Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-08 / 6. szám

IX. évfolyam, 6. szám. 1958. január 8. szerda. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl I földi’ $GB>fcftlA4i4tlc&Ú$r * | ö \ § Földművesszö vetkezetek 1 életéből % I I Meg nem erÖHÍieit hírek as ember első lépé« 1 séről a világűrben j Kx>OOCOOOOOOOOOOOOOO(XXXXXX»OOppOOPOOOCXXX)OOCXX>OOOOOOOOOOOCX)OOOOOOOCXXXXX>COü^á ir»vvvvvsAivvsr^r»vvvAvvv^vvvv-rr*vviTvm^Y«^<XX)OCiCOOOCOCOOXOC)CAXX!)CÍICOOOOCCl| Erősödnek a Szolnok megye! tsz-sk Ma is varrnak még, kik részben tájé­kozatlanságból, részben tendenciózusan azt vallják, hogy megyénkben a tsz-fej- lesztés ügye egyhelyben topog. Honnan veszik „holtbizonyos” értesülésüket — nem tudjuk. Magunk a zárszámadási köz­gyűlések jegyzőkönyveiből, hivatalos je­lentésekből merítjük adatainkat. Ezekből álljon itt néhány ízelítőül..; Törökszentmik.1 oson a zárszámadások idején 39 család 79 taggal lépett tsz-be. Javarészük agrárproletár volt; összes be­vitt földjük 27 kh-t tett ki. Karcag váro­sában ez alatt az idő alatt 123-an léptek a közös gazdálkodás útjára, A szolnoki járásban 122 tag 167 kh földet vitt be a tsz-ekbe. A besenyszögi Petőfi Tsz 21. a rákóczifalvi Béke Tsz 11, a szandaszöllősi Vörös Mező Tsz szintén 11 új tagot vett fel. A jászberényi járásban a zárszámadá­sok idején 23 új belépő vqlt. Turkevén még népszerűbb a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése: itt 81 volt -az új belé­pők száma. Legtöbben a Búzakalász Tsz- be léptek a" városban, számszerint■< 26-an; közel ennyien, 21-en a Vörös Csillag Tsz-be. Turkevén további 39 jelentkező van, akik a legközelebbi közgyűléstől vár­ják felvételüket. A tsz-ek megszilárdulásának jellemző bizonyítéka többek között az a tény, hogy Karc gon öt tsz választotta meg öt évre előre elnökét! mégoedig a Bíke Tsz Dob- rai Józsefet, a Lenin Tsz Bártfai Sándort, a Dózsa. Tsz Pavluska Jánost, a Petőfi Tsz Kundva Józsefet, a Táncsics Tsz Nagy- Tibort. A tagság úgy látja, hogy az előle­gezett bizalom fokozott felelősségérzetre serkenti az elnököt, a tagokban pedig megszilároítja a tsz elhivatottságába, ál­landóságába, vetett hitet. Nemcsak a párt- és tanácsszervek fel- világosító munkájának köszönhető a tsz-ek iránt mutatkozó érdeklődés fokozódása, az új tagok számának állandó emelkedése A dolgozó parasztság látja, hogy a tsz-ta- gok jövedelme évről évre olyan arányban növekszik, hogy az az egyéni gazdálkodás vonalán el sem képzelhető. Az egy mun­kaegységre eső érték 1957-ben 10 száza­lékkal volt nagyobb, mint 1956-ban; ha pedig az 1953. évi értéket vesszük alapul, meglátjuk, hogy a növekedés 66 százalék. Mind országszerte, mind megyénkben szép számmal akadnak olyan tsz-ek, me­lyek a korszerű, nagyüzemi mezőgazdaság elveinek gyakorlati alkalmazásával, szer­ződéses növények termeszlésével, állat- szerződésekkel s — természetesen — szor­gos munkával kitűnő eredményeket érnek el. Ezek a tsz-ek nem feledkeznek meg arról sem a zárszámadások során, hogy becsülettel eléget tegyenek az állam iránt való kötelezettségüknek. Hadd álljon itt •— minden* írott szónál, ékesebb érvként — három Szolnok megyei tsz munkaegysé­gének 1957. évi értéké: mezőtúri Uj Re­ménység Tsz 70,59 Ft, besenyszögi Petőfi Tsz 6602 Ft és jászkiséri Dcrninnirli Tsz 60,03 Ft. — borváró — Az ország első népfőiskolája Jászárokszálláson A Hazafias Népfront jász­berényi járási bizottsága újabb nagyszerű kezdeménye­zést váltott valóra. A jász­árokszállási népfőiskola meg­nyitása után megszervezték az ország első tanyai népfőis­kolájáét, a Jászárokszálláshoz tartozó Nagyárok nevű ta­nyaközpontban. Az ünnepi megnyitón 35 hallgató vett részt és bejelentették, hogy szakmai és politikai