat, Körmöltek a gyéren pislogó lámpák mellett, amelyek alig húsz centire csüngtek az asztalok felett, és annyi átkot szórtak a főellenőrre, hogy az egyetlen ingét sem tudta bekapcsolni, úgy meg­hízott. Az áramtakarékösság terén, kifejtett tevékeny­sége miatt 500 forint jutalmat kapott az igazgatói kéz­fogáson kívül. Elterjedt az is a TÜ'íEVALL-nál, hogy Bokorka Kázmért fő-főellenőri kinevezésre is felterjesz­tették, s mindez csak növelte az átkok hatását. L' gy gzép napon kiküldött érkezett a felettes ható­Ságtól — Mast, vagy soha — határozott a csoportvezető s mint az árnyék, kísérte a nagy embert, amint végigjárta a vállalatot. V£gre eléje járulhatott és elpanaszolhatta a villanyégők cserélgetését, a csillár háromszori meg­hosszabbítását és a szemrontó világítást. — Köszönöm a bizalmát — veregette meg a nagy férfiú a bátor csoportvezető vállát, azután intett az igaz­gatónak. meg a kíséretnek. Beléptek a könyvelők szobájába. A kiküldött meg­hökkent egy kissé a félhomálytól, de nem jött zavarba. — Lássuk csak —> feiólott és leült a csoportvezető asztalához. Kezét kinyújtva a hcm’okához tette, mint aki távolba kémlel és védi szemét a naptól. De nem a szoba homályos távoli sarkába nézett, hanem merően az asztalra szegezte tekintetét s a nagv gondtól hatalmas homloka ezernvi ráncba húzódott. JŰgy ült ott, mint a töprengés szobra. A szobában pedig csend volt. mély síri csend. Még egy hangosabb lélegzetvétellel sem merte senki zavarni a nagy férfi elmélyült perceit. Vf égül elmosolyödöít. a kiküldött, felállt és jóindu­latúan nézett körül, — Hm. hjh — K^szörüífé torkát — én azt javaslom a kartarsaknak — fordult a könyvelők felé — használ­janak szemelíenzőí. Olyan' egyszerű papíiíapocskát, ame­lyet guniiszalag szőrit "hátul a féjfiéz. Nem nagy dedós az, kérem, valamikor irtgyen adták a kereskedők a Fránck-kávéhoz, meg a .Szit-szaopanhoz. Mindez régen, vagm öt-hat évvel ezelőtt történt. És nem Is sok benne a költői- .túlzás. '-.a-' ■ AGÁR PÉTER t Párizsi és pekingi gyerekek közős filmje Roger Pigaut-t a- frttíicia film remetéjének nevézik, mert csendben, visszavonul- tan él és nem szereti a sztá­rok körüli hűhót. Élete nagy álma az volt. hogy tgyszer maga készít majd , filmeket, szabadon választva.^ ajíjémá- kat, a szereplőket, niiíscm törődve a haszonnál. Most megvalósult ez az : álma: Serge Regiani színművésszel együtt fiimtársaságot alapí­tott. Első filmjük szereplői montmartrei és pekingi gye­rekek, a film címe: »A, .yjiág végéről jött papírsárkányV A film meséje minéfcssze ennyi: egy kis montmartrei fiú különös formájú, papír- sárkányt bálái, amelyig egy pekingi kisfiú üzenetet .^erő­sített. Az üzenetküldő-rireve és címe útközben elveszett; A „világ végéről jött papír- sárkány’1 felgyújtja a párizsi gyerek fantáziáját. Amikor este elalszik ágyában, álmá­ban elindul megkeresni' a kis ismeretlent. — Eljut Peking egyik külvároséig, ahol ál- méliícdva bámul a Távol- Kelet sajátos szépségein, az európaiak számára rejtélyes éléiért

Next

/
Thumbnails
Contents