fejlődé­sük érdekében rendszeresen résztvesznek a népfőiskola előadásain. — A 35 jelent­kező hallgató tíz héten ke­resztül ismerkedik a politikai, a mezőgazdasági, a társada­lom és természettudomány kérdéseivel, néprajzi, törté­nelmi, egészségügyi tudomá­nyokkal. A népfőiskola veze­tésére és irányítására jól kép­zett előadógárdát szervezett a Népfront. Résztvesznek az oktatásban Jászár okszállás és Jászladány legkiválóbb peda­gógusai, mezőgazdasági szak­emberei, orvosai és a párt, ál­lami szervek vezetői. Évi ssáshaívaneser forint megtakarítás Tói esik a hidegben... ... egy pohár bor. A csapos mosolyogva méri az italt, ennyi nem árt meg, mondja a betérő vendégnek. Könyvbarátok klubba alakult az Úttörőházban A szolnoki Úttörőház és a Verseghy könyvtár felhívás­sal fordul azokhoz az úttö­rőkhöz, akik szeretik a jó könyveket, sokat olvasnak, hogy vegyenek részt a Könyv­barátok Klubja munkájában. Az összejövetelek során be­szélgetünk új könyvekről, versekről, Egyik alkalommal „elutazunk” Brazília őserdei­be, máskor Verne nyomán, a világűrbe. Az alakuló összejövetel 1958. január 9-én,. csütörtö­kön reggel 8 órakor lesz az Úttörőházban, melyre minél több pajtást várunk. Az Űttöröház és a Verseghy Könyvtár egy „Haszontalan“ mélyfúrásból AZ ELMÚLT NYAKON]a megyei lap — már foglalko­zott a Kőolajipari Tröszt hát­rahagyott meddő kutjainak ügyével. A riporter kérdései­re adott „illetékes” válaszok­ból ekkor az derült ki, hogy van ugyan némi érdeklődés a sokmilliárd kalória fűtőérté­ket képviselő thermálvizek. a Rákóczifalva kőzeteiben rej­lő földgázkincs után. azonban ennél kevesebb a reális, konkrét program hasznosítá­sukra. Éppen ezért figyelemre méltó a cukorgyár ilyenirá­nyú kezdeményezése. A NAPOKBAN | tartották meg az első „melegvizes” próbafűtést a cukorgyár- iro­daépületében, egészségházá­ban, óvodájában, egyes üzem- helyiségekben. S az eredmény ... idegennek a hirtelen átme­legedő radiátorok jellegzetes szaga, mely imitt-amott még mindig ott terjeng: belső üze­mi embereknek némi me» lepetés. Az irodahelyiségek­ben a radiátorok felét állan­dóan zárva kell tartani, úgyis kellemes a meleg. Mar- kóth Julianna óvónő boldo gan veszi tudomásul, hogy a gyerekekre nem kell takaró az ebédutáni pihenőben: Az egészségházban állandó, kel­lemes a meleg a hőmérő hi­ganyszála végérvényesen ott­hagyta a didergő 14—=-15 fo­kot. S hogy jól bevált, a jó hír szárnyon száll. A cukorgyári lakótelepről is egyre többen jelentik be igényüket Mo- rovszki Mihály, lakatos, egv 15—16 tagú csoportot szerve zett, akik munkaidő után felváltva, hol az egyikük, hol a másikuk lakásába vezetik be a központi fűtést. De nézzük, hogvan csinál­ták, honnan veszik a jól fű­tő melegvizet? Robicsek elvtárs. a — beru­házó —- tudja legjobban. — Egy kutat, a 19-es szá­mú úgynevezett meddő fú­rást adták át nekünk az olaj­bányászok — moitdta — Ez nercenként kb 1.000 liter 60 C fokos melegvizet ad Más­fél kilométer hosszú főveze­téken át érkezik á gyárba, il­letve a telepre. Ez van aztán bekötve a radiátorokba. Vajon hány ezer vagon szén megy veszendőbe amiatt, hogy másujt nem hasznosítják — vagy csak egy üvegházi fű­tés erejéig — ezeket a hasz­nos hővizű kutakat, melyek beláthatatlan ideig ingyen adják az értékes kalóriákat? És hányezer vagonnyi szén fűtőértékének megfelelő föld­gáz vár arra. hogy valami hasznát vegyék az iparban vagy a háztartásokban. A cu­korgyárban egyébként folya­matban van a lakótelep gáz­ellátása is szintén „hasznave­hetetlen” • fúrásokból. A lehetőség adott, élni kell most már vele. Igaz. a beru­házási keret és hitel nem bő­ven csordogál ebben az év­ben sem. különösen a taná­csok felé. A szolnoki nagy iparvállalatok azonban to­vább vihetnék a cukorgyár kezdeményezését. (Palatínus) Vtlsgáiat a „Pamir“ ügyében — Egyelőre csak azokba a helyiségekbe Mezettük be. ahol már be voltak szerelve a fűtőtestek. De tovább széle­sítjük a hálózatot addig, — ameddig a kút bírja. Ugyan­is bizonyos kihasználáson túl a vizzel együtt homok is ion föl — ezt pedig eltömné a ve­zetékeket. Úgy gondolom azonban, hogy megfelelő ész­szerű felhasználással, takaré­kossággal. az egész telepet — a lakóházakat is beleértve — elláthatjuk vele. — Mibe kerül a lakóknak? j — kérdezzük. ; — A gyár vezetősége ] nagyfokú kedvezményeket ; nyújt. A radiátorokat és cső-! veket a gyár ingyen adja. —; Csupán a beszerelésről kell; gondoskodni a lakótelepiek-; nek. Ezt viszont meg tudják! oldani úgy. hogy néhány! szakmunkás vezetésével, sza-! badidejükben dolgoznak 'raj-! ta. Tulajdonképpen még ezt! is megtéríti a gyár. mert há-! rom éven át nem kell fizet-! ni fűtési dijat — a munkadíj! fejében. ! VAN MEG EGY FONTOS! dolog, amit meg kell tudni. Mennyi áldozatába kerül ] mindez a vállalatnak — és , mikor kell megtérülnie? ’ — Először is a költségek — mondja Robicsek. — A kut- nyitás, — mert fúrás után le­dugaszolták — 130.000 forint­ba került. Fővezetékkel, be­. vezetéssel együtt 400.000 fo­rintba lehet számolni a be­ruházást Ezzel szemben a hő- forrás napi 19.5 millió kaló- , ria fűtőértéket képvisel, ami előzetes számítások szerint — a fűtési idényt számítva 161 I vagon szén megtakarítását teszi lehetővé 162.000 forint értékben. Úgy. hogy néhány év alatt megtérül a kiadás. Emellett jóval nagyobb jelen­tősége van annak, hogy sze­net takarítunk meg. ami nép- gazdasági szempontból igen fontos. — Végezetül még annyit akarok megemlíteni — mond­, ia. hogv igen lelkiismeretes j jó munkát végeztek a főveze­téknél a Víz és Csatornamű­vek dolgozói. ENNVI A KflVFP I fnfor- í máció és az első lépés az „in- svenszén’3 hasznosítása felé. ► f HÉTFŐN TÖRTÉNT. Nagy ► igyekezettel jártam Sza jól ► utcáit. A tanácsházára siet- {tem. Az „újtelepen’', közvet­* lenül az állomás kőzetében ikét asszony beszélgetett a ' i járda szegélyén. Egy közép- ■ »korú és egy idősebb. I — Nem tudom lelkem, mi Ivan a nyugdijammal, már ' {két hónapja nem kaptam egy »fillért sem., i — így az idö- Ssebb, * Meglassítottam lépéseimet, *hogy jobban szemügyre ve­* gyem a két beszélgetőt. Mi- »tagadás, nem kis érdeklődés- tsel figyeltem. Hiszen az öreg \néni — ahogy kora a maga {tehetetlenségében elárulta— | % nagyon rászorulhat a szű- iköcske pénzforrásra. * A másik asszony előbb íme gigazította fekete berliner- {kendőjét, kisvártatva meg- { szólalt: t ' — Miért nem fordul György »Mihályhoz, Mari néni, Pista «bátyám nyugdiját is elintéz- íte. Máig is rendesen kapja. * Ahogy távolodtam, félfüllel hallottam még: —*■ Ott lakik a Gábor Áron úton? | —r Oft, óit... — ragadta Sel a csípős szél a fiatalabb t nő helyeslését. * Tovább haladtam a csú- tszós járdán és gondolatom­éban érdeklődve fordultam taz emlttett felé. f — Ki lehet ez az ember, \ukinek a neve annyi bizal- \mat, vigasztalást nyújt egy íelkeseredett öreg szívnek? * A tanácsházán több felvi­lágosítást kaptam György ^Mihály tanácstag és végre- %hajtóbizottsági tag felől. — i Kacson Ferenc elnokhelveU Fogadóórán kívül les elmondta, hogy György 1 elv-társnak milyen nehéz erő- ‘ feszítésbe került, még ki- i járta, hogy három utcán — közel 1050 folyóméteren — i felszereljék a villanyhálóza­tot. Kilincselt a TITÁSZ-nál, • bejárt a megyéhez, tanács- i üléseiken gyakran felvetette. ' De nem riadt vissza attól sem, mikor a villanykarókat ' és beton alappilléreket kel­lett kihordani Szolnokról. A gödrök kiásását is társa- c dalmi munkával végezték és £ György elvtárs mindenütt é ott volt, ahol komolyan meg £ kellett fogni a dolog végét, c Kisebb-nagyobb panaszok- 1 kai mindig bizalommal for- .< dúlnak hozzá választói. Az 1 elmúlt évben, mikor cserep­es épületanyaghiány volt a < községben, addig járt utána, i még be nem szerezte. i — Hol találom meg? — . kérdeztem az elnökhelyet- i test. — Kimegy a műútra, ott egyenesen halad tovább, a gyógyszertárnái befordul a második utcába... különben a legkisebb gyermek is meg tudja mutatni, hol van a háza. Nem tévedett. Jártamban akármerre érdeklődtem, a kérdezettek készséggel ma­gyarázták: — A tanácstagot keresi az elvtárs? Ott a háza, az a két zöldablakos. e MIKOR BELÉPTEM az ud­varra, két kislánya éppen hóembert gyömöszölt. Köze­ledésemre szinte egyszerre köszöntek. A nagyhasü szal­makazal előtt édesapjától kértem felvilágosítást. — Itthon van a fia, Mi­hály bácsi? —; Most még itthon, de ha ? óra után jött volna, nem találná a ház körül. Aztán magyarázva teszi hozzá: — Végrehajtó bizottsági ülésre megy. 9 NÉHÁNY PERC MÚLVA i jó meleg szobában beszél­tettünk a múltról, a jelenről is a jövőről. Ez a három fa­talam úgy kapcsolódik össze íz ajkáról elöbuggyanó meg- ontolt szóvirágból, mint Ti­sza mentén a tél, tavasz és vjár. Beszédéből megismerem' igész élettörténetétj. A haj­lani gróf Almássy Pál cse­lédjét, a mostani tanácstagot. Sok hajnali „türkölést”, ke­gyestien huzavonát, nélkülö­zést ért meg, amíg eljutott idáig, hogy saját magának, családjáért dolgozzon. Vágyai tiszták voltak, mint a leesett lió, melyből odakint gyerme­kei kacagva hóemben gyúr­nak. Nincs saját háza. Földje egy tálpalattnyi sem. Édes­apja 6 hold szántóját műveli. Elfoglaltsága rendkívül nagy. Tagja a tanácsnak és a vb-nek, a mezőgazdasági ál­landó bizottságnak és a Nép­frontnak. De azért van sza­bad ideje családja számára is. Három gyermeke nevelése mellett szakit annyit, hogy öreg, beteges szülőit gyámo­György elvtárs az a fajta ember, aki mindent alaposan csinál. Ha egy problémával foglalkozik, nagyon a mélyé­re néz és bizonyos, hogy nem hagy fel addig vele, míg cl nem intézi. Nagy mwßkabi- rása egy erős szenvedéllyel párosul. Rendkívül meleg­szívű cs nagy jóakarattal van mindenki iránt. Minden em­ber fájdalma, panasza meg­indítja és ha teheti, munká­ját félretéve — segít rajtuk. A legnagyobb dologidőben is pontosan jelenik meg a ta­nácsüléseken. Csontos, szikár testalkata nem is sejteti, hogy milyen szívós, milyen akaraterő la­kozik benne. FEL KETTŐKOR együtt indultunk el. ö ment a ta­nácsülésre, én az állomásra. Ütlóizben magyarázta a há­zak elhelyezkedését, akárcsak egy jó házigazda. Minden hiányosságot, apróbb hibákat meglátott: — Ezt a házat bentebb kellett volna felépíteni. — Ezen a portán nem jól helyezkedik el az épület. — Szerintem a sportpályát sem' megfelelő helyen hagyták. Körülményesebb és drágább lesz a járda építése ezen a részen, a nagy távolság ■ miatt... A járókelők már előre kö­szöntötték, mint régi, kedves ismerősüket. Nem csodálkoz­tam, György elvtárs 8 éve , tanácstag. És ahogy meggyő- , ződtem rövidke tartözkodá- , som idején, be is váltotta a hozzá fűzött bizlmat. ARNŐTH vSRvnm Berlin (MTI). Mint is­meretes, a Pamir nevű vitor­lás iskolahajó tavaly szep­temberben hajótörést szenve­dett és a legénység, valamint a hajón tanuló kadetteknek legnagyobb része a hullám­sírba ve zott. A Pamir ka­tasztrófájának vizsgálata hét­fnn kpyHoHnti m^rt n líihpríki varoshaza nagytermében.- a vizsgálat célja az, hegy meg- állapítsa a katsztrófa okait. Az előreláthatólag négy na­pig tartó tárgyaláson a ten­gerhajózás 25 szakértőjén kívül több tanút hallgatnak ki. közöttük a katasztrófát túlélt 6 tengerészt is..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents